Nyugodjon békében! Nagyon sajnálom hogy soha nem láthattam élõben focizni.
Az élet már csak ilyen: amit egyszer megadott azt egyszer el is veszi. Részvétem.
Õszinte részvétem a családjának! Nyugodjon békében!
Köszönjük a bannert!
nyugodjon béken.
Nyugodjon békében!
:'(
részvétem
Nyugodj bekeben, remelem a 'fenti' valogatottban szivesen fogadtak a baratok :(
Egy perces néma felállással emlékezett a parlament a péntek reggel elhunyt Puskás Ferencre.
Az ülés vezetõje, Áder János (Fidesz) 10 óra elõtt pár perccel szakította meg a 2007-es költségvetés általános vitáját és bejelentette az Aranycsapat tagjának halálhírét. Áder János minden idõk legnagyobb magyar labdarúgójának nevezte Puskás Ferencet és emlékeztetett rá, hogy az évszázad sportolójának is megválasztották a hosszantartó betegségben péntek reggel elhunyt sportolót...
" az állam által támogatott külön apartmanban küzdött utolsó napjáig" Nem is régen volt róla szó, hogy a Real Madrid nélkül Öcsi bá pusztán a Magyar állam támogatásával nem ment volna sokra. Nem mintha ezen kéne most töprengeni.
Nyolcvanadik életévében, hosszas betegség után, 2006. november 17-én, pénteken reggel elhunyt Puskás Ferenc, minden idõk legnagyszerûbb magyar labdarúgója, az Aranycsapat legendás futballistája. Puskás Ferencet a Magyar Labdarúgó Szövetség, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési minisztérium saját halottjának tekinti.
Puskás Ferenc Kispesten nõtt fel, a futballedzõként is dolgozó Purczeld Ferenc legidõsebb gyermekeként. A család 1937-ben magyarosította Puskásra a nevét, így a késõbbi csodacsatár tíz éves korától már Puskás Ferenc névre hallgatott. Becenevét, az Öcsit is ekkoriban kapta családjától és játékostársaitól (például Bozsik Józseftõl). Senki sem nevezte õt a családban Ferinek, viszont a kitelepítések idejében másik elterjedt neve, a Sváb nem hangzott túl jól, és a sajtó is hamar lecsapott a megszólításra.
Illett is a név a játékosra, aki igen fiatalon bemutatkozott az élvonalban. 1943. december 5-én, 16 évesen a Nagyvárad elleni vesztes mérkõzésen játszotta elsõ NB I-es meccsét a Kispest együttesében, sõt három nappal késõbb már elsõ gólját is megszerezte a Diósgyõr ellen.
Válogatottbeli bemutatkozásra sem kellett sokat várni, a második világháború végeztével, 1945-ben lejátszotta elsõ mérkõzését címeres mezben is. Augusztus 20-án az Ausztria elleni találkozón, alig tizennyolc esztendõsen szerepelt a magyar válogatottban, és alaposan kivette a részét az 5:2-es sikerbõl: õ szerezte az elsõ magyar gólt.
Klubja, a Honvéd az ötvenes években sikert sikerre halmozott, de Puskás Ferenc a sok világklasszis játékos (Bozsik József, Czibor Zoltán, Grosics Gyula) közül is kiemelkedett. Összesen öt bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal, és aki az 1947-48-as, az 1949-50-es, 1950 õszi és az 1953-as bajnoki idényben is gólkirály lett.
Eközben a válogatottban is ontotta a gólokat: szinte nem akadt olyan összecsapás, amelyen ne iratkozott volna fel a gólszerzõk közé. 1952-ben a csapat megnyerte a helsinki Olimpiát, és a tornán Puskás 4 góllal segítette gyõzelemhez az együttest. 1953-ban a magyar csapat Anglia elleni legendás összecsapására már ünnepelt sztárként érkezett, és bizonyította is képességeit, hiszen két gólt is rúgott a 6:3-as meccsen. Az elsõ gólja a mai napig a labdarúgás történetének egyik legemlékezetesebb találata, a jobbösszekötõ helyén, az ötös sarkánál jobbal egy lövõcsel után visszavette a labdát a szerelni próbáló Billy Wright mellett, majd ezt követõen a ballal a rövid felsõ sarokba bombázott.
Ekkora már Magyarországon és a világon is a sportág egyik legünnepeltebb személyisége lett, és ezen a népszerûségen még emelt a budapesti visszavágó, amelyen 7:1-es sikert aratott a nemzeti tizenegy - Puskás ismét kétszer volt eredményes a meccsen.
Akárcsak az akkori magyar válogatott, az Aranycsapat, õ is megkoronázhatta volna teljesítményét az 1954-es svájci világbajnokságon. Igaz, a magyar együttes nagyszerû játékkal a döntõig jutott, de a fináléban a sérült Puskással felálló Aranycsapat 3:2-es vereséget szenvedett az NSZK ellen (természetesen a 10-es számmal játszó csatár szerezte az elsõ magyar gólt…).
Minden idõk talán legigazságtalanabb vb-döntõjeként tartják számon a berni mérkõzést, hiszen a brazilokat és Uruguay-t is kiverõ gárda a csoportmérkõzések szakaszában 8:3-as sikert aratott a németek ellenében.
A politikai hatalom a magyar válogatott, és kivételezett helyzetben lévõ játékosok ellen fordította a közhangulatot, és a korábban imádott futballistáknak szinte menekülve kellett hazatérniük (vonattal…) a fõvárosba. Persze Puskás Ferenc azért nem hagyta abba a gólgyártást, 1955-ben a válogatottban 10 gólt lõtt.
Az 1956-os események alaposan felforgatták az Aranycsapat tagjainak életét. Puskás is bizonytalanságban, hazájától – és egy ideig családjától is – távol volt kénytelen élni és futballozni. Ausztriai és olaszországi kitérõt követõen 1958-ban, 31 esztendõsen mutatkozott be a Real Madridban. Az itthon nagy tekintélynek örvendõ csatárnak ekkor az új környezetben hatalmas kihívásokkal kellett szembenéznie. A spanyol együttes már akkor is olyan sztárgárda volt, amelyben egy támadónak gólokkal kellett bizonyítania minden mérkõzésen.
Puskás bizonyított is… Már az 1959-60-as szezonban gólkirály lett - összesen négyszer volt a spanyol bajnokság elsõ számú góllövõje. Hat bajnoki címet szerzett a fõvárosi csapattal, de ami még ennél is fontosabb, az új dimenzióba lépõ európai futball egyik elsõ sztárja lett. A Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a BEK-et 1956-ban írta ki az UEFA, és a spanyol csapat az elsõ öt évben meg is nyerte a trófeát. 1960-ban a magyar csatár a BEK- ás BL-döntõk történetének megdönthetetlennek látszó rekordját fölállítva az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt varázsolt a német bajnok hálójába (a Madrid végül 7:3-ra nyert Glasgowban…) Ebben az idényben, és két évvel késõbb is Puskás lett a torna gólkirálya.
Igaz, a játékos új hazájának nemzeti csapatában is bemutatkozott, ám a karrierje alkonyát élõ csatár a négy mérkõzésen már nem tudott újabb gólt szerezni, ám Chilében ismét vb-n szerepelt. Utolsó tétmérkõzését 1966-ban játszotta a Real Madridban. A mintegy húszesztendõs karrier során Puskás egészen kivételes teljesítményt produkált: 533 magyar és spanyol bajnoki mérkõzésen 511 gólt lõtt, s a válogatottban nyújtott teljesítménye is kiemelkedõ, hiszen összesen 89 magyar és spanyol mérkõzésen 85 gólt szerzett. A klubhûség példaképévé is vált, hiszen dacára a két évtizedes pályafutásnak, csak a kispesti és a madridi alakulat mezét öltötte magára.
Edzõként is jelentõs sikerek fûzõdnek a legismertebb magyar nevéhez. Elõbb hírneve járta be az összes földrészt, majd Puskás Ferenc személyesen is felkereste a kontinenseket. Dolgozott Chilében, Paraguayban, Egyiptomban, Görögországban, Szaúd-Arábiában, Kanadában, Ausztriában, Spanyolországban és itthon is. Legnagyobb sikereit Görögországban aratta, kétszer is bajnoki címet ünnepelhetett az AEK Athénnal, és 1971-ben a jobbára amatõrökbõl álló Panathinaikosszal egészen a BEK-döntõjéig menetelt. Hazatérése után 1993-ban rövid idõre a magyar válogatott irányítását is átvehette.
Bár „disszidálását” követõen a politikai vezetés és a sajtó sokat tett a Puskás Ferencrõl kialakult kép szétrombolásáért, nem sikerült a magyar futballtársadalmat megfosztani legnagyobb egyéniségétõl, Puskást pedig kiábrándítani szeretett hazájából. Amint lehetett, 1981-ben hazatért, és a rendszerváltást követõen azonnal végleg Budapestre is költözött. Anekdoták sora örökíti meg Puskás nagyvonalúságát, humorát, másokhoz való jóságát, nevét nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén szeretettel említik.
A tisztelet jeleként 2002-ben az MLSZ kezdeményezésére a nemzeti stadiont róla nevezték el, így ma az egykori Népstadiont Puskás Ferenc Stadionnak hívják. Szintén Puskás Ferencrõl kapta a nevét a magyar bajnokság legtehetségesebb játékosának járó díj. 2004-ben a Nemzet Sportolójává választották.
Külföldön is megszámlálhatatlanul sok díjat, kitüntetést vehetett át, a világ legjelentõsebb sport-, és futballszervezeteitõl.
Szörnyû betegsége, az Alzheimer-kór ellen a Kútvölgyi úti kórházban, az állam által támogatott külön apartmanban küzdött utolsó napjáig szeretõ felesége, Bözsi néni segítségével, gondoskodásával.
Puskás Ferenc
Született: 1927. április 1., Budapest Állampolgársága: magyar, spanyol Klubjai sportolóként: Kispest (1942-49), Bp. Honvéd (1949-56), Real Madrid (spanyol, 1958-67) Posztja: csatár
Mérkõzései száma: a magyar válogatottban (1945-56) 85/84, a spanyol válogatottban (1961-62) 4/0
Eredményei sportolóként: olimpiai bajnok (1952), világbajnoki ezüstérmes (1954), EURÓPA-KUPA-gyõztes (1953) 3x BEK-gyõztes (1958-59, 1959-60, 1965-66), 2x BEK-ezüstérmes (1961-62, 1963-64), Világkupa-gyõztes (1960), 5x magyar bajnok (1949-50, 1950 õsz, 1952, 1954, 1955), 7x spanyol bajnok (1959-60, 1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67, 2x spanyol kupagyõztes (1957-58, 1961-62), 4x magyar gólkirály (1947-48, 1949-50, 1950 õsz, 1953), 4x spanyol gólkirály (1959-60, 1960-61, 1962-63, 1963-64), 2x BEK-gólkirály (1959-60, 1961-62), világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965), az Aranylabda-szavazáson második (1960)
Eredményei edzõként: BEK-döntõs (1970-71), 2x görög bajnok (1969-70, 1971-72), görög bajnoki döntõs (1978-79), görög kupadöntõs (1978-79)
(mlsz.hu)
Tuti lesz róla valami. Sõt biztos vagyok benne, hogy nem egy apró cikk. Fõ oldal igényesen ebben biztos vagyok. Az ottani szurkolok is méltóképp fognak búcsút venni tõle.
végre megpihenthet, pont tegnap beszéltük apámmal hogy jobb lenne neki ha végre elengednék.
Nyugodjon békében!
Biztos vagyok benne, hogy az égiek válogatottja válogatta be. Ezért kellett távoznia. Nyugodj békében ÖCSI BÁCSI!
Nyugodjon békében, a Magyar Futball talán legkiemelkedõbb alakja...
Nyugodjon békében! A legnagyobb magyar sportoló távozott közülünk! Már csak Grosics maradt a nagy csapatból.
:((((
1927. április 2-án születetett Kispesten. Itthon és külföldön a legismertebb magyar sportoló, minden idõk egyik legnagyobb labdarúgója. Az Aranycsapat csatára, világklasszis balösszekötõje, csapatkapitánya. Az 1952-es helsinki olimpia bajnoka, az 1953-ban Európa-kupa gyõztes válogatott kapitánya. Az 1954-es svájci világbajnokság ezüstérmese. 1958 és 1967 között a Real Madrid játékosa, tizenegyszeres spanyol bajnok, kétszeres kupagyõztes, négyszeres gólkirály. 1960-ban Világkupa gyõztes. 1963-ban világválogatott, 1965-ben Európa-válogatott. 1969-tõl spanyol, amerikai, kanadai, görög, chilei, egyiptomi, paraguayi, ausztrál csapatok edzõje. 1981-ben tér haza elõször, 1992-tõl az MLSZ utánpótlás és nemzetközi igazgatója. 1993-ban rövid ideig szövetségi kapitány. 79 évesen érte a halál!