Máshol azt olvastam, hogy azért ez a neve, mert a Sauropodák keletrõl nyugatra való vándorlását bizonyítja. Ez azért sokkal elfogadhatóbb és logikusabb indok.
Igen. Ez egyrészt sértõ a Románoknak mert ezzel lecigányozták õket. Másodjára meg sértõ a magyaroknak ha a Magyarosaurusra utalnak. Mert: 1, Trianon. 2, Ezzel minket cigányoztak le.
Csak olyan "cuki", hogy már õslénytanban is ez van.
Mikor beültünk a terembe, rajtunk kívül szinte egy vendég sem volt, csak Attila és a hangisító, de mire elkezdõdött az elõadás, addigra megtelt a terem. Az elõadás közben egy vászonon projektorral futtattak egy power point-ot amin képek voltak arról amirõl éppen beszélt. Azt mondta hogy a kutatást még egyetemen mellett kezdték felkutatni hogy hol van olyan kõzetréteg ahol lehet vmit találni, és arra jutottak hogy különbözõ okokból nem lehet eredményes felszíni feltárást végezni és így kerültek szóba a már nem használt bányák, amik közül az iharkúti bauxitbányát tartották a legkedvezõbbnek. Azt mondta hogy mikor odamentek nem számított rá hogy sok dolgot fognak találni, de szinte rögtön elõkerült néhány fosszília, ez let késõbb a Hungarosaurus. Mutatott képeket a munkálatokról és elmondta hogy csak a nyári idõszakban tudnak ásatásokat végezni és évi 50 négyzetmétert tudnak feltárni, és a feltárandó terület hatalmas, ezért a következõ generációknak is lesz feladata. Mára ennyi fért bele, de ha legkõtelebb lesz idõm akkor folyt. köv. :D
Üdv Még július 28-án volt szerencsém részt venni a Mûvészetek Völgyében Õsi Attila elõadásán, beszélt arról hogy miért épp ott ásnak, a folyamatról és a leletekrõl is. Ha érdekel valakit akkor tarthatok élménybeszámolót.
De kihagyja tökéletes látást. Meg, hogy a foga még nem bizonyítékok a dögevésre, maxra, hogy a csontokat is bezabálta. (Valószínûleg piszok erõs gyomor sava volt)
Dögevõ dologra az lenne a bizonyíték, ha lenne más nagy ragadozó mi képes egy Triceratopost vagy Torosaurust elejteni, de nem volt.
Én nem mondtam, h dögevõ volt, csak, h Horner olyan érveket is felhozott, amik elgondolkoztattak. pl: az agyának a szaglásért felelõ része arányaiban olyan fejlett volt, mint a mai dögkeselyûké, vagy, h más ragadozóknak keskeny, késszerû fogai vannak, amivel csak a húst tudják hasítani, míg a T-rexé majdnem körkeresztmetszetû, amivel a csontokat is össze tudta törni stb. Ezek ellenére sem állítom, h dögevõ lett volna.
Hmm nagyobb gazdasági jelentõsége van annak, 2 milka aláírás nem fog semmit sem érni. Elõbb-utóbb az Antarktisz-egyezményt is fel fogják oldani (vagyis inkább nem hosszabítják meg). Szükség lesz az olajra és az ásványkincsekre is.
Nem csak a kis mellsõ végtagjai miatt vonta le azt a következtetést, elég nyomós érveket is felhozott... Egyébként egy kis off:hogy ne járjanak úgy mint a dinoszauruszok
Horner mentségére, legalább nemrégiben visszavonta a dögevõ elméletét egyik írásában. Pontosabban a T. rexet dögevõnek ÉS aktív ragadóznak ítélte.
És a poén az, hogy ez volt az egyetlen tudományos értekezés, amit írt a témában. Arról pedig nem közölt le egy tudományos cikket sem, hogy a T. rex dögevõ lenne. Lényegében éveken át trollkodott a tudósközösséggel.
Megnéztem milyen dínók voltak benne és még mit terveztek... szépen össze keverték a korszakokat. De... Jack Horner volt az egyik tanácsadó.
Röviden a vélemény: T-rexet kritizálja, és dögevõ, mert kicsik a mellsõ lábai. De egy méretét sem ismert hal/dög fogyasztó fajból 15-20 méteres csúcsragadozót csinál. A Carnotaurusból meg egy gepárd csúcsragadozót.
Juj, abból én egy részt se láttam, de figyeltem a kritikák áradatát, és jogosnak tartom a beszüntetését. Az már csak azért is volt sokkal rosszabb az Õslények kalandorainál (nem mintha az annyira rossz lenne), mert a készítõk tudományosan pontos dinoszauruszokat ígértek, ami egy elég alattomos hazugság volt a részükrõl.
Jó szórakozást hozzá, csak persze ne számíts semmilyen tudományos hûségre, és túlbonyolított történetre se. A sorozat többnyire egész laza, a legtöbb epizód a "jön egy lény, szabaduljunk meg tõle" sémát követi, de azért lassan, igen lassan, kibontakozik valami háttérsztori.
Hát azért kell a Kaprosuchusra szarv, mert a neve vaddisznókrokodilt jelent, és azoknak is vannak kinövéseik, és hát a TV nézõk nyilván túl hülyék ahhoz, hogy ezen szarvak nélkül lássák a hasonlóságot.
Tényleg csak kevés részt láthattam, mert nem tudtam, hogy jövõbõl is vannak benne lények. Sztem elkezdem nézni, jónak ígérkezik.
Még a smilodonhoz annyi, hogy a nõ még kölyök korában találta és õ nevelte. A házában tartotta, etette, falazott neki. Ám a macsek picit paprikás volt mikor megölte.
A Kaprosuchus pedig úgy szintén még fióka ként került át a mi idõnkbe... a hülye nõ (másik) meg lehúzta a WC-n.
Amúgy nekem tetszik. Számomra nem laposodott el egyik évad sem. Plusz igazából csak 3 fõszereplõ állandó mind az 5 éveadban. Többi meghal. Vannak benne hülyeségek, meg sok a "fikció". Mint a csupasz majomszerû raptor. Vagy a repülõ pirannya életmódot folytató Anurognathus.
2:51-nél therapsidák láthatóak. Amúgy a Kaprosuchusra nem tudom minek kellett az az extra szarvpár.Persze a Dracorexre is minek vitorla(persze ha tényleg volt neki csak mi nem tudunk róla,akkor a készítõknél a pont.Tudom,csak sárkányszerûbb kinézetet akartak adni neki,hogy jobban megfeleljen az adott rész sztorijának). Primeval-Õslények kalandorai
0:22 - színváltós jövõbeli makimajom féleség 0:37 - jövõbeli, röpképtelen mutáns denevér 1:55 - jövõbeli, vízi életmódhoz alkalmazkodott majom 2:51 - passz 2:56 - kitalált famászó raptor 3:00 - gomba, ami egyesül az emberrel (na, ez a rész különösen beteg volt) 3:12 - megint a majomraptor 3:30 - Kaprosuchus, de azok a szarvak a fején kitaláltak
Pár lény kitalált, ezért nem lehet õket könnyen azonosítani. Ugyanakkor néhány valóban létezett állat kinézetét is szépen megváltoztatták.
A macskásnõ pedig azért akarta megsimogatni a kardfogút, mert ilyen zavarodott személy volt, aki házi kedvencként tartotta, és azt hitte, hogy õt nem bántja.
Én néztem ezt valamikor, de két évad után valahogy már nem tudtam vele lépést tartani, és azután már csak elszórva láttam egy-két epizódot.
Ebbõl a sorozatból néhány részt láttam csak. De mik azok azok a számomra azonosíthatatlan állatok? Pár példa: 0:22, 0:37, 1:55, 2:51, 2:56, 3:00, 3:12, 3:30 1:41-et meg nem tudom feldolgozni, itt mit gondolt a csaj? A cica nem fogja bántani? Lehet megérné nézni? Am nyugodtan spoilerezd le, ha tudod õket, mert érdekel.
Kis offolás Ebben a raptor még mindig toll hiányban szenved, de legalább van neki. Ja meg, a raptort nem dínónak, hanem ragadozó madárnak nevezik. Bár enyhén agyon szteroidozott Dromaeosaurusok ezek...
Én nem láttam, és nem is akarom. Nem bírnám elviselni. De ebben van az az égnek álló hajú alak. Akinek a frizuráját kizárólag földönkívüli technológiával lehet magyarázni.
Abból van az, hogy a muki pofázik, pofázik stb. és Brachiosaurus helyet Diplodocust mutatnak? Vagy azaz, ahol arról pofáznak, hogy a Föld anno sokkal kisebb volt, ezért tudtak olyan nagyok lenni a dínók, meg több volt az oxigén (köhöm, kevesebb volt) és ilyesmi.
Ja, pontosítanom kell azt a legrosszabb õslényes dokumentumfilm dolgot. Mert van egy, amirõl megfeledkeztem. Ez egy ilyen földönkívülis "dokumentumfilm", amiben agyament összeesküvés-hívõk és kreacionisták állítják azt (persze bárminemû bizonyíték nélkül), hogy a dinókat idegenek pusztították ki. És ami a legaggasztóbb, hogy sokan ezt el is hiszik.
A pikkelyes raptorokat a készítõ úgy próbálta magyarázni, hogy nem volt pénzük arra, hogy tollakat animáljanak, ezért lehagyták azokat. Kérdés, hogy akkor meg minek erõltették ennyire a raptorokat. Ha madarakról szóló animációs filmet csináltak volna, vajon azok is pikkelyesek lettek volna, mondván, hogy túl nehéz tollakat animálni? Egyébként vannak egyszerû, költségkímélõ módszerek arra, hogy tollas állatokat rekonstruáljanak számítógéppel, szóval ha nagyon akarták volna, megtalálták volna a módot.
De mindegy, õslényes dokumentumfilmet sosem szabad tanulási céllal nézni. Attól, hogy "ismeretterjesztõ" csatornák sugározzák, még nem lesznek hitelesek. Ezt a legjobban a Discovery Channel "Clash of the Dinosaurs" címû förmedvénye bizonyítja, ami szándékosan elferdítette a meginterjúvolt tudósok szavait, és a Jurassic Fight Club-ot is megszégyenítõ ökörségeket állított be tényekként. Ha engem kérdeztek, szerintem ez a valaha készült legrosszabb dinódoku.
A csupasz Microraptorra nem tudok mit mondani. Hisz a tollak eleve ott vannak a kövületén! Ha valaki tollatlan dinókat akar a kertjébe, amiknek elvileg tollasnak kéne lenniük, én azt mondom, inkább szerezzen be egy amolyan csupaszra kitenyésztett csirkét. Azok legalább nem ellenkeznek semmilyen leletanyaggal.
Angolul már láttam. Röhejes és szánalmas az a dokumentum film. Csupasz raptorok. Akkora nagy baromság ezt eladni dokfilmnek. (2009-es ha jól emlékszem)
Az oxigén tárolás annyiban nem hülyeség, hogy a légzsákjaikban volt levegõ, ám ez pár levegõvételnyi ha lehetett.
A bõrlégzést azért hoztam fel, mert még én voltam leszólva, hogy a NatGeo csak jobban tudja. Á.... már akkor is a tollas raptor alapvetõ dolog volt. Szal a hülye dokfilmek a témához amúgy se értõket még hülyébbé teszik. Bár az õslénytan a kisebbik gond, a nagyobb a fogyasztói társadalom. Mivel a sok észlénybe hülye pikkelyes dínó képet verik be, ezzel ezt fogják követelni. Ugyan ez zajlik le az élet minden terén, csak mással.
Legjobb akkor is az amit neten láttam. Kerti törpe helyet kerti dínó. Ráadásul Microraptor. De könyörgöm, csupasz volt! Ez mi már?
Bõrlégzésrõl nem hallottam, de a Jurassic Fight Club-ban mondanak olyat, hogy a raptorok a csontjaikban "tartalékolták" az oxigént, ezért nem kellett annyit lélegezniük. És ebben a mûsorban a raptorok (konkrétan Deinonychusok) csupaszok.
És hiszed vagy sem, ez az epizód pont most megy a Spektrumon, miközben én ezt a hozzászólást írom.
Ezért utálom a dok filmeket. Egy dolog, hogy ferdítenek, de a szinkron...
Huhhú! Osztály társam még pár éve mondta, hogy látott egy dok filmet a velocikról. És mondta, hogy milyen undok kis dögök voltak, mert szinte lélegezniük sem kellet, mert a bõrükön át is vettek fel levegõt. Erre megkérdeztem, hogy tollasak voltak-e. Õ mondta, hogy nem. Én ezzel lezártam, hogy tollakkal ilyen fokú bõrlégzés lehetetlen. Erre õ, hogy a velociknak nem volt tolluk. És hogy mért hazudnának. Szal ismeri valaki azt a dokk filmet ami talán még 5 éves sincs és csupasz bõrükön át lélegzõ velocik vannak benne?
A Protoceratops nem konkrétan szinkronhiba. Eredetiben is azt mondták, de a hülyék Triceratops jelenetet vágtak alá.
Megy amúgy a csatornán Jurassic Fight Club is, a nagy kedvencünk. Érdekes, hogy két külön szinkront csináltak hozzá a Spektrumra és a magyar History Channel-re.
Spektrumon mostanság csak selejtes(szinkronú) õslényes dokfilmek mennek? Múltkor a Triceratopsot nevezték Protoceratopsnak. Most meg 45m hosszú T-rex... pfff (lábat elfelejtették átváltani)
Igen, de a film egy pár évvel azután készült, hogy ez a Tapejara-Tupandactylus névcsere megtörtént. Vagy ha még volt is némi kavarodás, annyit igazán megtehettek volna a készítõk, hogy említést tesznek arról, hogy milyen viták folynak az állat elnevezésérõl, a helyett, hogy egyértelmûen Tapejarának nyilvánítják azt.
Olvastam pteroszaurusz szakértõk véleményét a mûsorról, és õk eléggé csalódottak voltak az ilyen figyelmetlenségek miatt.
A Tupandactylus naviganst eredetileg Tapejarának írták le és csak késõbb nevezték át(gondolom idézõjelesen volt "Tapejara").Illetve-nyilván-volt némi kavarodás,hogy meliyk fosszília melyik fajhoz(nezetséghez) tartozik.Gondolom a filmbeli Tapejara-animációk olyan példány alapján készültek,ami azóta Tupandactylus névre hallgat.
OK, de azért az elég nagy mellélövés, hogy a pteroszauruszok szárnyizmait összekeverik a merevítõ rostokkal (két külön dologról van szó), és hogy a Tupandactylusra Tapejaraként utalnak. Ilyen hibákon sokat bukhat a mûsor hitelessége.
Legalább az animáció szép, és egész jó képet ad ezekrõl a bizarr lényekrõl a laikusok számára. Fõleg a Quetzalcoatlus érdemel szerintem több figyelmet a nagyközönségtõl, mert egyszerûen olyan ijesztõ és fura.
Én valamikor nagyon meg akartam nézni, de aztán sok kritikát olvastam róla pteroszaurusz szakértõk tollából, amitõl elment a kedvem. Állítólag elég sok baromságot mondanak benne. Utána csak elkezdtem nézni, de aztán meg a videó kommentjeit olvasva ment el a kedvem.
Hát tény,hogy azon állatok közé tartozik,amelyekkel: a)Nem szeretnék egy sötét sikátorban összefutni(nem,még nappal sem); b)Nem futnék versenyt(legfeljebb jó sûrû erdõben).
Quetzalcoatlus elvben emberre is veszélyes lehet, nem de?
Pterosaurus Ezt láttátok már?Én is csak most néztem meg.Angolul van,nem tudom,van-e hozzá valahol felirat,vagy esetleg magyarul is fenn van. (Nekem tetszett.)
Tévedtem. Alamosaurus élt kréta végén Észak-Amerikában.
A csontos fejbuksijuk mellet voltak csontos kinövések, mi a Stygmilochnál nagyobbak. Ha épp elcsúszna a koponyájuk, akkor eme kis tüskék megfognák egymást. Nem de?
Néhány Pachy kihúzta a kréta végéig. Pl. maga a Pachycephalosaurus (plusz Stygimoloch és Dracorex, ha ezek hárman nem ugyanazok), Sphaerotholus és a Prenocephale.
Az oxigén-hipotézishez nem nagyon tudok mit hozzáfûzni, mert õszintén, hozzá se fingok a témához. :P
De ha már szóba jöttek a keményfejûek, róluk is közöltek a napokban egy tanulmányt, miszerint tényleg használhatták arra a boltozatos fejüket, hogy egymásnak rohanjanak. Olyan sérüléseket fedeztek fel rajtuk, amik megfelelnek egy ilyen életmódnak. Eddig az volt az elmélet, hogy simán elájultak volna, vagy hogy a gömbölyded fejük lepattant volna a másikról.
Engem meglep, hogy eddig nem tudták tisztázni az ügyet, és sejtem, hogy a fejelés-ellenzõk is majd visszareplikáznak valami ellenérvvel.
Én ezen már meg se lepõdök. Én is néztem, hogy mit keres ott egy prosopoda.
De akkor az eredeti tanulmány is mehet a kukába. Mivel a Pachy családfát sikeresnek mutatja, holott 1-2 millió évvel a nagy kihalás elõtt kipusztult az egész. Kivéve, ha azóta nincs valami felfedezés, hogy mégse. Teljesen mindegy, hogy ne adj Isten több tucat Pachy féle rohangált egy idõben, de aztán pakk kihaltak, közben a többi dínó meg élt vígan tovább.
Tény, hogy Kréta vége fele sok faj élt. De ezek váltották egymást. Szerintem egy gyors alkalmazkodási verseny ment végbe. És mit gyorsan kell csinálni, abban nagyobb eséllyel van hiba. Most hirtelen az jutott eszembe, hogy... mi van ha eme gyors evolúciós verseny a gyorsan emelkedõ oxigén szint idézte elõ? Tehát, így fejben most azt látom, hogy kréta kor vége elõtt a testméretek össze mentek, majd ismét drasztikusan nõni kezdtek. Szóval valamiért a több oxigén negatívan hatott. Majd mire kihasználhatták volna a több oxigént, történt valami ami a friss biológiai koncepcióban hibát talált és pusztulást idézett elõ.
Mellesleg Angliában pár napja moziba került a Dinosaur Revolution megszerkesztett, egyetlen teljes filmmé vágott változata, Dinotasia címmel, Werner Herzog narrációjával (ami elvileg egy nagy szám). Az elborzasztó kritikák tanúbizonysága szerint a nézõközönség nem nagyon tud mit kezdeni vele. Mondjuk megértem õket.
Nem félrefordítás, legfeljebb csak a csoportnevekben van elgépelés (Tyrannosauria? Kihagytak egy "d"-t!). Az eredeti tanulmány is ugyanezt a következtetést vonja le. Persze inkább csak pillanatképet vizsgáltak, ráadásul a felhasznált leletanyag sem biztos, hogy elégséges ilyesfajta kijelentések tételéhez.
Amúgy az igazi rejtély az, hogy miért egy Massospondylus képét tették be egy kréta idõszakról szóló cikkbe!
Én szeretném a dínókat überbrutálfasza lényekként látni, ellenben ha a valóság más, akkor el kell fogadni.
Meg aztán, amit õk nagy fokú diverzitásnak neveznek, az valójában gyors alkalmazkodási verseny is lehet. Ami meg gyorsan készül, abban sok hiba is lehet.
Igazat adok abban,hogy csak az utolsó pár millió évet kellene vizsgálni.De arról csak nagyon kevés információnk van-gyakorlatilag van a Hell Creek, és ennyi. Egyébként a cikket illetõen a szokásos félrefordításra tippelek.