Lehet. Az ilyen "...ha" kérdésekre nem tudok mit mondani, mert egy alternatív múltat abszolút semmivel nem lehet bizonyítani, sem végképp kirúgni a lábát. :) Csak épp annyi, hogy nem úgy történt. Az viszont esetünkben több, mint elég.
igaz paraszt voltam de boccsássátok meg nekem tiszta ideg vagyok az érettségi miatt... :'( meg most kellett jelentkezni és nagyon el lesznek szállva a pontok tehát valahol ki kell töltenem a mérgem és rosszul sült el. szóval bocsesz
különben azért nem vagyok én ennyire gonosz szóval remélem csak direkt túloztál ennyire hogy vegyem észre magam, mert ennyire a részletekbe menõen nem kritizáltam illetve remélem. na jó tudom hgoy igazam van különben igaz hogy a Schlieffen terv ja bocsi tudom kötõjel schlieffen-terv nem volt a gyakorlatban kipróbálva, de a módositások után én ugy látom, hogy az offenziva hibái pont abban jöttek elõ amire talán az elsõ verzió megoldást talált volna. illetve ezek csak feltételezések, mint minden egy háborúban, de ha ütõképesebb csapattal támad akkor nagy valószinüséggel nem akad meg a támadás. A védelemre sztem elég lett volna bõven az eredeti hadseregrész, már ha számba vesszük a nagyszámú erõditmény rendszert is
Oroszországot tényleg kisbetüvel irtam mert én nem látom a tankot meg nem csak használtam de igazad van tényleg szemét voltam sõt még mindig az vagyok hogy itt magyarázkodok, de elfogadom
különben Franciaország I és II. világháborus lerohanásának jelentõségét nem érdemes egy lapon emlegetni. a II. világháborúban sztem már nem volt akkora hadászati jelentõsége(jujj remélem nem irok hülyeséget) mint az elsõben. ugy értem még a másodikban az amerikai upszi USA csapataival már sokkal súllyal számoltak. ha jól tudom a Schlieffen-terv még nem is nagyon veszi számításba mint szembenálló fél. hmm meg ugy az egész katonai politikai és gazdasági helyzet ami a 2 világháborúra jellemzõ sztem kizárja annak a lehetõségét, összehasonlítsuk a két háborút. Mert ha mást nem is nézzünk akkor szerintem már az is elég nagy változás, hogy a hadsereg felépítése mennyit változott és fejlõdött a köztes idõszakban. itt a légierõre és a harckocsik, harcjármüvekre gondolok leginkább
Csak még egy adalék a 21.hsz "komolyságával" kapcsolatban: a Lusitania nem amerikai, hanem brit hajó volt. A felháborodás azért tört ki az USA-ban, mert több száz amerikai állampolgár is meghalt az utasszállító elsüllyesztésekor.
amugy ennek én úgy örülök, mármint hogy ennyire felkapott lett ez a forum már a maga módján, illetve örömmel látom hogy nem csak engem foglalkoztat, és sztem a média jogtalanul hanyagolja ezt a témát mert annyi mindnent tudunk a másodikról de errõl szinte semmit.
Na igen mondhatnánk azt is, hogy ez egy elfeledett háború. Pedig éppoly érdekes hadtörténeti szempontból mint a második világháború.
Az elsõ világháború márpedig szerintem sokkal érdekesebb sok szempontból. Értem ezalatt, hogy azok az új technológiák, amik a második világháborúban már érett fegyverekként döntötték el a csatákat, azok többsége bizony az elsõ világháborúban debütált. Értem ezalatt a légierõt, a korlátlan tengeralattjáró háborút vagy éppen a harckocsit.
A média két okból is hanyagolja az elsõ világháborút - elsõ sorban az a probléma, hogy kevés a valamirevaló felvételek, fõleg a mozgóképek aránya. Vannak jó dokumentumfilmek az elsõ világháborúról, de mindben fel lehet fedezni, hogy milyen kevés mozgókép készült az akkori idõkben. A második világháborúban ezzel szemben szinte minden fontosabb csatából vannak filmfelvételek. A másik fontos dolog, hogy a második világháború közelebb van az idõskálán, még ma is vannak II.VH-s veteránok, akik élnek, visszaemlékeznek, interjúkat adhatnak. Ellenben nem nagyon él ma már senki, aki az elsõ világháborúban harcolt...
Szerintem ennek több oka van. Nagyrészt a szakszerûtlen katonai vezetés, másrészt a fegyverek elavúltsága. Talán oka lehet az is, hogy 1916-ig a németek részérõl nyugati front volt a fõ hadszintér s csak a Ludendorf és Hindenburg páros megjelenésével kezdett áthelyezõdni a hangsúly a keleti frontra. Addig az idõszakig pedik a monarchia tartotta a frontot. Színtén okként lehetne megnevezni az 1914-ben Szerbia ellen indított támadás sikertelenségét, ami nem úgy alakúlt mint ahogy azt a vezetés betervezte. Szerbiát csak 1915-ben Bulgária bevonásával sikerûlt legyõzni. Színtén okként lehetne megnevezni a balkán illetve az olasz frontot, hisz ezeken a területeken nagyrészt a monarchia egységei tartották a frontvonalat.
És szintén egy ok lehet,hogy ebbõl 3,6millió sebesült és 2,2millió hadifogoly+eltünt is van. A hadifogoly érthetõ hiszen vesztettünk,az eltünt is érthetõ hiszen sok dezertõr volt a nemzetiségi feszültségek miatt a végefelé. Szóval 1,2millió halott,ami átlagos tekintve a többi ország statisztikáit.
Szvsz Botond rátapintott a lényegre. A K.u.K. hadseregénél csak az oroszoknak volt több hadifogságba került, vagy dezertált/eltünt katonája a háború végén. Az indokok egyfelõl a nem megfelelõ vezetés és kiképzés (Alpokban vívott harcok), a rossz felszerelés (a papírtalpú bakancs esete), és a rossz utánpótlás (különösen a keleti frontokon). De a háború vége felé a nemzeti ellentétek és a széthulló hadsereg megtette a magáét: összeomlottak a frontok, a katonák tömegesen indultak haza, gyalog.
Másrészt tegyük hozzá, hogy voltak elég sokan olyanok is, akik többször megsebesültek, vagy sebesülés utáni felgyógyulást követõen újra hadrendbe álltak, majd meghaltak. Szóval a halmazok nem diszjunktak na. :)
Én ezt nem mondanám annyira biztosara.
A 2.VH alatt is jelentõs pénzeket adtak a Szovjeteknek, Nagybritanniának stb. De Ennek ellenére évek teltek el, hogy hadballépjenek! És ez alatt Fr. elesett, az angolok és a szovjetek borzasztó helyzetben voltak. Azt hiszem a te logikád alapján már a Francia támadás után pár héttel hadba kelett volna lépniük valahogyan. Szerintem.
Valahol, vagy valahonnan úgy tudom hogy a BAR is elsõ világháborús. Noha a Thompson is a háború végén született meg, könnyen elképzelhetõ hogy egy ugyan azon jellegû a BAR is csak nagy kivitelben. Javítson ki valaki... [IMG][/IMG]
Jól tudod, legalábbis akkoriban készült el. Pont úgy, mint a Colt M1911
a 100# hozzászolásban említi Cifu hogy papirtalpu bakkancs. Mondanál még errõl kérlel pár gondolatot? illetve ilyen érdekességeket tud valaki?
A Battlefiel 1942-ben az a neve, hogy BAR 1918. Nem?
Igor Sikorsky elõször a cári hadseregnek tervezett repülõgépeket. A rendszer bukása után Franciaországba majd az USA-ba emigrált. Itt majdnem a semmibõl alapította meg a repülõgépgyárát, ahol elsõsorban vízirepülõgépeket és repülõ hajókat épített. Ez tette lehetõvé, hogy újra elõvegye terveit a helikopterrõl. Végül Sikorsky volt az, aki megépítette az elsõ mûködõképes helikoptert fõ- és farokrotoros elrendezéssel (ezt ma már 'klasszikusnak' nevezik). Ezt az USAAF R-4 jelzéssel rendszeresítette, így ez lett az elsõ helikopter, amelyiket nagy sorozatban gyártottak (1942-tõl). Késõbb az õ cége gyártott olyan típusokat, mint a CH-34, a Sea King, a CH-53 vagy az UH-60 (+ezek változatai). Vagyis tényleg õ a "helikopteres" Sikorsky is.
egy kicsit prszt lesz a kérdés, de a Discovery-n nem róla megy állandóan aszöveg? :D mert így már nekem is ismerõs a neve :O
De mostmár nekem is beugrott. Jól emlékeztem.... és még ráadásul nap mint nap nyomatják a tévében a short ismertetõ filmjét. De lüke vagyok. Hát igen a Colt1911 valami eszméletlen pisztoly. Végülis a Thompson is meg a BAR is ezen pisztolyból nõtt ki. Mer annyira jól sikerült, hogy a fegyvert egy az egyben át akarták ültetni ilyen nagyobb géppisztoly és puska kivitelbe. Eképpen születtek. Úgy hallottam valahonnan hogy a pisztoly azóta sem vesztett népszerûségébõl. Ez a Sikorsky név elég lengyelül hangzik.... Az volt mi?
Egyszerû: annyira korruptak és csalók voltak a beszálítók akkoriban, hogy félelmetes dolgokat megengedtek maguknak. Egyszerûen átverték a K.u.K.-t, hogy nagyobb legyen a haszon, így a bakancs talpa katronpapírból készült, a konzerv már a leszállításkor romlott volt, a hadianyag selejtes, stb. A hadsereg is ismerte ezeket a problémákat, és a végén már tenni is kezdtek ellene, elsõ körben elismeréssel jutalmazták a jól teljesítõ, megbízható beszállítókat, pl. "K.u K. hadseregszállító".
A BAR-nak és a Tommy gunnak nem sok köze van egymáshoz, nem is igazán lehetne. A Tommy-t egy John Thompson nevezetû ürge tervezte az Auto Ordnance Co.-nál, késleltetett tömegzáras (a késõbbi, egyszerûsített M1 csak sima tömegzáras) rendszerû géppisztoly volt. A BAR-t a neves John Moses Browning tervezte, és lõporgázmûködtetésû forgózáras rendszerû géppuska/golyószóró volt.
Egyébként a Colt 1911-hez nincs sok köze a fenti két fegyvernek, igaz ugyanaz a J.M. Browning tervezte, aki késõbb a BAR-t, de technikailag semmi közük egymáshoz.
Azok azért más idõk voltak. A Wright fivérek is maguk repülték be gépeiket - egyszerûen azért, mert ez volt a hobbijuk, majd késõbb a foglalkozásuk.
A mai világ helikopterei, repülõgépei annyival összetettebbek, hogy egyetlen konstruktõr már szinte el sem lenne képes készíteni. Minden ágnak (sárkányszerkezet, hajtómû, kormányrendszerek, stb.) saját külön mérnökcsoportja van. A berepülõpilóta, mint szakma pedig épp azért jelent meg, mert a tervezõmérnök nagyszerûen tudta, hogy is kellene mûködnie az elméletben, de nem feltétlenül rendelkezett egy tapasztalt pilóta rutinjával a repülés terén. A tervezõmérnökök jó része nem is rendelkezik pilótalicencel, tehát nem is végezhetné el a berepülést. Persze kivételek is akadnak, mint Burt Rutan.
Persze, ebben igazad van, az utolsó mondat csak Szikorszkij kedvenc karikatúrájáról jutott eszembe:
"A bizalom jelként a tervezõ beleegyezett abba, hogy veled tartson a próbarepülésre."
Egyébként szvsz a berepülõpilótáknak a gazdasági és technológiai verseny szempontjából volt/van a legnagyobb jelentõsége. Ha egy pilóta halt meg a prototípus tesztje során, akkor az "csak" egyszerû veszteség. Ha a tervezõ - majdem újra lehetett kezdeni a projectet, hiszen õ tudta a legtöbbet az adott konstrukcióról. Ráadásul nyílván a tervezõnek van a legtöbb esélye a baleset okainak kiderítésére, így a halála vagy súlyos sérülése "nem elfogadható veszteség".
Nem hiszem hogy a Browning1919-nek hûtési gondjai lettek volna. Maradjunk a harckocsi-géppuskánál. Valószínûbbnek tûnik hogy a bizonyos gömb az egy csukló, a lõrés használhatósága végett. A csõ vastagságára is megvan a magyarázat... na keresek egy képet...
Lewis golyószóró se különbözött... Talán a csõ vastagságára NST Cifu tudná a választ, mer én nem vagyok fegyver szakértõ...
Nem is a gömbcsuklóra gondoltam, hogy amitt vízhûtéses.... Csõvet két esetben vastagítanak tudtommal. Vagy vízhûtés miatt ,vagy extra hûtõbordák miatt. De lehet rosszul tudom.
Az M1919A4-nek volt egy "nehéz csöves" (heavier barrel) változata, amire egy szellõztetett (ventillated barrel jacket) külsõ csövet szereltek, hogy növeljék a hûtés hatásfokát. Ebbõl létezett harckocsiváltozat is. Szóval tippem szerint ez van a képen, tehát léghûtéses, de extra hûtést kapott. A másik tipp lehetne az M1917, ami az M1919 felmenõje, és vízhûtéses csõvel rendelkezett. Ennek is volt harckocsiba épített verziója. A képen ábrázolt géppuskának a csõburkolata mindenesetre lyuggatott, ami eleve léghûtésre utal.
(Anno a bruszilov offenzíva idején az oroszok tömegestül rohantak a német géppuskák elé, amik egyszerûen túlmelegedtek. )
Ez egy Nebelwerfer. Hatcsövû rakétavetõ, a németek fejlesztették ki és vetették be a II.világháborúban(!). Ha úgy tetszik, akkor a német Katyúsa. Egyébként legalább három verziót hallottam, miért is hívják ködvetõnek (tudtommal Nebel=köd). 1.) A fejlesztõ csapat vezetõjét hívták Nebel-nek 2.) Mivel viszonylag könnyen mozgatható volt, ezért támadás után gyorsan eltûnhettek vele (mint a köd) - szvsz hülyeség 3.) Eredetileg füstgránátok kilövésére tervezték, csak késöbb rendszeresítettek hozzá repesz-romboló rakétákat.
Párizs ágyút én is kerestem de nem találtam. Minden esetre úgy tudom hogy párat lehetett vele lõni és utána cserélni kellett a csõ bélését, ja és kábé hosszában át tudta lõni az egész Balatont, sõt ha még messzebb. Ezzel akarták bombázni Londont és Párizst
"Eközben a németek is készültek vegyi harcanyagaik felhasználására. Bizonyos, hogy épült vegyi töltetû robbanófej a V-1 számára, de máig sem tisztázott, hogy ez bevethetõ lett-e volna. A tabun ugyanis nem csak hihetetlenül mérgezõ, de erõsen robbanásveszélyes is, és csak nagy mennyiség képes megfelelõ pusztító hatást kifejteni, s nem állt rendelkezésre elegendõ indítósín, hogy a V-1-eseket megfelelõ gyakorisággal indíthassák, nem is beszélve a fegyver pontatlanságáról. Hitler végül még az összeomlás napjaiban sem adott utasítást a vegyi fegyverek bevetésére. Pedig például a normandiai partraszállást komolyan akadályozta, vagy talán meg is hiúsította volna egy tömeges mérgesgáz-támadás, hiszen a szövetségesek, különösen az amerikaiak szinte semmiféle vegyvédelmi felszereléssel nem rendelkeztek. A németek célba juttató eszközei is meglehetõsen fejlettek voltak. Kevéssé ismert tény például, hogy a híres Nebelwerfer rakétavetõt eredetileg vegyi töltetek célba juttatására tervezték, innen kapta nevét is, mely ködvetõt jelent."
Hitler jómaga is szenvedett gáztámadást és eléggé érzékeny volt a témára. Meg is vakult ideiglenesen. Agyába vésõdött a vegyifegyver jelentése. Minden esetre elképzelhetõ volt, hogy tisztában volt amerika vegyi gyáraival. Az amcsik biztonságosan elõ tudtak állítani egyet smást irdatlan nagyságú ipari bázisokon. Mellesleg tárolni is kell valahogy a cuccost mer esetleg a front közelében lévõ telepeket érõ támadások kellemetlenül érinthetik a fegyver tulajdonosait. Mer ugyebár nem válogat hogy az illetõ Axis vagy Alied e. Válogatás nélkül gyilkol. Mind2 fél érzékeny volt ez ügyben. Túl kényes. Szerintem részben ezek az okok....
Színte azt mondhatnám hogy a vegyifegyver akkor és ma is leginkább a hidegháborús atomfegyverkezésre hasonlít. Ha valaki elkezdi használni akkor.... Mind2 oldalról csúnya véget ér. Pedig asszem már megvolt akkoriban pl az ideggáz.
A tabun 10mg-ja képes volt megölni egy felnõtt férfit 1 perc alatt úgy, hogy a bõrön át szívódott fel!
A Paris-gun hivatalos neve "Kaiser Wilhelm Geschutz" volt. Néhány adat róla: Ûrméret: 210 mm Lõtávolság: 122 km Löveg súlya: 738 tonna Lövedék súlya: 119,7 kg Néhány érdekesség: az ágyú lövedéke 40 km-es magasságot ért el, mielõtt elindult volna vissza a földre, Egy ágyúcsõvel 65 lövést lehetett leadni, utánna cserélni kellett. A csõ mellé egy sorszámozott lövedékkészlet járt, amelyet sorban kellett kilõni, mert az ûrméretük 210mm-rõl indult és 230mm-ig tartott - ennyit kopott az ágyúcsõ. Összesen 320 lövést adtak le a löveggel, ebbõl 180 csapódott Párizs területére.
Nem csoda, hogy az ilyen logisztikai rémálmok a bombázógépek megjelenésével kihalásra ítéltettek...
Egy haditengerészeti 3xx milliméteres ágyúcsõbõl készítették, úgy, hogy nem csak az aljában volt "lõpor", hanem a csõben felfelé folyamatosan, pontosan adagolt mennyiségben. Ezért a kilõtt lövedék alatt folyamatosan robbantak a további töltetek, ezzel tovább gyorsítva a lövedéket. Ha jól tudom, 100 körüli mennyiségû töltetet helyeztek el az ágyúban. Mindenesetre a lövedéke kilépett a légkörbõl és a sztratoszféráig emelkedett, majd onnan zuhant vissza: ballisztikus "rakéta" :)
Korántsem. Ott volt a 2. vh idején a viking istenekrõl elnevezett önjáró mozsárágyúk, akkor ott volt a Paris-gun utódja a Leopold ágyú, stb. Megvoltak ezek végig. Sõt 2. vh után Irak is kisérletezett ilyen ágyúval, hogy Kuwaitot messzírõl tudják lõni. Babilon-project volt a neve.
A II.világháborús német óriáslövegek azzal a határozott céllal készültek, hogy áttörjék a franciák védelmi állásait a közös határon - tipikusan I.világháborús hozzáállás a villámháború elötti idõkbõl. Miután a Maginot-vonal elesett, az olyan lövegek, mint az 540mm-es "Karl" vagy a 600mm-es "Thor" haszontalanná váltak, további bevetéseik erõltetése inkább a németek gigantomániájának tudhatóak be. A 800mm-es "Gustav" vasúti löveg tûzkésszé tételéhez pl. négy sínpárra és 1200 ember több heti munkájára volt szükség. Óriási ipari és szállítási kapacitást foglaltak le, miközben katonailag nem tudtak semmi elõnyt felmutatni. Persze, léteztek, de a németek jobban jártak volna, ha inkább beolvasztják és tengeralattjárót meg harckocsit gyártanak belõle.
Az iraki szuperágyúról meg azt hallottam utoljára, hogy valójában mûholdak kilövésére készítették, most meg nem tudom mondani, hol. Mindenesetre igen furcsa a XX.század végén egy ilyen fegyvernek egyáltalán a gondolata, nemhogy a megvalósítása...
Nem arról volt szó, hogy jó vagy nem jó, hanem arról, hogy használták õket. 6 db készült belõlük, és használták a ruszkik ellen is Sevastopol ostrománál. Ezeknek az gigászi ágyúknak hatalmas pszichológiai értékük volt. Morál csökkentésre nagyon jónak bizonyúltak.
Ez biztosan nem így volt, még jóval az kuwaiti megszállás elõtt megkezdték az építését. Egy nyugati (ha jól emlékszem, angol) mérnök tervezte meg, aki késõbb gyanús körülmények között halt meg.
Mark IX APC Az antant hatalmak elegendõ harckocsival rendelkeztek a német vonalak áttöréséhez, de a gyalogság ezt nem tudta kihasználni, mert lemaradt a jármûvek mögött. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy hagyományos brit harckocsi-design alapján terveztek szállítójármûveket. A Mark IX fegyverzete 2 géppuska volt, ezen kívül 30 (hivatalosan 50) katonát vagy 10 tonna rakományt szállíthatott. A szállítótér két oldalán 8-8 nyílás is volt, ezeken keresztül a katonák saját fegyvereiket használhatták. Az utasok "kényelmérõl" szellõzõventillátorok gondoskodtak, ezek nélkül ugyanis a jármûbõl kiszálló katonák kb. egy órán át harcképtelenek voltak. Mindössze hármat fejeztek be az I.világháború végéig.
Valaki megtudja mondani, hogy 1 vh idején, hogy nézett ki az OMM hadserege? gondolok itt a teljes létszámra, és hogy hogyan aránylott a magyar-osztrák, illetve az összes monarchiabeli nép aránya a hadseregben! Az is jó, ha tudtok adni egy linket! Köszi!
Frontvonaltól függõ tényezõ asszem. Szerbiában csak mi voltunk jórészt, keleten vegyes arányban az osztrákokkal, németekkel. Otto bácsikámat ekkor fogták el és vitték Szibériába. Trieszt környéki légtérben mi 70% -ban voltunk. Attól északra az arány teljes osztrák létszámra cserélõdik. Repülõgépek nagyrésze közepes kategóriában lévõ Fiatok a háború elõtti idõszakból majd Albartos és egyéb német gépeket kaptunk továbbá. Rakás hidroplánokról nem is beszélve. Olasz front nagyrésze pedig 80% osztrákokból állt. Bácsikám ott is volt. Asszem ott avatták vitézzé. Létszámra öszvisz a magyar gyalogság nagyobb volt úgy tudom... Inkább a keleti és a déli fronton voltunk. volt valami számadat is a százalék arányból ami a teljes hadsereget illeti, de nem találom... az elõbb említett szösszenet is csak emlékezetbõl pár kusza info ami nem biztos hogy teljesen igaz. Sajnos amnéziás vagyok... ;)
Szia I.C.ram!
Azt jó ha tudod, Hogy a monarchia hadereje a Közös a Hadseregbõl,az osztrák Landwehrbõl, a magyar Honvédségbõl, és a Kriegsmarine-bõl állt.
A Haditengerészetre vonatkozó személyi összetételt megtalálod: Csonkaréti Károly Az Osztrák-Magyar monarchia haditengerészete 16. old.
Itt megtalálod a gyalogezredek felállítás szerinti területi megoszlását (ez utalhat a nemzetiségi arányokra): http://www.austro-hungarian-army.co.uk/infdev.htm http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1867/julier/html/index.html
TGábor
A haditengerészet hajóállományáról találsz több oldalt is: http://www.worldwar1atsea.net/WW1NavyAustrian.htm