Nem a fizika törvényeit siklatta ki, ahhoz azért kevés volt. Mintha ein Stein vetõdött volna a tudomány vizébe, és felkavarta azt...
Ikarosz volt, és ha jól emlékszem nem volt diadalos kimenetele reptének, pedig Daidalosz figyelmeztette, ne menjen túl közel a Naphoz.
A közoktatásra és a médiára fogni ostobaság. Az a legjobb esetben is csak annyit tudna adni amennyi már van. Gyarapítani, továbbvinni nem tudnák a tudományt az adott tárgy megtanulásával.
Annyiban lehet a felelõsséget az elõbbi kettõ nyakába varrni hogy a gondolkodás képességét szeretetét és az arra való hajlandóságot igyekszik közelíteni a legkisebb energiabefektetéssel járó állapothoz.
Kedves exy1, tudod már többedére hallom a különbözõ összeesküvés-elméleteket az "elhallgattatott fizikusokról", a csodatalálmányaikról, a náci ufókról, a fizikai törvények megkérdõjelezhetõségérõl - valahogy mind-mind meseszámba mentek. Nincs semmi megcáfolhatatlan bizonyíték, csak mindenféle mendemonnda. Ezek nem információk.
Hallottam már vízautóról, csodálatos mosógolyóról (ami infrasugárzást bocsájt ki, ettõl tisztulnak a ruhák), gravomágneses falszárítóról (ugye a gravomágneses tér szárítja a falat...), csatolt ingás kísérletrõl, aminek számításánál kihagyták a csatolási tényezõt (mert az bonyolítja a számítást), akusztikus kavitáció és szonolumineszcencia jelensége közben tapasztalt neutronsugárzásról (ja elõtte besugározzuk neutronforrással, hogy biztos sugározzon) - valahogy egyik sem vált be. Valahogy mindegyikrõl kiderült a turpisság.
Szóval ha minket porba fingó véglényeknek tetszik tekinteni ("Te elég egyszerû ember lehetsz.", "butuska", "kekeckedõ-buta ember") - tessék bizonyítani. Elõadást tartani a BME-n, az ELTE-n; a Természet világában, az Élet és tudományban, a New Scientistben publikálni. Ott van a Eötvös Loránd Fizikai Társulat levelezõlistája - õket lehet becsmérelni (aztán nem meglepõdni azon, hogy kemény matematikai és fizikai kérdéseket adnak fel).
"Az alma ugyanúgy esik le a fáról (fene a pofáját a gravitációnak)"
Te elég egyszerû ember lehetsz. Nem baj. A baj, hogy nem informálódsz, csak szájalsz. Engem ez a szájkarate nem nyûgöz le. Belinkeltem oldalakat és lám, nem olvastad el. Nincs véleményed velük kapcsolatban, de engem, az érvelés gazdáját már kikezdtél. Szokásos formula. A kekeckedõ-buta ember lenyomata. Ez van itt épeszû vitapartner helyett. Sajnálom, de ez nekem kevéske... Szevasz!
"a fizika nem az amit magad körül tapasztalsz. " Az alma ugyanúgy esik le a fáról (fene a pofáját a gravitációnak), a szél ugyanúgy fújja a lányok szoknyáját, a rádióhullámok ugyanúgy terjednek (a rövidhullámok visszapattannak az ionoszféráról, a mikrohullámok elnyelõdnek a vízpárában) - ez mind mind fizika - amit a nap 24 órájában tapasztalhatsz magad körül (és a fene bele, ez mûködik, nem borította fel a kvantumfizika). Hogy ezt tudományágban szervezõdik, az részletkérdés.
"Kedves Dj Faustus, te és társaid semmit sem tudtok az egészrõl. Beszoptátok a propagandát ahogy kell. A matematikához meg nem értetek eleget, hogy rájöjjetek a csalásra." Akkor rajta, nyomás a BME-re elõadást tartani, a "fizikusok és a mérnökök barmok" címû elõadás megtartására. Csak készülj fel rendesen...
Butuska, a fizika nem az amit magad körül tapasztalsz. A fizika egy tudományág és egyben egy tantárgy amit megmásítottak, hogy ne lehessen rajta keresztül újra felfedezni azokat az eszközöket amiket fegyverként már feltaláltak. Az utolsó valódi fizika (kisérleti fizika) Lénárd Fülöp fizikája volt. Olvasd csak:
Amikor kirabolták Hitler titkos fegyverfejlesztéseit. Ott vesztette életét Pennemünde szigetén. De az UFO-kat és az atombombát elhozták az õ aldozata árán. Õ testesíti meg az amarikai álom fogalmát. Neki köszönhetjük. A lopott fejlesztéseket pedig õ kapta kézhez:
Kedves Dj Faustus, te és társaid semmit sem tudtok az egészrõl. Beszoptátok a propagandát ahogy kell. A matematikához meg nem értetek eleget, hogy rájöjjetek a csalásra. Meg nem is akartok rájönni. Fogadok nem olvasod el amit ide belinkelek nektek. Ítt bizony nehéz valódi vitapartnerekkel találkozni...
"Amúgy olvastam Govinda blogjában, Védikus leírások alapján építettek Indiában is egy vimánát, még a Wright fivérek elõtt." Az ókori görögök is építettek repülõ szerkezeteket, arra meg a magyarok tették rá a kezüket - lásd Ikarusz. ;)
"Hát valami oka kellett legyen annak, hogy a természettudományok így megfeneklettek" Példának okáért a liberális közoktatásreform. A csökkenõ fizikaórák száma. A média butító hatásának növekedése.
"Jött Einsten és tökre kisiklatta a fizikát..." Egy fenét. Az a fizika amit magad körül tapasztalsz ugyanúgy mûködik, mint eddig. A gravitáció, a felhajtóerõ, a nyomás, a sebesség ugyanúgy mûködnek mint ahogy megszokhattad.
"Az angolok aztán rátették a kezüket.."
Hát valami oka kellett legyen annak, hogy a természettudományok így megfeneklettek. Gondolom a titkos fegyvereknek -ilyen az UFO-hajtómû is például-, a természettudományos magyarázata nem kerülhetett nyilvánosságra. Jött Einsten és tökre kisiklatta a fizikát...
Albertus adott egy jó linket, majd megkeresem. Az impulzus meg nem maradását fejtegeti egy magyar fizikus (nem Egely)..
Amúgy olvastam Govinda blogjában, Védikus leírások alapján építettek Indiában is egy vimánát, még a Wright fivérek elõtt. Az angolok aztán rátették a kezüket..
Persze ez magától értetõdik...
Ugyan ki foglalkozna abukott embereken való bosszúállással? Elég lesz nekik, hogy onnantól mehetnek kapálni. Hacsak idõben köpönyget nem fordít. Úgy tûnik ez kezdõdött el most. Neves fizikusok adják hozzá a nevüket a leleplezésekhez. napról napra többen és többen. A leghülyébbek tartanak majd ki a legtovább a dogmáik mellett.....
Egyik a másikból következik majd.
Nem a leleplezés, hanem a haladás újbóli lehetõvé tétele a fontos.
Épp azért kapaszkodnak annyira a dogmáikba, mert a már lefektetett tudományos ismeretek elsajátításával tudókká kiáltották ki magukat, ezzel vívták ki a megbecsülést és a mások általi megbecsülés adja az õ önbecsülésüket. Ha kiderülne hogy tévedtek az kissé visszavetné a társadalmi megbecsülésüket (szerintük) és így az önbecsülésük is oda lenne. Így szégyellenék azt amit mondtak.
A tévedésük leplezésével viszont épp annak az útjában állnak amire feltették az életüket.
Szóhoz sem lehet jutni, kifogásolhatatlan hogy a mai fizika kifogásolható. Sokakra sokkolóan hat. Jönnek azok az emberek akik elcsicsergik mint a szabadon szálló madarak hogy a mai tudomány mennyire a saját maga köré font csapdában vergõdik. Ez egyfajta szellemi harc, szellemi fegyverekkel, az igazság (vagy másként a józan õszinteség) fegyvereivel vívott tudományos forradalommá szélesedik (remélhetõleg) aminek következtében a mai kor haldokló tudományának képviselõi hörögve ugyan de kénytelenek újra szabadjára engedni a kutatásokat, képzeletü(n)ket.
Illik-nemillik, csak megmondom amit gondolok: Az a fizika amit az egyetemen nekünk tanítottak, egy szélhámossághalmaz. Alapjaiban nem stimmel semmi. Lénárd Fülöp fizikája lett volna a jó kiindulóalap a fejlõdéshez. Az még valódi hamisítetlan kísérleti fizika volt. Annak a "fizikakönyvnek" még minden sora szintiszta igazság volt. Sajnos bele fog telni egy jó idõbe amíg megint minden a helyére kerül. Hacsak nem lesz több akadályozatás. Ki tudja mi lett volna ha Hitler csészeljai nem az amcsik kezébe kerülnek? Én elhiszem, hogy nem publikus az a természettudományos elv ahogyan mûködnek, hiszen általuk testesült meg az amarikai álom. De egyszer minden álom végetér...
"Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megõl fehér galamb, Õsz bárd emelkedik.
Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "
Ott a szótár. :P "A Strangelet egy feltételezett dolog amely nagyjából azonos számú "fel"- "le"- és "ritka"- (up, down, strange) kvarkok kötött állapotából áll össze."
pár femtométertõl kezdve sokkal nagyobb méretû is lehet. Ha már makroszkópikus méreteket ölt, akkor már inkább kvark-csillagnak nevezik
Csak annyi lenne a kérdésem, hogy hallot már valaki olyan nevû részecskérõl hogy STRANGELET??
És ha igen el tudná mondani hogy mi az??
Elõre is kösz :)
mivel volt szerencsém épp érettségire felkészíteni, megcsináltunk pár kísérletet, így ha kell segítség, csak bátran (és gyorsan) - mert eléggé a vége felé jár már az érettségi is!
ezek voltak:
- matematikai/fizikai inga és 'g' közelítõ mérése - tapadási súrlódási tényezõ kísérleti meghatározása - ekvipotenciális vonalak kimérése - telep vizsgálata (belsõ ellenállás és üresjárási feszültség) - lézer fényforrás hullámhosszának meghatározása optikai ráccsal (ebben én is kérdeznék, valami nem stimmelt) - de ez nem volt talán benne az elvégzendõk között - gázhõmérõ készítése, gázok hõtágulásának vizsgálata - lehûlési folyamat mérése
A többi idõ hiányában elmaradt, de nem túl sok erõfeszítéssel házilag összerakható. Ha valakit érdekelnek ezek, akkor HA KÉRDEZ :), pakolok ide cuccokat ezzel kapcsolatban!
mondjuk lehetne a bimetál helyett a gáz tágulásával is szemléltetni a hõtágulást: pl. termosztátban adott hõfokonként emelve a hõmérsékletet mindíg felírod, mennyit mászik a gázhõmérõdben a folyadékcsepp és a térfogatváltozásból határozod meg a gáz köbös hõtágulási együtthatóját. ezt is lehet!
Kösz a választ. Szerinted az nem gáz, hogy ha a megadott eszközöknek semmi közük nincs az általam/általad megadott mérési eljáráshoz? :) Úgy értem, nem azokból kellene valamit alkotni? Ezenkívül még az nem világos, hogy mihez képest kell beállítani a termosztátot. Pl. mi alapján döntsem el, hogy hány foknál kapcsoljon be/ki? Vagy ez olyan, hogy oké, akkor határozzuk el: a termosztátnak 10°-on kell beindulni, ezzel számolj.
pl.: lombikból csinálol gázhõmérõt (lombik+dugó+hosszú csõ+bele vízcsepp) gázhõmérõ olyan, h a csepp mászik a csõben, tehát p=áll. esetre tessék felírni gáz állapotváltozás egyenletet (V/T=áll :P ), a mászás hosszából a csõ belsõ átmérõjébõl tudsz térfogatváltozást számolni, abból hõmérsékletváltozást.
Ezzel a hõmérõd meg is van(, csak kell tudni az összeszerelési hõmérsékletet).
Ezzel a hõmérõvel tudod "kalibrálni" a bimetált.
de lehet nem erre gondolsz, kellene kicsit alaposabb leírás, mondjuk elsõre nekem ez ugrott be, de lehet mást is kitalálni.
Középszinten fogok szóbelizni és kéne egy kis segítség a kísérletekkel kapcsolatban. (Majdnem minden tételhez van egy.)
Elsõ.[b Rendelkezésre álló eszközökkel szemléltesse a hõtágulás jelenségét! Eszközök: lombik, termosztát bimetál kapcsolóval. Adjon meg mérési eljárást a termosztát kalibrálására, adott hõmérséklthez tartozó ki/bekcsaolási értékek meghatározására!
Kicsit el vagyok veszve, hogy kéne ezt csinálnom?
Ki cseszeget itt kit? Az aki meg azért ír be, hogy oldjuk meg a beadandó feladatát az melyik kategória?
... bocsi gyerekek ! -de: Ne azon diákokat csesztessük, akiket a fizika, mint mûszaki tárgy, újabban (, még) legalább annyira érdekel, hogy: Itt, mer is kérdezni õket érintõ fizikai-problémákról !
(- hisz manapság, mindenki egy "számtechnikás-zseni" akar ugyan lenni, csak közben, azt már fel sem veszi, hogy ez; Hány százalékában is gépészeti-, mûszaki-FIZIKA" ?!)
Nem is az volt a gond hogy nem tudtam megoldani, ezt írtam is, csak a tanár visszadobta és jó lett volna ha valakinek a megoldásával összetudom hasonlítani, mivel nem mondta el, hogy mi a hibás. Amúgy meg köszönhetõen kedves fizikatanáromnak, aki mindent csinált csak nem tanított, középsuli 2. osztályától kezdve nemnagyon volt olyan tárgyam hogy fizika, persze biztos én is hibás vagyok ebben valamennyire, nem tanultam meg magamtól pl :) És az sincs kiírva sehová hogy itt csak egyetemi szintû fizika kérdéseket lehet feltenni :S No de peace, nem kötözködni akarok vagy ilyesmi. Biztos nem is fogalmaztam teljesen jól amikor kérésemet megírtam.
Valóban. Azért kicsit el vagyok keseredve, hogy ennyira alapvetõ pédákat nem tudnak megoldani a fiatalok. Alapvetõ fikizai jelenségek megértésétõl van szó. A kérdezõ kora alapján 1 éves egyetemista / fõiskolás. Aki ezt nem tudja megcsinálni, akkor az érdemtelenül van ott. Egy kiscsajnak megoldottam a példáit, de asszem az volt az utolsó eset. Ezentúl max. tippet adok vagy próbálom a lényeget megvilágítani. Sajnos a mai fiatalság egy nagy része azt várja, hogy más oldja meg az õ problémáiak, ráadásul ingyen a szabadidõnkbõl. Csináljam üzleti alapon ezt méröki órabérben?
háát, minden rosszindulat nélkül mondom, h ezeken nem agyalni kell, hanem megoldani.
agyalni olyanon kell, pl (és még fizika is):
- egyik végén botot egyensúlyozó robot (ez már lerágott csont, a BME-n évekkel ezelõtt megcsinálták. a robot egy kiskocsi volt, ami jobbra-balra szaladgált és egyensúlyozta a dõlõ botot) - lamináris vízsugár elõállítása (mint az üvegbot) - pneumatikus jelgenerátor (tetszõleges nyomásfüggvény és/vagy térfogatáramfüggvény elõállítása) - siló beboltozódás modellezése, kiömlés silóból - szemcsés anyagáramot tetszõleges arányban kettéosztó mechanikus eszköz
úgy nagyjából ennyi, amin épp agyalok, ha idõm engedi. nem önsanyargatás, részben a munkámhoz kellenek ezek.
Üdv! Lenne 6 darab fizika feladatom, és szerdára megkéne valahogy oldanom õket, félévem függ ettõl, neten keresgéltem, 3-4et megtudtam csinálni, de nem 100% hogy jók így se. Szóval ha valaki lenne olyan kedves, és nagyon vágja a fizikát, lenne egy kis ideje, az légyszi írjon. Gyorsulás, ütközés, archimedes törvénye, gáztörvények téma. pm-ben írjon aki úgygondolja tudna segíteni. Elõre is köszönöm.
lenne egy kérdésem...nemtudom megcsinálni ezt a kis feladatot...aki ért hozzá el tudná mondani a megoldás menetét??? sokat segítene...köszönöm
a feladat: egy homokkal megrakott lapátot két kézzel tartunk egyensúlyban. a lapáton levõ homok tömege 10 kg. Melyik kezünkkel mekkora és milyen irányú erõhatást kell kifejtenünk a lapát 140 cm hosszú nyelére, ha a két kezünk távoölsága 100 cm, és az egyik kezünk a 140 cm hosszú nyél végén van, a nyél másik vége a lapát fejének közepéig ér?? (a lapát súlyát nem kell figyelembe venni)
Az áram élettani hatásairól. Mint már többen is tisztáztuk, az emberi szervezet nagyrésze elektrolitnak tekinthetõ, és igy a különféle ionok miatt jól vezeti az elektromos áramot.Az áramütésnek három különféle, de összefüggõ és egymást erõsítõ baleseti hatása van. Az egyik a hõhatás. Elég nagy áramerõsség súlyos égési sérüléseket okozhat, nagyfeszültségû áramütés akkora áramot hajthat át a testen, hogy az illetõ egyszerûen szénné ég. A kémiai hatás esetében meg kell kükönböztetni az egyenáramot a váltakozóáramtól, mivel az 50Hz-es áramnak gyakorlatilag kicsi a kémiai hatása, ellenben az egyenáram elbontja a testnedveket, Pld a vért és gázbuborékokat hoz létre, emellett súlyosan károsítja a sejteket is. Mindkét áramfajta izomgörcsöt is okoz, (Galvani békacomb kísérlete)amely szintén súlyos sérüléseket okozhat. Ha az áram a szíven halad át azonnali halált is. Ez már a biológiai hatáshoz tartozik. Az idegrenszer néhány millivoltos (ezredvolt)feszültségekkel dolgozik ennek a hálózati feszültség a kétszázezerszerese. Lehetne még ragozni, de a lényeg az, hogy az áramütés veszélyes dolog. Ráadásul késleltetett hatása is lehet. Szövettani elváltozásokat okozhat, aminek a hatása késsõbb fizikai terhelés esetén (pld. focizás) jelentkezhet, súlyos rosszullétet, vagy halált okozva. Ugyancsak késõbb jelentkezhet a vérben keletkezett gázbuborék, vagy vérrög hatása, amelyek halálos kockázatú embóliát (érelzáródás) okozhatnak, ha ez a szívbe, a tüdõbe, vagy az agyba kerül, akkor szintén sanyi az illetõnek. Nah itt untam meg magyarázni. Nem ijesztgetésnek szántam, de aki a konnektorba akar pisilni, annak jó tudnia ezeket. A fizika, és benne az elektrotechnika, elektronika rendkívül izgalmas tárgyak, sok élményt nyújt a tanulásuk, az !okos! kísérletezés.
az ember elég jól vezeti az áramot így ha halálos az áramütés, akkor biztosan megérzi a test többi része is
... és, egy újabb 'pis-pis' adalék; jó és rossz híremmel is fûszerezve: -Te nyerted meg a fogadást, amennyiben: -1; Frissen vásároltad azt az aljzatot; --1.1; Szappannal, alaposan a kezed is megmosod, --1.2; A próbatárgyat kibontod a nejlonból, --1.3;- s, a 'Bal-Lik' kezed két ujja közé szorítod. --1.4; Jobbik-kezed 3ujjával átkaroló hadmûvelet végzel a szerszámon. --1.5; Mélyet sóhajtva; TÛZ ! -a nyílások irányába. -ha jól végezted dolgod, bal-kézfejeden, kellemes melegségû bizsergést fox érezni, öröm-hormonok kiséretében.
-2; Matek-kollokviumodon is (!) BUKTA, ha az aljazat végeibõl, különbözõ-színû kanócok lógnak ki, és e villanyod-szerelõje; Nem a fázist szakította meg!-de vigyázz, mert a Földi-föld is megrázó-élményben részesíthet !!! (Ja, és ha a viiiz-eleted sem tiszta-desztvíz !-hisz a:Só; a sav; a lûg, vizes oldata: ELEKTROLIT !)
(-szerencsésebb esetben: Amíg le nem kapcsolják rólad a 'pitróleumot'; Nem fogod tudni befejezni a vizelést !!!)
Ahoz h belehaljunk nem a szíven kell átmennie az áramnak? mert sztem csak a pisilõkén én a lábakon menne át. Minek kerülne? Bocsi nem vagyok fizikus:( És köszi a válaszokat kielégítõek voltak:P
A felhõkrõl. A kondenzációs magokat nagyrészt a légköri aeroszolok alkotják. Ezek a szárazföld felett nagyrészt mikroszkopikus porszemcsék, a tenger fölött sószemcsék, illetve az algák által termelt gáz (most nem jut eszembe a neve). Ezek nagyjából egyenletesen oszlanak el a légkörben. A fizikai határfeltételek a felhõképzõdés szempontjából meghatározóak, azonban sztem nem magyarázzák, (persze ha minden tényezõ együttes hatása összességét veszem akkor igen) az éles fázisátmenetet a felhõ nem felhõ kontúrvonalon. Az elektromos hatások bizonyára meghatározóak, de ez is ambivalens, hiszen pld, az azonos töltésû részeknek taszítani kell egymást, tehát éppen felhõ és kontúroszlató hatásuk kell legyen. Az ellentétes töltések viszont vonzzák egymást, tehát ez magyarázhatja a jelenséget. ( A kémiai kötéseket is elektromos erõk biztosítják.)A felhõ desztillált vízcseppek, vagy jégkristályok, vagy ezek keverékébõl áll. Ha jól tudom a tökéletesen tiszta desztillált víz nem vezeti az áramot. A cseppek közötti levegõ szintén szigetelõ, így az elektrosztatikus hatások biztosan jelentõs szerephez jutnak. Az a baj, ha az ember komolyan utánanéz valaminek, hamar eljut oda, ahol már meglehetõs szakértelem kell, ezentúl pedig közel a határ ahol a szakértõk is boci szemekkel bámulnak. Persze minden tisztelet a szakértõké, mert nagyon kemény munkával lehet csak azzá válni.
Az elektromos áram az elektromos potenciálkülönbség (feszültség) hatására jön létre, amely "áramforrás", esetünkben az erõmûvi generátor. Az elektromos áram átalakítás után a hálózaton keresztül kerül a konnektorba. Itt a "malacorr" egyik pólusában a földhöz képest 230 Voltos 50 Hz frekvenciájú váltakozó feszültség, (fázisvezetõ) míg a másik póluson a földhöz képest nulla Volt van jelen. Tehát a fázis a földhöz képest ráz. Az áramot töltéshordozók vezetik, amelyek lehetnek elektronok, vagy ionok. Az emberi szervezet nagy mennyiségben tartalmaz ionokat, tehát vezeti az áramot. (A pisi is) Az áramütéshez zárt áramkör szükséges, tehát ha száraz, jól szigetelõ gumitalpú cipõben esik meg az "aktus" elvileg nem történik áramütés. Azonban az elektromos áram nem játék! A "Kísérlet" elképzelhetõ, de meg nem engedhetõ! Az emberi testen átfolyó 0,1 A-os áram már halált okozhat! Halálos lehet ennél kisebb áram is. Sokan haltak már meg áramütéstõl.
az áram már rázott halálra gyerekeket mert rossz volt a konnektor és a tusolóval hadonásztak. szóval hát ha rossz a konnektor és ha egybefüggõ a sugár és nemcsak az áram jön a vizeleten, de az le is földeli, akkor talán lehetséges :P
Hali, ha egy ember belepisil a konnektorba az meghalhat? megráhaztja az áram? és milyen esetekben mi torténik. pl gumitalpu cipo stb:) koszi a valaszt. A matektanarral vitatkoztam azért kell. Én a nem melett állok
ez nem azért van mert vákuumban zavartalanul terjedhet, a levegõ meg egy akadály?
Lenne egy kérdésem. Miért halad lassaban a fény a levegõben mint a vákumban??
Szerintem ... A felhõ képzõdéséhez szükséges az ugynevezet kondenzációs vagy jégképzõ magvak jelenléte amin a halmazállapotváltozás végbe tud menni és a már meglévõ felhõ felülete ehhez tökéletes. Ezért amig a felhõ képzõdésének feltételei (vízgõzhányad, nyomás)fennáll a felhõ tud növekedni.
betettem a kérdésedet a "Minden napra egy kérdés" topikba ok? hátha lesz válasz rá :)
hm.. talán a vízfelszínekrõl együtt párolog el nagy tömegekben a vízgõz, és együtt mozog, vagy ha mindig együtt mennek az égen akkor esetleg vonzzák egymást fizikailag/kémiailag. De te is láttál olyat amikor az egész horizontot felhõ fedi nem? ott pl folyamatos, ill látni lehet hol vékonyodik amikor átsüt a nap. jó kérdés
Szia! Vegyük pld. a kumulus- gomolyfelhõt. De a rétegfelhõk többségének is határozott kontúrja van. Legjobban a gomolyfelhõknél látszik a dolog. Nagyon élesen látszik a felhõ alakja- eddig felhõ-innen már nem. szinte centiméterekben mérhetõ határvonal-nem úgy mint a ködnél, ami fokozatosan ritkul, vagy sûrûsödik horizontális irányban, viszont függõlegesen ennek is elég határozott felszíne van, de a köd a rétegfelhõk közé tartozik, amelyek kevésbé kontúrosak, mint a gomolyfelhõk. Engem a határozott optikai kontúr oka érdekel.
Sziasztok! Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhõknek éles kontúrja? Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhõk fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülõpilóta írja, hogy úgy repült a felhõ "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".)
kösz mindenkinek maj mondom ha átmentem adig éljenek a fizikatudorok D
Hány fokos gõz? Mert ez nem mindegy. Az ilyen példák általában erõmûves példák és ott nem 100 fokos gõz van. 550-600 fok is lehet ez ma már... (Ez szerinem annyira nem nehéz példa. Kb. 3 éve nem volt hõtanom, de azért még emlékszek dolgokra.)
Nos szerintem a következõ lépések vannak így hirtelen fejbõl.
1. A gõz sûrûsége és egyéb hõtecnikai adati adottak hõmérsékleten és 1 bar nyomáson (táblázat). Ezek után gáztörvény alkalmaz 120 bar és 1 bar-ra fel --> megvan a fajtérfogat 1 bar és 120 bar nyomáson is. --> ebbõl tömeg
2. Fáradt gõz az gondolom a leexpandált gõzt jelenti. Ez lehet 1 bar alatt is, de legyen 1 bar addig tuti megy. Az expanzió lehet izentropikus van politropikus is. Példából ez nem derül ki. Az izentropikus esetbeb Kappa = 1,4.
3. A többi lépéshez kell egy állapotdiagram és abban fel kell rakjzolni az állapot változást. Elõszedsz egy hõtan könyvet és tucatával vannak benne ennek a lépésnak a megoldásai. Ajánlom a Környei Tamás féle Termodinamika könyvet.
Ennek meghatározása meg azért nem megoldható, mert nem definiálták a légkör határát.
Elsõ lépésben talán azt kéne megvizsgálni, hogy mekkora magasságig érdemes számolni a tömeggel. A légkör nyomás eloszlásának levezetése számtalan helyen fellelhetõ. Gáztörvénnyel és a nyomással és integrálással kiszámolható a légkör tömege, ha ideális gázként kezeled. További gond a hõmérséklet, mert annak is van eloszlása, de az lineárisnak tekinthetõ talán 0,5fok/100 méteres gradienssel, de ennek is van speciális tuladjdonsága. 12 ezer méter felett kb. 80km-ig asszem -54 fok a hõmérséklet minimális ingadozással.
Most így hirtelen azt mondanám, hogy max. 15-20 km-ig értelmes számolni. A légkör teljes tömegének kb. 95%-a az alsó légkörre korlátozódik kb. 12 km-es magasságig.
Mi ez? Atmoszférikus határréteg példa? Alapvetõen arról van szó, hogy a sebesség valamiféle hatványfüggvény szerint alakul a különbözõ határrétegekben, van erre egy összefüggés az áramlástan könyvekben. Tehát egy magasabbfokú függvénybõl egy pontban ismert a sebesség. Kérdés egy másik pontban.
A talajhoz közelebbi, h1=10 méter magasságban mért szélsebesség v1 = 2 m/s. Mennyi ebben az esetben h2=100 méter magasságban mért szélsebesség? Hogy kéne megoldani? és ezt hogy kéne???
Egy gõzkazán 120 bar nyomású 100 tonna gõzt állít elõ óránként? Mennyi ennek az adott nyomású gõznek a térfogata? Mennyi a turbináról lejövõ, „fáradt” gõznek a térfogata? Mennyi az expanzió során a munkavégzõ képessége egy óra alatt? Mekkora a teljesítménye? és hogy
Egy 16 kW névleges teljesítményû kazán hatásfoka 85 %. Õt órai tüzelés alatt mennyi hõt „ad át” a hõcserélõ vizének ez a berendezés?
A levegõ tengerszinten mért nyomása 105 Pa. Mennyi a Föld légkörének tömege? A széndioxid koncentrációja 0,033 % (330 ppm). Hány tonna széndioxid van a levegõben? Ennek hány százalékával tudunk évente hozzájárulni ennek növekedéséhez?
hali valaki ki tudna nekem számolni 2 feladatot sürgõsen?
vki tudna nekem mondani pár jó kérdést? atomfizikával kapcsolatban, olyan kérdésekre lenne szükségem, hogy mi pl fizikusok/tudósok vagyunk, kutatásokat végzünk és a kérdéseinket a természetnek tesszük fel a kérdések az atomfizikán belül bármik lehetnek ha ehhez tudna vki nekem tippet adni, annak nagyon örülnék :)
A teljesítmény mértékegysége a watt (jele: W) 1watt a teljesítmény, ha 1sec alatt a munkavégzés; 1 Joule. 1W = 1J/sec
1LE = 75 * 9,81 J/sec = 736 W = 0,736 kW megfordítva pedig: 1 kW = 1,36 LE (Lóerõ jelölése régebbi német gépeken : PS )
... Emlékeim szerint; Egy "belspedesi-" -LÓ Teljesítménye is csak (mintegy:)= 0,7 - 0,8 LE (= HorsePower) -de a fiatalos, és a "nõi-almákért" is gyorsan nyújtózkodó NEWTONi-fickó, ezen "almás-csajok" határozottan egybehangzó állításai szerint is;
A Póni-Pacik tudásának még csak a felét, sõt azt meg sem közelíti- K !
( Mária-Tercsi néni, tán éppen e féltékenységekér' is utálta át BÉCsbõl -> PESTre, ezen nimfománián-telhetetlen prosti-lánykákat ?!)
Konklúzió: Ereje teljében lévõ NEWTON-papa teljesítménye, egy jó adag túlzással is tehát (; Cirka csak): 0,1 LóErõ.