Thermographic Camera - Forward Looking Infrared (FLIR)
Két fõ típusa van, a hûtött, és a nem hûtött. A hûtõtt vákuumcsõben van, és cryogenikus hûtést kap. 4 és 110 Kelvinfok közé hûtik le, általában 80K-re. Enélkül ennek a szenzora a saját hõjétõl "megvakulna". Ugye mondani sem kell, hogy extrém drága, és körülményes a gyártása, és a használata is :) A szenzor maga, a bolométer. Ez egy elektromágneses sugárzást mérõ szenzor, ami lényegében bármely frekvencián érkezõ sugárzást tud mérni. Ezt és a többi benne található érzékeny félvezetõt (újabban szupravezetõket is) folyékony héliummal hûtik.
A hûtetlen szenzoros megoldásban egy szabályozottan szobahõmérsékleten tartott szenzor van, ami a feszültség, áramerõsség, és ellenállás változásával "jelzi vissza" a beérkezõ sugárzást. Ezek tipikusan egy mini bolométerbõl, és pyroelektrikus (hõ hatására elektromos tulajdonsággal rendelkezõ kristály, pl kvarz, vagy tourmalin) alkatrészekbõl állnak, és jóval olcsóbbak, és kisebbek mint a hûtöttek. Csak épp a képminõségük is jóval rosszabb.
Köszönöm, hogy ezt leírtad, de nem egészen erre gondoltam. Én kifejezetten csak és kizárólag infra érzékeny kütyüre gondoltam. Tehát ami az objektumok saját hõlyét jeleníti meg. És mindezt egy infra reflektor nélkül. Tudtommal ilyet a vadászok is használnak, és relatív kicsi a hatótávolságuk. Viszont egy ilyennel elég jól kitûnik a hideg sziklák közül egy állat képe a meleg teste miatt. Szóval én erre lettem volna kiváncsi.
A passzív infra távcsõvel/szemüveggel egy nagy gond van: rettentõ nagy mértékben káros a szemre - fõleg a huzamos idejû használat során. Csak gondoljatok bele, mintha egy olyan képcsõhöz tartanátok közel a szemeteket, ami nincs árnyékolva.
Akkor az valami forint elõtti, tipikusan magyar katonaságnál fennmaradt a dolog lehetett :D
Régen bele voltam buzulva 1 ilyenbe. Emléxem még láttam egy régi katonai változatot a piacon. Az mondjuk rendes aksival ment. Hú mit meg nem adtam volna érte.
Csak neked :)
Passive night vision goggles— these pick up any light in the given area and amplify it several thousand times using an image intensifier. This works by the photoelectric effect. As a photon collides with a detector plate, the metal ejects several electrons that are then amplified into a cascade of electrons that light up a phosphor screen. Often a dim star in the sky is enough to illuminate an entire field. This type is commonly used for war reporting, tinting the picture green. The color green is chosen because the human eye is most sensitive and able to discern the most shades in green.
A passzív infra érzékelés tehát a thermokamerával ellentétben nem mûködik teljes sötétségben, hanem egy minimális háttérfény kell neki, amit felerõsít. A felépítése olyan, hogy van egy vákuumcsõ, benne egy foto-katóddal. Ez "konvertálja" a bejövõ fotonokat elektronokká. Itt jön képbe a generált elektromos mezõ, ami a két lap között felgyorsítja az elektronok mozgását. AZ aztán beleütközik a zöld foszfor képernyõbe, ami megint fotont csinál belõle. Tehát a foszforlapon zölden felvillanó fotonokat látod képként. A 3. generációs éjjellátókban a fotokatód tipikusan gallium arzenid. Az elõzõ generációkhoz képest ez sokkal jobban látja a csillagok fényét, mivel azok nagy része tipikusan az IR tartományba esik. Egyetlen hátránya, hogy pl a kékes fényt rosszabbul adja át. Ezek egyébként a katonaságnál egyetlen AA elemmel 40 órán át tudnak mûködni :)
Helló!
Meg tudná valaki mondani, hogy mibõl is áll egy passzív infra távcsõ? Igazából az érzékelõ része érdekel, mert a távcsövet még el tudom képzelni. :) A passzív infra érzékelés elvérõl is van némi selytésem. Valamikor tizenegy-két évvel ezelõtt olvastam egy tudományos könyvben, hogy elviekben két üveglapból áll, az egyikre felgõzölnek egy infravörös fényre érzékeny anyagot, a másikra valamilyen fluoreszkáló anyagot (mindezt statikus mezõben, hogy egyenletes legyen a réteg) majd egyenáram alá helyezik. Így a az egyikbõl infrafény hatására elektronok szakadnak ki és a fluoreszkáló anyagba ütközve fényt bocsát ki. Nagyjából ennyit tudok. De persze lehet, hogy rosszul emlékszem... Tud valaki valami konkrétabbat, bõvebbet?
Informatika és tudomány
