Azért azt vitatnám, hogy az elsõ és egyetlen, mert elég sok kétütemû dízel hajómotor készül. Arra nagyon jó, mert gazdaságos, viszont csak bizonyos fordulatszámtartományban jó, ezért nem használták eddig autókban. Lehet, hogy a japók megoldották ezt a problémáját...
Azért diesel-ben a kétütemû nem olyan nagy környezetkárosítás, mert a motor tiszta levegõt szív be. Azaz ha kimegy a kipufogó nyiláson, akkor csak hüti azt, csökkentve a nitrogenoxidok kialakulását. Kétütemû diesel elterjedését eddig is inkább egyéb technikai problémák akadályozták.
Az egyéb technikai gond a motor kenése. A kétütemû benzines motornál a benzinbe keverik a keverékolajat, amely a forgattyúházat megkeni. A levegõvel nem lehet keverékolajat összekeverni, hacsak nagyon finoman elporlasztanák. Amúgy szerintem a leggazdaságosabb megoldás az lenne, hogy a hûtõsapkában nem víz lenne, hanem gázolaj: az elõmelegített üzemanyag könnyebben meggyullad a robbanótérben, és emiatt lehet osztatlan égésterû motort is készíteni. Ami jóval gazdaságosabb...
A gazolajos hutessel is van rogton nehany gond. A viz hoelvezeto-kepessege joval magasabb akarmilyen folyekony szenhidrogenenel, tehat nem biztos, hogy kepes azt a homennyiseget elszallitani ami keletkezik. Ebbol kovetkezik, hogy joval nagyobb hutoradiatorra, ventillatorra lenne szukseg, amelyeknek helyigenye is van. Konnyen elkepzelheto, hogy a hutorendszer nagyobb helyet foglalna mint maga a motor. A masik, hogyha a "hideg" gazolajjal szeretnenk kompenzalni a hianyzo hoelvezeto-kepesseget az uzemanyagbearamlas annal joval kisebb mint amennyit a motor elfogyaszt. A harmadik pedig, hogy mennyire lehet egy ilyent biztonsagosan uzemeltetni.
Osztatlan egesteru dizelmotorok mar kb 30-40 eve vannak. Kozvetlenbefecskendezesu motorok, vagy masneven Perkins-motorok. (a feltalalo neverol)
A kulonbsege az elokamras motoroktol, hogy itt nem a hengerfejbe van az elo-egester, hanem a dugattyu tetejebe van kialakitva egy orvenykamra. A porlaszto, a forro dugattyuba porlasztja bele az uzemanyagot.