Sziasztok! Hogy tudnám megoldani a követkzõ feladatot: Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegûû test van.Hogyan mozog ez a két testbõl álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erõ fesziti a kötelet?
De jó: Elsõ testre hat: G1 - K = m1 * a => m1*g - K = m1 * a Második testre hat: G2 - K = m2 * a => K - m2*g = m2 * a Az egyenletrendszert megoldva a = 1,11 m/s2 Második egyenletbe beírva: K = m2*g + m2*a = 88,88 N
jaj ez kell a kémiás mellé, sokan vagyunk akik tökre nem értünk a fizikához :) nekem pl a váltóáramos-feladataimmal lesznek gondok ha bepótlom az anyagot :Ð
Sziasztok! Szerintetek mi ennek a feladatnak a megoldása: Egy testet két párhuzamos hatásvonalõú,ellentétes irányú erõhatás ér,amelyek nagysága 80N ill. 20N.Hatásvonaluk távolsága 100 cm.Mekkora az erdõ erõ,hol a hatásvonal? Szerintem 60N a megoldás,és 20 cm.A 60 N-t el is fogadja a könyv,de a 20 cm helyett 33,3333-at ir.Szerintetek jó ez?
Híres fizikusok bújócskáznak a mennyben. Éppen Einstein számol. Amikor eljutott százig, megfordul, és azt látja, hogy Newton mögötte áll, egy földre festett négyzetben. Odamegy hozzá, majd megfogja.
- Ha! Megvagy! - Tulajdonképpen én egy Newton vagyok egy négyzetméteren. Szóval Pascalt fogtad meg!!
Nem tudom errõl kinek mi a véleménye Fizika középszint 6. feladat: Vasbeton szerkezetekben melyik anyag hõtágulási együtthatója nagyobb? A) A vasé nagyobb B) A két anyag hõtágulási együtthatója azonos C) A betoné nagyobb
Megnéztem a függvénytáblázatban: Vas 0,000 0117 Beton 0,000 014
A megoldó szerint a B a helyes válasz. Miért?? Miért nem úgy írták akkor, hogy pl. közel azonos??
Szia!
Mert a vas rugalmasan követ ekkora mértékû különbséget..
1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz? A.: A töltéskiegyenlítõdés után egyenlõ lesz a kitérésük. B.:Mindkettõ töltése negatív lesz. C.:Mindkettõ töltése semleges lesz. D.:Mindkettõ töltése pozitív lesz.
2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten A.: a töltések egyenletes sûrûséggel helyezkednek el B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb C.:a nagyobb görbületi sugarú helyeken a töltések közelebb vannak egymáshoz
3.:Melyik a hamis? Ha a feltöltött fémvezetõn a töltések nyugalomban vannak, akkor A.:A vezetõ belsejében a térerõsség 0. B.:a térerõsség mindenütt merõleges a fémfelületre. C.:a potenciál a vezetõ belsejében 0.
4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan. A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. B.:Az eredõ kapacitás a soros kapcsoláskor nagyobb. C.:Ha a kondenzátorok egyformák, az eredõ kapacitás minkét kapcsolás esetében ugyanakkora.
5.:Igazak e az alábbi kifjelentések? a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0. b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik. c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni. d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól. e.:Ha egy Q töltés elektromos mezejének energiasûrûsége egy adott pontban +5 J/köbm, akkor helyére tett -2Q töltés mezejének energiasûrûsége ugyanabban a pontban +20J/köbm.
Hm, nem kellene egy kicsit tanulni? 3-os Fizika tankönyvet kinyitni? ;)
"4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan." Ha sorosan kapcsolunk össze kondenzátorakat, akkor az eredõ kapacitás: Ce=1/C1+1/C2+...+1/Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak reciprokának összege lesz.
Ha párhuzamosan kötünk össze kondenzátorokat akkor az eredõ kapacitás: Ce=C1+C2+...+Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak összege lesz.
Ebbõl következik, hogy az A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. válasz a helyes.
"2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten " Csúcshatás (elektromos szél és társai): "B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb"
"1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz?" Az egyiken több töltés van, a másikon kevesebb - logikus hogy megpróbálják kiegyenlíteni egymást...
"5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?" a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0. Naná!
b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik. E=(1/epszilon0)*(Q/A) Ahol E a térerõsség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület. Szóval mivel sehol nincs távolság a képletben, nem függ a térerõsség a lemezek közti távolságtól.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni. U=(1/epszilon0)*(Q/A)*d Ahol U a feszültség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület, d a lemezek közti távolság. Szóval a távolság és a feszültség függ egymástól.
"d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól." A mozgás pályájától független, csak a kezdõ és a végpont számít.
1.:A +q és -2q töltésû kicsiny golyók 0,2m távolságra vannak egymástól.Hol van az a pont, ahol zérus a két töltés eredõ térerõssége?
2.:Mekkora a tömege annak az 1cm sugarú, +10 a -10.en C töltésõ gömbnek,amely egy 3cm sugarú, +10 a -6.on C töltésû gömb felett lebeg,ha a két gömb felszínének távolsága 4cm?
3.:Mekkora a térerõsség egy 1cm sugarú csúcs körül a felületétõl 1mm-re?(Képzeljük ugyanekkora sugarú gömbnek a csúcsot!) A gömb töltése 10 a -10.-en C.
4.:Egy síkkondenzátor fegyverzeteinek területe 20-20 négyzetdm, egymástól való távolságuk 2mm.A kondenzátoron 10 a -6.-on C töltés van.Mekkora munkavégzés árán tudjuk a lemezeket egymáshoz közelíteni,hogy távolságuk 1mm legyen?
1., Zárt négyzetes hasáb alakú víztartály felszíne 48, 4 m2. Az alaplap területe az oldallap területének 1/2 része.A víz sûrûsége 1000 kg/m3.
a, hány m3 térfogatú vizet lehet a tartályba betölteni, ha az alaplapja 35kPa nyomást bír el?
b, Milyen magasan állhat a tartályban a víz. ha a vízállás mutató a maximális értéket mutatja?
2., Egy színes üvegglyó levegõben mért súlya 0,09 N. Ha petróleumba merítjük, akkor a rúgos erõmérõ csak 0,05 N nagyságú erõt jelez. A petróleum sûrûsége 800 kg/m3, az üvegé pedig 2600 kg/m3.
a, Üreges-e vagy tömör-e az üveggolyó?Igazold számítással! b, Abban az esetben, ha üreges, mekkora az üreg térfogata!
Segítségeteket elõre is köszönöm és pontos számításokat is várok!
Köszönöm még 1x!
1., a, A=48,4 m2 = 2*a*a + 4*b*a a*a = 1/2*b*a -> 2a = b, visszahelyettesítve az elsõbe kapjuk: a = 2,2m; b = 4,4m Hidrosztatikus nyomás: p = rho*g*h (ha külsõ nyomás is hat akkor p = p0*rho*g*h) innen h = 3,5m -> 16,94m3
Hmm, hát fizikából nem voltam jó, de én így próbáltam: levegõben G = m*g -> m = 0,009 kg petróleumban Ffel = Vt * rhof * g -> Vt = 6,25E-06 m3 tehát a sûrûsége rho = m/V = 1440 kg/m3 tehát üreges az üreg térfogata szintén a fenti képletbõl V = 3,461E-06 m3
Viszont közben rájöttem, hogy van 1 nagy különbség a kettõ között. Az erõkkel történõ megoldásnál feltételezzük, hogy nyugalomban a test (ezért is lehet használni 1általán a Newton törvényt). Az energetikai megoldásnál viszont elengedjük a testet ami addig zuhan míg végül meg nem állítja a rugó tehát itt a maximális megnyúlást kapjuk...
Ebbõl viszont adódik még 1 kérdés pontosabban lenne 1 másik. Bizonyos magasságból esõ testek becsapódásának "erejét" mérem kb úgy mint a bungee jumping... Fonállal hozzákötöm a testet a rugóhoz ami megrántja a rugót amikor befeszül... Energiával kiszámolom a rugó max megnyúlását: mg(h+x)=1\2Dx2 (h = a magasság ahonnan ejtem max 2xeres fonálhossz) Dx=F pedig azt az erõt adja ami max megnyújtáshoz kell... Ez stimmel?
Én nem tudom a megoldást, de nekem a "súlyos" egyenlet a szimpatikusabb, én azzal számolnék. Bár nem tom'. Majd még töprengek rajta.
És lenne nekem is egy kérdésem. Ez nem számitásos. A kérdés ennyi: Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli? Ez a házim, egy oldalban kell kifejteni :(. Ajálnhatna valaki egy oldalt ami segít benne. De aki tudja le is írhatná pár mondatban.
"Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli?" Mert a higanyoszlopból nem kell akkora "magasságút" csinálni, mint a vízoszlopból. Itt olvasd el a A légnyomás mérése részt.
Egy repülõgép a 2 kmes útszakaszt hátszéllel 15 mp,ellenszéllel 20 mp alatt teszi meg.Mekkora a repülõgép és a szél sebessége?
Hátszélnél hozzáadódik a repülõ sebességéhez a szél sebessége, ellenszélnél pedig levonódik. Ezután felírod a v=s/t-t mindkét esetre és megoldod a kétismeretlenes egyenletet.
Hello! Nem tudja valaki, hogy hogyan hívják azt az aparátust, amivel a fizika órán be szokják bizonyítani a fény nyomását. Az amire rávilágít a fény és elkezd forogni benne a cucc. Köszi.
hali
én is kérdezek :D hogy lehet megmondani külömbözõ gázok nyomását tengerszint feletti magasságon? nagy magasságokra gondolok 20 000 fölöttiekre. elõre is köszönöm
üdv!!! lenne egy kérdésem, illetve egy feladatom, amivel nem boldogulok: 12 óra után hány perccel lesz elõszõr merõleges az óramutató a percmutatóra???
ehhez kérném segítségeteket!!!! köszönöm elõre is.
és elvileg számítással kellene bizonyítani a dolgot...:S
Nos: óramutató percenként 0,25 fokot fordul [360/(24*60)], percmutató 6 fokot [360/60]. Tehát ha feltesszük, hogy x perc múlva lesz pont merõleges a két mutató (vagyis 90 fokos szöget zárnak be) akkor a következõ egyenletet kapjuk: 6*x=0,25x+90. x-re megoldva kész :)
köszönöm szépen...tehát a megoldás 15,65 másodperc...pontosabban 939 másodperc-el 12 óra után...
köszmég1x
http://www.nanopaprika.eu a nanotudomány virtuális hálózata
sziasztok, valaki hozzáértõbb meg tudná e nekem mondani hogy a Newton átváltható e lóerõbe? Köszi, ádám.
A Newton az erõ mértékegysége, a lóerõ meg a teljesítményé. Ergó direkt nem.
Ha tudod az F erõ (aminek a mértékegysége a Newton) által végzett s utat, abból kiszámolható a munka: W=F*s (mértékegysége Joule, azaz Nm). Ha tudod a munkavégzés idejét, kiszámolható a teljesítmény: P=W/t (mértékegység: Watt).
ezt az egészet valaki el tudná magyarázni röviden és érthetõen? nem nagyon értem, pedig nem bánnám
... Emlékeim szerint; Egy "belspedesi-" -LÓ Teljesítménye is csak (mintegy:)= 0,7 - 0,8 LE (= HorsePower) -de a fiatalos, és a "nõi-almákért" is gyorsan nyújtózkodó NEWTONi-fickó, ezen "almás-csajok" határozottan egybehangzó állításai szerint is;
A Póni-Pacik tudásának még csak a felét, sõt azt meg sem közelíti- K !
( Mária-Tercsi néni, tán éppen e féltékenységekér' is utálta át BÉCsbõl -> PESTre, ezen nimfománián-telhetetlen prosti-lánykákat ?!)
Konklúzió: Ereje teljében lévõ NEWTON-papa teljesítménye, egy jó adag túlzással is tehát (; Cirka csak): 0,1 LóErõ.
A teljesítmény mértékegysége a watt (jele: W) 1watt a teljesítmény, ha 1sec alatt a munkavégzés; 1 Joule. 1W = 1J/sec
1LE = 75 * 9,81 J/sec = 736 W = 0,736 kW megfordítva pedig: 1 kW = 1,36 LE (Lóerõ jelölése régebbi német gépeken : PS )
vki tudna nekem mondani pár jó kérdést? atomfizikával kapcsolatban, olyan kérdésekre lenne szükségem, hogy mi pl fizikusok/tudósok vagyunk, kutatásokat végzünk és a kérdéseinket a természetnek tesszük fel a kérdések az atomfizikán belül bármik lehetnek ha ehhez tudna vki nekem tippet adni, annak nagyon örülnék :)
hali valaki ki tudna nekem számolni 2 feladatot sürgõsen?
A levegõ tengerszinten mért nyomása 105 Pa. Mennyi a Föld légkörének tömege? A széndioxid koncentrációja 0,033 % (330 ppm). Hány tonna széndioxid van a levegõben? Ennek hány százalékával tudunk évente hozzájárulni ennek növekedéséhez?
Egy gõzkazán 120 bar nyomású 100 tonna gõzt állít elõ óránként? Mennyi ennek az adott nyomású gõznek a térfogata? Mennyi a turbináról lejövõ, „fáradt” gõznek a térfogata? Mennyi az expanzió során a munkavégzõ képessége egy óra alatt? Mekkora a teljesítménye? és hogy
Egy 16 kW névleges teljesítményû kazán hatásfoka 85 %. Õt órai tüzelés alatt mennyi hõt „ad át” a hõcserélõ vizének ez a berendezés?
A talajhoz közelebbi, h1=10 méter magasságban mért szélsebesség v1 = 2 m/s. Mennyi ebben az esetben h2=100 méter magasságban mért szélsebesség? Hogy kéne megoldani? és ezt hogy kéne???
Mi ez? Atmoszférikus határréteg példa? Alapvetõen arról van szó, hogy a sebesség valamiféle hatványfüggvény szerint alakul a különbözõ határrétegekben, van erre egy összefüggés az áramlástan könyvekben. Tehát egy magasabbfokú függvénybõl egy pontban ismert a sebesség. Kérdés egy másik pontban.
Ennek meghatározása meg azért nem megoldható, mert nem definiálták a légkör határát.
Elsõ lépésben talán azt kéne megvizsgálni, hogy mekkora magasságig érdemes számolni a tömeggel. A légkör nyomás eloszlásának levezetése számtalan helyen fellelhetõ. Gáztörvénnyel és a nyomással és integrálással kiszámolható a légkör tömege, ha ideális gázként kezeled. További gond a hõmérséklet, mert annak is van eloszlása, de az lineárisnak tekinthetõ talán 0,5fok/100 méteres gradienssel, de ennek is van speciális tuladjdonsága. 12 ezer méter felett kb. 80km-ig asszem -54 fok a hõmérséklet minimális ingadozással.
Most így hirtelen azt mondanám, hogy max. 15-20 km-ig értelmes számolni. A légkör teljes tömegének kb. 95%-a az alsó légkörre korlátozódik kb. 12 km-es magasságig.
Hány fokos gõz? Mert ez nem mindegy. Az ilyen példák általában erõmûves példák és ott nem 100 fokos gõz van. 550-600 fok is lehet ez ma már... (Ez szerinem annyira nem nehéz példa. Kb. 3 éve nem volt hõtanom, de azért még emlékszek dolgokra.)
Nos szerintem a következõ lépések vannak így hirtelen fejbõl.
1. A gõz sûrûsége és egyéb hõtecnikai adati adottak hõmérsékleten és 1 bar nyomáson (táblázat). Ezek után gáztörvény alkalmaz 120 bar és 1 bar-ra fel --> megvan a fajtérfogat 1 bar és 120 bar nyomáson is. --> ebbõl tömeg
2. Fáradt gõz az gondolom a leexpandált gõzt jelenti. Ez lehet 1 bar alatt is, de legyen 1 bar addig tuti megy. Az expanzió lehet izentropikus van politropikus is. Példából ez nem derül ki. Az izentropikus esetbeb Kappa = 1,4.
3. A többi lépéshez kell egy állapotdiagram és abban fel kell rakjzolni az állapot változást. Elõszedsz egy hõtan könyvet és tucatával vannak benne ennek a lépésnak a megoldásai. Ajánlom a Környei Tamás féle Termodinamika könyvet.
kösz mindenkinek maj mondom ha átmentem adig éljenek a fizikatudorok D
Sziasztok! Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhõknek éles kontúrja? Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhõk fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülõpilóta írja, hogy úgy repült a felhõ "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".)
ez attól függ milyen a felhõ nem? van nagyon darabos, bárányfelhõ, fányolszerû stb meg nem mind ugyanolyan szal különbözõek nem?:)
Szia! Vegyük pld. a kumulus- gomolyfelhõt. De a rétegfelhõk többségének is határozott kontúrja van. Legjobban a gomolyfelhõknél látszik a dolog. Nagyon élesen látszik a felhõ alakja- eddig felhõ-innen már nem. szinte centiméterekben mérhetõ határvonal-nem úgy mint a ködnél, ami fokozatosan ritkul, vagy sûrûsödik horizontális irányban, viszont függõlegesen ennek is elég határozott felszíne van, de a köd a rétegfelhõk közé tartozik, amelyek kevésbé kontúrosak, mint a gomolyfelhõk. Engem a határozott optikai kontúr oka érdekel.
hm.. talán a vízfelszínekrõl együtt párolog el nagy tömegekben a vízgõz, és együtt mozog, vagy ha mindig együtt mennek az égen akkor esetleg vonzzák egymást fizikailag/kémiailag. De te is láttál olyat amikor az egész horizontot felhõ fedi nem? ott pl folyamatos, ill látni lehet hol vékonyodik amikor átsüt a nap. jó kérdés
Szerintem ... A felhõ képzõdéséhez szükséges az ugynevezet kondenzációs vagy jégképzõ magvak jelenléte amin a halmazállapotváltozás végbe tud menni és a már meglévõ felhõ felülete ehhez tökéletes. Ezért amig a felhõ képzõdésének feltételei (vízgõzhányad, nyomás)fennáll a felhõ tud növekedni.