An impact crater, roughly 1.5 km wide, on the surface of Mars, captured by the HiRISE camera on the Mars Reconnaissance Orbiter 257 km above the planets surface.
Japan raketa es Amerikai urszonda, de az arabok neveztek el:D
De jo latni hogy ilyen nemzetkozi a piac, es igy sok a lehetoseg.
Pontosan leirtad, hogy miota rendszerszerüen müködnek, de a starship még nem tart ott, az még csak 2 felszálláson van tul,. Térjünk vissza erre a kérdésre mondjuk 3-4 év mulva. Amugy a Falcon9es elso 7 landolási kisérlete sikertelen volt vagy meg sem probálták a landolást, mert nem lett volna értelme. arról nem is beszélve, hogy a 2 hajtómű nem egyforma az egyik RP1-lox mig a másik metán-lox üzemü és az ujrainditás feltételei sem egyformák, mig a falcon9nél lényegébe folyamatosan függőlegesen áll a rakéta a visszatérésnél igy van ideje a hajtóanyagnak , hogy a megfelelő helyen legyen. A starshipnél, meg a földtől pár 100m-re még vízszintesen van a rakéta majd pár mp alatt áll függőlegesbe.
Hat a Falcon 9 hajtomuvei visszatereskor mostanaban mindig elindulnak. Nem tudok rola hogy lett volna barmi problema veluk miota rendszerszeruen mukodnek.
Kétséges, hogy volt valaha olyan fő hajtómű, ami tudta volna ezt a kósza elvárásod. Persza az is elég rövid lista lenne, amit egyáltalán elindítottak 100-szor, nem,hogy ahol ez valaha volt hibátlan folyamat.
szóval úgy gondolod, ha próba padon 100 bol 100 szor elindul a hajtómű akkor ha egy olyan járműbe építik be ami ezelőtt mégcsak egyszer próbáltak ki valós környezetben akkor annak hiba nélkül kell működni? ÉS főleg azt várod el a 2. próbálkozásra is mint amikor már emberekkel megpakolva megy a MArsra?
Inkabb meg kene javitani a hajtomuveket hogy 100-bol 100-szor elinduljon. Ma ez mar elvaras lenne, foleg ha embereket is akarnak egyszer vele szallitani.
Ma futolag lattam valahol, hogy Musk twitteren azt az opciot vitattak, hogy a leszallashoz mindharom hajtomuvet beinditjak, majd ha mindharom okes, akkor leallitjak a manoverhez legkevesbe hasznosat. Ha meg valamelyik nem indul el rendesen, akkor a masik kettovel le tudnak szallni.
nekem még az jutott eszembe, hogy esetleg az is okozhatott gondot, hogy a függőlegesbe állás alkalmával a hajtóanyag kiürül a csövekből és emiatt nem volt megfelelő üzaellátás legalább is az egyiknek. Mert ahogy néztem hullámtörő nem igen van a tartályokba, vagy valami ami ottartaná öket a helyén.
_Meg a mellékelt képen ugy látszik a time laps képeken, mintha most késübb kezdték volna meg a felállitási folyamatot és ezért sem volt meg a kellö idö és magasság a korrekciora. Ez is egy jo ötlet lenne ha tényleg a levegöbe is tesztelnék párszor a manüvert, de gyanitom, hogy nincs rá megfelelo idö és magasság , hogy ujra probálkozzanak. Sztem a hajtömüveknek is van egy ujrainditási ciklusuk, hogy visszahuljenek és ujra inditsák . A felllövéssel együtt ez 6, 5 perc, a zuhanás ra meg 2 perc jut szoval annyi nem elég.
Olyan, mintha valami tömítettségi hiba lett volna, az egyik hajtóműnél, ami már felfelé menet is be be lobbant, aztán a "kelj fel Jancsi" manővernél mikor újra bekapcsolótáblák eldurrant, lehetett látni hogy valami fényes alkatrész elrepül és a hajtómű nem műkszik rendesen. Egy kicsivel több tartalékot hagyhatnának a "kelj fel Jancsi"-ra, sőt én még azt is megjátszanám , hogy nagyobb magasságból többször talpra állítanám, majd vissza zuhanásba, amikor ez már flottul megy a raksinak akkor lehetne ezzel a végső stádiumos leszállással foglalkozni. Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.02.05. 13:03:38
itt a gyári kamera , de én ugy láttam, mintha a fellövés kezdetétül égett volna valami a hajtómü körül és a hajtomu leállitása után nem is mutattak képet a belso mkamerákbol, vagy azért mert valami vezeték elégett ami a kamerához kapcsolodott vagy nem akarák mutatni, hogy valami nem koser. Meg az egész süllyedés alatt nekem ugy tunt, mintha az egyik folyamatosan égne vagy csak az oxigén jon belöle .
ÉS mint korábban is irtam, ezt a nagy ventiláciot nem nagyon tudom hovatenni ami egés repülés alatt látható .
"Let me tell you a story. When I set out to create Moss 865, do you think it just happened overnight? No. There was Moss 1, that burnt down my Dad’s garage, there was Moss 2 that would only schedule appointments in January, and 862 others that I learned from"
Viszont ezúttal nem volt zöld a láng, szóval valszeg volt elég nyomás a metántartályban. Valamiért a másik raptor mégsem bírt begyújtani. De nyilván van egy csomó adatuk, amiből ki tudják deríteni az okokat.
ha jol gondolkodom, akkor sztem az se lenne egy rossz megoldás, hoyg a leszálláskor mikor megkezdi a manövert, akkor ugye behuzza minden szárnyát, de amikor eléri a függöleges helyzetet akkor nem ártana az also szárnyakat kinyitni, ezzel segitve, hogy jobban lelassitsa vagy megfogja az átbillenést a másik oldalra mint most és könnyebb legyen függölegesbe maradnia.
mert most csak 1 hajtómű indult be, utoljára mindkettő működött, csak kevés volt a nyomás és nem adtak le megfelelő tolóerőt, hogy le lassítsa. Most mivel csak egy működött, de gondolom, a vezértél viszont azzal számolt mintha kettő lenne és ezért túl tolta a bedöntést.
Szép volt de a landingnál érdekel mi történt ez durvább odacsapásnak érződött mint első alkalommal. Elvileg nem indult be a hajtómű. Utoljára szerkesztette: Palinko, 2021.02.02. 21:34:42
A Szaturnusz gyűrűjén a 8 km átmérőjű Daphnisz hold zavarokat hagy, a hullámok magassága kb 1,6km.
Most nem arrol beszelunk hogy gazdag volt, hanem arrol hogy a vilag Top10 (most epp #1) leggazdagabb embere koze kerult. Az egy ketto nagyon kulonbozo vagyoni helyzet, meg ha ugyanazt a szot is hasznalod ra.
Pontosítsunk. Elon 12 éves korában megtanult programozni, később egyetem mellett dolgozott egy videojáték készítő cégnél mint kutató, majd a Netscape-nél. Később testvérével és Kouri-val megalapították a Zip2-őt (amolyan arany oldalak cégnyilvántartó), amit eladtak később a Compaq-nak 300 millió dolcsiért. Ebből befektettek az x.com-ba, amibe bekerült a Confinity, amiből lett végül a PayPal, amit eladtak 1-5 milliárdért az Ebay-nek, majd jött a SpaceX és csak utána a Tesla.
Tudtommal az apja (aki egyébként dél afrikai pilóta, hajós, szerelő) nem támogatta anyagilag az üzleti tevékenységeit, csak a tanulmányait, mint jó szülő.
Holdhaló volt fél órája, most már sajnos nem látható. Nem tartott sokáig a jelenség.
Ezt pont tegnap néztem én is. Ami eddig furcsa számomra, hogy a elpárolgó oxigént és metánt kieresztik a szabadba amikor töltik fel, hogy minél több folyékony halmazállapotú legyen a tartályba anélkül, hogy a nyomás túl magas lenne. De miért van 3 különböző ilyen pontja, minden raptornak külön, mikor mindegyik egy közös tartályból használ. illetve ahogy nézem a közvetítéseket, ott nem csak a gázzá alakult rész távozik, hanem jócskán a folyékony is, mintha nem a legmagasabb pontján lenne a kivezetés hanem valahol alul.
A többi rakétához képest szokatlanul sok ami távozik a rakétából. a másikaknál, szinte csak azt a párát látni ami kicsapódik a felületre illetve amikor elér egy bizonyos nyomást és kiengedik a gázt. De itt meg az egész folyamat alatt ömlik .
"This is a remake of an earlier video I made showing the internal plumbing of SpaceX's Starship prototype. Based on new information, I decided to remake the video to have a more accurate video that I think gets the information across better."
Musk pedig nem a Space X miatt lett gazdag, hanem a Tesla miatt.
A kulonbseg pedig Bezossal szemben az, hogy az Amazonnak kb 5-10x ekkora profit kellene ahhoz hogy a mai reszvenyarfolyam realisztikussa valjon. Viszont akarmennyire is monopol-szeru helyzetben van az amazon, ez egy nagyon arerzekeny iparag, szoval akarmennyit is terjeszkednek, a profitot nem nagyon lehet novelni... Es emiatt az Amazon reszvenyt nem olyan szivesen vesznek az emberek.
A Tesla sincs annyira mas helyzetben, viszont a Tesla lehetosegei megbecsulhetetlenek.
Továbbra sem lehetne megcsinálni, ha kell az első és a második fokozat az orbithoz (inkább kevés, mint elég, de legyen, ennyit megadhatunk), akkor pont egy teljes, feltöltött első és második fokozat kell a leo->lmo->leo sétáltatáshoz, mivel a kettő nagyjából azonos delta-v igénnyel bír, beleértve, hogy az első fokozat amint kiürült, azt eldobjuk, ám ekkor az nem igen fog visszatérni a földre.
Azt most mellékesen említve, hogy láthatóan a készítők vagy nem tudják, vagy a célközönségtől nem várták el, hogy tudják, egy ilyen létesítmény legnagyobb kihívásainak egyike a hűtés (az iss szép fehér nem napelemei, amik a hulladékhőt sugározzák szerteszét), és ezt egy ilyen csodás zárt szerkezetnél méginkább kihívás lenne kezelni, hiszen a térfogat/felület aránya sokkal rosszabb, márpedig a hőtermelést a térfogat adja (egyszerűsítve), míg a hűtést a felület.
A marsutazást meg teljesen hagyjuk, komoly kétsegeim vannak afelöl, hogy ennek sokszorosa alatt az elképzelhető.
egész észszerűnek és logikusnak tűnik Meg kompaktnak és ahogy emlitik is ezzel meg lehetne igy már csinálni a hold oda vissza majd föld orbiton maradva űrállomásként
"Ezüst szerszám"
Stimmelni latszik. 1,5 milliard dollar bevetel. Becsult koltseg erre az idoszakra 1,8 milliard. Ez becsult koltseg es mint ilyen lehet teves, de ha nullanak vesszuk a koltseget es a teljes masfel milliardra azt mondjuk, hogy tiszta profit, akkor is az amazon.com egy nagyon gyenge (2020 elotti) negyedevevel van pariban. A 2020-as amazon.com profit meg mar szimplan szurrealis.
Ez egyszerű, ha rakétákat lövöldözöl és azokból minden alkalommal médiahecket rendezel, akkor ismert leszel, ha meg kihordod a világnak a szart amit nem tudsz megvenni a bezárkózás miatt, akkor a kutya sem ismer, ám az előző nélkül megvagyunk, az utóbbi nélkül nem, ráadásul a bezos egyértelműen a működő terméket akarja eladni azéltal, hogy jó, musk meg bedobja hetente az ökörségét, és ha évente egy nem katasztrófa, akkor már jó, hiszen folyton jönnek az ötletei, amik mind sikerülnek, hiszen ami meghalt az előzőhéten, már senkit nem érdekel, a két és fél működőjét meg azóta is nyáladza a világ.
Szerintem magasan a Twitch hozza a legtöbbet nekik a Wev Services és saját hardver/termék eladások mellett.
Ize... nagyon felrehord az intuiciod. Ugy ertem, merhetetlenul.
A Twitch 2019-ben enyhen (parszaz millio $) veszteseges volt javulo kilatasokkal. A Covid is eleg nagyot lenditett rajtuk valoszinuleg, igy 2020-ban mar nyereseget termelhettek. Az Amazon kiskereskedelmi reszlege(ertsd a webaruhaz) csak 2020 3. negyedeveben 6,3 milliard $ profitot termelt.
Bezos, (nem Beson) olyan mint Sundar Pichai (Google CEO). Akkor áll a kamerák elé amikor kérdezik, elvan ő a kamerák mögött munkával, családdal. Nincs ezzel semmi baj. Nem mindenki vágyik a seggnyalásra. Így még talán van esélye nyugalomban elmenni boltba anélkül hogy percenként cseszegetné valaki :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.01.07. 18:23:46
nem azt mondtam, hogy nem csinál semmit, mert gondolom, hogy nem véletlenül lett annyi pénze. Csak azt mondom, ha megkérdezel bárkit az utcán, hogy ki a beson és ki a Musk, melyikre kapsz elöbb jó választ ? Illetve melyik fejleszt nyiltabban olyan dolgokat amik érdeklik az embereket és ezekről rendszeresen hallani a hirekben ?
Beson neve meg akkor merül csak fel amikor vált a feleségétől, meg amikor valeki épp megelözi vagy épp az elspő helysre kerül a leggazdagabbak listáján.
Nem néztem utána de valszeg a "rendelgetések" pont minimális hasznot termelnek a cégnek, hiszen USA-ban ingyenes, és a világ többi országában is nevetségesen olcsó (mármint lehet hogy neked drága az 1-5 ezer forint, de nekik semmi az a 10-20 dollár, főleg a többi szolgáltatás bevételéhez képest).
Szerintem magasan a Twitch hozza a legtöbbet nekik a Wev Services és saját hardver/termék eladások mellett. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.01.07. 18:13:43
Twitch - ismerjük Amazon Studios - TV stúdió Amazon Games Studios - Játékfejlesztés Amazon Web Services - A világ legnépszerűbb szoftverfejlesztői környezete és eszköztára (EC2, IAM, Route 53, stb) Amazon Drive - Felhő adattárolás Amazon Video Direct - Video streaming platform Amazon Store / Prime Amazon Luna - Cloud gaming Amazon Go / Delivery / Fresh - Legmagasabb kapacitású és leghatékonyabb globális személyi szállítmányozási rendszer, önkiszolgáló és normál üzletek Amazon Business - szervíz, cégtámogatás Consumer electronics - Kindle, Echo, Tabletek, set-top box rendszerek, és egyéb hardverek készítése Amazon Music Amazon Wireless Amazon Alexa - intelligens asszisztens Amazon Local - asszem valami kuponos móka Amazon Smile - jótékonyság Amazon Publishing - könyvkiadó Amazon Cash/Top Up - aka Paypal Amazon Home Services - háztartási szolgáltatások (víz gáz, stb szerelés)
Továbbá több száz kisvállalkozás, brand. 810 ezer alkalmazott, 300 milliárd dolláros éves jövedelem. Ki is tolja jobban a szekeret? :D Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.01.07. 18:12:07
Amazon tulajként a covid alatt az otthon rendelgetéseknek köszönhetően Bezosnak is berobbant pedig a bevétel meglepett hogy pont most történt ez meg. Jah rakéta ügyileg nem tudom én eddig is a rosszabb versenyzőnek néztem, akkor még a többiek próbáltak egy objektívebb állásfoglalást adni róla meg hogy majd durva lehet később ő is, de igazából évente tart 1 prezentációt meg ilyen kis bojlerekkel ugrálgatnak és annyi, azért a Space X továbbra is sokkla izgalmasabb.
Musk jobban tolja a szekeret, több olyan dologgal foglalkozik egyszerre ami sikernek lehet nevezni és igy jobban megy a részvénye is. Beson, meg joformán nem is lehet hallani semmit rola, hogy mit csinál azon kivül, hogy a leggazdagabb ember. A blue originrol sem jönnek ugy azu infok, hogy hogy áll, a holdraszállásárol sem, azon kivül az amazonnál se nagyon látni, hogy mozgolodna valami.
Te a létra vagy rács elrendezésre gondolsz, vagyis, hogy A és a nem közvetlen szomszéd C modul között legalább két útvonal legyen. Igazad van, az ISS jelenlegi formájában kockázatos, hiszen a Destinity - Unity - Zarja tengely bármelyik tagjának lezárása lehetetlenné tenné a teljes állomás bejárását ( vagy végiglebegését, vagy ahogy ők nevezik :) ) Azt nem tudom, hogy modulok hőtágulása lehetővé tenné-e a létra vagy rács alakzatban történő csatlakozásokat, vagy hogy lehet-e olyan biztonságos dokkoló csatlakozást létrehozni, ami lehetővé tenné a sérült modul két dokkolójának leválasztását és a test kiemelését a dokkolási tengelyre merőlegesen, bár szerintem van ott annyi gógyé, hogy meg tudják valósítani.
A Unity pont az a központi elem amit kifogáésolsz, hogy nicns, az köti össza a többit, a két lakórészt (zarya az orosz oldalra és destiny az usa oldalra, amihez kapcsolódik az európai és japán modul is egy második elosztón keresztűl [harmony]), valamint a napelemszárnyak is a unityhez kapcsolódnak. Ennél csillagpontosabb nem lehetne, hacsak nem előre tudták volna hogy, kik, mikor és miylen modulokat akarnak felvinni, márpedig ezt nem tudták előre, 15 év legózás eredménye az állomás, amihez mindenki utólag barkácsolt mindent, amikor éppen volt rá pénze és ingere. Emellett az orosz oldal teljesen önellító, ha kell, míg az usa oldal nem vagy csak nagyon kis mértékben, azaz nekik nem volna értelme jobban kísérletezni erre.
Jelenleg igy néz ki a ISS. Itt hol van az a kompaktság és fugetlenség az egyes moduloknál, hogyha nem a hub hanem csak az egyik modul sérul, akkor csak az a modul menjen a levesbe és ne az összes hozzá kapcsolt is aminek semmi baja?
Én ilyenre gondoltam amikor csillagpontos elrendezést gondoltam. itt most lényegtelen, hogy 4-6 vagy több a kapcsolat a hubbal. A másik meg ha a modulok ugyan igy kapcsolódnak csak épp 90 fokkal elforgatva, hogy párhuzamosan álljanak egymással .
Figyu, az ISS pont így van felépítve ám. Most tekints el a napelemektől. Na meg attól, hogy a csillag az 6+ csatlakozós HUB. Itt 2-4 csatlakozósok vannak. És ha a hub sérül, akkor a hozzá kapcsolódó modulok "mehetnek a levesbe".
Tehát itt van a Zvezda, Zarja, Uniti (na ha ez a központ), Destiny, Harmony tengely a többi csillag alakban ehez csatlakozik. Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.12.31. 09:54:27
A gond, hogy nem lenne olcsóbb, az ISS tömege 400 tonna, a Saturn V hasznos teher képessége leo-ra 120 tonna (volt), azaz 4 Saturn V kellene fent, hogy eltolja majd visszahozza az ISS-t, az mintegy 12 ezer tonna leo-n... És persze értem, hogy egy esetleg majd valamikor lesz bfs jobb arányt hoz, ám a lényegen nem változtat, az egész holdraszálló modul, ami elviszi a népeket hold körül, pár embert lerak és visszahoz, kevesebb, mint az iss maga, többszörösen.
Sajnos az űrutzás propblémája a hajtóanyag tömege még most is, 3000 tonna a saturn v az indulás előtt, ebből 45 tonna volt az apollo hasznos teher, amiből aztán kevesebb, mint 5 tonna tért vissza, és az apollo esetében tényleg minden ponton elhagytak mindent amit lehetett, hogy 10% legyen a visszahozott tömeg.
az tudom, hogy semmi olyan erőhatás nincs ami ezt okozhatná, csak a földi viszonyokhoz képest tűnik olyannak, hogy mindenfelé szétáll. De ha valami miatt meg kellene gyorsitani a teljes állomást akkor már más lenne a helyzet, hogy hogy viselkedne a gyorsulásra.
Attól, hogy moduláris még nem kötelezően lehet csak egymás után tenni a modulokat. amolyan sorosan kötve. Lehetne ugy is tenni a modulokat, hogy az oldalaikkal kapcsolódnak össze , vagy egy központi csillag hubra és arra kapcsolnák a modulokat.
Most ha valamelyik középső modulban történik probléma akkor az ketté választja az egész állomást nincs kerülőút vagy nem tudják leválasztani a modult anélkül, hogy ne esne szét az állomás. De egy ilyen csillagpontos elhelyezkedésnél könnyen leválasztható a sérült modul a többi bolygatása nélkül. És ha bővíteni kell az állomást egy újabb hub beiktatásával hozzá lehet illeszteni mint egy többsoros csillagmotornál.
És az egész építmény sokkal robusztusabb masszívabb lenne.
A hold körüli dologhoz, meg igen sok üzemanyag, de még mindig olcsóbb lenne felvinni pár modult és üzemanyagot mint kifejleszteni egy egészen uj űrhajót hozzá és megépíteni.
LEO->Hold orbit durván 4 km/s delta v, ezt kéne az egész állomással eljátszani, majd ismét visszafelé, az majdnem annyi, mint felvinni az egészet, azaz ez az állomás reptetés nagyjából annyi üzemanyagot igényelne az állomáson, mint amenyivel felvihetnél egy másikat. Nem véletlen, hogy a terv, az, hogy van a hold körül is egy állomás, mert akkor elég a kis ember és más hasznos terhet cipelő elemet reptetni oda (és vissza,) az állomás már helyben van.
A törékenység meg nem érdekes, amikor éppen nem tologatják, akkor nem igazán zavarja semmi, és a feljebb tologatást meg elég lassan teszik meg, bár ahogy írták is, ha megnézed érdemben egy lánc az egész szinte, csak a napelemek állnak ebből ki.
Az űrbe jutásnál a tömeg és a térfogat az "ellenség". Az űrben is elég kompakt az ISS, csak a napelemek nagyok, és pont lineárisan + csillag alakban van felépítve.
a kompaktot ugy értem, hogy a mostani modulokat egymás után meg ilyen elágazva füzik össze. miért nem egymáshoz oldalt összekapcsolodva vagy épp csillag alakban?
Csak ugy érdekesség ként érdekelne, hogy mi az oka hogy egy esetleges holdraszállást nem tudnak az ISS-el megcsinálni? Felküldhetnének egy hajtómü és egy leszállo egység modult mait hozzácsatlakoztatnak az ISS-hez és meginditanák a holhoz. Ott meg a leszállo egység leválik , majd visszadokkol ha a feladatot elvégezte és az ISS visszajön a földi pályára.
Elvileg minden más adott már ott is és azért kényelmesebb az ISS mint egy kapszulába zárva utazni .
A másik, meg, hogy miért nem kompaktabb kialakításúnak az ürbázisok, miért ilyen törékenyek tűnőnek építik?
Pontosan az egész koncepcio erre épül. Musk ugy szemléltette mint egy ejtöernyös ugrás ahol az ejtöernyös is a kezei lábai mozgatásával tartja stabilan magát és irányitja . hol növeli hol csökkenti a légellenállást. És ennek a valos tesztje, volt most, hogy bebizonyitsák, hogy a gyakorlatban is müködik ekkora rakétánál is. És ami még plusz ahogy irtam, hogy minden elektromos vezérlésú nincs hidraulika vagy pneumatika, villanymotor mozgatja a szárnyakat. Ezzek csökkentve a sujt és a hibaforrások lehetöségét. Jövöre eléggé felgyorsulnak majd az események. Jelenleg az SN17es verzioig vanank alkatrészek valamilyen szinten elkészitve és a boosternek is már majdnem a fele kész . Az SN9es már teljesen üsszerakva az SN10eshez már csak az orkupot kell feltenni.-
És dec30ig még 2 tesztidöszak van beutemezve . ami az SN9es nyomásprobája esetleg static fire tesztje lesz.
Konkrétan mindenki csak találgatott az élő közvetítés alatt nem csak ök, de a "híresebb" külföldiek is. mert nem mondta előre senki, hogy igy szabályozzák a magasságot, hogy egyenként leállítják a hajtóműveket. Annak fényében, hogy szabályozható a tolóeröjük, ezért számított arra mindenki, hogy mind a 3 végig működik majd a felfelé ágon.
Viszont azt már régen is lehetett tudni, hogy a szárnak aktív vezérlésűek. ez többször volt már említve, hogy ezért szereltek bele Tesla motort , mert nem hidraulikus hanem elektromos vezérlésű minden. És pont azért mozgathatók, hogy a pontos pozíciót és helyet el tudják vele érni. . nem volt semmi gond sem a merevségükkel.
Számomra ami furcsa, az a kondenzációs gázok kiáramlása és annak mennyisége . Felszállás elött még érthető, mert nincs felhasználás, de a repülés alatt elvileg sztem nem kellene ennyit kiereszteni, meg murán leáll a hajtómű, mivel egy közös tartályból táplálják mind a 3at . Meg az is furcsa számomra, hogy mindegyik gáz gyúlékony akkor hogy hogy nem kapott lángra miután a lángcsóvába is belement.
A Starship videót megnéztem tőlük, kíváncsi voltam mit mondanak. Lelkesedésben nincs hiány, de furcsa volt hallani tőlük, hogy szerintük a hajtóművek elromlottak.
Én felvételről néztem, de nekem az első gondolatom az volt amikor leállt az egyik hajtómű, hogy úgy látszik közeledünk a magassághoz és csökkenteni kell a sebességet és tetszett ahogy parkolópocizóba mozog a hajtómű, hogy a működöknek ne legyen útjába, aztán leállt a második és harmadik, majd szépen stabil pozícióban zuhant és megpróbált talpra állni de nem sikerült a lángszíneken és erősségen lehetett látni hogy valami nem oké, gyenge.
A vezérsíkok aktívan korrigálnak ? Én úgy éreztem, hogy mindjárt "leszakadnak" teljesen felhajlanak a rakéta testre, mert a merevítés nem sikerültek túl acélosra a teszt raksin, de a feladatukat ellátták. Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.12.19. 14:15:40
Most találtam erre a csatornára. Biztosan nincs olyan jó mint az angolok, de sztem megérdemelnék a támogatást. Mindjárt belehallgatok kíváncsi vagyok milyen színvonalú de jó látni hogy fiatalok ezzel foglalkoznak.
A 2010-es évek számos viharja és hurrikánja miatt az építészek aggódtak a csillagvizsgáló statikája miatt.[5] 2017. szeptember 21-én a Maria hurrikán keltette erős szél miatt a 430 MHz-es radarrendszer áramellátó kábele elszakadt és a fő antennatányérra esett, ami miatt a 38 000 alumíniumpanelből 30 megsérült. Az Arecibo megfigyeléseinek többsége nem ezt az áramellátási tápvonalat használja, hanem a kupolában lévő vevőegységére hagyatkozik. Összességében a Maria által okozott kár minimális volt.[6][7][8][9]
2020. augusztus 10-én egy, a 900 tonnás vevőegységet tartó egyik főkábele elszakadt, aminek következtében egy 30 méteres lyuk keletkezett az antennatányéron.[10][11][10] A jelentések szerint a részleges összeomlásban senki sem sérült vagy sebesült meg. A létesítmény az Isaias trópusi vihar elvonultával újra kinyitott. Azt nem derítették ki, hogy a kábelszakadás a vihar vagy más ok miatt történt-e. Többek között károsodott a Gregory féle kupola 6–8 panelje, és megsérült a kupola eléréshez használt függőhíd. A létesítményt a kárelhárítás idejére bezárták.[12]
A National Science Foundation (NSF) a sérült kábel helyett másikat rendelt, de 2020. november 7-én, mielőtt az új kábelt a helyére tehették volna, egy másik, 9 centiméter átmérőjű főtartó kábel is elszakadt, ami darabokra törte az antennatányér egy részét.[13] A kábelt rendszeresen vizsgáló mérnökcsoport mellé megérkezett az Amerikai Hadsereg mérnökcsapata, megvizsgálták a megmaradt kábeleket, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezen a ponton már nem lehet megjavítani a károsodást, mivel a többi kábel is érintett lehet, és a katasztrofális baleset elkerülése érdekében mindenképpen le kell szerelni a rádiótávcsövet, hogy a környékbeli épületek semmiképp se károsodjanak.[14] Az NSF 2020. november 19-én jelentette be, hogy leszerelik a vevőegységet, de előtte még meg kell határozni, mi ehhez a legbiztonságosabb módszer. Sean Jones, az NSF egyik tisztviselője szerint „Nem könnyű döntést hoznia az NSF-nek, de az emberek biztonsága az elsődleges prioritás.”[5][15]
Teljes összeomlás A katasztrofális balesetet elkerülni mégsem sikerült. 2020. december 1-én, helyi idő szerint reggel 7:55-kor, a délnyugati tartószerkezet váratlanul megsérült, és a 900 tonnás vevőegység a magasból az antennatányérba zuhant[16]. Személyi sérülés nem történt, de egyes hírforrások szerint ez a baleset az obszervatórium végleges megsemmisülését, és 57 éves fennállásának a végét jelenti[17]. "
Melyik videot nézted? Semennyire nem volt irányítva, és senki nem döntött a megsemmisítésről (akkor előtte lehet, levették volne a méregdrága felszerelést a lezuhant elemekről), egyedül az igaz, hogy nem volt rá pénz, és már korábban elszakad egy kötél, és emiatt nem volt használatban, mert annak helyreállítására sem volt zseton.
meg nem került pénz a karbantartására és elkezdett rozsdásodni, ez vezetett a kötél szakadáshoz. De ez már évekkel euelött volt. Az egyik kötél elszakadásánál a tányéron is lyukat ütött ezért elkezdték vizsgálni, hogy megmenthető e még A statikusok azt mondták, hogy már nem És ezután döntöttek a megsemmisítés mellett és a többi kötelet már irányítottan robbantották szét. Ahogy a videon is látni.
Ha jól rémlik volt egy földrengés ami elszakította az egyik tartósodronyt. Utána agyaltak vagy 3-4 hétig, h hogy lehetne biztonságosan megjavítani és jött még egy földrengés ami elszakított még egy sodronyt ugyanazon a tornyon. Aztán elfáradt a maradék. :(