A kvantumszámítógépek fejlõdése ma még mindig gyerekcipõben jár, és a szakemberek szerint további 10 év (vagy akár 100 év ) is eltelhet, mire használható formában megjelenik. Azonban ha ez egyszer megtörténik, forradalmasítani fogja az egész számítástechnikát, ugyanis egy ilyen kvantum számítógép másodpercek alatt képes olyan számítási feladatok elvégzésére, amire egy klasszikus számítógépnek évmilliókra lenne szüksége.
Mi történne ha holnap valaki bemutatna egy mûködõ kvantumszámítógépet?
tudományos téren: a legjobb 500 szuperszámítógép mehetne a múzeumba ma alkalmazott interneten használt titkosítások másodpercek alatt feltörhetõk lennének az összes Wi-Fi hálózat lehallgatható lenne játék engine programozók/3D modellezõk örülnének, pár hónapon belül szinte valóságszerû grafikával jönnének ki a játékok
Gondolom mindenkit felcsigázott a dolog, nem csoda hiszen ezek a számítógépek lesznek a mai gépek utódai. Ha valaki talál jó cikket, új eredményt a témában az linkelje be ide!
Jah az engem is érdekelne hogy mitõl kavantum ez a számítógép...
attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják elõállítani azokat az alapvetõ alkatrészeket, amitõl számítógép egy számítógép pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban és vannak bíztató eredmények cikkeket érdemes elolvasni
jelenlgi tudasom szerint a kvantum szgép azt jelenti, hogy a világ lehetoségei szerint a leggyorsabb számítógép, amit ember valaha csak építhet. nemcsak a legeto legkisebb elemekbol all(molekulak ugye), hanem matematikailag a leheto legtokéletesebben van kiépítve, tokéletes operácios rendszerrel(ebbe ne menjunk bele). a számítogépek sebessége ezután természetesen már csak a molekulák mennyiségétol fuggenek. persze azt ne felejtsuk el, hogy maguknak a kábeleknek, a memoriának, az adattárolo eszkoznek, mindnenek ilyen gyorsnak kell lenniuk. winyo ugye rohadt nagy lenne, kabel pedig nem nagyon lenne. a tokeletes gyorsasag ertelmeben egybeepitve lenne az egesz geppel, minden egy alaplapon, ami tokeletesen meg van tervezve. ilyen laptop szeruseg. atatatviteli kabelek... inkabb csak az output/input eszkozoknél, mint a perifériáknál, háttértároloknál lenne. a kabel mindent lassit. ilyen szempontbol egy kvantumszamitogép létrehozása még nagyon gyerekcipoben van. ha lesz is ilyen valaha, nem hinnem, hogy egyetlen cég hozza majd létre. inkább minden részét más cég. vagy állami project, mint most a fúziós erömû az EU-ban. na az megint egy szép tészta. Ha valamit elbasznak, és felrobban..... tyûbazz. az nem chernobil lesz ám! ha felrobban, akkor az kikap egy Európa sugarú darabot szeretett földgolyónkból. Tennék inkább az elsõt a japánokhoz, ne ide franciaországba:) persze ha osszejon nekik, akkor meg tobb energiát csinálhatnak, mint amennyit a foldgolyo valaha is szukségeltetik. és vizbol. kornyezetbarat. majd ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik) azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik. és nem fognak olyan konnyen elromlai, hisz nincs venti, a vinyo meg nem mechanikus. majd biztos lesznek rá PC emulátorok:) mint a VmWare meg majd lesz hozza hologramos monitor, meg rákapcsoljuk az agyra, azt élöben doomozunk:) járjuk ki a végét. bár ezek a nand, nor kapuk még a PC-be is bejohetnek. nem kell kvantumszamitogép, ha gyorsat akasz, elég a proci belseje az:) már azzal is fel lehetne torni bármilyen létezo védelmet. engem inkább a kvantum-adattarolo érdekel. Kihasználja majd az anyag teljes tárolókapacitását. szép lenne. millio terrabyteos flashdrive:) fokozatosan fognak ezek megjelenni. meg aztán eloallitani is nehez olyan vinyot, aminek minden atomja matematikai pontossaggal a helyen van:) még most is sok az anyaghiba a gépekben(lásd: sok proci huzhato, sok nek, ugyanaz a tipus) szeretettel várjuk az ujitásokat!
"...ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik) azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik."
-A mostani gépek nem annyi energiát használnak, amennyi kell nekik? Most ezen tényleg elgondolkodtam, hogy akkor miért jön létre hasznosítatlan (már ahol.. nálam fûtés) hõenergia a proci mûködésétõl. Nem megoldható, hogy csak annyi áram kelljen neki, amit hõ leadása nélkül hasznosítani tud? Amatõr vagyok, felvilágosítást kérek! Köszi :)
nagy hozzáéro én se vagyok, de hogy tobbet vesz fel, az tuti télen néha nem kellett futenek, mert a monitorom egy 19colos crt procit meg már sokat láttam megsulni amiatt, mert szar volt a hutés. dolgoztam már számtechboltban is(nyári gyakrolat, nem vagyok régi motoros.) hogy miért? nem tudom, hiszem alacsonyabb homérsékleten gyorsabban is menne dolog. minél tobb áramot vesznak fel, annál gyorsabbak, tudod. de melegednek is, ez mellékhatás, nemtom mi miatt van. max 50-60 fokos maghomérsékletuk lehet, utana már hibasan muxenek. jo gép procimagja kb 30-40 fokos. mpndok példát. haver gépe is 1700-as, enyém is. enyém palomino magos, ami eégebbi, vagyis ez a palomino határa, húzni sem tudom. ové vmi berton vagy mi, nemtom. ujmag volt annak idejen, magjanak alapprocija. egyen 50 fokos ové 30. alapban. en nem tudom huzni, o tudja, kb 2100-ig. o fél évvel késobb vette, okos volt. olcsobban ki is jott. azota asszem mar le is cserelte, nemtom.
Én ugy tudtam hogy a surlódás miatt van a nagy hõmérséklet...Minél alacsonyabb a vezetõ hõmérséklete, annál kissebb a surlódás és annál hatékonyabb a rendszer...
Igen, alapvetõen a súrlódás okozza a mellékes hõenergia keletkezését, ami a veszteség legnagyobb része. Súrlódáson az egész nagy méretektõl az egész picikig (szubatomi szintig) mindent kell érteni. De ugyanígy veszteség a hangként megjelenõ és elillanó energia (ld. léghûtések, ha már a számítógép belsejében turkálunk), vagy a fényként távozó energia (extrém melegedéseknél illetve monitorokban). Szóval az energia sokféleképpen távozik, a felvettnek csak egy kis része végez hasznos munkát. A hasznos és a felvett aránya a hatékonyság. Csak gondolatébresztésül egy adat: a mai autók 35% körüli hatékonysággal mûködnek, 40% már igen jó. Tehát a felvett enegriának 35-40%-át fordítják az általunk kívánt célra. Vagy fordítsuk meg: 2.5-3-szor annyi energiát vesznek fel, mint amennyit az utaztatásunkra használnak. De ez nem azt jelenti, hogy többet vesznek fel, mint amennyire szükségük van (most hagyjuk a generátort és az aksit), sajnos ennyire van szükségük -- csak ugye nem mind lesz hasznos. Eh, ezt alaposan túlmagyaráztam, ráadásul off, bocs.
ha egy vezetékben áram folyik, akkor a vezeték ellenállása miatt van veszteség (hõveszteség), viszont létezik egy állapot amikor a veszteség 0, ezt hivják szupravezetésnek, és elvileg abszolút 0 foknál áll be (-273 °C az oxigén cseppfolyós halmazállapotúvá válik), laboratóriumi kisérletek folynak...
egy kis eszmefuttatás, hogy lássátok, a mai processzorok se lassúak:
a fény sebessége 300 000 Km/s ami 3*10 az 5-en * 10 a 3-on méter, ami 3*10 a 8-on m/sec
ha veszel a boltban egy 3 GHz-es processzort, 3 MHz=3*10 a 6-on, 3 GHz=3*10 a 6-on * 10 a 3-on, ami 3*10 a 9-en darab utasítás/sec
ha jól számoltam (ellenõrizzétek) akkor kidelül, hogy a gépedben lévõ processzor két utasítása között eltelt idõ alatt a fény csak 10 a -1-n métert, vagyis 10 cm utat tesz meg !!! ez borzalmasan kevés idõ, gondolom látjátok, hogy egy utasítás alatt egy elektron nem tud elmenni az alaplap egyik végébõl a másikba a processzoron belül is vannak távolságok, de már nem nagyon képesek kicsinyíteni a dolgokat, kábelen áthallás, melegedés, stb probléma viszont ha atomi méretekben lenne pl. egy processzor megoldva, akkor az elektronoknak se kellene akkora utat (cm-eket) megtenni a processzor belsejében mint most, vagyis a sebesség is nõne
Pontosítani kellene, hogy mit értesz "utasítás" alatt, amibõl 3*10^9 darabot kellene végrehajtania a processzornak másodpercenként. Mert ha fixpontos összeadást, akkor nem beszélhetünk hárommilliárdról másodpercenként. Ha viszont elemi logikai mûveletrõl (egy darab ÉS, VAGY, NEM), akkor ennél jóval nagyobb a szám, hisz ezek párhuzamosan zajlanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy másodpercenként hárommilliárdszor változik a logikai (és persze az azt leíró fizikai) állapot a processzorban, ennyi elektromos ciklus zajlik le. Mindez viszont csak egy nagy szám, ami utal ugyan a számítási sebesség valóban fantasztikus nagyságára, de közel sem adja, nem adhatja azt meg pontosan, mert azt nagyon sok minden befolyásolja még a processzoron belül (gondolok itt az architektúrára, arra a módra, ahogy az elemi kapukból megszerkesztenek egy lebegõpontos mûvelet elvégzésére alkalmas blokkot, a különbözõ processzoron belüli optimalizáló folyamatokra, és gondolhatnék még sok minden másra).
Másik felvetésed az volt, hogy atomi méretekben az elektronnak kisebb utat kellene megtennie, ezért gyorsabb lenne a mûködés. Egyrészt nem gondolom, hogy addig eljuthatunk. Sokan láttuk a képet az atomi méterû abakuszról, de szerintem ez csak játék. Másrészt ha el is jutunk egy hasonló szintre, a sebességet nem az elektron sebessége fogja limitálni, mert nem közvetlenül az végzi az állapot-átbillentéseket, kell valamilyen közvetítõ eszköz. Olyasmi ez, mint amikor egy 90km/h sebességre képes jármûvel utazol egyik pontból a 90km-re lévõ másikba. Nem pontosan egy óra alatt fogsz odaérni, mert be kell szállnod, fel kell gyorsítanod, a lámpáknál meg kell állnod, stb.
természetesen nem lebegõpontos számításra gondoltam (FLOP), mivel az nem megy egy lépésben (tudtommal), és arra különben is vannak célprocesszorok (pl. co-processzor) hanem egy gépikódu utasítás elvégzésére egy órajel alatt (utasítás elõkészítés,dekódolás,végrehajtás vagy tárolás)
persze vannak a procikban párhuzamosítások, apróbb trükkök (pl. pipeline) , de azért párhuzamosításról nem beszélnék, az még a jövõ zenéje, hogy mit tudnak majd párhuzamosítani (több processzorral) egy program futásán igen, a FLOP a gépek sebességének egy összehasonlító adata nyílván más eredményt kapunk egy ugyanolyan órajelû P4 és Celeron processzor tesztje után (egyéb extra dolog miatt pl. több Cache) (tehát mind a kettõ 90 Km/h-val halad, de a P4 kevesebb piros lámpát kap/vagy elkerüli a dugót) de az órajel ugyanannyi mindkét esetben
a probléma ott van, hogy nemsokára elérjük a gyártható maximális órajelû processzort, jó architektúrával megépítjük, és utána mi lesz? erre keresik a választ a kvantumfizikusok
A maximális órajel után szerintem lapkaméret-növekedés várható, és ezzel némi (késõbb több) architektúra-változás. A kvantumfizikusokra ezen a téren még sokat kell várni.
"attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják elõállítani azokat az alapvetõ alkatrészeket, amitõl számítógép egy számítógép pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban"
Nem, nem, és nem. Nem ettõl kvantumszámítógép! Itt most bonyi lenne részletesen kifejteni, mitõl. De nagyon röviden: itt nem bitek vannak, amiknek mindig meghatározott értéke van (0 v. 1), hanem qubitek, amiknek 1-1 mûvelet végéig nincs meghatározott értéke (kvantummechanikai szuperpozició). Úgy vannak ezek összeállítva, hogy úgy kerülnek vissza a határozott állapotba, hogy az eredményt adó bitsorozatot tartalmazzák. Mintha találgatna, és az egyik tipp pont jó. Csakhogy, ez nem olyan találgatás, mint a hétköznapi, hanem kvantummechanikai effektusokon alapuló, és szinte azonnal megvan az eredmény. (Sokan nem is hiszik el, hogy ez lehetséges, pedig az.)
Ja, vhol volt: a kvantumszámítógép a kvantummechanika elvei alapján mûködõ számítógép, vagy vmi ilyesmi. Meg ersze az ígéretek gyorsaságról, amire az elképzelhetetlenül nagy a megfelelõ jelzõ, de érdekes lesz majd, mikor ezek piacra kerülnek.
Hát ez lehet elég merészen hangzik, de kezdek összefüggéseket látni filozófia, vallások, ezoterika, analitikus pszicológia, és kvantumszámítógépek közt.
mondjuk ezek még inkább intuitív asszociációk :)
"3 állású "bit", tehát nem 2 mint most"
Hát, nem ilyen egyszerû. Az a 3. állapot valójában az elsõ kettõ együtt, egy idõben.
Valahogy úgy, hogy az összes a rendszerben lévõ qubit egy közös szuperpozicióban van, amiben az összes variáció egy idõben van jelen, és úgy van beállítva a rendszer, hogy a megoldást jelentõ variációban visszazuhannak határozott állapotba, azaz konkrét 0-k és 1-ek sorává.
A klasszikus fizika talajáról szemlélve ez persze egy "irracionális" dolog. De a szuperpozició rég óta ismert kvantummechanikai fogalom. Utána nézve a témának láthatjuk, milyen alapokon nyugszik a dolog (részecske/hullám kettõsség, stb.). De hogy egyészen pontosan hogyan is történik ez, arra csak elképzelések vannak.
Szerintem a net önállóan gondolkodik, akár egy emberi agy!
És ha nincs is külön tõle?
Hát? "Ennek értelmében a hullámfüggvény vagy sûrûségmátrix helyi redukciója a megfigyelhetõ világegyetem minden objektumának kvantumállapotában mérhetõ változást kell, hogy elõidézzen."
szakértõ: az nem volt ...
Ha valaki építeni akar egyet annak egy kis segítséghtmlpdf
A kvantumszámítógép és a hagyományos között a fõ külömbség, hogy az utóbbinál meghatározunk minden számolás közbeni állapotát a gépnek.A kvantummasinánál ilyen nincs, sõt nem is tudható meg a közbensõ állapot, csak az eredmény.
A szuperpozició. Na igen.
Léteznek olyan kisérletek, amik nem csak nagy távolságokba teleportálnak kvantumállapotokat, hanem látszólag az idõben visszafele is.
A másik dolog a távolság. A kvantumösszefonódott fotonok közti 'információ-cseréhez' nincs idõre szükség. Természetesen ez csak a fotonok számára információcsere, a külsõ megfigyelõ nem tudja ezt a sebességet kihasználni. Emiatt messze nagyobb sebesség érhetõ el a kvantumszámítógépekkel.
A COMMERCIAL outfit claims that it is ready to release what it is calling the first quantum computer.
D-Wave of British Columbia has promised to demonstrate a quantum computer next week that can carry out 64,000 calculations at the same time in parallel "universes". The computer can massively speed up searches and optimisation calculations.
If it has managed to do it, the computer could make current security systems obsolete as a quantum computer can crack any current cryptography scheme by providing an unlimited amount of simultaneous processing resources.
The machine D-Wave wants to flog has only 16 qubits, but systems with hundreds of qubits would be able to process more inputs than there are atoms in the universe.
Boffins wonder if the outfit has really got a Quantum computer to sell as they were not really expecting to see one for another 20 years. Still you get temporal distortions when you mess around with parallel universes, and the machine has probably invented itself in the future and sent itself back through time.
"in parallel "universes"" azért ne túlozzunk... a kvantumtechnológia csak annyit jelent, hogy levisszük a számolásokat atomi szintre. a Sliders-et hagyjuk ki:D
Ja, vágom. De ez egy IT pletykalap híre, nincs információértéke, csak annyi, hogy 1 hét múlva lesz egy ilyen berendezés. Ez olyan a Quantum számítógépek korszakában, mint a számítógépek korszakában az elsõ zsebszámoló, de minden utazás az elsõ lépéssel kezdõdik ugye ;)
Egy kanadai vállalat azt állítja, elkészítette a világ elsõ kereskedelmi kvantumszámítógépét, amelyet a jövõ héten a kaliforniai Számítástechnikai Múzeumban be is mutat az érdeklõdõknek. A tudományos világ meglehetõsen szkeptikus, ugyanis a legtöbben arra számítottak hogy az elsõ kvantumszámítógép legkorábban 2020 körül készülhet el, így nem csoda, ha a szakemberek kétkednek. "Hiszem ha látom" -- ez az általános hozzáállás.
Eközben a D-Wave nem mást állít, mint hogy jövõ kedden egy olyan kvantumszámítógépet mutat be, amely több mint 65 ezer számítást képes párhuzamosan végezni. Sõt, a cég azt is közölte, hogy hamarosan elérhetõvé teszi Orion névre keresztelt kvantumszámítógépének kapacitását megrendelõk részére, illetve jövõre már mások számára is gyárt majd kvantumgépeket. A tudományos világ lélegzetvisszafojtva vár, ugyanis a kvantumgépek segítségével számos olyan feladat oldható meg szinte pillanatok alatt, amelyeken hagyományos szuperszámítószámítógépek akár évekig is dolgoznának.
Hmmm. Most egy hét múlva lehet jót röhögünk a híren, de ha nem kamu, akkor izgalmas lesz a köv. 10 év. :)
"amely több mint 65 ezer számítást képes párhuzamosan végezni."
Na jah, de egy procinál van órajel, amihez valamilyen szinten köthetõ, hogy egy másodperc alatt hány mûveletet tud elvégezni. De miként lehet ezt kiszámolni egy ilyen gépnél? Mert oké, hogy ennyi számítást végez egyszerre, de ezt másodpercenként hányszor? (Nem az a kérdés gyors e a kvantumszámítógép, hanem az, hogy mennyire gyors?)
a teljesítményt nem órajelben mérjük, hanem számítás/másodperc-ben(flop) általában gigaflop-ban.
A qubitek induló állapotát illetõen nem csak bináris 1 és 0 tárolására képesek, hanem egyfajta szuperpozícióban is tarthatóak a két állapot között. Ahogy a qubitek száma nõ, úgy növekszik a különbözõ állapotok száma, amelyeket megtestesíthetnek az összekapcsolt kvantum bitek. Két qubit 4 különbözõ állapotra képes, amelyeket szimultán fel lehet dolgozni, míg három qubit már 8-ra, és így tovább, exponenciálisan növekvõen. Így egy gép, amely csak 10 qubitet tartalmaz, már 1024 mûveletre képes szimultán, mintha egy hatalmas párhuzamosan feldolgozó egység lenne. Egy 40-qubites 1 trillió mûveletre, sõt, egy 100-qubites rendszer már szinte elképzelhetetlenül nagy mennyiségû, egyidejû mûvelet végrehajtására képes.
Ez a hatalmas teljesítmény például triviálissá tenne olyan számításokat, mint például a prímszámok faktoriálisának keresése, amely a mai leggyorsabb számítógépet is elég rendesen megdolgoztatja. Példaként Tsai a következõt hozta fel. Vegyünk egy 256 bites bináris számot, és Shor algoritmussal próbáljuk meg kiszámítani a faktoriálisát. Ez a feladat az IBM Blue Gene szuperszámítógépének 10 millió évébe kerülne, míg egy kvantum számítógépnek mindössze 10 másodpercre van szüksége a számítás elvégzéséhez.
majdnem elfelejtettem http://www.jox.hu/cikkek/563/1/?ref=feed
Kell még néhány évtized mire lesz igazi mükõdõ kvantumszámitogép. De ha meglesz olyan gyors lesz,hogy csak ámulunk majd.
Biztos vagy ebben? Mi van, ha már van, volt, vagy néhány nap és lesz? S hipervalóságban (kvantumvalóság) volt van és lesz. Attól függõen, mely valóságvariánst omlasztod össze, pusztán a megfigyeléseddel. De mivel, a lehetséges jövõlehetõségeket, befolyásolja az általad eddig tapasztaltak, csak az a variáns jöhet szóba, ami szerinted a legvalószínübb. Ha sokan hinnének benne, hogy holnap a csillagok közt utazunk, akkor tényleg képessek is lennénk rá. Teszem azt szerény számításaim szerint, már 100 millió ember képes lenne egy másik valóságvariánst választani. Nem félelmetes? Ha csak 1 ember képes lenne rá, Isten lehetne.
Sajnos nem értek a témához, de már többször olvastam, hogy az ilyen "ha nagyon hinnénk benne, akkor tudunk vizen járni" nem következik a kvantumelméletbõl.
A kvantumelmélet nem is mondja ki ezt nyíltan, így. Ez abszurd lenne, egy tudományos-elmélettõl. Viszont Schrödinger kimondja (csak gondolj bele a macskás esetbe). A kvantumfizika, a lehetõségek fizikája. Ennek az ágazatnak az egyik jellemzõje, hogy ha beiktatsz egy mérõmûszert, amivel az adatok helyességét méred, már nem kapsz pontos eredményt. Az agy is egy ilyen mérõmûszer, s amint az adott eseményeket elemzi, egyfajta "mérést" végez. Így a lehetséges variánsokat egyre szûkíti a végtelenbõl. Ha képesek lennénk, egy Tabula Rasa-ra azaz az emberi agyat újraprogramozni, és rábírni arra, hogy átlépje saját korlátait (újrahangolás), akkor az az illetõ mindenre képes lenne. (Rosszul élt eddig, innentõl kezdve csak jó dolgok fogják érni. Akár még egy halálos betegség gyógymódját képes lenne megtalálni. Miért nem teszi? Mert az emberi agy egy gát is. (Talán azért van bennünk ez, mert nem értünk meg arra, hogy ilyen képességek birtokába legyünk). Azért nem képes egy olyan ember orvosi áttörést elérni, mondjuk a víruskutatásban, akinek nem volt soha semmi ilyen képesítése, mert az agy az eddig tanultak és tapasztaltak alapján dönt, azaz az ember maga sem hiszi el, hogy képes lenne ilyesmire.
Viszont a kvantumfizika, foglalkozik ezen lehetõségekkel, (az általam hipervalóságnak nevezett)a kvantumvalósággal. Mintahogy amerikai tudósok képesek voltak létrehozni egy olyan részecskét, amely egy adott idõben, több helyen is jelen volt egyszerre.
ehhez bizony annyit se konyítok, mint a pinty.
De érdekel. Ha valakinek van 1-2 perce, akkor el tudná magyarázni ezt a macskás dolgot közérthetõ nyelven? Mert ényleg furdal a kívácsiság.
Nah sikerült megérteni a Schrödinger macskáit? (talán nem sok mindenki foglalkozik ezzel, de akit esetleg érdekel még agyalhatunk hasonló érdekes dolgokról) #74-es hozzászólás: utolsó mondat, valójában nem minden alapvetõ kv.mech.-ai elem így mûködik, mármint hogy egy idõben két helyen? a kvarkokra gondolok pl. "azaz az ember maga sem hiszi el, hogy képes lenne ilyesmire" : ez alatt pontosan mit értesz? (ha elhiszem hogy képes vagyok rá, akkor tényleg megtudom csinálni amire gondolok?) amúgy hirtelen nem tudom ki mondta, majd eszembe jut: de azt mondta, hogy az ember nem tud olyan dolgokon gondolkodni amire az agya nem képes, (nah ez nem így volt pontosan, és így lehet hülyén hangzik, nah majd megkeresem hogy van) amúgy amit még téma elején írtak, hogy a kv-számítógépek elemi/atomi szinten készülnének a gép alkatrészei stb. nem ezért kv.sz-gép, hanem amit #69-es hozzászólásban is írtak, hogy a kvantum tulajdonságait felhasználva (qubit) sokkal gyorsabb lenne a mûveletek végrehajtása, nem mint eszköz hanem mint módszer lenne használható a kvantum, vagy nem?
Most pontosan hogy fog kinézni egy Quantum szgép? mihez hasonlít? vannak kábelei?
miért, egy mai számítógép hogy néz ki? akárhogy lehet karóra, számológép, de akár adidas cipõbe is beépítheted.
az, hogy a PC szabványban benne van a modularitás(alkatrészcserélhetõség) egy dolog.
a quantum-technológia nem ebbe szól bele. annak az a lényege, hogyadatot atomi szinten tárolsz. pl biteket az elektronpályák alapján. a számolás is atomi, vagy molekuláris szinten mûködne.
a lemezek hatalmas adatmennyiséget tárolhatnának, a processzorok hihetetlen gyorsan számolnának, az egységek kisebbek lennének, a kábeleken sokkal több adat menne át. asszem NOR vagy XOR kapukat már terveztek atomokkal, de sajnos alég megbízhetetlen lett(az elekronpályák elég kiszámíthatatlanok)
mind1. az biztos, hogy a belsõ technológiai elvnek semmi köze a kinézethez:D
Molekuláris szinten kémiai reakciók folyamán jutna el az adat egyik helyrõl a másikra? Hoppá-hoppá lassan csak elkerülünk a sci-fikben lévõ organikus "gép"ekhez?:)
akkor a jövõ PC-je majd nézhet ki úgy mint a mai? akkor ez csak belsõleg lesz új. bár olvastam olyan hogy az Si technológia a küszöbhöz fog érni így az majd mehet a kukába. de akkor mibõl lesz az alkatrész? müanyag, üveg? :D mert hát oké hogy kvantum, de mint alkatrészt nem tudom elképzelni pl "mibõl gyártják az új procit? kvantumból" :D
a kvantum azt jelenti, hogy "nagyon pici" alapegység hogy ott épp milyen anyagok lesznek a legmegfelelõbbek, az majd kiderül. én nem vagyok ennyire tájékozott:D
Dant0r: miért, szerinted van különbség a fizika és a kémia (vagy akár a biológia) között? általános iskolás szinten talán.....
a kámia nagyjából ott ér véget(mrha nagy molekulák) ahol a biológia elkezdõdik(marha pici sejtek), a fizika meg a matekatika meg az egsz alapja.
asszem 2 olyan anyag van, amibõl igen sok van, és jól tudnak kapcsolódni(4 ágon asszem), az a szén meg a szilícium. az élet szánbázisú, a számítátechnikát mi inkább a másikra alapoztuk. de az "organikus" meg a "gép" kifejezések ennél azért bonyolultabbak. gépnek bizonyos matematikai elveket értünk. nem azok kokrét megvalósítását(kezdõknek pl Turing-gép). Organikus pedig szén és víz alapú életet jelöl.ugye
de amire te gondolsz, az inkább számítügépesített biológia... ennyire megint nem egyszerû... milyen szintû ötvözésre gondolsz? józsi bácsi+mobiltelefon? józsi bácsi+beépített mobiltelefon+gps?, terminátor? szervi, vagy akát molekuláris szinten? illetve lenne annak elõnye?
mindenesetre a kvantummechanika nem errõl szól. a kvantumszámítógép se:D elemi szinten mûködõ marha gyors nagy kapacitású gép lenne. ennyi. nem élet.. csak gyorsabb gép.
Pontosabban azt olvastam hogy az Si (szilícium) eléri 5-10éven belül a küszöböt, azaz a leggyorsabb legkisebb határát. onnan már nem lesz hova fejlõdni. Sztem a legmegfelelõbb a szénszálas szilícium :D (knight rider) vagy vmi nanofém :D