Azért így belegondolva, a Jurassic Parkban nem azok a kimondott anorexiás dínók vannak. Viszonylag elég jól tápláltak. Van tokájuk is...
Játszó Camarasaurus. Nem tudom, hogy ez szerepel-e a könyvben, de ugyanaz rajzolta, mint aki a könyv képeinek többségét, és ugyanaz a szellem járja át. Vastagfarkú T. rex. Ez egy régebbi kép, de szerepel a könyvben. Jövõbeli emberek. Ez meg bekerült volna a könyvbe, de kihagyták, mert sehogy se illett a témába.
És akik elmentek az angliai bemutatóra, hogy dedikáltassák a könyvüket, azok a készítõktõl ilyen firkantásokat kaptak.
Annyira új a könyv,hogy még sehol nincs fenn. Úgyhogy várunk..........
Akkor még néhány gúnykép a jövõbeli paleomûvészetrõl: Hattyú.
És ezek -- melyek (tudtommal) nem szerepelnek a könyvben, hanem a könyvet bemutató elõadásra készültek.
Itt egyrészt a Greg Paul-féle, úgynevezett "zsugorfóliázott" dinoszauruszokat gúnyolják ki. Õ volt ugyebár az, aki a '80-as évek körül átalakította a paleomûvészetet, de a dinókat mindig úgy rajzolta, hogy lényegében közvetlenül a csontvázukra húzta rá a bõrt. Õ inspirálta a Jurassic Park dinóit is, és ugyanúgy, ahogy a 20 század elején és közepén a paleomûvészetet Charles Knight meg Zdenek Burian határozták meg, úgy jelenleg mi a "Greg Paul korszakot" éljük.
A cicás kép pedig azt mutatja, hogy a dinoszauruszokkal foglalkozó TV mûsorok milyennek ábrázolnák a macskákat.
Annyira sóvárgok ezért a könyvért amúgy... a nyálam õrjöng a számban. De sajnos e-könyvnek készült, a nyomtatott változat meg csak egy helyrõl vehetõ meg és rémesen sokba kerül. Szemétség... mindenki azt mondja, hogy kötelezõ darab, erre beszerezhetetlen. Talán máshol is kiadják majd, de arra meg még várni kell.
Most, hogy van nálunk megint Discovery World, látom, hogy már megy is rajta a Dinosaur Revolution, A dinoszauruszok világa címmel.
Ám a képekrõl: Stegos, olyan mintha egy a görög amfora disztiése lenne. Majangosaurus - kopasz pulyka. T-rex pedig túl aranyos. Nem csoda, hisz egy pár mellsõ és hátsó lábát látni. Súlya szerintem eltörné a az elülsõ lábát ha így feküdne rajta. Hason fekvõs elképzelést támogatom inkább.
Bocs, hogy ennyit beszélek róla, nem reklámozni akarom a könyvet. Csak mivel valószínûleg nem tudom beszerezni, nem tehetek mást, mint hogy ezeket a képeket lesem.
Szavaid Robert Bakkert idézik. (Bár például az ormányteóriát eléggé megcáfolták, miután a Sauropoda koponyákon nem találtak olyan csatlakozási... izéket, amik ehhez kellenének. De mindegy, nem ez itt a lényeg.)
Van erre egy paleomûvészeti "elõírás" is, amit néhol olvastam: Ha a fosszília nem teljes, rekonstrukciókészítéskor próbáljuk kreatívan kipótolni a hiányzó részeket. Még ha tévedünk is, legalább jól fog kinézni a rajz. Ez jobb annál, mintha a kép egyszerre pontatlan ÉS unalmasan is néz ki. Merjünk kreatívak lenni, mert a tudományosság néha ad helyet ilyesminek. Csak persze ne essünk túlzásba, ne mondjunk ellent annak, amit BIZTOSAN tudunk.
Meg eszembe jut az is, amit Luis Rey rajzoló mondott egy interjúban. Tizenvalahány éve, amikor lerajzolta a pulykafejû Deinonychust, mindenki lehurrogta, hogy túl radikális meg spekulatív. Ma már annyit változtak az elképzelések a dinókról, hogy a pulyka-nychus tisztára konzervatív ötletnek számít.
Primavis lehet bárki, de olyan dolgokba köt bele... hogy huhúúúúúú. Több hozzászólásából is az jött le, hogy õ rühelli amikor fantáziálnak az állatokról. Neki csak száraz tények mit a csontok mesélnek.
És eme könyv pont ezzel a nézõponttal helyezkedik szembe. Hülyeségnek tartjuk még mindig az ormányos sauropodákat... Mamutról azért tudjuk, hogy ormányos, mert élnek elefántok. (Meg találtunk jég befagyott mamutokat, meg azért viszonylag kortársaink voltak.) Nekem is rengeteg ötletem van az õslényekkel kapcsolatban, mire nincs bizonyíték, mégis reális. Primavis szemlélete szerint ezeknek nincs létjogosultsága. Nekem ennyi a bajom.
A macskás példára ott van még a Gorgonopsid és más hasonló állatok. Egyre többször ábrázolják õket szõrzettel és a mai emlõsökre jellemzõ orral. Már nem olyan hüllõszerûek.
Saját elméletre ott van, hogy mikor kiderült a Psittacosaurus tollassága. Én onnantól gyanítottam, hogy más késõbbi ceratopsida is hasonló mód tollas volt. És igen, bejött.
Hasonló elméletem ugye, hogy a dínók eredendõen melegvérûek és kültakaróval rendelkeznek (Pterokkal közös õs, persze ha nincs ellen bizonyíték) Ergó minden dinosaurus családnál meg van a tollasság esélye. Csak ugye mi nem férünk hozzá a leletekhez és megkövült bõrökhöz. Pl. Stego faroktüskéi, mi van ha tollak közt lapultak meg? számtalan képtelen ötlet van, mi lehet úgy volt a valóságban. Jó pár még igaznak is bizonyult. (Tollas triceratops.)
A fórumos viszálykodás nekem sincs nagyon ínyemre, de ettõl eltekintve...
Igazad van! Nagyon felkeltette az érdeklõdésemet a könyv, kár, hogy még nem találtam olyan helyet, ahonnan meg tudnám venni... no meg pénzem sincs rá nagyon. Ki kéne adniuk magyarul is, hogy okuljanak a dinókról az itteni népek is.
Sorban: Pufi Parasaurolophusok, álcázott plesiosauria, "Homo diluvii testis" (vagyis amikor egy óriásszalamandra kövületrõl azt hitték, hogy egy bibliai idõbõl származó ember maradványa), és pelyhes Leaellynasaurák. Utóbbiak nagyon aranyosak. A farkukat jelzõeszközként használják, akár néhány mai madár.
Aztán itt van ez. Így néznének ki a macskafélék, ha úgy lennének megrajzolva, mint a "hagyományos" dinoszauruszok (pl. a Jurassic Park-féle raptorok). Végül is ha nem lennének emlõsök, és csak a csontvázuk lenne ismert, akkor honnan tudnánk, hogy nem így néztek ki? A raptorok is így jártak, amíg ki nem derült, hogy lényegében madarak voltak.
Azért ne oltsd le primavist, nekem van egy erõs tippem, hogy ki lehet, és ha tényleg õ, akkor hatalmas respect neki, hogy egy ilyen "jelentéktelen" fórumra is be-be néz.
Hát igen. Mikor oroszlán nevel gazellát, és azért nem sikerül felnevelni mert nem megfelelõ a teje. Ezzel szemben egy Allosaurus feltudna nevelni egy Camptosaurust... leszámítva ha a falka nem falja fel.
Fára mászó Protoceratops... mért lenne hülyeség? Vannak olyan hülye kecskék kik még a villanypóznára is felmásznak.
Szerintem még nézi a fórumot... "Dr. egyetemi prof" primavis. Na õ tudott olyanokba belekötni. "Mé nagy a feje? Mé nagy a szeme? Mé tollas? Mé van egy fa ágon? Mé néz egy bogarat?" Talán azért mert, fióka, ezé nagy a feje és a szeme, azért van egy ágon mert tud fára mászni, és azé nézi a bogarat mert érdeklõdik vagy megakarja enni... De nem az a kép tudománytalan.
Tetszik nekem ez a könyv, mert jól kifigurázza az ilyen "tudománytalan" dolgokat. Mért lenne az? Mai állatok is tudnak olyat alkotni, hogy el sem tudjuk képzelni, mégis megteszik. Ezért szoktam DevintArt-ot böngészni. A hobi mûvészekonek rengeteg érdekes ötletük van, mi elsõre nevetséges, mégis valós. Pl. fáról támadó Deinonychus, mi enyhe siklással veti magát a prédára. Mért lenne hülyeség? Ez jó elmélet.
Ilyen dokumentum filmet kéne csinálni. Ahol bemutatják a leleteket, és több elméletet is felvázolnak. Mai dok. filmek sajnos nem ilyenek. Egy elméletet mutatnak csak be. (Tisztelet a kivételnek)
Most kiadtak egy újabb paleomûvészeti mérföldkõnek számító könyvet, amirõl én csak most hallok elõször:
Az egész könyv a paleomûvészet nagy kritikája. Két részre tagolható: Elõször a régi és modern paleomûvészetrõl ír, könyörtelenül bírálja a hibáit. Közben nagyon spekulatív, merész új színben tünteti fel a dinókat, szokatlan helyzetekbe teszi õket, de mindezt úgy, hogy szigorúan tudományos és realisztikus keretek közt marad. A borítókép jó példa erre, de van még pár: ez a bozontos Therizinosaurus és a békésen nézelõdõ Allosaurus és Camptosaurus. Furák, de nem rugaszkodnak el a valóságtól.
A második részben ma élõ állatokat rekonstruálnak úgy, mintha nekik is csak a fosszíliáik lennének ismertek. Így szemléltetik, hogy milyen keveset árulnak el a nyers kövületek egykor létezett lényekrõl. Például így képzelnénk el a keselyût, ha csak a csontvázát ismernénk. Van még benne pikkelyes macska meg szarvatlan orrszarvú is.
Ígéretesnek látszik, be kéne szerezni. A netes paleo-közösség máris az egekbe ajnározta, mondván, hogy ez az elmúlt négy évtized legfontosabb paleomûvészeti könyve, pedig csak nemrég jelent meg. Plusz, John Convay az illusztrátor, és én imádom a képeit.
AvP2 filmbõl van eme jelenet: http://img202.imageshack.us/img202/4176/tw1copy.jpg - Ugye Triceratops koponya szemet szúr. Méretre és a szem fölötti szarvak jók egy fiatal állatnak. Ez alapján Ám az orri szarv, nem stimmel, max ha T. prorsus az állat. (elvben)
Jobb minõségû képet nem találtam. Neten próbáltam találni, de nem volt. Így erre támaszkodva még kétségeim vannak, hogy Triceratops-e. Fõleg, hogy a film 2004-ben játszódik. És az AvP-nek elvben semmi köze a JP-hez.
Az az a impotens dínó? Mi értelme azoknak a kókadt szarvaknak?
A fej alján található finomabb fognyomok alapján a rexek ínyencek voltak, akik a Triceratopsok nyakhúsát fogyasztották. A galléron lévõ durvább nyomok arra utalnak, hogy sokat bíbelõdtek a fej leválasztásával, hogy a nyakhoz férjenek. A gallért egyfajta fogóként használták, mint a konzervek nyitófülét.
Aki nem tud angolul vagy nincs kedve átolvasni, összefoglalom: Mint kiderült, nemcsak pihetollaik voltak, mint ahogy ezt eddig gondoltuk, hanem a felnõtteken rendes nyeles tollak is nõttek. Még a tollas dinók is egyre tollasabbak.
Az a kép a harcoló Sinusonasusokról tényleg szép, de egyben ez az egyetlen valamirevaló Luis Rey-féle, fénykép-Photoshop keverék a könyvben. Komolyan, bár a kézzel festett képei és a rajzai remekek, ez az ember egyszerûen nem konyít a Photoshop-hoz. A gépen rajzolt vagy digitálisan manipulált képei ocsmányak. Nincs rájuk mit mondani, pocsékul vannak megcsinálva.
Némely képén a dinók pikkelymintája csak úgy kimegy a körvonalból, és ott lebeg a semmiben. A puszta levegõ pikkelymintás. Hogy nem veszi észre az ilyen hibákat? Trehányság.
Nem beszélve arról,hogy nem is élt a Yucatánon. Biztos csak az elõzetest adták le a dinoszauruszoknak:)
Azoknál kevésbé elvontak. Kar nélküli zsarnokgyík, fura fejdíszû kacsacsõrû, és egy Ceratopsida, ami úgy néz ki, mint egy Pachyrhinosaurus, csak orrpárna helyett vaskos szarv van a homlokán. Gondolom, csak max. pár millió évvel játszódhat ez a kép a be-nem-következett kihalás után, ezért hasonlítanak annyira az "eredeti" dinókra. Mellesleg Greg Paul rajzolta.
De van pár egyéb érdekes kép is. Engem leginkább egy fára akadt Mosasaurus fogott meg, amit egy árhullám kisodort a part közeli erdõbe. Nagyon bizarr látvány.
Elég gyorsan átolvastam a könyvet. Nincs sok szöveg benne, a hangsúly a képeken van. Az a kevés szöveg többnyire érdekes (majdnem az egész interjú formájában íródott az író és a mûvészek közt), de én kissé untam azokat a részeket, amik nem a paleomûvészettel foglalkoztak.
A mûvészek személyisége viszont jól átjött. Greg Paul egy elég öntelt alak, de a többiek sokkal barátságosabbnak tûnnek. Raúl Martínnak nem tetszenek a tollas dinók, és John Sibbick is óvatosan áll hozzájuk, ellenben Luis Rey imádja õket, és visszautasít minden olyan kérést, hogy pikkelyes raptort rajzoljon. Martín minél élethûbb képekre törekszik, míg John Conway az absztraktabb, mûvészibb õslényes képeket szereti.
Néhány anekdotát is megosztanak, pl. Rey iskolás korában fellépett az evolúciótagadó tanárával szemben, amiért alaposan megbüntették.
Meglett ez a könyv: Dinosaur Art: The World's Greatest Paleoart, persze angolul. Már vártam, hogy kiadják és kézhez kapjam. Az én példányom borítóján sajnos van egy mély karc, amiért baszódjon meg az a gyökér, aki csomagolta, és sikerült még a védõfóliát is átszakítania.
A könyv az elmúlt néhány évtized 10 legnevesebb és legjelentõsebb paleomûvészének képeit gyûjti össze. Ezek: John Sibbick, Luis Rey, Todd Marshall, Gregory S. Paul, a magyar származású Julius Csotonyi, Douglas Henderson, Raúl Martín, Robert Nicholls, John Conway és Mauricio Antón.
A könyv sokat nem ír magukról az õslényekrõl, inkább azzal foglalkozik, hogy az egyes mûvészek hogyan dolgoznak, meg ilyenek. De a képek elképesztõek. Mesésen szépek, és a legtöbbet eddig nem is ismertem. Egy-kettõ sajnos kissé elavult, pl. szerepel pár tollatlan raptor, de hát nem mindegyik kép új, és persze ettõl még nagyon szépek azok is. Sok vázlat is van, ami azt mutatja, hogy a kész képeket hogyan tervezték meg. És van néhány furcsaság is, például egy kép arról, hogy a dinók hogy néztek volna ki, ha nem történik meg a K/Pg esemény.
Annak ellenére, hogy a cím "Dinosaur Art", természetesen a pteroszauruszok, tengeri hüllõk és õsemlõsök is bõven vannak, sõt az egyik fejezet (Mauricio Antón képei) csakis õsemlõsökkel foglalkozik. Bár a képek nagyon szépek, én inkább Mark Hallet-et tettem volna a helyére, hiszen õ az utóbbi pár évtized egyik legfontosabb paleomûvésze, ezért igen zavaró a hiánya.
De amúgy remek könyv, igazán kiadhatnák magyarul is, ha másért nem, hát akkor legalább azért, mert Csotonyi néhány éve nyilatkozta, hogy szeretné, ha a szülõföldjén is ismertté válnának a képei.
Én nem is nézem. Itt megvárom míg feliratosan feldobja a muki
Megtekinthetõ a teljes Dinotasia, azaz a Dinosaur Revolution újravágott, szinte teljes egészében narrációmentes filmváltozata.
Én még egyszer nem nézem meg, mert az eredeti változat is annyira lefárasztott, hogy még most is érzem. De valami ilyenre tervezték volna eredetileg a sorozatot.
Most megy a Planet Dinosaur magyarul, de ez valami fura, össze-vissza szerkesztett verzió. Valamiért az ötödik epizódot kezdték mutatni, de aztán hirtelen átváltottak az elsõre. A kettõ össze van kutyulva.
A magyar narráció meglepõen szar. Az "ichthyophagous" szóról a fordító azt hitte, hogy ez egy állatnak a neve, holott ez igazából azt jelenti, hogy "halevõ". De a legdurvább: az Allosaurusra, aminek a neve még ki is volt írva, a narrátor azt mondta, hogy Ouranosaurus.
Amúgy így a TV-ben nézve szerintem igen jól mutat a sorozat vizuálisan, csak kár, hogy maga az animáció, azaz az állatok mozgása fos.
Kíváncsi vagyok, most már vajon sikerül-e rendesen kiejteniük a szinkronban a Magyarosaurus nevét. Ezúttal nem hivatkozhatnak félrehallásra, hiszen ki is lesz írva a név képernyõre. És az angol narrátornak sem okozott különösebb gondot a kiejtés.
Csak most látom, hogy péntektõl indul a Spektrumon a Planet Dinosaur, A dinók bolygója címmel. Végre már mutatnak egy valamirevaló õslényes dokut is, bár sajnos még ez is tele van hibákkal.
Emberek... az egész olyan könnyû, de mégis olyan bonyolult... Inkább igyunk! Ahhoz nem kell ész.
na köszönjük, én lusta voltam ennek utánajárni, fejbõl meg már nem tudom :D
Ezek az osztályok már nagyon a köznapi névhasználathoz tartoznak, de a tudományos nyelvben aligha használatosak. A tudományban már a kladisztika alapján csoportosítják az élõlényeket, nem ezek alapján az önkényes megnevezések alapján.
A tudósok már csak fintorogva mondanak olyat, hogy "hüllõk" vagy "halak", leginkább csak akkor használják e szavakat, ha laikusokhoz beszélnek. A halakat elvileg nem is lehet normálisan egy csoportba foglalni, mert olyan sok "ágazatuk" van. A madarak persze hüllõk. De az emlõsök meg nem, mert a szinapszidák már azelõtt leágaztak az amniótákból, hogy a szauropszidák (vagyis a hüllõk csoportja) kialakultak volna, szóval az "emlõsszerû hüllõ" elnevezés is mehet a kukába.
Hát, emlõsszerû hüllõknek pl. volt szõrük. Egész melegvérûség sokkal korábbi mint jó pár évvel ezelõtt gondolták volna.
Haladni kell a korral (tudománnyal), hangoztatják és eme kertek közt verik szét a nemzeti kultúrákat, a vallást, a család intézményét, a tradicionalitást és az erkölcsöt. De olyan dologban, hogy a madár az nem külön álló kategória, hanem a dínókon belül van... NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM, abban olyan tuskó maradi kis valamik, hogy nem lehet hogy megfogalmazni. Pedig az egész felsorolásból ez az egyetlen mi segítené a normális fejlõdést. (Vagyis a valóság elfogadása)
A gond az, hogy nem fognak ezzel a foglalkozni, hogy mit minek veszel most. Rendszertanban meg állapítva, ezt variálják, ez van. De köznapban nem fognak külön neveket adni, hogy ez hüllõ ez már nem, és akkor minek nevezzelek? Pláne, hogy a kihalt fajoknál van ilyen probléma, ott van latinul mi minek nevezhetõ, kész. Ez ilyen dolog, hozzá kell szokni, a gerinceseknek az alábbi osztályai vannak: halak, kételtûek, hüllõk, emlõsök, madarak Ezek is maradnak, csak a hétköznapi megfogalmazásuk már nem érvényes (pl tolla csak madaraknak van, a hüllõk hidegvérûek).
Ennyi erõvel a bálnák sem emlõsök, sõt a denevérek sem. Kõ' nekik új rendszertani kategória. Plusz amit már többször írtam, hogy ha a madarak már nem dínók, akkor választani kell, hogy a hüllõ vagy a madármedencéjûek dínók, mert egyiknek mennie kell akkor.
Arról ne is beszéljünk, hogy szép lassan nem az lesz a kérdés, hogy melyik dínó volt tollas (milyen mértékben) hanem, hogy melyiknek nem volt. Facebook primeval csoportban vetettem fel eme elméletet: Pterok és dínók egy közös õstõl származnak, melynek volt valamilyen kültakarója már, illetve négy kamrás szíve (révén a krokiknak van) Tehát alapvetõen a dínók kültakarós lények, csak jó pár faj elvetette ezt.
Archosauriák hüllõk egy levált már külön állónak tekinthetõ csoportja, vagy csak konvergensen fejlõdtek a hüllõkkel. Ide tartoznak a krokodilok (Kaprosuchusnál én felvetek amolyan gyengébb melegvérûséget, révén elvben egy nagyon agilitis dög volt) Krokiknál kialakult a négykamrás szív, ám nem váltak melegvérûvé. Míg egy másik archosauria eme szívhez még ilyen szõrszerûségeket kezdett növeszteni, majd külön vált a pterokra és dínókra. A dínók meg kifejlesztették a ma ismert tollakat. Tehát én egyben az Archosauriákat emelném ki a hüllõk közül, hogy õk már túl léptek a hüllõkön.
Az emlõsöket sem, még a tojásrakókat sem, pedig azok emlõsszerû hüllõknek mondhatók. A madarak a dinoszauruszok egy kládja, de már külön osztálynak tekintik õket, ennek több oka is lehet. Mondjuk mert régen elbevezték és a dinoszauruszokat késõbb fedezték fel, vagy mondjuk mert õk még mindig jelen vannak, vagy az, hogy már repülnek.
-azt nem tudjuk mindennél, hogy mennyire volt tollas, ezt csak magyarázzák,találgatnak, nem mindennél maradtak fenn tollak, szóval innentõl kezdve felejtõs a téma, majd ha mindenre találnak megfelelõ fosszíliát akkor ok lesz, addig meg.. Nem azt mondom, hogy nem voltak tollasak, de nem tudjuk pontosan mindnél, hogy mennyire, hiszen nem és korfüggõ is volt a dolog erõteljesen. Rengeteg elmélet, találgatás van, de az õslénytan már csak, tanultam eleget, úgyhog tudom jól. - ezt mondtam kb én is a Tarbo-T-rex kapcsolatról - igen ezt tudom, legalábbis eddig ilyen van, de ez olyan dolog mintha egy csirkébõl meghatároznák, hogy kendermagos volt, és közben van mellette sárga, piros, fehér, fekete is. Ok, hogy fekete, de nem biztos, hogy az összes az volt. - ennyre szoros kötelék dolog a mai állatoknál se nagyon van, biztos van benne realitás, de nem tatrom valószínûnek, hogy így volt, fõleg hogy ezek hüllõk, nem emlõsök.. utóbbinál el tudnám képzelni - simán tudnia kell úsznia, mint kb minden gerincesnek
A történet sztem egyszerû mese sztori. Ha észak-koreaiak csinálták volna, akkor a Tarbok lettek volna vörösek
- Tollas dolog, az általam kiemelt fajoknál csak Pachy féléknél kérdéses a toll. - Tarbosaurus a Tyrannosaurus ázsiai alfajtája - rassza. Úgymint a magyar és japán is ember, de eredetileg egy magyarnak több köze van egy japánhoz, mint egy némethez. (magyar fekete hun, japó fehér) - Microraptor színét sikerrel megállapították, hogy fekete volt. (a mintázat kérdéses) Ezen nem lehet vitázni. Ezt "tudjuk". - Család dolog nem hülyeség, mert tudjuk, hogy volt kötelék a rexek közt, nem is kicsi, bár a film ebben túlzásba megy. (Allosaurus példa erre, hogy a különbözõ korúak nem zabálták fel egymást. Bár a rexeknél ilyen lelet nincs, viszont inkább a család-falka kötelék a valósabb mint amit mondasz.) - Úszás, miért is kéne tudnia úszni? Izmos farok és lába van, de nem hinném, hogy ennyi elég lenne neki.
A T-rex agresszív viselkedése talán azzal magyarázható, hogy a falkák azok irtották egymást rendesen (falkán belül nem volt kannibalizmus, míg más falkából valót megzabálhatták - saját elmélet, mire van bizonyíték is), viszont õ maga magányos, tehát inkább megalázkodónak kéne lennie, nem agresszívnak. Bár lehet, hogy valami elkattant az agyában.
Amúgy érdekes, ha politikai vetületet nézzük. A T-rex a nagy gonosz, míg a T-battar (az õshonos) a kedves családszeretõ stb. Jön a nagy gonosz és kicsinálja a családot, majd legyõzik és mennek a nagy gonosz szülõföldjére... Biztos, hogy dél-koreai a film és nem északi? (mert ezt nem tudom)
- a tollas tollatlan téma felejetõs, nem tudjuk pontosan mi mennyire volt tollas, melyik életszakaszában, de ennek ellenére tényleg kevés toll volt fõleg a punk velocikon - Tarbosaurus elvileg ázsiai Tyrannosaurus, ez alapján a nem nem is létezik, de mégis használják, szóval akkor a félszemû is Tarbo volt, vagy a többiek T-rexek... - színek megint olyan dolgok amiket nem tudunk egyáltalán, vagy csak nagyon kicsit - ez a család dolog úgy ahogy van nagy hülyeség, a kis fiókát a nagyobb tesók lazán befalták volna, az anya meg a nagyobbaknak esne... - az ész kérdését tényleg elcseszték - úszást nem tudjuk, elvileg kéne tudnia - a fû konkréten a paleocénban fejlõdött ki, a pázsitfûfélék egyes tagjai már 100 millió éve is voltak, háttérbe szorulva, szóval egyáltalán nem indokolja a filmben látható golfpályákat... - ami nálam kiverte a biztosítékot a 100 láb (kb 30 m) hosszú tylosaurus, ami úgy lazán elviszi a félszamût. Könyörgöm mikor nõtek ezek ekkorára? A félszemûnek ez a kiírtom a családod mániája amúgyi is degesítõ volt, fõleg mikor a fõhõsünkre rálökte azt a szolid kis sziklát. Hát annak az összes csontjának szilánkosra kellett volna törnie, nem még a vízbõl is igen gyorsan visszajutnia a csajhoz. Én az alaptörténetben oroszlánkiráloys elemeket vettem észre. Van a kis tarbo (Szimba), az anyja (Mufasza) és a félszemû (Zordon). Utóbbi a fészek (trónszirt) megszerzése érdekében lelöki a szakadékba mufaszát. Szimba ezt látja, világgá megy, felnõ, visszajön és visszaszerzi a fészket. Ez tényleg csak egy gyerekmese...
- Tollatlan T-battar fióka - T-rex és T-battar külön faj. (szerintem nem külön faj) - Tollatlan Therizinosaurus (najó, fején van pár száll) - Tollatlan Torosaurus - T-battarokat üldözõ therizinosaurus... baze, az egy lassú óriás pulyka volt. - Vörös microraptor mi repül. Könyörgöm, fekete volt és siklott a 4 szárnyával. - Fejelõ T-battar. - Punk Velocik. Csak a punk "hajuk" toll, amúgy tolatlanok... peh - Túl intelligens T-rex, kétlem, hogy annyi esze lett volna, hogy követ lökjön egy ankylora. - Kis fikát küldik hajtani? Jó nagy hülyeség. - A T-rex mért zargat fel több csordát csak poénból? - Tollatlan Pachycephalosaurus és Homolocephale - T-rex egy Albert Ensteint, de amik tényleg okosak voltak, a Velocik, azok popsi hülyék. - Magányos T-rex.. bár ez nem feltétlen hiba. - Therizinosaurus karmai átmennek a fán és bele ragadnak. o.O Mi ez? AcélKarom? - T-battar is egy Albert Enstein... - Tolatlan Protoceratops - Fõ' másztak egy hegyre, ahol minuszok vannak, aztán mentek termálvizes fürdõbe. De, sauropodák mé' másznak fel ilyen magasra? Nem értem a logikájukat. - Nemierõszakoló T-rex. Vaze, ez a T-rex mi? Tényleg betelepülõ agresszív kissebségi... - Tyrannosaurus tudott úszni? Az, hogy a Jurassic Park könyvben tudott, az egy dolog. Én kétlem, hogy tudott volna. - Fogatlan Tyrannosaurus fióka? o.O - Fû... 80 millió éve ennyi fû volt már? - Ott a Több tonnányi hús, a Velocik erre a T-battarokat támadják meg... Ráadásul esélyük sincs a felnõtt battarral szemben, legalább is a valóságban. Ez a jelenet szánalmasan hülyeség. - Víz alatti harc vaze...
Zene a Gyûrûk urából, csillámpóni szinkron stb. Az animációk jók, ám a "történet" és tollatlanság kurintja el. Két nagyon idióta jelenet van, az egy a velocis küzdelem, a másik mikor a tengerben küzdenek. Továbbá Tudtommal Tyrannosaurus 70 millió évvel ezelõtt jelent meg, nem 80. Az, hogy tudtak a kontinensek közt vándorolni, az még rendben lenne. Gyerek mesének nem lehet eladni, dokkfilmnek fõleg nem. Fenti hibák javításával tûrhetõ lett volna.
Most, hogy össze írtam: Mindenki adjon egy rekesz sört!
Máshol vetült ama elmélet, hogy a Nanotyrannus kakukk életmódot folytatott.
Ezért is néztem én csak másodpercekig. Tovább nem ment.
"Mese? Vér, T-rex meg akar erõszakolni egy T-battart... aha, "mese". Felnõtt mese."
Hát, néha ott keleten az ilyesmik összekutyulódnak. Ez amúgy eredetileg egy dokumentumfilm volt, ami szintén egy kitalált Tarbosaurus gyerek történetét mondta el, és Koreában hihetetlenül népszerû lett. Egész merchandise kollekciója van odaát, DVD-k meg mesekönyvek meg ilyenek.
Aztán abból lett ez a film. Azt már nem tudom, hogy teljesen újracsinálták-e az egészet, vagy simán fogták az eredeti dokufilmet, és egyszerûen alámondták ezt az új szöveget.
Informatika és tudomány
