"Te vállalati fejlesztésnek, õk meg közösségi tevékenységnek hívják. "
Ezért nincs helye a vállalati fejlesztésekben. Ugyanazt mondjuk...
"Én azért elég sok melegvíz implementációt láttam, rendre belefut az ember ugyanazokba a problémákba és megnézi hogyan oldották meg. Hát általában elég másképp :). Ha nem akar valaki keresztlicenszelni akkor meg kell írnia."
Vagy felhasznál egy normálisabb license-t mint a gpl, van elég. (ráadásul, sok esetben egy design patternnel ezerszer szebb kódot kap mint egy open source-ból kihekkelt kódrésszel, de ez már egy másik téma)
"Röhely, ment a szöveg a supportra, kérés rögzítve, hiba reprodukálható, please wait 6 hónapot a következõ release-ig."
Hát az egy igen gyenge support szerzõdés lehetett, ha ilyet megengedett... (bár a legtöbb vállalat még 6 hónap várakozással is joban jár, mint, ha a versenytársaknak kéne adnia az összes innovációját egy gpl-es kód miatt)
"akik próbálkoznak ezzel a modellel, pl. a Sun"
na nehogy már a support pénzekbõl tartsa el magát a sun... De õ eleve speciális helyzetben van hiszen hardver gyártó is. Hogy ez mennyire nem mûködik, arra a nagy enterprise linux disztribek a példák. Megpróbálták ingyenesen adni az elején és supportból megélni, majdnem becsõdöltek, ezért átálltak arra, hogy pénzért adják a disztribet és pénzt kérnek a supportért is, csak így tudtak fentmaradni, közben leépítik az ingyenes disztribet (pl. fedora) mert arra sem telik már...
A GPL-t nem kötelezõ használni. Ez is egy szerzõdés, vagy elfogadod, vagy nem. Amikor kitalálták a 80-as években az lebegett a szemük elõtt, hogy ne tudja senki megszivatni õket. Ne tehesse meg azt valaki, hogy csak úgy egyszerûen leemeli a polcról, rárajzol valamit, és utána nem mutatja meg soha többet senkinek. Hajszálpontosan ugyanaz a gondolat, mint amit Te mondasz, csak Te vállalati fejlesztésnek, õk meg közösségi tevékenységnek hívják. Egyszerûen más értékek szerint szervezõdik a kettõ, de ugyanaz a cél.
FTeR, senki nem mondja, hogy ingyen kell adnod, a GPL-ben errõl egy szó nincs. Ha komolyan érdekel, akkor pl. Stallman anno ~200USD-t kért az Emacs példányokért. De pl. O'Reilly sem adja ingyen a könyveit, a Susét sem adja ingyen a Novell, stb-stb. Ezért használok Debiant :)).
Én azért elég sok melegvíz implementációt láttam, rendre belefut az ember ugyanazokba a problémákba és megnézi hogyan oldották meg. Hát általában elég másképp :). Ha nem akar valaki keresztlicenszelni akkor meg kell írnia. Miért is nem akar valaki ilyesmit: lekötöd magad egyetlen provider mellett, gyakorlatilag függõ leszel tõle, ha változtatást akarsz akkor méretedtõl függõen prioritásba tesz, majd ad egy idõpontot és küldi a vaskos számlát. (Megtörtént velünk, multi adja a rendszert, integer-eket nem lehetett 32bit felett szorozni, kezdõdik a hekkelés. Röhely, ment a szöveg a supportra, kérés rögzítve, hiba reprodukálható, please wait 6 hónapot a következõ release-ig. Köszike...) Nem két fillér volt a cucc, és hasonlóan nem olcsó a napi support után fizetett összeg sem. Kiszállni meg nem tudsz már a kerékbõl, mert a rendszernek mennie kell tovább is, párhuzamosan egy másik bevezetését elkezdeni meg nagyon nem olcsó mulatság. (Nem mellesleg aki mellé ismételten lekötnéd magad...)
Az hogy mi hogyan megvalósítható, meg hogyan nem, szerintem nem itt egy asztal mellett kéne eldönteni. Vannak akik próbálkoznak ezzel a modellel, pl. a Sun, de természetesen ott van a Mozilla is most már. Számomra nagy kérdés, ki fog talponmaradni, milyen kultúrával, és leginkább: HOL.
"Ez én megértem, de ez még mindig nem válasz arra, hogy szerinted miért spec innováció korlátozás a GPL."
Hát ennél jobban nem tudom elmagyarázni... Azért korlátozza, mert ha felhasználom az összes innovációm a versenytársaim kezébe kerül. Ezért inkább nem használom fel. De, ha úgy érted, hogy nem csak a gpl az innováció korlátozó, úgy igazad van, az összes olyan license amely a végtermék visszaosztását követeli meg a versenytársak (és a világ) felé, szintén innováció korlátozó. Éppen ezért esélyük sincsen, hogy vállalati fejlesztésekbe kerüjenek. (ez volt az alapkérdés, hogy miért nem használják)
És valóban van egy rakás olyan open source license amely nem innováció korlátozó (sõt), mert nem kell a versenytársaknak adnod a saját innovációdat ilyen kódok felhasználásakor. (pl. bsd) Ezért mondtam, hogy a gpl innováció korlátozó és nem a nyílt forrás önmagában. (az már egy másik kérdés, hogy nyílt forrású dolgok nagy része ma gpl alatt van, így az emberek hajlamosak a nyilt forrással keverni a gpl-t)
"hiszen HA mindenki abban dolgozik, akkor megszûnik a redundancia, nem kell mindenkinek külön-külön megvalósítania a melegvizet."
és meg is szûnne az innováció HA mindenki abban dolgozna. De azért nem ilyen szörnyû a helyzet, gpl nélkül sem kell senkinek külön-külön melegvizet megvalósítania...
"De igaz, közben át kell állni knowledge-base-re, mert az nem másolható olyan egyszerûen."
Ez pedig nem megvalósítható az esetek nagy részében, másrészt (pár kivételes esetet leszámítva) supportból sosem lesz olyan bevételed, hogy milliárdok maradjanak K+F-re és vissza is tértünk egy újabb innováció korlátozó esetre...
azért mert a drága pénzért fejlesztett termékedet kénytelen lennél ingyen adni, ráadásúl közkincsé is válna. olyan meg sosem lesz, h minden GNU (vagy hasonló) alatt legyen.
Ez én megértem, de ez még mindig nem válasz arra, hogy szerinted miért spec innováció korlátozás a GPL. Legfeljebb annyiban tér el bármilyen 3rd party megoldástól, hogy a kódot láthatod, de nem építheted be :). (Míg ugye más esetben se nem láthatod, se nem építheted be.) De mondom, ez a GPL-re vonatkozik, az egy kifejezetten erõs licensz, mindent vagy semmit alapon.
De ha megnézed, akkor pont ebben erõs a GPL, hiszen HA mindenki abban dolgozik, akkor megszûnik a redundancia, nem kell mindenkinek külön-külön megvalósítania a melegvizet. De igaz, közben át kell állni knowledge-base-re, mert az nem másolható olyan egyszerûen. (Attól, hogy megvan a mesterszakács receptje, még nem fogsz tudsz jól fõzni.) Volt egy film a hidegháborúról, az oroszok agyba-fõbe lopták az amerikaiak tervrajzait, de az építéssel évekkel le voltak maradva, mert fogalmuk sem volt róla hogy is kell ezt megcsinálni.
A Xerox (egész pontosan a PARC) helyzet valóban kicsit más volt, hiszen õk "házon belüli" fejlesztéseket nem használtak fel. Ez a helyzet távolról sem ilyen az MS és a GPL vonatkozásában :).
"ha GPL kódot felhasználsz de nem rakod vissza a közösbe, akkor gyakorlatilag lopsz. "
pontosan. ezért is nem használok fel, ezért van tiltva a felhasználása pl. a munkahelyemen, és ezért nem használja a microsoft sem. (ez volt fie kérdése kiindulásként)
"Nem értem, miért pont a GPL-t emeled ki egyébként mint innováció korlátozás"
nem én emeltem ki, hanem fie, õ kérdezte miért olyan "hülye" a ms, hogy nem használja. hát ezért.
Amúgy gondolj csak bele abba amit írtál: ha GPL kódot felhasználsz de nem rakod vissza a közösbe, akkor gyakorlatilag lopsz. Kiszúrsz a fejlesztõkkel, akik valamit csináltak nem a te xmilliós innovációs büdzsédbõl.
Nem értem, miért pont a GPL-t emeled ki egyébként mint innováció korlátozás: ha egy másik cég kódját látod "véletlenül" azt ugyanúgy nem építheted be, mert az ugyanúgy lopás... Részedre mint GPL-t nem használó részére abszolut semmi különbség nincs bármilyen más cég kódjához képest, hacsak nem kereszt-licenszelsz. Egyébként OpenSource-ban vannak is ilyen lehetõsége, de az LGPL is ilyesmi.
Szánalmas vagy sajnos :/ annyira retardált dolgokat mondasz, hogy nem éri meg vitatkozni velük.
"Miben is nem lesz igazam, lámerem? Én nem állítottam semmit a cikkel kapcsolatban, csak egy másik lámer urban legendjét cáfoltam..."
de állítottál. csak olyat aminek nincs értelme.
"Persze szokás szerint fogalmad sincs amirõl beszélsz, az sfu nem része az oprendszernek (mint már írtam korábban) a ms csak lehetõséget ad vele a könnyebb unixos migrációhoz és ehhez hozzá csomagol jó pár unixos ingyenesen terjeszthetõ utilt."
Jól értesült vagy. http://www.eweek.com/article2/0,1895,1855274,00.asp
"Hogy ebbõl néhány korlátolt azt terjeszti, hogy a ms open source programokat használ, az már legyen ezen lámerek (és ápolóik ) gondja..."
http://www.sg.hu/cikkek/39474#TOP , a cikk elsõ sora.
Nos itthagylak, nem szoktam vitatkozni tovább ha igazam van de a másik hülyeségeket hajtogat és próbálja kimagyarázni magát + komoly szakembernek tûnteti fel magát úgy, hogy még képen sem látott linuxot.
"Nem tudom miért van az ms még mindíg a GPL ellen."
nagyon egyszerû az oka: korátozza az innovációt. A cégünknél is tiltva van a használata, hiszen 1 sornyi gpl kód felhasználása után egy kutyagumit ér az egész többmilliós projekt (+sokx milliós innovációs költség) lévén a végterméknek is gpl alá kell kerülnie, az pedig nonsense. Ms-nál detto, csak ott milliárdokról beszélünk és dollárról... :) Talán nem kell nagyon részletezni, hogy miért is korlátozza ez az innovációt. Röviden: onnantól, hogy felhasználtam egy apró gpl-es kódot az alkalmazásomhoz (mondjuk az egész alkalmazás 0.001%-a) a lehtséges legminimálisabb innovációt ölöm az alkalmazásba, lévén az összes erõfeszítésem és annak eredménye ingyen és bérmentve átadódik az összes versenytársamnak, pedig a célom az, hogy a saját fejlesztésû programommal a cégem elõnyre tegyen szert a versenytársakkal szemben, pl. a hatkényabb mûködéssel. Igaz ez természetesen a vállalatokra és hivatalos programfejlesztõkre. (a szoftverpiac 80-90%-a) A maradék réteg pedig fennhangon kardoskodik a GPL-ért, hogy az milyen jó mindenkinek.
"de sík hülyék"
Igazad van, elég csak megnézni a piaci részesedésüket vagy éves pénzügyi jelentésüket... Mi lenne, ha még okosak is lennének és tudnák mibõl és hogyan lehet hasznot húzni...
"...rendkívül költséges és hosszadalmas lett volna számukra egy altervatív technológia kidolgozása, amely minden bizonnyal éveket vett volna igénybe." Nem tudom miért van az ms még mindíg a GPL ellen. Egy csomó hasznot húzhatnának belõle, de sík hülyék, mint a Xeroxnál, anno (ugyan ki használna "egeret").
"... a bsd egyik iróját... (azon persze nem kell meglepõdni, hogy a egy newbie tette fel a kérdést, de a válasz már nem egy newbie-tól jött)"
Tudom. Azert volt smiley :)
"jah, lévén igy lett az rfc-ben kitalálva..."
Igen, es az MS atvette. Ennek orulok. Rendet tett a dolgokban.
"Okos vagy, hogy a FreeBSD newbie listarol idezel"
... a bsd egyik iróját...
(azon persze nem kell meglepõdni, hogy a egy newbie tette fel a kérdést, de a válasz már nem egy newbie-tól jött)
"Es nem a konkret kodot, hanem az interfeszt, a programozasi modot hasznalja"
Okos vagy, hogy a FreeBSD newbie listarol idezel. :)
Es nem a konkret kodot, hanem az interfeszt, a programozasi modot hasznalja (es nem lopja) a Windows. Marmint a socket, bind, es a tobbi tarsa. Es ez maximalisan tamogathato, igy lehet platformfuggetlen halozati progikat is irni C-ben (valamilyen szinten).
Hát, nemtudom...elég nagy a gépigénye... lehet, hogy még jódarabig nálam az xp marad game-re... Aztán majd ha lesz jobb gépem, akkor lehet hogy lepróbáljuk hogy gyorsabbak e a játékok..ha gyorsabbak, vagy ugyanolyanok, de a rendszer gyorsabb, akkor marad fent, ha nem, akkor formatcé, és megy vissza az xp...
az nem lesz annyira jó jáccásra. az avalonnal szerelt vistán állítólag jobban fognak futni a dx-es alkalmazások (akár ablakban is). Elsõként, amikor indul a játék kimenti a win dolgait a memóriából és átadja az egészet a játéknak, tehát nem fog fölöslegesen erõforrást foglalni. Alt+Tab téren is hatalmas javulásról beszélnek. Plusz lesz benne valamilyen gyorsítás is. a köv bétában majd meglátjuk mennyi igaz ebbõl.
azzal nem lesz annyira jó jáccásra, az avalonnal szerelt vistán állítólag jobban fognak futni a dx alkalmazások. Elsõként, amikor indúl a játék, kimenti a memóriából a csicsát és átadja az egészet a játéknak, tehát nem fog fölöslegesen erõforrást elfoglalni. Aztán altab téren is hatalmas javulásról beszélnek. Plusz lesz benne valmilyen gyorsítás is. Majd megllátjuk mennyi igaz ebbõl, a köv bétában.
"Bizonyíték semmi nincs arra nézve, hogy az OS részeként nem használtak fel nyílt forráskódú szoftvert "
ahogy az ellenkezõjére se, legfeljebb hülyegyerekek urban legendjeiben, de azokkal "komoly szakemberek" nem foglalkoznak. (esetleg, ha jó kedvük és elég idejük van, akkor megcáfolják...)
"ellenben a SFU következõ verziója már be lesz építve az OS-be, így megintcsak nem lesz igazad."
Miben is nem lesz igazam, lámerem? Én nem állítottam semmit a cikkel kapcsolatban, csak egy másik lámer urban legendjét cáfoltam...
Persze szokás szerint fogalmad sincs amirõl beszélsz, az sfu nem része az oprendszernek (mint már írtam korábban) a ms csak lehetõséget ad vele a könnyebb unixos migrációhoz és ehhez hozzá csomagol jó pár unixos ingyenesen terjeszthetõ utilt. Hogy ebbõl néhány korlátolt azt terjeszti, hogy a ms open source programokat használ, az már legyen ezen lámerek (és ápolóik ) gondja...
"Amúgy nem tudom, miért kell általánosítani egybõl: "hát igen, a linuxosok...""
Legalább a saját nickedet ismernéd, te szerencsétlen...
"Ezzel a stílussal a XXI. században egy kissé lejáratod magad nem gondolod?"
Nem hinném. De ha mégis, én legalább nem terjesztek évek óta megcáfolt szánalmas urban legendeket szakmai témákban...
"Mi nem teljesült? Komolyan érdekel."
Gyakorlatilg semmi se... :) Nem adtak ki nem core shared source, cserébe kiadták az egész win forrását, shared source-ban. (több tízezren látták már a win forrását, köztük több magyar nagyvállalat szakértõi, na kik?)
NEM. Rajtad kívül senki nem beszélt itt arról hogy az OS részének kéne lennie bárminek is. Bizonyíték semmi nincs arra nézve, hogy az OS részeként nem használtak fel nyílt forráskódú szoftvert - ellenben a SFU következõ verziója már be lesz építve az OS-be, így megintcsak nem lesz igazad.
Hát a nyílt forráskód az több tucatnyi licensz közüli választást jelent. Egyébként nekem nem teljesen egyértelmû a cikk. Van ahol azt írja, hogy nyílt szoftverek felhasználásáról, tehát mittomén a fordításhoz gnu C++ compilert használtak fel. Ezt lehet, még GPL alatt is teljesen legális, Freedom Level 0: a használat szabad bármilyen célra. De az is teljesen belefér, hogy az MS-hez úgymond hozzácsomagol bármilyen GPL-es cuccot (hiszen a terjesztés is teljesen szabad), csak ezt fel kell tüntetnie telepítésnél, hiszen a user-nek el kell fogadnia a GPL-t is.
Máshol meg azt írja: elsõ nyílt forráskódú komponens. Na, ha ez alatt egy library értendõ, és LGPL-rõl van szó, akkor is legális. (A library/lesser GPL lehetõvé teszi proprietary programok számára is hogy linkeljenek hozzá, de ugyanúgy el kell fogadni és fel kell tünteni a licenszt.)
Nos, ha errõl van szó (és nem kódrészletek felhasználásáról, ami viszont GPL-t sértõ, már amennyiben tényleg GPL-rõl van szó), akkor fel kell tûntetniük a licenszt természetesen. A poén pedig az, hogy ezzel elismerik, hogy tényleg jó. Írja is: Véleménye szerint rendkívül költséges és hosszadalmas lett volna számukra egy altervatív technológia kidolgozása, amely minden bizonnyal éveket vett volna igénybe. Pont :).
Hát hogy te milyen okos vagy! Amúgy nem tudom, miért kell általánosítani egybõl: "hát igen, a linuxosok...". Ezzel a stílussal a XXI. században egy kissé lejáratod magad nem gondolod?
1.1.-es USB csatlakozasu memoriara irtatok mar? Egy rendes memoria (DRAM) kb. 100x gyorsabb. Lehet, hogy hulye vagyok, de a cikkben sehol nem GNU szoftverrol beszelnek, hanem nyilt forraskodurol. Csatlakozva a legtobb Linuxoshoz udvozlom a kezdemenyezest.
tényleg rengeteg, igaz egyetlen egy sem az oprendszer része, amirõl a hup beszél az a services for unix, köze nincs a windows kódjához, csak lehetõséget ad unixos dolgok futtatására. De hát te mint "komoly szakember" nyilván nem feltélezted, hogy a unixos futtatókörnyzetet leprogramozzák... Csak adtak mégegy maflást az os-nek, hogy az nt kerne egy évtizede lehetõvé teszi akármilyen (akár unixos) subsystem futtatását is, önmagán belül...
(azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a hup remek bulvárhíre, így másfél évvel a kiadása után se teljesült, de mint látjuk sok "komoly szakember" beveszi, aztán hirdeti a butaságot fórumokon)
hát igen, a linuxosok nem tanulnak, csak hajtogatják a hülyeséget újra-és-újra...
El lehet olvasni errõl az agymenésrõl a bsd egyik fejlesztõjének véleményét. Beki aztán lenne oka azt mondani, hogy tõlük lopták, még ha nem is így lenne:
"Ha viszont esetleg GPL/LGPL liszenszû cuccot válaszottak, akkor tényleg király csákók "
Na ilyen a budos eletben nem lesz.
Amúgy nem igaz, hogy ez az elsõ dolog a Windows-ban, ami open source eredetû (lásd: TCP/IP megvalósítás átvétele a BSD-bõl). Message Passing Interface-re van egy csomó open source megvalósítás: pl. itt Valszeg ezek közül választottak és szerintem BSD liszenszût, mert nekik az jobban megfelel (nem kötelezõ publikálni a változtatásokat). Hasonlóan a BSD-bõl vett TCP/IP stack-jükhöz. Ha viszont esetleg GPL/LGPL liszenszû cuccot válaszottak, akkor tényleg király csákók :)
Na, ez jó dolog...microsoft elkezd közeledni a szabad szoftverek iránt...sztem azért jó ötlet, mert így a szoftverekre nem kell annyi figyelmet fordítani, hanem több programozó dolgozhatna az OS-en, így maga az OS is jobb lenne :) Most elõször mondom, hogy jó dolog amit az ms csinált :)
Még a végén egész pofás kis OS lenne a win... sztem azt kéne csinálni a winnel, hogy amikor megveszed, 2 cd van benne...az 1ik a csicsás win, aminek nagy gép kell, de szép.... a másik meg kicsit visszafogottabb, nem annyira csicsás, de gyengébb gépeken is elmegy, és jó gyors...
Sorry, hogy kicsit off, de sztem ez nem is rossz 5let :P
A mhelyemen az 1ik monitoromon windowsos alkalmazasok futnak, a masikon unixos, solarisos, linuxos. Mindegyiket arra hasznalom amire valo, es nem szidom 1iket sem. Most akkor en mi vagyok, unix-linux hibrid ?:)
A linkelt oldalon nem nagyon találtam semmi utalást valami féle GPL-szerû liszenszre, és forráskódot se láttam, szerintem ez inkább egy szabvány/protokoll/izé, semmint egy konkrét modul.. esetleg valaki tájékozottabb elmondhatná, hogy mégis mi ez, és m$-nek vannak-e kötelezettségei az MPI implementálása után [pl. kód nyitottsága? ]
tudod úgy vagyok vele mint a jehovákkal, azt csinálnak amit akarnak, csak engem hagyjanak békén.
sztem rosszúl fogod fel ezeket a levédéseket. ms nem azért szabadalmaztat mindent, h másokat szivasson vele. ha így lenne, akkor ms lépten nyomon perelne, mert nem hiszem, h van olyan sw ami legalább 1 ms szabadalmat ne sértene. egyszerûen saját magát védi, bebiztosítja magát, h nehogy valami "szemfülse" ingyenélõ levédjen valamit, majd beperelje õket. nem egy példa van így is rá.
Az a gond veled, hogy egy kalap alá veszel minden Linuxost. Ott is vannak véleménykülönbségek. Engem az zavar, ha az MS le akar váltani egy jól bevált dolgot csak azért, hogy abban is monopól legyen. Ha használ valami OS dolgot, akkor üsse kõ, hát legyen. Váljon hasznukra.
Tkeppen nem baj, hogy ezt hasznalja ha ez nem titok. Ugyanis ezzel egyreszt jo lesz, masreszt pedig igy akaratlanul is egyenlove teszi a sajat softveret az ingyenessel, ami utan nehez azt mondani, hogy: fizess a mienkert mert jobb!:)
Korabban mintha azzal erveltek volna, hogy a os veszelyes...
Én nem mondok ilyet, inkább azt remélem, hogy elõször elkezdenek alkalmazni nyílt forráskódú dolgokat, majd rájönnek, hogy ez nem rossz buli, és elkezdenek nyilt forrású dolgokat is csinálni. Persze maga a Windows sosem lesz az, de a programjai hátha azok lesznek. Így ha valaki továbbfejleszti a benne lévõ alap sw-ket, esetleg a jó 5leteket felhasználhatnák a fejlesztõvel közösen. Ez nekik is jó, mert sok pénzt keresnek vele, és az átírónak is jó reklám.
Persze ez csak álom marad...
elõre látom, most az lesz a gond, h a szemét m$ sajátjaként használja a nyílt sw-t. ha meg sajátot fejlesztene, akkor az lenne a gond, h a szemét le akarja nyomni az eddig jól bevált technólógiát (ahelyett, hogy támogatná).