hi, azt hiszem ti töprengtek, én meg tudnék építeni tuti egy olyan motort elõször egy állványra, majd egy kocsiba, ami benzinbõl 2-3l között fogyaszt 100 km-en 90-100le leadása mellett. sajnos nagyon lassan jön össze a keret rá, ha esetleg vki tudna támogatni zseton, vagy bizonyos alkatrészek formájában kérem irjon vissza a fórumba. egyelõre.
£OOOOOOOOOOOOOO£ :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Ez nem nagy kunszt. Az én trabantom még egy litert sem fogyasztott száz kilométerenként (igaz akkor éppen vontatták).
mármit ilyen autó, és a hozá való tüzelõanyag? Hol?
"Csak az alkohol helyett írtam. Van olyan jó." Sõt - ha már a gázoknál tartunk - megemlíthetnénk a biogázt is, ami kinyerhetõ pl a szennyvízbõl, vagy komposztból is. Magas metántartalma van (abban is van hidrogén).
Nalunk is elkezdhetnek szorgalmazni a terjedeset, mert az auto nem kerul gyakorlatilag tobbe, es alacsonyabb az uzemanyagkoltseg. Meg persze a mezogazdasagi kapacitast is lehetne vmi ertelmes celre hasznalni.
Ehhez csak annyit tudok hozzáfûzni hogy itthon mért nincs ilyen?
Már terjed. Azonban a hagyományos benzin üzemû autókban csak 10-15%-os etanol tartalmú üzemanyag tölthetõ, mivel nem erre készítették õket (pl. Braziliában már egy ideje kötelezõ az ilyen üzemanyag, és csak olyan új autót lehet üzembe helyezni, amely fel van készítve a nagyobb százalékú etanol üzemanyagra).
Amúgy lehet szídni az USA-t, de tény, hogy ott is gondolkodnak erõsen ezen - olyannyira, hogy egy lassan 10 éve megy az "E-85" üzemanyag program. Az E-85 85%-ban etanol és 15%-ban benzin, a tervek szerint a közeljövõben csak olyan autót lehet forgalomba hozni, amely képes ilyen üzemanyagot is "megenni". Több info az E-85-rõl.
Akkor legközelebb egy kicsivel bõvebben fesd ki mire gondolsz, mert arra kérdésre, hogy "Tud valaki másmilyen kémiai energiahordozóról?" nekem ezek a feltételek nem voltak evidensek. :)
Mivel hazaértem tudok puskázni akkumulátor ügyben. Szõrszálhasogatás ellensek ne olvassák tovább! Az akkumulátoroknál többféle hatásfokot értelmeznek. Van töltési hatásfok, ami ha ügyesek vagyunk megközelítheti a 100%-ot (nem éri el csak megközelíti)Az akkumulátortöltés egy bonyolult dolog (ugye nehéz elhinni), a lényeg az hogy kis árammal kell tölteni ehhez (tehát lassú). Van energia hatásfok, ez a kisütéskor leadott, és a töltéskor fölvett energia hányadosa, ez az akku konstrukciótól függõen 80% köröli. emelett még van egy hatásfok, de az már csak matematika. Az elörededés meg természetes kémiai folyamata a savas ólomakkumulátornak. ebbe nem akarok belemenni mert hosszú.
Mellesleg pont a gazdag olyaj országoknak kéne valami hasonlót kitalálni mertha felmegy annyira az olaj ára akkor õk is szarban lesznek és mivel más bevételi forrásuk nincs így rábaszhatnak õk is...
Abban mi a megvalósíthatatlan hogy napenergiával, neparõmû szerûségekkel nyerik ki a vízbõl a hidrogánt ? Ha jól tudom a hidrogént egész jól lehet tárolni timföldben ha jól emléxem...nemes ecceréggel beocsmiznák a hidrogént mint egy elemet és ezt lehetne szétszórni a vliág minden pontjára benya haleyett...van sok olyan hely a földön ahol nappal 40 fok van árnyékban és egész éveb süt a nap...lehet elég eccerû a látásmódom de csak az kéne hogy valaki nekiálljon...addig szaraxunk amíg megint világválság lesz és 1 liter beny ára több lesz mint egy kiló arany....
Az akkumulátort nem tudom, de a Danielli-elem hatásfoka maximum 50%. Az ólomakkumulátor elvileg egy teljesen reverzivilis folyamatot használ. De a gyakorlatban idõvel mégis tönkremegy.
AZ akksira gondoltam leginkább, de a fizikaórán nekem is azt tanították hogy 100% hatásfok nem igazán vam, késõbb ezt szerkezettanból és autóvillamosságból is megtanultuk. Az akkumulátor önkisülésén pontosítanák: Valóban a belsõ ellenállása süti ki, (és aladályozza meg hogy 100%os legyen a hatásfok) de ebbe a rajta lévõ szennyezõdés és pára jobban segít mint a levegõ.
Mekkora a teljesítménye? Én most szedtem ki egy 1200W-os porszívómotort, és nem kicsit csodálkoztam, amikor 5V-ról elindult nekem. Mondjuk a forgatónyomatékára nem vagyok ennyire büszke. :D De ha lenne egy dupla akkumulátorom, 24V-ról már egész jól pöröghetne. Persze az aszinkronmotor sokkal jobb megoldás. Az az "igazi" villanymotor. :) Mindenesetre jó kis tranzisztoraid lehetnek hozzá. Meg egy szép hûtõbordád. :D De városi közlekedésre sokkal jobb, mint a benzin. Csak az a baja az aszinkronmotornak, hogy nem tudod generátorként használni, pedig egy csomó energiát megtakaríthatnál, ha lejtõn lefele tudnád tölteni az akksikat.
Hogyne lehetne :) Fûteni lehet 100% hatásfokkal :)
Mechanikai energia elõállításánál a kezdeti és a végsõ hõmérséklet viszont egyértelmûen meghatározza a hatásfok maximumát.(Termodinamikai elven mûködõ gép esetén) Csak akkor lehetne 100%, ha a hûtõközeg hõmérséklete 0 K lenne. De az meg nem érhetõ el, mert ahogy csökken a hõmérséklet, csökken a fajhõ is, és ezért egészen kicsi energiabevitel is nagyobb hõmérsékletnövekedést eredményez.
"Az alkohol elégetése sajnos nem túl jó hatásfokú, mert mindenképpen tartalmaz oldott vizet."
Fenet, 1,8-as etanolos kocsival lehet tepni mint allat. Szoval jo hatasfoku az. Az etanol alacsonyabb energiatartalma miatt kicsit tobbet fogyaszt, de igy is olcsobb uzemeltetni, toredeke a CO2 kibocsata a benzinesnek.
ezt az akksira gondolod vagy a hatásfokra? mert az akksit, azt nem láttam, hogy vki ezt írta volna, hogy a levegõ miatt merül, de ha ígyvan, akkor sorry, leírtam még1x legfeljebb :))
Ezt mindha én mondtam volna :)
Valahogy énis így vagyok vele, hiszem, ha látom, mert nekem még úúgy tanították fizikaórán, hogy még 100% se lehet :))) Jah még vmi az akksikkal kapcsolatban... a belsõ ellenállásuk meríti, a felhasználással 1ütt, azok az akksik, amik meg használaton kívül vannak (pl.: ki van véve a kocsiból és le van téve vhova, de akár a kocsiban is) azt a levegõ meríti, mert nem a legjobb szigetelõ
Személy szerint én se halottam 100%-nál nagyobb, vagy azt jól megközelítõ berendezésrõl, de nem zárkózom el a lehetõségtõl hogy léttezik, ha valaki bebizonyítja a szemem elõtt, akkor lehet hogy elhiszem.
Sziasztok! Csak 1 vmit kritizálnék az írásokban (mert ugyan nem igazán értek ehhez a témához, de asszem ebben nekem lesz igazam) hogy a hatásfok soha nem lehet 1 azaz 100% legalábbis én ezt még így tanultam, de javítsatok ki, ha tévedek
Tegyük fel hogy egy mai autóba 50-50% arányban benzin, és aceton keveréket öntünk, nem fog az öngyúladási hajlam (az elõgyújtás igény)nagyon elmászni? Mit fog hozzá szólni a gyújtásrendszer, mennyire lesz gyúladóképes az ijen keverék? Ezt kivitelezni szerintem csak a sos sok és drága kísérletezéssel lehet. Mindamellett kérdéses hogy ez e keverék mennyire kezelhetõ biztonságosan?
Ja, és mit szóltok az általam megépített akkumulátoros kocsihoz? Hat darab 12 voltos ,,nagyakksi'' van benn. Egy aszinkronmotor hajtja a hátsó kerekeket, melyek motorkerékpárból valók. Ezáltal a fékezés, a szabadon ,,gurulás'', na meg a differenciálmû és a kuplung funkciója meg van valósítva. Tolatásnál egyelõre a ,,Flinstones'' - módszer mûködik. :) A motorhoz szükséges háromfázisú váltóáramot egy ütemadó és tranzisztorok biztosítják. Az ütemadót egy - a ,,gázpedál''-ra kötött potméter tudja szabályozni.
Az alkohol elégetése sajnos nem túl jó hatásfokú, mert mindenképpen tartalmaz oldott vizet. A legtöményebb is ,,csak 96%'' lehet, de az már nem éri meg. Szerintem az aceton(CH3-CO-CH3) sokkal jobb, és egy általam kitalált környezetkímélõ eljárással könnyen elõ is állítható, 100% tisztasággal. Ki lehet próbálni! kb. fele-fele arányban hozzá kell keverni a benzinhez. Még a kormozása is jóval kisebb lesz...
"Az OK, hogy az alkohol megújuló energiaforrás, de ott meg ugyanott van a CO2,"
Joval kevesebb co2 keletkezik mint benzin eseten. Eleg nagy eselye van, hogy idovel nagyon elterjed az alkohol/benzin hajtasu motor (szemben a csak-benzin hajtasu motorral), mert gyakorlatilag csak elonye van.
"Dj Faustus: Ez egyáltalán nem összeesküvés elmélet. Ez tény, hogy annak idelyén Teslanak forradalmi találmányai voltak." Azt elismerem, hogy Tesla korának jelentõs tudósa, és feltalálója volt, de azt nem, hogy a "semmibõl energiát csináló" illetve "az 1000 % hatásfokú szerkezeteket gyártó" zsenije lenne. Ez azért túlzás... (Óvatosan kell kezelni a róla szóló információkat, pláne Egely György - Tiltott találmányok címû mûvére gondolok).
"A solt-i adó térerõssége egészen Berlinig elér. Település: Solt Frekvencia: 540.00 kHz Teljesítmény: 2 MW Forrás: Hullámvadász.
"az összes adót minden mûsort digitálisan ráküldenék" Ez OK is lenne, csak a digitális mûsorszórást a nagy sávszélesség igény miatt nem lehetne közép/hosszúhullámon bonyolítani. Másrészt egy digitális rádió komplikáltabb eszköz mint egy AM.
"Bár mondjuk a hidrogán nem rossz, mert oxigénben elégetve 2700 C-ig hevül." No igen, csak ezt a magas hõmérsékletet a motorblokk (ha belsõégésû motorba vezetnénk) nemigazán tolerálja. No meg a keletkezõ nagy tisztaságú víz is korrodáló hatású.
Úgy értettem, hogy olyan energiátvitel, amit elõ tudunk állítani. A hidrogént nagy mennyiségben is elõ tudjuk állítani. Amiket leírtál azok az etil-alkohol kivételével mind fosszilis tüzelõanyagok. Az OK, hogy az alkohol megújuló energiaforrás, de ott meg ugyanott van a CO2, és ennyi erõvel akár fát is égethetnénk.
"Azért az a hidrogén-meghajtás nem lenne rossz megoldás, fõleg, ha egybõl vízbõl tudnánk elõállítani. Milyen komoly lenne, évente eccer megtankolni a kocsit ioncserélt desztillált vízzel (karbvantartas végett), és mehetnénk is. Lenne a kocsiban egy teljesen zárt rendszer amihez hozzá se kéne nyúlni. Vízbõl bontja el, vízzé ég el, az égéstermék visszamegy a tartályba (megfelelõ hõcserélés és lecsapatás után)."
Fizika órán nem figyeltél? A víz bontásához pont annyi energia kell, mint amennyi az égetésekor keletkezik. És ha a veszteségeket hozzáadod, az eredmény kevesebb energia, mint amennyivel indultál.
"Elvben(talán a gyakorlatban is) létezik olyan energiaátalakítási módszer ami 100% környezetbarát és belsõ égés nélkül 400%-os hatásfokon képes mûködni.Pl. a Motorola már mûholdas telókhoz készített ilyen - töltést nem igénylõ - akksit."
CSak annyit kötözködnék hogy a "hátsó" elektromos motor is eleöl van és egy bolygómûvön keresztül tud besegíteni a hajtásba (csak a közözködés miatt)A feszültségekbe net tudok belekötni, de a hátsó akksikat emlékeim szerint a generátor/motor tölti, de nem vagyok benne biztos, utánna kell néznem.
De ha belsõ égésû, akkor már inkább Wankel. A dugattyúk rezgetése rengeteg energiát elvisz.
Cserébe viszont jóval precízebb gyártást és jobb minõségû anyagokat követel meg -> vagyis jóval drágább. A kisrepülõgépekbe szánt wankel-motorok kb. 2x annyiba kerülnek mint dugattyús testvéreik... És azért annyival nem jobbak...
Megcsinálta a Merci is, meg néhány japán, (nem akartak kimaradni a buliból), de én azért írtam az opelt, mer ahhoz egy elég jó leírást találtam. Hõszigetelés: a termoszok is jó ideig melegen v. hidegen tartják a bennül lévõ anyagot. Egy Kandós fizikatanár abban tárolja a folyékony nitrogént a szupravezetõ kísérletekhez. Állítólag 2 hétig felhaszbálható marad. (ez nem biztos, lehet hogy rosszul emlékszem az idõtartamra!)És a termosz egy sima hûtõben van. Ha jól emlékszem a felmelegedásrõl nem írtak, de az annyira nem fontos mert csak 300 km-t tudnak egy tankolással megtenni, így egy jobb hõszigeteléssel simán kibírja. (szerintem).
Tévedés. A Prius hátsó elektromotorja csak akkor termel energiát, ha lassítasz, amúgy az aksikat is a benzinmotor által hajtott generátor tölti (az aksik amúgy a Prius I.-ben 270 voltosak, a Prius II.-ben 500 voltosak).
Ja, vicces. Gondolom fluid állapotban. Mert légköri hõmérsékleten a hidrogént nem lehet cseppfolyósítani. És hiába a hõszigetelés, idõvel átmelegszik, ha nincs hûtve. Nem lehetetlen, a BMW is megcsinálta. Csak sokkal drágább.
Persze, jó hogy nem írtad le az uránt. Ugyanúgy csak belsõ égésû motorokban használhatók.(Na jó, a szén csak gõzgépben :)) Bár mondjuk a hidrogán nem rossz, mert oxigénben elégetve 2700 C-ig hevül. Tehát elméletileg ki lehet belõle hozni 90%-os hatásfokot, sima belsõ égésû motorral. De ha belsõ égésû, akkor már inkább Wankel. A dugattyúk rezgetése rengeteg energiát elvisz.
A priusnak 2 feszültségrendszere van, egy 12V-os, és egy 400V-os (ha nem csal az emlékezetem), a 12 V-os sima denso autógenerátor, a 400 V-os rendszert az elektromos motor tápálja, ha kell tölti a hátsó akksikat, ha kell motorként hajt, az elektromos motor csak besegít a benzinmotornak.
De az alapfelállás része az is, hogy egy belsõégésû motor hajtja a generátort, nem? ;)
A hidrogénes hibrid rendszereknél a hidrogént jelenleg folyékony állapotban nagynyomáson hõszigetel tartályban tárolják. Némi info ha rákeresel az opel tü.a. cellás rendszerére. Egy zafirát alakítottak át, a neve ha jól emlékszem Opel Eco 1 de nem biztos.
Amikor még én tanultam a hõerõgépekrõl, akkor úgy volt, hogy a diesel-motorok hatásfoka 45-55% között van. A gázturbina legnagyobb elõnye a kisebb tömeg és a kompaktabb méret (teljesítmény/tömeg arányban verhetettlen), de fajlagos teljesítmény/fogasztás terén nem jobbak, mint a diesel-motorok, ellenben drágábbak.
Egy repülõgépen tényleg jó, mert a hidrogén könnyû, és ott van pénz kriogén üzemanyagtartályokra, de azért egy autónál... Bár a Ford P2000 is megy, sima gázzal is. Asszem 50 bar-on tárolják.
A prius hibrid rendszerének lényege az hogy mikor a benzinmotor emisssziója nagyon megnövekedne (pl.: nyomsz egy padlógázt), kisegít a vilanymotor, aminek brutális nyomatéka van, így besegít a gyosításba, és a zöldek örülnek, valamint eliduláskor a villanymotor mozdítja meeg az autót, és indítómotorként beinítja a megfelelõ áthalytáson keresztül a benzinmotort.
Tehát még mindig a tüzelõanyagcella + hidrogén kombinációjának van a legnagyobb esélye a túléllésre, csak oldják meg az igazi nagyipari elõállítását (ahhoz meg elektromos áram kell, azt meg hogy honnan szereznek az a gyártó baja meg a zöldeké )
Egy belsõégésû motor vagy gázrurbina forgási energiáját egy generátorral elektromos árammá alakítani. Sõt már laptop-okban is használják az elméletet. De az autókban akkor miért nem?
Hasznáják vagy száz éve. Vasúti mozdonyokban, hajókon. Autókhoz csak elvétve (pl. Prius). A probléma ott van, hogy autóban való felhasználásnál nincsenek arányban az elõnyei a hátrányaival (megnövekedett tömeg, bonyolultabb szerkezett, magasabb elõállítási költség).
Hát, igen :) De azért ez nem megoldás, viszont viszonyítási alapnak jó. Kõolaj nélkül nincs megfelelõ energiaátvivõ közegünk. A hidrogén azért nem jó, mert le kell hûteni. Az akkumulátorok energiasûrüsége egy nagyságrendbe esik a lõporéval, de ezek idõvel elhasználódnak, szóval a környezetet nem kíméljük jobban. Tud valaki másmilyen kémiai energiahordozóról?
Azzal amit te mondasz pedig az a gond, hogy Solt küzéphullámú adó és mit tudjuk a középhullámok felületi hullámok. Ennek ellenére lehetnek olyan helyek amik árnyékolásba esnek de azokat lelehetne fedni kisebb átjátszó tornyokkal.
Szóval: nagyteljesítményû napelemekkel akár még repülõgépet is lehetne hajtani. Igaz, hogy ez a szerkenytû emberrel együtt nem volt 100 kg, de van egy több mint 300 W/m2-es napállandónk, és vannak 28-30% körüli hatásfokú napelemeink.
Csak kerülje el minden turbolencia, mert a szerkezet iszonyatosan érzékeny az idõjárásra (a Helios-nak is ez volt a baja...), a törékenységérõl nem is beszélve.
A dieseleknek ua. teljesítmény leadáságoz kevesebb tüzelõanyag kell ergo. a hatásfokuk jobb. A hidrogénkutakkal kapcsolatban egy 2003-mas adatot ismerek, egy aralos mérnöktõl, és most visszaemlékezve õ csak a teljesen autamata kutakat mondta, hogy emellett hány és milyen kezelésû kút van az nem tudom. A belsõ égésû motorok hatásfokát onnan tudom hogy ez a szakmám, a gázturbinákhoz nem értek. A villanymotoroknál az autókban használt motorokról írtam bár a mai generátorok hatásfoka tényleg nagyobb. A bazinagy erõmûgenerárorokat nem ismerem így errõl nem tudok érdemben nyilatkozni.
Néhány helyen rossz, amit írsz. A világon sokkal több hidrogénkút van. Csak az USA-ban több, mint 10. És ezek közül olyan is van, ahol napenergiával helyben állítják elõ a vízbõl. A hatásfok: nincs annyi. A gázturbináknak van 60% körül. A villanymotoroké mindig több, mint 80%, de nem ritkán 90. Az univerzális motoroké lehet, hogy kevesebb, de a nagyteljesítményû többfázisú motoroké van ennyi. Azt nem tudom mibõl gondolod, hogy a dieselnek jobb a hatásfoka. Kevesebbet fogyaszt, de a teljesítménye is jóval kisebb.
Azért amikor a magas benzinárra gondol mindenki, és szdija a kormányt... (akármelyiket) akkro azért gondoljon arra, hogy abbol az adobol megy a lakatos, meg az orsos család segélyért. Tankolj a cigokért ;)
Ezer százalékra mondom, hogy már nem kell benyo. Csak jo ez a gazdaságnak. Ill hát egyes embereknek. Anno carstyling.hu -n (amugy minden autosnak ajánlom) volt már erröl szó. Ki lett vesézve.
De a kereket is kell hajtani! Egyébként fékezésor a prius visszatáplál, éppúgy mint a Máv Siemens mozdonyai (Turus), és az újabb trollibuszok is (pl.: az új bp.-i ganz trolik).
Sziasztok! Sok sok érdekes dolgot írtok, de azért egy kicsit elgondolkoznák a helyetekben a fizika mélyebb megismerésérõl! Pl: mutasson nekem valaki egy olyan akksit aminek 100% fölötti a hatásfoka!! Miért lehetetlen ez? Mert az akkumulátorokban is vannak vezetékek, aminek alapvetõen van ellenállása. Használjunk szupravezetõt! Azt meg hûteni kell. (energia bevitel, hatásfok csökken). Ha valaki ért az akkumulátorokhoz akkor tudja hogy mindig van szivárgó áram, ami meríti az. A Kondis autókázás nem hangzik rosszul, de a kondik igen gyorsan kisülnek, egy 400uF os 16 V-os kondi teljesen feltöltött állapotáról kb:1-sec alatt 1V-alá meerül, tehát ezen is kell még dolgozni. Az indukciós töltés: Építsük ki az infrastruktúrát! drága, és hosszadalmas míg az összs utat átalakítják, de nem rossz, csak ne legyen árnyékolatlanul hagyva a bankkártyád! Az összes hajtásmód közül a jelenlegi állapot szerint a legéletképesebb a hidrogén alapú tuzelõanyagcsellás, amihez már van két hidrogénkút is. Egy németországban (aral)és egy japánban ha jól emlékszem. A hidrogén tárolásáról csak annyit hogy ugyanúgy mint a földgázt az is tudják biztonságosan, (baleset esetén is)tárolni. (persze ha a vonat átmegy a tartályon, akkor az kilyukad). Az 1 literes fogyasztás azért durva mert kb. annyit enne a prius motorja alapjáraton 1 óra alatt, ha álló helyzetben járna. És akkor csak arra haszál energiát hogy a belsõ súrlódásokat leküzdje. ekkor a hatásfoka 0, mivel energiát nem ad le. Egyébként egy modern benzinmotor hatásfoka kb.:45%, egy diesel motoré egy kicsit jobb, kb:50%. Az elektromos motorok hatásfoka kb.:70%, a fennmaradó rész minden esetben a környezetet fûti. Ha valaki ennek az ellenkezõjét állítja azt támassza alá mérési eredményekkel, mert addig csak pletyka.
Sõt a keréktengely forgása is generálhatna elektromos áramot.
Én nem vagyok fizikus, de van egy ötletem hogyan lehetne autót meghajtani.az elmélet már létezik a mozdonyokban: Egy belsõégésû motor vagy gázrurbina forgási energiáját egy generátorral elektromos árammá alakítani. Sõt már laptop-okban is használják az elméletet. De az autókban akkor miért nem?
Az a baj az egy adotoronnyal, a rovidhullam nem hajlik be a dombok moge. Mondjuk a Mecsek mogott nem lehetne radiozni egyaltalan, mert a hegy learnyekolja. Ezert kell a tobb torony.
Dj Faustus: Ez egyáltalán nem összeesküvés elmélet. Ez tény, hogy annak idelyén Teslanak forradalmi találmányai voltak.
Caro: Te nagyon vágod ezeket a dolgokat. Megkérdezhetem, hogy mivel foglalkozol?
Valaki írta, hogy ezeknek az alternatív üzemanyagoknak az elõállítására nagy mennyiségû áramra lenne szükség és hogy honnanszedjük ezt össze. Figyi csak azzal, hogy ha MO-n leállítanák az összes adót minden mûsort digitálisan ráküldenék a solt-i adóra hihetetlen mennyiségû pénzt és energiát lehetne spórolni. A solt-i adó térerõssége egészen Berlinig elér. Ezek nem a levegõbõl vett dolog. Sajnos már pontos számadatokra nem emlékszem de elképesztõek voltak. Ha csak annyit veszünk figyelembe, Solt 2MW-al megy a kisebb adók pedig min. 300kW-al. És azért kisebb adók vannak bõven Mo-n. De sajna amíg a kormányzatainkban olyanok ülnek akiknek kapcsolatuk van az olajjal vagy valamivel amivel kizsákmányolhatják az embereket addig sok jóra nem számíthatunk. lsd Bush. Egyszerüen felháborító!!!
Egy másik fórumon, egy napenergia hasznosítási lehetõségeit firtató topicban jelent meg az alábbbi oldal: http://fenykapu.free-energy.hu/. Ezen az oldalon foglalkoznak mindenféle érdekes szerkezettel, például - és hogy a témához visszatérjek - vízzel hajtott autóval is. És ezen az oldalon található meg egy magyar kisérlet a kispolszki motorral.
Azért az a hidrogén-meghajtás nem lenne rossz megoldás, fõleg, ha egybõl vízbõl tudnánk elõállítani. Milyen komoly lenne, évente eccer megtankolni a kocsit ioncserélt desztillált vízzel (karbvantartas végett), és mehetnénk is. Lenne a kocsiban egy teljesen zárt rendszer amihez hozzá se kéne nyúlni. Vízbõl bontja el, vízzé ég el, az égéstermék visszamegy a tartályba (megfelelõ hõcserélés és lecsapatás után). Bár rengeteg gyártási költsgnövekedést jelentene a víz elfogadható energiafelhasználású és hatsfokú szétbontása, a teljesen és tökéletesen korrózióálló üzemanyagtovábbító és égéstermék-elvezetõ rendszer, a nagyobb hõterhelést elviselõ dugattyús motorok. (A mai átlagos alu-dugattyúk, ha tiszta oxigént fúvatunk az égéstérbe, nitrogén - mint katalizátor - nélkül, egyszerûen egybeolvadnak a henger falával.)
"És te mivel közlekedsz?" Bár nem tõlem kérdezted, de én az esetek többségében tömegközlekedem, vagy gyalog járok. És meglepetten szoktam tapasztalni, hogy az autókban (melyek mondjuk 5 személyesek), legtöbbször 1,2,3 ember ül. Szóval az autó kihasználási foka maximum 60%!
"Ha annak idején "állítólag" Tesla" "Hatásfoka 1700 %" Gyerekek, óvatosan ezzel az összeesküvéselmélet-gyártással, nincs sok értelme...
"Az etanol (etilalkohol) hajtasra is erdemes figyelni." Jó 5let, csak azt hiszem, hogy annak is van valami mérgezõ összetevõje égés során (talán benzol?)... A fene tudja, régen volt az az elõadás. De megemlíthetnénk itt a biodízelt , amit külföldön (Németország) használnak is. Sõt az elõállítása környezetkimélõ.
"Egyébként egy haverom faterja elektromûszerész-mérnök, õ is tudott olyan rádiót csinálni aminek elég volt a levegõbõl nyert elektromosság. Igaz, kicsit gyengén, de szólt." Szerintem az adóenergiát használta fel tápfeszültségként.. Egy régi Siegfried Wisum-féle könyvben azt hiszem meg is van a kapcsolási rajza. Ha akarjátok elõkutathatom.
"A hidrogént már tényleg meg tudják kötni fémekkel is" Úgy van, errõl én is hallottam..
"De az akkumulátorok nem jók, élettartamuk nem túl jó." Litium-titanát? Bár ez sem valami jó, az elõállítása nem hinném, hogy környezetkimélõ lenne.
"Az utasszállító gépek 600 fõjéhez..." Kedves utasaink, üdvözöljük önöket a Malév Buenos Airesbe tartó járatán. A levegõ hõmérséklete 25 Celsius fok, a páratartalom 50 %, magasságunk a földfelszintõl 0 m, sebességünk 0 km/h. Úgyhogy ha megkérhetnénk önöket, helyezzék el lábukat az ülések elõtt található pedálokra, majd a felcsendülõ hardcore-nóta ütemeire tapossák meg azokat - lehetõleg egyszerre - mert soha a büdös életben nem érkezünk meg!
Egyébként - véleményem szerint - az embereknek kéne szokásaikon változtatni. Az a baj, hogy ez nagyon nehéz - egy megszokott kényelmes létrõl, áttérni takarékos üzemmódba.
Egy idõ után majd az olajtársaságok rájönnek hogy jót kaszálhatnak azzal is ha napelemgyártásba és egyéb környezetbarát megoldások fejlesztésébe invesztálnak. De amíg van olaj, kényelmesebb azt árulni hátradõlve a bõrfotelben.
Az Ignis pedig még elmegy, de a Swift egy okádék úgy ahogy van. Nekem is volt swiftem, aztán lecseréltem egy skoda fabiára ami még mindig nem egy luxuslimuzin, de azóta nem vagyok hajlandó Suzukiba ülni :)
NGC-n volt egy film olyan feltalálókról, akik alternatív engergiaforrásokat állítanak elõ. Bár nem tudom mennyire lehet hinni nekik, mivel nem volt fizikusi végzettségük és a találmányok többsége sem volt túl meggyõzõ (inkább mérési hibákról lehetett szó), de egy dolog nagyon megfogott. Az egyikük olyan vízbontõ készüléket csinált, aminek a hásfoka 1700% (állítása szerint), meg is mutatta... Hát én még nem láttam olyan heves gázfejlõdést. Valamilyen nagyfrekvenciás, nagyfeszültségû árammal csinálta. Érdekes módon az arabok meg akarták tõle venni pár millió dollárért, miután nem adta, megfenyegették, h kinyírják. Amikor pedig beadta a szabadalmat az amerikai hadsereg nemzetvédelmi okokból titkosította.
Hát én 90 km után már alig vártam h kiszálhassak az ignisbõl. Ha pedig a vezetõülést magamnak állítottam be, akkor mögöttem már csak egy 170- cm-es ember fért volna el, pedig nem vagyok egy lagzi lajcsi :) Az új swfit sem tágasabb, de nem is hosszú távú autózásra tervezték õket.
Szép, szép, de a repülés ma nem arról szól, h egy ember megy. Az utasszállító gépek 600 fõjéhez pedig nem tudnál elég nagymértû napelemet elhelyezni, arról nem is beszélve, h a gépeknek nem csak szép napos idõben kell repülniük.
Jut eszembe! Csináltak repülõgépet, amit emberi erõvel lehetett hajtani. Kb. 500 W állandó teljesítmény kellett hozzá. Jó könnyû volt az egész, szénszálerõsítésû mûanyag, meg stb. Azért ez nem kis elõrelépés, mert Wright-éknak még 12 lóerõ kelett, és úgy tudtak valamivel több, mint 30 m-t megtenni levegõben. Szóval: nagyteljesítményû napelemekkel akár még repülõgépet is lehetne hajtani. Igaz, hogy ez a szerkenytû emberrel együtt nem volt 100 kg, de van egy több mint 300 W/m2-es napállandónk, és vannak 28-30% körüli hatásfokú napelemeink. Arról nem beszélve, hogy minél feljebb megyünk, nõ a teljesítmény. Tehát négyzetméterenként 100W-ot ki lehet nyerni napos idõben. Nagyobb magasságban mégtöbbet. (Légcsavaros gépként egyébként a NASA Helios-a tartja a magassági rekordot 29000 m-el, ami szintén egy napelemmel mûködõ repülõgép...khm.. szárny :) volt. Amíg le nem esett egyszer :( ). Így kell mondjuk 20m2 szárnyfelület, napelemekkel beborírva, és ez a biztonsági tartalékokat is tartalmazza.
Informatika és tudomány
Az akkumulátoroknál többféle hatásfokot értelmeznek. Van töltési hatásfok, ami ha ügyesek vagyunk megközelítheti a 100%-ot (nem éri el csak megközelíti)Az akkumulátortöltés egy bonyolult dolog (ugye nehéz elhinni), a lényeg az hogy kis árammal kell tölteni ehhez (tehát lassú). Van energia hatásfok, ez a kisütéskor leadott, és a töltéskor fölvett energia hányadosa, ez az akku konstrukciótól függõen 80% köröli. emelett még van egy hatásfok, de az már csak matematika. Az elörededés meg természetes kémiai folyamata a savas ólomakkumulátornak. ebbe nem akarok belemenni mert hosszú.
)
