„A konzervatív külsõ vonja el a legkevésbé a figyelmet arról, amit mondunk” – mondja Görög Ibolya protokollszakértõ, aki szerint elengedhetetlen, hogy a vizsgákra rendesen felöltözzenek a diákok. „Ezzel önmagukra is hatnak, mert az ember máshogy beszél, ha megadja a módját. A ruha visszahat ránk”. A vizsgaidõszakra és a különbözõ ceremóniákra kötelezõ visszafogottság azonban az egyetem dolgozóira, és legfõképp tanárokra a hétköznapokban is vonatkozik a szakértõ szerint: „õk a tudást képviselik, ha egy férfi tanár pólóban és bermudában áll a katedrára, akkor ne csodálkozzon, ha nem veszik komolyan, nem figyelnek az órájára”.
-------------------------------------
Érdekes, nekem több tantárgyat (fizika, neurális hálók, digitális technika, szabályozástechnika stb., sõt még a jogtörténet szemináriumok is eszembe ötlenek) is alulöltözve tanítottak, de nem emlékszem, hogy bármelyik oktatót az öltözködése miatt minõsítettük volna.
Egyedül akkor nem tudsz figyelni, ha nincs mire: „ööööööööööööööööööööööööööööööööööizéööööööööööööööööööööööööööhátháthátööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööömitisakartammondaniöööööööööööööööööööööööizéizéhát”
"Hány diplomás használja ma Magyarországon munkavégzése során a tanult idegen nyelvet? Kutatott-e már valaki idegen nyelven? Ha igen, a kutatáshoz szükséges szintet, hány év alatt, és milyen módszerekkel szerezte meg?
Miért nem az a téma, hogy magyartanár-jelölteknek "olvasásóra" van az egyetemen, mert gyakorlatilag írni, olvasni nem tudnak? (Ez más karokra is igaz) Miért nem szakmai követelményeket támasztanak, a felesleges, és használhatatlan diplomát ontó intézmények, és miért egy külsõ, tõlük független fékkel, próbálnak gátat vetni?
Miért gondoljuk, hogy a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás szinonimái egymásnak?
Miért mondják ki az egyetemek, hogy vesszen inkább egy Semmelweis, egy Einstein stb. mert mondjuk tényleg képtelen használható nyelvtudást szerezni? Az ne legyen agysebész akinek pl. hangképzési problémái vannak? (Ja, hogy az csináljon egynyelvû írásbelit.) És a diszgráfiásak? Azoknak nem jár diploma?Használható nyelvtudást szerezni megtanítanak-e? Vagy csak egy öncélú nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, legyen az bármilyen nyelvbõl?
Ki az az átlagember - vagy diplomás - aki idegen nyelven néz televíziót, hallgat rádiót, olvas könyvet? Hányan lehetnek? Országos jelenség? (Még nem láttam demonstrálni senkit, hogy nem jön tisztán a BBC News)
Az évi 140-150 000 hallgató közül ki fog elhelyezkedni a szakmájában? És ha nem ennek milyen összefüggése van a nyelvvizsgával?
Aki ezekre a kérdésekre õszinte választ ad magának, de valóban õszinte választ, az rögtön rájön arra, hogy milyen álságos állapotok uralkodnak a felsõoktatásban. 3 diploma után kijelenthetem, hogy abból az örvénybõl, amibe az utolsó 20 évben kerültünk, kerültek hallgatóink, nem a nyelvtudás, hanem az egyenes beszéd, a gondolkodás, a problémák feltárása, és valós megoldásának hiánya, valamint a következetes nevelés hiánya vezetett. El lehet verni a port a fiatalokon, mert valóban lusták, és nem tanulnak, és csak nyekeregnek, és teszetoszák. De ezek is, mint a fentiek, mind általánosítások. Valamiért azok lettek. És errõl mi, másként diplomázók is tehetünk. Én lennék a legboldogabb, ha nem életunt koravén 20 évesek ülnének a padokban, hanem valóban nyelveket, belsõ meggyõzõdésbõl elsajátító hallgatók keresnék a külföldi ösztöndíjakat, kutatási lehetõségeket. Én nem a nyelvvizsga bizonyítvány kivasalását látom, az egyedüli üdvözítõ megoldásnak. Pályaalkalmassági vizsgálat. Ez lenne a lényeg. Egy szint felállítása, ami átmenetileg talán sok egyetem, sok oktató zsebére menne, de késõbb visszaállna a tanulás presztízse. Mert aki tanulna, elhelyezkedne, és még meg is fizetnék, kiváló példa lehetne a többieknek, és egészséges versenyszellem alakulna ki. Merni kell felvállalni, hogy ne a piac önszabályozása döntse el, hány öntudatos, diplomás munkanélkülit termeljünk ki. A világon nincs szükség ennyi diplomásra, aki ha nem vigyázunk, még tényleg elhiszi magáról, hogy értelmiségi. Aki haladni szeretne, nemzetközi, tudományos kutatásokban részt venni, azt mérjék más mércével, de én nyugodtabban aludnék, ha egy falusi tanítónõ magyarul tudna rendesen, mint mondjuk angolul (is) rosszul.
Tessék lehet engem megkövezni!"
Arról már nem is beszélve, hogy az oktatók kb. 1%-a tud(na) elõadást tartani pl. angolul. Rühelltem, amikor több alkalommal nekem kellett tolmácsolnom, mert a "PROFESSZOROK" (az állítólagos német felsõfokújuk ellenére) még köszönni sem tudtak a németeknek.
Itt már a tudatos szétverésrõl van szó. (1989 óta tart ez, most egy kicsit rákapcsoltak.) Lányom tankönyveiben lassan teljesen kiszorítják a képek a szöveget. A tanárai engem még le is szidnak, hogy miért akarom túlterhelni!!! Mi van? (Vagy vegyük a szakiskolásokat: 5 óra testnevelés + összesen heti 7 óra - az osztályfõnöki óra, a nyelvi órák is beleértendõk - a többi nem szakmai tárgyra...)
Egyébként lenne helyünk az élvonalban, de amíg SZÉNSZÜNETEK vannak, amíg haveri összefonódásokon kell az embernek keresztülverekednie magát, amíg csak úgy "osztogatják" a péhádék többségét, addig itt eredmény nem lesz.
Ennek az összevetésnek így nincs sok értelme, mert az amcsik az egész világot verik, nem csak minket, gondolom ez egyértelmû és az okai is. Inkább a hozzánk hasonló, pl. a szomszédos országok felsõoktatásával kéne összehasonlítani a mienket. És e mellett, ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, akkor a globalizáció és az EU kérdésköréhez jutunk. A vállalatok esetében is a bõrünkön érezzük a globalizáció pozitív és negatív hatásait, ez egyre inkább érvényesül a világ oktatásában is, ami ellen nem biztos, hogy sokat tudunk tenni, már ha kell ellene tenni.
Egyetemek világrangsora (ez most a legújabb, de a többi is ezt mutatja)
1. MIT 100 pont 2. Harvard 99,2 3. Cambridge 99,0 4. University College London 98,9 5. Imperial College London 98,8 6. Oxford 98,7 7. Stanford 96,8 8. Yale 96,5 9. Chicagói Egyetem 96,2 10. Kaliforniai Mûszaki Egyetem 96,1
501–550. Szegedi Tudományegyetem 551–600. ELTE 601–650. Debreceni Egyetem 651–700. Budapesti Corvinus Egyetem
Most hallgatom a rádióban valamelyik idiótát (a fenti lista adta a beszélgetés apropóját), hogy 2020-ra mindenképpen lesz magyar egyetem az elsõ 200 között.
A 200. eredménye: 52,4 pont A 400. eredménye: 33,2 pont
Háppersze. (Úgy megsimogatnám a kis buksiját...)
Gyakorlatilag az összes tehetséges oktatótól lassan teljesen megszabadulnak intézményeink*, a leendõ mûszaki (és természettudományos) elit tagjai közül idén már szinte mindenki külföldön kezdte meg tanulmányait. Meg valami pénz nevû dolog is kellene...
Az sg.hu-n jó lenne interjút olvasni pl. Surányival, Simon Péterrel, Hegedûs Pállal (de akár Táborné is megtenné), hogy miként látják a helyzetet (pl. KöMal: magára hagyták, több program is elbukott stb.)
*Egy maroknyi ember tartja a köztudatban Magyarország nevét (matematikusok, fizikusok, biológusok + 2 orvos).
Persze, Magyarország pontosan ezen egy szál ember miatt tart itt.
"Felmerül a kérdés: hogyan tud eljutni a professzorságig (sõt, 2010-tõl az MTA tagja) egy olyan ember, akinek mindösszesen egy, azaz egyetlen egy darab publikációja van nemzetközi szakfolyóiratban, amit összesen ketten idéztek? (Ez a szám egyébként megegyezik az összes idegen nyelven írt publikáció számával). Írt hét darab magyar nyelvû könyvet, aminek a tudományos hatása 10 darab hivatkozás. A kb. 40 éves munkássága során összegyûjtött konkrétan 0 impakt faktort.
Szeretném jelezni, hogy mondjuk az ELTE matematika doktoriskolában kell legalább kettõ nemzetközi folyóiratban megjelent, referált cikkednek lennie ahhoz, hogy egyáltalán elindíthassad a doktori eljárást.
(Btw, érdemes megnézni az mtmt-ben a részletes listát, ahol néhol magyar nemzet és élet és tudomány “cikkek” is be vannak jelölve hivatkozásként.)
Ennek az embernek véleménye van a tudományról és a felsõoktatásról."
Újabb kritika az oktatás-bizniszrõl ill. oktatás-iparról?
Lehet, h antiszociális személyiségzavarom van, mivel engem nem nagyon hatnak meg az élõben látni/hallani érvek. Ha gondolod kifejtheted, h téged miben segít, ha élõben ott vagy. Én szerintem jóval több hátrányt tudok felsorolni egy olyan elõadáshoz képest, amit teljesen a netre szántak és aszerint igényesen készítik el. Már linkeltem hasonlókra példákat.
E-mailt vagy videó alatti kommenteket meg gyak mindenkinek lehet írni és ha ráérnek és észreveszik, akkor elõbb vagy utóbb válaszolnak is. Sõt, a hallgatóságból is tanulhatnak a kérdésedbõl illetve õk is segíthetnek.
Van olyan ország, ahol csak 6hét a nyári szünet.
1ébként milyen felzárkóztató?
Olyan embereket hiába próbáltok tanítani, akik nem akarnak tanulni. Elõször meg kell õket gyõzni, rá kell õket venni arra, h akarjanak tanulni. Addig hiábavaló minden, csak néhány random dolog ragad rájuk, az meg nem tanulás. Annál már az is jobb, ha bicikliszerelést tanítanának nekik vagy focizni vagy akármit, ami tényleg érdekli õket.
"A kiesik sok gyereknek minden"-t sosem értettem... Kifejtenéd?
Azért más élõben látni/hallani egy Czeizelt, egy Gerõcsöt, egy Szerényit stb. Õk ráadásul el sem rohannak a 1,5-2 órás elõadás után, hanem még lehet velük beszélgetni, tanácsot kérni.
De többször próbáltunk (hiába) nyárra szervezni ingyenes felzárkóztatókat, mert sok gyereknek már májustól kiesik minden. A felháborodott szülõk szerint a gyerekektõl vennénk el a nyarat.
ism terj elõadásokról volt szó, akkor lássuk mik jutnak eszembe: TV-ben - vannak ugye a mindenki által ismert amcsi csatornák, amcsi mûsorokkal, a Spektrumon van néha magyar is, azért azok közt is van jobb és rosszabb is. - A Da Vinci Learningen szoktak egész jó európai mûsorok lenni, de mivel teljes korosztályt fednek le, ezért napközben gyakran vannak már túlságosan gyerekes mûsorok. - Mindentudás Egyetemét is leadják többfelé, még neten is nézhetõ - Az OzoneNetworkön is van néha vmi jó. Az Egyenlítõ címû mûsorukban is elõfordul, h vmi érdekes téma merül fel. - Ritkán m1 és dunán is van vmi érdekes. pl Magyarország története sorozat, a Deltát nem szoktam nézni (vhogyan mindig olyankor van, amikor úgysem váltok oda)
Neten - Galileowebcast, ott érdemes az archívumot is megnézni. Ott van Atomoktól a csillagokig elõadássorozat, néhány szkeptikus társaságnál tartott elõadás, meg székesfehérváriak is. - Különféle Wikimedia szolgáltatások, mondjuk ugye a wikipedia a legkiforrottabb - egyéb weblapok:Origo tudományrovatába is van néha, h kutató ír; ûrvilág.hu, hírek.csillagászat.hu, szertár (itt kísérletek vannak), critical biomass (itt biológusok írogatnak), phys.org (többnyire fizikával kapcsolatos hírek és van egy elég népszerû fórum, ahol nem csak marhaságokról van szó) - videók: a mo-i szkeptikusoknál is elõfordulnak jó cikkek vagy elõadások, TED-en aztán van mindenféle elõadás, sajna legtöbbjük vagy semmitmondó vagy nem érdekes a téma (de el kell ismerni, h néha elhangzanak kihagyhatatlan elõadások is), ESO youtube channel, scamschool bûvésztrükkök, Steve Spangler olyan, mint nálunk Magic Karcsi a BME-rõl (néha alapvetõ kísérletet mutat be, néha meg kevésbé ismertet) Sick Science!, SpanglerScienceTV, Wigner Jenõ szakkoli, (ebbõl nem tudom, h lesz-e még több), Oktatás: Fizipedia (bal oldalt kísérleti videók és a témák között rendes tananyag is található) Bár ez még nem teljes, de ha érdekelne vmi, akkor lehet tudnék bizonyos tárgyakhoz anyagot találni jegyzetekre elérési linkeket adni. Ugye a gugli nem nagyon keres az egyetemek oldalain... MIT youtube channelen is van többféle kurzus (vmit már kínai nyelven is feltettek) Cousera.org-ot annyira nem ismerem, de elvileg lehet rendes ingyenes kurzusokat is felvenni és hivatalos papírt is kapsz róla, h elvégezted video.bme.hu-ra is feltették néhány kurzus videóit. tudasbazis.sulinet.hu középiskolai tananyagok (nemtom a régi sdt.sulinetrõl mennyit mentettek már át) khanacademy.org Itt van mindenféle témakör az ált isktõl a fõsuliig
"Én neten és TV-ben rengeteget nézek" Linket plíz, ezek érdekelnének.
#107-re: Én is szívesen látnék egy olyan csatornát, ahol nem a natgeo szintjén terjesztik az ismeretet, pl. a gravitációt nem a lepedõvel meg a golyóval magyarázzák...
Ez is azon igényre utal, h egyeseknek nem elég a csak ism terjesztõ szintet megütõ mûsorok. És nem is helyes, h csak az van, mert itt a fórumon is elég sok emberrel találkozni, aki azt hiszi ha úgy érvelget, mint ahogyan egy ism terj-ben a kutatók mesélnek azzal õk vmilyen tudományt mûvelnek.
Miért van az, h minden nyár végén megy a hiszti a drága TK-ek miatt és közben mindenki nagyon jól tudja, h valójában a TK maffiát pénzelik?
"Szerveztünk ingyenes ismeretterjesztõ elõadásokat (fizika, matek, csillagászat, irodalom stb.)" Én neten és TV-ben rengeteget nézek. Ha van online felvétel és hallhatok érdekességet benne, akkor hajrá. Még bûvészmutatványokat is youtube-ról nézem. Annyi a szerencsém, h jól megtanultam angolul és ki tudnak szolgálni nyugatról. Mert idehaza ennyiféle igényes mûsor, honlap, tankönyv soha sem lesz. Túl kicsi a populáció hozzá az utópisztikus társadalomra meg várhatunk... Megjegyzem itt még abban is megnyilvánul a mûveletlenség, h mindent szinkronizálnak, ahelyett, h feliratoznának és ezzel is segítenék nyelvtanulást.
"Panaszkodik benne (jaj, egyre hülyébbek a hallgatók, a gimnáziumi oktatás egy katasztrófa stb.), de az nem jutott az eszébe, hogy valamit lépni is kellene. 50 év alatt nem tett semmit sem." Errõl egyik egyetemi tanárom jutott eszembe... Õ is ilyen. Sosem értettem, h mit hitt, miért ment az egyetemre tanítani? Ha a társadalomban a színvonalat kívánná növelni, akkor azt a közoktatásban teheti és az pedig általános és középiskola. Legjobban a középiskolában tehetne az általános mûveletlenség ellen. Ilyen az élet. Mindig vmit vmiért. Õ többet keres így (azzal sem elégedett), de kevesebb befolyással lehet a fiatalokra.
Egyébként nekem mindig jól ment mások oktatása, valszeg mégsem leszek tanár, mert nem fizetik meg és nem is tisztelik meg. De ki tudja még mit hoz a jövõ... :D
Amennyit nem mozognak az emberek, ezért kompenzáció szempontjából azt is elõrehelyezni kéne, mert az még az egészséget is befolyásolja.
Másrészt régen csak könyvek voltak érdekes tartalommal, most meg már sokkal több minden, ez most egy ilyen kor. (az élet úgyis fenntartja azt ami érdemes rá)
Nem bírom elfogadni, hogy az emberek többségét kielégíti az, hogy csak ezekrõl a témákról beszélgetnek: ki kivel kefél, idõjárás, bulvár.
72% már könyvet sem vesz a kezébe. 72%.
Valamerre mozdulni kellene. Fel kellene kelteni az érdeklõdést.
Heti nyolc órát tudnak szakítani fûnyírásra, de olvasásra egyet sem? Sorozatokra (híradókra, fészbúkra stb.) van naponta 2-3 órájuk?
Vagy mondják ki nyíltan, hogy nem akarunk tanulni, mûvelõdni. Amikor 80-90%-os leárazás mellett világirodalmi remekmûvek évekig nem kelnek el, talán ki sem kell mondani. Pedig egy novelláskötetet anélkül is lehet élvezni, hogy elõtte szenvedne az ember (lásd pl. fizika). Igaz, nincs benne mamipornó. Lehet, ez a baj.
Mindenki csak szidja az oktatási rendszert, de tenni érte nem tesz senki. Nemrég jelent meg egy egyetemi tanár (matek) visszaemlékezõ könyve. Panaszkodik benne (jaj, egyre hülyébbek a hallgatók, a gimnáziumi oktatás egy katasztrófa stb.), de az nem jutott az eszébe, hogy valamit lépni is kellene. 50 év alatt nem tett semmit sem.
Azt is látni kell hogy az anyagok nagy arányát illetõen a felejtésnek tanulunk. Mivel valaki biztos hogy nem használja azon anyagok nagy részét, ami késõbb nem kell a munkájához, a hobbija meg más, ezért lehet a hobbija könyvolvasás, de nem a számára lényegtelen dolgok újra-felidézése.
A legnagyobb probléma az, hogy az emberek elsöprõ többsége nem hajlandó tanulni.
Olyan furcsán néznek (rokon, ismerõs, munkatárs) az emberre, ha az mondja, hogy tegnap pl. matekozott, biológiakönyvet olvasott, hogy csak na. (A filozófiát már meg sem említem.) Épeszû ember a többség szerint ilyesmit nem csinál. Rendes történelemkönyvek helyett a Nemere-féle bulvárt olvassák ...
Vérlázító, amikor azt hallom, hogy ezt õ tanulta x évvel ezelõtt, mára pedig elfelejtette. Összedõlne a világ, ha néha tankönyveket venne kézbe?
Apámnak vagy 15 évig könyörögtem, hogy ha már azt hajtogatja állandóan, hogy imádja a történelmet, akkor jöjjön el, válasszon a könyveim közül. Nem jött. Nincs ideje.
Szerveztünk ingyenes ismeretterjesztõ elõadásokat (fizika, matek, csillagászat, irodalom stb.) A legnagyobb "sikere" Zacher Gábornak volt, 18 érdeklõdõ jelent meg ...
Ami a felsõoktatást illeti: a körülbelül 20000 oktató/kutató közül világszínvonalon 40-50 alkot. Oktatni talán 300 tud. Ez van.
Gyermekeim mellé állandóan le kell ülni segíteni (szerencsére most még engedik :) ), mert olyan keveset tanulnak a suliban (és azt a keveset is rosszul). Ne kelljen már azokhoz igazodni, akik még olvasni sem tudnak!
Miért nem alkalmazzák a hazai oktatásban azon technikai megoldásokat, amiket tõlünk nyugatabbra is már egyre jobban terjednek?
Az állam által támogatott tankönyvek anyaga elérhetõ valahol elektronikus és szerkeszthetõ formában? Ha nem, akkor miért? Az üzlet fenntartása miatt?
Miért nincsen Oktató/Education TV csatorna?
na de ha egy rendszer felépítését kell megértetni egy tanulóval, vagyis ezt tanítod meg, az is része mert amikor az idõ 99%-a arra megy el hogy a részleteket sulykolod a tanulókba, ne arra ébredjen rá hogy már csak az összefüggéseket nem érti azok között amit mondtál. Tehát ahogy te mondtad: lehet idõt tölteni azzal hogy kibogozd amit õ tanított (amely agymunka még egy egyetemi hallgatót sem segít), de le is lehet egyszerûsíteni.
Na nem, azért a felsõoktatásban az én idõmben nem cirkuszi majmokat oktattak, hanem (részint) értelmes embereket. Egyértelmû, hogy az egyetemen, fõiskolán nem úgy megy,hogy a tanár a szádba adja megrágva az anyagot, az már a gimi szerepe sem szvsz. De kötelessége lenne jól prezentálni az alapot, aztán rajtad múlik, hogy hogyan gazdálkodsz tudományos forrásokból. Ennyi, és nem több. Ja és persze legyen fogadóórája a profnak, ahol segítséget kérhetsz. Meg hát itt a XXI. század, email van.
Értem, amit mondasz, de az egésznek az a lényege, hogy te magad fedezed fel az összefüggéseket. Illetve ez lenne a lényeg.
Én személy szerint kiadnék a tanulóknak egy rendszer-vázlat diagramot, hogy vizuálisan egyszerûen befogadható módon mi mivel függ össze (leágazások, kapcsolatrendszerek, stb.), hiszen én tudom azt hogy milyen anyagnak melyik részét hogyan foglalom rendszerbe.
Mindenrõl lehet készíteni ilyen ábrázolást, és sokkal könnyebbé tenne egy összetett anyagra való visszaemlékezést, csak ált. nekik 8, rakja össze külön még egyszer a tanuló...
Nálaunk az még a jobbik eset, ha a tanár táblára ír és egyáltlán tud jegyzetelni az ember az órán. Én már egyenesen örüllök annak, ha lehet jegyzetelni órán (ugyanis a legtöbb esetben nincs írásos segédanyag, vagy ha van, akkor az vagy többezer oldalas vagy semmi köze a számonkéréshez).
Szerintem a probléma forrása az, hogy a felsõoktatásból tömegoktatás lett. Az oktatás szempontjából nem egészséges, ha túl sok embert kell egyszerre oktatni. Ebben a félévben felvettem egy tárgyat, összesen 6-an vagyunk az órán és eglepõen gyorsan haladunk és nem is érzem megterhelõnek az anyagot. (Ugyanis az alacsony létszám miatt a tanár megengedheti, hogy megálljon egy pillanatra és hagyja, hogy mi is törjük a fejünket a tételeken és a bizpnyításokon.) És nincs szükség se könyvre, se nyomtatott jegyzetre és így is megértem a tananyagot.
Tehát a probléma az, hogy túl sokan vagyunk ebben a felsõoktatásban. Ezt úgy is lehetne fogalmazni, hogy kevés a jó tanár, de erre már nem nagyon van energiám kitérni.
A felsõoktatásban sokszor az is baj, hogy az adott tanár, akár prof. hihetetlen nagy koponya az adott területén, de tanításra alkalmatlan. Persze tudom, hogy az egyetem nem arról szól, hogy a fejedbe verjék a tudást, azt neked kell kikutatni, de akkor is nagyon zavaró lehet. Nyelvszakon pl. az adott ország törijét oktató tanár egy két lábon járó tudástár volt, de az elõadásokon folyamatosan csapongott. Elkezdte az órát ott, ahol tartottunk, pl. a XI. sz eseményeinél, és akor egy "Érdekes, hogy hasonló helyzet alakult ki az 1600-as évek második felében is..." felkiáltással átugrott 500 évet, és azt kezdte mondani fél órán keresztül, aztán vissza. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette a jegyzetelést, és használhatatlanná a jegyzeteket, maradtak a könyvek. Mindig érdekes volt, amit mondott, de strukturálisan egy katasztrófa volt minden elõadása.
Az ilyen esetekre kell a több számon kérés (megj.: mi anno középsuliban a 4 év alatt fizikából 3szor ismételtük át teljesen az érettségi anyagot, h tényleg mindent tudjunk és ne felejtsük el. Ezt nem lehet máshogy csinálni. Akik nem autisták, azoknak hosszabb idõközönként ismételni kell és akkor tudnak véglegesen megjegyezni vmit.) No, de alapvetõen az a konzultációs dolog, amit kiragadtál az arra vonatkozott, h sok helyen az megy rendszeresen, h a tanár gyakorlatilag gyorsan lehadarja az anyagot és felírja a táblára. Ezzel az is a baj, h elõfordulnak olyan részek, amiket ott helyben nem látom részleteiben hogyan jött ki, de ha volna 5percem, h levezessem magamnak, akkor minden rendben volna, de 5 percig nem áll meg az óra. Vagy vmi eszembe jut, h az úgy nem volna okés vmiért, de rájövök, h tévedtem ezért és ezért... de addig meg lemarad az ember az anyaggal, mert a tanár már a következõ táblát írja. Órán nincsen idõ az anyag rendes megemésztésére, mert annyi az anyag. Ugye az iskola színvonalát nem a jobb oktatással kívánják növelni, hanem a tananyaggal való elhalmozással, ahol még a legjobbak is szenvednek. Viszont, azt akartam ott mondani, h az ilyen katasztrofálisan összekörmözött jegyzetbõl még tanulni sem lehet rendesen és nem azért szeretnék órára bejárni, h gyakoroljam a gyorsírást, hanem h tanuljak is vmit. Ehelyett én legalábbis több hasznát venném még az önálló otthon átolvasom, bemegyek, kérdezek módszernek is. Az elõzõ mondatom szintén rávilágít egy fontos dologra: nem teremtenek lehetõséget az egyénre szabott tanulási módszerre. Lehet vkinek ez a leghatékonyabb tanulási módszer, h gyorsan irkálja, firkálja a tananyagot, de nekem ez még sosem jött be, akárhogyan erõltették (még középsuliban sem).
az lehetséges hogy kirúghatnak egy 17 éves lányt az iskolából azért mert kirúgták a gyakorlati helyérõl? 1hetet adtak neki a suliban hogy keressen mást vagy kirúgják! elvileg 17 év a korhatár! szakácsnak tanult, de a gyakorlati helyén többségben csak takarított mosogatott! már mondta az iskolában, hogy ezt csinálják vele, de nem csináltak semmit! 3 éve oda lesz!
sziasztok, látom nagyon halott a beszélgetés, de lenne egy problémám. Érettségizni fogok jövõre és egy csomó tárgyból kéne korrepetálásra járnom. Nem tudom, hogy van-e még értelme, de mindent meg akarok tenni, hogy felhozzam kicsit magam, ha már eddig ennyire ellazultam a dolgot. Még nem tudom, h szinkronban tanulok majd mindent egyszerre, vagy egymás után, hónapokra bontva. A másik, hogy van sok tanár, aki egyszerre több tárgyat is tanít: érdemes ilyeneknél, vagy minden tanár inkább csak egyvalamihez ért? Ja meg nem hiszem, hogy idõm engedni fogja azt, h eljárkáljak hozzájuk. Tapasztalatotok szerint sokkal drágább, ha õk jönnek házhoz? Köszönöm a válaszokat.
Kiváncsi lennék arra,hogy mitõl függ az oktatóhelyen,hogy engem fel-e vesznek?
(pl félévi osztályzatok??? stb... van még más,amit néznek?)
5 éves villanszerelõ szakmám 2. évét végzem juni-ban a fennmaradó 3 évben oktatóhelyre meek,nem lessz matek,sztech stb...(eddig volt)
Kiváncsi lennék arra,hogy mitõl függ az oktatóhelyen,hogy engem fel-e vesznek? (már voltam az oktatásban és az oktatási igazgató kezett fogott velem,h biztos lehetek benne,hogy felvesznek!ez volt a válasza a fenti kérdésre)
najó,de azért általános tudásba nem nagyon számít bele hogy tudd azt hogy ha savat meg bázist öszeöntesz akkor víz meg só keletkezik:P :D vagy igen? :D
az lenne a legjobb, ha leállnának ezzel a lehúzós stratégiával a tanárok<--ezért utáltam meg az egészet
mert attól nem lesz jobb a helyzet ha beír x db 1est, meg kitalál mindenféle nehezítõ szabályt és a saját tantárgyát létfontosságúnak gondolja
jó ez kicsit a felháborodottság, felidegesítettem magam egy iskolai ügyön, nem vagyok sérült csak ha értem lenne nem nyúznának olyannal ami nem megy igazán/nem szeretek
és ha nem arra akarsz tovább menni amibõl megbuktál akkor ismételhetsz évet számodra fölöslegesen mert valószínû hogy nem arra az irányra mész majd tovább
szerintem igazad van kéne pár alap tantárgy meg pár szabadon választott és nem cask olyanoknak kéne lennie mint pl kémia meg fizika amin max a kisérletek tudnak izgalmasak lenni hanem autókkal motorokkal meg ilyenekkel is lehetnének kapcsolatos tantárgyak
csak ennyit akartam mondani, lehet belémkötni Jól tûröm a kritikát...
bazzeg tényleg szar az oktatási rendszer... Nem tûnt fel hogy az egész nem a tudásért és gyerekekért megy??? -->vesznek tankönyvet(mert kötelezõ), iskolai dolgokat, bérlet, stb. -->8+4-5 év oktatás van kötelezõ-->12-13 év, namost, nem furcsa hogy pont 18-19 éves korára végez az átlag?? nem, hisz akkor válnak felnõtté, naigen<--akkor lehet elmenni dolgozni
a suliban azért van annyi többlettananyag/tantárgy, aminek semmi értelme és úgyis elfelejted hogy addig is ne zavard otthon aput/anyut hadd melózzon nyugodtan tudva te biztonságban vagy a tudás birodalmában
tudás??a sok tantárgy közül arra nem jut ideje az embernek amelyiket szereti...cserébe ami nem megy neki azt ráerõltetik, és ezért már az egészet megutálja... Az egész olyan: "ha nem mûködsz együtt és teszed amit mondunk akkor neked véged" felfogás, amit beléd akarnak nevelni hogy ne gondolkodj, csak dolgozz napi 8 órában<--ne vedd észre hogy szétsikkasztják ott az országházban az agyukat stb.
LEHET HOGY KICSIT ÖSSZEESKÜVÉSSZERÛEN HANGZIK, DE NEKEM EZ JÖN LE BELÕLE ha értem lennének, és "a gimi azért van, hogy mindenki eldönthesse a végére, merre akar továbbhaladni" akkor szelektálhatnák évenként tantárgyakat, és ezzel több lenne az idõm arra amivel kezdeni akarok valamit, mert a többi, amivel szenvedek idõpazarlás
Ahhoz képest, hogy tanárképzõbe jársz, marha keveset tudsz az egészrõl...
programozó suliban fiú kupac közepén ültem, természetesen átpofáztuk az egész órát de, amig a fiúk csacsogtak, addig nem szólt semmit az ofõ, viszont amikor én megszólaltam, akkor azonnal rámszólt én arra gyanakszom, hogy azért, mert valószínûleg az én hangom valamivel magasabb frekvencián fut, mint a fiúké, és csak azt hallotta meg :)))
hangod
hogy imádod a hangot, hogy tudálékos vagy, azt hiszed mindekinél mindent jobban tudsz, mert ahhoz vagy szokva, hogy csodálkozó nagy szemeknek magyarázz, soroljam még?
a tanárok mind idióták, egy-két kivételtõl eltekintve
arról nem beszélve, hogy ha egyszer tanítottál olyan mint egy stigma, senki le nem mossa rólad, sõt leri rólad, még a buszon is felismerik, hogy tanár vagy
de mi most az ertelmes tarsadalomrol beszelunk, a balfasz tanar az balfasz, arrol nem a tanari allas tehet, nem a miniszterium tehet, nem a diakok tehetnek, arrol o tehet egyebkent addig orulj, amig a tanarok tudjak a neved, egyetemen lofaszt nem erdekel, hogy ki vagy :|
de az amúgy gáz amikor egy tanár nem tudja a gyerek nevét nálunk kémia tanár olvassa papírról a neveket enyémet tudja addig hogy dávid mert volt feladat amit ránézésre megoldottam ezért múlt órán egy nehezebb feladattal kihívott táblához és fél perc múlva kicsöngettek :D
nem sorban - miert kerulne az ugyved apuka ele az az eset, ha pl. a hulyegyerek dobalozik oran, es baszik szot fogadni a tanarnak? - meg most az, hogy neki tudnia kell neveket.. kb. annyira, mint mas munkahelyen mas alkalmazottaknak a sajat munkatarsai nevet - tevedni lehet, maximum gyakran tevedni nem, de most ez olyan, hogy ha tevedsz 1 gyarban, 1 sorozatnyi -teszemazt- tv baszodik el a hibadbol, ha tevedsz tanarkent, kovetkezo oran kijavitod magad, no para
Oké, akkor sorold fel légyszi, hogy kik dolgoznak a munkahelyeden, név, beosztás, anyja neve, stb. Egyí tanárnak 8-10x30 fõt lazán tudnia kell... nem beszélve arról, hogy egy tanárt nem ötödikes történelemtanárnak vesznek fel, tehát nem mondható, hogy minden évben ugyanazt adja le. Sõt, mindennap le kell adnia a másodikos, ötödikes és nyolcadikos leckét is, és nem lehet tévedni, mert egy osztály néz hülyének.
"a tanár mehet jópofáskodni..." Aha, csak nehogy kiderüljön, hogy az adott gyerek egy ügyvédé vagy roma családé, mert akkor vagyleperlik róla a kabátot, vagy leszaggatják. Hidd el, tanárnak se könnyû, nem hiába kell ahhhoz 2-3 diploma.
Te legalább felnõtt ügyfelekkel dolgozol, akiknek nagyjából leesett, hogy õk azért vannak ott, mert nekik ez az érdekük.
Készülni kell a tanároknak? Minden évben elismételgetik ugyanazt kb.
Nekem a munkahelyemen talán nem kell fejleszteni magamat? Új berendezések jelennek meg(szervizelek) új automatikák,mellette a régiekkel ugyanúgy kell foglalkozni.
Míg egy tanár simán megteszi,hogy nem foglalkozik egyes gyerekekkel addig én nem tehetem meg egyetlen ügyféllel sem mert kirúgnak. A tanár mehet jópofáskodni az igazgatóhoz ugysem a gyereknek lesz igaza!
Bírom ezt a tanárok mennyit keresnek hozzáállást :) Ez csak azt bizonyítja, hogy a jóideje tartó, degradáló kampány meglehetõsen sikeresnek bizonyul. Aki nem tanított még, sosem értheti meg, hogy mégis mibõl áll össze. Hogy készülsz rá, milyen feladatokat adsz ki, ami mindenki szinvonalához mérten kielégítõ, azokat javítani, elmagyarázni.. Ez persze kicsit olyan mint a politika és a foci, hogy mindenki "ért" hozzá.
Plvastam itt a hozzászólásokat, sajnos legtöbbeteknek halvány fogalma nincs a tanári munkáról. Nettó 150-200 ezer Ft-os fizetés, NEVETSÉGESEN KEVÉS munka, stb. Tudod mit? Ha ilyen jól élnek, el kell menni tanárnak, ki kell próbálni!
Asysoft: én is inkább úgy érzem, a tanárokkal szembeni ellenszenv (már megint az a kuuu... suli, állandóan tanulni, ülni, méág számtechen sem lehet cs-zni...) uralkodott el a topicban.
Egy 3 éve középiskolában tanító tanár (2 fõiskolai diplomával) osztályfõnökként bruttó 126e Ft-ot azaz nettó 82e Ft-ot keres, úgy hogy reggeltõl estig dolgozik. Ez az illetmény a közalkalmazotti bértábla szerint van megállapítva, ami fix!!! Szerintetek sok?
Lehet hogy egy 50 éves egyetemi prof megkap nettó 150-200 ezret.
Azért az is hozzátartozik a dologhoz, hogy senki nem kényszerített senkit, hogy tanár legyen. Szóval azért sajnálni nem fogok egy tanárt sem. Tudta jól hogy mivel jár ez a szakma, amikor belevágott.
De nagy az ellenszenv a tanárokkal szemben. Bizony vannak rossz tanárok a pályán, aki nagyon nem odavalók, de ez minden szakmára elmondható, csak ez az, amivel minden ember találkozik élete során. Nem ez alapján kéne megítélni az egész szakmát. Anyám matek-fizika-informatika szakos középiskolaitanár, jelenleg fizikát nem tanít. Apám (nyugdíjazott) mérnök-tanár, anno matekot és fizikát tanított szintén középiskolában. Mindkettõjüket mosolyogva köszöntik a régi tanítványaik-nemhiszem, hogy rosszul csinálták volna, amit. Mindezt csak azért említem meg, hogy én milyen szemszögbõl látok rá a dolgokra. Ha valaki szellemi munkát végez, az nem is ember, örüljön, ha élni hagyják?:) Meg nem tanulnak sokat? _Vegeta_ ahhoz képest, hogy állításod szerint "tanárképzõbe" jársz, tõled olvasom a legnagyobb zöldségeket. Eltörölnéd az osztályfõnökösködést? Ki adminisztrálná, hogy ki mikor hány órát hiányzott? Ki írná be a bizonyítványokba a jegyeket, ki írná be az ellenõrzõbe, hogy "Ödönke xyz tárgyból nem éri el az elégséges átlagot"? Azt, hogy keveset dolgoznának, szintén nem állítanám. Ugye jobb esetben nem úgy esnek be az órára, hogy akkor találják ki, pontosan mit is kéne mondani, csinálni. Dolgozatokat sem a "Matek dolgozatok x.-esek számára" mappából szedik elõ, ahogy a kijavításuk sem maguktól megy végbe. Ezen felül el kell menniük továbbképzésekre (bizonyos számú kreditet el kell érniük x évente), korrepetálási lehetõséget kell biztosítaniuk, az érettségik elõtt lévõ õrületrõl nem is beszélve. Fizetésük sem a legjobb, legalábbis 2-3 diploma mellett nem ennyit kéne keresniük (nomeg ha máshova mentek volna el, lényegesen többet keresnének-anyám összes évfolyamtársa, akivel egyszerre végzett, és elhagyta a pályát lényegesen többet keres, mint õ). Arról nem is beszélve, hogy mostanság késve (2 hónapos pakkokban, 1 hónappal a második ledolgozott hónap után) kapják meg a túlórapénzt... Zárógondolatnak: néha azért képzeljétek magatokat tanárok helyébe. Ne csak a "3 hónap lazulás"-ra, meg a hasonló látszatdolgokra gondoljatok. Mikor üvöltöztök x órán, vagy az osztály viccesembere éppen produkálja magát, netán a helyi kisebbség sérelmezi, hogy az egyes dolgozata miért annyi, aztán a sikertelen reklamációt látva testi fenyítést helyez kilátásba (anyámmal megtörtént-a csaj tán még igazgatóit sem kapott), akkor jusson eszetekbe, hogy talán nem ez az álommeló. (Merthogy a tanár ilyenkor semmit sem tehet: elméletben még ki sem küldheti az óráról a diákot, mert mittudoménmilyen joga sérül...) Bocs a mega-kommentért, s köszönöm, ha elolvastad, méginkább, ha el is gondolkoztál rajta:)
Plusz a legtöbbnek még napi 8 órás munkaideje sincs. 45 perces órák, plusz kajaidõ. Meg a legtöbb tanár általában órakezdés után 5 perccel mászik be. Akkor meg lehet inkább 40 perccel számolni. Nyáron mi dolga van? Papírmunka, az sem napi 8 órában.
Gimiben két idióta töritanárom is volt. Annyit csináltak tanítás címén, hogy elmondták ami a tankönyvben van. Ha olvasta mellé az ember, ugyanazokat a mondatokat hallhatta, csak átfogalmazva.
Semmi önállóság nem volt bennük. Hogy esetleg saját szavaikkal is elõadhassák? Nem. Az egójuk persze az egekben volt, hogy õk most elvégezték az egyetemet (kezdõ volt mind2) - biztos ott is beseggelték az anyagot hasonlóan szóról szóra.
Példa a színvonalra: Mohácsi csatánál tartottunk, erre benyögi óra elején: Lapozzatok vissza Mátyáshoz, és írjátok oda, hogy elfoglalta Csehországot, meg Bécset 1485-ben. Ja, ezt az igazán jelentéktelen momentumot ki sikerült hagyni, elvvégre a Himnuszban is benne van. Aztán pallosjog helyett pallósjogról beszétek (fapallóval fejbevágták az embereket?) A legjobb az volt, amikor Kun Lászlónál simán Kun Béláról kezdett beszélni, mi javítottuk ki, hogy Kun Béla azért késõbb volt.
A dilettantizmus megvolt. Emellett persze képtelenek voltak fegyelemezni, stílusuk sem volt, talán egyetemen azt taníthatták, hogy az osztály beül a padba, mindenki elõre bámul, csendben marad és mindenki monoton elõre bámul epedezve, hogy most neki diktálni fognak.
Angoltanár hasonló volt, elõfordult, hogy órán én világosítottam föl egyes szavak jelentéspérõl, pl. collide.
nem gondolod, hogy egyik esetben sem a tanar volt idiota, hanem a faszkalap diakok ?
nekem az Általánosban 2 idióta tanárom volt. Egyik: - Info/Rajz tanár, kicsi idegbeteg és megrögzött anyósgyûlölõ. Legemlékezetesebb pillanata: Szünet mindenki a padon ül. Bejön, hogy ne üljünk a padon. Mindenki leszál, erre kimegy , amint kimegy mindenki vissza. Benéz, mondja, hogy milyen egy szemét osztály vagyunk stb. erre hátulról egy srác mondta, hogy " Kopasz" (kopasz volt) erre elkezdi kergetni, a padok között. Miután látta, hogy nem éri el elérúgta az egyik széket, miután ezen is átjutott a srác a padot boritotta elé :D A srác ekkor beparázott és sprintelt az igazgatóiba:D
- mási kegy énektanár:D a kulcscsomója volt a kedvenc fenyitõeszköze, simán hozzánkvágta. Egyszer az egyik srác erõsen dobta vissza és eltalálta a magnóját szép lyuk lett benne:D
igaz ami igaz, viszont alapvetoen kiegyensulyozott, normalis munkajuk van, ahol emberek kozott vannak, nem dolgozzak magukat halalba, es hat mindenfele kedvezmenyeket is elveznek tehat en azt mondom, hogy nem para azert a tanari allas, felteve, ha nem balfasz az illeto.. balfasz tanart nem becsulik meg, alapbol nehezebb neki minden, mint 1 jo tanarnak