Lehet injektorhiba,szétdõlt katalizátor,gyújtáshiba,beégett v. hézag nélküli szelepek,légszûrõ,lambda-szonda,elugrott v. elrakott vezérlés stb.Ha leírnád milyen kocsi,milyen motorral talán utána lehetne nézni,hátha v.mi tipushiba!
Hogy jön ide egy gázturbina?Nem csak ott létezik utánégetõ!Utánégetõnek hívják az autóknál azt a szerkezetet,ami plussz levegõt adagol a leömlõbe,amivel szó szerint utánégeti a gázt.Ezek a kocsik többet fogyasztanak,mert dúsabb keveréket kapnak-csak így tud mûködni az utánégetés.Katalizátor nélkül is igen jó gázértékeket mutatnak,fõleg svájci piacra gyártott japán autóknál használták,és nagyobb motorokerékpároknál is.A katalizátor is utánégetõ,csak nem úgy hívják.
mikor a jogsit csináltam autóvezetésbõl a mûszaki oktató szövege: ,,csak a lényeget fogom elmondani" 10perc múlva a sugárhajtómû mûködésérõl beszéltünkk....
Az utánégetés lényege, hogy a sugárhajtómû meghosszabbított fúvócsövébe üzemanyagot fecskendeznek. Ez az üzemanyag összekeveredik a hajtómû kitóduló gázsugarával, és annak magas hõmérséklete és felhasználatlan oxigéntartalma miatt lángra lobban, ezzel többlet tolóerõt szolgáltat. A tolóerõ megnövelése aránytalanul nagy üzemanyag-fogyasztással jár.
Hatása:
MiG–23 hátulnézetben, a hajtómû fúvócsövében zöldes színû koncentrikus körök formájában láthatóak az utánégetõ üzemanyagbefecskendezõ gyûrûi MiG–23 hátulnézetben, a hajtómû fúvócsövében zöldes színû koncentrikus körök formájában láthatóak az utánégetõ üzemanyagbefecskendezõ gyûrûi
A hajtómû teljesítményének mérésekor „száraz” (dry) tolóerõnek nevezik az utánégetõ nélküli tolóerõt, szemben az „utánégetõvel” mért (wet) tolóerõvel. A katonai repülõgépeken a maximális utánégetõvel elérhetõ tolóerõ 150%-a a szárazon mért tolóerõnek. Bár a Concorde utánégetõje csak 127%-ra növelte a négy hajtómû tolóerejét, így is olyan volt, mintha egy plusz hajtómûve lett volna.
Korlátok
Katonai repülõgépeken az utánégetõt általában csak 10–15 percig lehet használni, nem csak a 4–5-szörösére ugró üzemanyagfogyasztás miatt, de az általa okozott szerkezeti és hõterhelés miatt is. Ennek ellenére vannak repülõgépek, melyeket eleve úgy terveztek, hogy huzamosabb ideig elviseljék az utánégetõt, ilyen például a Lockheed SR–71 Blackbird. Az utánégetés hatalmas lángnyelvet hoz létre a repülõgép mögött, ez infravörös eszközzel könnyen érzékelhetõ.
Utánégetõ a sugárhajtású motorokban van, nem a belsõégésûekben.
Hi mindenki. Hamár van ez a fórum az volna a kérdésem, hogy mi/hogyan mûködik a kocsiknál az utánégetõ pl. a toyota celica suprákban is volt a '80években.
1. Ütem (Dugattyú felfelé halad) A hengerben : Sûrítés Gyújtás
A forgattyúsházban: Vákuum Szívás --------------------- 2. Ütem (Dugattyú lefelé halad) A hengerben : Robbanás Terjeszkedés Kipufogás Öblítés
A forgattyúsházban: Elõsûrítés Átömlés az égéstérbe az
átömlõ csatornán keresztül
A négyütemû Otto-motor :
1. Ütem Szívás (Dugattyú lefelé
halad) 2. Ütem Sûrítés (Dugattyú felfelé
halad) 3. Ütem Terjeszkedés (munkaütem) (A dugattyú a
robbanás hatására
lefelé mozog) 4. Ütem Kipufogás (Dugattyú felfelé
halad)
A négyütemû motor esetében minden ütem
az égéstérben zajlik!
Dr. Wankel születésének 100. évfordulója megünneplésében
A Mazda Motor Corporation részt vett Dr. Felix Wankel, a forgódugattyús motor feltalálója születésének 100. évfordulója megünneplésében. Az eseményeket a németországi Lindau városában rendezik 2002. július 2. és október 6. között.
A Mazda a mannheimi Mûszaki és Munkaügyi Múzeummal közösen a Wankel (1902-1988) – aki a forgódugattyús motor alapvetõ mûködési elvét kitalálta és a motort meg is alkotta - életmûvét bemutató kiállítás társszervezõje. A kiállítás sokat felvonultat ötletei közül, olyan kísérleteket és elképzeléseket, amelyek végül a 60-as évek elején a forgódugattyús motor feltalálásához vezettek. Egy kevésbé ismert kutatási terület, amelyen Felix Wankel dolgozott, a hajóknak szánt forgódugattyús motor, amelyet szintén bemutatnak a nagyközönség számára. E kicsi, ám mély benyomásokat keltõ kiállítás világosan mutatja, hogy Felix Wankel ötlete még mindig igencsak életképes.
A Mazda - az egyetlen jármûgyártó, aki a 60-as évektõl egészen napjainkig elkötelezett Felix Wankel e szellemes és eredeti találmánya iránt - közremûködik e kiállítás megrendezésében, és számos forgódugattyús motorral készült jármûvet is kiállít, e motortípus fejlõdéstörténetének bemutatására. E nagyjelentõségû kiállítási tárgyakkal – köztük a Cosmo Sport egy példánya 1967-bõl, a Mazda 787B, amely az 1991-es Le Mans-i 24 órás verseny gyõztese vagy a közelmúlt forgódugattyús motorral készült Mazda modelljei – a Mazda hozzájárulását kívánja bemutatni a forgódugattyús motor fejlõdéséhez az évek során. Mindemellett e technológia jövõjét is bemutatják, az új generációs RENESIS forgódugattyús motor és a Mazda RX-8 design-modell formájában, mely utóbbi augusztus 1 és 13. között látható.
A Mazda és a forgódugattyús motor története
A Mazda már 1961-ben együttmûködött az NSU-val, aki Dr. Wankellel a forgódugattyús motor sorozatgyártásán dolgozott. 1967-tõl napjainkig a Mazda több mint 1,8 millió forgódugattyús motorral szerelt gépkocsit készített.
A Mazda RX-8 design-modellje
Az izgalmas RX-8 sorozatgyártásra elõkészített design-modelljét elõször a Tokyo Motor Show alkalmával mutatták be 2001. októberében, és azóta a Detroiti, a Genfi és a Torontói Autószalonon is megjelent. E modellt állítják ki augusztus 1. és 13. között Lindauban, a forgódugattyús motor legutóbbi generációja, a RENESIS mellett. A RENESIS jóval kompaktabb kialakítású és könnyebb, mint elõdei. Ez azt jelenti, hogy az erõforrást 60 milliméterrel hátrébb és 40 milliméterrel alacsonyabbra építhetik be az elsõ tengely mögé, mint az RX-7 esetében. Az eredmény igen alacsony súlypont és ideális, 50:50 százalékos tömegeloszlás az elsõ és a hátsó tengely között, amely eredeti sportautós irányíthatóságot és egyedi formákat tesz lehetõvé az autó számára. Az atmoszférikus motor nem csupán tekintélyes, 184 kilowatt (250 lóerõ) teljesítményt produkál 8500-as percenkénti fordulatnál, hanem – a motorok e típusára jellemzõ módon – kiváló és lágy gyorsulást is kínál.
vki linkelhetne vmi jó szösszenetet az autó motorjának felépítésérõl sok képpel:)
,,alkatrészek mûködése"nwem tudtam elképzelni,hogy mi lehet ez,cde amikor megláttam a fõnök nevét...ááá...ettõl jobb befejezést a hétre nem si tudok:SD
TANULJ Bosch K-Jetronik hengerenkénti befecskendezõ rendszer mûködési vázlata
Az injektor javítása Ha bepisil a szelep 2002. július 11., csütörtök 8:56 Büszkeség és örömteli borzongás tölt el, amikor a motor madzagokkal és csövekkel hálózott szövevényes injektor rendszerét vizslatom. Aggódva figyelem a csatlakozásokat, és néha tudálékosan megigazítom az elektromos csatlakozókat. De hogy valami elromoljon, arra gondolni sem merek.
– AxA Felkészületlenül, gyermeki naivitással kezdtem a beszélgetést Besze Sándorral, az érdi Befecskendezõs Motorok Szervizének vezetõjével. Ma már fantasztikusan képzett vagyok, és tudom, nem az Atlantiszi Mágia a legnehezebb feladat. A TotalCar-on régebben már olvashattunk a befecskendezõ rendszerek mûködésérõl, de a javítás megértéséhez is érdemes átvennünk újra egy-két alapdolgot.
A mai, korszerû rendszereket a sokféleség jellemzi. A motorháztetõ alá nézve egyértelmûvé válik, hogy az adott típust hengerenkénti vagy központi befecskendezõ rendszerrel látták el.
A hengerenkénti befecskendezésnél minden hengerhez tartozik egy befecskendezõ mágnesszelep, amely a szívószelep elé porlasztja az üzemanyagot. A rendszernyomás általában 2,5-3 bar. A befecskendezõ szelepek mûködése lehet szimultán (minden szelep egyszerre nyit és zár), párhuzamos kapcsolású, csoportos (pl. négyhengeres motornál 2-2 szelep egyszerre dolgozik), vagy szekvenciális (mindegyik szelep a gyújtási sorrendnek megfelelõen eltolva nyit és zár, az adott henger szívószelepének nyitása elõtt kerül sor a befecskendezésre).
Bosch K-Jetronik hengerenkénti befecskendezõ rendszer mûködési vázlata
Néhány központi befecskendezéses típus Opel Astra F 1,4 i (C14NZ) Fiat Tipo 1,4 i Lancia Y10 Citroen ZX 1,1 i Seat Ibiza 1,4 i Chrysler le Baron 2,2 Dodge Dynasty 2,2
A központi befecskendezõ rendszereket általában kisebb lökettérfogatú motoroknál alkalmazzák, ámbár egyes - fõleg amerikai - gyártók felhasználják 3 liter körüli motoroknál is. Elõállítási költsége alacsonyabb, alapesetben egy befecskendezõ mágnesszelep kerül beépítésre, amely a fojtószelep elé porlaszt. Üzemi nyomása általában 0,8-1,2 bar. Nem túl szerencsés, hogy a keverék nem homogén, és hogy a szélsõ hengerek - a karburátoros megoldáshoz hasonlóan - némileg szegényebb keverékkel kell hogy beérjék.
Bármelyik szakaszosan ismétlõdõ rendszer legyen is autónkba építve, legfontosabb eleme a vezérlõ egység. (Németül: Steuergerat; angol rövidítése: ECU; a magyar általános szakmai és autópiaci szóhasználatban nemes egyszerûséggel csak komputer.) Az autógyártók ma már motormenedzsment rendszereket építenek be, melyek jellemzõje, hogy a keverék-összetétel és a gyújtás vezérlésének elektronikáját közös házba integrálták. Ezek gyártónként más-más fantázianevet kaptak, így a Saab a Trionic, Bosch a Motronic, a Ford az EEC, az Opel a Multec névvel ruházta fel gyártmányait.
Mivel az elektronika nem tartalmaz forgó-mozgó alkatrészeket, az élettartama gyakorlatilag nagyon hosszú. Természetesen bizonyos játékszabályok betartása mellett. Ha bikázzák, vagy ha az autót nem lekötött akkumulátorral hegesztik, tönkreteheti a legmegbízhatóbb elektronikát is.
Jó ha tudjuk A motorvezérlõ elektronika épségének megõrzése érdekében néhány szabályt be kell tartani: - Az akkumulátor saruk legyenek jól rögzítettek. - Járó motornál soha ne lazítsuk meg az akkumulátor sarukat. - Az akkumulátor polaritását soha ne cseréljük fel. - Villamos ívhegesztés elõtt az elektronikát távolítsuk el a kocsiból. - Bekapcsolt gyújtásnál az elektronika csatlakozóját ne húzzuk le, ez vonatkozik a jeladókra is. - A gyújtást ne vizsgáljuk "szikraugratással". - Lehetõleg kerüljük a motor bikázását, fõleg erõsen lemerült akkumulátor esetén.
Ha meghibásodik az elektronika, sokszor csak az egész doboz cseréje a járható út. Ez horror összeg is lehet. Van olyan vezérlõegység, amit százezer forint körüli áron meg lehet kapni, de fõleg a japán típusok nagyon drágák, nem ritka a 4-500000 Ft-os nagyságrend. Persze egyes hírhedt típusoknál a hosszú élettartam az elektronikára sem jellemzõ. Például az Opel Kadett Multec rendszerével eszelõsen sok elektronikus vezérlõegység meghibásodás adódik.
Mikor megláttam a topicot már tudtam hogy a lángszórós gyere lesz az!:D
Helló
Csak azok irjanak idr akik értenek a személyautó és motorkerékpárokhoz.
Legelsõ kérdésem: -az injektor(nem tudom hogy kell irni) hogy müködik mert nekem van egy és 12 v alá helyeztem de csak egy kis kattanást halottam lehet hogy kellett volna az elektronika ami a vezérlést végzi???
(ha valaki tud egy jó cimet ahol szereléssel foglalkoznak kérem irjon)
Informatika és tudomány
