Hellosztok látom csak 1 ember tesz meg mindent a topicért (CSOPI007 :))
Az SG hétvégi játék ajánlata : FlatOut 2 Hivatalos oldaluk: FlatOut 2
Leirás: Az elsõ részhez képest mindenben dupláz a Flatout 2, több mint 5000 teljesen rombolható tereptárgyat kapunk, a 34 választható autón összesen 40 zúzható alkatrésszel. 12 minijáték és 60 pályakombináció áll a rendelkezésünkre, melyeken multiplayer módban összesen 8 játékos mérheti össze az erejét. A bajnokságokon belül több nehézségi szinten is indulhatunk, és most elõször lehetõségünk van több autó birtoklására is.
FlatOut 2 zenei lista: Alkaline Trio - Fall victim Alkaline Trio - Mercy me Audioslave - Man or animal Audioslave - Your time has come Fall Out Boy - 7 minutes In Heaven Fall Out Boy - Snitches, and talkers get stiches and walkers Megadeth - Symphony of destruction Mötley Crüe - Dr. Feelgood Nickelback - Believe it or not Nickelback - Flat on the floor Papa Roach - Blood brothers Papa Roach - Not listening Rise Against - Give it all Rob Zombie - Demon speeding Rob Zombie - Feel so numb Supergrass - Road to Rouen Supergrass - Richard III The Chelsea Smiles - Nowhere ride Underoath - Reinventing your exit Vines - Don't listen to the radio Wolfmother - Pyramid Wolfmother - Dimension Yellowcard - Rough landing Holly Yellowcard - Breathing Zebrahead - Gimme some more
Képek a játékbol:
I. István
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az elsõ keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezõje.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevû keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az elsõ keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy õt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedõkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erõvel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Késõbb évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védõbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következõ: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a gyõri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák mûködtek, és azok váltak a mûvelõdés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítõk, hanem a mûvelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fõ emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fõ forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként mûködött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekbõl adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni õket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bõségesen ellátta õket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvõ magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerõsítette a kereszténységet. Bõkezûen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta õket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a késõbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta elsõ igehirdetését. Ezt követõen mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és õt választotta fia nevelõjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio címû mûvében elítélte az erõszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentõsebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) címû latin nyelvû mûve. A szöveget feltehetõleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetõen istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megõrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a fõpapoknak (III.), a fõembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözõk befogadására és védelmére (VI.), az idõsekbõl álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elõdök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát [1].
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel õ lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
Augusztus 20. Események a világban
636 – A muszlim arab hadak döntõ gyõzelmet aratnak a Bizánci Birodalom seregei felett a jarmúki csatában. 1000 – A magyar Államalapítás. 1623 – I. Musztafa török szultánt végleg leteszik a hatalomról, helyette II. Oszmán testvérét, IV. Murádot kiáltják ki. 1849 – Gróf Vécsey Károly honvéd tábornok Borosjenõn kapitulál a cári csapatok elõtt. 1900 – Megalakul Vázsonyi Vilmos irányításával a Polgári Demokrata Párt. 1908 – A gyõri Rábca-hidat áthelyezik a folyó új torkolatához, eredeti helyétõl kb. 2 km-re. 1940 – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. 1944 – A Kárpátok elõterében megindul a szovjet hadsereg (a 2. és 3. Ukrán Front) Iaºi–Kisinyov offenzívája. A hadmûvelet gyors sikere nyomán augusztus 23-án Románia kapitulál. 1953 – Budapesten megnyitja kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). [szerkesztés] Születések 1601 – Pierre de Fermat, francia matematikus († 1665) 1664 – Pálffy János császári tábornagy, horvát bán, késõbb Magyarország fõhadparancsnoka († 1751) 1779 – Jöns Jakob Berzelius, svéd kémikus († 1848) 1819 – Gorove István politikus, közgazdász († 1881) 1827 – Josef Strauß, osztrák zeneszerzõ, karmester († 1870) 1847 – Boleslaw Prus, lengyel író († 1912) 1886 – Paul Tillich, német származású amerikai evangélikus lelkész, teológus, vallásfilozófus 1901 – Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz író († 1968) 1905 – Kunfalvi Rezsõ, fizikatanár († 1998) 1937 – Bogár István, zeneszerzõ 1941 – Szlobodan Milosevics, Jugoszlávia egykori szövetségi elnöke († 2006) 1944 – Radzsiv Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök († 1991) [szerkesztés] Halálozások 984 – XIV. János pápa 1823 – VII. Piusz pápa (* 1740) 1912 – William Booth, angol metodista prédikátor, az Üdvhadsereg alapítója (* 1829) 1914 – X. Piusz pápa (er. neve Giuseppe Melchiore Sarto), (* 1835), uralk. 1903-1914. 1915 – Paul Ehrlich, német tudós, orvostudományi Nobel-díjas (* 1854) 1917 – Adolf von Baeyer, Nobel-díjas német kémikus (* 1835) 1956 – Nagy Emil képviselõ, igazságügy-miniszter Bethlen István kormányában (* 1871) 1961 – Percy Williams Bridgman, Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1882) 1977 – Dr. Gillemot László, gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, akadémikus (* 1912) 2001 – Sir Fred Hoyle, angol csillagász és sci-fi író [szerkesztés] Nemzeti ünnepek, évfordulók, események Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István szentté avatásának évfordulója Virágkarnevál Debrecenben
bocsi :D de az adatok amit néztewm hiányosak ugyhogy akinek hiányzik a sulija az szoljon!!!!!!
en pecsi vagyok igen es kimaradt az en iskolam afelsorolasbol pecsi reformatus gimnazium
Ormánság turisztikai látnivalói
I. Természeti értékek
I. 1. Erdoségek, fás ligetek
Az Ormánság déli felének erdosültsége meghaladja az országos átlagot. Mértéke az új telepítésekkel évrol évre növekszik. Becsülten a termoterület 20-25%-a erdo. A hagyományos állattartó gazdálkodás színterei voltak a fás legelok, melyeken több évszázados fák találhatók. Még megtalálhatók a következo községek külterületén északról érkezve. Okorág, Sellye, Drávafok, Kemse-Zehipuszta, Vajszló, Adorjás.
I. 2. Vadállomány
Az Ormánság vadban (részletes az „Állatvilág” c. dokumentumban) kiemelten gazdag terület, amit az infrastrukturális elzártság indokol. Jellegzetesség a sellyei szarvas, mely Draskovich gróf tenyészete. Számos kihaló félben lévo ritkaság talált élohelyet a kiterjedt erdok, mezok, mocsarak mélyén. Védelmükre a Duna-Dráva Nemzeti Park kelt. Évszázados távollét után a dél-szláv válság idején tért vissza a környékre a nidifarkas, mely éjszakánként falkában vadászik. Érdekesség a fekete gólya, mely a Dráva holtágaiban tanyázik.
I. 3. Vizek
Az Ormánság gazdag vizekben. A vízgazdálkodás revitalizálására Európai Uniós INTERREG forrásból úgynevezett „Os-Dráva” program indult.
A vizek gazdagok halakban. Ponty, harcsa, csuka, keszeg, kárász és csík fogható. A tavakra hatalmas madárrajok érkeznek. Halas tavak vannak északról érkezve Sumonyban, Okorágon, Sellyén, Zalátán, Drávafokon, Piskón, Kovácshidán. Termálvíz tört fel természetes módon Bogdása-Körcsönyepusztán. A melegvizes tóban afrikai halfajtákat tenyésztenek. Sellyén fúrt hévíz kút van, melyre fürdo épült.
Fürdozési lehetoség hivatalosan máshol nincs. A Dráván horvát oldalon mindenhol fürdenek, magyar oldalon a határorség megbunteti a fürdozoket. A büntetésre visszatérve: a Dráván csak a Nemzeti Park engedélyével lehet csónakázni, nagyobb csoportoknak elore be kell jelentkezni bakancsos túrákra.
II. Épített értékek
II. 1. Kastélyok:
-Draskovich Kastély-Sellye Fodor Kúria-Drávafok
Kastély-Magyartelek
II. 2. Református templomok
Majdnem minden község. Kiemeltek a fakazettás mennyezetuek:
- Drávaiványi - Kórós - Adorjás - Zaláta
II. 3. Múzeumok: - Sellyei Ormánság Múzeum+ talpasház és skanzen
Vajszlói Kodolányi Múzeum
II. 4. Vasúti híd.
Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti hídja egy Dráva holtág felett Zaláta és Drávasztára között. A vasútvonalat Draskovich gróf építette a Dráván át. A folyóhidat az elmúlt rendszerben felrobbantották. A völgyhíd ép, egyedi téglából rakott. A vasútvonal Sellyérol indul, a vasanyagot és a talpfákat a 60-as években felszedték. A vonal kerékpárral járható.
II. 6. Szolodombok
-Hegyszentmárton, Diósviszló a Tenkes Nyugati nyúlványain. -Csányoszró: a Dráva pleisztocén korabeli homokhordalék dombján vályog présházakkal.
-Vendégház, Sellye Termálfürdo -Kollégium, Sellye Szakiskola -Hársfa Camping, Sellye, Fürdo utca -Panzió, Sellye, Nagysziget -Félpanzió, Csányoszró, Kossuth utca -Vadászházak: Bogdása-Körcsönyepuszta, Sellye, Vajszló, Kemse
ORMÁNSÁG
I. Mezõgazdaság
Az Ormánság gazdaságának primer szektora a mezõgazdaságot, élelmiszertermelést, az erdõ és vadgazdálkodást foglalja magába. Ásványkincsek kitermelése egyedül a termálvízre korlátozódik.
A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötõdött-kötõdik. A rendszerváltással a kevés ipari vállalkozás többsége megszûnt, tönkrement; valamint számos hagyományos mezõgazdasági szövetkezet tönkrement még az átalakulást megelõzõen. A helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozás, számottevõ tõkeerõs nagyfoglalkoztató nincs is köztük. A forráshiány miatt a kistérség tõkeabszorpciós képessége alacsony. A területfejlesztés sikeréhez elengedhetetlenül fontos összehangolt programozás, partnerség még gyermekcipõben jár. Hiányoznak a valódi integrációt felvállaló szervezetek is.
II. Ipar
Az ipart néhány mikro- és kisvállakozás képviseli. Sellyén mûködik kettõ vegyi üzem, Vajszlón pedig egy fémmegmunkálóvállalkozás. Az élelmiszeripart Sellyén és Vajszlón egy egy helyi jelentõségû pékség jelenti. A kiterjedt erdõségekre számos fafeldolgozó vállalkozás alapult.
III. Szolgáltatások
A különféle szolgáltatások megléte, elérhetõsége igen korlátozott a kistérségben. A banki szolgáltatások közül mindössze egyetlen országos hálózattal bíró kereskedelmi banknak van fiókja Sellyén. A többi település egy részén a takarékszövetkezetek tartanak fent kirendeltségeket. A posta hálózatának átszervezése (mobil posta hálózat kiépítése és a kisforgalmú hivatalok bezárása) a kistérségben az elsõk között indult meg.
A tercier szektort a kereskedelem képviseli. Ezalatt a helyi kereskedelmet lehet érteni, pedig a kistérség határos Horvátországgal. A közel 100 km hosszan nincs határátkelõ. A másik fontos tercier szektor a közlekedés. A közlekedés legfontosabb feltételét jelentõ út- és vasúthlózat az elõbbi sûrûsödésével és az utóbbi gyérülésével jellemezhetõ az utóbbi évtizedekben. Az úthálózat a városok és kisebb vonzásközpontok felé irányuló szerkezetet mutat. A települések közötti kapcsolattartást nehezíti, hogy még mindig viszonylag nagy a bekötõ út végi települések aránya (zsáktelepülések). Az ilyen jellegû zsáktelepülések nyilvánvalóan hátrányoa helyzetben vannak a csomóponti fekvésû, vagy az áthaladó úttal rendelkezõ településekhez képest.
A térség teljes közúthálózatának becsült hossza 190-220 km, ennek kb. a fele burkolt (kb. 90-120 km.).
AZ ORMÁNSÁG NÉPRAJZI BEMUTATÁSA
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délrol a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja.
Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos foköto és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzoen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbol a vizes területekbol kiemelkedo dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve. A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlodés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megorizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit.
Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fuz-és nyárligetek, a tölgy-koris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból.
Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar koris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élohelye, a védelem alatt álló mezokön a liliomok és az íriszek különbözo fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfeju réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll.
Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, ozek, vaddisznók gyönyöru példányai élnek. A Dráva folyó és a halastavak a sporthorgászatra jó lehetoséget kínálnak.
A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övezo park, ami Dél-Dunántúl legjelentosebb arborétuma, sok ritka növénnyel.
Az építészeti emlékek foleg a népi építészetbol kerülnek ki. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzové az ú.n. talpas házak.
Az Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyofára temperával festett díszítoelemek szimbólumrendszerei az osi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
Már van Pécs connection. :)
Meséljetek egy kicsit az Ormánságról, a lehetõségekrõl.
500.sz. Angster József Szakképzõ Iskola www.angsterj-pecs.sulinet.hu 7623 Rét u. 41-43. térkép Tel.: 215-234, 215-559 Fax.: 517-888 Várnagyi Mihály
Hajnóczy József Kollégium www.hajnoczykoll-pecs.sulinet.hu 7633 Pécs, Türr I. u. 2. Tel.: 255-777, 255-483 Fax.: 255-723 Mezei József
Hajnóczy József Kollégium (B épület) (tagintézmény) www.hajnoczykoll-pecs.sulinet.hu 7624 Kodály Z. u. 20/a Tel.: 326-611 Fax: 326-611
Hajnóczy József Kollégium (C épület) (tagintézmény) www.hajnoczykoll-pecs.sulinet.hu 7627 Puskin tér 17. térkép Tel.: 243-838 Fax.: 243-839
Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola www.janus-pecs.sulinet.hu/ 7621 Pécs, Mária u. 2-4. térkép Tel.: 513-720, 310-911 Fax.: 516-339 Ritter Attila
Kodály Zoltán Gimnázium www.kodaly-pecs.sulinet.hu/ 7629 Pécs, Dobó I.u. 35-37. térkép Tel./Fax.: 539-042 Gaál Tibor
Középiskolai Központi Menza 7623 Szabadság u. 25. térkép Fax.: 314-653 Fax.: 532-967 Neu Ernõné
Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola www.kero.eu.org 7623 Rét u. 10. térkép Tel.: 518-190, 512-742 Fax.: 518-190 Metzger Tibor
Pécsi Mûvészeti Szakközépiskola www.pecsimuveszeti.hu 7624 Pécs, Radnics u. 9. térkép Tel.: 517-950 517-953 Fax.: 517-959 Fükéné Walter Mária
Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképzõ Iskola www.szoceu-pecs.sulinet.hu/ 7621 Pécs, Mária u. 5-7 Tel.: 314-667, 511-940 Fax.: 314-667 Dr.Mikli Éva
Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképzõ Iskola (tagintézmény) 7623 Rákóczi u. 2.(gyak.képz)
Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium www.pollack.hu 7621 Batthyány utca 1-3. térkép Tel.: 72/513-680 Fax.: 72/513-681 Horváth István
Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium kollegium.pollack.hu 7622 Batthyány u.1-3.(szakm) térkép Tel.: 326-133 Fax.: 326-848
Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium (tagintézmény) 7621 Jókai u. 8.(diákotth.) térkép Tel.: 513-650 Fax.: 513-652
Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium (tagintézmény) 7621 Dischka Gy.u.2.(konyha)
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola www.simonyi.sulinet.hu 7632 Malomvölgyi u. 1/b. térkép Tel.: 550-710 Fax.: 550-755 Déri Tibor
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola www.szechenyi-pecs.sulinet.hu/ 7621 Király u. 44. térkép Tel.: 513-160, 513-162 Fax.: 513-163 Bende Zoltán
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola (tagintézmény) 7626 Koller u. 4. (torn.ter) térkép
Teleki Blanka Leánykollégium 7621 Apáca u. 23. térkép Tel.: 315-789, 313-364 Fax.: 315-786 Komlódi Józsefné
Zipernovszky Károly Mûszaki Szakközépiskola www.zipernowsky.hu/ 7622 Pécs, 48-as tér 2. térkép Tel.: 312-344 Fax.: 312-139 Dr.Szederkényi József
Nem önkormányzati intézmények
Név Cím Telefon Vezetõ Babits Mihály Gyakorló Gimnázium 7633 Pécs, Veress E. u. 15. térkép Tel.: 255-166 Muráth Ferenc
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium www.crnl.hu 7621 Pécs, Széchenyi tér térkép Tel.: 312-888 Páva Péter
Gandhi Közalapítványi Gimnázium www.gandhi-gimn.sulinet.hu 7629 Pécs, Komjáth A. u. 5. térkép Tel.: 239-655 Csovcsics Erika
Comenius Szakképzõ Iskola 7625 Pécs, Váradi A. u. 4. térkép Tel./Fax.: 511-266, 511-266 Kozma Béla
hatvani vagyok :) kicsit messze van baranya megyétõl,pécstõl úgy 200,vagy durván 250-300 km-re van :) de baranya megye elvarázsolt,fõleg pécs,nagyon jó hely,mo-n nem sok jobb hely van...
abaligeten,sikondán(a wellneses cucc éttermében egyszer kajáltam,meg majdnem fürödtem is) és pécsett voltam.meg még 1-2 helyen talán baranya megyében.szép hely nagyon.
A szálloda a történelmi nevezetességû kisváros fõterén található, 36 db kétágyas, pótágyazható, fürdõszobás szobával, saját parkolóval. Diákcsoportoknak kedvezmény! A Zrínyi-vár mindössze 300 m-re, a Termálfürdõ 500 m-re, a Török-Magyar Barátságpark 3 km-re található a szállodától.Igény esetén programszervezés!
Domolos Kastélyszálló
Ideiglenesen zárva :DDDDD
Lenzl's Panzió
Magyarország Európa szívében. Délnyugaton: Északról a Balaton, délrõl a Dráva, keletrõl a Duna által határolt területen található Dél-Dunántúl. Változatos, folyóvölgyekkel tagolt, dimbes-dombos vidék. A terület nemcsak történelmi eseményei miatt vált ismertté (Pécsvárad, Siklós), hanem kiemelkedõ minõségû
Hotel Kumilla
A kétcsillagos szálloda Szigetváron , Zrínyi hõstettérõl és váráról ismert történelmi kisvárosban található. Autóval a 6-os fõközlekedési úton, illetve Kaposvár felõl a 67-es úton közelíthetõ meg. Vonattal Pécs-Budapest fõvonalon szentlõrinci átszállással. A vasútállomástól és a buszpályaudvartól 15
A fogadó szobái klimatizáltak, az 50 fõs étterem, a 60 fõs kerthelyiség és a 40 fõs különterem rendezvények lebonyolítására is alkalmas.
Magyaros ételkülönlegességek, bormúzeum a fogadó
Szent Ágoston Hotel
A Szent Ágoston Hotel Pécsett, a történelmi belvárosban, a Széchenyi tértõl két percre, a 6-os útról autóval és tömegközlekedéssel is egyaránt jól megközelíthetõ helyen, nyugodt, csendes környezetben várja pihenni vágyó vendégeit. Tágas, világos, jól felszerelt szobákban fürdõszoba, telefon, színes TV
Sikonda Wellness Hotel Magyarország, Baranya megye, Komló-Sikonda
A Mecsek festõi völgyében fekvõ Sikonda Wellness Hotel 36 szobával, 6 medencés szabadtéri és fedett termál- és élményfürdõvel, több, mint 30-féle wellness szolgáltatással várja vendégeit.
A korszerûsített és felújított Harkányi Gyógy- és strandfürdõ Magyarország déli részén várja a gyógyulni vágyókat. A 62 °C-os magas szulfid-kén tartalmú gyógyvíz a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedõket gyógyítja és segíti az egyes bõrbetegségek, pl. a psoryasis gyógyulását. Alternatív gyógymódokat
Abaliget a Mecsek hegység északi-északnyugati oldalán, Pécstõl 18 km-re, gyönyörû természeti környezetben helyezkedik el. Belterülete 89 ha, külterülete 1520 ha. A település maga egy észak felé nyitott völgyben fekszik, délrõl, nyugatról és keletrõl pedig lejtõk határolják. Éghajlatára a mérsékelten