Ja, vhol volt: a kvantumszámítógép a kvantummechanika elvei alapján mûködõ számítógép, vagy vmi ilyesmi. Meg ersze az ígéretek gyorsaságról, amire az elképzelhetetlenül nagy a megfelelõ jelzõ, de érdekes lesz majd, mikor ezek piacra kerülnek.
"attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják elõállítani azokat az alapvetõ alkatrészeket, amitõl számítógép egy számítógép pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban"
Nem, nem, és nem. Nem ettõl kvantumszámítógép! Itt most bonyi lenne részletesen kifejteni, mitõl. De nagyon röviden: itt nem bitek vannak, amiknek mindig meghatározott értéke van (0 v. 1), hanem qubitek, amiknek 1-1 mûvelet végéig nincs meghatározott értéke (kvantummechanikai szuperpozició). Úgy vannak ezek összeállítva, hogy úgy kerülnek vissza a határozott állapotba, hogy az eredményt adó bitsorozatot tartalmazzák. Mintha találgatna, és az egyik tipp pont jó. Csakhogy, ez nem olyan találgatás, mint a hétköznapi, hanem kvantummechanikai effektusokon alapuló, és szinte azonnal megvan az eredmény. (Sokan nem is hiszik el, hogy ez lehetséges, pedig az.)
A maximális órajel után szerintem lapkaméret-növekedés várható, és ezzel némi (késõbb több) architektúra-változás. A kvantumfizikusokra ezen a téren még sokat kell várni.
természetesen nem lebegõpontos számításra gondoltam (FLOP), mivel az nem megy egy lépésben (tudtommal), és arra különben is vannak célprocesszorok (pl. co-processzor) hanem egy gépikódu utasítás elvégzésére egy órajel alatt (utasítás elõkészítés,dekódolás,végrehajtás vagy tárolás)
persze vannak a procikban párhuzamosítások, apróbb trükkök (pl. pipeline) , de azért párhuzamosításról nem beszélnék, az még a jövõ zenéje, hogy mit tudnak majd párhuzamosítani (több processzorral) egy program futásán igen, a FLOP a gépek sebességének egy összehasonlító adata nyílván más eredményt kapunk egy ugyanolyan órajelû P4 és Celeron processzor tesztje után (egyéb extra dolog miatt pl. több Cache) (tehát mind a kettõ 90 Km/h-val halad, de a P4 kevesebb piros lámpát kap/vagy elkerüli a dugót) de az órajel ugyanannyi mindkét esetben
a probléma ott van, hogy nemsokára elérjük a gyártható maximális órajelû processzort, jó architektúrával megépítjük, és utána mi lesz? erre keresik a választ a kvantumfizikusok
Pontosítani kellene, hogy mit értesz "utasítás" alatt, amibõl 3*10^9 darabot kellene végrehajtania a processzornak másodpercenként. Mert ha fixpontos összeadást, akkor nem beszélhetünk hárommilliárdról másodpercenként. Ha viszont elemi logikai mûveletrõl (egy darab ÉS, VAGY, NEM), akkor ennél jóval nagyobb a szám, hisz ezek párhuzamosan zajlanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy másodpercenként hárommilliárdszor változik a logikai (és persze az azt leíró fizikai) állapot a processzorban, ennyi elektromos ciklus zajlik le. Mindez viszont csak egy nagy szám, ami utal ugyan a számítási sebesség valóban fantasztikus nagyságára, de közel sem adja, nem adhatja azt meg pontosan, mert azt nagyon sok minden befolyásolja még a processzoron belül (gondolok itt az architektúrára, arra a módra, ahogy az elemi kapukból megszerkesztenek egy lebegõpontos mûvelet elvégzésére alkalmas blokkot, a különbözõ processzoron belüli optimalizáló folyamatokra, és gondolhatnék még sok minden másra).
Másik felvetésed az volt, hogy atomi méretekben az elektronnak kisebb utat kellene megtennie, ezért gyorsabb lenne a mûködés. Egyrészt nem gondolom, hogy addig eljuthatunk. Sokan láttuk a képet az atomi méterû abakuszról, de szerintem ez csak játék. Másrészt ha el is jutunk egy hasonló szintre, a sebességet nem az elektron sebessége fogja limitálni, mert nem közvetlenül az végzi az állapot-átbillentéseket, kell valamilyen közvetítõ eszköz. Olyasmi ez, mint amikor egy 90km/h sebességre képes jármûvel utazol egyik pontból a 90km-re lévõ másikba. Nem pontosan egy óra alatt fogsz odaérni, mert be kell szállnod, fel kell gyorsítanod, a lámpáknál meg kell állnod, stb.
ha egy vezetékben áram folyik, akkor a vezeték ellenállása miatt van veszteség (hõveszteség), viszont létezik egy állapot amikor a veszteség 0, ezt hivják szupravezetésnek, és elvileg abszolút 0 foknál áll be (-273 °C az oxigén cseppfolyós halmazállapotúvá válik), laboratóriumi kisérletek folynak...
egy kis eszmefuttatás, hogy lássátok, a mai processzorok se lassúak:
a fény sebessége 300 000 Km/s ami 3*10 az 5-en * 10 a 3-on méter, ami 3*10 a 8-on m/sec
ha veszel a boltban egy 3 GHz-es processzort, 3 MHz=3*10 a 6-on, 3 GHz=3*10 a 6-on * 10 a 3-on, ami 3*10 a 9-en darab utasítás/sec
ha jól számoltam (ellenõrizzétek) akkor kidelül, hogy a gépedben lévõ processzor két utasítása között eltelt idõ alatt a fény csak 10 a -1-n métert, vagyis 10 cm utat tesz meg !!! ez borzalmasan kevés idõ, gondolom látjátok, hogy egy utasítás alatt egy elektron nem tud elmenni az alaplap egyik végébõl a másikba a processzoron belül is vannak távolságok, de már nem nagyon képesek kicsinyíteni a dolgokat, kábelen áthallás, melegedés, stb probléma viszont ha atomi méretekben lenne pl. egy processzor megoldva, akkor az elektronoknak se kellene akkora utat (cm-eket) megtenni a processzor belsejében mint most, vagyis a sebesség is nõne
tehát annyit vesz fel, amennyire szüksége van?
Akkor van alapja a kételyemnek. :)
mondtam én :)) ezért nem tudunk örökmozgót csinálni.
blackgamer: szerinted kissebb lesz a kvantumszg-eknél a surlódás?
Igen, alapvetõen a súrlódás okozza a mellékes hõenergia keletkezését, ami a veszteség legnagyobb része. Súrlódáson az egész nagy méretektõl az egész picikig (szubatomi szintig) mindent kell érteni. De ugyanígy veszteség a hangként megjelenõ és elillanó energia (ld. léghûtések, ha már a számítógép belsejében turkálunk), vagy a fényként távozó energia (extrém melegedéseknél illetve monitorokban). Szóval az energia sokféleképpen távozik, a felvettnek csak egy kis része végez hasznos munkát. A hasznos és a felvett aránya a hatékonyság. Csak gondolatébresztésül egy adat: a mai autók 35% körüli hatékonysággal mûködnek, 40% már igen jó. Tehát a felvett enegriának 35-40%-át fordítják az általunk kívánt célra. Vagy fordítsuk meg: 2.5-3-szor annyi energiát vesznek fel, mint amennyit az utaztatásunkra használnak. De ez nem azt jelenti, hogy többet vesznek fel, mint amennyire szükségük van (most hagyjuk a generátort és az aksit), sajnos ennyire van szükségük -- csak ugye nem mind lesz hasznos. Eh, ezt alaposan túlmagyaráztam, ráadásul off, bocs.
Én ugy tudtam hogy a surlódás miatt van a nagy hõmérséklet...Minél alacsonyabb a vezetõ hõmérséklete, annál kissebb a surlódás és annál hatékonyabb a rendszer...
nagy hozzáéro én se vagyok, de hogy tobbet vesz fel, az tuti télen néha nem kellett futenek, mert a monitorom egy 19colos crt procit meg már sokat láttam megsulni amiatt, mert szar volt a hutés. dolgoztam már számtechboltban is(nyári gyakrolat, nem vagyok régi motoros.) hogy miért? nem tudom, hiszem alacsonyabb homérsékleten gyorsabban is menne dolog. minél tobb áramot vesznak fel, annál gyorsabbak, tudod. de melegednek is, ez mellékhatás, nemtom mi miatt van. max 50-60 fokos maghomérsékletuk lehet, utana már hibasan muxenek. jo gép procimagja kb 30-40 fokos. mpndok példát. haver gépe is 1700-as, enyém is. enyém palomino magos, ami eégebbi, vagyis ez a palomino határa, húzni sem tudom. ové vmi berton vagy mi, nemtom. ujmag volt annak idejen, magjanak alapprocija. egyen 50 fokos ové 30. alapban. en nem tudom huzni, o tudja, kb 2100-ig. o fél évvel késobb vette, okos volt. olcsobban ki is jott. azota asszem mar le is cserelte, nemtom.
"...ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik) azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik."
-A mostani gépek nem annyi energiát használnak, amennyi kell nekik? Most ezen tényleg elgondolkodtam, hogy akkor miért jön létre hasznosítatlan (már ahol.. nálam fûtés) hõenergia a proci mûködésétõl. Nem megoldható, hogy csak annyi áram kelljen neki, amit hõ leadása nélkül hasznosítani tud? Amatõr vagyok, felvilágosítást kérek! Köszi :)
jelenlgi tudasom szerint a kvantum szgép azt jelenti, hogy a világ lehetoségei szerint a leggyorsabb számítógép, amit ember valaha csak építhet. nemcsak a legeto legkisebb elemekbol all(molekulak ugye), hanem matematikailag a leheto legtokéletesebben van kiépítve, tokéletes operácios rendszerrel(ebbe ne menjunk bele). a számítogépek sebessége ezután természetesen már csak a molekulák mennyiségétol fuggenek. persze azt ne felejtsuk el, hogy maguknak a kábeleknek, a memoriának, az adattárolo eszkoznek, mindnenek ilyen gyorsnak kell lenniuk. winyo ugye rohadt nagy lenne, kabel pedig nem nagyon lenne. a tokeletes gyorsasag ertelmeben egybeepitve lenne az egesz geppel, minden egy alaplapon, ami tokeletesen meg van tervezve. ilyen laptop szeruseg. atatatviteli kabelek... inkabb csak az output/input eszkozoknél, mint a perifériáknál, háttértároloknál lenne. a kabel mindent lassit. ilyen szempontbol egy kvantumszamitogép létrehozása még nagyon gyerekcipoben van. ha lesz is ilyen valaha, nem hinnem, hogy egyetlen cég hozza majd létre. inkább minden részét más cég. vagy állami project, mint most a fúziós erömû az EU-ban. na az megint egy szép tészta. Ha valamit elbasznak, és felrobban..... tyûbazz. az nem chernobil lesz ám! ha felrobban, akkor az kikap egy Európa sugarú darabot szeretett földgolyónkból. Tennék inkább az elsõt a japánokhoz, ne ide franciaországba:) persze ha osszejon nekik, akkor meg tobb energiát csinálhatnak, mint amennyit a foldgolyo valaha is szukségeltetik. és vizbol. kornyezetbarat. majd ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik) azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik. és nem fognak olyan konnyen elromlai, hisz nincs venti, a vinyo meg nem mechanikus. majd biztos lesznek rá PC emulátorok:) mint a VmWare meg majd lesz hozza hologramos monitor, meg rákapcsoljuk az agyra, azt élöben doomozunk:) járjuk ki a végét. bár ezek a nand, nor kapuk még a PC-be is bejohetnek. nem kell kvantumszamitogép, ha gyorsat akasz, elég a proci belseje az:) már azzal is fel lehetne torni bármilyen létezo védelmet. engem inkább a kvantum-adattarolo érdekel. Kihasználja majd az anyag teljes tárolókapacitását. szép lenne. millio terrabyteos flashdrive:) fokozatosan fognak ezek megjelenni. meg aztán eloallitani is nehez olyan vinyot, aminek minden atomja matematikai pontossaggal a helyen van:) még most is sok az anyaghiba a gépekben(lásd: sok proci huzhato, sok nek, ugyanaz a tipus) szeretettel várjuk az ujitásokat!
attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják elõállítani azokat az alapvetõ alkatrészeket, amitõl számítógép egy számítógép pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban és vannak bíztató eredmények cikkeket érdemes elolvasni
Jah az engem is érdekelne hogy mitõl kavantum ez a számítógép...
De tudnál arról beszélni, hogy milyen elképzelések vannak, mármint hogy miként kéne müködjenek elm.ben...?
A kvantumszámítógépek fejlõdése ma még mindig gyerekcipõben jár, és a szakemberek szerint további 10 év (vagy akár 100 év ) is eltelhet, mire használható formában megjelenik. Azonban ha ez egyszer megtörténik, forradalmasítani fogja az egész számítástechnikát, ugyanis egy ilyen kvantum számítógép másodpercek alatt képes olyan számítási feladatok elvégzésére, amire egy klasszikus számítógépnek évmilliókra lenne szüksége.
Mi történne ha holnap valaki bemutatna egy mûködõ kvantumszámítógépet?
tudományos téren: a legjobb 500 szuperszámítógép mehetne a múzeumba ma alkalmazott interneten használt titkosítások másodpercek alatt feltörhetõk lennének az összes Wi-Fi hálózat lehallgatható lenne játék engine programozók/3D modellezõk örülnének, pár hónapon belül szinte valóságszerû grafikával jönnének ki a játékok
Gondolom mindenkit felcsigázott a dolog, nem csoda hiszen ezek a számítógépek lesznek a mai gépek utódai. Ha valaki talál jó cikket, új eredményt a témában az linkelje be ide!