Ezt a témát kiselõadásként kaptam, szerintem elég érdekes. Ha vki tudna vmilyen támpontot adni, vagy esetleg hozzászólna témához, annak nagyon örülnék. Ja és ha vki tudja hol találom a Meteor c. lap 2000. számát, vagy esetleg megvan neki, azt megkérem, hogy jelezze ebben a témában. A téma nagyvonalakban arról szól, hogy az éghajlatváltozások, miként játszottak szerepet a történelemben. Mondok egy példát: Mátyást a Duna jegén választották királlyá, tehát ez egy hideg idõszak volt. Ehhez hasonló dolgokra gondoltam.
Kossuth Lajos kalapjára esett az esõ, és írtak róla egy dalt. Ez egy esõs idõszak volt.
Egyszer valami csatát elhalasztottak a napfogyatkozás miatt, csak már nem emlékszem, melyiket és mikor...
Igen az emberi történelemre gondoltam. Például a õseink útvonalát az õshazából a Kárpát mededencébe is befolyásolták az éghajlati tényezõk. Reménytelen: na pont ilyenekre gondoltam, kár hogy nem emlékszel.
a németek el akarták foglalni oroszországot a 2. vh ideje alatt. De a nagy hidegben elakadtak a tankjaik, és az utánpótlásaik, ezért rápacsáltak. Na ezt már csak magyarba kell önteni, és kész is :)
"Megtekintette, hogyan állt fel az ellenség, és máris tudta, hová kell vezényelnie csapatait, hogy bekerítse vagy megverje. Így hát bevonult Moszkvába. De a város úgyszólván kihalt volt. A lakosság zöme elmenekült. Az idõ késõ õszre járt, és az oroszok felgyújtották a külvárost. Minden oltási kísérlet hiába való volt. Hol lakjék 600.000 katona, ha Moszkva leégett? Mibõl éljenek meg? Napóleon elhatározta, hogy hadával visszafordul, de idõközben beállt a tél és a rettentõ hideg. A sereg, midõn Moszkva felé vonult már elrabolta és felélte a környék minden élelmiszerét. Így aztán a haza felé menetelés a fagyos, kihalt síkságon borzalmas volt. Egyre több katona maradt megfagyva, halálra éhezve az úton. A lovak ezrével pusztultak. Aztán megjelentek az orosz lovasok és hátba meg oldalba támadták az ármádiát" többi:)
szentelj pár sort a vallási összefüggésekre: mithrasz mint a kereszténység egyetlen erõs ellenfele (fõleg a római hadseregben) a google majd segít, és nyersz pár sort ezzel is)))
Napóleon rátámadott az oroszokra, de Kutuzov (azt hiszem így hívták az orosz parancsnokot) okosan beljebb ment az országban, a franciákat pedig elkapta a jó didergõs ruszki tél - be is bukták csúnyán.
Én olvastam olyat is, hogy konkrétan a nap sütött erõsebben és gyengébben. asszem 1100-1250 kicsit intenzívebb volt és 1600-1700 között pedig kevésbé sütött.
Kösz mindenkinek. Véletlen vki nem tud valamit a Meteor c. lap 2000. számában megjelent cikkrõl?
Aztán eszembe jutot még egy másik eset is, de ez nem konkrétan a naphoz kapcsolódik, hanem az idõjáráshoz. szal 1274 és asszem 1281 ben a mongolok le akarták rohanni japánt, de nem sikerült nekik mer mindkétszer egy tájfun elsüllyesztette a hajóflottát. A japánok persze az egészet isteni segítségnek tulajdoították.
Szerintem akkor jobb lett volna címnek az idõjárásváltozás. Azért a kettõt ne keverjük össze.
A görög-perzsa háborúk során Xerszész (de lehet hogy Dareiosz már nem emlékszem...) át akart kelni a Dardalnellákon de a seregét szétzúzta a tengeri vihar, így az egész hadjárat lefulladt, és a szárazföldi hadmûveletet a vízen kellett folytatni, azonban a görögöknek jobb volt a flottájuk és a stratégiájuk szóval részben a tengeri viharnak köszönhetik az egészet mert a szárazföldi túlerõt megszívták volna... Javítsátok ki lécci mert nem emlékszem épkézláb tényekre...
Másik: A mohácsi vereségbe is közrejátszott a jó idõ,a törökök a dombok tetején táboroztak, a magyarok a völgyben, és hatalmas esõzés támadt, így a magyarok dagonyáztak egy kellemest a völgyben... aztán a törökök dagonyáztak velük tovább.
Ja és azt nem is mondtam, hogy az volt a Csele a pataknak hogy belefulladt a király
A Görög perzsa háborúra visszatérve. Xerxész uralkodása alatt volt, de nem is ez a lényeg, hanem tényleg szétverte a vihar a hajókat, de a perzsa király megkorbácsoltatta a tengert majd újra felépítették a hajóhidat, tehát a szárazföldi támadás nem állt le, csak ezmiatt késett a hadjárat.
Hérodotosz (kb. Kr.e. 484 – Kr.e. 425) görög történetíró a kis-ázsiai Halüsz folyó (ma Kizilirmak) közelében vívott lüd és méd háború egyik csatáját a 48. olimpiász 4. évébe tette. A mai Törökország területén vívott csata a késõbbi Caesarea mellett volt és lejegyezték róla, hogy a harc közepette a „nappal éjjelre változott”. Alüattész lüd és Küaxarész méd király katonái annyira megrémültek a váratlan égi jeltõl, hogy elszaladtak és a harcot befejezték. A két békétlen király pedig úgy értelmezte az égi intést, hogy hasznosabb lenne a háborúskodást befejezni! Békét is kötöttek egymással. A nyilvánvaló napfogyatkozásnak azonban nemcsak a békekötés lett az eredménye, hanem ez a jelenség adta a kulcsot minden olimpiád-érában megadott görög évszám adat átszámítására, igaz sok száz év eltelte után.
Normandiai partraszállás. Ha azon a napon nem szállnak partra minimum 2 vagy 3 hónapot csúszott volna a partraszállás. Azon a napon június 6.-án pont megfelelõ volt az idõ. Ha nem akkor teszik meg a háború eltolódik.
Informatika és tudomány
