Ott "mászkálnak" a mamenchik, isznak és táplálkoznak. Kicsit merev, hisz 10 éve készült. Akkor azért nagy szó volt még egy ilyen CGI aminációt csinálni
A Baryonyxot csak 1984-ben találták meg Nagy-Britanniában és három különlegességével mingyárt beírta magát a legismertebbek közé: 1. Az alsó kréta-beli rétegekbõl kerül elõ és eddig õ az egyetlen, ebbõl az idõszakból ismert, nagy theropoda (nagytestû ragadzó dinoszaurusz). 2. A mellsõ végtagján lévõ gigantikus karom mely külsõ ívének hossza 37 cm!!
3. Az állkapcsaiban felismerhetõ az ún. krokodilvigyor, mely szintén egyedülálló a dinóvilágban
Ez arra utal, hogy a Baryonyx halászó életmódot folytatott amit megerõsítenek az eddigi egyetlen példány gyomortájékán talált halpikkelyek. Hatalmas karmát minden bizonnyal egyfajta horogként használta, de nem kizárt, hogy egyben dögevõ és vadász is lehetett ahol nagy szerepe lehetett a zsákmány bõrének felszakításában.
"Ma már tudjuk, hogy a mamenchisaurus az akkor buja növényzetû Góbi erdõségeiben hosszú akár napokig tartó ideig egy helyben állt és hatalmas nyakát mozgatva a körülötte lévõ 24 méter átmérõjû körben legelhette a növényzetet egyetlen lépés nélkül"
A Mamenchisaurusnak volt a leghosszabb nyaka. Elérhette a 12 métert (!) ami a Brachiosaurus 8 méteres nyakát is bõven felülmúlja. Mégsem emiatt lett õ az egyik legkülönlegesebb dinó. A Brachiosaurussal ellentétben az õ nyaka nem oszlopszerû volt, hanem ugyanolyan pozícióban volt, mint a Diplodocusé. A kutatások ezt pozíciót lehetetlennek tartották tartósan. Rejtély maradt a hosszú nyak egészen a kilencvenes évekig, amikor is egy olyan mamenchisaurus nyakcsigolyát találtam aminek 4 méter (!) hosszú bordája volt!!! Tehát a mamenchi nyaka hasonlóan mûködött mint egy japán bambuszroló. A hosszú bordázat egy hídhoz hasonló rugalmas merevséget adott a nyaknak. Ebbõl kiderült, hogy a mamenchisaurus nyaka meglehetõsen merev volt és nem tudta behajlítani mint a többi sauropoda. A merev nyak célja is megfejtõdött. Az állat igen nehézkesen mozgott, a régebbi kutatási eredmények után nem is nagyon tudták modellezni a állat fától fáig menõ állandó evéssel telõ életmódját, mert tüdeje nem volt "elég nagy" a hatalmas testhez. Ma már tudjuk, hogy a mamenchisaurus az akkor buja növényzetû Góbi erdõségeiben hosszú akár napokig tartó ideig egy helyben állt és hatalmas nyakát mozgatva a körülötte lévõ 24 méter átmérõjû körben legelhette a növényzetet egyetlen lépés nélkül
Igen, ez igaz, de azért kuriózum. Meg aztán az emlékek is ugye <sniff>. Nincs egyébként valami újabb keletû könyv, ami a témával foglalkozik? Mármint itthon hozzáférhetõ.
Klasszikusan a leghosszab dinónak a Diplodocust tartották a maga 27 méterével, de egy hozzá nagyon hasonló (lényegében ugyanolyan csak nagyobb) állat csontváza került elõ a nyolcvanas években, ami erõsen hiányos volt, viszont arra enged következtetni, hogy elérhette a hossza a 40 métert is. Õ ugyebár a Seismosaurus
Ja az Apatosaurusok ritkán érték el a 20 méteres hosszt!!!
A Brontosaurus valójában nem létezik. Apaosaurus az igazi neve. Ennek az a története, hogy amikor az USÁban elkezdõdött a nagy "csontháború" sokan elkezdetk dinó-csontvázak után kutatni. A két legnagyon csapat vezetõje volt Cope és Marsh. Cope találta meg az Apatosaurust és nem sokkal késõbb (években mérve) Marsh megtalálta a Brontosaurust, de nem tudta, hogy az megegyezik az Apatosaurussal. Évekkel késõbb derült ki a dolog és mivel az Apatosaurus név elõbb született meg ez a hivatalosan használt név. A filmekben elõszeretettel alkalmazták ezt a nevet, mivel viszonyleg ismert volt és kevesen tudtak konkrét állatot hozzárendelni. Néhány könyv pedig (mint 'Az õsidõ állatai') Marshra való tiszteletébõl feltüntette a Brontosaurus nevet. Még egy érdekes történet fûzõdik ehhez az állthoz. Gyakor, hogy a sauropodák feje nem kerül elõ a csontvázzal együtt sajnos. Az Apatosaurus koponyája az 1970-es évekik ismeretlen volt é általában a Camarasaurus zömök fejét tették fel a csontvázakra, mígnem kiderült, hogy az állatnak hasonlóan hosszúkás feje volt mint a Diplodocusnak. A Burian festményen is a Brontosaurus név mellet ez a kép másik, ma már szembeötlõ hibája
Bizony, az Élet az ember elõtt az az igazán trú könyv. Sokkal régebbi, mint Az õsidõ állatai. Még óvodás koromban kaptam, vagyis jó régen :( Teljesen lenyûgöztek azok a képek.
én régen voltam nagy dinó buzi. éltem haltam a tyrannosaurusokért. haveromnak volt egy Tarbosaurus babája. elloptam tõle, de pssszt...!:) az élet az ember elõtt nekünk is megvan, bár amikor még érdekelt voltam a dínókban nem is tudtam olvasni, csak a képeket néztem. emlékszem, a legutolsó odlalon an az ember a kutyával, és a kutya tök félelmetes, és mindig gyorsaan ellapoztam onna. na nosztalgia off. pá
A legkomolyabb ragadozóra hárman pályáznak: 1. klasszikusan a T.Rexet tartják annak, de a legújabb vizsgálatok egyre inkább (sajnos) dögevõ mivoltára utal, ami persze nem zárja ki teljesen a vadászást. 2. a Deinocherius, a hatalmas kéz, melynek csak mellsõ végtagjait találták meg, melyek egyenként 2,5 méteresek és hatalmas karmok ülnek az ujjain. Ha ragadozó volt, valószínüleg 1,5-ször nagyobb volt mint a T.Rex 3. A Deinonychus mely nem mérete, hanem csapatos és hierarchikus fejlettsége miatt a legveszélyeseb dinók közé sorolják. Hasonlított a raptorokra, de azoknál jóval nagyobb volt és a feje zömökebb, állkapcsa erõsebb volt. A lábai végén ugyanolyan tépõ karmok voltak mint a raptoroknak
Nekem Az õsidõ állatai c. könyv van meg Burian-tól. Ez sem mai gyerek de nagyon jó átolvastam párszor. engem szintén nagyon érdekelnek a dinók és az õsidõ többi állatai szintúgy.
Seismosaurus, amely az állítólagos 43 méteres hosszával a föld valaha élt leghosszabb állata:
A híres Burian féle Tarbosaurus, ami anno a kedvencemmé emelte:
Ja! Amúgy Spielberg télleg eltúlozta egy kissé a 3. részben a Spinosaurust. Kb. a 2/3-a volt a T.Rexnek. Tetszik a kép amúgy
Nekem a Tarbosaurus Batar volt a kedvencem, meg az Iguanodon. Az elõbbi Ázsiában élt, ragadozó volt, és a Tyrannosaurus-nál is nagyobbra nõtt. Spielberg elmehet a p****ba :D. A fenti szobor egyébként hülyeség, mert az a lány nem élhetett egy idõben a Tarbosaurussal, vagy ha mégis, tutira nem hordott volna ilyen divatos rucit. Ne is vegyétek komolyan.
Attól még lehetnek a kedvencei. A rántott csirke sem a média alkalmazottja, oszt mégis az egyik kedvencem.
Itt meg talán legismertebb festménye helytelen testtartással min a t.rex mind az anatosaurus:
Itt egy helyes testtartás (nem Burian kép):
Z. Burian festménye az. Gyönyörûek, csak amint mondtad, régiek és a emiatt a két lábon járó dinoszauruszok hibásan állnak rajta :(((( Nekem egy olyan címû könyvem van, hogy Az õsidõ állatai. Abba is ezek a képek vannak
Ajánlom mindenkinek az Élet az ember elõtt címû mûvet. Nem mai gyerek de azóta se láttam olyan gyönyörû festményeket Dinokról mint amik abba a könyvbe vannak. Az viszont érdekelne, hogy melyik volt a dinok közül a legkomolyabb ragadozó. Mert az ugye az abszolút király ha King Kongot leszámítjuk. :)
Egyszerûen el nem tudtam hinni, hogy nincs ilyen topic. Beszélgessünk róluk! Van mirõl. Nekem például a T.Rex a kedvencen meg a Deinonychus. Képeket is várok ám!