Na én most elmentem majd jövök! Akkor holnap ha addig nem beszélünk csinálj akkor egy szuper bannert add meg a linket ahova felraktad és én a töbit intézem!
Pl nézd meg a #211 hozzászólást ugy csináld majd te is!!
Figyi megcsinálom holnap délelõtt azt ha tetszik akkor beirod ide linkelve hogy azt a bannert ide ebbe a topicba szerrtném és megcsinálják a modik!! Olvass vissza a Moderátorok figyelmébe topicba és ott nézd meg hogy csinálják!
A házigazdai jogok kiosztásának elvei
A házigazda jogok a fórum egy-egy témájára vonatkoznak, birtokában a felhasználó jogot kap a hozzászólások törlésére, és módosíthatja a téma fejlécét. Mivel a más felhasználók feletti jogok gyakorlása kiemelt felelõsség, ezért az alábbi irányelv alapján adunk rá lehetõséget: legalább 500 hozzászólás legyen a témában a házigazdai jogot kérõ fórumozó legalább egy éve regisztrált az elbíráláshoz feltétlenül szükséges, hogy a felhasználó az adott témában is felvesse a dolgot, és ezáltal a moderátorok megismerhessék az igénylõ támogatottságát, esetleges negatív kritikákat a kategóriában jelen lévõ moderátoroknak lehet más javaslata, illetve ha általuk negatív színben ismert emberrõl van szó, vétójogot kapnak
A pozitív elbírálást jelentõs mértékben gyorsítja, ha a felhasználó kompetens tekintély a szakterületen/témában (például írt FAQ-t, van honlapja a játékról,egyszóval letett valamit az asztalra), sok éve regisztrált és nincs rá panasz, vagy ha más topikokban már van házigazda joga, és a topiklakók elégedettségére végzi muködését.
A házigazda jogot a [email protected] címen lehet kérni, megjelölve az adott témát (URL-t is!), a kérõ felhasználó becenevét és azonosítólapját, illetve az adott témában a jog kérésének hozzászólásszámát. Minden levelet elolvasunk, de fenntartjuk a jogot az indoklás nélküli elutasításra.
A HÁZIGAZDASÁG NEM JOG, HANEM FELELÕSSÉG. A felhasználó semmivel nem lesz különb, elvárjuk hogy segítse a fórumozókat, "legyen jelen". Pprobléma esetén a törlési lehetoséget elvesszük.
Indokolatlan törlések, személyeskedés stb. esetén panasszal szintén a [email protected] címre lehet fordulni. Részletes indoklás nélküli tiltakozásokat nem veszünk figyelembe.
A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy olasz bástyaszerû és a mintegy 6 méter magas és 3 méter széles várfalak 6 katasztrális hold, szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletrõl, nyugatról, délrõl széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A bástyákat a törökök építették a vár elfoglalása után. A délkeleti bástya 1573-ban épült Szokoli Musztafa budai pasa anyagi támogatásával. A kõkeretes barokk városkaputól tompaszögben megtörõ hosszú boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az 1566. évi ostrom alatt elhunyt Szulejmán szultán dzsámiját.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tetõ alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható. A várépületek körüli területen kellemes fekvésû, ápolt park zöldell. A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre.
A régi belsõ vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetû torony alapfal maradványait, a belsõ vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevõ vizes árkot. Feltárásra került a belsõ vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével. Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra. Szigetvár török kori mûemlékekben gazdag. A török építészet jegyeit viseli magán a váron kívül a Zrínyi téri Ali pasa dzsámi, a piac mellett található Török ház is.
Szulejmán szultán dzsámija
A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék is. A dzsámi Mekka felé nézõ oldalán látható a kõkeretben foglalt, valamikor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab. A templomnak karzata is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsõrendû akusztikája van, kitûnõ hangversenyterem. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melynek délkeleti oldalán szintén van egy mihrab fülke. Az északnyugati oldalon csatlakozik a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14- szög alakú minaret, mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcsõ vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsõje van. A XVIII. században minaret nagyrésze leomlott, valószínûleg villámcsapás érte.
Ali pasa dzsámija
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiûzését követõen a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és elõcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bõvítették.
A dzsámi elõterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit díszítés látható. A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg a festõ, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét. A freskón a négy égtáj felé egy-egy táblát láthatunk, amelyeken latin feliratok olvashatók. A kiemelt római számokból Szigetvár négy fontos dátuma rakható össze. Keleti oldal: Szulejmán és Zrínyi halála => 1566 Nyugati oldal: A félhold alatt nyögött évek => 122 Déli oldal: A visszahódítás ideje => 1688 Északi oldal: A századik évforduló ünneplése => 1788 A festõ Zrínyit az antik mitológia Anteuszhoz hasonlítja. Marcona török harcosok emelik a magasba. Mögötte a magyar zászló látszik címerpajzsal és a kétfejû osztrák sassal. A Zrínyi körül csoportosuló törökök képe rendkívül változatos, tarka. A háttérben az ostrom alatt elhunyt Szuljmán látjuk ravatalon egy nyitott sátorban. A halott szultán felett zászlai és fegyverei látszanak. A második képen egy édesanyát látunk, az egyház jelképét, akit gyermekei, a keresztény katonák oldoznak ki bilincseibõl. Ezen a képen a festõ saját magát is megörökítette. A harmadik egységet a várból kivonuló törökök alkotják. Ezen a képen örökítette meg a várat felszabadító Vecchi Gábor ezredest a festõ. Az oltárkép ugyancsak Dorffmeister alkotása (Szent Rókus a keresztre feszített Megváltóval).
II. József egy 670 kg-os harangot adományozott a templomnak. A harangot újra öntötték, jelenlegi súlya 630 kg. Virágok, szõlõfürtök, levelek, valamint szentek dombormûvei díszítik, valamint két feliratot találhatjuk rajta. Ez a harang szólal meg szeptember 7-én a hõsök emlékére. A templomot 1911-ben Schulek Frigyes és 1973-ban Bozó Pál tervei alapján építették újra.
Ferences templom
A Ferences templomot Páduai Szent Antal ferences szerzetes tiszteletére szentelték fel. A barokk templom az 1736-ban épült, a város egyik török dzsámija helyén. Országos viszonylatban is kiemelkedõ mûvészi értékû a templom hármas barokk oltára, s védett a sekrestye 1770-ben készült bútorzata is. A hármas oltáron Szent István és Szent László mellett található egy nõi és egy férfi szerzetes. A sekrestyében található rózsafából készült arabeszk- hálóval díszített szekrényt a feljegyzések szerint a Lukács János készítette. Mint oly sok helyen, itt is török kori mosdómedencét alakítottak át szenteltvíztartóvá. A templom alatt kriptát fedeztek fel, ami feltehetõleg szerzetesek temetkezési helye volt.
A Ferences Rendház (mai zeneiskola)
A ferences templomhoz csatlakozó rendház 1740-ben épült barokk stílusban. A ferences szerzetesek a kertjükben termelték meg az élelmüket. Jelmondatuk volt: „ Imádkozz és dolgozz!”. Az eredetileg 2 épület felsõ emeletét 1830-ban lebontották. Jelenleg az épületben mûködik a Weiner Leó Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény. A hangulatos, zárt udvarában évente több koncertet rendeznek.
Karavánszeráj
Más néven Várospince, Török ház, a XVI. században épült. A hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza Magyarországon. Téglalap alapú, jellegzetes török téglákból épült 2 szintes épület. 80 négyzetméter alapterületû, kolostor boltozattal rendelkezik. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Az egyik elképzelés szerint gyerekek tanultak itt, mások szerint inkább vendégfogadó lehetett. Az ablakon fûzött török vasrács találhatók. Ma az épület felsõ szintjén miniatúrák láthatók, az alsó szinten a török hódoltságkori kiállítás található.
Sóház
Más néven Fehér-ház, Postakocsi- állomás 1790 körül épült. Az alsó helyiséget két oszloppár tagolja, felette cseh boltozat található. Ablakai szabályosak. Az épületet 1966-ban restaurálták. A termekben ma képzõmûvészeti kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók, az elõtérben egy kávézó mûködik.
Turbéki templom
Turbéki templom Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belsõ szerveit, majd föléje egy nyolcszögletû aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában.
Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Fõoltárára a Segítõ Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott gyõzelmet, az ország felszabadulását. A kõbõl faragott szenteltvíztartó még a török idõkbõl való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye.
Magyar-Török Barátság
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. A heroikus küzdelemben Zrínyi Miklós és 2500 katonája állt ellen a szultán 60.000 fõs seregének. Az 1 hónapig tartó ostrom során a maroknyira olvadt védõk hõsiesen kitartottak, s nem adták fel a várat, hanem végsõ erõfeszítésükkel rontottak a biztos halálba. I.(Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert szeptember 5-rõl 6-ára virradó éjszaka, 2 nappal a vár bevétele elõtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belsõ szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Selim késõbb a sír fölé márványból türbét emeltetett. A sokak által megcsodált építmény több mint 1 évszázadon keresztül állt. A törökök Szigetbõl való kivonulása után azonban a Habsburgok utasítására 1693-ban elbontották. A hagyomány szerint a helyén épült, a parkból is jól látható Turbéki katolikus templom. Hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások után került sor a barátság park megépítésére, amelyet 1994 szeptemberében Süleyman Demirel török köztársasági elnök és Fodor Gábor magyar mûvelõdési és közoktatási miniszter avattak fel. A park 1996-ban ivókúttal bõvült, amelyhez minden anyagot, így a csempét, burkolóanyagot, és a csodálatos márványt is Törökországból hozták. Törökország 1997-ben Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek is szobrot állított, így 4 évszázad múltán a két kiváló hadvezér közösen tekint hõsi csatájuk színhelyére, Sziget várára. Mindkét szobor Metin Yurdanur török szobrászmûvész alkotása. A parkban lévõ Szulejmán szoborral megegyezõ szobor található Szigetvár törökországi testvérvárosában, Trabzonban (Szulejmán szultán születési helyén). A parkot fennállása óta több tízezren látogatták meg Törökországból, hazánkból, és a világ számos országából. A tisztelet jegyében több magas rangú török vendég helyezte el itt a megemlékezés virágait.
Oroszlán szobor
A Gerendai István által elkészített szobor Szigetvár fõterén, a Zrínyi téren található. 1878-ban Szigetvár és a térség adakozásából épült. Magyarországon a legrégibb Zrínyi emlékmû. A vörös márvány talapzaton álló oroszlán a török félholdas zászlót tapossa. Az oroszlán szimbólum megtalálható Szigetvár címerében is, ahol két oroszlán jelképezi a szultán és Zrínyi harcát és halálát. A szobor talapzatán Vörösmarty Mihály epigrammája olvasható.
Zrínyi Miklós hadvezér lovas szobra
A szobor a belsõ vár udvarán található 1968. szeptember 8-án avatták fel. A szobrot Somogy József Kossuth díjas szobrászmûvész készítette.
Zrínyi Miklós várkapitány hõsi halálának emlékoszlopa
Az emlékoszlop a belsõ vár hídjánál, a kirohanás helyén a található. 1966. szeptember 10- én avatták fel, az emlékmûvet Erdei Ferenc építész készítette.
Zrínyi Miklós, a költõ szobra
A szobor a belvárosban lévõ parkban található, 1964-ben a költõ halálának 300. évfordulóján avatták fel. A szobrot Horvai János készítette.
Tinódi Latos Sebestyén szobra
Tinódi Lantos Sebestyén, költõ, zeneszerzõ, énekmondó (1515-1556), 1541-ig Török Bálint lantos deákjaként élt Szigetváron. Szobrát a vár fõkapujánál találhatjuk, Kiss István Kossuth díjas szobrászmûvész munkáját 1967. szeptember 10-én avatták fel.
Istvánffy Miklós történetíró mellszobra
Istvánffy Miklós történetíró „A magyarok történetérõl” címû mûvében a végvári harcok hõseinek méltó emléket állított. A modern szemlélettel magyarázott események között megtaláljuk Szigetvár 1566. évi ostromának festõi leírását, amelybõl a költõ Zrínyi Miklós is sokat merített. Istvánffy Miklós maga is tanúja volt a XVI. századi végvári küzdelmeknek. Ifjú korában Zrínyi Miklós alatt, Sziget várában volt vitézi szolgálatban. Isvánffy Miklós szobra a Vármúzeum bejárata elõtt található, 1968. december 8-án avatták fel. A szobrot Kárpáti Anna készítette.
Horváth Márk várkapitány szobra
Horváth Stancsics Márk 1556-ban lett a vár kapitánya. Kapitánysága alatt 42 napig tartotta fel a budai pasa Kádim Ali seregét. Horváth Márk szobrát Nagy Géza szobrászmûvész készítette, a szobrot 1971. szeptember 5-én avatták fel. A szobor a belvároshoz közeli, Horváth Márkról elnevezett téren található.
Juranics Lõrinc szobra
Zrínyi zászlótartójának szobra a Szabadság és a Vörösmarty utca deltájában található, amelyet Trischler Ferenc készített, és amely 1981. szeptember 13-án került átadásra.
Az elsõ világháborús emlékmû
A háborúban elesett 125 szigetvári hõs tiszteletére készült emlékmû a Zrínyi tér kegyeleti parkjában található. Az emlékmûvet 1923-ban avatták fel, Hikisch Jenõ készítette.
A második világháborús emlékmû
Az emlékmûvet Vanyúr István készítette, 1992-ben avatták fel. Az áldozatok névsora a templom oldalán elhelyezett táblákon olvasható.
Kapoli Antal mellszobra
Kapoli Antal Kossuth díjas pásztorfaragó szobra a Városi Könyvtár elõtt található. A szobrot Rátonyi József készítette. 1972-ben avatták fel.
A költõ Zrínyi Miklós szobra „Adria tengerének sirénája”
A szobor a Városi Kórház parkjának elõterében található. Készítõje Makrisz Agamemnon. 1996-ban avatták fel.
Szigetvári Hõsök emlék-keresztje
Az emlék-kereszt a vár északi oldalán található. Egy rövid sétával közelíthetõ meg. Az emlékmû készítõje Szatyor Gyõzõ, 1996-ban avatták fel.
Országalma szökõkút
A belvároshoz közel, a Deák Ferenc téren lévõ parkban, 2000. augusztus 20-án került átadásra az Országalma szökõkút. A kompozíciót Faragó Vilmos keramikus készítette.
Zsolnai ivókút
Az ivókút a Zrínyi tér melletti Rókus közben található. Készítõje Vajda László. 2000. Augusztus 20-án avatták fel.
Millennium Emlékmû és Park
A millennium évében 2000-ben adták át Bencsik István szobrász és Dévényi Sándor közös alkotását. A park és az emlékmû a vár elõterében található.
Szent Rókus szökõkút
Szigetvár város fõterén, a Szent Rókus templom szomszédságában található a Szent Rókus szökõkút, amelyet 2002. október 5-én avattak fel. A szobrot Veres Kálmán készítette, a posztamenshez szükséges márványt Déva város adományozta (Szigetvár testvér városa).
Vigadó
„Ez a ház szakmai tevékenységem egyik csúcsa, mindazok az elemek amelyekre valaha rátaláltam, itt szerepelnek, sõt még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is. A három egymásba hatoló kupola amely megidézi az elsõ Goetheaneumot megzabálja a két oldalsó szárny régi kultúráját jelképezõ leromosodó falait amelyek eldõlnek és eltûnnek az általuk létrehozott geometriailag egyszerû tértartalmában azonban rendkívül bonyolult és erõs szürreális hatásokkal mûködõ térben.” (Makovecz Imre) Sajnos a Vigadó épületét a mai napig nem sikerült teljes mértékben használhatóvá tenni. A nagykupola alatti terem nem, csak az épület elsõ részén található termek használhatók. Napjainkban a Vigadó a város egyik kiemelkedõ közmûvelõdési színtere, amelyet közmûvelõdési megállapodásban rögzítettek szerint egy civil szervezet tölt meg programokkal.
Informatika és tudomány
