Mindkettõ tévedés! Diplomához elfogadják a legtöbb fõiskolán, és nem 2009. óta, hanem sokkal régebben, több mint 10 éve akkreditált az ITK-ban. 2009-ben az egynyelvû vizsgát akkreditálták eszperantóból.
diplomához én úgy tudom hogy nem fogadják el, de felvételihez jár a plusz pont ha van középfokúd belõle
Azt szeretném kérdezni, hogy az eszperantó nyelvet, azt elfogadják-e a diplomához? csak mert engem rémisztgetnek olyannal, hogy nem
Kérek mindenkit, hogy aki tájékozott ebben a témában az írjon, elõre is köszönöm.
Üdv.:W
Szia Dragooon!
Még nem ismerjük egymást. Tudnál nekem segítreni? Szóbeli vizsgával szeretném a segítségedet kérni! El tudnád nekem küldeni az e-mail címedet, h fel tudjam veled venni a kapcsolatot? Nagyon megköszönném!
Én tavaj óta tanulok eszperantót, és elég jól megy. Középszintû szöveget le tudtam fordítani. Felvennék valakit emesenre, akivel nyugodtan eszperantózhatnék.
jó, így sem értem hát nem tudom, hány éves vagy, de pl felvételiken jó sok plusz pontot jelenthet, érettségizhetsz is belõle, plusz nyelvpótlékot is kaphatsz, ha olyan munkahelyed van/lesz :) meg szórakoztató és könnyû és állítólag eszperantó után más nyelvek is egyszerûbben tanulhatóak.. az a gáz, hogy nincs kivel gyakorolnom, ezért próbálom terjeszteni a témát itt az ezsgén ^^
Pl koituszo muttero meg ilyenek...ha érted :D :D Ha lenne eszperantó nyelvû win, rá lennék "kényszerítve" , h megtanuljak. Így meg nem annyira .. :D
mit értesz naturális kifejezések alatt? (bocs, hogy késõn reagálok).. windóz szvsz nincs, de betûket le lehet tölteni ^^ nekem már tök jóul megy (kezdõk szintjén)
És az úgymond naturális kifejezések? Az adja meg egy nyelvnek a sava-borsát.. vagy azt csak anyanyelven? És van-e eszperantó nyelvû windóz?
már tök jól megy :D nagyon egyszerû nyelv.........
ez az összes szabály, arra gondoltam, neki állok tanulni, nem olyan nehéz, hátha a jövõben hasznát veszem...
Névelõk 1. Határozatlan névelõ nincs; csak határozott névelõ van, a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: domo (ház, egy ház) – la domo (a ház)
[szerkesztés] Fõnevek 2. A fõnévnek -o végzõdése van. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetbõl kapjuk az -n végzõdés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (birtokos eset: de; részes eset: al; eszközhatározó eset: per). Példák: Mi vidas domon/domojn. – Házat/házakat látok. la domo de la patro – az apa háza Mi helpas al la patro. – Segítek az apának. Mi skribas per krajono. – Ceruzával írok.
[szerkesztés] Melléknevek 3. A melléknév -a-ra végzõdik. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetbõl kapjuk az -n végzõdés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a fõnévnél). A középfokot a pli szóval, a felsõfokot a plejjel képezzük. A középfoknál az ol kötõszót használjuk. Például: alta domo – altan domon – altaj domoj – altajn domojn La taksio estas pli rapida ol la tramo. – A taxi gyorsabb, mint a villamos.
[szerkesztés] Számnevek 4. A számnevek nem ragozhatóak.
* A tõszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek; cent; mil; a miliono, miliardo, biliono, triliono fõnévi alakúak. A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerû összetételével képezzük. A fõnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe. Kettõtõl a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk. 2345678 = du milionoj tricent kvardek kvinmil sescent sepdek ok; du homoj (két ember) * A sorszámnév jelölésére a melléknévi végzõdést (-a) használjuk: Petro venis la unua. (Péter jött elsõnek.) * A szorzószámnevet az -obl- utóképzõvel képezzük: duobla sumo (kétszeres összeg) * A törtszámnevet az -on- utóképzõvel képezzük: tri kvaronoj (háromnegyed) * A gyûjtõszámnevet az -op- utóképzõvel képezzük: triopa alianco (hármas szövetség) * Az osztószámnevet a po elöljáróval képezzük: po du pomoj (két-két alma) * Ezenkívül lehet használni fõnévi és határozói számneveket is: dufoje (kétszer)
[szerkesztés] Névmások 5. Névmások (ragozásuk mint a fõneveké)
* Személyes névmások: mi, vi, li/ŝi/ĝi; ni, vi, ili * Visszaható névmás: si * Személytelen névmás: oni * Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük a melléknévi -a végzõdést.
oni diras, ke… – azt mondják, hogy… mia domo – az én házam
A többi névmásokhoz l. A tabellaszavak rendszerét.
[szerkesztés] Igék 6. Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. Az ige alakjai: a jelen idõ -as végzõdést kap, a múlt idõ -is, a jövõ idõ -os, a feltételes mód -us, a felszólító mód -u, a fõnévi igenév -i végzõdésû. A melléknévi és határozói igenevek cselekvõ jelen ideje -ant-, múlt ideje -int-, jövõ ideje -ont-; szenvedõ jelen ideje -at-, múlt ideje -it-, jövõ ideje -ot- utóképzõt kap. Minden szenvedõ alakot az esti segédige megfelelõ alakjával és a szükséges szenvedõ melléknévi igenévvel képezzük. A szenvedõ szerkezet elöljárója a de. Az ami (szeretni) ragozása: ami amas, amis, amos, amus, amu amanta, aminta, amonta amata, amita, amota estas amata, …
La profesoro estas amata de liaj studentoj. – A professzort szeretik a diákjai.
[szerkesztés] Határozók 7. A határozószó végzõdése -e, fokozása: mint a melléknévnél. La birdo kantas bele. – A madár szépen énekel.
[szerkesztés] Vonzatok 8. Minden elöljáró alanyesetet vonz. Amennyiben az elöljáró helyet és irányt is jelölhet, az irányt a tárgyesettel jelöljük. Mi estas en la domo. – A házban vagyok. Mi iras en la domon. – Megyek a házba.
[szerkesztés] Kiejtés 9. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés).
[szerkesztés] Hangsúly 10. A hangsúly mindig az utolsó elõtti szótagon van. A hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója kissé megnyúlik.
[szerkesztés] Szóösszetételek 11. Az összetett szavakat a szavak egyszerû kombinációjából kapjuk meg (a fõszó a végén áll). A nyelvtani végzõdések is önálló szavaknak tekintendõek. Pl.: skribotablo = skrib+o+tablo
[szerkesztés] Tagadás 12. Nincs kettõs tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó. Mi ne scias. – Nem tudom. Mi nenion scias. – Semmit sem tudok.
[szerkesztés] Irány kifejezése 13. Az irány jelölésére a szavak a tárgyeset végzõdését kapják (lásd 8. pont).
[szerkesztés] Elöljárók 14. Minden elöljárónak határozott és állandó jelentése van, de ha olyan elöljárót kell használnunk, melynek konkrét értelme nem mutatja, hogy melyik a megfelelõ, úgy a je elöljárót használjuk, melynek nincs határozott jelentése. A je elöljáró helyett tárgyesetet is lehet használni, elöljáró nélkül.
* al – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé * anstataŭ – helyett * antaŭ – elõtt * apud – mellett * ĉe – -nál, -nél * ĉirkaŭ – körül * da – részelõ birtokos: litro da lakto - egy liter tej * de – birtokviszony; szenvedõ szerkezet; -tól, -tõl (hely és idõ is) * dum – alatt (idõ) * ekster – kívül * el – -ból, -bõl * en – -ban, -ben * ĝis – -ig * inter – között * kontraŭ – ellen, szemben
* krom – kívül (átvitt értelemben, pl. „rajta kívül”) * kun – -val, -vel (társ) * laŭ – szerint, mentén * malgraŭ – ellenére, dacára * per – -val, -vel (eszköz) * por – -ért, végett * post – után * preter – mellette el * pri – -ról, -rõl * pro – miatt * sen – nélkül * sub – alatt * super – felett * sur – -on, -en, -ön, -n * tra – át * trans – túl
[szerkesztés] Szókincs, szóképzés 15. Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vett át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják. A több egygyökû szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, pl.: hospitalo – malsanulejo (kórház)
[szerkesztés] Egyszerûsítés 16. A fõnév és a névelõ utolsó hangzója elhagyható, és hiányjellel helyettesíthetõ. Ilyenkor a névelõ l hangját az elõtte álló szóhoz olvassuk, pl.: granda dom’, de: grandan domon; Tragedio de l’Homo
áh, bocs már jó ideje nem néztem ide, srry! azt megköszönném, ha majd késõbb szánnál rám egy kis idõt (persze, ha már csak megy)
Én most leszek középsuli harmadikos, szal lesz idõm. Meg a könyvtáros néni magyar tanár és azt mondta, h tud majd segíteni. Reménykedem benne, h lesz hozzá majd elég életkedvem :D Dragooon majd ha megtanulom, megpróbálok én is segíteni, de addig még sok idõ tellik el.
hát nekem kellene valaki, aki segít értelmezni az összes szabályt.. valahogy nem megy
Én is most keztem el saját erõmbõl tanulni az eszperantót és sztem okos ötlet volt, hogy legyen egy egységes világnyelv, dehát ez a nagy nyelvek emberei miatt nem nagyon akar elterjedni :( Egyébként sztem a Wikipédián elég jól leírják a nyelvtant, azon kívül találtam még ezt. Egyébként ott van a könyvtár, én nem is akartam ezt tanulni, csak megláttam és úgy gondoltam, hogy miért is ne? Szóval gép elõtt ülõ barátaim irány a könyvtár:D
Annyit mondok hogy a portugál meg kb. 200 millió embernek anyanyelve, és elég sokadik a listán...
1millióan beszélik és már van eszperantó anyanyelvû gyerek. ha más miatt nem, az érdekesség miatt megéri tanulni :P
Egyébként az ilyen csinált nyelvek nem sokat érnek. Többre mész, ha megtanulsz középszinten angolul, mint ha perfekt vagy eszperantóból.
Ajánlani fogom a topicot a nagymuteromnak... Keményen nyomja az eszperantót már nemtudom hány éve:D
hát, meglestem, de egy témát sem találtam, ami e remek nyelvvel foglalkozna, így hát nyitottam egyet arra kérnék mindenkit, aki tud, az írjon egy-két címet, vagy valami mást, ahol találhatok ingyenes nyelvleckéket! sajna nyelviskolára zsebpénzbõl nem futja, ezért tanulnék egyedül. nem baj ha a nyelvlecke angol v. spanyol nyelven van!