Sziasztok! Ki tudja az augusztus 21-ei programot, hogy hol lesz valami buli ?
Köszi szépen.Olvastam,hogy küldjem el az e-mail címemet, de aztán nem küldtem el. Pont így gondoltam, ha feltöltöd valahová és ide írod a linkjét,akkor mindenki le tudja szedni. THX
Heló mindenkinek! arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a kisváros c. TV sorozat összes részét honnan ehet leszedni? mert hallottam róla, hogy van egy oldal ahonnét ezt meg lehe t teni, de nem találom sehol. Ha valaki esetleg tuddja, ha szépen megkérlek titeket légyszi a [email protected] címre ha el tudnátok küldeni a linket, mert az igazság az, hogynem sûrûn jut idõm aórumokat olvasni és így egyszerûbb lenne. köszönöm szépen!!
Hát a tegnap esti szigetvári tuzijátékot hála égnek nem verte el az eso de a Bp it naon! 3 man meg haltak tobben megsebesultek!
Na hello mindenkinek ma voltma strandon az jóó volt amikor megjöttem elmentünk le megnézni mi volt itt Szigetváron a campingben de semmi érdekfeszítõ nem volt!
ez évi programok Szigetváron: Augusztus 20 Nemzeti ünnep (Ünnepség, kenyérszentelés, gyerekprogramok stb.)
Augusztus 26 V. Szigetvári Fúvósesztrád (Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar rendezvénye)
Szeptember 7-10 Zrínyi Napok, Városi kitüntetések átadása
Október 1 Szigetvár várossá avatásának 40. évfordulója
Október 6 Aradi vértanúk napja (Kegyeleti megemlékezés)
Október 23 Nemzeti ünnep
November 18 Zrínyi Miklós halálának évfordulója, megemlékezés
December 6 Jön a Mikulás! (Gyerekprogramok)
December 17 Karácsonyi Hangverseny (Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar rendezvénye)
December 18-24 Karácsonyváró programok (Kézmûves vásár, adventi készülõdés, koncertek, bábelõadások stb.
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az elsõ keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezõje.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevû keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az elsõ keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy õt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedõkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erõvel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Késõbb évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védõbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következõ: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a gyõri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák mûködtek, és azok váltak a mûvelõdés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítõk, hanem a mûvelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fõ emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fõ forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként mûködött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekbõl adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni õket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bõségesen ellátta õket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvõ magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerõsítette a kereszténységet. Bõkezûen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta õket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a késõbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta elsõ igehirdetését. Ezt követõen mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és õt választotta fia nevelõjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio címû mûvében elítélte az erõszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentõsebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) címû latin nyelvû mûve. A szöveget feltehetõleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetõen istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megõrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a fõpapoknak (III.), a fõembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözõk befogadására és védelmére (VI.), az idõsekbõl álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elõdök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát [1].
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel õ lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
Voltatok united koncerten? Wázzee én nem voltam de aludni nem bírtammiattuk!!
Igen aki akar jojjon vagy ah valami baj a a géppel megprobálunk segiteni !!!!
Kész a Baranya megye címû topik!!!
Nos igen holnap nagy buli lesz ugyhogy mindenki COME ON!!!!!
Holnap augusztus 20 nagyon sok program várja az érdeklõdõket itt Szigetváron de gondolom máshol is aki tud jöjjön és látogasson el ide!
Jó reggelt mindenkinek ma augusztus 19-ke van szép napos délelött és délután várható!
Ma Ilona napja van :D
Szent István napi megyei ünnepség 2006. augusztus 20.
Programok
10.00-13.00 Kemping Fõzõverseny Játszóház (A Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület és a Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának közös rendezvénye) Kézmûves kirakodóvásár
Sóház Galéria Mai magyar grafika kiállítás 11.00-15.00 Kemping Szórakoztató programok Közremûködnek: Szigetvári Karate Klub Almamelléki Általános Iskola Gyermek-tánccsoportja Almamelléki Nõi Dalkar Borostyán Nyugdíjas Csoport Mozsgói Õszikék Nyugdíjas Klub Bánfai Õszidõ Nyugdíjas Klub Bánfai Hagyományörzõ Cigány Táncegyüttes Dencsházai Asszonyklub Kórusa Nagypeterdi Nyugdíjas Klub Bazsarózsa
14.00 Kemping Ördögszekér Kompánia bábtársulás 13.30 Vigadó „46”-Bemutatkozunk-TKT Kistérséget bemutató kiállítás megnyitója bor és étel kóstolókkal 14.00 Zrínyi tér A Szigetvár- Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás új irodájának átadása 14.30 Díszterem Kitûntetés átadás, állófogadás 15.30 Kemping Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar 16.00 Kemping Ünnepi mûsor: Köszöntõt mond Paizs József polgármester és Kékes Ferenc a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke Ünnepi beszédet mond Gráf József FVM Miniszter Közremûködik: IH Euro Dance Stúdió István a király 17.45 Kemping Híres Pannónia Régizene Együttes 19.00 Kemping Kenyérszentelés – Az új kenyeret megszenteli Csoma Dezsõ római katolikus esperes Közremûködik: a Somogyhárságyi Tánccsoport és Kovács Noémi
19.30 Kemping Bonyár Judit (a Megasztár különdíjasa) és a Neofolk 20.45 Kemping Tûzijáték 21.00-24.00 Kemping Bál a Menthol zenekarral
A program szervezõi:
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás
Ha valakinek megvan a F1 1998-2002 ig az jojjon a netre multiplayerbe a Szigetvár Race-ba vagy csinálja meg a servert :D
Mint tudjuk Szigetvár Baranya megyében fekszik. És Baranya megye az ország ugymond déli részén fekszik.
Lehetõségek Szigetváron és környékén:
Borászatok, pincészetek Falusi szálláshelyek, vendégházak Gyógy- és termálfürdõk Horgászat Ifjúsági szálláshelyek
Területe 4487 négyzetkilométer. A lakosság száma több mint 408 ezer. Jellegzetesen aprófalvas település, a megye településeinek kb. 67 százaléka olyan kis falu, ahol 500 fõnél kevesebben élnek. Megyeszékhely: Pécs.
1867 januárjában Vermes György, Hölbling Ignácz, Salamon Gyula és Koharits Ferenc szigetvári lakosok elhatározták, hogy gyûjtést indítanak abból a célból, hogy Szigetváron kórház épülhessen.
Jó példával elõl járva rögtön több száz forintot ajánlottak fel és az évek során a község, a környékbeli falvak lakosságának adakozása eredményeként, 1894-re összegyûlt csaknem 8000 korona. A befolyt összeget 1894 szeptemberében felajánlották Somogy vármegyének (akkor még odatartozott Szigetvár) a szigetvári kórház építésére, a község pedig ingyenes telket biztosított az építkezéshez.
A Vármegye és a Belügyminisztérium engedélyével az építkezés - melynek vezetõje Vermes György turbéki földbirtokos volt - megkezdõdött és 1895 õszére be is fejezõdött.
1896-ban a Belügyminiszter közkórházi jelleget adományozott a kórháznak és még ez év április 8-án - száz évvel ezelõtt - dr. Raksányi Árpád igazgató fõorvos vezetésével a Szigetvári Kórház 42 felszerelt ággyal megkezdte mûködését. Munkáját segítette egy alorvos: dr. Vajda Ignácz, Verbõczy János gondnok, továbbá három apáca, két szolga és egy nõcseléd. A szüléseket a községi szülésznõ vezette.
A kórház, ekkor saját konyhája nem lévén még, az élelmezést Beck Dániel szigetvári vendéglõs ilyen irányú megbízásával oldotta meg.
Salamon Gyula gyógyszerész az elsõ évben 30% árkedvezménnyel vállalta a kórház gyógyszerrel való ellátását.
A kórház épülete az akkori követelményeknek megfelelt, azonban a vízvezeték és a szennyvízcsatorna hiánya a késõbbi mûködésben sok nehézséget okozott.
A kis kórház épület igen hamar szûknek bizonyult az emelkedõ betegszámhoz, így 1897 novemberére, az irodákat is kórteremmé alakítva, 52 ágyas intézmény lett. Ám az évek múlásával ez az ágyszám is kevésnek bizonyult: 1903 márciusában már 80 ágyon, 17 kisebb-nagyobb kórtermekben, férfi és nõi osztályon 40-40 ágyon folyt a gyógyítás. Ekkorra elkészült a konyha és a gazdasági iroda épületei is.
A folytonos bõvítés ellenére a zsúfoltság tovább nõtt, elkerülhetetlenné vált a fejlesztés, melynek eredményeként 1904 márciusára átadták a kórház új szárnyát. Ettõl kezdve csaknem nyolc évtizeden át, 100 ágyon folyt a betegek ellátása.
Bár sok-sok évig az ágyak száma nem változott, a betegellátás körülményei minõségileg folyamatosan javultak:
1904-ben új hõégetõt vásároltak a sterilizálás biztonságossága érdekében, az olvasni tudó betegek számára könyveket rendeltek és napilapot járattak, 1909-re vezetékes víz és telefon volt az építményben.
Az elsõ világháború a kórház életét is megnehezítette, az ágyak jelentõs részét háborús sebesültek foglalták el, 1918-ban Szigetvár - és vele a kórház is - szerb megszállás alá került. A nehéz gazdasági helyzetben az akkori igazgató: dr. Rosenberg Alajos sebész, mindent megtett a megfelelõ betegellátás érdekében. Saját pénzen vásárolt mûszereket, hogy a kezdetleges mûtõben operálni tudjon.
A harmincas években ismét lendületesen fejlõdött a kórház: 1931-re sikerült beszerezni az akkori legmodernebb Siemens röntgen készüléket.
1935-1938 között kialakították a központi fûtést és a hideg-meleg vizes fürdõszobákat, elkészült végre a szennyvízcsatornázás is. Átalakították, korszerûsítették a mûtõt, olyan mûszersterilizálót vásároltak, melybõl még kevés akadt az országban. A konyha és a tálaló elektromos tûzhelyet kapott.
1941-re elkészült az új szülészeti szárny, az ágyszám változatlan volt, de tágasabb, modernebb lett a környezet.
1942-ben a mosoda és a mûhely épületét is használatba vehették. A második világháború végén a kórház dolgozói sokat küzdöttek azért, hogy a kórház vagyonát megmentsék a német megszállóktól. Küzdelmük sikeres volt, a kórház teljes felszerelése megmenekült.
Az erõteljes fejlõdés újabb üteme 1948-ban kezdõdött, akkor az addig osztatlan közkórházban 30 ágyon belgyógyászati, majd 1950-ben 40 ágyon sebészeti, 30 ágyon szülészeti-nõgyógyászati osztályt létesítettek.
Az ötvenes években a megnövekedett járóbeteg forgalom miatt rendelõintézet építése vált szükségessé, ennek elsõ - 6 munkahelyes - részlege 1962-re készült el, második szárnya - mellyel 15 munkahelyessé bõvült - 1972-ben került átadásra.
Az új kórház építésének idõrõl-idõre felmerülõ gondolata a hetvenes évek elejére vált realitássá: addigra a csaknem 80 éves épület a megnövekedett szakmai igényeket, a diagnosztika fejlõdését már nem tudta követni építészeti elavultsága, illetve a hely szûkös volta miatt.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása 1973 õszén megkezdõdött és elsõ ütemként 1980 augusztus 20-án átadták a 310 ágyas ideg-elme részleget a gazdasági - mûszaki létesítményekkel együtt. (mûhelyek, konyha, étterem, mosoda)
A második ütem 1988-ban, 229 ágyas általános kórházi szárnyként került használatba, az új rendelõintézettel együtt. Ettõl kezdve, 92 évvel megnyitása után, a város egyik végén lévõ kórház megszûnt eredeti funkciójában mûködni és helyette a város másik szélén a kisváros 539 ágyas modern, új létesítményt mondhatott magáénak, ahol 15 osztályon történt a gyógyítás.
Õ szigetvár Hõse!!!
A hatalmas Almás-Patak felett épûl 2 új híd. És van egy csúcsteknológiás jelzõlámpánk, ami egyedülálló módon egy T alakú keresztezõdés irányítására képes. Ja és persze van két fekvõ rendõrünk is!
A település megközelíthetõ közúton, Pécs, illetve Barcs felõl a 6. számú úton, Kaposvár irányából a 67-es úton; vonattal a Pécs-Nagykanizsa vonalon.
A városban számtalan török kori emléket találunk
Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyõs területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elõdeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevû települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervezõ tevékenységnek is köszönhetõ. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelõ várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védõmûvekkel erõsítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.
A mai vár területét, a várostól északra fekvõ szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek elsõ ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század elsõ harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerõsítették, kelet felé L alakban bõvítve a területet. Ezt a várrészt a középsõ várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belsõ vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyingi Török család birtokában volt a környék.
A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerõsítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki elsõ ostromát Szigetvár. A kettõs királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Késõbb átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentõségét állandó õrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlõdõ török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védõ bástyákat korszerûekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az õ elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli fõkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részbõl álló erõdítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elûzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fõ fölé emelkedõ török várkatonaságot.
A középkori óváros központjában felépült dzsámit késõbb római katolikus templommá alakították
A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédõk kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai. Az elkövetkezendõ években komoly erõdítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gõzmalom, 1884-ben a cipõgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlõdésnek köszönhetõen az egykori hõsi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.
Település: Szigetvár Település rangja: város Lakosok száma: 11 000 Telefon körzetszám: 73 Irányítószám: 7900
Tényleg jó komcsi mekkora a méret hány kbyte? Megnéze mmit irnak az enyémre hogy be e tudja rakni mert nem biztos mert lehet nagy a mérete és akor ez lesz ha nem tudják azt berakkni !
Nem is az csak látom hogy márt szolt a modiknak hogy rakják be azt amit csinált amikor meg beszéltük tegnap hogy mindketten csinálunk egyet nah de mind1!
de a tied is elég jo !!!
:D szerintem o most nincs itt :D
Kösz Gyócsi hogy megvártál!! Végülis ezért dolgoztam!
yoy reggelt! Azt nem mondtátook hogy gif banner kell! :(
[IMG]http://[/IMG]
Máma United koncert lesz a Szigetvári várban !!!
A zenekar rövid története
1999-ben az akkor még Acid Company néven koncertezõ zenekar (Pély Barnabás, Romhányi Áron, Kolta Gergely és Vadász Péter) Orbán Tamás produceri és szövegírói közremûködésével elkészítette elsõ lemezét United néven. Ezzel a lemezzel rövid idõn belül a magyar könnyûzenei élet élvonalába kerültek. Olyan slágerek találhatók "Az elsõ..." c. albumon, mint a "Hárman párban", "Hófehér Jaguár", a "Koktél", vagy a "Nincs õsz, nincs tél". 2000-ben ez a lemez Aranyzsiráf díjat kapott "az év lemeze" kategóriáben, a "Nincs õsz, nincs tél" pedig Jakab Líra díjas lett. Ebben az évben zenekar és Orbán Tamás útjai elváltak. 2001-ben megjelent az együttes második nagylemeze "A Nap felé" címmel, melyen többek között a "Hajnalban még a Nap is más" c. sláger található. A harmadik nagylemez 2002 márciusában jelent meg "Keserû méz" címmel. Egy hónappal késõbb Kolta Gergely basszusgitáros helyét Mits Gergõ vette át.