Eddig nem akármilyen a nyitány. 7 meccsbõl 6 döntetlen, köztük a Benfica-Porto-Sporting trió is.
Sport1en megy a bajnoki nyitómeccs, Leixoes-Belenenses.
Üdv! Az egyik ismerõsömnek kéne a kapusról, Riacardo Pereiráról mindenféle adat. Van-e családja, gyerekei stb... Én nem nagyon találtam neten semmi ilyesmirõl adatot, csupán ezt. Kösz elõre is!
A portugálok szövetségi kapitánya szerint a világon bármelyik játékvezetõ kiállította volna Rooney-t
Scolari megvédi Ronaldót
Megvédi a játékosát, Cristiano Ronaldót a portugálok szövetségi kapitánya Luiz Felipe Scolari, és sajnálja, hogy a Manchester United légiósa lett a bûnbak az angol-portugál negyeddöntõn azért, mert a játékvezetõ kiállította Wayne Rooney-t.
„A világon bármelyik bíró kiállította volna ebben a szituációban Rooney-t – mondta a brazil tréner. A piros lap nem Ronaldo döntése volt, nagyon sajnálom, hogy bûnbakot csináltak belõle.”
Majd Scolari hozzátette, hogy a fiatal játékos legfõbb erénye, hogy kiválóan cselez, és ugyanúgy mint más futballisták, néha elesik, de ettõl még nem a mûesés és a szinészkedés jellenzi a játékát.
Ronaldóra azért haragudott meg egész Anglia, mert a két csapat összecsapásán erõsen gesztikulált azutén, hogy manchesteri csapattársa megtaposta a portugál válogatott védõjét, Ricardo Carvalhót.
Horatio Elizondo ezek után leküldte a pályáról Rooney-t, amire a portugálok fiatal játékosa úgy reagált, hogy elégedetten kikacsintott a kispadra.
Ronaldo ezen viselkedése valószínûleg a világbajnokság legjobb fiatal játékosának járó címbe került, ugyanis a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség illetékes bizottsága sem díjazta ezt a sportszerûtlen viselkedést. A legjobb huszonegy éven aluli játékos így a németek támadója Lukas Podolski lett.
Scolari elmondta továbbá, hogy szerinta valószínûleg Ronaldo kap majd hideget-meleget a szurkolóktól, ha visszatér Angliába, ugyanis nagyon nagy lesz a nyomás a játékoson a szurkolók miatt.
Mindemellett a portugálok szövetségi kapitánya elmondta, hogy nagyon tiszteli Sir Alex Fergusont, azért, ahogy kezeli Ronaldót. Szerinte a játékos nagyon sokat köszönhet a Manchester United legendás menedzserének, mert a brazil szakember szerint, jelenlegi edzõje és Carlos Queiroz nagy szerepet játszanak abban, hogy a fiatal szélsõ folyamatosan fejlõdik.
BRONZMÉRKÕZÉS. Luiz Felipe Scolari úgy mond le, hogy marad
A kapitány nem adja fel
„Harmadikok akarunk lenni!” – mondja Luiz Felipe Scolari, aki csapatával így is messzebbre jutott, mint ameddig volt együttese, a nagy rivális Brazília elvergõdött, de azért érzõdik, nem az igazi ez a bronzmeccs, a portugálok már-már beleélték magukat, hogy döntõt játszanak, s továbbra is a bírót okolják a vereségükért. Három-négy változás várható a csapatban a németek ellen.
Feledhetetlen a kép: szurkolók ezrei kísérik, várják, ünneplik a portugál csapat buszát, amint az az edzõbázisról a Luz-stadionba hajt. A 2004-es Európa-bajnokság döntõje elõtt a portugál televízió élõben közvetítette egy órán át, miként halad a csapatbusz a lisszaboni aréna felé, s mindenütt tömegek álltak az út mellett zászlókat lengetve, s amikor egy hídon gurult át a busz, a híd alatt halászok csónakjai kísérték integetve Figóékat.
Nos, ehhez képest péntek késõ délután legfeljebb száz portugál szurkoló várakozott izgatottan a stuttgarti stadion azon bejáratánál, amelyhez a bronzmeccs elõtti utolsó edzésre érkeztek „Európa braziljai”.
Az emberek szeretete többet ér a pénznél is
A csapat nagy tekintélyû vezetõedzõjét, a négy évvel ezelõtti világbajnok Brazília egyetlen versenyben maradt képviselõjét már korábban kihozták a pályára a portugálok sajtófõnökével együtt, hiszen a meccsnap elõtti kötelezõ sajtótájékoztatóját kellett megtartania a Gottlieb-Daimler Stadion sajtókonferencia-termében.
Az újságírók szinte végig arról faggatták az edzõt – mégha ez nem is tartozik szorosan véve a szombati német–portugál mérkõzéshez –, hogy marad-e a válogatott élén, vagy a rázúduló ajánlatok valamelyikét elfogadja. A tréfás kedvû szakember elõször bejelentette, hogy valóban a szombati lesz az utolsó meccse jelenlegi beosztásában, majd miután kellõképpen megfagyott a levegõ a teremben, mosolyogva hozzátette: „...hiszen a világbajnokság végén lejár a szerzõdésem, amelyet vagy újabb követ, vagy nem.”
Nem dõlt még el tehát semmi, bár a brazil edzõ szavai inkább azt sugallták, hogy maradna, hiszen leszögezte, hogy bár egy-egy klubcsapat lényegesen többet tudna fizetni, mint a portugál szövetség, nem ez a szempont lesz a döntõ: „Csak az számít, hogy elégedett legyek a körülményekkel, márpedig Portugáliában szeretik az emberek a válogatottat, talán engem is elfogadnak, úgyhogy igen, szívesen maradnék.”
A mexikói felkérést diplomatikusan cáfolta
Amint Luiz Felipe Scolari egyszerûen megfogalmazta, az õszszel vagy valamelyik klub élén küzd majd a bajnoki címért, vagy pedig a portugál válogatottal készül a 2008-as Európa-bajnokságra. Egyúttal cáfolta azt a felvetést, hogy a mexikói válogatott szövetségi kapitánya lesz, s errõl már meg is egyezett a közép-amerikaiakkal („...aki ezt a munkát kapja, örülhet, mert kitûnõ játékosai vannak Mexikónak” – mondta udvariasan a mexikói tévésnek).
Arra a kérdésre, hogy a feltehetõen szomorkás csapatát miként lehet motiválni a harmadik helyrõl döntõ meccsre, Luiz Felipe Scolari elmondta, hogy már a franciák ellen elveszített elõdöntõ lefújása óta azon dolgozik kollégáival, hogy játékosai elfelejtsék a kudarcot, és kellõképpen tudjanak koncentrálni a németek elleni mérkõzésre, amelyet nagyon fontos lenne megnyerniük. Ebben a munkában – mondta – nagy segítségére van az egyik pályaedzõ, aki kitûnõ humorával és remek tréfáival mindent megtesz, hogy felrázza a csapatot.
Cristiano Ronaldo díjat érdemelt volna
Rákérdeztek arra is, hogy mit szól Lukas Podolski díjához, amelyet a vb legjobb fiatal futballistájaként kapott. Nos, amint az várható volt, a brazil szakember kijelentette, ha rábízták volna a választást, bizony Cristiano Ronaldónak adta volna a díjat (errõl lapunk 5. oldalán is olvashatnak).
„Tudom, hogy külföldön nem a legjobb mostanában Cristiano Ronaldo megítélése, de megérdemelte volna ezt a jutalmat, hiszen fantasztikusan játszott, és a jövõ egyik legnagyobb futballistája válhat belõle” – mondta a portugál szövetségi kapitány, aki ugyanakkor udvariasan elismerte, hogy Lukas Podolski is megérdemli a díjat, mert pompás játékos. Általában nagy az udvariaskodás portugál részrõl a meccs elõtt, Luiz Felipe Scolari megköszönte a csapatát sokáig buzdító német szimpatizánsok segítségét is, elmondta, hogy egymást tisztelõ edzõk és sportemberek összecsapása lesz a szombat esti meccs, amely csak a pályán hoz majd kemény csatát, valójában jó értelemben vett barátságos találkozó lesz.
A szakértõ: Lipcsei Péter
„Kicsit csalódott vagyok, mert a döntõbe vártam a portugálokat, de a franciák elleni elõdöntõben nagyon fáradtak voltak. Talán Cristiano Ronaldo játéka érdemelt nagyobb figyelmet, de egyedül nem tehetett többet. A kimerültség és a vereség feletti elkeseredettség miatt sem lehet bronzérmes Portugália. Igaz, a németek sincsenek feldobva, hiszen hazai pályán legalább a döntõig akartak menetelni, de ezúttal be kell érniük a bronzmérkõzéssel. Jürgen Klinsmann csapata fizikailag jobban van felkészítve, és saját közönsége elõtt nem engedheti meg, hogy ne szerezze meg a harmadik helyet. Az a válogatott nyeri meg a mérkõzést, amelyiket az elmúlt néhány napban mentálisan jobban felkészítik, és ez – számomra bármennyire is fájó – Németország lesz.”
Öregek, de tudnak futballozni
Szerda este eldõl, hogy a portugál vagy a francia válogatott jut-e a döntõbe. A két fõszereplõ a két rutinos sztár, Luis Figo és Zinedine Zidane lehet.
Sokat sejtet, ha valaki szinte alanyi jogon lesz minden évben hazája legjobb labdarúgója. Márpedig Luis Figo esetében ez a helyzet, jóllehet nem alaptalanul. A portugál aranygeneráció egyik ikonja õ – Rui Costával párban –, ám az már nem a dicsõ lapokra tartozó tény, hogy 1995-ben a Juventus és a Parma is lebegtetett egy Figo-szignóval ellátott szerzõdést, ezért pedig kétéves eltiltást kapott Itáliában. Elment hát Barcelonába – nem rossz alternatíva.
Luis Figo Teljes neve: Luis Felipe Madeira Caeiro Figo Született: 1972. november 4., Lisszabon Magassága/testsúlya: 180 cm/75 kg Klubjai: Sporting (portugál, 1989–1995), Barcelona (spanyol, 1995–2000), Real Madrid (spanyol, 2000–2005), Internazionale (olasz, 2005–) Posztja: támadó középpályás Válogatottságai/góljai száma: 125/32 Elsõ mérkõzése a válogatottban: 1991. október 12., Luxemburg ellen (1–1) Eredményei: Világkupa-gyõztes (2002), Bajnokok Ligája-gyõztes (2002), KEK-gyõztes (1997), U21-es vb-gyõztes (1991), U16-os Eb-gyõztes (1989), Olasz Szuperkupa-gyõztes (2005), olasz Kupa-gyõztes (2006), spanyol bajnok (1998, 1999, 2001, 2003), Szuperkupa-gyõztes (1997, 2002), spanyol Szuperkupa-gyõztes (1996, 2003), Spanyol Kupa-gyõztes (1997, 1998), Portugál Kupa-gyõztes (1995), aranylabdás (2000), az év játékosa a World Soccer szerint (2000), az év játékosa a FIFA szerint (2001), az év játékosa az UEFA szerint (2000), az Eb álomcsapatának tagja (2000, 2004), az év játékosa Portugáliában (1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2001, 2002)
A Camp Nouban aztán valósággal kivirágzott, egy sor nagyágyú oldalán õ is az lett. Az ötévnyi boldogság aztán csúnya véget ért: Figo katalán szempontból a lehetõ legrosszabb helyre, Madridba igazolt. Igaz, hogy jó pénzt – akkori rekordot, 37 millió fontot – kapott érte a Barca, de ez senkit sem érdekelt a szurkolók közül. Imádottból utált lett. Amikor realosként elõször játszhatott volna Barcelonában, éppen sérült volt, amikor legközelebb oda szólította a versenynaptár, kapott hideget-meleget, szögletzászlóhoz hajított guminõt, whiskysüveget s malacfejet. A fõvárosban azonban senki sem bántotta, amire nem is adott okot, tekintve, hogy Figo élete formájában játszott akkortájt, amit két bajnoki cím és egy Bajnokok Ligája-gyõzelem is jelez. S csak gyûltek az elnök, Florentino Pérez által galaktikusnak nevezett ászok, jött David Beckham is, így aztán elõbb-utóbb szûk lett a hely.
Luis az utóbbi idõk egyik legkiválóbb labdarúgója – mondta az angol. – Sok nagy klubban játszott, s mindenhol teljesített is, méghozzá a legmagasabb szinten. Bármely védelemnek képes volt problémákat okozni, õ az a játékos, akire mindig figyelni kell.”
Így volt ez az elõzõ Európa-bajnokságon is, amelyen úgy tûnt, minden a portugálok kezére játszik: a már bõséges rutinnal is felvértezett aranygeneráció otthon nyerhetett volna. De nem nyert, s Figót ez arra késztette, hogy egy ideig ne is húzza magára a bordó mezt. Egy szûk esztendõt töltött önkéntes számûzetésben, ám amikor hosszú sérülése alatt nem játszott Madridban, úgy vélte, belefér még az idejébe a válogatott. Ez akkor még így is volt, utána viszont átigazolt az Interhez, s a most tavasszal záruló idényt végig is zakatolta az elsõ perctõl az utolsóig, így nem csoda, hogy a világbajnokság elõtt megemlítette, úton a harmincnegyedik születésnapja felé ez talán túlzás. Beckhamnek ehhez is volt hozzáfûznivalója: „Nem is az embertelen teljesítménye miatt félnek tõle, hanem az aurája miatt, ezzel az ellenfelek nem tudnak mit kezdeni.”
Ettõl függetlenül vagy éppen ezért Figo az egyik legjobb portugál az idei világbajnokságon, nem mellesleg csapatkapitány – akárcsak Zidane. Két aranylabdás utolsó párbaja következik Münchenben.
Célba dobálnak a portugálra
Cristiano Ronaldo fájós lábát még kedden is jegelték, ám játékának aligha lesz akadálya a franciák elleni elõdöntõben. A portugál támadó müncheni pályára lépése tehát biztosra vehetõ – miként a vakációt követõen a barátságtalan manchesteri fogadtatás is. A szigetországban ugyanis utálják, amiért az Anglia– Portugália negyeddöntõben (részben) az õ reklamálásának hatására kapott piros lapot Wayne Rooney, aki mellesleg a Manchester Unitednél a csapattársa is.
Még mindig a szombati Anglia–Portugália negyeddöntõ 62. percében történtekrõl van szó. Amíg Cristiano Ronaldo a kezdés elõtt azzal volt elfoglalva, hogy Wayne Rooneyt ölelgesse, addig valamivel több mint egy órányi játék után már a manchesteri csapattárs kiállítását szorgalmazta. Tény, az angol sztárcsatár újfent bizonyította: a „Ki tud többet a sportszerûségrõl?” versenyben már a selejtezõkörben elhullana (úgy taposott Ricardo Carvalho combjába, hogy azzal a mozdulattal egy teljes hangyabolyt kiirtott volna…), vagyis jogosan szembesült a piros lappal, csak sokak szemét szúrta, hogy éppen Ronaldo volt az, aki a leghevesebben reklamált.
Az argentin bíró pikkel az angolokra
A „sokak” persze angolok: a válogatott kiesése óta minden szinten támadják a Manchester United portugál légiósát (csak zárójelben: ha a csapat is ilyen elánnal rohamozott volna, akkor most elõdöntõt játszhatna…), egy Shakespeare-t rosszul idézõ színész nem kap annyi kritikát, mint õ. Ehhez képest Ronaldo állítja, a ma született bárány hozzá képest rutinos bûnözõ.
„Még hogy én állíttattam volna ki Wayne-t? Ugyan már, ez nevetséges – volt kénytelen még kedden is a szombati meccsre visszatérni a 2003-ban a manchesteri futballisták külön kérésére (!) az Old Traffordra igazoló támadó. – Nem tagadom, a bíróhoz siettem, mondtam is neki, hogy ez nem volt szép, de az, hogy a piros lap felmutatására buzdítottam volna, hazugság. Nem is értem, miként gondolhatják az emberek, hogy rá tudom venni a játékvezetõt ilyesmire. Õ azért tartózkodik a pályán, hogy egyedül döntsön.”
Horácio Elizondo márpedig úgy határozott, hogy Wayne Rooney jobban teszi, ha az öltözõben higgad le a hideg víz alatt. Mellesleg az argentin sporttárs (aki az 1999-es klubvilágbajnokságon David Beckhamet is szívbaj nélkül lezavarta a gyeprõl) Cristiano Ronaldo szavait támasztotta alá. „Az angolok kilences számú labdarúgóját sportpályára nem illõ cselekedetéért állítottam ki – indokolta a Wayne Rooneyval szemben hozott határozatát a bíró. – Sohasem hagyom befolyásolni magam, természetesen most is figyelmen kívül hagytam a két csapat játékosainak véleményét. Illetve: egyvalamire támaszkodom ilyenkor, a szabálykönyvre. Az pedig azt írja elõ, hogy az ilyen jellegû megmozdulásért jár a piros. Ennyi. Kár is errõl többet beszélni.” A kritikák kereszttüzébe kerülõ Horácio Elizondo Sven-Göran Erikssonra is kitért.
„Az angol kapitány a meccs után bejött az öltözõbe, és gratulált nagyszerû teljesítményemhez – mondta a bíró. – Szerinte helyesen tettem, hogy leküldtem a pályáról Rooneyt, mert durva volt.”
Kedves és baráti SMS-ek repkednek
A fentiek szerint Eriksson igen sportszerûen viselkedett utolsó meccse után, és igyekszik békülni Cristiano Ronaldo is, aki leszögezte, hogy Wayne Rooneyval most is ugyanolyan jó a kapcsolata, mint a vb elõtt volt: „Hallottam, Angliában arról cikkeznek, hogy oda a barátságunk, de ez nem igaz – mondta a portugál. – A találkozót követõen éppúgy váltottunk SMS-eket, mint elõtte, az egyikben Wayne még gratulált is a továbbjutásunkhoz, hozzátéve, hogy remek csapatunk van, és ha így folytatjuk, sokra vihetjük. Egy másik üzenetében pedig azt írta: badarság, hogy a jövõben nem akar velem együtt játszani, ez is csak az újságírók kitalációja. Úgyhogy megnyugtathatok mindenkit: minden rendben van közöttünk.”
A brit fenegyerek: kettéhasítom Ronaldót
A magunk részérõl mégsem vagyunk biztosak a happy endben. Hogy Angliában már megjelentek a Ronaldo arcát ábrázoló dartscéltáblák (a centrumban, az ötven pontot érõ helyen a kiállítás után a portugál kispadra kacsintó futballista szeme található…), az talán még hagyján. Az már „erõsebb”, hogy több szigetországi lap is kedvesen azt szorgalmazza: a játékost ne engedjék be többé Angliába. A legtovább persze Wayne Rooney ment, aki – az állítólagos „havert” kapásból megcáfolva – egy mondattal elintézte az ügyet. „Az elsõ edzésen kettéhasítom Ronaldót…” – háborgott a tömzsi angol. Hamarosan kiderül, milyen fából faragták Ronaldót.
Fogadások a taslira
Idõ kérdése, és az angliai fogadóirodákban arra is lehet majd pénzt tenni, hogy az MU elsõ edzésén Wayne Rooney valóban „lerendezi-e” Cristiano Ronaldót, vagy sem. Persze csak akkor, ha a portugálok 21 éves sztárja a vb után Angliában folytatja pályafutását, hiszen a brit sajtó néha már kegyetlen módon támadja a portugált, ami csökkenti visszatérésének esélyét.
A vezetõ brit bulvárlap, a The Sun például – szokásához híven – átlépve a jó ízlés határát, felettébb szabadszájúan tálalja a történteket, a „Rohadt Ronaldo a Realhoz tart” cím mindenesetre nehezen félreérthetõ. A cikkben megszólal Predrag Mijatovics, a Real Madrid leendõ sportigazgatója is, aki elmondja, hogy a portugál jövõje egyelõre Fabio Capellótól, azaz az új tréner döntésétõl függ. Ha az olasz mester akarja, megszerzik, ha nem, nem. Sokatmondó egyébként az is, hogy az ominózus Rooney–Ronaldo affér után néhány órával az angol szurkolók létrehoztak egy olyan internetes oldalt, ahol kedvükre szapulhatják az MU légiósát, vagy vicces képeket rakhatnak fel róla.
A korábbi angol válogatott csatár, az idén visszavonuló Alan Shearer is kifejtette véleményét az üggyel kapcsolatban, amely egyáltalán nem megnyugtató a portugálra nézve: „Úgy gondolom, minden esély megvan rá, hogy Rooney a Manchester United elsõ edzésén odaballag majd Ronaldóhoz, és lekever neki egy nagy taslit.”
Inkább tudás, mint szerencse
Akárcsak két éve az Eb-n, ezúttal is tizenegyesekkel ütötte el az elõdöntõbe jutásért vívott mérkõzésen Portugália Angliát. Wayne Rooney kiállítása után sem született gól, és a tizenegyespárbajban még az is belefért a portugál csapatnak, hogy két játékosa is hibázzon – mert Ricardo kapus Frank Lampard, Steven Gerrard és Jamie Carragher lövését is hárította. A Sporting kapusa a világbajnokság meghatározó játékosai közé emelkedett.
„Nem vagyok hõs. Ha hõsökrõl beszélnek, én azt mondom: az egész portugál csapat hõsies játékosokból áll, mindenki hatalmas futballista” – szerénykedett Ricardo, aki februárban ünnepelte a 30. születésnapját. A mosolygós, és az angolok legyõzése után érthetõen örömmel a kamerák elé álló kapus azonban jól észrevehetõen ideges lett, amikor arról faggatták: szerencsés-e, hogy kivédett három tizenegyest: „A tizenegyespárbaj mindig lutri, de három védéshez több kell mint szerencse. Nézzék csak meg még egyszer a televízióban!”
A kapus késõbb elmondta, tudatosan készült arra, mit kell tennie, ha szétlövéssel dõl el a továbbjutás sorsa. „A részletekrõl, kérem, ne is faggassanak, hiszen a titkaimat nem árulom el. Akkor mindent megtudnának rólam önök is, az ellenfelek is, ezt pedig nem akarhatja senki.” Természetesen szóba került a 2004-es Európa-bajnokság negyeddöntõje is, amikor kesztyûjét a gyepre hajítva kivédte Darius Vassell lövését, majd õ maga értékesített egy tizenegyest, kiejtve Angliát.
„Semmi bajom az angol srácokkal, csípem õket – mosolygott Ricardo. – Igaz viszont, hogy a portugálokat jobban.” A kapus elmondta még, nem emlékszik arra, hogy valaha három tizenegyest is kivédett volna egyetlen találkozón, noha ahogy õ fogalmazott, elég sok büntetõt kivédett már.
„Valójában akkor sem csüggedtem, amikor Hugo Viana a kapufát találta el vagy amikor Petit a kapu mellé lõtt – mondta Ricardo. – Akkor tényleg úgy festett, hogy nem mi jutunk tovább, de tele voltam önbizalommal. Tudtam, hogy a társaim bíznak bennem, és azt is, bár lehet, hogy ez túlságosan magasztosan hangzik: egész Portugália mögöttem van. Óriási érzés, hogy a világbajnokság elõdöntõjébe jutottunk.”
Portugália a hõseit ünnepli
Óriási fieszta kezdõdött Portugáliában, amikor a válogatott tizenegyespárbaj után búcsúztatta az angolokat. A siker legfõbb részese a brazil kapitány, Luiz Felipe Scolari, aki lassan már nemzeti hõs lesz Portugáliában.
„Fejet hajtok az angol válogatott elõtt. Nem látszódott, hogy emberelõnyben vagyunk, mintha tizenegy tizenegy ellen küzdöttünk volna, Anglia válogatottja csodálatosan futballozott a kiállítás után. Olyan szellemben, olyan elszántsággal, olyan szívvel, amely miatt rengetegen szeretik Anglián kívül is ezt a válogatottat – ezt Portugália brazil kedvence, a szövetségi kapitány Luiz Felipe Scolari mondta rendkívül udvariasan, majd így folytatta: – Szeretném tiszteletemet kifejezni az ellenfél iránt, hõsiesen harcolt egy órán keresztül. Mindössze annyi lehetõségünk volt a precízen betömörülõ védõi ellen, hogy távolról lövöldözzünk, de azt hiszem, ez a portugál futballnak általában nem fekszik. Anglia remekül lezárta a réseket, nem találtunk ûrt a védõfalán.”
A szakember elmondta az ilyenkor szokásos közhelyet: a tizenegyespárbaj szerencsejáték, nem a tudás, hanem a pillanatnyi koncentráció, Fortuna istenaszszony kegye a döntõ – nem biztos, hogy a 120 percet követõ lottójátékon a jobbik csapat lép tovább. „Akkor nem gondolkoztam gyõzelemben vagy vereségben – idézte fel érzéseit Luiz Felipe Scolari. – Csak vártam, hogy elkezdõdjenek a rúgások, hogy láthassuk, mi történik. Bíztam, persze, hogy bíztam Ricardóban, mert tudom, az elmúlt évek során rengeteget fejlesztette magát a büntetõk, szabadrúgások hárításában.” Igen ám, mégis az angol Owen Hargreaves lett a mezõny legjobbja, nem a három tizenegyest is hárító kapus. De mit szól ehhez a kapitány?
„Ha nekem kellett volna döntenem, Ricardo lett volna a befutó, mert kolosszális teljesítményt nyújtott. Ráadásul neki sokkal nagyobb érdeme volt a tizenegyesek hárításában, mint amekkorát az angolok hibáztak. Nem pusztán rosszul elrúgott labdákról volt szó, hanem arról, hogy kapusunk tudta, merre és mikor kell elindulnia. De megértem, ha a remekül harcoló angol csapatból választottak valakit a szakértõk erre a címre.” A kapitányt Wayne Rooney kiállításáról is megkérdezték.
„Ez az a téma, amelyrõl nem szeretném elmondani, amit gondolok. Egyetlen dolog számít: ha a játékvezetõ úgy dönt, hogy valamely szituációért piros lap jár, az az õ felelõssége. Inkább arról beszélnék, hogy bejutottunk a legjobb négy közé, és képesek vagyunk arra, hogy a világbajnoki trófeát is elhódítsuk. Most ki kell pihennünk a negyeddöntõ fizikai és szellemi fáradtságát, fel kell dolgoznunk a sikert. De készen állunk, hogy az elõdöntõben mindent megtegyünk a gyõzelemért. Mert jól tudjuk: kimondhatatlan örömet szereznénk a portugál népnek, ha még innen is továbbjutnánk.”
Angol lapértesülések szerint a Manchester United vezetõi rendkívül bosszúsak Cristiano Ronaldo viselkedése miatt, ezért rövidesen felbontják szerzõdését, amelyet nemrég 2010-ig meghosszabbítottak. A szigetországi média úgy tudja, hogy a portugál klasszis szombati „szereplése” a döntõ indok, de az illetésekeseknek az sem tetszik, hogy nyíltan hangoztatja, a Real Madridba akar igazolni.
„Egyáltalán nem sajnálom Wayne Rooney-t, most csak az ünneplés érdekel” – mondta vasárnap Cristiano Ronaldo, aki ezzel a mondatával valószínûleg tovább dühítette a Manchester United játékosait és vezetõit.
A lapok azzal vádolják Cristiano Ronaldót, hogy már az angol-portugál negyeddöntõ elõtt provokálta klubtársát, Wayne Rooney-t. A páros a második félidõben is összeakadt, amikor a szigetországi támadó megtaposta a földön fetrengõ Ricardo Carvalhót. Angliában általános a vélemény, hogy a fiatal portugál reklamálása is közrejátszott a piros lap felmutatásához.
Valószínû, hogy az angol szurkolók ezt nem bocsátják meg Cristiano Ronaldónak, talán még a MU-fanatikusok sem.
A negyeddöntõ elõtti napokban egyébként a portugál csillag többször elmondta, hogy szívesen igazolna a Real Madridhoz, igaz ennek egyik feltétele lett volna, hogy Juan Miguel Villar Mirt válasszák elnöknek. Nos, vasárnap kiderült, Ramón Calderón lesz a spanyol elitklub fõnöke, de a portugál csillag még a voksolás elõtt nyilatkozott meglehetõsen furcsán…
Az angol újságírók kérdésére ugyanis tagadta, hogy érdekelné a madridi szerzõdés. „Csak annyit mondtam korábban, hogy kedvelem a Real Madridot. Azt azonban nem állítottam, hogy oda akarok most szerzõdni” – jelentette ki a szigetországi újságíróknak a manchesteri sztár.
Nem sokkal késõbb azonban a portugál lapok munkatársainak elismerte, már tárgyalásokat is folytatott a klubcserérõl.
„A világbajnokság után mindent elrendezek. Várjanak addig” – jegyezte meg honfitársainak Cristiano Ronaldo, aki ekkor még nem tudhatta, hogy szavait hamarosan lefordítják a portugál újságírók az angol kollégáknak.
Noha az utóbbi három alkalommal a rendes játékidõben csak kétszer bizonyultak jobbnak a déliek (1986, vb, Monterrey, 1–0; 2000, Eb, Eindhoven, 3–2), a luzitán mérleg mégis makulátlannak tekinthetõ, bár Luis Figóék a két évvel ezelõtti kontinenstornán csak a tizenegyesrúgások után jutottak tovább (2004, Eb, Lisszabon, 2–2). Tétre menõ összecsapáson a portugálok felett aratott gyõzelemre Anglia négy évtizede vár – az 1966-os angliai vb-n az elõdöntõben az angolok 2–1-re verték meg a portugálokat –, akárcsak a világbajnoki gyõzelemre. Ha a kapitányok párharcából indulunk ki, nem most törik meg a jég. Luiz Felipe Scolari és Sven-Göran Eriksson tudniillik négy éve a Távol-Keleten (Brazília–Anglia 2–1) és a már emlegetett 2004-es Eb-n is összeakadt. A két gárda összesített mérlege mindamellett nyomasztó angol fölényrõl árulkodik, 21 mecscsen kilenc döntetlen mellett ugyanennyi alkalommal a játék elterjesztõi örülhettek. A gólkülönbség egyenesen földbe döngölõ: 45–25. Ennyit a kimutatások egyoldalúságáról.
Na most megmutatták a fiúk h mennyit érnek a statisztikák!!!
David Beckham vs. Luis Figo
DAVID BECKHAM Életkora: 31 Klubja: Real Madrid Magassága/testsúlya: 182 cm/74 kg Válogatottsága/góljai: 93/17 Gólerõsség (1–10): 7 Passzolás (1–10): 9 Erõssége: Rúgótechnikája páratlan, jobbal kivételesen jól lõ és passzol, beadásai szinte tökéletesek, számtalan gyönyörû szabadrúgásgól és gólpassz fûzõdik a nevéhez. Gyengéje: Fejjátéka legfeljebb átlagos. Figóval két éve még egy csapatban játszott Madridban, tökéletesen tisztában vannak egymás képességeivel. Noha a világ legjobban keresõ labdarúgója, az egyik legalázatosabb is, hozzáállása példaértékû, Sven-Göran Eriksson jó húzása, hogy õt tette a válogatott csapatkapitányává.
LUIS FIGO Életkora: 33 Klubja: Internazionale Magassága/testsúlya: 180 cm/75 kg Válogatottsága/góljai: 124/32 Gólerõsség (1–10): 7 Passzolás (1–10): 8 Erõssége: Kiváló játékszervezõ, aki technikai tudásával, gyönyörû cseleivel szinte egymaga garanciát jelent a látványos játékra. Gyengéje: Harminchárom évesen futógyorsasága már nem a régi, ám rutinjával és elszántságával pótolja ebbéli – relatív – hiányosságát. Klubcsapatában és a válogatottban is igazi vezér, akinek véleményére nemcsak a játékostársak, de a szakvezetõk is adnak. Egyszer már hátat fordított a válogatottnak, szerencsére meggondolta magát.
Folytatom a meccsre ráhangolást a meccs után :)
A nagy öregek élnének az utolsó esélyükkel
A két legünnepeltebb európai futballistageneráció közül az egyiknek szombat délután, Gelsenkirchenben véget ér a németországi kalandja. A két csapatkapitány, az egyformán hetes mezt viselõ David Beckham és Luis Figo két éve még vállvetve küzdött a Real Madrid sikereiért, az angol–portugál vb-negyeddöntõn viszont egymásnak kell feszülniük a legjobb négy közé jutás érdekében.
Az angol együttesbõl többeknek is ez a világbajnokság jelenti az utolsó esélyt, hogy valamit elérjenek a válogatottal. David Beckham 31 esztendõs, így feltehetõen a következõ, 2010-es dél-afrikai vb-n már nem lesz tagja a „háromoroszlános” csapatnak, de Gary Neville (31 év), Sol Campbell (31) és David James (35) is kiöregedõfélben van. Míg a szigetországiaknál az együttes gerincét – Beckham kivételével – a fiatalabbak alkotják, addig a másik oldalon a csapat esze és vezére Figo, aki 33 éves és egyben az igazi portugál „aranygeneráció” (vagyis az 1989-ben és 1991-ben junior világbajnoki aranyat szerzõ, felnõttként azonban trófea nélkül maradó társaság) utolsó mohikánja. Az olasz Internazionale középpályása az elmúlt évtized nagy portugál csapatában még együtt varázsolt többek között Fernando Coutóval, Manuel Rui Costával és Joao Pintóval.
„Figo azon kevés kivételes labdarúgó egyike, akikre minden percben oda kell figyelni. Lehet, hogy a gyorsasága megkopott egy kissé, de kivételes térlátása, magas játékintelligenciája és tökéletes technikája még mindig zseniális futballistává teszi õt” – hízelgett egykori madridi csapattársának David Beckham.
Kétséges Cristiano Ronaldo szereplése, õt a holland Khalid Boulahrouz talpalta combon a negyeddöntõben. Fájdalmai miatt tegnap kihagyta az edzést, és a négy éve a brazilokkal vb-gyõztes Luiz Felipe Scolari mester állítólag csak akkor teszi be a kezdõbe, ha százszázalékosan felgyógyul a mérkõzésre. A FIFA egyébként pénteken bejelentette: a találkozót zárt tetõ alatt rendezik meg, noha az idõjárás-jelentések alapján hõségre nem kell számítani. A meccs ezzel a vb-történet negyedik fedett stadionbeli összecsapása lesz. Elõször 1994-ben Detroitban, majd 2002-ben Szapporóban, végül az idén június 13-án Frankfurtban (a Dél-Korea–Togo meccsen) futballoztak zárt tetejû arénában.
gratula portugálok ideje volt már kiverni ezt a makker angol csapatot
ó pazzeg, összerántotta a kezdõ csapatokat :8, mind1 nyert PORTUGÁLIA!!!!!
Ricardo megint büntetõgyilkos volt!
A portugál válogatott jutott be harmadikként a legjobb négy közé a németországilabdarúgó-világbajnokságon, miután a mai negyeddöntõben gól nélküli döntetlent követõen 11-esekkel 3-1-re legyõzte Anglia legjobbjait. Az ibériai együttes 1966, azaz 40 év után játszhat újra a fináléba jutásért, ellenfele az esti Brazília–Franciaország összecsapás gyõztese lesz.
18. LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG, NÉMETORSZÁG NEGYEDDÖNTÕ: ANGLIA – PORTUGÁLIA 0-0===>11-esekkel: 1-3 Helyszín: Gelsenkirchen Nézõszám: 50000 Játékvezetõ: Horacio Elizondo (argentin) Asszisztensek: Dario Garcia, Rodolfo Otero (argentinok) A KEZDÕCSAPATOK: ANGLIA PORTUGÁLIA 1 Robinson 1 Ricardo 2 G. Neville 13 Miguel 5 Ferdinand 16 R. Carvalho 6 Terry 5 Meira 3 A. Cole 14 Nuno Valente 7 Beckham 8 Petit 8 Lampard 18 Maniche 16 Hargreaves 19 Tiago 4 Gerrard 7 Figo 11 J. Cole 17 C. Ronaldo 9 Rooney 9 Pauleta
Szövetségi kapitány: Szövetségi kapitány: Sven-Göran Eriksson Luis Felipe Scolari
Csere: Beckham helyett Aaron Lennon (51.), J. Cole h. Crouch (65.), Lennon h. Carragher (119.) ill. Pauleta h. Simao Sabrosa (64.), Tiago helyett Hugo Viana (74.), Figo h. Helder Postiga (86.)
Sárga lap: Terry (29.), Hargreaves (107.) ill. Petit (43.), Carvalho (111.)
Mindkét oldal mindössze egy valódi csatárral állt fel a mérkõzésre, az angoloknál Rooney, a portugáloknál Pauleta feladata volt az ellenfél kapujának támadása.
Az elsõ negyedórában meglepõen bizonytalan volt az angol védelem, például Figo szabadrúgásánál is addig szerencsétlenkedtek, míg a labda Tiago elé került, ám az egykori Chelsea-játékos már nem tudta bekotorni azt a hálóba.
A csapatok lendületesen játszottak, mindkét kapu elõtt alakultak ki helyzetek, ám ezeket nem tudták kihasználni.
Az elsõ húsz perc jó játéka után visszaesett a mérkõzés színvonala, az együttesek rendezték védekezésüket. A legnagyobb izgalmat az jelentette, hogy Terry sárgát kapott, és miután Ecuador ellen sem úszta ezt meg, a következõ mérkõzést ki kell hagynia.
A másik oldalon hasonlóan járt Petit is Gerrard felrúgása után, a félidõt Lampard ígéretes lövése zárta le.
A második játékrész elején David Beckhamet le kellett cserélnie Sven-Göran Erikssonnak, helyére a lendületes Aaron Lennon állt be.
A csereember egybõl veszélyt okozott, a jobb oldalról betört a tizenhatoson belülre, majd Rooney elé játszott, a támadó azonban hatalmas helyzetben eltörte a labdát.
A 62. percben Rooney butaságával hatalmas hátrányba hozta csapatát: elõbb megtaposta Ricardo Carvalhót, majd a reklamáló Cristiano Ronaldót arrébb lökte. Elizondo kiállította a Manchester támadóját.
Eriksson behozta egybõl Peter Crouch-ot, így a nyurga center feladata lett a portugál védõk sanyargatása. A portugálok azonban nem tudták kiharcolni emberelõnyüket, sõt, Lennon elõtt nagy lehetõség adódott, ám nem tudta közelrõl a kapuba kotorni a labdát.
A lefújás elõtt még az elõrelopakodó Terry is eldönthette volna a meccset, ám az elévetõdõ védõkrõl szögletre pattant a labda. Miután nem született döntés, következhetett a hosszabbítás.
A hosszabbítás elsõ félidejében az angolok többször veszélyesen kontráztak a jobb szélen, amit elsõsorban Lennon elfutásainak köszönhettek, ám a befejezés nem sikerült. A másik oldalon Cristiano Ronaldo lövése tûnt a legveszélyesebbnek az elsõ 15 perc végén, de a labda elsüvített a kapu fölött. Elõtte Postiga lapos löketét rosszul ütötte ki Robinson, szerencséjére azonban nem érkezett portugál.
A ráadás második felének eleje igen mozgalmasra sikeredett. Az elsõ percben Lennon "bõrözte be" Carvalhót a 16-os elõterében, de Nuno Valente gyönyörû becsúszással szerelte, mielõtt a kapuba vághatta volna a labdát. Az angolok 11-est reklamáltak, de nem volt igazuk. A másik oldalon Helder Postiga fejelte a bal felsõ sarokba Ronaldo ívelését, és már elrohant volna az oldalvonal felé diadalt ülni, csakhogy les miatt – teljes joggal – nem adta meg a gólt Elizondo játékvezetõ.
Az utolsó utáni percben Maniche lábában volt még a portugálok továbbjutása, megóvhatta volna a magát és játékostársait attól, hogy a frász törögesse õket a tizenegyespárbajban, de Miguel legurítását felrúgta a felsõ karéjba.
A 11-eseket a portugálok kezdték. Simao Sabrosa magabiztosan belõtte a magáét, Frank Lampard büntetõjét viszont Ricardo balra vetõdve kiütötte (0-1). A második párban Viana is hibázott, teli rüszttel a jobb sarok mellé lõtt (a kapufát talán súrolta a labda), Hargreaves pedig egyenlített (1-1).
Petit következett, õ is a jobb kapufát találta el! Horror! Gerrard ugyanoda lõtte, ahová Lampard, Ricardo meg ugyanoda mozdult – ez sem ment be (1-1). Helder Postiga magabiztos volt, nem zavarták az elõzmények (1-2), Carragher lövését azonban megint kivédte Ricardo, méghozzá úgy, hogy a labda a kezérõl a felsõ kapufára, onnan meg kifelé pattant.
Cristiano Ronaldo kezében – pontosabban lábában – volt a döntés, és az Angliában légióskodó szélsõ könyörtelenül bevarrta (1-3). Portugália jutott be az elõdöntõbe!
A legenda a mai napig nem felejtette el a negyven évvel ezelõtt londoni csata utáni szomorúságát. Akkor az angolok a világbajnokság elõdöntõjében legyõzték Portugáliát.
Eusebio: Vágjatok vissza hatvanhatért!
2006-07-01 12:43 Utolsó módosítás: 2006-07-01 21:01 Két slágermérkõzéssel folytatódik ma a németországi labdarúgó-világbajnokság, s érthetõ, hogy az érintett csapatok szurkolói, korábbi legendái hatalmas várakozással tekintenek a negyeddöntõk elé, korábbi nagy csaták emlékét is felidézik. A gelsenkircheni angol–portugál "ütközet" elõtt a portugál futball legnagyobb alakja, Eusebio adta ki a jelszót utódainak: Vágjatok vissza az angoloknak az 1966-os világbajnokság elõdöntõjéért! Eusebio és Scolari is portugál továbbjutást remél
„Valami azt súgja, hogy Portugália most egy lépéssel tovább megy, mint negyven évvel ezelõtt! Magabiztosságot érezhetek, de elbizakodottságot nem. Egyértelmûen azt gondolom azonban, hogy az utolsó hídon is átmegyünk, vagyis bejutunk a döntõbe” – mondta a 64 éves sportember, aki 1966-ban gólt szerzett 0-2-nél az angolok ellen.
Eusebio kitért arra is, kissé ironikus, hogy a portugál futball „aranygenerációjának” többsége már nem ünnepelheti meg a mostani vb-sikert, már csak Luis Figo maradt a legendás korosztályból, amelyik 1989-ben és 1991-ben világbajnok volt a juniorok között.
A legenda rendszeresen elbeszélget a vb-keret tagjaival, Luis Felipe Scolari szövetségi kapitányt is tanácsokkal látja el. A brazil kapitány egyébként mesterhármast érhet el az angolok és Sven Göran Eriksson ellen: a 2002-es vb-n brazilok 2-1-re, míg a 2004-es Eb-n a portugálok 2-2 után 11-es párbajban gyõzték le az angolokat a negyeddöntõben.
„Egyértelmû, hogy Eusebio a portugál labdarúgás legnagyobb alakja, így mondatai felbecsülhetetlen értéket jelentenek a mostani játékosok számára. Többségük bálványként és példaképként tekint rá, miatta kezdtek focizni. Sokat segít a munkánkban” – mondta Scolari.
Negyven évvel ezelõtt a házigazda Anglia 2-1-re gyõzte le a négy között az Eusebiót is soraiban tudó riválist, s a legenda azóta is fájó emlékként idézi a Wembley-stadionban lejátszott összecsapást.
„Lesújtó élmény volt, elképzelhetetlenül szomorú voltam. Karnyújtásnyira voltunk a legfontosabb döntõtõl, így a vereség teljesen összetört. Remélem, hogy a mostani csapat elkerüli ezt a rossz élményt” – zárta mondandóját Eusebio.
Szerencsére ez sikerült!!! Kösszönnyük RICARDO!!!
ÉLJEN PORTUGÁLIA!!! ÉLJEN RICARDO!!!!
Na srácok, rátok fogadtam, mindent bele:-)
folyt. köv.
NEGYEDDÖNTÕ. Luiz Felipe Scolari, a Porosz becenévre hallgató edzõ rég elhunyt édesapjának köszönheti sikereit
Aligha kétséges: brazil állampolgár nem volt még olyan népszerû Portugáliában, mint Luiz Felipe Scolari. A 2002-es, távol-keleti labdarúgó-világbajnokságot megnyerõ dél-amerikai válogatott kapitánya edzõként a csúcsra ért, és a vb-trófea után más kihívást keresett, talán ezért fogadta el a portugál szövetség felkérését. Jól jártak vele: a válogatott szárnyal az irányítása alatt.
Luiz Felipe Scolari egy nagy hagyományokkal rendelkezõ, mégis, látványos sikereket soha el nem érõ válogatottal igyekszik a legmesszebbre jutni (hogy mást ne mondjunk: 2002-ben a vb csoportkörében elvéreztek a luzitánok, elõtte 1986-ban kvalifikálták magukat a tornára, 16 évig semmi – mi aztán ismerjük az érzést…). Kétévnyi munka után a hazai rendezésû Európa-bajnokságon a döntõig vezényelte a gárdát, igaz, az utolsó lépcsõfok túl magasnak bizonyult, Görögország ellen a fináléban elbuktak a portugálok. De a munka nem állt meg, és most, Nürnbergben Hollandia legyõzése már jelezte: sokra hivatott ez az együttes. Szombaton Anglia az ellenfél, és a cél: a világ – de legalábbis a világbajnokság – legjobb négy csapata közé kerülni.
Luiz Felipe Scolari 57 éves, a „Porosz” becenevet kapta játékosaitól, miután a fegyelemre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. A negyeddöntõ elõtt nyilatkozott az érzéseirõl, szakmai vágyairól.
– Kipihenték már a nyolcaddöntõ okozta fáradtságot? – Azt hiszem, igen – mondta Luiz Felipe Scolari. – Cristiano Ronaldo sérülését az egész világ láthatta, szerencsére õ is jól van, alighanem vállalhatja a játékot. De emellett sok kicsi apró sérülést okozott az a találkozó, idõ kellett, amíg úgymond a sebeinket nyalogattuk. Szerencsére kiváló fizioterapeuták dolgoznak a stábban, mondhatom, a futballistáink remek csapatot alkotnak, de nem kevésbé kitûnõ gárda segíti a focistákat is. Szakembereink alaposak voltak, és sokat törõdtek azokkal, akiknek itt-ott fájt valamijük, egészségügyi szempontból tehát semmi akadálya annak, hogy újra szárnyaljon a csapatunk.
– Nem ismeretlen az ellenfél: gondolhatunk egyfelõl arra, hogy két éve, az Európa-bajnokság negyeddöntõjében büntetõkkel legyõzték Angliát, másfelõl rengeteg játékosa profiskodik a szigetországban: Paulo Ferreira, Ricardo Carvalho és Maniche a Chelsea, Cristiano Ronaldo a Manchester United, Nuno Valente az Everton, Boa Morte a Fulham játékosa, korábban Tiago a Chelsea-ben, Hugo Viana a Newcastle Unitedben, Hélder Postiga a Tottenhamben szerepelt. Szóval információja lehet elég. – Valóban, jól ismerjük az ellenfelet, de ugyanúgy igaz ez fordítva is: mi sem leszünk vadidegenek számukra. Az a bizonyos Európa-bajnoki meccs szép emlék, még akkor is, ha késõbb a döntõben alulmaradtunk, ám Anglia legyõzése meghatározó élménye ennek a csapatnak. De a pillanatnyi formát tekintve is azt gondolom, nincs okunk félni az ellenféltõl, noha, ahogy elhangzott, a mieink közelrõl ismerik õket, és tudják, a világ legjobbjai szerepelnek ott. Nem rossz ómen, hogy most is a nyolc között találkozunk Angliával, de ez persze semmit sem jelent.
– Ha újra büntetõkkel dõl el a továbbjutás sorsa, Hélder Postigát jelöli a lövõk közé? – Két éve a legkiélezettebb szituációban, amikor egy ország állt az infarktus szélén a tizenegyespárbaj során, Hélder Postiga nyeglén alábökött a labdának, amúgy Panenka módra, a labda alig vánszorgott el a hálóig. Akkor is azt mondtam, amit most: nagy butaság volt ez még akkor is, ha gól lett belõle, és végtére is ez a lényeg. A kockázat volt túl nagy, hiszen ha kimarad, az mentálisan sokkal nagyobb rombolást végez, mint egy úgymond erõbõl meglõtt, de esetleg a kapufán csattanó labda. Ráadásul én tudom, amit mások talán nem: hogy éppen õ, fogalmazzunk akkor így, normálisan is jól rúgja a büntetõt, viszonylag pontosan célozza a sarkot, a kapusnak nem sok esélye van ellene, ezért sem volt szükség akkor azt a rizikót vállalnia. Ugyanakkor, érdekes dolog a futball, egyetlen szituációról is hosszan lehet értekezni, egy lövést is lehet több oldalról, más szempontokból elemezni. Azért dicsértem õt, mert a legfeszültebb pillanatban, amikor tudta, mindenki õt nézi, egy ország szorított azért, hogy gólt lõjön, fiatalon sem remegett meg, hidegvérû maradt, és volt mersze így rúgni. Ehhez önbizalom és egyfajta pimaszság szükséges, ami kell ahhoz, hogy valakibõl sikeres futballista legyen. De ismétlem: butaság volt!
– Szóval rúg Hélder Postiga tizenegyest? – Ez hadd maradjon a mi titkunk.
– Costinha és Deco piros lapot kapott a nyolcaddöntõben, õk nem játszhatnak, ki pótolja õket, vannak-e megfelelõ helyettesek? – Helyettesek, pótemberek nincsenek. Egy csapat van, és mindig azt mondtam nekik: az a tizenkét ember, aki mellettem ül a kispadon, semmivel sem ér kevesebbet a szememben, mint az a tizenegy, amely a pályán harcol. Aki esetleg nem kapott még szerepet meccsen, lehet, hogy az edzésen úgy hajt, hogy mindig maximális erõbedobásra készteti a másikat, aki játszik, és éppen ezáltal lesz csúcsformában. Nincs különbség, nincs fontosabb és kevésbé fontos játékos a portugál keretben, a csapat összes játékosa, edzõje, gyúrója, orvosa, szertárosa nyer, ha gyõzünk, és ha kiesünk, együtt veszítünk. Szóval a válaszom, hogy nem pótlásról beszélünk, hanem arról, hogy mindenki tudja, mi a feladata, egységes csapatban nem lehet téma, hogy ki játszik, és ki nem. Mindenki a maximumra törekszik az edzéseken, és ha pályára lép, a mérkõzéseken.
– Ki szurkol önnek a legjobban? – Azt hiszem, a lányaim, és persze a feleségem. Nagyon jól érezzük magunkat Portugáliában, rengeteg szeretetet kapunk, otthon vagyunk immár ebben az országban. Rajtuk kívül, azt hiszem, az édesapám.
– Elnézést, úgy tudjuk, hogy õ már nem él… – Huszonhat éve már, hogy meghalt. De minden meccs elõtt gondolok rá. Tudja, én mindent tõle tanultam, és a legnagyobb boldogság az volt számomra, hogy azt mondta egyszer: kisfiam, büszke vagyok arra, amit elértél, mert láttam, a saját erõdbõl lettél valaki, láttam, mennyit küzdöttél érte, hogy elérj valamit az életben. Õ látta, hogy kisgyerekként hat kilométert gyalogoltam az iskolába, hatot onnan haza, és hogy ott, a suliban is sokat küzdöttem azért, hogy elérjek valameddig, hogy minél többet tanulhassak, s emellett a futball világában is igyekeztem helytállni. Ha tudta volna, ha megérhette volna, hogy én lehettem Brazília szövetségi kapitánya! Ha ott lehetett volna velem, amikor világbajnokok lettünk Jokohamában! De a sors nem így akarta, ezt el kellett fogadnom. Mindig hiányzik nekem, és egy percre minden meccs elõtt felnézek az égre édesapám miatt. Tudom, érzem: lát engem.
Háborog a portugál labdarúgó-válogatott, amelynek szóvivõje ma azt állította, hogy a The Sun címû angol bulvárlap „hamis” interjút közölt Pedro Pauletával, az ibériai együttes csatárával. A brit tabloid szerint a Paris SG játékosa kijelentette, hogy az angol együttes leggyengébb pontja a kapus, Paul Robinson. Az Anglia–Portugália negyeddöntõ-mérkõzést szombaton 17 órakor rendezik meg a labdarúgó-világbajnokságon.
„A The Sun hamis interjút közölt Pauletával, és ezt késõbb több más forrás is idézte” – fogalmazott Alfonso de Melo, a portugál válogatott szóvivõje.
„A portugál játékosok a sajtótájékoztatókon és a meccsek után a mixzónán kívül nem adnak interjúkat” – tette hozzá.
A jelentések szerint De Melo amiatt is bírált néhány szigetországi sajtóterméket, mert azok a Portugália–Hollandia nyolcaddöntõ-mérkõzés (1-0) után azt írták, hogy a portugál nemzeti együttes „megrendszabályozhatatlan és erõszakos”.
Emlékeztetõül: az említett mérkõzésen többször is kis híján elszabadultak az indulatok, és Valentyin Ivanov játékvezetõ négy játékosnak mutatta fel a piros lapot.
„Az efféle kommentárok tûrhetetlenek, tisztességtelenek és felháborítóan nevetségesek – jelentette ki Alfonso de Melo. – A portugál együttesben az utóbbi négy évben nem is volt kiállítás, és a játékosainkat úgy ismerik, mint tisztességes ellenfeleket.”
A portugálok csütörtöki sajtótájékoztatóján egyébként erõsen diszkriminálták az angol újságírókat, akik a jelen lévõ Pauletának és Nuno Valentének összesen csak három kérdést tehettek föl.
A vasárnapi esti Portugália-Hollandia nyolcaddöntõ csontzenéjének egyetlen komolyabb sérültje volt: Cristiano Ronaldo. A közönségkedvenc szélsõt Kaled Boulahrouz talpalta combon rettentõen kegyetlenül - a Manchester United ásza hosszas ápolás után még visszatért a pályára, sõt, a portugálok góljában fontos szerepet vállalt, ám a 34. percben le kellett õt cserélnie Felipe Scolarinak. A tegnap esti Portugália-Hollandia nyolcaddöntõ csontzenéjének legnagyobb áldozata a Manchester United közönségkedvenc szélsõje, Cristiano Ronaldo volt, akit a hollandok „Kannibálja”, Kaled Boulahrouz talpalt le a hetedik percben.
A portugál szélsõ combsérülése olyan súlyosnak bizonyult – bár hosszas ápolás után még visszatért a pályára, sõt, Maniche góljában nagy szerepet vállalt –, hogy a 34. percben le kellett õt cserélnie Scolari mesternek. A tinilányok elsõ számú kedvence már akkor pityergett csalódottságában, amikor a kispad felé ballagott, s miután leült, feltartóztathatatlanul kitört rajta a zokogás.
A játékos elsõ látásra komolynak tûnõ sérülése ellenére mindenképpen játszani szeretne a július 1-jei angolok elleni negyeddöntõben.
„Úgy vélem, nem túl súlyos ez… Ma beszélek a doktorral, remélem, az angolok ellen pályára léphetek, de majd meglátjuk” – nyilatkozta Ronaldo a riportereknek.
Egyébként a hollandok egyértelmûen azzal a taktikával léptek pályára, hogy kemény belépõkkel próbálják meg minél hamarabb elvenni a játéktól és a dribblizéstõl Cristiano Ronaldo kedvét, hiszen van Bommel már a 3. percben sárgát kapott a szélsõ felvágásáért, Boulahrouz pedig a hetedik percben végzett stoplibeültetést a portugál combján, amiért egyébként csak sárga lapos figyelmeztetésben részesült.
A tavasszal az FC Barcelona érdeklõdését is felkeltõ holland-marokkói kettõs állampolgár Boulahrouzt klubcsapatának, a Hamburger SV-nek drukkerei kedvesen csak „Khalid der Kannibale”-ként emlegetik – hogy miért, az vasárnap este magunk is láthattuk.
„Két óriási rúgást kaptam. Egy negyedórán keresztül még megpróbáltam a gyepen maradni, de amikor a jobb combom bedagadt, le kellett jönnöm – szomorkodott a sértett fél. – Ilyen a labdarúgás, hozzászoktam már. Megtettem a csapatért mindent, kiválóan kezdtem a mérkõzést, azt hiszem, nagy meccsem lett volna ez. De a csapattársaim nélkülem is kiválóan játszottak, gratulálok nekik.”
Mint elmondta, az öltözõben a második sárga lapja miatt a 45. percben kiállított Costinhával azzal vigasztalták magukat, hogy mindketten szerepelnek még ezen a világbajnokságon – egyébként Cristiano Ronaldo leghamarabb szombaton, Costinha pedig csak a müncheni elõdöntõben húzhatja magára a bordó mezt.
„Mostantól minden mérkõzés maga a finálé. Remélem, a futball nagy ünnepe lesz az angolok elleni találkozónk, s azt kívánom, hogy mindkét csapat 11 emberrel fejezze be az összecsapást” – tekintett a közeljövõbe a portugál szélsõ.
Cristiano Ronaldo kiesése azért is lenne kellemetlen érvágás a portugáloknak, mert a piros lapos Costinha és Deco biztosan nem játszhat, az angolok pedig azt szeretnék elérni a FIFA-nál, hogy tiltsák el a van Bommelt lefejelõ Figót is.
A 18. labdarúgó világbajnokság eddigi legérdekesebb mérkõzését játszotta a vasárnap esti nyolcaddöntõben Portugália és Hollandia együttese. A találkozót 1-0-ra a portugálok nyerték, ám a meccs elsõsorban a kiosztott tizenhat sárga és négy piros lapról és a hatalmas csatáról marad majd emlékezetes. Az orosz bíró, Valentyin Ivanov már akkor kiengedte kezébõl a meccset, amikor nem akart vagy nem mert egybõl piros lapot adni Kaled Boulahrouznak a találkozó hetedik percében, pedig a holland védõ elég csúnyán beletalpalt Cristiano Ronaldóba, akit aztán le is kellett cserélni végül. A többi aztán már jött magától.
Luiz Felipe Scolari, a portugálok brazil kapitánya - aki amúgy zsinórban tizenegyedik vb-meccsét nyeri, az sem akármi - fel is volt háborodva. “A FIFA folyton a fair playrõl beszél, hát ez minden volt, csak tisztességes játék nem” – közölte arra utalva, hogy a hollandok enyhén szólva sem kímélték játékosait.
Marco van Basten, az oranje szövetségi kapitánya nem késett sokat a válasszal. “Ha a fair playrõl beszélnek, elõbb a saját portájukon nézzenek körül. A portugálok sokkal tapasztaltabbak színészkedésben és idõhúzásban és hasonló trükkökben, mint az én fiatal csapatom. Kár, hogy a játékvezetõ felült ennek és tönkretette a meccset. A második félidõben teljes volt a zûrzavar a pályán, talán ha húsz vagy huszonöt percet futballozhattunk, így nem volt elég idõnk egyenlíteni. Nem volt szerencsénk sem, sok helyzetet kihagytunk” – értékelt az egykori legendás futballista, aki most szenvedett elõször tétmeccsen vereséget a narancsmezesek kispadján. Edwin van der Sar, a holland kapus is egyetértett kapitányával. “A kihagyott lehetõségek miatt estünk ki” – mondta. Csapattársa, Mark van Bommel viszont mást is észrevett.
“A portugálok semmivel nem voltak sportszerûbbek, mint mi, csak a bíró többet megengedett nekik. Figo lefejelt engem, és csak sárgát kapott, három perc múlva pedig róla állították ki Boulahrouzt, noha akkor már a pályán sem lett volna szabad lennie. Ilyen hibáknak nem lenne szabad elõfordulniuk egy világbajnokságon.”
Scolari azonban kiállt sztárja mellett, aki csak megvédte magát, miután folyamatosan faragták a hollandok. “Jézus azt mondta, ‘tartsd oda a másik orcádat is’, Figo azonban nem Jézus. Még így is korrektebb volt, mint a holland, aki lekönyökölte” – vélekedett a portugálok kapitánya. “Néha olyan volt a meccs, mint egy háború, de hát a Copa Americákon már régen hozzászoktam ehhez” – tette hozzá. Még Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke is kritikusan nyilatkozott szegény Ivanov bíróról. “A játékvezetõ nem teljesített egy szinten a játékosokkal, talán magának is adhatott volna egy sárga lapot” – szellemeskedett kínosan egy portugál tévécsatornának a futballvezér. “Indulatos mérkõzés volt, drámai az utolsó pillanatokig, megérdemelt portugál gyõzelemmel. Remek szórakozás volt, leszámítva a játékvezetõ következetlenségeit, és néhány játékos sportszerûtlenségét.”
ez a cikk kihagyta van brockhorst pirosát. amúgy grat a portugáloknak,megérdemelték,bár sokszor nem a futballról szólt a mérkõzés,és ivanov játékvezetõ nem tudta a meccset kézben tartani
Sztem is, teljesen és ha Cristiano Ronaldo is fölépül szárnyalni fog ez a csapat és én úgy érzem h rajtuk kívül még Argentína lehet esélyes a barzilok ellne...Majd megláttjuk, az elõdöntöben (remélem).
Van Bommel volt a találkozó elsõ fõszereplõje: a 2. perc elején elõbb alig lõtt kapu mellé, majd egy perccel késõbb az õt remekül átjátszó Cristiano Ronaldót buktatta egy sárga lapért.
Ezt követõen Bouhlarouz piros lapot érõ mozdulatát nézhettük döbbenten: a jobbhátvéd legalább két ütemet késve tele talppal szállt bele Ronaldo combjába a kezdõkörben. Valamilyen egészen megmagyarázhatatlan módon Ivanov kezében azonban csak a sárga lap villant.
A portugál szélsõ szemmel láthatóan sántított az esetet követõen, majd többször is lejött az oldalvonal mellé fagyasztásra: arca azonban fájdalomról és elkeseredettségrõl árulkodott.
Hollandok gyorsan, lendületesen játszottak a találkozó elején, portugálok azért színezték is egy keveset, ami abból állt, hogy oldalra is passzoltak, nem csak kizárólag elõre. A hollandok Robbent keresték elsõsorban a labdákkal, de tulajdonképpen írhatnánk azt is, hogy állandóan.
Amikor a hollandok kicsit lassítottak volna a játékon, vezetést szereztek a portugálok. Scolari tudta, miért tartotta fent meghatározó, ám erõsen sántikáló játékosát, Ronaldót, aki elõbb a félpálya közelében egy határozott mozdulattal elvette a labdát ellenfelétõl, majd azzal a lendülettel két holland között ugratta ki a jobb szélen meglóduló Decót. Mondhatnánk, a többi már rutinmunka volt, de ez nem lenne igaz. Nagyszerû volt ugyanis Deco centerezése, Pauleta tökéletesen készítette le a labdát, Maniche pedig fantasztikus cselt követõen pazar lövéssel vette be Van der Sar kapuját.
Ronaldo mindeközben már combfixet is kapott, aztán a 33. percben a földön maradt, cserét kért, de a büszkesége nem engedte, hogy hordágyon vigyék le: saját lábán, könnyek között távozott.
Van Persie mutatott végre valamit holland részrõl, a sokadik csele után a portugálok közül két védõ szállt el egyszerre, ám a jobbszélsõ a kaputól hat méterre, éles szögbõl magasan keresztbe lõtt. Szép akció, peches befejezés.
Nuno Valente a felugró(!) Robben vállát talpalta le(!), a játékvezetõ mégis kifelé ítélt szabadrúgást, mert az eset elõtt közvetlenül Kuyt szabálytalankodott védõjével.
Azért akadt említésre méltó lehetõség is. Ismét a jobb oldalon került helyzetbe a portugál csapat, de a beadást követõen Pauleta közeli lövését bravúrral védte lábbal Van der Sar. A portugálok minden erejüket a jobb oldalra tartogatják, a balt és az ott rájuk leselkedõ Bouhlarouzt jó messzire elkerülték.
Costinha azonban igen nehéz helyzetbe hozta övéit, amikor két sárga lapot szedett össze még a szünet elõtt, így emberhátrányba kerültek a portugálok. Scolari természetesen alkalmazkodott a helyzethez: a második félidõre lehozta egy szem csatárát, Pauletát és beküldte a védekezõ középpályás Petit-t. Tulajdonképpen az elõny megtartására és esetleges kontrákra rendezkedtek be.
A százalékokban egyébként is kifejezhetõ holland mezõnyfölény a második félidõ elején helyzetekben is megmutatkozott: Cocu a felsõ lécet forgácsolta szét, majd Van Bommel nem is töltött, csak lõtt: a legveszélyesebb az volt, amelyet a vetõdõ Ricardo majdnem bevédett.
A 60. percben kiegyenlítettek a hollandok, már ami a piros lapok aranyát illeti: Figo ment volna el a bal szélen, amikor Bouhlarouz lekönyökölte. Második piros lapos cselekedete második sárgát ért, így kiállt a védõ is.
Ezt követõen kisebb tumultózus jelenet alakult ki, ami sejttette: nem a futball játssza majd a fõszerepet a folytatásban.
Sérülés miatt a portugálok rúgták ki a labdát, amit a hollandok a sportág íratlan szabályaival ellentétben nem adtak vissza. A lendületbe jövõ Heitingát hátulról buktatta Deco, de a játékvezetõ egy sárga lappal megkegyelmezett neki. Nem úgy Van Persie Petit-nek…
Miközben utóbbi társaival együtt Heitingán akarta számon kérni a történteket, a holland felmentõ sereg még idõben érkezett és elõbbi nagyot taszajtott rajta. Lökdösött hirtelen mindenki mindenkit zsebkendõnyi területen, de piros lap nélkül fejezték be a másfél perces attakot, ami kisebbfajta világszenzációval ért fel.
Nem úgy Deco, aki második sárga lapját is összeszedte. A portugálok így visszatértek szünet utáni alapfeladatukhoz: megõrizni egygólos elõnyüket.
A találkozó hajrájában ismét futballoztak a csapatok, nyomtak a hollandok, helyzetek sokaságát alakították és hagyták ki. Talán ha a kapitánnyal a taktikai utasítások miatt összeveszõ Van Nistelrooy a pályán van, más lett volna a végeredmény, így azonban Portugália továbbjutott, Hollandia kiesett.
A gyõztes ellenfele a negyeddöntõben az Ecuadort David Beckham góljával 1-0-ra legyõzõ Anglia lesz.
A Benfica a Sportingot fogadja, míg a Porto megint könnyû ellenfelet kapott! Remélem nem törik meg a Benfica jó sorozata és hozzák a meccset, nem lenne jó ha leszakadna nagyon a Poto-tól!
Vezet a Benfica 1-0-ra! Ha nyernek, a Porto meg idegenben kikapna esetleg akkor hoznának rajta három pontot! Bár nem vagyok nagy Benfica-szurkoló, de jó lenne ha egy kicsit szorosabb lenne a bajnokság!
Hát a Man.Utd nekem sem tartozik a kedvenc csapataim közé, de nem gondoltam volna azért, hogy kiejtik õket!
2-0ra nyertek, remélem a végén a döntõben is õk örülhetnek majd. A portugál foci nem annyira tartozik a kedvenceim közé, de egy bizonyos januári esemény óta számomra a Benfica az egyik nagy kedvenc.
Portugal - Superliga January 6 FT Belenenses 0 - 2 Gil Vicente FT Nacional 2 - 2 Vitoria Setubal January 7 FT Maritimo 2 - 2 Academica Coimbra FT Associacao Naval 4 - 1 Penafiel FT Braga 3 - 2 Sporting Lisbon January 8 FT Amadora 2 - 0 Vitoria Guimaraes FT Benfica 2 - 0 Pacos Ferreira FT FC Porto 1 - 0 Boavista 09:27 January 9 20:30 Rio Ave ? - ? Uniao Leiria
Informatika és tudomány
61' Amadora [0 - 1] Boavista