Múltkor láttam egy tudományos mûsört! És abba a mûsorba arról volt szó hogy az emberiség hány százaléka képes ölni! Elvileg 2% de ezt a 2% szihopata embernek tekintjük! Ebbõl a 28% százalék nem örömmel öl embert de õk a kötelezettségüknek tartják! És a többi 70% meg vagy azt csinálja a háború közbe hogy a levegõbe lõ cél nélkül és folyton újra tölt és a többi emberrel el akarják hitetni hogy igazából ölni akarnak!
a többi 70% meg vagy azt csinálja a háború közbe hogy a levegõbe lõ cél nélkül és folyton újra tölt hát nemtudom, ha 2 embert kilõnek mellõle, tovább folytatná e a dolgot... bár nemvoltam katona, de sztem ez csak hum-bug, gyakorlatban nem létezik, hogy ezt tenné...
jah. gondolom az elsõ napra igaz. aztan, mivel az életéért küzd lõ mindenkire aki megölheti. gondolom a háborúban nem volt elterjedt ez az elmélet, hogy: "Te Borisz. Úgyis mindenki a levegõbe lövöldöz, csinaljuk mi is azt, nem lesz semmi bajunk."
Akkor azt a 2 %-ot úgy értsd, hogy nem a fronton harcoló katonákat vették számításba, hanem minden a hadsereg alkalmazásában dolgozó embert, amibe beletartoznak az orvosok, irodai dolgozók, logisztikusok, technikusok, ellátó személyzet, stb, stb, stb ... így a háborúban részt vett több milliós amerikai hadsereghez képest az a pár ezer vagy tízezer ember, aki a fronton harcolt már elenyészõ, így valóban kijöhet a 2 % . Az tény, hogy a háború - ezen belül az 'ölés' (direkt nem gyilkosságot írok) - felfokozott idegi állapottal jár, de semmiképp nem nevezném õket pszichoõatának, a hazájukért, és a saját életükért harcoltak és öltek .
Ebbõl is látszik, hogy a statisztikákon remekül lehet lovagolni, csak értelmezés kérdése ...
olyat is hallottam hogy az egyik ember a második világháborúban 5 embert megölt akik egy bunkerbe voltak, elõször lõtte mindet utána meg bedobott egy gránátot a biztonságért hogy mindenki meghaljon! szal én ezt pszihopatának tartom!
Minden ember képes az ölésre. Háborúban teljesen felfordul az értékrendszer, ha szorul a hurok mindenkiben elõbb, vagy utóbb elõjönnek az élet (állati) ösztönök
ha egy hatodik ember túlélte, teljesen védtelenül meglepheti õt...inkább mégegy gránát, minthogy otthagyja a fogát...
Én nem tartom, a háború kényszer, amibõl minél hamarabb ki akarsz jutni, és jobbhíján csak úgy tudod siettetni, hogy lelövöd az ellenséged, ha nem teszed õ megteszi veled ... nincs lehetõség mélázni ezen, tenni kell a dolgod .
hát ja ebbe igazad! Pl. ha valaki fegyvert tartana rám megpróbálnák én lõni elõször nehogy õ lõjön! fõleg ha megis lõ és nem halok meg úgy fejbe lövöm hogy annak annyi :D
Hát ha képes vagy rá, meg is kell húzni a ravaszt, ami nem könnyû .
Egyébként van egy filmrészlet, ami rohadt jól ábrázolja az egészet, mégpedig a Ryan közlegény megmentésében mikor a város védelménél az amcsi katona birkózik a némettel, aki kést ránt és a szívéhez tartja az amcsinak . Az már mikor érzi, hogy a német erõsebb, ki akar szállni, 'hagyjuk abba' vagy valami ilyesmit mond, de a német mégis szíven szúrja ... Film, de mégis rohadt jól megmutatja a dolog lényegét, vagy megölöd, vagy õ öl meg téged, nincs 3. lehetõség, kiszállás meg ilyesmi ...
Akit érdekel amúgy, ma este is lesz a National-en 9-tõl, két részes .
Furcsa, hogy ezek a mai történészek meg pszichológusok ítélkeznek, tartják a háborúban harcolt embereket pszichopatának, amikor meg a háborút túlélõk mind azt mondják, hogy nem volt lehetõség, ölni kellett ... Jó példa az Elitalakulat 'öregjei', mind öltek x embert, a háború után meg rendes, normális életet éltek, nem vall pszichopátiára ...
van egy 50 részes anime sorozat (gundam seed), ajánlom megtekinteni, foglalkozik ilyen kérdésekkel is nem keveset, de nagyon sokat. tanulságos akkor kezd igazán érdekes lenni, amikor fõhõsünk már sokadik barátját megölik, legnagyobb ellensége egykor volt legjobb barátja, bla bla utál ölni, a háború végét akarja. körülötte az emberek, mindkét oldalról a másik totális megsemmisítését akarják, kivéve azon a hajón szolgáló emberek, amelyiken van fõhõsünk is, õk tényleg a "békéért harcolnak" (békéért harcolni olyan mint dugni a szüzességért?)... szal érdekes, let's see it ;) ja, a vége is érdekes, akit érdekel, az úgy is megtudja ;)
Ajánlom figyelmedbe a Fûrész és a Battle Royale címû filmeket. Mindkét film hasonló témát feszeget. Mit tennél abban az esetben, ha a saját, vagy szeretteid élete múlna egy másik ember halálán.
lol mégis mit kellett volna csinálnia? Elõször bekiabál hogy mindenki bújjon fedezékbe mert most be fog dobni egy gránátot és az is lehet hogy valaki megsérül? :D Mindenki képes az "ölésre" mert ez is a túlélési reflex része, ha az erdõben mászkálsz és rádtámad egy kutya akkor agyonvered és nem csak egyhelyben állsz mint egy birka hogy szarrá harapdáljon, ugyan ez van ha vmi késes õrült megkergetne és sarokbaszorítana azt is kinyírnád mert ha nem csinálsz semmit akkor téged temetnek. Van amiért "normális" (elég hülyén néz ki így leírva de gondolom nyilvánvaló hogy mire célzok) ölni pl. önvédelem vagy háború (végülis az is önvédelem ha az ember akaratán kívül olyan helyzetbe kerül hogy vagy õ vagy én) de ha vki élvezkedésbõl vagy nyerészkedésbõl öl az már rohattul más tészta
Végig se olvastam az összes hozzászólást. Ebbe a témába felesleges belekeverni a hadsereget. 14 alatt vagy, nem voltá még katona és ha nem választod hivatásodnak, akkor nem is leszel, így nem tudod, mi is a katonaság alapja. A hadseregben mindenki parancsot teljesít. Ha azt a parancsot kapnád, hogy öld meg egy közeli ismerõsödet, megkellene tenned. Természetesen ilyen parancsokat nem osztogatnának, de megkellene tenned. Ha nem, te végzed halottként. Háborúban ennél keményebb a helyzet, ott a hazádat, népedet, családodat és más értékeidet véded. Akkor is ölnöd kell, ha számodra értelmetlen az egész háború, amit fentrõl, bõrfotelbõl irányít pár ember.
Az USA hadserege mindig a legjobb eszköze volt a politikai és gazdasági érdekek megszerzésének, az amerikai monopóliumok és gazdaság hatalmasat kaszált Nagy -Britannia és a többi szövetséges ország hátrányos helyzetébõl az árueladások miatt, arról meg már nem szól a fáma, hogy Franciaország és a Benelux államok hogyan hálálták meg hazájuk felszabadítását, a Gemkapocs - akcióban szerzett hadi és technikai anyagról nem is beszélve, ez nem pszichopátia, ez szimplán érdekháború .
hmm most nézem az ismétlést, és azvan benne, hogy ezt a felmérést frontvonalban harcoló katonák között végezték...ezt viszont nem hiszem el :) riporter csóka softairt játszott? ahhoz nem kell valami fejvédõ legalább? mert paintball sisak nélkül elég merész lenne :)
100 embert kiraknak a frontra, abból 2 lõ, abból is csak az egyik tüzel az ellenfél felé ... vicces :))
Ez sztem pszihoblabla :P Zárj össze 10 csimpánzt egy kis ketrecben aztán moshatod fel a maradványokat, sokmindent tanítottak nekem az iskolában (egy része meg is maradt :) de a fajtárs védelme mint elsõdleges állati ösztön vhogy nem rémlik :)
jó nemmagamtól találtam ki, hanem ezt mondták az okosok :) azért annyi lehet benne, hogy tényleg nem túl természetes, hogy ember embert öljön, azért az emberek nagyrésze nemcsak azért nem teszi meg, mert a törvények tiltják...
Azt inkább nem feszegetném hogy mi a "természetes" de az igaz hogy normális ember normális körülmények között nem fog gyilkolni és nem a büntetéstõl való félelme tartja vissza hanem az egészséges vészfék amit a civilizáltság megkövetel. Extrém körülmények között pl. ha vki habzószájjal szuronnyal a kezében rohan felé akkor védeni fogja az életét, ha meg nem akkor meg is érdemli amit kap :P Mondjuk egy mesterlövész tényleg nincs közvetlen életveszélyben és megtehetné hogy nem lõ de itt megint bejátszik a kondícionálás, ha elhiszi hogy az ellenség lelövésével egy "kis" rossz árán hozzájárul a nagyobb jóhoz akkor megteszi, szintén civilizációs termék, lehet utálni de ez is együttjár a fáról-lemászással.
Harctére nem mérlegel az ember. Még régen Friderikusz show-ban faggaták a partraszálás eggyik veteránját. Asszem pont a Ryan volt az apropó. - Mit érzett amikor megölte az elsõ embert? A harctéren nem hiszem hogy sok ideje volt érezni. Jön felém egy katona és vagy én vagy õ. Ha sokat filózott volna a dolgon akkor most nem lenne itt. A utcánkan mesélte egy bácsi hogy az orosz fronton egy támadás során esett túl a dolgon. Semmit se láttak a veszett nagy hóviharban és egyszerre azon kapták magukat hogy szuronnyal+ásókkal felszerelt ruszkik ugrálnak be a lövészárokba. A szakaszparancsnokuk fejét egy ütéssel kiloccsantó veszett nagy termetû katona teli torokból ordítva feléfordult. Lelõtte. Nem gondolkodott, nem mérlegelt hogy (ez most hogy befolyásolja az életem+stb) Es már jöt a második katona egy szuronyal... Ilyenkor nem gondolkozunk hogy a velünk szembe állónak is van mondjuk családja+talán egész jó arc, ilyenkor õ az ellenésg akit (ha nincs halálvágyunk)meg kell ölni. Én sem tennék másképp. Még az se enyhíti a dolgot hogy meg vagyok gyõzõdve a tulvilági létben. (Ezt inkább nem itt fejtem ki. :) ) Mert azért ha lehet minnél késõbb szeretném megtapasztalni a dolog. Szóval vagy én vagy õ.
Aki pedig hogy a költõt idézzem. "Önként kéjjel öl nem csak parancsra." - az msá kategóriába tartozik.
Volt a mûsorban is hogy amikor valaki valaki ellen verekdik vagy akármi akkor csõ látásunk lesz és nem jár más az eszümkbe csak az jár hogy én õt mint hogy õ engem! és a körülvevõ emberek elsétálhatnak mellettünk nehezen vesszük észre a csõ látás miatt õket!
persze, énis ezt mondtam az elején, hogy ugye van túlélni reflex...és énis ezért találtam hihetetlennek a statisztikát... de most, hogy láttam a dokumentumfilmet, úgy vettem ki, hogy leginkább a támadó cselekedetekre helyezték a hangsúlyt... ott fordul elõ, hogy a civilizáltság azt mondja neked, hogy "ölj, mert ezért jobb lesz neked, mert meglesz ez a fontos pont pl", illetve megszólalnak az ösztöneid, "amik" ezt "nem fogják fel", csak egyszerûen gátolják, hogy végezz embertársaiddal...
azzal azt bizonyították, hogy mennyire megszûnik a tudatos gondolkodás vészhelyzetben. A csóka kapott egy feladatot. Rá kellett ütnie az ember karjára a bottal (volt rajta valami karvédõ, szóval kárt nem tudott tenni benne), háromszor ordítani azt hogy "NEM!", és elsétálni... A vége az lett, hogy csak elkezdte kalapálni a kezét az embernek, és nemjutott tovább, majdnem el is botlott közben...egyszerûen azért, mert úgy szugerálta a karvédõs ember, hogy teljesen bestresszelt...
Szerintem katonának nem a pszichók mennek. Legalábbis fõként nem. Azok mennek, akiknek nem sok választásuk van, melózni kell valahol. Ez így van Amerikában is. Pár katonatársam benn maradt a seregben, nem kimondottan gyilkos alkat egyik sem, az idiótákat nem preferálják ott sem. A butákat igen, nos ezek közül biztos akad pár, aki hajlandó ölni. De a bennmaradtak szinte kivétel nélkül korrekt srácok voltak, bár az alakulatom nem kimondottan harcászati célú volt, a fele csapat pincérkedett meg konyhai szolgálaton volt, a másik fele (én ebben voltam) sátrakat telepített a katonai ünnepségekre, meg mindenfelé járt bútorokat pakolászni, meg amit kellett. Azt, hogy a katonaság megélhetési foglakozás, azt mutatja a romák meglepõen magas aránya a magyar hadseregben. A századparancsnokom roma volt. És nagyon is korrekt fazon. Persze a tábornoki karban nem fogsz egyet se találni, szerintem ezredesi rang fölé egyik se vitte.
És mien volt a katonaságon ezt letudnád írni röviden? Úgy értem hogy mire tanítottak ott meg ienek!
Ha veszéjben lenne a haza én bizos mennék megvédeni. Bár nem nagy ujjongással, mert ugye engem is lelõhetnek.
A középkor talán jobb volt. Ha volt egy kardod és tudtad forgatni akár túl is élehetted a csatát. Manapság húsz kilóméterrõl kilõnnek és még csak azt sem tudod mitrafált telibe.
Most egy nagyon béna példa. Ott voltam amikor egyszer szugeráltak egy embert. Elõzõ életében a második Vh-ban katona volt. Azt mondta ot cigizett meg röhögött a heverjaival amikor jott a sortûz x kilóméter távolságból. Mire rájött volna mi van már pergett az életfilm. :)
Szóval lehetsz keménykatona de manapság már egy gombnyomásra kiirthatnak téged és az egész századod. Nem a bátorságmeg a helytállás számít, vagy az üygesség, hanem hogy mázlid vane vagy sem.
És akkor ottvannak a orvlövészek. Fönt vagy a toronyban nézed a sötétséget egyszercsak kilukad a fejed.
Ez a National Geographic-os dokumentumfilm szvsz. tipikus "koncepciós" film. Találtak egy meglepõ elméletet (100 fronton harcoló katonából 2 képes valójában embert ölni), aztán megkeresték azokat a tényeket vagy adatokat, amelyek igazolni látszanak ezt. Viszont meg kell hagyni, profi módon csinálták meg, így az ember könnyen elsiklik az elhangzó - elég durva - csúsztatások felett. Csak néhány ezek közûl: A történelem folyamán a csatákban a távolsági fegyverek okozták a legnagyobb emberveszteséget (merthogy azoknál nem lép fel a 'fajtárs megölésének tilalma' ösztön) - egyáltalán nem igaz, egészen a puskák elterjedéséig a közelharc volt a fontosabb. Volt néhány kivétel (pl az angol hosszúíj vs. francia lovagok), de a közelharc még itt is mindig elõjött. Egy porosz lövészalakulat a békeídõben tartott gyakorlaton 100x több célt talált el, mint késõbb a csatamezõn (mert az elõbb említett ösztön arra kényszerítette a katonákat, hogy célozzanak mellé, amikor emberre tüzeltek) - erre sokkal egyszerûbb magyarázat a körülmények vizsgálata. Vajon mikor van több esély a találatra: egy lõtéren, békeidõben vagy a frontvonalban, ahol füst és lárma van, az ellenség mozog, pár méterre haldokló bajtársak üvöltenek a fájdalomtól, és persze lehetséges, hogy pár percen belül maga a lövész is meghal? A világháborúkban a katonákat nem készítették fel az emberölésre, csak a mai modern spec alakulatok kapnak ilyen kiképzést - a kiképzés már régóta arról szól, hogy a másik lövészárokban nem emberek, hanem Ellenségek vannak, akik megölése nem bûn, hanem feladat. Klasszikus példa a szuronyroham homokzsákok ellen - késõbba a katonának csak a begyakorolt mozdulatsort kell végrehajtani, az már mindegy, hogy egy tárgyba vagy egy ellenséges katonába szúr. Kb. ilyen szintû a film többi állítása is, elsõre jól hangzik, de ha kicsit jobban belegondolunk, akkor nem állja meg a helyét. Ja, és még mindíg nem tudom, mit csinál az a 98% katona a fronton, aki nem tud az ellenségre lõni, merthogy erre csak kitérõ választ adtak.
annyian
én simán, csomo teóriám is van a tömeggyilkosággokra, a hatékonyság az elsõdleges
Hát én szoktam járni PAINT BALL-ozni ott igaz hogy nem tudod meg ,hogy képes e lennél ölni de azt megtapasztalhatod hogy háborúban mennyire kevés az esélyed a túlélésre a "csatamezõn"ha a legnagyobb pályán játszunk akkor szokott tartani fél órát és kb 20 emberrel igazi fegyverrel még hamarabb vége lenne.
Figy azért azt is nézd hogy magyarországnak nincs valami nagy hadi erelye! Én inkább menekülnék ha olyan ország támadna! Még ha mindenki harcolna akkor is elveszítenénk szal semmi értelme ien részbõl a csatának! A melekülés jobb megoldás lenne! De ehez téve mondjuk a nátóba vagyunk szal becsatlakoznának hozzánk 1 páran így mondjuk lehetne már csatázni!
addig kéne kitartani elvileg, amíg a szövetséges segítség meg nem érkezik, amire azért van reális esély...bár hála a folyamatos, és egyre hatványozódó magyar seregamortizálásnak, már ezis elég necces, de egyrészt annyira nem értek hozzá, másrészt ezmár kezd offtopic lenni :)
Informatika és tudomány
(készítik a 2. részt és amerikában betiltották a reklámját mert levágott ujjak voltak benne)
