Van két, egymással rokon elmélet. Az egyikben a relatív mozgás hatásairól írt Einstein, A másikban a téridõrõl. A mozgó test tömege nem változik abban az értelemben ahogyan a kérdésedben szerepel.
Vegyünk két esetet példaként. Mindkettõben te állsz, lebegsz a világûrben. Az elsõben bekapcsolod a jetpack-et gyorsulsz. A másodikban végignézed, hogy egy nagy betonfal gyorsul hozzád közeledve.
Mindkét folyamat végén ugyanazon relatív sebesség lesz köztetek.
A relativitás elve szerint a betonfal energiája-tömege hozzád viszonyítva mindkét esetben azonosan változik.
Vagyis egyik esetben sem a tömegek, hanem a mozgási energiák változtak. Így a gravitáló képességek sem függenek a sebességtõl, amely minden esetben relatív sebesség. Nagysága csak attól függ, hogy melyik két test közötti nagyságát vizsgáljuk.
A gyorsulás mentes, egyenletes sebességû haladó mozgás az maga a nyugalom. Nincs fizikai ok ilyen állapotban az idõ azaz a szerkezetek-folyamatok mûködési sebességének a megváltozására.
Ugyanakkor ez ezen folyamatokról tudósító fénysebességû jelzések késési aránya ß=1/gyök(1-(v/c)^2) nagyságú. Vagyis lassultnak látszanak. A gravitációban pedig valóban lassulnak a folyamatok.
Nagyon érdekes hatás amikor a gravitációs mezõben a mezõ forrásához relatívan mozog egy test. Ugyanis ekkor a relatív Doppler jelenségének érvényesülési mértékében hat rá a gravitáció idõlassító hatása.
Itt azt írják, hogy az idõ lelassul a gravitációs térben(általános relativitás elmélet bizonyítéka). Akkor a közel fénysebességgel haladó test 'órája' is azért lassul le mert megnõ a tömege is. Tehát nem a sebesség miatt közvetlenül?
A Gravity Probe B mûhold éppen a Föld gravimágneses terét mérte ki. Pontosan az elméletileg jósolt értéket mérték.
A kétrés kísérletnél hallani olyat, hogy megcsinálták úgy, hogy a megfigyelés nem befolyásolja a mérést.Ezt hogyan csinálják? :O
Since the mathematicians have invaded the theory of relativity, I do not understand it myself anymore. enwikiquote: Albert Einstein
Üdv all!
A minap eszembe jutott vmi. Kvantumösszefonódás. Ugye ha két részecske iylen állapotban van akkor amit az egyikkel csinálunk a másikon annak az ellentetje történik. Ha a spinjét pl "megfordítjuk ballra" akkor a másikon "jobbra fordul". ÖÖ... de mi van ha a pár egyik tagjának növeljük az energiáját?
Gömbvillám témához:
Szerintem is. Az nem kizáró vagy akart lenni. Azt nem szoktam használni, csak külön jelzéssel. Én ezt szoktam meg természetesnek a digitális technika miatt. Merthogy ott a Boole algebra szerint van értelmezve.
Én 1985-ben jottem rá teljesen onállóan egy hegyi nagyobb faluban, hogy gravimágneseség lehet, de sehogy se tudtam azóta érvényesulni vele. Nem arról van szó, hogy ha a Newton féle gravitációs tér orvénylik, akkor az lesz a graviMágneseség!!!
Hát mert béna vagy képzetlen. De az alapötlete már sokakban felmerült: Olyan gravitációs tér amelyik örvényes, de túl gyenge ahhoz, hogy a legtöbb jelenség során felfigyeljünk rá. Én is csak most látom, hogy még mindig nem sikerült elvetni, sõt bizonyos esetekben jó közelítést is ad (enwiki: Gravitoelectromagnetism).
Tehát azt szeretted volna mondani, hogy nem tudnád kísérletileg megvalósítani, mert nem tudsz kellõen nagy tömegáramot kelteni a kimutatásához. Akkor ahogy mondod lehet a csillagászokhoz fordulni és ottani relativisztikus áramokat megfigyelni. Felhívnám a figyelmedet, hogy az általam leírt analóg kísérletben, ha a csövek átmérõje elhanyagolható a távolságukhoz képest, akkor F=BIl erõ lép fel az l hosszú, I áramú csöveden, ahol B a másik csõ által keltett gravimágneses indukció. Tehát nem csak a tömegáramsûrûségtõl függene az erõhatás, az csak kivitelezhetõséget befolyásolhatja. Egyébként most olvasom, hogy még mindig dolgoznak a Gravity Probe B adatain, ahol többek közt a gravimágnesességet is vizsgálják.
Elméletileg nem megálapítható, hanem feltételezheto, mert semi se cáfolja a graviMágneseséget. Úgy is lehet kísérletezni, hogy ha még nincs kész az elméleti alap hozzá. Te nagyon egysíkú vagy, úgy látom, hogy a filozófia hiányzik neked!
polarka-t eszemben sincs bántani, sokkal több sütnivalója van, mint neked, sõt, talán még nálamnál is. felhívtam a figyelmét arra, hogy hiába próbálnál kísérletileg kimérni valamilyen gravimágnesességet, ha arra nincs semmilyen elméleti összehasonlítási alapod, mert még csak elméletileg sem állapítottál meg semmilyen erõhatást.
Én az állandókat vezetem le és ebbol kovetkeztetéseket vontam le és elképzeltem a lehetséges végtelen sok dimenziós fizikai hiperteret filozófiailag.
Polarkát ne bántzsd, mert õ csak azt csinálja amit ajánlottam nektek, hogy más úton-módon kozelíti meg a graviMágneseség eszméjét !!! Te is jobb belátásra térhetnél !?
de õ semmilyen összefüggést nem vezetett le az erõ (N) és a gravimágneses térerõsség közt (???). mégcsak az utóbbi egységét sem tudta felírni annak ellenére, hogy valamilyen módon definiálta. azzal ütötte el, hogy "én állandóm mértékegységével van probléma". szóval teljes nonszensz.
A legnagyobb tomegáramlást az égitestek produkálják a forgásukkal. Felhívnám a figyelmedett, hogy a gravimágneses kísérletekheza a { tomegáramsûrûségnek } kellene lennie minél nagyobbnak. {Ez analóg az áramsûrûséggel.} A giroszkóp, az ultracentrifuga ilyesmi technikák.
Vagy egy másik kísérlet, ha a mérõkeretest nehezebben tudnád kivitelezni: Fogsz egy csövet vízszintes helyzetben, azon is átáramoltatsz valamit, méred a súlyát. Fölé helyezel egy másik csövet párhuzamosan, amiben szintén áramlást keltesz, ha a második esetben másnak találod az alsó csõnek és a benne áramló anyagnak a súlyát, akkor szintén volna mirõl beszélni.
"Kérdésem: két majdnem egy idõben lecsapó villám között - elnézést nem energiát kellett volna írnom - milyen hatások ütköznek? Felhívnám azért a figyelmedet, hogy lökéshullámokról azért itt is van szó, ahogy a kristályos kísérletnél volt, de mindegy. A levegõ pontos összetételét nem ismerhetjük, oké. Mekkora feszültdégek, feszültségkülönbségek?"
A fotonikus kristályos kísérletnél: - speciális félvezetõ kristályok voltak - GPa-os nyomás (10^10 N/m^2 vagyis egy 10^9 kg tömegû test 10 m/s^2 gyorsulással!) - a fény iránya - mivel a lökéshullámmal pontosan szembe ment - 180 fokos fordulatot vett, és frekvenciája is megváltozott
Na most a kavargós-fotonos gondolatkísérletedet követve, hogy az adott térrészben a fotonikus kristályban tapasztalhatóhoz hasonló módon kavarogjanak a fotonok, nagyon gyorsan (mivel a térrész maximum pár méter, a kavargó fotonok meg fénysebességhez közeli sebességgel kavarognak - tehát ha a térrész 1 m átmérõjû, kb. 1/300000000 másodpercenként!) kell a térrész széleirõl erõs lökéshullámoknak indulni. A térrésznek meg fotonikus kristályból kell állnia. Ja és nem látnál belõle semmit, mert 1. megváltozik a fény frekvenciája - akár extrém módon is (például rádióhullám lesz belõle) 2. mivel a fotonok abban a térrészben kavarognak és nem jön létre kölcsönhatás a retinád és a foton között.
Ilyen két villám között nem jön létre, az hétszentség.
"Kezdjük akkor az alapoknál: a fény kettõs természetérõl dereng valami? Mindegy..." Ahhoz, hogy a fotonjaid egy adott térrészben kavarogjanak, a levegõ törésmutatójának extrém módon kéne megváltoznia (~kvázi "megfagynia"). És mindezt nagyon precízen. Ja és nem látnál belõle semmit, mivel a fotonok abban a térrészben kavarognak és nem jön létre kölcsönhatás a retinád és a foton között.
""A nagyon erõs és intenzív lézerimpulzusoknál a levegõ lencseként mûködhet, kis átmérõjû területen tartja a villámot, ilyenkor a lézerimpulzusban a fény intenzítása olyan nagy, hogy önfókuszálás jön létre."" Itt csak annyiról van szó, hogy: * Kibocsátanak kis teljesítményû, de rövid idejû lézerimpulzusokat * A lézersugár felmelegíti a levegõt - így körülötte plazma jön létre (ami meg természetesen fénylik, mert a gázmolekulákból elektronok szakadnak le, az meg fotonkbocsátással jár) * A plazma meg egy elektromosan vezetõ alagutat hoz létre, amiben az elektromosság könnyen terjedhet.
Semmi köze a gravitációs lencséhez.
Na csá, részemrõl ez letudva. :) Akinek most sem érthetõ hagyja.... :)
"Megfigyelhetõ az is, hogy a hang csak a fényjelenség után hallható. A hanghatás oka az elektromos kisülés. A villám által 20-30 000 Celsius fokra felhevített levegõ hirtelen kitágul, összeütközik a környezõ légtömegekkel, és az így elindított lökéshullámot halljuk." Kérdésem: két majdnem egy idõben lecsapó villám között - elnézést nem energiát kellett volna írnom - milyen hatások ütköznek? Felhívnám azért a figyelmedet, hogy lökéshullámokról azért itt is van szó, ahogy a kristályos kísérletnél volt, de mindegy. A levegõ pontos összetételét nem ismerhetjük, oké. Mekkora feszültdégek, feszültségkülönbségek? Alapvetõen azért lenne egy lehetõség a gömbvillám keletkezésének körülményeinek pontosabb behatárolására, mérésre. Ez a felvétel a kulcs hozzá. Függetlenül attól melyikünk minek hiszi a gömbvillámot. Ha sikerül két egymás mellé lecsapó villám között a természetben méréseket végezni megközelítõleg be lehet tájolni milyen körülmények között keletkezhet gömbvillám. Nem csak a konkrét energiáját vegyük figyelembe egy villámnak, hanem egyéb hatásait is. Elméletileg ezzel a felvétellel a modellezés és mérés lehetõségének feltárása sztem letudva, fõleg hogy több olyan felvételt is volt szerencsém látni, ahol két rövid idejû különbséggel lecsapó villám között keletkezett gömbvillám. Úgy tudom elég sikeresen tudják ma már "irányítani a villámcsapást". A lehetõség adott. Pl.
Tehát ugye elsõ lépésnek a kvalitatív megfigyelés is elég volna.
Ami mondjuk úgy zajlana, hogy fogsz egy csövet és minél nagyobb tömegáramot idéz elõ benne, ez a forrás kelti a teret. Majd fogsz egy N menetes kis mérõtekercset, ami elfordulhat egy a felületének normálisára merõleges tengely mentén és amiben szintén valamekkora tömegáramot produkálsz, ez lesz a detektorod, amivel kimutatod a gravimágneses tér hatását.
A detektorod tengelyét a forrásod tömegáramával párhuzamosan tartva körbejárod a forrásodat. Ha tapasztalsz olyat, hogy a tekercsed egy-egy pozícióban a kitérítésbõl mindig magától ugyanazon pozícióba áll vissza, akkor jöhet a felülvizsgálat, hogy mindent valóban a mérésre alkalmasan állítottál össze és ha igen, akkor jöhetnek az újabb, akár kvantitatív megfigyelések.
"Pár részlet, mely szerintem lényeges: mekkora erõk munkálkodnak ilyenkor? " Ezen iromány szerint száz MV feszültség keletkezik egy villámcsapáskor. Na most a legnagyobb, ember által elõállított feszültség "csak" 25 MV - ezért sikerült eddig csak gömbvillámhoz hasonló eredményeket elérni laborkörülmények közt.
A másik kérdés, hogy pontosan milyen anyagokkal lép kölcsönhatásba ez a hatalmas feszültség, hogy ilyen plazma (mert hogy villámcsapáskor keletkezõ plazma, az a jelenleg a legbiztosabb modell, több mint valószínû) keletkezik.
"Visszatérve az említett felvételen keletkezhet annyi "energia" két villám között, hogy fotonokra hatást gyakoroljon pár másodpercre?" Mivel egy villám lecsapása rövid idejû (mikro-/mili-másodpercek!), az a hatalmas teljesítménybõl relatíve kevés (legalábbis hogy fotonokat közvetlenül eltérítsen, ahhoz kevés) energia (~500 MJ) jön létre.
Egyébként a legnagyobb különbség nem gondolkodásmódban, hanem ismeretekben van. Ha nem vagy képes belátni hogy mi lehet fényes meg mi nem, még a többszörös szájbarágós illusztrálós leírás ellenére sem, akkor a te gondolkodásod nem kreatív, hanem semmilyen.
Cuki. Egy bolygó is csak kis mértékben téríti el a fényt, szerinted egy villámcsapás ahhoz képest micsoda? Ehhez nem kell számolni, tíz a nagyonsokadikon a különbség.
"A kavargó fotonjaiddal az a baj, hogy nagyon meg kéne görbíteni a pályájukat ha ilyen kis helyen akarnánk tartani õket,amit nagyon úgy tûnik csak nagy gravitációval lehet megcsinálni."
Van egy felvétel a youtube-on. Ajánlom figyelmedbe. A felvételen két majdnem egyszerre a földbe vágó villám látható és pár pillanattal késõbb egy "középen" felbukkanó egy helyben álló gömbvillám. Pár részlet, mely szerintem lényeges: mekkora erõk munkálkodnak ilyenkor? Levegõ, föld összetétele elektromossága...stb. figyelembe vételével írd már le nekem, számold már ki mik feszülhettek egymásnak egy ilyen helyzetben. Lényeges részlet: LECSAP KÉT VILLÁM MAJDNEM HAJSZÁLRA PONTOSAN A KÉT BECSAPÓDÁS HELYE KÖZÖTT KÖZÉPEN A TALAJ FÖLÖTT EGY EGYHELYBEN ÁLLÓ GÖMBVILLÁM KELETKEZIK. Miért épp középen és pár pillanat múlva? Mekkora erõhatások munkájának eredménye? Hát tuti nem akkoráknak ami palacsinta sütéshez elég.....Nos fizikusként a két egy idõben lecsapó villám között "délúton" mi jöhet létre? Mekkora erõk? Vákum? Mi? Te miért nem érted, hogy gömbvillám "NEM NORMÁLIS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT JÖN LÉTRE"? Amíg laborban nem tudnak ilyen körülményeket létrehozni miért csodálkozunk rajta, hogy nem tudnak a természetben megjelenõ gömbvillámot létrehozni? Laborban labor körülmények vannak. Ezt azért még gondolom te sem vitatod. "Beszédes felvétel" Ha lesz idõm elõkeresem. Nem tudom linkeltem-e. A lehúzások meg nem bosszantanak. Kár erõlködnöd. Te elemzõ típus vagy gondolkodásmódban, ha jól sejtem én inkább kreatív, ötlet szerû ami nem utal észbeli, értelembeli képességekre, csak másfajta gondolkodásmód. Nézz utána pszichológia vonalon mik a különbségek, ha érdekel. Nehezen értjük majd meg egymást, de ez szintén hasznos lehet. Visszatérve az említett felvételen keletkezhet annyi "energia" két villám között, hogy fotonokra hatást gyakoroljon pár másodpercre? Esetleg ilyet, hogy gömb ill. szétszóródó mozgásra bírja õket esetleg közéjük szorult anyagi részecskékkel együtt? PÁR MÁSODPERC!!!!
Látom hogy a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatod a gondolkozásra, csak azért válaszolok, mert másoknak még hasznos lehet, igazából nem neked szól, a megszólítás ellenére sem. Mondjuk hasznodra válna értelmezni amiket írok, de tudom hogy nem fogod megtenni, ezért írom hogy igazából nem neked szól. Elõre bocs a pongyola fogalmazásért, de szerintem neked úgyis mindegy.
A kavargó fotonjaiddal az a baj, hogy nagyon meg kéne görbíteni a pályájukat ha ilyen kis helyen akarnánk tartani õket, amit nagyon úgy tûnik csak nagy gravitációval lehet megcsinálni. Ezt viszont nyugodtan kizárhatjuk, mert a gömbvillám nem szokta beszippantani a környezetét. A tükröt jó hogy felhozod, de az nem hajlítja a fényt, hanem visszaveri. Az hogy te a két jelenséget fejben összekapcsoltad, nem jelent semmit, csak a fogalomzavar szintjét mutatja. Nem ártana ezeket tisztáznod, és ha már itt tartasz utánanézhetnél a fénytörésnek, meg az optikai szálnak is, szorosan kapcsolódó téma.
A legfõbb baj szerintem még mindig az, hogy nem érted mi a fény. A feltételezésedet nem csak a fentiek cáfolják, leginkább még mindig az a baj hogy nem tudod elválasztani az anyagot meg a fényét. A fény nem fénylik, csak más anyag tud fényt kibocsátani. Ha megnézel bármilyen másik fényes dolgot, egyik se fénybõl van. A fény nem bocsát ki fényt. Ha anyagi természetében próbálod elképzelni, akkor a foton csak egy fénysebességgel száguldó golyó, és te ezekbõl akarsz egy golyót összegyúrni, ami ráadásul fényes, nem fog összejönni...
Ja még két dolog a második típusú "gömbvillám"-hoz: hirtelen szemmel látható lesz a semmibõl, általában így tûnik fel. 2: vagy szétrobban, vagy megint "láthatatlanná válva" tûnik el. Tipikus erre a fajta jelenségre.
Ha akadna, aki gondolkodna a dolgon. A felvételeken az egyik jelenségnél egyértelmûen szembetûnõ pár dolog (lásd a nsrancssárgás, rózsaszínes "labdát" mely kettészakadva esik szét): Miközben mozog deformálódik az alakja méghozzá a légellenállásnak megfelelõen. Széthullik, de már elõtte sem gömb. Inkább ellobbanva tûnik el, mint a tûz, esélyesen igaz, hogy gázok égnek benne. (legalábbis részben) A másik ilyen jelenségnél (zömében kék, fehér gömböknél), amilyenek villámlásoknál keletkezik a mozgás nem okoz ilyen alakdeformációt, ha csökken is a méret, vagy nõ egységesen az egész gömbre kiterjedõen, minden irányban. Nincs szemmel látható hatása alakdeformációban a gyors mozgásnak sem. Ez szerintem már szemmel láthatóan akkora különbség, hogy nem tuszkolhatja bele senki egy kalapba a kettõt. Ez véleményem szerint két különbözõ jelenség. Túl nagy és tipikus különbségek vannak a kettõ között még az emberi szem korlátait figyelembe véve is, hogy egy jelenségrõl legyen szó. A fény "rabul ejtésérõl meg azért linkeltem a cikket, hogy alátámasszam nem feltétlen kell eget rengetõ energia ahhoz, hogy befolyásolódjon a fotonok viselkedése. Csak ezért. Bár ennyi a tükröt ismerve is világos lehet laikusoknak is. :) Remélem ez a pár sor (bár megint kevés idõm van) elég érthetõ és összeszedett volt. :)
Azt hiszem nem is kell semmit sem dolgoznia, hiszen a mágnesesség egyenletei, kísérletei adottak, õ pedig mindent ahhoz analóg módon akar bevezetni. Tehát valójában csak az analóg átfogalmazást kell a képletekben elvégeznie, ami könnyû. És a megfelelõ analóg kísérletekkel igazolnia, hogy valóban mérhetõ ilyen jelenség. Tehát az utóbbira kéne koncentráljon.
Azdedurva! Viszont legalább mûködik a természetes szelekció, az is valami...
Figyel egy kicsit! Az empérikus tudomány a materializmus filozófia alapján áll ami mára már nagyott fejlodott. A materializmus elvei szerint a fizikai valóság akkor is létezik minden ismert és ismeretlen bonyolultságában ha azt nem bizonygatja álandóan valaki. Csak az empérizmus akkarja minduntalan bizonyítva látni a tételeit, pedig a materializmus aminek az alapján áll az empírizmus nem olyan. Az empérizmus és a materializmus kozott kis elvi ellentét van, te meg az empérizmusnak ultél fel azthiszem.
A filozófiai hozzáállásod teljesen tudománytalan.
De bizony, az alap kiindulás az, hogy nem létezik semmi. Csak aztán bizonyos dolgok létezését könnyebb bizonyítani, másokét nehezebb. Nem létezést viszont lehetetlen.
Az egy ordas baromság, hogy cáfolni kell tudni a tudományban. Ha te állítasz valamit tudományosan, akkor NEKED kell megmondani, hogy hogyan cáfolható a dolog. NEKED kell megtervezned egy kísérletet, ami alapján egyértelmûen eldönthetõ a vizsgált dolog létezése. NEKED kell értelmezned a kísérlet eredményeit, és NEKED kell megmondanod, hogy a kísérlet melyik kimenetelénél felejted el a dolgot örökre.
Ha ezt nem teszed meg, akkor nem tudományos munkát végzel, hanem csak hülyeségeket beszélsz a levegõbe.
De igen is hogy hipotetizálhatok{ állíthatok} dolgokat, jelenségeket amíg azok nincsennek megcáfolva. Ez a kulonbség kéztunk!!! Én filozófiai beállítotságú vagyok te mondjuk gyakorlatias{ hétkoznapi} vagy.
Az a kiindulási alap, hogy semmi sem létezik épen hogy hibás!!! A materiálizmus szerint a világ akkor is létezik, ho nem bizonygatja senki!!! Evvel mellé fogtál! A tudományban nem bizonyítani hanem cáfolni kell tudni elsosorban. Tehát érveket felsorakoztatni. Én is mondhatnám, hogy cáfoljál meg vagy maragy csendben. De én barátságosabb vagyok, mert felajánlom, hogy minden ésszeru érvedet megfontolom! És most ne gyere a mesefilmek példájával...
Kiindulási alap az, hogy semmi sem létezik. Ha valamirõl azt állítod, hogy létezik, akkor ezt bizonyítanod KELL.
Nehéz a felfogásod, de nagyon. Még a törpös illusztrációval se érted tényleg?
Nem állíthatsz dolgokat csak úgy, mert nincs rá bizonyíték hogy nincs, ezt fogd már fel! A törpök létezése mint jelenség pont egy szinten van a te hülyeségeddel.
Az elozo hozászólásomat nem így akkkartam, hanem úgy hogy: Mit? , Mogyan? , Miért? , Hogyhogy? ,
Egyébbként ha érveket nem sorakoztatsz fel, akkor hogy hogy azt hiszed hogy tudni is fogom azt hogy nincs graviMágneseség? Érveket kovetelek pro vagy kontra ...
A torpok a tévében léteznek mint filmecske. De te érzsd már meg végre, hogy nem mondhatod azt, hogy a graviMágneseségem semmi, mert ez nálad csak egy makacskodás és nem logikus meggyozodés. A mesefilmek és a fizika pedig nem jon ossze! Mond meg, hogy miért nincs graviMágneseség ész alapon ¶ nem hitt alapon.
Nehéz dolgod lesz, én már találtam is egy videót, aminek ugyan kétes az eredete (aszongyák csak mese) de mégis legalább valami, a te semmiddel szembe. Egyenlõre úgy tûnik a törpök léteznek.
Mert avval hitegetsz minket, hogy valami nincsen. De ez nincs tényszeruen megalapozva nálad, Csak úgy mondod és másokat is fére vezetsz vele sajnos. Az éter nemlétét a relativitás elmélet cáfolta meg éppen, mert anyira ellentmondásos volt az éter. A nem tapasztalható dolgokat is cáfolni lehet! A nem létezoség csak akkor fogható rá valamire, ha a nem létezés bizonyítható vagy legalább is kifogástalan.
Hát, ha te nem szeretnéd, akkor ennyiben is marad a dolog. Senki nem fogja elvégezni a dolgod helyetted. Neked szívügyed, miért is én foglalkozzak vele?
Továbbá valaminek a NEM létezését lehetetlen bizonyítani. Ha lehetséges lenne, nem lennének már vallások sem.
Hát épen errol van szó. Nem én akarom bebizonyítani ebben a ciklusban, hanem azt szeretném, hogy tík bizonyítsatok vagy cáfoljatok valamit a graviMágneseségrol, mert úgy látom, hogy ez nem nagyon menne neketek, mármint ha rendesen kellene csinálni. Azt írod, hogy nem dolgod cáfolni, de talán nem is tudnád, mert akadájai vannak.
Nem dolgom cáfolni. Neked dolgod bizonyítani, hogy van ilyen. Amint ez megtörtént, rápillantok a számításodra is. Addig fölösleges idõpocsékolás.
Nincs ilyen jelenség a valóságban. Kb olyan, mintha a sárkányok lehelletének a hõfokát számolgatnád. Semmi értelme, szellemi maszturbáció. Csináld, ha jól esik, de ne lepõdj meg, ha senki sem kíváncsi rá...
Vegyuk úgy, hogy nem számoltam ki a graviMágneseség graviPermeabilitásának állandóját. Ekkor is el lehet képzelni, hogy van graviMágneseség, de lehet nem hinni ben is. Ha nem számoltam volna ki semmit, akkor mit kezdenétek a graviMágneseséggel, már mint úgy,hogy értelmes legyen? Érzelmek, indulatok alapján elutasítani nem ferr dolog. Hol a hiba benne? Már mint, ha az én számításaimat nem veszuk figyelembe.
Van egy helyeírás elenorzo programom otthon. Ha futatom, akkor vannak olyan javításai amik jók és mellete olyanok amik lehetetlenek. Tobbet tud mint én, de a lehetetlenek kozul nekem kell kiválasztani a jót.
"lökéshullám, fény irányítása" Itt egy szilárd anyagban, fotonikus kristályban verõdik vissza (nem körbe-körbe/kóvályogva megy az anyagban, mint azt te szeretnéd) fény más frekvenciával, a fotonikus kristályt ért lökéshullám hatására. A gömbvillámban meg nagy valószínûséggel nem egy fotonikus kristály van, ami 10 GPa (10^10 N/m^2! vagyis mintha egy 10^9 kg tömegû test nehezkedne 1 m^2-en a földre!) nyomásnak van kitéve, mindig más irányból (hogy ne szökjön ki belõle a fény). ;)
"Vagy amit Tesla alkotott az a gömbvillám?" Ha a gömbvillámnak megfelelõ - kb. gömb alakú, lassan, a földfelszínhez közel mozgó, fényes, villámhoz köthetõ - légköri jelenséget hozott létre, akkor igen. De Tesla körül sok a misztifikálás, úgyhogy csak óvatosan!
"Adam Turner és más említett tudósok mióta bulvár kategória? " Folytatva az elõzõeket: ha pedig nem bulvár, akkor meg az a baj, hogy a fórmumtopik szempontjából nincs indoka a belinkelésének. Ok, a gömbvillámról szól, de mi az oka, mi kapcsán linkelted be a cikket, melyik része az érdekes, kiemelendõ? Mert így önmagában csak adatszemét - szétzilálja csak a fórumtopikot.
"Nem mindegyik az. Rendezd a látottakat! Nézd meg a különbségeket és hasonlóságokat! Várj lépésenként:" Ez már felesleges szörszálhasogatás. Minden olyan kb. gömb alakú, fényes, leginkább villámhoz köthetõ, lassan mozgó, erõs egyenáramhoz hasonló élettani jelenséget produkáló légköri jelenséget annak hívunk. Hogy zöld-e vagy kék - nem ez a lényeges.
"Adam Turner és más említett tudósok mióta bulvár kategória? " A "Sötétben tapogatóznak a gömbvillámot megfejteni akarók" eredetileg az sg.hu-n (annak eredetije meg a New Scientistben jelent meg) megjelent cikk "tálalása" azzá teszi. A belinkelt "szakdolgozatot" meg az Egelyre való hivatkozás.
"Fotonok, látható fény szét is szóródhat, vissza is verõdhet. " Igen, de itt egy lebegõ dologról van szó. Ahhoz hogy a foton egy gömbbön belül maradjon, a tükörnek is lebegnie kell, és eltakarja a fényt, így azt te nem fogod látni.
"Kérdés: A gömbvillám miért közlekedik zárt térben fal, bútorok mentén? Neki miért nem a legrövidebb út az egyenes? " Mert izzó anyagból, plazmából van. Hat rá a gravitáció, de közben a légáramlás is. Mint egy ördögszekér. Vagy tollpihe.
"Mikor a látható fényrõl beszélünk hullámként tekintjük, vagy részecskeként " Mindkettõként. A foton képviseli a részecsketermészetet, a frekvencia/hullámhosz/szín pedig a hullámtermészetet. "Skizofrén helyzet".
"és mi van a nem látható részével?" Rádióhullámokként, infravörös, ultraviola fényként, röntgensugárzásként, gammasugárzásként jelentkezik.
"A villámok keletkezésekor mekkora feszkó van a föld és a levegõ közt és hogyan változik?" Néhány száz millió volt: "Williams says a typical lightning bolt bridges a potential difference (voltage) of several hundred million volts." Forrás: C.R. Nave (Georgia State University) - Hyperphysics Lightning Voltages A hivatkozott cikk: Williams,E R: The Electrification of Thunderstorms (Scientific American 1988. november, 88. oldal)