Sziasztok! Azért nyitottam ezt a fórumot, hogy tõletek is megkérdezzem, hogy van-e értelme az ûrkutatásnak. Már több cikknél találkoztam olyan hozzászólásokkal, melyek szerint sokan fölöslegesnek tartják. Hát gyerünk! Gyõzzetek meg! Én igazából ebben Látom a jövõt.
Legutóbb "Egy elveszett aszteroida a Pioneer rejtvény" ebben a témában szólalkoztam össze az ellenzõkkel.
Mármint te nem hiszed hogy az ûrkutatásban van a jövõ? Az ûr kutatását tekintheted egy alibinek, h miért is fejlesztenek mindenféle dolgokat. Leghétköznapibb pl. teflon.. A távoli célok elérésének útja mindig ad megoldást melléktermékként az aktuális problémákra is :)
Én hiszek az ûkutatásban. Az egy másik kérdés, hogy néha alibi is.
Éppen ezért vagyok teljesen megdöbbenve, hogy van, aki csak a kõolajban mega szénben gondolkodik.Pl. Bush is csak a kampánybeszéde miatt erõlteti. Amíg anyagi hasznot nem hajt neki, addig sz.rik rá.
Ûrkutatás csak nagyon hosszútávon térül (?) meg, Bush nyilván nem lesz annyi ideig talpon :D Persze hadseregre van pénz mindig.. Állítom elõtte is csak azért támogatták az ûrkutatást, hogy a rakétavédelmi ernyõt ûrben lévõ komponensekkel támogassák..
Én például azélt félek, mert manapság sok olyan laikus szól a témához, mint Lola is. Ezzel nem õt akarom bántani, hanem a helyzetre utalok. Nem a megfelelõ emberek alkotjá a "szabályokat".
Én is ebben látom a jövõt. Valahogy elkerülhetetlennek tartom, mártcsak azért is, mert hihetetlen sok dolog van odakint, amit a hasznunkra tudunk fordítani.
Sõt, enélkül nincs is hosszabbtávú jövõnk :( Igazából az usa költségvetését nem hibáztathatjuk, hiszen az európai ûrkutatók sem kapnak túl sok pénzt :(
Egyébként a széttagoltság már megint a fejlõdés útjába áll. Gondoljatok bele, mi lenne ha az ESA és a NASA közösen fejlesztene eszközöket közös! pénzbõl. Biztosan elõrébb tartanánk, mint most.
Hááát, azért nem mondanám, hogy nem kap elég pénzt a NASA. Talán az lehet a baj, hogy nem egy adott kifejlesztendõ technológiára koncentrálnak (pl csak a hajtómûvekre kell gondolni), hanem többre, így eloszlik a pénz.
Az lehet, de vegyük csak az ûrhajó-meghajtó rendszereket. Noha már létezik, még mindig fejlesztik az ionmeghajtómûvet. A plazmával és a lézerrel is kísérletezgetnek. + még olyan anyagokat is fejleszgetnek, amik a napszél hatására mozognak (vagy hogy kell írni...) Ez eddig 4. És még ki tudja, hogy mivel kisérletezgetnek. Márpedig egy kísérlet nem valami olcsó mulatság. Persze szükség van párhuzamos fejlesztésekre, de ha a meghajtórendszerekre fordított pénz nagy hanyádát csak egy fejlesztésre fordítanák, akkor valószínûleg elõbbre járnánk.
((((((meghajtórendszerekre fordított pénz= nem tudom milyen szisztéma szerint osztják szét a pénzt, ezt csak szemléltetésképp írtam))))))))
Ha vki azt mondja hogy értelmetlen v fölösleges az ûrkutatás az pont akkora barom mint azok akik anno a repülésrõl mondták ezt :P Ez a tipikus "Én jól elvagyok a fán, hülyeség lemászni" mentalitás :PP
Nem azt mondtam, hogy egyre kell csak koncentrálni. Ezt mondtam: "ha a meghajtórendszerekre fordított pénz nagy hanyádát csak egy fejlesztésre fordítanák, akkor valószínûleg elõbbre járnánk."
De persze ez csak egy vélemény, nyílván a NASA-nál a Nagykoponyák tudják, hogy mit hova kell tenni.
"értelme"? nem lehet így mérni, és nem is szabad mindent az "értelme" alapján rangsorolni
ûrkutatás nélkül nem lenne mûholdas tv-adás, idõjárásjelentés, GPS, katonai lépéseket nem lehetne nyomonkövetni (talán 3. világháború is kitört volna) nem lenne: mikrohullámú sütõ, spéci napszemüveg, stb. hidegháború miatt nyomta Amerika és az orosz is a pénzt mert akkor az volt a cél hogy egymással lépést tudjanak tartani mára az anyagi juttatások is lemaradoztak, mert az ûrkutatást okosabban kell végezni mint pár évtizede pl. X-díj is ezért lett kiírva, kevés erõforrásból kell kihozni a legtöbbet
Van értelme az ûrkutatásnak, de hatásai csak hosszútávon érzékelhetõek.
Egyszer meg úgyis túl sokan leszün itt a Földön, úgyhogy nem árt ha lakhatóvá tesszük a Mars -ot.
mint az " Emlékmás" -ban.
Hogy a fenébe ne lenne! A Földnek is vége lesz egyszer...Ha nem akkor, mikor a Napból vörös óriás lesz, ami kb 5 milliárd év:) , akkor valami más jelenség könnyen végezhet a Földel.Pl az Andromáda galaxis, habár ez nem hiszem h valós veszély lenne.. De ha még akkor is csak itt fogunk éldegélni a Földön akkor.... Ezenkívül még sok más fontos jelentõsége van...!
Maradjunk a realitás talaján - Kliper, a Szojuz-váltó orosz ûrhajó:
Fantáziarajz: Kliper egy Zenit hordozórakéta orrán.
A Kliper. Adatok: Indulótömege: 13000 kg Legénység: 2-6 fõ Felhasználható beltér: 20 m3 Hasznos teher: 500kg (mind az ûrbe, mind vissza a földre) Max. független ûrrepülési idõtartam: 5 nap Max. ûrben tárolási idõ (pl. ISS-hez dokkolva): 360 nap
A Kliper fõbb részelemei.
A Kliper belsõ elrendezése. Adatok: Visszatérõ modul tömege: 8800kg Max. nehézkedési erõ visszatéréskor: 2.5G Max. szállítóható személyek száma: 6 fõ
Kliper visszatérési lehetõségek: Bal oldalon: Kapszula-szerû visszatérés ejtõernyõvel: (a'la X-38/CRV) -Leszállás elõre kijelölt régióban -Max. vitorlázási távolság: 500km -Közvetlen a földetérés elött raktahajtómûvek csökkentik a becsapódás erejét (mint a Szojuznál) -Lehetõvé teszi, hogy egy indítórakéta-hibánál a kabint leválasztva biztonságosan földet érjen. Jobb oldali kép: ûrsikló-szerû visszatérés: -Leszállás az elõre kijelölt repülõtéren -Max. vitorlázási távolság: 2000km --Lehetõvé teszi, hogy egy indítórakéta-hibánál a kabint leválasztva biztonságosan földet érjen.
Kicsit felhozom a topicot. :)
Az elsõ ok, amirõl nem nagyon emlékeznek meg (sajnos) a médiák: Ma 25 éve, hogy elindult az ûrbe a máig egyetlen Magyar ûrhajós, Farkas Bertalan.
A második egy kicsit más jellegû hír: az USA-ban is rájöttek, hogy van egy "kis" rés az STS ûrsikló 2010-es, már eldöntött visszavonása, és az új CEV ûrhajó 2014-re tervezett elsõ útja között. Miután 4 év emberes ûrutazás nélkül kicsit sok, ezért most rohamtempóban küzdenek azért, hogy minél inkább felgyorsítsák a folyamatott. A tervek szerint idén Júliusban választják ki a pályázók közül a két döntõs tervet, és jövõ év elejére hirtedik ki, hogy melyik cég készítheti el a CEV-et.
Eljott a nyar ideje elovenni a tavcsoveket es furkeszni. En is igy tettem, van egy ilyen kisebb amator tavcsovem, azzal szoktam nezelodni, a hold nagyon szep ilyen jo idoben, probaltam fenykepezni is de vhogy hozza kene erositeni a digit h ne remegjen egyaltalan. :( Viszont megtalaltam a jupitert es ennek nagyon orulok, mert amikor itt volt a marskozelseg nemigazan tudtam beloni a marsot. :(
örülök,h szép számmal érkezett hozzászólás a témához. Bár sok hozzászólásból az jön le számomra, hogy nektek úgy tûnt, hogy én szkeptikus vagyok az ûrkutatással kapcsolatban. Hát most közölném veletek, hogy ez téves. A témát azért kezdtem, mert sokan mondták nekem, hogy minek erõltetni az ûrkutatást, én meg nagyon bepöccentem. Kezdtem azt hinni, hogy az emberek nagyobb része így gondolkodik. Azért jó tudni, hogy ez nem így van.
A fórumban olvastam valahol, hogy mi lenne, ha a NASA és az ESA összefogna. Én ezt nem tartom túl jónak. De ami jelenleg is zajlik, hogy támogatjuk az oroszokat, az már kifizetõdõbb. Nehogy valaki komcsi jelentést társítson a véleményhez! Csak gondoljunk bele! Az oroszoknak valóban szükségük van a támogatásra, így egyenrangú félként kezelnének. Az amcsik csak a saját malmukra hajtják a vizet. Nem beszélve arról, hogy a távolság-költség arány sokkal kifizetõdõbb, ha Eurázsiában maradunk. Egyéblént lehet, hogy csak az USA ellenességem beszél belõlem...
Azon leszek.. legalabbis mindig is ezt szerettem volna, most megvan hozza a "kezdetleges technikam" csak vhogy meg kene oldani. :)
Kis-bob: Abszolut egyetertek veled, nagy osszefogas kellene, de az amerikai felfogas ezt soha nem fogja megengedni. :(
Sok fejlesztésük van, amibe bekapcsolódva jobban járnánk, mintha a Ruszkikat pénzelnénk. Sok mindenben nagyon el vannak maradva (mármint az oroszok). Mondjuk nem tudom, hogy az ESA pontosan milyen projekteket tart fenn, de pénz itt lenne.
A probléma a NASA-val a megbizhatattlanság. Az ISS nagyon ambiciózusan és látványosan épült fel, egészen 2000-ig egy szó sem érhette a NASA-t, hanem inkább az Orosz fél pénzhiánya okozta a problémát. 2000-ben azonban politikai váltás jött, és hirtelenjében az ambiciózus program (állandóan lakott, 7 ûrhajós személyzetû ûrállomás) árnyéka lett egykori önmagának az által, hogy a Bush-kormányzat leállította az amerikai lakómodul és a CRV (X-38) programokat. Vagyis jelenleg legfeljebb 3 fõ ûrhajós tartózkodhat az ûrállomáson tartósan, amit azonban az STS-107 balesete miatti ûrsiklóstop miatt tovább redukáltak két fõre. Ezzel csak az a baj, hogy másfél ember munkája kell az ûrállomás karbantartására, tehát szinte nem is marad idejük tudományos munkára...
Ezek mellett is vannak még rossz ízû emlékek például közösnek indult ûrszonda projectek, amelyekbõl az USA kiszált, stb.
Egyébként minden versenyben jót tesz a résztvevõk közötti hasonló erõviszonyok megléte. Talán a NASA-t is egy kicsit gatyába rázná, ha látnák, hogy itt "keleten" (:D) egy komoly összefogás van készülõben, ami esetleg veszélyeztetheti a hegemóniájukat. Az amcsik túlságosan is beképzeltek ahhoz, hogy egy ilyen dolgot csak úgy szó nélkül elviseljenek. Lásd: a Mars-utazás körül felröppent ígérgetések.
"Mars-utazás körül felröppent ígérgetések." Az csak politika. Bushnak kellett mondania valamit, elõvette a marsot. Sajnos nem komoly.
Csak kizsakmanyolnak mindent amiben penz van. Lenne rajuk egy jo szo h mik, de nyomdafesteket nem tur ez a bizonyos szo. :) (nem vulgaris egyebkent.:))
Vegeta, boccsáss meg hogy kötekszem de szemet szúrt valami: mégpedig az idézeted: "When no one has gone before." A logódból azt veszem ki hogy ez Star Trekbõl származik....A probléma a következõ: a When szócskát ki kellen cserélni Where-re és akkor 1. lenne értelme a mondatnak 2. Megfelelne annak amit STben mondanak...
Abban az esetben ha valamiért direkt módon írtad ezt akkor bocsáss meg nekem.
És persze a többiektõl is elnézést az Off miatt....
Igaz. Nemszabad egy neprol igy beszelni. De az a velemenyem barki kerulne vezeto pozicioba ott mindenki igy gondolkodna.
zsolo007: Koszi az eszrevetelt, termeszetesen where no one has gone before akart lenni, de elirtam es marhara nem szurt szemet. Megeccer kossz az eszrevetelt. Egyebkent avatarombol kiderult h van vki kozom a startrekhez. ;)
Nincs verseny. A NASA még mindig a legkomolyabb ûrkutatási szervezet, hozzá képest az ESA és az Orosz ûrkutatási hivatal együttesen is kevés. Az ESA-nak még csak hosszú távú tervei sem nagyon vannak, az oroszoknak meg tervei ugyan vannak, de pénzük, na az nem nagyon (vagy nagyon nem). Kína egy rükvercben, lejtõn felfele haladó lajhár sebességével "teper" ilyen téren, Japán is visszafogott, a "futottak még" országok, mint India, Brazilia, Izrael, Dél-Korea, stb. pedig nagyon-nagyon a kezdeteknél járnak még, ráadásul sokszor kifejezetten a katonai célú alkalmazás kerül elõtérbe (pl. Izrael)...
Szóval ha meg nincs verseny, akkor meg hova siessenek?
Igaqzad van, de a versenyt is el kell kezdeni valahol. Ez olyan, mint az ATI meg az Nvidia esete. Elbambáskodott az Nvidia és az ATI meg lecsapott. El tudnék viselni egy ilyen változást itt is.
A.: Ez elsõ sorban pénz kérdése, mégpedig nem kevés pénzé. B.: Az A. pontban vázolt ok miatt civil cégek csak visszafogottan vannak jelen, hiszen jelentõs befektetésre volna szükség, ugyanakkor kalkulálható bevételekkel nem igazán számolhatunk, legalábbis nem olyan mértékûekkel, amelyek alapján várható a befektetett pénz megtérülése. Magyarul jelenleg civilként szinte biztos anyagi bukás ebbe beleszálni. C.: Az A. és B. pont értelmében maradnak az állami kezdeményezések, ahol viszont a politika dönt. Jelenleg viszont nincs politikai kényszer az ûrkutatás felfutattására, az emberek többsége jól megvan nélküle is, ugyanakkor politikai oldalról a pénzt lehet olyan célokra is elosztani, amelyek politikailag kedvezõbb fogadtatásban részesülnek. Emiatt az állami ûrkutatás legnagyobb részben preztizs.
Elbeszéltünk egymás mellett. Mindketten ua mondtuk, csak én megemlítetem egy választási lehetõséget. De egyébként amit én mondtam, az túlságosan idealista, tehát manapság lehetetlen lenne.
Te egri vagy??? Egerbe jártam középsuliba. "http://bop.agria.hu"-ebbõl gondolom.Vagy csak szerkeszted ezt az oldalt??
Igen jo vagyok angolbol, csak biztos a faradtsag. Erettsegim 4es lett tavaj, sorozatok, filmek is mennem angolul hellyel-kozzel. Csak van egy veszelyes tulajdonsagom. Figyelmetlen vagyok es kapkodom. Na kosz h szoltal megint. :)
Szerintem nincs semmi baj az orosz rakétákkkal. Olcsó, és ez a fontos.
Én elhiszem, hogy nem volt elég pénzük (legalábbis gondolom), de könyörgök, egy olyan rakétával fellövetni a cuccost, amivel már többször kudarcot vallottak, és nem volt biztos, hogy most is sikerrel járnak?
Mindenesetre remélem garanciát kötöttek az oroszokkal, és jó sok pénzt sajtolnak ki belõlük.
A Boeing elképzelése a bolygóközi (Mars-utazásra szánt) CEV ûrhajóról.
CEV-LM-1/-2/-3: A Lockheed-Martin cég CEV ûrhajó tervei, az elsõ egy, az Apolló-hoz hasonló mûszaki modul plusz újrafelhasználható személyzeti modul, a második egy részlegesen újrafelhasználható mini-ûrsikló egy mûszaki modullal, a harmadik pedig egy teljesen újrafelhasználható mini-ûrsikló.
CXV-1/-2: A t/Space nevû cég terve, mindkét esetben teljesen újrafelhasználható kapszula-desing. A cég nem teljesen elveszett pályázó, az egyik fõ társa Burt Rutan Scaled Composites nevû cége (SpaceShipOne, ha így jobban beugrik).
A t/Space cég Holdraszálló-CEV egységének fantáziaképe.
Alsó kép: Holdmobil - sponsored by Michelin. :-)))
A Kliper mindenképpen megépül, még arra is van esély, hogy 1x Francia Gayanaról induljon egy közös Európai-Orosz ûrprogram keretében. Az oroszok legalábbis nagyon örülnének, ha az ESA beszálna a költségekbe, és az ESA-ban pedig sokan örülnének, ha lenne egy saját emberi személyzetett is szállítani képes ûrhajójuk...
A CEV CTV nagy valószinüséggel szintén meg fog épülni, miután azt már eldöntötték, hogy 2010-ben kivonják az Ûrsiklókat. Hacsak nem lesz valami nagy pálfordulás, akkor a CEV CTV-knek el kell készülniük, lévén annyira azért önérzetesek az amerikaiak, hogy nem maradhatnak emberi szállításra alkalmas ûrhajó nélkül...
Az ESA és az orosz ûrügynökség megegyezett, hogy közösen fejlesztenek ki egy kis méretû ûrrepülõgépet (ie.: a Clipper-t), amely legfeljebb 6 embert és 700kg hasznos terhet vihet fel, és 500kg-ot hozhat vissza. A tervek szerint 2011-2012 körül indulhat útnak a jármû, és mind Bajkonurból, mind Kourou-ról indítható lesz. A fejlesztési költségek az orosz becslések szerint mintegy 290 millió $-ra rúgnak, amiben csak az ûrrepülõgép szerepel, a hordozóeszköz nem.