Ezt szépen leírtad, megdícsérlek! Amikor annak idején a Siemens telefongyárában ilyeneket gyártottunk, örültem volna, ha a beóim ilyen szépen el tudták volna mondani mindezt..
Csak sajnos a lényeget nem érinti. A példa (példák) arról szólt, (szóltak,) hogy egyes korokban, a ma már mindennapos eszközökrõl matematikai tökéletességgel bebizonyították, hogy lehetetlenek..
Ma pedig, gond nélkül mûködnek..
(pl az UTP ha akár 100 méterre is, de mûködik.. pedig az Euler féle sávszélességi törvény kizárja ekkora sávszélesség létét csavart érpáron.)
(Bár megjegyzem, hogy at UTP 6 km-ig mûködik a HP (Hewlett Packard) elektrooptikai csatolójával.., így ha lesz jobb csatoló lesz nagyobb hossz is..)
Hogy örökmozgó-e vagy sem... Az örökmozgóktól mint mumusoktól nem szabad félned.
Ha tudod, hogy a megmaradási tételek megállapodás alapján születtek, akkor ezzel azt is tudod, hogy nem szentírások, nem bizonyított tények,
hanem csupán szavazással elfogadott hypotézisek.. feltételezések.
Így a megmaradási "törvények" megsértése nem túl nehéz feladat.. és nem is számít bûnnek, még akkor sem, ha számodra, valamilyen tévhitbõl következõen bûn is..
Nos ha kilövelled az üzemanyagot, akkor az ugyanakkora energiával ellentétes irányba fog menni, mint gyorsításkor, mind pedig lassításkor. az ûrhajó m*v-je ugyanannyi lesz, mint a kilövellt üzemanyag m*v-je. Gyorsuláskor az egyik, fékezéskor a másik irányba. Tehát az energiád fele fog csak hasznos lenni. Szóval száold bele a két irányba kilõtt üzemanyag mennyiségét és energiáját is és nem lesz paradoxon a dolog.
"Ki fizetett volna a drágább PCM-kódekes telefonkészülékekért?" Ja és még tegyük hozzá, ennek a telefonkészüléknek külsõ tápenergia kellett volna. A normál telefonkészüléknek nem kell.
" Itt egy link a mágneses térben lebegõ grafitról:" És, ezzel semmi gond, csak annyi kiegészítést tennék, hogy ez a grafit egyik "speciális" változata nem sima grafit. Viszont az örökmozgókkal van - egy klasszikus (400 éves) örökmozgót akarsz látszólag új köntösbe (smot, lebegõ grafit, bizmut, Curie-ötvözet) bújtatva "megalkotni".
"Hogy is jut a 64 kbites jel át a csavart érpáron ??" "The basic digital circuit in the PSTN is a 64-kilobits-per-second channel, originally designed by Bell Labs, called Digital Signal 0 (DS0). To carry a typical phone call from a calling party to a called party, the audio sound is digitized at an 8 kHz sample rate using 8-bit pulse code modulation (PCM)." Public switched telephone network - Digital Channel 8 kHz-es mintavételezési frekvencia 8 biten PCM-típusú modulációval = 64 kbit/sec-es átvitel. Mi ebben a különös? A digitális átvitel ezt tudja. Ja, hogy otthon nem ilyen volt? Ki fizetett volna a drágább PCM-kódekes telefonkészülékekért? Meg az ezzel járó plusz költségekért?
"De jobbat kérdezek, "az ismert összefüggés szerint", az UTP csavart érpárján hogyan jut át 100 Mbit ?" Kezdjük ott, hogy a szimpla telefondrótban (ami a szimpla telefonba fut be) 2 ér van (amit kihasznál effektíven). Az Ethernet UTP-kábelében 8, de ebbõl csak 4 van kihasználva (2 küldésre 2 fogadásra). A normál telefon Cat1-es kábelt és RJ-11-es csatlakozókat használ, az Ethernet Cat5-ös (régebben Cat3-as), Cat 5e-s kábelt RJ45-ös csatlakozókat használ. A normál telefon analóg félduplex hangátvitelre lett kitalálva, ezért limitálva lett a sávszélesség. Az Ethernet viszont teljes-duplex digitálisra, ezért a sávszélességnek nem szabott semmi határt. De a távolságnak igen - 100 m maximális távolság, ráadásul a szegény UTP kábel érzékeny a különbözõ zavarokra (ezért használnak STP kábelt épületen belüli kábelezésre, épületen kívül meg optikai kábelt).
Itt egy link a mágneses térben lebegõ grafitról:
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/6/7/8/6/BIG_0001526786.jpg ("Élõben" a technika házában megnézheted.. a lebegést.)
Az ilyen tények miatt nem értem a nagy ellenkezésedet. Lehet, hogy a tudásod, tapasztalatod szegényes csupán?
Úgy van.. Tudod, ez abból adódik, hogy vannak akik értik-tudják a fizikát, így mernek beszélgetni-vitatkozni a kérdéseirõl - ellentmondásairól, és vannak akik tudják, hogy nem értik-nem tudják, de nem akarják, hogy kiderüljön. Így abba a kevésbe kapaszkodnak foggal-körömmel amit bemagoltak.
"Nem tudom honnan veszed ezt a 2400Hz-et, elárulom, hogy ~4kHz-rõl van "
Hát nem..
A polgári analog telefon hangsávja, 4 kHz-s léptékben lett egymásra ültetve a távolsági csoportvivõs rendszerben, de egy-egy hangság 400-3200 Hz között volt szürve, alul és felül a telex és vezértlõsáv volt.. A katonai sáv szûkebb volt 800-2800 Hz beszédsávjával.. viszont a titkosító berendezés kevesebb hibával dolgozott ha a dupla telexsávon üzemelt. Hogy nem tudod, azt jelenti csak, hogy amit egyikünk csinált azt a másikunk csak olvasott.. de azt is felületesen és rosszul.
"~4kHz-rõl van szó, amit a jól ismert összefüggések szerint 8kHz-en mintavételeznek. "
A 8 kHz-s mintavételezés már majdnem stimmel.. 64 kbites miintavételezés a digitális telefon alapja.. 8 kByte/sec adatátvitel.. Tehát nem 8 kHz, hanem 8 kByte/sec .. ne keverd..
"Ezen pedig a büdös életben nem fogsz 64kbitnél többet átvinni, mert a telefonközpontokban lévõ PCM kodekek már évtizedek óta ennyit visznek" át, erre van méretezve, ilyen vonalak kötik össze az egyes központokat. (Ma már persze STM-be multiplexelve, szóval ebbe ne köss bele.)"
Nos, igen. Nem kötök bele.. mert a belekötést már megtetted helyettem.. rosszul..
Hogy is jut a 64 kbites jel át a csavart érpáron ?? De jobbat kérdezek, "az ismert összefüggés szerint", az UTP csavart érpárján hogyan jut át 100 Mbit ? Amikor a archnet koaxán 2,5 Mbit volt a csúcs? Az ismert összefüggés szerint..
Bár mindez eltörpül az FM, MFM, RLL, DRLL8.. stb. modulációs lépcsõkkel létrehozott átviteli sebességnövekedés mellett.. Ami a "büdös életben" csacskaságát illeti..
Látom vaktában vagdalózol.. sértegetni próbálsz, értelmes válasz helyett.. "Vedd észre.." észrevettem, hogy rémülten kapaszkodsz nem ide illõ érvekbe.. Egely-rõl, csak annyit: nem tanárom, nem mintaképem, de akkor is kijár neki a nevének tisztességes leírása.
Öveges, Budó, Szalay professzorok.. ök példaképeim és tanáraim voltak.. (Bár félek, hogy ezen neveket sem ismered..)
Jobb inkább a cirkuszi kikiáltó szerepét betölteni? Vagy az egyik kereskedelmi csatornánk Kókusz-adásának bemondójának lenni? Vagy TV-Shopos termékárusító szerepe?
Jöjjenek csak jöjjenek! Csak folyvást, csak folyvást! Öregeknek és gyerekeknek csak féláron! Itt látható a csodálatos, a fizika törvényeinek ellentmodó szerkezet, melytõl retteg az olajmaffia, melyet senki nem tudott megmagyarázni (viszont a Gubagyûjtõ Intézet munkatársai - akik mind neves ezotéria-szakértõk, méréseikkel igazolták a szerkezet mûködõképességét). De minek a magyarázat, hisz látható, hogy ez a kicsiny készülék egyszerre lát el egy fúrógépet, egy grillsütõt és egy elektromos vibrátort! Hogy mirõl mûködik? Á, azt magának hiába magyaráznánk úgysem értené! Használja a Cserenkóv-fényt, a Möbius-sugárzást, a Pi-vizet, és a nullponti-energiát! Csak 300 000 000 000 $-ba kerül, 20 000 000 000 $-ért kap hozzá 50 évre terméktámogatást!
És a csodaváró emberek ezt mind el is hiszik. Mert csodákra szükség van Meg ****-gazdaságos termékekre. Meg látszólag a szabályosságoknak ellentmondó eszközökre ("jééé, ez mozog/forog/fütyül/kattog/...").
Bocsika,tudom féfiak...de,akkor miért Einstein elméletére alapozzák(tér,idõ) a 11 dimenziós húr-elméletet is...meg szted....nem a múltunkban kell keresnünk a gravitáció elméletét...vagy szted.az jövõkép?...úgy is mennem kell....bocsika
Én spec. csak ezt a sarkos gondolkodásmódot krtizálom. Azt mondják, minek vizsgálódni ott, ahol a múltban nagy elmék vizsgálódtak, és megalkották az általuk örökérvényûnek mondott, sziklaszilárdan tartó alaptörvényeiket.
Vizsgálják 100an, vizsgálják 1000en, ha másképpen nem , a nagy számok törvénye alapján valaki csak talál egy igazi, mûködõ kivételt. Te csak szorgalmasan zavarod el az érdeklõdõket a thermodinamika alappilléreitõl: -Menjenek tovább, nincs itt semmi látnivaló! A tudománynak fejlõdnie kellene, nem a múlt eredményeit õrizgetni féltékenyen, kinevetve a másként godolkodókat, más megközelítést keresõket. Ez sztem nem tudóshoz méltó hozzáállás ( inkább egy rendõr mentalitásához hasonló)
"Fizikában ugye mindig az a helyes megközelítése egy problémának, amit a tankönyvek ajánlanak?" Az áltudományoknál meg az a helyes, ha a meglévõ ismeretekbõl létrejött ismereteket dogmának kikiáltva, a tudósokat lehülyézve hülyeségeket kezdünk terjeszteni színes-szagos marketingmódszerrel? És miután egyrészt felhívják a hibáinkat a tévedéseinkre (lásd Egely), vagy megemlítjük, hogy a ketyere méréseit nem írták alá (lásd Gróf-Spanyol vs. BME), vagy bevalljuk hogy a hatásfok nem 100% feletti (Finsrud, Leslie Szabó), vagy erõteljes gyanakvást ébresztün (gyertyagenerátor); akkor összeesküvéselméleteket gyártunk, pénzeket kunyerálunk a cirkuszra és kenyérre éhes plebstõl, nacionalista érzelmeket mozgatunk meg egyesekben, és lehülyézzük mindazokat akik erõteljesen kételkednek a sok pontból bûzlõ megoldásokban?
aha...te,kis okos...azé a féfiak...azok féfiak...csak egy nyúlvánnyal több van nekik...hát nem?
Fizikában ugye mindig az a helyes megközelítése egy problémának, amit a tankönyvek ajánlanak? Senki ne merjen neki ellentmondani , mert az bizony csakis hülye lehet. Aki nem velünk, az ellenünk. Igen, mindig ez a sarkos gondolkodás tolta elõre a tudomány szekerét... Nem gyõzöm emlegetni, Max Plancknak is javasolták, h ne foglalkozzon fizikai kutatásokkal, mert az már egy lezárt tudomány,csupán 1-2 kérdésre kell csak választ adni...
Van nekem egy régi mechanikai paradoxon problémám. Nem okosodtam meg soha annyira hogy rájöjjek hol a bibi benne, de mivel itt úgy látom van elég szõke :) ígyhát vegyük úgy kiérdemelte a társaság hogy megosszam veletek. A szitu a következõ. Van egy rakétánk, m tömege van hajtómûve F erõvel tud hatni, ezáltal a gyorsulása lesz, és az egyszerûség kedvéért eltekintsünk az idõbeni üzemenyagfogyás általi tömegváltozástól,stb. Az értékek nem fontosak, mindenki annyit helyettesítsen be amennyiket akar, el kell játszadozni az értékekkel kicsit. Légüres térben kezdjük, semmi surlódás egyébb piszkáló tényezõ, bekapcsolom t ideig a hajtómûvet. Hatni fog az F erõ az m tömegre, a gyorsulással fog gyorsulni, t idõ elmultával kikapcsolom a hajtómûvet, addigra v sebességre tesz szert, az össz elhasznált energia az energiamegmaradás értelmében simán a mozgási energia mv^2/2 lesz. Vagyis ha azt mondjuk sima hidrogén és oxigén égett el ugyanannyi teljesítményû áramra lenne szükség visszaelektrolizálni a vizet mint amennyi mozgási energiára szert tett az ûrhajó - remélem eddig egyetért mindenki(ne felejtsük egyszerûen nézzük most a dolgokat, elviekben, tudom hogy ez sose ilyen tökéletes) Mondjuk megy megy mendegél ezzel a sebességgel, ezzel a mozgási energiával míg el nem jut valahova ahol surlódási erõ kezd rá hatni. Egyszerûség kedvéért legyen egy homogén gáz/légtér(semmi bolygó vagy gravitáció nehogy kombináljatok). Sima ügy, ha nem történik semmi a surlódási erõ megállítja. Ugyanannyi teljesítményt végzett a surlódás sornán mint amennyi mozgási energiája volt, egyszerû...(tudom hogy unjátok már... :) De ha megfigyeljük, ha megfelelõ ideig hagyom menni surlódásmentesen a hajtómûvet, surlódásba való belépés után is engedem menjen, és pont akkorára választom a fékezõ gáz általi surlódási erõt mint amekkora a hajtómûven F ereje(és montam már hogy most eltekintünk az üzemanyagfogyástól!) akkor én az idõ által megválaszthatom mekkora sebességgel menjek be a fékezésbe, ott is ugyannyi energiát(üzemanyagot) fog elhasználni a hajtómû másodpercenként mint bárhol, a P=F*v teljesítmény annyi mint erõ szer sebességnél én úgy vettem ki hogy ha elegendõ a bemenõsebesség, és elegendõ ideig tartom a surlódás általi munka alatt, van olyan összeállítás amikor a surlódási munka idõvel több lesz mint a surlódásmentes mozgáskor befektetett energia és az állandó hajtómûfogyasztás összege. Mint látjátok ez egy tök banális eset, lehet csak én nem értek a mechanikához, megtehettem volna hogy számértékekkel jövök, de itt mindenki felnõttkorú már.
Dehogynem lehet. Csak ezt a buta tudósok nem tudják megoldani, viszont pár lelkes amatõr meg - akár 2 byte-ba is tud egy bármekkora méretû állományt tömöríteni!
Hordjuk kamionnal DVD-ket. Annak az átviteli sebességét úgyse lehet egyelõre túlszárnyalni. Csak az a baj, hogy a csomagméret 1000000 Tbit.
Nem tudom honnan veszed ezt a 2400Hz-et, elárulom, hogy ~4kHz-rõl van szó, amit a jól ismert összefüggések szerint 8kHz-en mintavételeznek. Ezen pedig a büdös életben nem fogsz 64kbitnél többet átvinni, mert a telefonközpontokban lévõ PCM kodekek már évtizedek óta ennyit visznek át, erre van méretezve, ilyen vonalak kötik össze az egyes központokat. (Ma már persze STM-be multiplexelve, szóval ebbe ne köss bele.)
Azt pedig egyik 'tudós' sem állította, hogy lehetetlen a 28k-nál gyorsabb átvitel. Arról van szó, hogy mennyire tudjuk jól kihasználni a spektrumot. Bonyolult, drága berendezésekkel nyilván sokkal jobban, de a világnak tömegtermelésre és olcsó készülékre volt/van szüksége.
"Akkor születtek a csúcs modemek 28800 bites átvitellel.." Mint mondtam a csúcs modemek megjelenéséhez (ezek még a normál betárcsázós modemek) tömörítési eljárásoknak kellett megjelennie. V92, K56flex, stb... De ezek a "csúcs modemek" se váltják be a hozzájuk fûzött reményeket. A zajos telefonvonalakon nem volt elérhetõ az 56 kbaud (maximum 48). Másrészt az 56 kbps-es átvitelt az is lehetõvé tette, hogy a telefonközpontokat digitális vonalon kötötték össze.
A "megabites" átvitel nem az általad említett sávszélességen zajlik; ott is megvannak a szükséges tömörítési/multiplexelési eljárások; és ugyancsak megvannak a korlátjai (bizonyos távolsági határokon belül kell lennie a delikvensnek).
Szóval semmi különös nincs ebben.
"Nem elfogadható az indokod, hogy valamit azért ne, mert számodra bonyolult.." Nem számomra, a gyakorlati kivitelezés megbízhatóságot, biztonságot igényel. Az általad említett megoldás nem az. Mint Verne Utazás a Holdba címû mûvében - ágyúból kilõve a Holdra utazni.
" A macska is kifekszik a napra melegedni, de gondolom nem számítod napenergia hasznosító értelmes lénynek.." És kihasználja az infravörös hõsugárzást. Mi ebben a különös? Semmi.
"Legalább a nevét le tudnád helyesen írni.." Mesteredet becsmérlik? Ó, minõ gyász! Ránts kardot, ölj embert, hajigálj utcaköveket, le a gaz tudósokkal, mérnökökkel (máglyára mindet) - akadályozzák a fejlõdést (á, fúziós reaktort itt a hátsó kertben összerakok, mi abban a bonyolult? minek annak tudományos háttér? Minek annak mérnök?)!
Vedd észre, hogy a híres perpetuum mobile elõállítók (Finsrud, Leslie Szabó) sorra mondják azt, hogy nem 100%-os hatásfokú a ketyeréjük. Vedd észre, hogy cirkuszi elõadássá, TV-shop-os produkcióvá avanzsál az egész. Vedd észre, hogy az energetikában (de máshol is) a biztos, biztonságos megoldásokat szeretik. A hülyeségek elõbb-utóbb kiszóródnak.
szabad energia...csak az a baj....felszabadulna...csak nem szabad...így magamba zárom...leköt...éted?...te mi lesz,ha csak úgy...zutttyyyy...felszabadul...
nálam van bébi....nálam van...csak néha úgy leköt....
Szia!
Igen. Igazad van. Vannak nagy tudású tudósok, és vannak kistílû buta stréberek, akik azt hiszik, hogy ha vakon védelmezik a régi tudósok, régi elveit, akkor maguk is okosabbnak látszanak..
Kezdjük a ráadásnál.. Ehhez sem értesz, ezért nem értetted meg az utalást sem. Néhány évvez ezelött a tudósok álta kizárólagosan elfogadott volt az a matematikai bizonyítás, amely alapján 31 kbit-es átvitel sem érhetõ el a normál analog (800Hz-3200Hz) 2400 Hz sávszélességû telefon vonalon. Akkor születtek a csúcs modemek 28800 bites átvitellel.. Amikor ezt megcáfolva megjelentek a 56-64 kbites modemek megdõlt a megdönthetetlenül precíz matematikai bizonyítás.. Pedig nem került nyílvánosságra a differenciál átvitel elve, amit még 96' táján fejlesztettek ki a hadsereg részére, amelynek segítségével ugyanilyen 2400 Hz-es sávszélességen stabil sok megabytos átvitel érhetõ el. Ezekre utaltam..
Ha már említettem, akkor megjegyzem, hogy a francia akadémia matematikusai anno a gõzgéprõl is bebizonyítottásk, hogy mozgásra képtelen.. azután megszületett a gõzmozdony.., a repülésrõl, hogy levegõnél nagyobb fajsúlyú anyagból nem építhetõ repülõgép.. De szintén matematikai bizonyítás zárta ki a mai winchesterek adatsûrûségét.. és lám, a tudomány megdönthetetlen matematikai bizonyításaira fittyethányva egy-egy korongon sok gigát tárolnak..
A másik..
Nem elfogadható az indokod, hogy valamit azért ne, mert számodra bonyolult.. Bonyolult vagy sem, technikailag ma már kommersz alkatrészekbõl megoldható..
A napelem.. A fényelektromos hatás ismerete nélkül nem volt napelem.. miért vitatod ezt a tényt? A macska is kifekszik a napra melegedni, de gondolom nem számítod napenergia hasznosító értelmes lénynek..
"És beállsz.. Egely mellé a sorba.." Legalább a nevét le tudnád helyesen írni..
Arról már nem is kellene szólnom, hogy nem engem idézve felelsz nekem.. Nocsak? Ennyire ellenkezni akarsz?
Akkor nosza ellenkezz.. Említettem a tekercses, bizmutoa, grafitos és taszító mágneses teres megoldásokat.. Miért nem ellenkezel azokkal? Talán mert közismert tényekbe nehéz belekapaszkodni?
"A Curie-effektus hõigényébe kapaszkodsz" Nem csak abba, hanem az egész rendszer felfûtésének problémájába. Meg a rendszer hömérsékletének beállításába. Ezek eléggé komplikálják a helyzetet.
" Egy példa: A nap hõ-fény sugárzása ugyanolyan egyirányú, felhasználhatatlan homogén sugárzás volt, mint a gravitáció.." A nap hõenergiáját és fényenergiáját már régóta felhasználják. Kezdve a naptûzhelytõl...
"hogy igen, összeállítok olyan korrekt elrendezést" És beállsz Gróf-Spanyol Zoltán és Égely mellé a sorba. Cirkuszi mutatványos leszel ez által.
"minden jó lehetõséget kihasználó világban." Amikor az emberek 90%-a megvezethetõ mindenféle igéretekkel, csodamasinákkal, csodaszerekkel. És amikor nem válik be, õk vannak meglepõdve.
"nem lehet az analóg telefonon (800-3200 Hz átviteli sávon, azaz 2400 Hz sávszélességen) megabites adatátvitelt létrehozni." Analóg módszerrel aligha. Ehhez komoly tömörítési és multiplexelési eljárások kellenek, pláne digitális módon. Másrészt ne keverjük a sávszélességet és az adatátviteli sebességet - két különbözõ dolog.
Az egész tiltakozás arról szól, hogy a tudósok saját pozíciójukat és egzisztenciájukat féltik. Ha valaki kitalalálna olyasmit, ami ellentmond azoknak a dogmáknak, amikhez görcsösen ragaszkodnak, akkor annyi lenne a hírnevüknek, tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy aki mást, mond azt hülyének állítsák be. (ld. nyomó gravitáció elmélete, ami teljesen logikus és mindent megmagyaráz) Így volt ez régen is, aztán utólag csak kiderült, hogy mégis a föld forog a nap körül és nem fordítva. Úgyhogy nem biztos, hogy nem létezhet az, ami a mai igencsak hiányos ismereteink szerint nem felel meg az általunk felállított és pár év múlva elavultnak számító fizikai törvényszerûségeknek.
Nem esek neki én sem.. Csupán a "miért ne mûködjön" hozzáállására próbáltam felhívni a figyelmét..
Tucatnyi dologról hallottam, hogy miért nem fog mûködni, és lám-lám, mind mûködik. A "nem lehet hengerkéssel lemezbõl kivágni" -tól, a "nem lehet keskenyebb mágneses nyalábot képezni"-n keresztül, egészen a nem lehet az analóg telefonon (800-3200 Hz átviteli sávon, azaz 2400 Hz sávszélességen) megabites adatátvitelt létrehozni.. Vagy ami csúcs volt: nem lehet csavart érpáron megabites átvitelt létrehozni.. Ugye nem kell említenem, hogy az ADSL vagy az UTP a "nem lehet"-et többszázszorosan túlszárnyalta.. Persze sorolhatnám a "nem lehet"-eket, amikrõl mind kiderült, hogy dehogynem.
Jó példa ami a témához is idevág: az Egely féle taszító mágneses tér. Ez csak az elõbb jutott eszembe, hogy tényleg, azt a mezõ elrendezést még ki sem próbáltam..
Ez nagyon jó! Nos, nem tartunk még ott. Bár, ha ott tartanánk, akkor sem robbanna fel semmi..
A felhívásod nélkül is úgy vagyok vele, hogy igen, összeállítok olyan korrekt elrendezést ami folyamatosan és nem véletlenszerûen néha-néha "lövi ki" a golyót..
Nekem a fizika tanáraim jutnak eszembe. Túlbuzgó voltam fiatalabb koromban is, és nem álltam meg hogy ne kérdezzem meg õket is errõl a dologrol/témáról, és persze vittem témát is. Minden esetbe határozott ellenállással kerültem szembe, szinte hallani sem akartak ilyesmirõl. Próbáltam magamnak magyarázatot lelni a hozzáállásukról. Csak egyet leltem: valószínüleg nagyon sértené õket "nagy fizikusokat" hogy egy akárki diák vagy "alsóbb" mint õk rájöjjenek valami ilyenre. Most nem azt akarom mondani hogy akkor most nekünk igazolóknak igazunk van, csak mások hozzáállásról beszéltem. Most ne essünk(akár gondoltaban) mindannyian Faustusnak... szerintem az õ esetében nem kellene nagyon higyjen egy nyitott, õszinte, igazságosan minden jó lehetõséget kihasználó világban.
Albertus!
Ha már odáig eljutottál, hogy kisérletileg igazoltad, hogy a megfelelõen elrendezett mágneseid megnövelik a közéjük gurított golyód energiáját, építs meg legalább 5 ilyen berendezést, az utolsó kimenetét csatold vissza az elsõ bemenetére, indítsd el kedvenc csapágygolyódat végzetteljes útjára és robbansd fel az egész világegyetemet!
Arról már nem is szólva, hogy az egész energia képünk hibás.. Így értelmetlen cáfolni valaminek a mûködését..
Egy példa: A nap hõ-fény sugárzása ugyanolyan egyirányú, felhasználhatatlan homogén sugárzás volt, mint a gravitáció.. Aztán jött a fotocella.. Az elektron kilépés hidegen, és jött Einstein a foton elvével.. és megmagyarázta a kilépés okát.. Ezzel beindította a tudósokat-fejlesztõket és napelemek és más napenergia hasznosítók tömegét fejlesztették ki..
Egy okot mondj arra, hogy miért ne találjunk megoldást a gravitációs energia hasznosítására !?
Látom, mindenképpen szeretnéd bizonygatni, hogy "nem lehet"..
A Curie-effektus hõigényébe kapaszkodsz..egyébként hibásan.. mert a rács átrendezõdéséhez több energia kell.. Javaslom lépj túl rajta..
Azóta különben is három jobb megoldást is olvashattál..
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet." Forrás: Wikipedia
"Nos, a hõ szigetelhetõ" Tegyük fel hogy sikerül kreálni, egy abszolút hõszigetelt tartályt. Tegyük fel hogy beállítjuk 381,85-0,000 0001 °C-os hõmérsékletre. Igen ám, csak mikor a golyót a felsõ lyuknál felmelegítjük 381,85 °C-ra (igen olyan pontos 0,000 0001 °C-os hõmérsékletkülönbséget), óhatatlanul energiát juttatunk a 381,85-0,000 0001 °C-os rendszerbe is (például a golyó hûlése közben is). Mivel a rendszer abszolút hõszigetelt megtartja a hõt is, így a rendszer hõmérséklete növekedni fog, ezáltal néhány körfordulat után a golyóbisunk megáll.
No meg gondoljunk csak abba is bele, hogy a rendszert fel kell fûteni. Ha - az egyszerûség kedvéért - csak 0,001 m^3 levegõvel számolunk, akkor kb 0,1 J kell a rendszer 381,85-0,000 0001 °C-ra felfûtéséhez. Ez a 0,004664 J-nyi emelés által elérhetõ munkához képest jóval több.
Látom, Te is képes vagy a "Miért ne" megközelítésre..
Nos, a hõ szigetelhetõ, de .. nincs jelentõsége, mert mint olvashattad van sokkal jobb megoldás is.
"Miért nem mûküdik ami mûködik.." mert a lükött konstruktõr rosszul rakta össze..
De, komolyan. Tegnap este, felbuzdúlva az itteni beszélgetésen, néhány mágnessel és vasgolyóval elkezdtem játszani.. Néha sikerült olyan erõtér alakot összeállítanom, hogy a lassan begurított golyót szinte kilõtte.. Jobban megnézve arra jöttem rá, hogy ha gomba alakú erõteret rakunk össze mágnesekbõl és ferrit tömbökbõl, akkor amikor a gomba lába felöl begurítunk egy golyót akkor szinte kilövi a mágneses tér.. Sajnos nálam is elõállt a hevenyészett összerakás mellékhatása és a rosszul rögzített mágnesek gyakran szét vagy éppen összecsúsztak.
Ami viszont látszott, az az, hogy lehet olyan erõteret kialakítani amelyik kilövi a golyót..
Tovább gondolva, arra jöttem rá, hogy ha megfordítjuk az egészet.. Vagyis a gravitációhoz hozzáadjuk a mágneses gyorsítás hatását az egyik oldalon, akkor E=m*g*h helyzeti energia mellé a mágnesek E=(m*v^2)/2 gyorsító energiája is hozzáadódik, és a lejtpályán az össz lendület elegendõ lesz ahhoz, hogy a mágnesek fölé felemelje a golyót, ahonnét ismét "beesnek" a mágneses térbe, ismét gyorsulnak, és így tovább..
Azután az is eszembe jutott, hogy a bizmut vagy grafit golyót használunk, akkor tovább fokozható a gyorsítási energia, hiszen ezeket az anyagokat taszítja a mágneses tér.
Így amikor a gomba alakú mágneses mezõ felsõ (gombafej felöli) oldalára engedjük rágurulni, akkor a lendületük elegendõ ahhoz, hogy átlendüljenek a felsõ, vékony taszító szakaszon, viszont az alsó, hosszú szakaszon sokkal jobban felgyorsulnak, mint a vasgolyók, az ellenkezõ irányba..
Szóval még mindig mondhatjuk, hogy: "Sõt! Van még jobb is!"
És mindezt egy nap alatt.. Már bele sem merek gondolni, hogy ha évek óta foglalkoznánk a témával, na akkor meddig jutottunk volna elõre ..?
(A jövõ házában megtekintheted azt, ahogyan a grafitot taszítja a mágnes.. Bizmutos képeket is keresek.. arra az esetre ha nem hinnél nekem..)
Locutos szerkezetével szerintem az a gond, hogy van egyensúlyi állapota. Márpedig akkor nem fog mûködni, mert elõbb utóbb beáll abba. Egyébként ilyen erõteret nagyon nehéz csinálni. Az elõbb leírt tapasztalat is pont az, hogy egy ferdén letett mágnes bár erõsödõ, de nem lineális. (próbáld ki vízszintesen úgy, hogy folyamatosan csükkentsd a szöget, és kiderül.) A lyukas megoldás nekem pont azért tetszett, mert ott a kritikus helyen nem tud megállni, mert pont ott fog beleesni a lyukba.
Nos én ezt már korábban kipróbáltam. A pontos mozgáshoz egy villanyszereléshez használt csövet használtam és egy akkora golyót, ami éppenhogy csak kisebb a csõnél. Kísérleteztem nagy hosszú, és sok kicsi mágnessel is. Lehet, hogy mûködni fog, de egyelõre van néhány gondom. A lejtõn szépen felmegy, ez eddig rendben. De... Egyrészt a mágnesek nem szeretik, ha kényszerbõl rakjuk õket olyan pozícióba, ahogyan nekünk jó lenne, így a pontos rögzítésükre még készíteni kell valamit, mert a ragasztás, szígetelõszalagozás, stb. nem elég. Másrészt a mágnesek nem lineálisak, akármilyen irányba is állítjuk õket mindíg lesznek a csõben erõsebb és és gyengébb pontok, így a mozgás darabos, bár ez egy sebesség felett a lendülettõl már megoldódik. Ha tehát a mágnes(ek) pólusai merõlegesek a csõre, akkor a mágnes a közepén a legerõsebb, ha pedig párhuzamosan teszem, akkor a két végén lesz erõsebb, mint a közepén. Így aztán ezt lényegében csak egy teljesen egyedi formájú mágnessel lehetne megoldani, aminek tervezéséhez képességem és idõm, kiviteleztetéséhez pedig pénzem nincs. Próbáltam nagyon sok apró mágnessel a dolgot, ez már kezd alakulni, de még nem tökéletes. Harmadrészt a problémám az, hogy a lyukba való beesést követõen a golyó sokszor vissza akar ugrani a mágnesekhez, ugyanis ahhoz, hogy a lejtõn felhúzzuk folyamatosan erõsödõ mágneses tér kell, és így a végén már nagyon erõs mágnesekre van szükség. A gondolatom a lejtõ végén egy alsó mágnes elhelyezése, ami pont akkora, hogy a leeséskor a gurulópálya kezdetén kioltja a felsõ mágnesek terét. De ezt még nem tudtam letesztelni. Ha el tunám érni, hogy a golyó a lyukba esést követõen már egyáltalán ne legyen mágneses térben, nyert ügyem van. Szóval ennyi a tapasztalat, de nem adom fel. Persze az idõ az nagy probléma, mert az van nekem is a legkevesebb.
Gonoszkodjunk. Számold bele azt az elhanyagolható csöppnyi dolgot, hogy az egész berendezést fel kell melegítened 381,85-0,000 0001 °C-ra, és azon kell tartanod. És itt érkeztünk el egy problémához: mint Átlagember is mondta: a kontrolállhatóság kérdéséhez. Ugyanis egyrészt a 0,000 0001 °C-nyi hõmérsékletkülönbség olyan csekély, hogy bármi kis jelentéktelennek tûnõ súrlódás, ütõdés, légáramlat befolyásolhatja az egész rendszert - borotvaélen táncoltatva. A másik probléma a 381,85 °C-ot elõállító berendezést a 381,85-0,000 0001 °C-os légtérben kell elhelyezned, illetve a 381,85 °C-ot elõállító berendezés mûködtetése befolyásolja a rendszer (és a rendszer egyes tagjainak) hõmérsékletét, ezért a rendszert külön hûteni kell. A hûtés energiaszükségletet von maga után...
Sajnos jelenleg nem ismert olyan szigetelési, erõvonal elvezetési eljárás amivel a gravitációs erõvonalakat úgy elvezethetnénk, mint ahogy a mágneses erõvonalakat.. De sebaj. Mint az smot példája is mutatja, energia termeléshez elegendõ a mágneses erõvonalak manipulálása is..
Na ha már itt tartunk... gonoszkodjunk tovább..
Az smot elrendezésnél azt lehet elérni, hogy a gravitációval szemben felgyorsítsuk a golyót, ami lendületbe jön és felfelé gurul a lejtõn.. A térerõsség beállításával, statikus mágnesekkel, energia felhasználása nélkül felemeljük és közben még lendületbe is hozzuk szegény golyót..
Igen ám, mondhatnátok, de a golyó eléri elöbb vagy utóbb a felsõ holtpontot és visszagurul..
No igen.. Ha hagyjuk, hogy a felsõ holtpont elérése után a másnesek közé érkezzen, mert ha a holtpont elött beleesik egy lyukba ami egy lejtõpálya felett van, akkor az m tömege és a h magassága, ami a lejtõ aljához képest van neki, E=m*g*h energiát is jelent.. Ami a lyuk alatti lejtõbe épített tubinával kinyerhetõ.. de csak annyira, hogy a gyorsító vályúhoz azért még oda tudjon gurulni..
Így semmilyen külsõ energia sem kell.. és mégis mûködik.. Csupán a mágneses erõvonalakat kell úgy vezetni, hogy a felsõ holtpont közelében már "mágnesesen szigetelt térben" gurulhasson..
Jó helyen kapizsgálsz.. Igen, az elrendezés a mágnesgolyóval a rúd tetején, nem a legjobb. Valóban úgy érdemes elrendezni, hogy kétoldalról "mágneses vezeték" mm-rõl mm-re csak annyival növelje a térerõsséget, amennyi a gördítéshez szükséges. Így megkapjuk az s-mot elrendezését, amikor az induló térerõsség sokkal nagyobb mint az eredeti ábra F pontjánál.. ezért lényegesen magasabbra emeltethetõ fel a golyó.. A "teljes keresztmetszet" kérdését is jól látod, és majdnem tovább is gondoltad.. Igen, az egyensúlyi hely ki fog alakulni valahol.. oda kell a lyuk ami kibillenti az egyensúlyból..
Különben ha már ezzel a modellel foglalkozunk, van más megoldása is a mûködõképessé tételnek, nem csak a Curie ötvözetes megoldás.. Szintén smot-os elrendezéssel, de a lyuknál elhelyezünk egy tekercset aminek pillanatszerû mágneses tere a golyón kioltja a vontatómágnes térerejét.. és ettõl átesik a golyó a lyukon.. Ennek a kioltó mágneses térnek is van energia igénye, de talán meglepõ módon, a Curie effektus hõenergia igényének csak a tizede..
Megvallom én is tudom ez egy nagyon leegyszerûsített ábrázolás, ha jól meggondoljuk(meg gyakorlati tapasztalat szerint) nem pont ilyen a mágnesek hatása, megeshet hogy a dolog visszafele menne inkább B-bõl A-ba, attól függõen hogy állítgatunk. Ja es persze több karja is lehet a dolognak...
Igy is lehetne próbálkozni a smot-tal: remélem megjelenik Szóval az A ponttól a B pontig fokozatosan csökken a mágneses térerõ. Ezt ábrázoltam a vékonyodó sávval. Az asszimetrikusságot úgy is meg lehetne valósítani hogy egyre távolodnának a mágnesek, csökkenve a térerõ. Az A pontban a vonzáskor akkora löketre kell szert tegyen a golyó, hogy mindenképp elégséges legyen a következõ golyó odamozdulásáig(ami ujra erõs vonzásba kerül) Mi a véleményetek?
Egyébként én is ezen a smot-os asszimmetrikus mágneses mezõs perpétum mobilén gondolkodtam. Az én elképzelésem szerint a golyót nem kézzel tennénk vissza. Az esés egy pár miliméterrel kisebb lenne az emelkedõnél és egy nagyon alacsony lejtésû, de a mágnesektõl messzebb húzódó külsõ pályán gurulna vissza a golyó a mágneses emelkedõ elejére. Ennek elvileg mûködni kellene. Ha lesz idõm, meg is csinálom.
Ja és a felmelegítést nem lehet a teljes térfogaton egyszerre elvégezni, így lesz egy átmineti állapot, amikor az erõk kiegyenlíthetik egymást.
Ezzel szerintem csak az a gond, hogy ilyen pontos hõmérsékleteket nehéz tartani. Már a surlódástól is több hõ keletkezik, és így a golyó a kelleténél hamarabb elveszítheti a mágnesességét.
Csináltam egy animált gif örökmozgó animációt. Folyamatosan képes mûködni és még energiát sem igényel, mert a számítógépem semmivel sem vesz fel több energiát. Élljen a perpétum mobile!
Nos, a számolásod hibájának a számszaki részét nem is néztem.. így még több tiszta energianyereség van..
De nem ez a lényeges, hanem az, hogy egymástól független energetikájú, de egymásra ható folyamatokból lehet sok energiát kinyerni..
Érzékelhetõ példa: mint a villanykapcsoló.. a kapcsolás energia igénye összemérhetetlenül kisebb a kapcsolt energia nagyságrendjénél..
Legyen a kiindulási hõmérséklete 381,85-0,000 0001 C fok ekkor az emeléshez 1298 J/ 1 000 000 = 0,001 298 J kell
Amit a példádban megtermeltettünk: 0,004 664 J minusz ami a melegítéshez kell = 0,001 298 J --------------------------------------------------- Tiszta nyereség: 0,003 366 J
"A példában emlegetett kerék miért nem mûködhetne??" Ezért Forrás: Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972
Hopp, elírtam valamit (nem deltaT-vel számoltam, hanem a végsõ hõmérséklettel), de ez nem befolyásolja nagyban a dolgot. Q = c * m * deltaT = 0,444 J/g*K * 4,664 g * 328,85 K = 680,9878 J
Azaz 0,1 s-os felmelegítési idõvel számolva a teljesítmény 6809 Watt.
"A mágneses-Curie fémes megoldás szerinted sokkal több külsõ energiát igényel mint amennyit termelhetne.." Akkor számoljunk: Vegyünk egy 1 cm (0,01 m) átmérõjû nikkelgolyót. Azért nikkelgolyót, mert: * Ferromágneses tulajdonságokkal rendelkezik. * Viszonylag könnyû beszerezni, korrózióálló. * Könnyen elérhetõek róla adatok.
Mennyi munka kell ezen kicsiny golyónak 10 cm (0,1 m) magasra cipeléséhez (ne számoljunk most súrlódást, és egyéb világi hívságokat, az egyszerûség kedvéért)? A 1 cm átmérõjû golyó 0,5236 cm^3 térfogatú. A nikkel sûrûsége 8,908 g/cm^3. Ebbõl a tömeg (m=ρ*V): 4,664 g Ebbõl következik, hogy a szükséges munka (E=m*g*h) 0,004664 J.
Na és mennyi munka kell a nikkelgolyócska szobahõmérsékletrõl (25 °C, 298,15 K), Curie-hõmérsékletére (381,85 °C, 627 K) való felmelegítéséhet? Q = c * m * deltaT = 0,444 J/g*K * 4,664 g * 627 K = 1298 J
No és mekkora teljesítményû fûtõtest kell ahhoz, hogy ezt a 1298 J-nyi energiát minél rövidebb idõ alatt (adjunk 0,1 s-ot) elõállítsuk? P = W/t = 1298 J / 0,1 s = 12980 W
Hm, melyik is a több a 1298 J (a befektetett munka), vagy 0,004664 J (kvázi kinyerhetõ munka)? Számolhatunk a kinyerhetõ munkához veszteségeket (súrlódás, stb) is - de akkor is nagyságrendekkel nagyobb energiabevitel szükséges.
Nos az LCD effektus üzemmeltetése az árammentes vezérlésével, valóban energia mentes lenne.. ne téveszd össze az LCD kijelzõk fogyasztásával.
A példában emlegetett kerék miért nem mûködhetne?? Nos, a helyes válasz, mert a jobb oldalon a felsõ és alsó helyzet közötti h magasságon (E=m*g*h) kevesebb munkát végez a gravitáció a három tömegen, mint amennyi kellene ugyanezen h magasságra való felemeléshez a bal oldali tömegekhez.. A példa jól szemlélteti, hogy az erõ nem az egyetlen szempont.
A mágneses-Curie fémes megoldás szerinted sokkal több külsõ energiát igényel mint amennyit termelhetne.. Majdnem igazad van. Ha arra gondolunk, hogy nagyon kevés hõenergiához-látványosan sok mechanikai munka tartozik..
Ha viszont arra gondolunk, hogy a rendszer a golyóval-mágnessel tulajdonképpen egy mágnese-gravitációs erõmû lenne, akkor ajánlom figyelmedbe a szélvitorlások azon változatait, amikor a
vonóerõt a széllel szembeni irányba fejtik ki..
(Nem úgy mint a régi, klasszikus vitorlások, cikk-cakkban haladnak a széllel szembe, hanem pontosan szembe..)
A mágneses-gravitációs, de akár (nap-)hõ erõmûvek készítéséhez a szembevitorlákhoz hasonlóan, meg lehet találni a helyes elrendezést..
A tagadást megmagyarázhatjuk, de attól még senki sem jut elõre..
Vagy egy masik pelda mikor az elsullyedt harangban mondjuk egetnenek valamit ami gaznemu egetermeket produkal de ez mar uzemanyagos megoldas es nem tul kornyezetbarat
Volt mar itt tema a vizbontas buvarharangban tenger alatt. Ehhez hasonlo mikor levegot pumpallunk egy buvarharangba ami kb. 100m melyen van. Tegyuk fel hogy a terfogata mondjuk 1m3. Arra lennek kivancsi hogy mikor elindul felfele mennyi munkat vegez es mikor fent kiengedik belole a levegot es sullyedni kezd akkor mennyi munkat vegez. Es ez a munka eleg e ahhoz hogy a lesullyedt harangot megint telepumpaljak levegolvel. De ez tul egyszerunek tunik hogy mukodjon mert akkor mar mindenki ezt csinalna :)
Igen ám, csak a Finsrud féle kütyü magától le is áll (the machine does stop on occasions), és mivel leáll nem 100% hatásfokú (the machine does stop this means it is not over 100% efficient."). Mivel nem 100% feletti hatásfokú, nem örökmozgó (annak ellenére, hogy sokáig mozog).
A mágnesgolyós Curie-ötvözetes golyós megoldásnál a külsõ energiabevitel nagyobb (mert kapcsolgatni kell, és a kapcsolgatásra fordított energia összeadódik) mint a golyó mozgása által "nyújtott" energia.
Orfireus kereke is külsõ erõbehatásra indult. Aztán mikor elérte ( magától) az üzemi fordulatot, forgatónyomatékot lehetett belõle kinyerni, és csak nagynehezen lehetett megállítani. Tehát az elméleti örökmozgók összerakástól még nem indulnak be, csak külsõ erõhatásra. Ekkor az erõhatást a rendszer "megõrzi" és míg az anyag el nem kopik-fárad addig mozog.
"LCD-khez hasonlóan, pusztán térerõsséggel energia felhasználás nélkül átbillenthetõ mágneseket készítenek." Az LCD-hez kell energia. A pusztán térerõsséghez is.
"A Curie ötvözetes megoldásnál pedig, valóban az átbillenés közeli hõmérsékleten kell tartani az egész rendszert. Ez kivitelezési kérdés." A gyakorlati életben mindent túlméreteznek - a biztos/biztonságos mûködés miatt. Számítani kell a véletlenre is.
" Kedvenc példám az, hogy ha a kõbaltás ember fia nem készít íjjat, akkor még ma is a kõbalta lenne a technika csúcsa." Egy technika, technológia kifejlesztéséhez meg kell lennie a szükséges szociális, tudományos, technikai háttérnek is. Tehát Leonardo nem tudott volna repülõgépet fabrikálni, mert még nem ismerhette azokat a dolgokat, amelyek egy repülõgép kifejlesztéséhez szükségesek. A természet különbözõ (madarak, repülõ növényi részek) jelenségeit megfigyelhette, ezekbõl elképzeléseket kreálhatott, de gyakorlati megvalósításra nem kerülhetett sor, hisz nem álltak számára az 1800-as években lassanként felfedezett dolgok.
"Amiért említettem az az, hogy ránéztébõl "lehetetlen" is megoldható," Nem oldható meg, mert nagymértékû energiabevitel (külsõ) szükséges.
Szia!
Igazából símán elnézhetem én is.. mint bárki más is. Amiért a megoldás egy lehetõségét felvetettem az az, hogy felhívjalak benneteket a kreatív gondolkodásra. Mert szerintem, majdnem minden lehetséges.. még ha éppen most a tudásunk szerint lehetetlennek is látszik..
Kedvenc példám az, hogy ha a kõbaltás ember fia nem készít íjjat, akkor még ma is a kõbalta lenne a technika csúcsa.
Nos, igaz. Nehéz teljes képet látni. Túl sok ismeretlen rendeltetésû alkatrész van benne..
A Curie ötvözetes megoldásnál pedig, valóban az átbillenés közeli hõmérsékleten kell tartani az egész rendszert. Ez kivitelezési kérdés. Amiért említettem az az, hogy ránéztébõl "lehetetlen" is megoldható, ha megfelelõ feltételeket teremtünk. Annak idején elképzelhetetlen volt olyan anyag amely elveszti mágneses tulajdonságait. Ma pedig már olyan fejlesztésrõl is olvashatunk, hogy az LCD-khez hasonlóan, pusztán térerõsséggel energia felhasználás nélkül átbillenthetõ mágneseket készítenek.
Ja és így már értem a hétszeresen meghosszabodó karokat. Igen így lehet van benne lehetõség. Hogy is gondolhattam hogy Albertus ilyen egyszerût elnézzen! :)
Es Faustus te milyen módszert javasolnál a smot effektus kihasználására?(mondjuk tételezzük fel hogy próbálkozni akarnál)
"A lényeg az, hogy a munkavégzés nagyságától függetlenûl, annál sokkal-több nagyságrenddel kevesebb- energiát igényel az átbillentés." A lényeg az, hogy ahhoz hogy ez az átbillenés meglegyen, kívülrõl kell energiát bevinni (például lézerrel, mikrohullámmal, sima infralámpával, lánggal vagy a B lyuk körül izzószállal). És ennek a bevitt energiának mindaddig ki kell tartania, míg a golyóbis a B lyuktól az F vályúig gurul lefelé (vagyis több energiát kell bevinni, hisz azonnyomban fel kell hevíteni Curie hõmérséklet fölé a golyóbist annyira, hogy pont az F vályúig tartson ki). Mikor eléri az F vályút pont akkor kéne visszabillenie (fontos a pontos idõzítés), tehát elõvigyázatosságból (mert nem biztos hogy kihûl rendesen) az F vályút lehet hogy hûteni kell (a hûtés megoldása energiát emészt fel). Ja és ha ezt automatizálni akarjuk (mert nem bízhatunk semmit a véletlenre), figyelni kell a mozgó golyóbis hõmérsékletét, és az által kell szabályozni a fûtést. Vagy légkondícionált teremben kell végezni az egészet.
Sajnos a norvég csávó kütyüje túlságosan sok beleköthetõ karocskákat, lengõcskéket tartalmaz, meg egy bazi nagy rugót a tetején...ígyhát lehet hogy az aminek látszik, lehet hogy nem az(de simán lehetne az is). De a lényeg az elv. Nem biztos hogy a Billy Meyer motor pont pont a smot modszert alkalmazza, lehet valami hasonlót, de a fõ, hogy ha az a golyócska felfele ment a lejtõn, akkor görbe pályára is megoldható lehet a dolog.(->menjen körbe-körbe) Na szóval én is említettem, és másoktól is visszaolvastam, nem az energiamegmaradást kell döntögetni...eseteket kell lelni amikor...
Szia!
Nem a fokon van a lényeg, bár lehet celziusz is.. Hanem az elven.. A mágnes csak az Curie-hûmérséklet alatti hõmérsékleten vonzza a fémeket.. Amint átlépjük akár milyen piciny értékkel felfelé ezt a hõmérsékletet a mágnes nem vonzza többé.. és beleesik a B pontnál a lyukba.. Különféle hõmérséklettel rendelkezõ Curie-ötvözeteket gyártanak.. a Welller pákámban pl. 200 C fokos van, de létezik 30 ill. 70 C fokon "átbillenû" ötvözet is.
A lényeg az, hogy a munkavégzés nagyságától függetlenûl, annál sokkal-több nagyságrenddel kevesebb- energiát igényel az átbillentés. Így akár a leesõ golyó mozgási energiájának egy parányi részét is felhasználhatjuk erre a célra.
Amiért említettem, az az, hogy ez is jó példa arra, hogy valamikor, valamilyen kezdetleges tudás (technikai) szinten megvalósíthatatlan eszközt mint véres kardot hordozzuk körbe, hogy: "lám-lám nincs mûködõképes perpetum mobile" pedig van.. több féle is van..
Az alábbi könyv-fejezetben el van magyarázva miért nem mûködhet. Lukács Ernõné, Péter Ágnes, Tarján Rezsõné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972 82-83. oldal: Mágneses örökmozgó
Az általad említett "fûtéshez" pedig egyrészt külsõ energiabevitel szükséges, másrészt a "0,000 001 fok" (Milyen fok? Celsius? Kelvin? Réaumur? Fahrenheit? Radián?) olyan kicsi, hogy azt a hõfokstabilitást nehezen tudod biztosítani.
De játsszunk el a gondolattal - a fenti mágnesgolyó helyére rakjunk elektromágnest, aminek a mágnesességét remekül tudjuk szabályozni. Bár külsõ energiabevitel kell, de azzal talán megoldható lenne a játék.
"Node kérem! Honan veszed?" Onnan, hogy a készítõ (Reidar Finsrud) kijelentette, hogy a gép 1. alkalmanként leáll 2. az ingákat külsõ energiabevitellel lengetik be. Ezekbõl következik, hogy nem perpetuum mobile, csak egy jó sokáig mozgó szerkezet.
" Különben is, ha jobban megfigyeled a mozgást indítási energiaszint zéró, aminél bármennyi is több.." Zéró egy fülesbaglyot! Az ingákat kézzel lengetik be - azaz az indítási energiaszint nem zéró.
"A filmek nem tünnek hamisítványnak." A smot mint mondtam az asszimmetrikus mágneses mezõ révén mûködik (mivel kézzel emelik a golyót nem perpetuum mobile). A Finsrud-féle ketyere, az elõzõekben volt tárgyalva (ugyancsak nem örökmozgó). Az "Orffyreus Perpetuum mobile"-videó egy klasszikus Villard de Honnecourt-féle kerékhez hasonlót mutat be. Az ezen a videón látható eszközök szimpla 3d animációk. A gyertyás áramgenerátorral való átverést ne is említsük.
Szia!
Azt írod:
"Nem 100% feletti hatásfok => nem perpetuum mobile. "
Node kérem! Honan veszed?
Különben is, ha jobban megfigyeled a mozgást indítási energiaszint zéró, aminél bármennyi is több.. A gördülési munka.. minden körben újra és újra leküzdi a mágneses tér energiája..
Arról nem is szólva, hogy a Maxwelli butaság szerint a nyugvó mágneses tér nem sugárzódik ki.. Így a fizika jelen állása szerint a semmibõl nyeri a golyó a mozgásához szükséges összes energiát..
Ezért, a jelen hatásfok számítási módszerink szerint sokszorosan 100% feletti a hatásfoka..
És mi van akkor, ha a golyó Curie a hõmérsékletét a B pontnál eléri, 0,000 001 fokkal átlépi..? Akkor elveszti a "mágnesességét" és mûködik, vagyis valóban beleesik a lyukba, lehüli azt a 0,000 001 fok pluszt amire allúra ér és ismét vonzza a mágnes, majd ismét 0,000 001 fokkal felmelegszik amire felér a lyukhoz..
Ha még a forgási örvényáramok melegítõ hatását figyelembe is veszem.. külsõ meklegítõ forrásra sincs szükség, mégis "örökmozgó"..
Viszont bambaagyú mûokosok kijelentették róla, hogy nem is lehet olyan, hogy mûködik, mert "" "perpetum mobile" és azt ugye tudjuk, hogy nem lehetséges..""
Informatika és tudomány
