Miért van az, hogy az egyik emberrel annyi érdekes dolog történik hogy alig gyõzi mesélni, be nem áll a pofája egész nap, bármerre jár és bármit csinál, valami izgalom tuti hogy történik vele... A másiknak pedig tök sivár, eseménytelen fos hétköznapok (és hétvégék) jutnak, hol a hiba?
Szerintem a legalapvetõbb dolgokban kell keresni az okot, pl a mindennapos életvitelben... lehet, hogy az, akivel mindig történik vmi sokat jár a városba bulizni, haverokkal sörözni, esetleg sportolni, vásárolni, sok dolog érdekli, így sok ismerõse is van. A másik ember pedig csak otthon ül, vagy kevés, esetleg rossz ismerõsei vannak, nincs hobbija, vagy pl egészségtelenül él és emiatt alig van bármire is energiája, ami általános lehangoltsághoz vezet = úgy érzi hogy semmi jó dolog se történik vele. Ez persze csak az én verzióm, kíváncsi vagyok mások mit gondolnak róla. Az elõbb leírtaknál magamból indultam ki, mert velem mind2 helyzet megesett már.
1et ertek ha vaki sokat log haverokkal vagy is nem is muszaly ehez sokat akkor bisztos tortenik valami kiveve ha ojan haverjai vannak akik csak 1helyben ulnek es neznek ki a fejukbol nem beszelnek :D ami eleg hihetetlen :D
Ez a megállapítás általánosan igaz lenne. De van tuti olyan ember aki folyton jár szórakozni, stb. alig gépezik, azonban közel sincs annyi kalandja mint másnak. Valahogy, ahova õ jár, ott nincs balhé, akivel õ beszél az nem mond semmi érdekeset. Szóval csak ritkán vannak sztoriai, míg mások a saját történeteiket mesélik errõl, arról. Igaz ezt nehéz elhinni, de szerintem lehet. Pl. olyan személyiség aki nem havrokodni jár ide meg oda, nem szeret gyorsan ismerkedni, azonnal dumálgatni. Eljár ide, eljár oda, de sokminden nem történik vele, csak az aminek muszáj. Attól még az élete unalmas.
Kicsit olyan szaga van a leírtaknak, mintha én túlságosan is érteném ezt. Hát, én se vagyok egy túl nyílt ember, ez igaz. És rettenetesen lusta is vagyok, ez is igaz. Azonban mindenkinek az okozza a legnagyobb izgalmat, amit erõfeszítéssel ér el. Én már akkor jól érzem magam este, ha elruccantunk haverokkal sörözni. Miért? Mert nem voltam olyan lusta, hogy rögtön hazajöttem és ennyi, hanem vettem a fáradtságot és elmentem. Közben persze jól éreztem magam, csak az elszántság megszerzése volt nehéz. Ugyanez van a szórakozásokkal is.
Csak azt tudom mondani, gondold végig mit nem szeretnél, mihez nincs kedved most. Valaki hív valahova és rögtön asszondanád, áhh most fáradt vagyok stb. inkább jusson eszedbe, hogy nem most, ezt meg fogom csinálni. És közben már nem ezen gondolkozol az biztos. Utána meg boldogan alszol el, hogy igen elmentem velük és jól éreztem magam.
Ez körülbelül hasonlatos az örök warez-eredeti játék vitához. Tapasztaltam havrokkal és én is, hogy ha kellett egy játék, hopp lerántottam, két perc és már nemkellett. Azonban ha én kellett megszerezzem rá a pénzt! Pl. CS:Source esetében kijelenthetem, hogy még mindig játszom vele. Majdnem minden megvett játékkal ez így van, és ez nem csak azért van mert a jó játékokat vettem meg. Haverok hogy s hogyhogynem a lerántott CD-képpel játszanak aztán annyi, most ott tart a dolog, hogy 3-4 játékot szednek le, aztán kb 3 nap múlva törlik õket, mert hogy bénák. Ugyanez van, ha megveszik nekik a játékot a szüleik.
Azt fogod csak élvezni, amitbe erõt fektetsz be, ez szerintem nagy igazság. Menj el ha legközelebb hívnak, tökmindegy kicsoda. Lényeg, hogy tegyél valamit a saját rossz oldalad ellen. Mert ilyen mindenkinek van. Ha elbillen az egyensúly a rossz felé akkor unalmas, lehangolt vagy. Ezért érdemes a jó felé billenteni a dolgot. Késõbb a család majd bonyolít ezeken a dolgokon elég jól, szóval használd ki a kötetlenséged most és próbáld legyõzni magadat. Ezt tudom javasolni.
és olyankor mit lehet tenni, ha az embernek olyan haverjai vannak, akik közül szintén nem jár el sehova egyik sem? (és nem kockák, nem a pc nekik az elsõdleges szempont)...pláne úgy, ha az adott illetõ nem egy társasági lény, bátortalan, és nehezen ismerkedik másokkal?
Welcome to the club, my friend... Sztem ilyenkor pedig újabb barátokra van szükség. Persze nem dobni az összes régit, hanem csak megismerkedi olyanokkal, akik többet járnak bulizni, stb. megismerni az életnek azt az oldalát is. Aztán dönthetsz melyiket választod.
igen ez elõfordul.. de pl van olyan eset is h 10éve vagyok barátság ba 1 társasággal.. tavaly ilyenkor egymást fürdettük a hóban..bingáztunk.. de az idén szinte sehol nem voltunk..mindenkinek más dolga van.. mindenki felnõtt..és a saját életével foglalkozik.. még még összejárunk..de már nem úgy mint régen.. és mostanság 1re többet veszexünk..teljesen értelmetlen bolhaságról.. tök izgi volt minden nyár..tél. bringázások..túrázások.. de most tök uncsi...inkább gép elõtt ülünk..nemhogy találkoznánk.. de igérem jövõre többször talizok velük :)
en ugyan ojan hulye vok reszegen mint pia nelkul :D amugy en szerencses gyerek vok mert ojan ismeroseim vannak aki hasonloan gyagyasok mint en es mindig tortenik valami :D amugy ha minden haverod ojan akivel nem tudsz menni sehova miert nem beszelsz veluk ? meg beszeled veluk hogy mennyetek el vahova barhova lehet ez kocsma csoveles utcan hazibuli sport :D barmi
nem unalmas, csak szarul eled... ennyi a titok nyitja (szvsz) azert mert nem minden nap tortenik veled ezer+1 jo vagy rossz dolog meg nem azt jelenti hogy unalmas az elet.
Érdekes ez a "töröld le a simset, dobd ki a gépet" hozzáállás. Mi lesz akkor más? A 4 fal között más szórakozási formát nem ismerek, csak mégjobban unatkoznék otthon. Ha hívnának bulizni, biztos nem mondanék nemet - de nem hívnak, és talán itt van a kutya elásva, mert az elmúlt 25 nyûves év nem olyan emberekkel hozott össze akikkel közös az érdeklõdésünk, pedig nem ragadok le a kockulós gémelõs társaságnál, (még az sincs) menne nekem a bebaszós tivornyázós megoldás is (sõt), csak nincs hozzá társaság. Egyedül elmenni szórakozóhelyre "haverkodni" (tehát nem csajozni, hanem kimondottan "bulitársakat" keresni) nem lúzer dolog egy kicsit? Vagy hogy szoktátok ti ezt?
Nekem az a bajom ezzel az egésszel, hogy nincs tere a szórakozásnak.Van pár haverom, de jóformán sehova se tudunk elmenni, mindenhova buszozni kell.Az meg azért sok idõt rabol el.Helybe meg csak kocsma van részeg vén faszokkal, meg suttyókkal.Szociális életem tehát mostanában sg-re korlátózódik, itt legalább rendes arcok vannak.Szüleim pedig szekálnak, hogy miért nem mozdulok ki, szoval patthelyzet.
utálom a kutyákat.. nemtom vmi kémiai anyagot bocsáthaok ki vagy nemtom de amikor látok egy kutyát az mindig szarik. De ez kész egyszer nem láttam sétáló kutyát az életemben, hanem mindig dolgát végzõ kutyát... Jó ez nem igaz olyankor amikor ismerõs kutyájával, akit már többször láttam stb. találkozok, de ha megyek az utcán, buszon, akocsival, kinézek és látok vkit kutyátsétáltatni, az TUTI, hogy ha éppen nem akkor azonnal elkezdi végezni a dolgát... Iszonyat idegesítõ. Apámnak volt egy kutyája akit szerettem régen, de meghalt és az egyetlen kölyke ami megmaradt megõrült és megtámadta a kishugomat, meg mindenkit, egyedül apámat nem. Szóval nem voltunk vele jó viszonyba. Egész nap csak morgott a házában és random támadott meg embereket. De már õ is meghalt.
nem igy kell hozza alni ha jo haverod akkor mar van 1 ember akit ott ismersz vagy is el lesztek regen en is igy altam mindenhez de 1x elmentek es ez megvaltozik tutira
Ez így van, na meg hát istenem az a közlekedés (bárcsak nekem is csak buszoznom kéne) a buszon már lehet alapozni, ökörködni... Tudom milyen, én is laktam vidéken.
Régen, ált suliban középsuli elején velem is ez volt a helyzet. Ma már a városban teljesen más a helyzet, megyünk mindenfele, billiárdozni, bulizni, kávézókba meg mindenfele. Szóval ez tényleg függ attól is, hogy az ember nem akar buszozgatni. S faluhelyen, elmész pénteken, szombaton éjjel bulizni, hazajönni hajnali 5-6ig nem tudsz.. Ahhoz pedig naggyon jo buli kell, hogy addig ne und meg ( vagy sok pia ;) )
Mindenkinek izgalmas az élete, csak észre kell venni. Jó, nem lehet mindenki Tomb Raider, de egy hétköznapi irodai alkalmazott is kiszínezheti az életét apróbb dolgokkal (pl. kávét önt a faxba, és megkérdezi, melegen ment-e át :]). Minden csak hozzáállás kérdése. Lehet, hogy a munkád rém unalom, de a hétvégét Te magad alakítod.
"nem olyan emberekkel hozott össze akikkel közös az érdeklõdésünk"
Hát keress olyan embereket, akikkel közös az érdeklõdési köröd. Én soha nem az iskolatársaimmal haverkodtam, hanem még tiz éve, középiskola alatt a fantasy klubba jártam le, aztán ahogy 2000 körül bejött a net, warezos arcokkal jöttem össze, velük jártam bulizgatni. Plusz még járok sportolni, velük is összejárhatnék (õk meg is teszik, közös vacsorák stb.), de már nincs rá kapacitásom.
Szóval ha van valami hobbid (makettezés, sport, vagy akár pókerezés), akkor keresd meg azt a helyet, ahol az ezt szeretõ arcok tömörülnek. Van olyan ismerösöm, aki régi Mozaik képregényeket cserélget egy klubban, a másik Warhammer figurákat festeget, a harmadik amatõr focizik valami nem is jegyzett osztályban. Mindegyik összetartó társaság, ismerik egymást jóideje. Egy idõ után azokkal az emberekkel amúgy is össze fogsz járni, hobbin kivül, ha megismeritek egymást. Megtudjátok hol dolgozik, és hop, egy telefon, nem tudsz segíteni ebben abban?
Hát. Budapest rulez. Egyébként érdekes, érettségi után az én "társaságom" is langyosabb lett. Mindenki dolgozik, éli a saját életét és nincs idõnk egymásra. Így én is szinte mindig kockulok ami tudom, hogy nem jó de legalább kényelmes. :) A munkatársak meg sokkal idõsebbek mint én és hát nagyon más az érdeklõdési körünk. Szal Budapest se annyira rulez. :D
Kihagytad a legfontosabbat hogy mindezeken túl még buzik is. Én nem sajnáltatom magam, csak kíváncsi vagyok hogy más is egy cipõben jár-e velem, hogy nincs hol/mikor/kivel haverkodni, és ezáltal nincs kivel elmenni szórakozni, ennélfogva dögunalmas minden. Ha meg valakivel összefutnék véletlenül, azzal meg hamar megrekedne bármiféle beszélgetés, mert egyszerûen nincs mirõl, az elmúlt 25 évem nagyjából így telt, nincs semmi nagy sztori vagy ilyesmi... Szóval ez így egy öngerjesztõ folyamat, amibõl a fõiskolától reméltem hogy ki tudok törni, és most hogy szinte biztos hogy nincs lehetõségem tanulni, elgondolkodtam egy kicsit hogy mi is az én jövõm, tökegyedül, besavanyodva.. Ennyi. Nem leszek "depi" és "öngyi" sem :) csak mondjuk melóból hazafelé hullafáradtan irigykedve nézem a metrón a jókedvû baráti társaságokat, és kíváncsi vagyok hogy mi a titok...
Akkor alapítani kéne egy klubot az ígyjártaknak és máris megvan a társaság :) mondjuk gondolom nem én találtam ki ezt sem... Nem lepõdnék meg ha amcsiban létezne ilyen. Nem érzem úgy hogy nem nekem való az élet, túl fiatal vagyok még hogy ilyesmure gondoljak, én inkább kitörnék ebbõl az állapotból. Csak nem tudom hogyan. Ezért kérdezem a topic elején nagyarcúan "dobdkiagéped"-ezõket, õk hogy csinálják, honnan szedték össze jelenlegi csapatukat, stb
na ja, valahogy nem vágyok arra az életmódra, hogy minden hétvégén elmenjek bulizni, meg szinte minden nap találkozzak a haverokkal! :D persze így sem jó, hogy sehova nem járok el, alig vannak haverjaim! valahogy egy köztes átmenetet kéne megtalálni, hogy nem is punnyadok itthon, de nem is a bulikból, állandó találkozgatásokból álljon az élet, még is el-el járok itthonról! persze ehez nekem is tenni kell valamit
feltéve hogy a pszichológus bulizós alkat, és elkíséri a legközelebbi diszkóba xD Egyébként a pszichológus egy valamire jó, mégpedig arra, hogy megéljen belõle.
ez a klubalapítás eléggé ellentmondásos dolog, mivel ha már beszerveztél pár embert az azt jelenti, hogy mégis van egy elegendõ ismerõsi köröd. Ha meg úgy nincsen ahogy nincs, akkor nemis tudnál klubot csinálni =)
Már csak elvbõl is lefosom hogy mit mond egy pszichológus, nehogymár kioktasson xD Meg jobban tuja, hogy mi a jó nekem, és ezér még fizessek is, ok. Jártál már pszichológusnál, hamár ennyire benne vagy, feltételezem.
Nem kell a gépet kidobni:D.. Én pl itt sg-n szedtem össze a haveri köröm 1/3-át..És ha hiszed ha nem össze tudok járni velük havonta 2x hétvégenként:) A többi meg volt iskolatársak akikkel nem vesztettem el a kapcsolatot.
ne mondd már, hogy SEMMILYEN hobbid nincs, és semmi nem érdekel! Itt az internet, itt még a "csak piros csizmában járók" is megtalálják egymás társaságát, épp ez az értelme. Nézd meg az index fórumát, a vonatbuzulástól kezdve a tangabugyis fiukon át a gyufaszálból házakat építõkig mindennek megvan a maga baráti köre. Találj egy szórakozást magadnak, ami érdekel, és keresd meg a sorstársaidat! Ne itt sajnáltasd magad, mert az nem unalmas, hanem szánalmas!
na akkor most én jövök. =)))9 akyyy - VIP2004. dec. 07. 14:39 | privát | galéria | válasz erre | #11 jaja, szép kis sportkocsikg ezotikus páláyk, gyors hajtás....és valódi páláyk em holnmi kitalált libery city
Amúgy meg az én véleményem hogy az embereket a jó zene hozza össze. Na meg a finom hideg sör:D
de, azok akik gyufaszálból építenek házakat, és akik élõben is megakarják mutatni a gyufaszálból épített házaikat, azok igen! a makettezés is ugyan ez, csak sokkal nagyobb egy kiállítás, verseny esetén)! van aki több 100 kilómétert utazik azért, hogy letegye ott az asztalra a makettjét, aztán elmennek elõtte páran, esetleg megnyeri a versenyt, és 2-3 nap múlva haza megy! lehet hülyeségnek hangzik, hogy egy mûanyag darabot elvisz valaki több 100 kilóméterre, csak azért hogy.......és 2-3 nap múlva haza menjen! de nem érdekli, mert láthat sok szép makettet, tud gondolatokat cserélni másokkal, esetleg haverságokra szert tenni! és mind ezt egy szar összerakott, lefestett mûanyag darab okozta!:D
Nem sajnáltattam magam, csak feltettem pár kérdést. De ezt már az elõbb is leírtam...
Van hobbim és sokminden érdekel, csak általában idõm/pénzem nincs azt csinálni, amit szeretek, így marad a pc mint "olcsó" hobbi. De nem is ez volt a topicindító gondolat, hanem hogy hiába lépek be teszemazt a mz tulajdonosok virtuális baráti körébe, mert gondolom ott sem egyfolytában a motoralkatrészek a fõ téma (nem is értek hozzá annyira) hanem, ahogy kívülrõl figyelem az embereket, általában (a default csevelytémák mint pl milyen marhaságot csinált a múlt héten gyõzike, vagy már megint hogy b**ott ki velünk a gyurcsány) mások kibeszélése és egyéni élmények, sztorik azok, ami legtöbbször szóba kerül. És az a "jóarc" aki érdekes történeteket mesél, és ezekkel a "jóarcokkal" egyfolytában történik valami, és órákig tudnak mesélni egy hét eseményeirõl, én meg pusztán erre voltam kíváncsi, hogy miként lehetséges ez. Mert én reggel felkelek, elmegyek munkába, majd hazamegyek és alvás, nagyjából ennyi egy átlag nap.És ha ezt beszorzom öttel, akkor sem tudok semmi érdekeset mesélni hétvégén a "és, mi történt veled a héten" típusú kérdésre...
Nem az a jó arc aki csak mesél mert az unalmas. Nem kell mindig neked kezdeményezni mert abba csak belefárad az ember..Lényeg hogy jót nevess a történeteken van hozzá valami jó beszólásod ez a lényeg :)
Hehe:D:D azért nem ilyen egyszerû de tanulmánynak nem rossz:D. De ha az a célod hogy jó sztorikat hallj amit majd továbbmesélhetsz akkor menj kocsmába dohányzóba ott gyûlnek össze az ilyen emberek:D