Az elméleti fizika és csillagászat a sötét anyagok és a gravitáció tekintetben vagy aljas, vagy hülye? Én az utóbbira szavaznék. (Attól, hogy ezt végre kimondtam, kicsit (job)...ban lehetek!)
A két galaxis közeledése nem méretezhetõ pusztán a gravitáció alapján. A fellépõ árapály a szituációtól függõen vagy ütközésüket,vagy kitérõ távolodásukat okozhatja. Mint a Hold esetében pl. távolodást. Ugyanígy az összes bolygó jelenleg az árapály miatt távolodik a Naptól, annak ellenére, hogy néha közelednek is hozzá. Így az, hogy az ANDROMÉDA jelenleg kitérõ pályán közelíti a Tejútat, a közelponti sebességétõl és kritérium távolságától (USP) függõen okozhatja távolodását, vagy zuhanását. Az árapályban van szerepe annak is, hogy a két galaxis láthatóan ellentétes irányban, az óramutató szerint, és szemben forog. Néhány adat ismeretében tudnám méretezni az árapály hatását rájuk. Hiszen emiatt indítottam a Fizika- Csillagászat topikot.
Hogy pedig ezek a jelenségek nem csupán a tömegvonzásról szólnak, arról a fizikában a "sötét anyagok" keresése tanúskodik. Amit azonban az Andromédával kapcsolatban nem is említenek. Mert a sötét anyag fizikai Jolly Jóker, bohócsipkája van, és bármire jó, amit a fizika nem akar, vagy nem tud megérteni. Én viszont az általános árapályra tippelek, mert az megismerhetõ. Például én megismertem. Ki kiváncsi rá? Annak elküldhetek két dolgozatot, amit arról irtam.
"másrészt sose tudni az ismeretlenbõl milyen erõk hatásai léphetnek fel az ismert részekben.."
8 mrd év múlva már az Andromédán fogunk lakni, egy pár bolygója biztos túléli (valahogy :D).
Ennek csak akkor nincs valóságalapja, ha minden bolygó távolodik minden bolygótól. Márpedig ha megnézzük a rendszer felépítését itt folyamatos közeledések/távolodások vannak.
8 milliárd év? kicsit messzire ugrottál:) ha az ember nem pusztítja el a Földet, akkor pár nagyobb meteor biztos lakhatatlanná teszi és még a Nap is be fogja kebelezni, de ha mindezt túléljük, akkor már istenek vagyunk:)
Kettõ dolog van: Az Androméda galaxis és az Androméda-köd. Az egyik egy galaxis a másik egy vörös porfelhõ, egy kimúlt csillag maradványa. Ne keverjétek a kettõt! :)
Akkor már csak azt nem értem hogyha minden galaxis tavolodik egymastol akkor hogy a fenebe talalkoznak es utkoznek? Tavolodnak, tavolodnak es egyszer csak bumm, utkoznek?!
ez azért nem éppen így van, galaxisok találkozásakor bizony elég sok csillag ütközik egymással (fõleg a galaxisok közepén ahol nagy az anyagsûrûség), ráadásul rengeteg új csillag keletkezik
Dragooon: Az androméda galaxis nem kering a tejút körül
marhasok galaxis ütközött már össze egymással, egybeolvadnak, szétválnak stb. de a dolognak az égvilágon semmilyen jelentõsége nincsen, mivel olyan távol vannak egymástól a csillagok, olyan ritka a galaxisokban az anyag, hogy simán átcsusszannak egymáson
Egyébként valóban távolodnak egymástól, de meghatározott pályákon mozognak is és rengeteg egyesül vagy ütközik vagy áthalad egymáson.... tehát nem baromság. De nem is túl gyakori esemény megfigyelni meg nem nagyon lehet mivel a 'közelünkben' még ritkább.
Valóban össze fognak üztközni olvassatok utána mert nem csak két tudós "kitalálta" :) pár hónapja olvastam errõl több helyen is. Kár hogy nekünk nem lesz aktuális a dolog.
Biztos nagyon klassz erzes ilyen frappansan odamondani, de minden jel szerint tavolodnak :)
Abszolut baromsag a galaxisok tavolodnak egymastol. Az andromeda 2millio fenyevre van es nemtudok rola h kozeledne. Viszont lattam mar kepen galaxis osszeutkozeseket, nagyon latvanyosak. :D
Pár tudós kitalálta, hogy ha a Nap nem halna meg, úgy öt milliérd év múlva és az emberiség még mindnig létezne, akkor tanúi lehetnének egy hatalmas csapásnak. Elvileg, nyolc milliárd év múlva az Androméda-köd és a Tejút olyan szinten kereszteznék egymás pályáját, hogy azok egy idõben lesznek egy helyen, így a két ûrbéli képzõdmégy átmegy egymáson. Még senki nem tudja biztosra, hogy mi történne ilyenkor, az biztos, hogy kétszer több csillag lenne az égen, esetleg összeütközne pár csillag. Ti mit gondoltok errõl? Én még szívesen megnézném :)