Semmi. Információt nem tudsz így küldeni. cikk. Egy jó hasonlat erre, hogy ha elhagyod az egyik kesztyűd a vonaton, elkezd fázni a kezed és akkor veszed észre, hogy elhagytad. Már rég nincs veled a kesztyű de még is tudod, hogy jobb vagy bal hagytad el, ez az információ végig veled volt. Persze ez sokkal bonyolultabb dolog a kvantumfizikában, mert itt egy kusza rendszer van...
Tiszteletem! Szeretném megkérdezni, hogy létezik- e a mai tudomány állása szerint, bármi ami képes átlépni a fény sebességét?
A portálocskámra új word fajlt tetem fel: A nemes bránokról címmel. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit szóltok hozzá. Ez anyira rövid, hogy ide is bemásolhatom:
{} Az anyagi részecskék kvarkokból állnak. A kvarkok bránból vagy bránokból állnak. Azokat a bránokat, amelyek nem anyagi részecske alkotók nemes bránoknak nevezzük a nemes gázok analógiája alapján. A nemes bránok halmaza mégis különbözik a gáztól, mert a nemes bránok között gyenge az interakció, vagyis nem nagyon hatnak egymásra és többé-kevésbé áthatolnak egymáson. Persze azért kivételesen alkothatnak gyorsan bomló asszociációkat egymással. A Big-Bang kezdetekor, még a kvarkok keletkezése előtt, csak a bránok sűrű energetikailag telített halmaza létezett. Amikor ebből a halmazból kvarkok keletkeztek, akkor rengeteg nemes brán maradt hátra, mert ezekből nem keletkeztek kvarkok. Ezt tapasztalják a csillagászok sötét anyagként és sötét energiaként. A metauniverzum szuperterében a rendes meg az anti anyagú fekete lyukak és az eseménykvantumok{; gigantikus tömegű fotonok, gigantikus energiájú korpuszkális sugárzás} mellet rengeteg nemes brán lehet jelen. Két fajta nemes brán félét különböztethetünk meg elméletileg, olyat aminek az alkotói fénysebesség alatt rezegnek, ezek a reálisok, és olyat amely alkotói fénysebesség felett rezegnek, ezek a tachionosak. Az anyag a gravitáció hatására tömörödik, mint a gáz és tömör objektumokat alkot, de a nemes brán olyasmi, mint a hab és a gravitáció hatására inkább összeomlik, habból másmilyen hab keletkezik, ezért az űrben inkább az anyagi tartományokon kívül vagy a határán halmozódik fel.
Nincs igazad, mert azt kérte, hogy nagy vonalakban magyarázzam el. A részletekbe mutató kérdésekre lenne szükség ahoz, hogy részletekbe bocsátkozzak.
Ahoz, hogy nagysebeségel mozoghason valaki az kell, hogy minnél kisebb legyen a sűrűsége és minnél nagyobb legyen a szilárdsága, mert ha nem ilyen, akkor biztosan szétszakad.
A sc-fi tanulmányaimról írd meg a véleményedet ide, és propagáld ott ahol csak érdeklődés lehet utána.
Immovable, természetesen nem a biológiai korlátokra gondolok. Itt most szigorúan a "fantasztikum" részéről közelíteném meg. Az alábbiakra gondoltam, erre szeretnék okos emberektől logikus - de természetesen nem megvalósítható, hanem fantázia síkján mozgó - választ kapni. Ha esetleg láttad a legújabb X-Men filmet, ebben van egy szupergyors szereplő, egy híressé vált jelenetben próbálják szimulálni milyen lehet ha nagyon erős becsléssel 10000 km/órával mozog valaki. A jelenet: https://www.youtube.com/watch?v=qtnMy2aSOWQ Ezt a sebességet az alábbi egyszerű kis matek alapján tippeltem meg. A helyiség kör alapterületű, az egyik végében valaki elsüt egy fegyvert aminek torkolati sebessége megközelítőleg 1350 km/h, tíz métert kell megtennie, ezalatt a szereplő a filmjelenet alapján kétszer körbefutja a szobát a kerülete mentén, ami bő 62 méter, ezidő alatt a lövedék majdnem bejárja a pályáját, az utolsó méteren a szereplő megváltoztatja a pályáját, így mondhatjuk az út 9/10 ed részét a lövedék megtette. Tehát a szereplő sebessége hétszerese volt a lövedéknek.
Az alábbi kérdések merültek fel, ismétlem most azt hogy ebbe minden élőlény belehalna, hagyjuk figyelmen kívül: 1. Ilyen kis távolságon történne-e valami hangrobbanás szerű effektus? 2. Ha a személy fülhallgatón zenét hallgat, eljut egyáltalán a zene a füléhez? Egyáltalán hallana valamit a külvilágból? 3. Azt most hagyjuk hogy miért védi a szemét szemüveggel, de látna rendesen? Történne bármilyen torzulás a szemébe jutó fénnyel? Elmosódás, ilyesmi? 4. Egy ilyen sebesség azonnali eléréséhez valamiféle energiaforrás kellene, nem? Körülbelül mekkora erőre volna szükség egy emberi test azonnali 10k km/h ra gyorsításához? 5. Milyen egyéb problémák merülnének fel a szereplő szemszögéből érzékelésben, biokémiában, úgy az egész kapcsolatában a külvilággal?
Jelenleg ezekre a kérdésekre keressük a választ Ismétlem, én ezt pusztán fantázia területéről közelítem meg, nem vagyok fizikus,se biológus.
A portálocskám URLje. Kérlek, hogy ne felejzsd el megírni a te véleményedet és a szakköröd véleményét ide. Remélem, hogy hasznosak lesznek neked ezek a linkek.
Sosem hallottam több száz km/h-val futó emberekről, de ennek nem fizikai, mint inkább biológia korlátai vannak. Lásd gepárd 100-120 km/h feletti sebessége.
Sziasztok. Egy kérdéssel fordulnék hozzátok mint teljesen laikus, de - úgy gondolom - logikusan gondolkodó személy. A kérdésem körülményeiről annyit, hogy többed magammal egy tudományos-fantasztikus "szakkört" próbálunk fenntartani, amelyben írásokat adunk körbe, beszélgetünk különböző témákban amelyek súrolják a tudományt, de tény hogy a fantasztikum témakörébe tartoznak. Akit esetleg ez vissza riaszt, kérem már most hagyja abba az olvasást. A mostani témánk a dinamika, pontosabban a gyorsulás és a sebesség személyekre gyakorolt hatásai. Mindenki hallott már biztos olyan fantasztikus történetet vagy olvasott regényt, képregényt, amikor emberek nagyon gyorsan tudtak futni, akár több száz km-el óránként. Egy ilyen elképzeléshez gyűjtök most információkat. Van esetleg valaki, aki jártas dinamikában, gyorsuló testekben és elég élénk a fantáziája hogy ezúttal ne "közel tökéletes gömbökkel", "kiskocsikkal" vagy "űrrakétával" hanem puszta emberekkel próbálja meg elképzelni a szituációt? Volna egy két igen lényegre törő kérdésem, amennyiben akad ilyen személy.
Az áltrel szerint egy 99,999% c sebességű müon s=268 324,8 m utat tesz meg amíg létezik, ha a Föld felé halad. A specrel szerint csak fele ekkora út megtételéig élne. Az áltrel ad helyes értéket, (A specrel csak látszólagos időlassulást mutat. Sokakat megzavar az, hogy a látszólagos időlassulás számpéldákban a müon élethossza szerepel példaként. De az csak számpélda. )
Nos, tisztelt urak! Beírásaimmal igazából (a tudásvágy mellett) az volt a célom, hogy kissé fölpörögjön a topik...Ez láthatóan sikerült, de nem tett boldoggá a dolog, főképpen azért, mert az elemző érvelések helyett javarészt személyeskedésbe hajló hitviták mennek. Az indulati érvelés tudományos relevanciája kissé khmm...Fizika őfelsége ennél talán többet érdemel. Majd még írok, most pihennem kell, mert a tizennyolc órás munka után az IQ-m a szokásos öt alá csökkent...Jóccakát mindenkinek!
Persze hogy csináltak. Hiszen igaza volt és van máig is. Az hogy néhány kutató próbálja támadni, nagyon helyes. Csak épp eddig nulla sikerrel. Ha tényleg lenne jobb, akkor már rég uralkodó elméletté vált volna. Utoljára szerkesztette: gforce9, 2014.08.29. 12:06:06
Te személyeskedtél velem, a te érved volt a sértegetés. Sajnálom érvelj, és ne sértegess.
A fizikai témában pedig a fő érvem az idő. A specrel szerinti idő rossz, az áltrel szerinti jó, de az okozóját és az okozó hatásmechanizmusát nem tisztázta, csupán az okozat térbeli eloszlásáról állapította meg, hogy ugyanolyan négyzetes úttörvény szerinti eloszlású mint a Galilei-Newton féle gravitációs hatás.
Kedves gforce9! Elnézésedet kérem a félreértésemből fakadó nem neked szóló, de mégis neked címzett jelzésért! Mea culpa..
A tartalom többi része történelmi tényeken alapul. Valóban Einstein csak a reklámarca volt annak a vonulatnak amely mögött a kevésbé híres környezete épp úgy benne volt mint példaként Planck a majdnem após, akkorra már Nobel díjas vasárnapi ebédeken a házigazda beszélgető partner. Mellesleg éppen Planck vitte be olyan körökbe, ahová egy mezei szabadalmi ügyvivőt sohasem hívtak volna el.
Javaslom olvasd el Lánczos, Einstein és a többiek elbeszéléseit arról, hogy hogyan született a relativitás elmélete. Ki vezette le a matematikáját, kik vitatkoztak Einsteinnel a részleteket, stb. Tanulságos lesz a számodra. Mert ahogy írod nem vagy képben.
Hitelemet? Olyan írja aki azt hazudta, hogy tíz éve nem értem meg a relativitás elméletét.. Na ez a jenga. így dőlt le a szavaid értéke.
Abszolút összefüggéstelenül beszélsz már ne is haragudj. Az einsteini elmélet pedig - még nekem is -, összefüggő és tök logikus, mindamellett, hogy majd 100 éve tartja magát és eddig nem volt ellenpélda ami megingatta volna. Ellenben azzal amit te próbálsz mondani.
"Einstein a barátaival megkísérelt olyan elméletet összetákolni"
Ok. Na innentől vesztetted el minden hiteled. Egy hosszú éveken át tartó munka és sok nagy koponya által megalkotott és finomított egységes képet, ami sokszorosan visszaigazolt és mai napig érvényes elmélet, úgy jellemezni, hogy "összetákolt". Köszönöm. Nincs több kérdésem. :) Utoljára szerkesztette: gforce9, 2014.08.29. 10:47:13
A GPS korrekcióit az áltrel és nem a specrel szerint végezzük. Egyébként is mindegy az, hogy milyen mesével alkalmazza az áltrel vagy a specrel a Lorentz faktort. Na igen? Tíz éve? Nagy kár, hogy akkoriban még nem volt internetem. Távollétemben minősítettél bűnösnek olyanért amit el sem követhettem. Nem vagy te egy kicsit szadista? Vagy csak idült szájmenésed van. Gyógyulj meg!
"nem vagyok semmilyen fanklub tagja, csak rajta kívül nem találni magyar nyelven viszonylag részletes és egyben közérthető előadást. "
Ja ha csak az a baj? Akkor ajánlom figyelmedbe a professzor úr előadásait. Ő még nagyobb koponya. https://www.youtube.com/watch?v=tzH517OjzoM&list=UU9kzFVqZL-lGsVQVFb-ct0w Egyetemi előadás
Nos, a Newton-i fizika is, a Galilei féle is használható, a Lorentz-i fizika is használható, és persze az Einstein-i fizika is használható. Mindegyik a maga értelmezési tartományában. Egyik sem univerzális, bár Einstein a barátaival megkísérelt olyan elméletet összetákolni amelyben az összes korábban már elfogadott és használt elmélet valamilyen módon határesetként megjeleníthető. Egyébként pedig egyszerűen bizonyítható, hogy a specrel posztulátumai légből kapottak. Nincs ikerparadoxon olyan értelemben ahogyan azt sokan értelmezik, nincsenek alagút-vonat hossz paradoxonok. Mert csupán a fény mint információ továbbító jelenség és a haladása közben végzett mozgás sebességének aránya okozza a transzformálásnál felhasználandó ß=1/gyök(1-(v/c)²) nagyságú korrekciós tényező szükségességét. Más szóval szimpla hibakorrekció. Ami tetejében a relatív egyidejűségével önmaga paradoxonját képezi.
Tudod úgy vagyok vele, hogy minél mélyebbre ásom magam a témában, annál jobban rájövök, hogy mennyi mindent nem tudok még. A már meglévő tudásanyagokból sem. Úgyhogy nem kezdek el saját elméleteket gyártani. A miértre lehet van válasz. Csak épp nem a fizikában, hanem mindenkinek a saját fejében. Az enyémben nincs. Vagyok annyira szerény, hogy ne képzeljem magamról azt, hogy gondolatban majd messzebb jutok a természettudományokban, mint azok akik az életüket erre áldozták. A spirituális marhaságokban meg nem hiszek.
"Miután még sohasem "működött", mert nem gép, hanem elmélet, így inkább a korlátozott alkalmazhatósága lehetne érv. "
Annyira nem működik mint a newtoni fizika.
Működő berendezések épülnek az elméletre, szóval csak ennyire nem működik.
"Persze ha D.Gy. fanklub tagjaként gondolkodsz" nem vagyok semmilyen fanklub tagja, csak rajta kívül nem találni magyar nyelven viszonylag részletes és egyben közérthető előadást.
"nem figyeltél jól D.Gy. tanár úr előadására, a specrelben is minden egymáshoz viszonyítva mozgónak más - csak a hozzá viszonyítva nyugvókkal közös - saját inerciarendszere van. "
Igen csak épp specrelben feltehető a kérdés, hogy a két egymástól függetlenül mozgó megfigyelő egymáshoz képest hogyan halad és milyen sebességgel.
""Globálisan erről senkinek sincs gőze :) Ezek csak leírások, hogy hogyan, de a miértre nincs válasz. " - Nos van. Több is mint kellene. Nem erről kérdeztelek, hanem arról, hogy neked mi a véleményed, meglátásod, ötleted. Van olyan?"
Tudod úgy vagyok vele, hogy minél mélyebbre ásom magam a témában, annál jobban rájövök, hogy mennyi mindent nem tudok még. A már meglévő tudásanyagokból sem. Úgyhogy nem kezdek el saját elméleteket gyártani. A miértre lehet van válasz. Csak épp nem a fizikában, hanem mindenkinek a saját fejében. Az enyémben nincs. Vagyok annyira szerény, hogy ne képzeljem magamról azt, hogy gondolatban majd messzebb jutok a természettudományokban, mint azok akik az életüket erre áldozták. A spirituális marhaságokban meg nem hiszek.
Miután még sohasem "működött", mert nem gép, hanem elmélet, így inkább a korlátozott alkalmazhatósága lehetne érv. És miután maga Einstein helyesbítette, így még az ilyen érv sem állja meg a helyét.
Egyébként pedig ez is éppen olyan mint a merőlegesség fogalmának kérdése. Ha a zéró fázishelyek távolsága m/s adja a sebességet, akkor a közeledő számára nagyobb, a távolodó számára kisebb sebességű a fény is és minden e.m. jelenség terjedése. És ugyan mi lehetne hitelesebb mérési lehetőség a megváltoztathatatlan mérőpontok sebességének mérésénél? Ugye beláthatja mindenki azt, hogy semmi. Az egy teljesen más kérdés, hogy a specrel "működtetésének" alapfeltétele egy olyan univerzális azonos sebesség amit csak az egyidejűség külön ezen hiba kijavítására készített függvényével orvosolható. Különben még annyira sem közelítené meg a mérési eredményeket az elmélet mint ebben a formájában.
Persze ha D.Gy. fanklub tagjaként gondolkodsz, akkor a fizika történelmének nagyon avatott és igencsak kiváló alakját favorizálod. Mert amit ma tanítanak az a múlt. (Lévén, hogy egyik egyetemen sem tudják a jövőt tanítani.)
"Áltrelben pedig nincs egységes inerciarendszer." - nem figyeltél jól D.Gy. tanár úr előadására, a specrelben is minden egymáshoz viszonyítva mozgónak más - csak a hozzá viszonyítva nyugvókkal közös - saját inerciarendszere van. Nincs általánosan érvényes nagy-nagy közös inercia rendszer. És az áltrelben is ilyen inerciarendszerek vannak. ( Szerintem láttam az eddig megjelent összes előadását, a linkeltet is beleértve. )
"Globálisan erről senkinek sincs gőze :) Ezek csak leírások, hogy hogyan, de a miértre nincs válasz. " - Nos van. Több is mint kellene. Nem erről kérdeztelek, hanem arról, hogy neked mi a véleményed, meglátásod, ötleted. Van olyan?
"Tudod a választ? Van tipped?" Arra, hogy miért úgy működik a természet ahogy? :) Globálisan erről senkinek sincs gőze :) Ezek csak leírások, hogy hogyan, de a miértre nincs válasz.
A hullámok terjedési sebessége ugyanannyi tudtommal. Az, hogy frekvencia torzul az meg ismét egy másik jelenség. Einsteinnek nem kellett eladnia az elméletét. Egyszerűen működött.
Áltrelben pedig nincs egységes inerciarendszer. Mindenkinek van egy sajátja de ezek nem állnak össze egy nagy egységes inerciarendszerré. Ennélfogva feltenni az egyikben azt a kérdést, hogy a másikban mennyivel halad xy, értelmetlen. Szerintem nézd meg a linkelt előadássorozatot.
"De, pont úgy kell érteni. :) Pont ez a lényeg az egészben, hogy a c a megfigyelők mozgásától függetlenül, minden megfigyelőnek ugyanakkorának adódik."
Na vegyünk egy 300 MHz-es sugárzót. A hozzá viszonyítva állók szerint pontosan 1 m a hullámhossza. A hozzá viszonyítva mondjuk v=0,8c közeledők szerint 1/3 m a távolodók szerint 3 m. Ez mit jelent? Tudjuk, hogy a forrásra semmi sem hatott, így az egyik csoporthoz 1/3 idő alatt ért el az 1 m-es hosszú hullám, a másik csoporthoz 3-szoros idő alatt. Mindenki a saját órájával méri a hullám hossz/idő értéket Így az egyik csoport kilencszer gyorsabb fénysebességgel beérkező 1 m-es hullámokat mér mint a másik csoport. Persze mondhatjuk, hogy a Doppler hatását vegyük külön, mint ahogyan Einstein is külön vette, mert másként nem tudta a spec.rel.-ben az abszolút fénysebességet eladni. Viszont az ált.rel.-ben már Ő maga mondott le az abszolút sebességről a tarthatatlansága miatt. Persze ettől még akár te is ragaszkodhatsz hozzá továbbra is.
" Az abszolút tér és idő fogalmát vetette el Einstein, annak érdekében, hogy azt az ellentmondást, hogy a fénysebesség mindenkinek és mindenkor ugyanannyi feloldja. A fénysebesség abszolút és fix ez kísérletileg is ellenőrízve lett.. Az idő torzul és a méterrúd is."
A számértéke abszolút, a nagysága nem. Hogy mi a különbség?
Vegyük Einstein példáját, legyen két helyen ugyanolyan lámpa, de az egyik helyen legyen lassabb az idő, mint a másikon. Például az egyik lámpát vigyük fel egy torony tetejére, a másikat az aljára. A fönti megfigyelő ugyanolyannak méri a lámpáját mint a másikat mérte amikor a két lámpa egymás mellett volt. A lenti megfigyelő szintén így méri a saját lámpáját. Viszont a fölső az alsó lámpát lassult fényűnek méri, az alsó a föntit gyorsultnak. Ilyen egyszerű. Mindig mindenki a saját helyén ugyanakkora számot kap a fénysebesség értékére, de amint a többiekét méri más és más értékeket kap. Ezt Einstein az ált.rel.-ben úgy fogalmazta meg, hogy kizárólag lokálisan állandó a fény sebessége. Tehát nem abszolút, mint ahogyan ezt valóban kimérték már eléggé sokszor. A lokális érték állandósága viszont felveti azt a kérdést, hogy lokálisan miért ugyanazt a számot kapjuk? Tudod a választ? Van tipped?
Üdvözöljük a D.Gy. Fanklubban! Kétségtelen, hogy a mester jól magyaráz.
A merőlegesség "új" definíciója is érdekes. De sajnos kötelezően több paraméterrel kell kiegészíteni az egyértelműséghez és még akkor sem lehet egyértelmű definíció. Vegyünk példaként egy inhomogén gravitációs teret amelyben a definíció szerinti merőleges irányok száma végtelen. Ilyen van például itt a Földön mindenütt. Tetejében az egyenes fogalma is átdefiniálandó ehhez a felvetéshez. Az egymást metsző, egymásra merőleges egyenesek sokaságának lehetőségéről már nem is szólva.
Nem olyan egyszerű ez a kérdés mint ahogyan azt többek között D.Gy. leírta.
Még valami. Hogy érthetőbbé tegyem a gondolkodásomat, például a merőlegesség: a klasszikus megfogalmazás szerint két egymást derékszögben metsző egyenes merőleges egymásra. Meg lehet ezt úgy is fogalmazni, hogy merőleges az az irány, amelyen a vonatkoztatási objektumtól egységnyi idő alatt, egységnyi sebességgel a legnagyobb távolságot lehet megtenni. Ha így nézzük, akkor az adott fizikai történés (most éppen egyenletes mozgás) határozza meg a geometriát. Tehát a geometria nem ok, hanem okozat...
Azt hallottam, hogy az ált rel. alapján az egyidejűségnek nincs valós értelme... Most mondok nagyokat...lehet e a teret úgy tekinteni mint a benne lezajló fizikai kölcsönhatások által meghatározott entitást, amelynek geometriáját és dimenzióit az adott kölcsönhatások energiasűrűsége határozza meg. Tehát a "tér" önmagában nem létezik, hanem a fizikai történések hatásvektorai által képzett reakcióhelyek halmaza. Ezek alapján a Peta eV energiájú történés másfajta teret jelöl ki magának, mint a sacc. három Kelvines kozmosz... Bocs, ha nagy hülyeségeket írtam le!
Az abszolút tér és idő fogalmát vetette el Einstein, annak érdekében, hogy azt az ellentmondást, hogy a fénysebesség mindenkinek és mindenkor ugyanannyi feloldja. A fénysebesség abszolút és fix ez kísérletileg is ellenőrízve lett.. Az idő torzul és a méterrúd is.
Kedves shakwill én épen evvel foglalkozok, a térrel és a vákuummal transzcendentális szempontból. A mi 3 dimenziós terünk valójában egy hipertérhez tartozik. A hipertér fizikai dimenzió száma végtelen. Ebben a hipertérben vannak olyan szigetek amiknek a dimenziószámuk tetszőlegesen véges, ezeket metauniverzumnak nevezem. A mi 3 dimenziós világunk valójában egy metauniverzum a sok közül. Minden metauniverzumban más-más a lehetséges fizikai jelemzőik a vákuumuknak.
Na akkor vegyünk két teljesen egyforma atomórát. Az egyiket a Földön a másikat a Holdon használjuk. Mindkét helyen megmérjük a fénysebességet és azonosan c=3e8 m/s értékűnek kapjuk. Csakhogy a Holdról láthatjuk, hogy a Földön lassabban ketyeg az óra mint a Holdon. A Földön is megfigyelhető ez, mert a Holdon lévő órát gyorsabb járásúnak látjuk. Na most ha út/idő esetében az idő nem egyforma, akkor csak akkor kaphatunk azonosan mindkét helyen c=3e8 m/s sebességet, ha a méterrudak hossza követi az idő sebességének változását. Ezzel pedig az egyik fénysebesség nem lesz azonos a másik fénysebességgel.
"Mivel minden hatás max. C. sebességgel terjedhet a térben, " -- Ezt nem szabad úgy érteni, hogy mindenki számára. Például két emelet között sem azonos a fénysebesség. Fenti szinten gyorsabb, lent lassabban halad a fény. Ha fönti szemléli az okozott változásokat akkor kétszer lassabbnak látszik, a lenti szerint pedig a fenti szinten halad gyorsabban a fény mint a nála mért c sebesség. Gigászi gyorsulás hatása alatt álló "szemében" az egész világon sokszoros fénysebességgel halad a fény, csak kizárólag nála mérhető a c fénysebesség.
Néha fel fogok tenni fura kérdéseket-főképpen azért mert nem akarok hülyén meghalni... Tudomásom szerint a "kozmikus infláció" oda megy vissza, hogy a világegyetem hőmérséklete túlságosan homogén. Ez szembe megy a "Horizont problémával". Mivel minden hatás max. C. sebességgel terjedhet a térben, ezért a világegyetem hőmérséklete sem lehet homogén, mert a világegyetem túl nagy ahhoz, hogy C sebességgel terjedő hatás az egész univerzumot homogenizálja. Tudomásom szerint ennek a paradoxonnak a kiváltására született a felfúvódás elmélet, amely szerint a tér tágult exponenciálisan-sőt még ma is ezt teszi, amit a modern Doppler tesztek alátámasztanak.. Értem én ezt? Az infláció logikájából és matekjából "kijön" a "multiverzum" . De valóban értjük hogy mi a tér és mi a vákuum? Van e egyik a másik nélkül? Vákuumon nyilván nem a "semmit" vagy a légüres teret értem. Ha az elemi állandókkal utána számolunk, egy köbcenti vákuumnak gigantikusan több energiája van, mint az általunk belátható kozmosz összes anyagának... én erre nem tudok gombot varrni-meghagyom a hozzáértőknek...
Ugyanmár, 1000+1 ellenpélda van arra, hogy igenis foglalkoznak és régebben is foglalkoztak alternatív elméletekkel. "!Ha megalapozott!" Az általad említett szerző elmélete nyilvánvalóan szembemegy a konkrét mérési eredményekkel. Nem, nem azokkal, amiket ők sorolnak fel. Az úgy szokott lenni, hogy a felvetésből kiindulva utánaszámolnak pár másik jelenségnek.
Egyszerű példát mondok: Einstein idejében a Merkúr pályályának "nem stimmelésére" számtalan elmélet volt.
1. A naphoz nagyon közel kering még egy égitest, de olyan közel, hogy nem látjuk és az befolyásolja. 2. Az állatövi fény, ami a naprendszer síkjában lévő por és az azzal való súrlódás okozza az eltérést. 3. einsteini elmélet szerinti térgörbület.
stb stb stb.
1-es számú elmélet a csillagászat fejlődésével kiesett. a 2-es kiszámolták más égitestre és ott nem stimmelt az eredmény, nyilván kiesett einstein féle elmélet viszont nemhogy a merkúrra pontos eredményt adott, de később leellenőrízve a többire is.
Így rostálódnak ki az elméletek. Nem pedig úgy, hogy dacból és divatból nem foglalkoznak valamivel.
Géza írása alap tényekből levezetve vitathatatlan. Éppen úgy nem foglalkoznak vele, mint a Sarkadi féle foton gravitációval, Pedig ugyanaz az alapelve mindkét elméletnek. Közös hibájuk, hogy nem illenek bele a most divatos irányvonalba.
"Vannak alternatív elméletek, jelenleg is, de azok a kutatócsoportokban méretettnek össze, nem pedig fórumokon. Az hogy ő kitalált valamit és néhány képlettel ugyanaz jön ki mint más megfigyelésekkel, attól még nem lesz igaza :) " -- Na így gondolkodni nem szabadna,"
De csakis így szabad gondolkodni.
Ugyanis jópárszáz éve így működik a tudomány és iszonyatos fejlődésen ment keresztül minden ág. Nagy forradalmak voltak, de ezek mind az elődök munkáira épültek, nem zsebből kirántott elméletek voltak. Ne haragudj, de az ilyen alternatív elméleteket nem fogom átbogarászni, mert bőven elég az, hogy azokat átnéztem, amikkel ténylegesen foglalkozik vagy foglalkozott a tudományos közösség. Vannak ilyenek, ez tévhit hogy nincsenek. Csak ez ugye könnyű érv azoknak, akiket kicsaptak a suliból. A Géza írásával nem azért nem foglalkoznak, mert valamiféle felsőbb utasítás nem akarja. Ilyet ne is állíts, mert vannak ellenpéldák és a múltban is voltak. Azért nem foglalkoznak vele, mert megalapozatlan. És nem én döntöttem el ezt, hanem nyilvánvalóan azok a témában jártasak, akik átnézték.
"Vannak alternatív elméletek, jelenleg is, de azok a kutatócsoportokban méretettnek össze, nem pedig fórumokon. Az hogy ő kitalált valamit és néhány képlettel ugyanaz jön ki mint más megfigyelésekkel, attól még nem lesz igaza :) " -- Na így gondolkodni nem szabadna, de demokrácia van. "Másrészt az idődilatációt a gyakorlatban is alkalmazzák. Harmadrészt Feymann kísérlete amiről beszél, az nem szúrta ki senki szemét, több ezer fizikus aki ezzel dolgozik az nem vette észre, csak ő.... naneee :) "
Nagyon kevered. Nem alkalmazzák, másrészt sokan látjuk, de nem okos dolog firtatni amíg a főnökeink ragaszkodnak az értelmetlenségeikhez.
Egyébként Géza írásait nem szabad felületesen olvasni. Nem baj ha nem érted meg amit olvasol. Keresd meg levélben, tisztességes hangon segít a megértésben.
Ellentétben a film előadójával. D.Gy. vagy ahogyan ő szereti: "Szecska" (Mert büszke arra, ahogyan tömegesen kiszórta a fizikus hallgatókat a vizsgákon. ) Őt sem emberileg, sem szakmailag nem hoznám példának. Jól felfogott saját érdekében mindig azt mondja amit elvárnak tőle. Ez az ő dolga. Rá is érvényes, hogy demokrácia van.
Hát így rákeresve az általad említett emberre, egy fórum topikban arról vitatkozik épp, hogy a c mi is pontosan. Számomra nem hiteles ember már az én tudásommal sem, pedig én nagyon kisfiú vagyok a témában. Egyszerűen leírná, hogy mi is a C, elkezd abba belemenni, hogy hogyan kell értelmezni.
Másik helyen ezt írja: "A relativitás elméletét a leggyakrabban úgy értelmezik, hogy valós hosszkontrakció és valós idődilatáció következik be.
A Feynman féle fényórás leírásból (és kísérletből) viszont egyértelműen látható, hogy kizárólag mérési adat hiba a rövidültnek mért hossz és a lassultnak látszó óra. Einstein elméletében tetejében a mérési adatoktól eltérő."
Egyrészt nem értelmezik úgy, hanem az a lehető legpontosabb leírása és kísérletileg igazolt. Másrészt az idődilatációt a gyakorlatban is alkalmazzák. Harmadrészt Feymann kísérlete amiről beszél, az nem szúrta ki senki szemét, több ezer fizikus aki ezzel dolgozik az nem vette észre, csak ő.... naneee :)
Vannak alternatív elméletek, jelenleg is, de azok a kutatócsoportokban méretettnek össze, nem pedig fórumokon. Az hogy ő kitalált valamit és néhány képlettel ugyanaz jön ki mint más megfigyelésekkel, attól még nem lesz igaza :) Én inkább maradok, a tényleges fizikai előadásoknál. Az ilyenekből, mint az említett ember(nem tudom ugyanarról beszélünk e) sok van.
Javaslom ennek az előadásnak az elejét legalábbis. Pont ezzel foglalkozik, hogy az ilyen fórumokon mik is mennek: https://www.youtube.com/watch?v=ThUg4rGjXiI&list=PLXvdT62mDD9gVna0c2-TZ6FZc1QO9GJ6J
Nincs harag. Ugyanakkor ha tényleg egyesítést szeretnének akkor nem osztottak volna Nobelt a Higgs-ért. Ugyanis Gézoo levezetése a tehetetlenségről vitathatatlanul helytálló. Ami egyben kizárja a Higgs mechanizmus létezésének a lehetőségét. Na és persze az elve már önmagában is egyesíti a QED-t a relativitással. De olyan rettenetesen egyszerű és érthető, hogy sokak szerint "nem lehet ennyire egyszerű a megoldás".
Elcsesztem az idézetet bocsi, de kivehető aszem :)
"Így a két csapat közös érÍgy a két csapat közös érdeke azt hangoztatni, hogy nem lehet egyesíteni azt ami a fizikai valójában egy és ugyanaz. deke azt hangoztatni, hogy nem lehet egyesíteni azt ami a fizikai valójában egy és ugyanaz."
"Ezzel a mentalitással gondolkodó mainstream vezetői soha nem fogják megengedni a tényleges fejlődést. Vagy csak olyan morzsányi lépésekkel ami az ő érdekeiknek még megfelel."
Ne haragudj meg érte, de ez konteó. Dolgoznak az egyesítésen, tekintettel arra, hogy aki ezt megteszi, kb. örökre beírja a nevét a történelembe. Akár egyénként akár kutatócsoportként.
"Az összekötő kapocs." Amikor kvantumokat emlegetünk, olyankor valamiknek a kvantált=leszabott=megszámlálhatóan véges számát emlegetjük. Amikor relativitást emlegetünk, akkor egy valamiknek a kvantált térerősségéhez=térbeli sűrűségéhez rendelünk egy kvantált időegységet és ezzel miután az időegység nagyságának függvényében ábrázolunk minden sebességet, így a fénysebességet is, természetesen a fénysebességet is amellyel távolságokat az idő*fénysebességgel kvantálva értelmezzük. A kvantáló mód=elv=hatás azok az egységek amiket önálló kvantálmányokként elneveztünk: elemi részecskék, mezők térerősségei a részecskék környezetében. Ezt adja maga a fizikai valóság. Ezzel igazából ugyanazon egyetlen elvet alkalmazzuk két, egymásnak némileg ellentmondani látszó megközelítésből. Az igazi problémát nem a fizikai valóság leírása jelenti, hanem az, hogy tudósok ezrei élnek (jó fizetéssel) az egyik leíró mód propagálásából, és körülbelül ugyanannyian a másik elvű megközelítés hangoztatásából. Így a két csapat közös érdeke azt hangoztatni, hogy nem lehet egyesíteni azt ami a fizikai valójában egy és ugyanaz.
Már régen ismert, hogy például a részecskék elektromos mezejének képződése idő függvényű, tehát ebből következően impulzusa van. Mégsem kezeljük ezt az impulzushordozó felhőt kvantumfelhőként, mert az alkotó elemi kvantumainak nem ismertük fel az önálló kölcsönhatásait. Csoportos kölcsönhatásait pedig különféle elméletek-modellek mentén kezeljük. Jó példa erre az amikor egy töltött részecske (például egy elektron, proton, vagy ionizált komplett atomok magjai ) elektromos (Coulomb) térerősségének relativisztikus kiterjedését, amelynek az ismerete alapvető például éppen az LHC-ben minden kísérlethez, egyszerűen azzal a felkiáltással, hogy "azt a fizika más területe tárgyalja" teljességgel figyelmen kívül hagyják az adatok értelmezésekor. Ezzel a mentalitással gondolkodó mainstream vezetői soha nem fogják megengedni a tényleges fejlődést. Vagy csak olyan morzsányi lépésekkel ami az ő érdekeiknek még megfelel.
Hát az egyesítéstől még messze vagyunk. Mindenesetre a gyorsítókban a részecskéknek adandó energia a gyorsításhoz, pont akkora, amit a relativisztikus fizika jósol. Szóval nagyot nem tévedhet az sem. Érdekes, hogy a kvantumvilágot egy olyan eszközzel vizsgáljuk, amit részben a relativisztikus fizika szabályai mentén építettek. Tehát biztosan jól írja le a világot mindkét elmélet, csak az az összekötő kapocs az nem akar kiforrni.
A "relativisták" és a "kvantumisták" álláspontja ilyen esetekben ellentmondó. Valami gond van az elméletekkel, vagy azok értelmezésével...Az egyesítési törekvések meglehetősen khm.. Két egymásnak ellentmondó logikai rendszer közül-ha önmagukban logikusak-vagy egyik , vagy mindkettő paranoid. Ez pedig a premisszák hibájából adódhat...Mind a rel. mind a kvantumfizika rengeteg bizonyított jóslatot adott. Az egyesítés igényével fellépő húrelmélet állításainak bizonyítása gyakorlatilag lehetetlennek látszik a szükséges gigászi energiák miatt. Ehhez képest az LHC olyan, mint amikor az amőba játszik a gyufával...Nagyon érdekel a téma, de nem vagyok szakember-ezért beszélhetek hülyeségeket is...(bocs)
Ha valamilyen test hőmérséklete akkora, hogy a hősugárzásként kisugárzott fotonjainak a Planck-kvantumoknak kellene lenniük, akkor az sokak szerint nem lehetséges. A Planck-kvantum egy hipotetikus miniatűr fekete lyuk. A fénysebeségű részecskének végtelen nagy az energiája, ezért a hőmérséklete is végtelen nagy lesz. Ezt nem hangsujoztad ki. Úgy hangzik nálad mint ha a hőmérséklet számára elérhető végeség lenne.
A fizika a "hőmérséklet" fogalmához egyfelől a részecskék mozgási energiájának a nagyságát és ezzel a relatív sebességének a nagyságát rendeli. Ebből következően a nulla és a fénysebesség közötti relatív sebességek elérhetők, akkor ehhez a két sebességhez tartozó-megfeleltethető hőmérsékleteken kívül más értéket nem vehet fel a hőmérséklet. Másik megközelítés amikor egy adott frekvenciát rendelünk egy hőmérséklethez. Ez esetben a nulla az a nulla frekvencia, de a felső ... bármekkora nagyságú lehet.
Ja most nézem, 3 napos a reged. Ergo nagy valószínűséggel kitiltott ember friss regje vagy épp egy új troll itt. Ugyanis egy olyan ember aki ért is a témához az leírja az érveit, normálisan. Engem meg lehet győzni, ha tévedek.
De azzal hogy: "de van felső határ, csak nincs időm géoeplni ennyit" ez nemhogy érvnek, de oltásnak is harmatos :)
Amíg igaz a relativitás elmélet, addig nincs felső határ. A részecskék sebességétől, mozgási energiájától függ a hőmérséklet viszont ennek felső határa a fénysebesség, aminek eléréséhez végtelenül nagy energia kell. Matematikailag tehát nincs felső határ. Fizikailag lehet hogy van, de azt meg még nem sikerült elérni, mert egyre nagyobb és nagyobb sebességre tudják gyorsítani a részecskéket, egyre nagyobb energiát adva nekik, de végtelen sok energiát még nem próbáltak adni nekik. :) Nagyon a fénysebesség közelében akár előfordulhat, hogy lesznek furcsaságok, de ott meg még nem tartunk egyelőre.
Engem is izgat a szélsőséges hőmérsékletek elvi lehetősége. Mivel a hőmérséklet a részecskék energiájával egyenlő ezért eredetileg nincs határa a hőmérséklet elvi növelésének. De a végtelen nagy hőmérsékletek felé tartva a részecske és a fizikai környezete átstruktúrálódik. Figyelembe kell venni a relativitás és a kvantumfizika elmélet struktúráját hozzá. Ebből kifolyólag ha a részecske energiája eléri a Planck energiához hasonló állapotokat, vagyis amikor a reszecske önmagának a fekete lyukja lesz akkor ezt sokan határnak tekintik, mert a fekete lyuk álltal egy pontszeru szingularitásá válik. -> wikipedia/Planck-energia, -> wikipedia/planck.részecske-fekete.lyuk
Üdv! Nem akarok offolni, de logikusnak tűnt, hogy a Fizika fórumban tegyem fel a kérdést: Van e a hőmérsékletnek felső fizikai korlátja? (nem kioktatást kérek, hanem választ...)
Alapvetően a valószínűség függvényeit statisztikai elvekből vezették le. Akkoriban amikor ezek az elvek bekerültek a fizikába az alkalmazásukkal több közelítően helyes eredményhez lehetett jutni, mint az akkori műszertechnikával. Nyilván a fejlődéssel tolódik az a határ ahol még jobb híján a valószínűségi függvények használandók. Ez a cikk is egy ilyen eltolódásról tudósít.
Nagyon jó forrás, de nem a kérdésre ad választ. A dT=0,0065 K/m hőmérséklet csökkenéssel például még a Kilimandzsárón se lehetne állandó hóhatár. Így a domborzatról váltott gondolatoknak is van szerepe.
Amiről ti itt beszélgettek, az a hidrosztatika előadások klasszikus példája és úgy hívják, hogy izentropikus légkör. Erről a modellről lehet sok helyen információt szerezni, pl.: ITT (pdf) Érdemes azt is megnézni, mit hívnak nemzetközi normál atmoszférának (International Standard Atmosphere). Ugyanaz a modell írja le, mint az izentropikust csak más a kitevő.
A légkör üvegházként működik. Ritkább légkör kevésbé jó üvegház (vékonyabb is a "fala is ritkább"). Egyébként pedig minden méteren 1,3 kg tömege van ami elnyelő és sugárzó is. Mégpedig a K fokban mért hőmérséklete függvényében. Tengerszinten sok ezer méter magas levegőoszlop van minden négyzetméter felett, a Csomolungmán már sokkal kevesebb. (Négyzetméterenként 11,4 tonnával kevesebb van felette mint a tengerszinten. És bár a fajhője csak pár tized, de ekkora tömegben sok energia "elfér".)
"a talaj felmelegdése közt tengerszinten, és magasabban. " a bejövő sugárzás felül a több. "az lenne a jó ha talaj-hőmérsékleti és levegő-hőmérsékleti adatok is lennének tengerszint szerint." valahol láttam ilyen diagramokat.