Meg az az előttinek. Az elmúlt 24 évben hányszor is ígértek céldátumokat amikor bevezetésre kerül az euró? Na erről ennyit. Akkor lesz nekünk eurónk ha lesznek normális meg tisztességes vezetőink. Addig meg tűzhetjük ki az újabb meg újabb céldátumokat meg nézegethetjük ahogy a forint árfolyama le - fel ingázik.
Megnéztem pár orzságban az euró terveket, azaz, hogy hogyan néznek majd ki. Észtországban pl nem eurocent lesz, hanem eurosenti. Magyar, ha nekik lehet, akkor nekünk, csak nem kéne eltöketlenkedni, és feladni minden indentításunkat.
NEM. Az MTA eurót akar (hisz a magyar helyesirás szabályai szerint így helyes), de az Unió egységes elnevezést az összes tagországban, azaz euro-t. Ez a vita lényege.
egyébként csak görögöket akarják kivételnek (ugye nem latin irásmodot használnak), nálunk hosszu óval kellene irni, de a baltiaknál is probléma van, ott asszem nem lehet e és u egymás mellett
Nah, ilyen topic még ugysincs, pedig pár év múlva (max. 2014) nálunk is lesz.
Indulásnak egy hír, hogy egyáltalán kell e, aztán lehet vitatkozni a nevétõl kezdve (EU rövid u-t akar) a bevezetés idõpontján át sok mindenen...
Financial Times: Kelet-Európa túl szegény az euróhoz
Azoknak a balti államoknak, amelyeknek jövõre tervezett eurócsatlakozása az utóbbi idõszakban kérdésessé vált, valóban nem kellene még több évig belépniük a közös pénzrendszerbe, de nem a hivatalosan hangoztatott érvek - vagyis a túl magas infláció - miatt, hanem azért, mert a térség egyszerûen túl szegény az euróövezeti tagsághoz, áll a Financial Times hétfõi elemzésében, amely szerint néhány jelenlegi tagországot is hiba volt felvenni.
A londoni üzleti napilap szerint kevés olyan tisztességtelen vita zajlik jelenleg az Európai Unióban, mint az, amelyik az euróövezet bõvítésérõl szól. Igaz, hogy Litvánia és Észtország inflációja, ami miatt mostanában megkérdõjelezik a két ország 2007-es eurócsatlakozását, kissé magasabb az euróövezeti referenciaátlagnál, de ez pusztán egyszeri energiaár-kiugrás eredménye, és azé a tényé, hogy az általános árszint éppen az EU-éhoz közelít, áll az elemzésben. Ezeknek a hatásoknak a kiszûrésével a térségi tagjelöltek inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön, írta a Financial Times.
A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most az euróövezethez. A maastrichti szerzõdésben megfogalmazott belépési kritériumok - infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás - soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, vagyis a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet, miközben a nominális feltételek teljesítésére a kormányok kreatív elszámolási trükkökhöz folyamodnak.
Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépõk kiválogatásában. Visszatekintve valószínûsíthetõ, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdõjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erõs bér- és árrugalmatlanság jellemzõ, ami képes még recesszióban is inflációt termelni, áll a Financial Times hétfõi elemzésében. A lap szerint a valós ok, amiért Litvániának és Észtországnak most nem kellene belépnie az euróövezetbe, az, hogy még mindig túl szegények ehhez, és jövõbeni fejlõdésük bizonyos szakaszában még szükségük lehet saját árfolyam-rugalmasságra.
Szlovénia - a harmadik olyan új EU-tagállam, amelynek eurócsatlakozása jövõre esedékes - ugyanakkor valószínûleg készen áll erre, hiszen sokkal gazdagabb, mint a másik kettõ, sõt gazdagabb Portugáliánál is, áll a Financial Times elemzésében. A lap szerint a magas kelet-európai termelékenység-növekedési ráták mellett nem fog a végtelenségig elhúzódni a konvergencia-folyamat, és a litván és észt euróövezeti tagság sem vész a beláthatatlan távolba, legfeljebb néhány évet késik.
Nem ez az elsõ olyan londoni elemzés, amely nem tartja helytállónak az inflációval indokolni a két balti állam eurócsatlakozásának esetleges késését. A múlt héten a legnagyobb európai hitelminõsítõ, a Fitch Ratings is azt írta a litván adósosztályzat megerõsítéséhez fûzött elemzésében, hogy a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítõ Litvánia eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta maga az euróövezet is átlép.
Informatika és tudomány
