Bizonyára legtöbben már hallottatok Isaac Asimovról, és gondolom vannak jópáran akik a mûveit is olvasták.
Akik esetleg nem ismernék, Asimov egy orosz születésû amerikai író, a legtöbben a sci-fi regényein keresztül ismerhették meg.
Történeteinek filmes feldolgozásai közül az utóbbi idõszakból a legismertebb a '200 éves ember' és az 'Én a robot'.
Leghíresebb alkotása egy eredetileg két különálló történetsorozatból álló (és késõbb összevont) lehetséges jövõkép 20000 évnyi története, ez a 'Robot-Birodalom-Alapítvány univerzum'.
Az õ nevéhez fûzõdik a robotika három elméleti törvényének megalkotása is (illetve maga a 'robotika' kifejezés is az õ fejébõl pattant ki):
1: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tûrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2: A robot köteles engedelmeskedni az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Elsõ Törvény elõírásaiba ütköznének. 3: A robot köteles saját védelmérõl gondoskodni, hacsak ez nem ütközik az Elsõ- és a Második Törvény elõírásaiba.
Hogy mirõl is szólna ez a topik? Itt meg lehet beszéni, hogy ki mit gondol Asimov munkásságáról, és történeteirõl.
Kezdeném is.
Jóideig csak úgy hallomásból ismertem Asimovot, de még középiskolában egyik osztálytársam nagyon odáig volt érte. Pár éve jelent meg a nagy összefoglaló kötetekben az összes "RBA" története összegyûjtve és idõrendbe szedve, hát belevágtam.
Most olvasom az idõrendileg utolsó elõtti regényt (tekintve, hogy az össz hossz 3000 oldal (csak így hasraütésszerûen, ha 600-at veszünk könyvenkként), nem egy két nap az egész gyüjtemény elolvasása). Ha végeztem akkor jön a többi, nem RBA-vonalhoz tartozó könyv, majd a nem általa írt RBA történetek (lehet ezeket felcserélem, majd elválik).
Így a végére jegyzem meg, hogy mostmár át tudom érezni, hogy miért volt a sok Asimov rajongó felháborodva az Én a robot film láttán.
Hello mindenki! érdekes figura lehetett, de azt meg kell jegyeznem, hoigy halála után nem igazán foglalkoztak vele, vagy csak én látom úgy? ha mostezt a topikot nem látom meg, sztem nem is hallottam volna róla.
Az összes-összesrõl nincs, de a Robot-Birodalom-Alapítványról van a gyüjteményes kötet végén egy teljes lista, idõrendben. Ha az megfelel akkor beírom.
Ezeket írta õ maga, a többi már más íróktól való. A csillaggal jelöltek novellák.
Egy fiú legjobb barátja* Robbie* Az AL-76-os robot elkeveredik* Körbe-körbe* Logika* Fogd meg a nyulat!* Te hazug!* Tökéletes kiszolgálás* Lenny* Az eltûnt robot* A kockázat* A csilalgokba!* Bizonyíték* Rabszolga* Az elsõ törvény* Az elkerülhetõ konfliktus* Robotálmok* Nõi ösztön* Karácsony Rodney nélkül* Öcsi* A Fényvers* ...hogy engedelmességgel tartozol Neki* A két évszázados ember* Föld Anya* Acélbarlangok/Gyilkosság az Ûrvûrosban A mezítelen nap Tükörkép* A Hajnal Bolygó robotjai Robotok és Birodalom A csillagok, akár a por Az ûr áramlatai Kavics az égben Zsákutca* Az Alapítvány elõtt Elõjáték az Alapítványhoz Alapítvány Alapítvány és Birodalom Második Alapítvány Az Alapítvány pereme Alapítvány és Föld
Nekem van egy pár könyve gépen! Ha vkinek kell szóljon bátran! MSN: [email protected]
:)
Az alapítványosok rémlenek, hogy olvastam, a többi nem :(
Isaac asimov Robottörténetek 1-2. -----------------------------------
00 A Robotika három törvénye 01 Egy fiú legjobb barátja 02 Sally 03 Egy szép napon 04 Nézõpont 05 Gondolkozz! 06 Igaz szerelem 07 Az al-76-os robot elkeveredik 08 Akaratlan diadal 09 Idegen a paradicsomban 10 Fényvers 11 A fajvédõ 12 Robbie 13 Gyülekezõ 14 Tükörkép 15 Botrány az ünnepségen 16 Az elsõ törvény 17 Körbe-körbe 18 Logika 19 Fogd meg a nyulat 20 Bevezetés 21 Te hazug! 22 Tökéletes kiszolgálás 23 Lenny 24 Az eltûnt robot 25 A kockázat 26 A csillagokba! 27 Bizonyíték 28 Az elkerülhetõ konfliktus 29 Nõi ösztön 30 ...hogy engedelmességgel tartozol Neki 31 A két évszázados ember
Nekem a novellái tetszettek nagyon..
A halhatatlanság halálát nem láttam felsorolva, pedig az se rossz. Kicsit érzelgõs néhol, de tetszik.
Megvan az 'Robot-Birodalom-Alapítvány univerzum' sorozat szépen díszkötetben, egyik kedvenc olvasnivalóm
Mondjuk az "Én a robot"-hoz annyi köze van csak, hogy Spooner-t kivéve (alias Will Smith) a szereplõk nevei ugyanazok voltak, a cég neve is és az NS sorozatú robotoké. Semmilyen más kötõdés nincs. A "200 éves ember"-t csak olvastam, de nem láttam.
Most az A függeléket olvasom amit már nem õ írt, de jól kapcsolódik a történethez.
A robotika 3 törvénye megugyebár kiegészül mégeggyel amit Giskard és Daneel a Nulladikként definiált:
0: A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben vagy tétlenül tûrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.
(nem idéztem mert nem tudom szó szerint, de ez a lényege)
jó kis író. szinte minden könyve megvan ha valakinek hiányzik egy, szóljon, küldöm mailben:D nekem speciel az Ûrvadász sorozat tetszett majdnem legjobban, bár az csak a gyûjtemény késõbb megjelent 6-os számú részébe került bele.(nem összekeverendõ a más írók által készítette Appendixekkel)
Alapítvány + Alapítvány és Birodalom megvolt Második alapítvány pedig félig kivégezve pihen perpillanat ebookban a pda-mon :)
meg valamikor régen valamelyik robotos is rémlik mintha olvastam volna, de nem tudtam, hogy 1 univerzumhoz tartoznak (ez a lista idõrendbe is stimmel?)
A csillaggal jelöltek novellák. A vastagon szedettek Asimov mûvei, a símákat nem õ írta, de hivatalosan is részei a sorozatnak, a dõlt betûsek pedig fejezetcímek.
(Remélem nem tévesztek el semmit.)
Egy fiú legjobb barátja* Robbie* Az AL-76-os robot elkeveredik* Körbe-körbe* Logika* Fogd meg a nyulat!* Te hazug!* Tökéletes kiszolgálás* Balance* Lenny* Az eltûnt robot* A kockázat* A csilalgokba!* Bizonyíték* PAPPI* Rabszolga* Az Elsõ Törvény* Plato's Cave* Az elkerülhetõ konfliktus* Robotálmok* Nõi ösztön* Karácsony Rodney nélkül* Öcsi* A Fényvers* ...hogy engedelmességgel tartozol Neki* A két évszázados ember* Föld Anya* Acélbarlangok/Gyilkosság az Ûrvárosban (ugyanaz a kettõ, csak két címen jelent meg magyarul) A mezítelen nap Tükörkép* Strip Runner* A Hajnal Bolygó robotjai Mirage Chimera Aurora Robotok és Birodalom Kalibán Inferno Utopia A csillagok, akár a por Az ûr áramlatai Kavics az égben Zsákutca* Az Alapítvány elõtt Eto Demerzel (Elõjáték az Alapítványhoz) Az Alapítvány félelme I. Cleon (Elõjáték az Alapítványhoz) Dors Venabili (Elõjáték az Alapítványhoz) Wanda Seldon (Elõjáték az Alapítványhoz) Alapítvány és káosz A pszichohistorikusok (Alapítvány) The Originist Az Alapítvány gyõzelme Epilogus (Elõjáték az Alapítványhoz) A enciklopédisták (Alapítvány) A polgármesterek (Alapítvány) A kereskedõk (Alapítvány) A kalmárfejedelmek (Alapítvány) A generális (Alapítvány és Birodalom) Trantor Falls Az Öszvér (Alapítvány és Birodalom) Az Öszvér keresi a Második Alapítványt (Második Alapítvány) Az Alapítvány keresi a Második Alapítványt (Második Alapítvány) Az Alapítvány pereme Alapítvány és Föld
Nagyon köszi! Bár ebbõl nekem nagyon kevés van meg:(
de hmuda-jében is vannak robotosok :) de ez nem egy univerzum akkor? mert így olvasgatva az alapítványos könyveket, sehol nem említik, hogy valaha a naagy birodalomban léteztek volna...
Robotokról birodalmas könyvekben egyedül azokban van szó, amik Seldon életét kisérik végig (illetve Trantorra érkezésétõl halálig, a heliconi fiatalkorát nem részletezi).
Amúgy azért nem emlegetik, mert a robotok a háttérbõl machinálnak (nulladik törvény miatt volt valami, amiért Daneel úgy döntött, hogy a háttérben maradnak, de már elég régen ovlastam azt a könyvet).
Komoly spoiler! Ha nem olvastad a Hari Seldonos könyveket akkor ne ovass tovább!
Ugyebár Eto Demerzel is robot volt (Daneel), aki I.Cleon alatt volt elsõ miniszter és õ vezette rá Harit, hogy kidolgozza a pszichohistóriát. Plusz Mycogeni templomban is volt egy mûködésképtelen robot, plusz Dors is robot, satöbbi.
Amúgy a gyűjteményes kötetekben egyedül azok a robottörténetek vannak kilistázva amiket írtam. Lehet, hogy a többi amit Timbo írt már nem részei a RBA sorozatnak, csak annyi, hogy robotokról szólnak.
Na végre egy ilyen topic is nyílt, az egyik legnagyszerübb sci-fi író munkásságának dicsõségére. Én személy szerint olvastam az összeset, ami a gyûjteményes sorozatban megjelent, van amelyiket kétszer, vayg még töbször is. Most a Kalibános rész fele kacsingatok. Ugye azt ne a mester írta, érdekelne, hogy ha valaki olvasta, mi a véleménye róla. A filmeknél, meg az Én, a robotot nem vagyok hajlandó megnézni, ha meghallom ideges leszek, és azóta utálom Will Smitht. A kétszás éves ember viszont meglepõ módon tetszett, bár amikor én láttam, még nem is hallottam Asimovról, de ha nem láttam a filmet 6szor, akkor egyszer se. Azért persze az eredeti sokkal jobb.
hmm seldonról ugye csak azt tudom, ami a Pszihohistorikusokban van leírva, szóval nem olvasom a spoilert :) csak furcsálottam, hogy nyomtalanul eltûntek a süllyesztõben a birodalommal együtt...vagy csak lehet, hogy nem az utolsó pár kötettel kellett volna kezdenem az olvasást :D
asszem pár ebookal a közeljövõben bõvülni fog a pda-m, csak a második alapítványt még befejezem, aztán beszerzek jól mindent az elejétõl :)
Én csak az alapítvány trilógiát olvastam tõle, de az nagyon tetszett. Tele van rengeteg olyan elemmel, amit késõbb visszaköszönt sci-fi filmekben (Star Wars tele van ilyenekkel).
Sajnos angolul, de itt fel van sorolva az összes mûve, amit valaha írt.
Én is ebbõl a gyûjteménybõl ismertem meg ezeket a regényeket/novellákat, ha a Szukits-kiadós keményfedeles kötetekre gondolsz brutális grafikákkal rajtuk. Tavaly fejeztem be mindet abból (bár még ez se foglalja magába az összes mûvét nyilván), nekem nagyon tetszettek. Néha le-leül a sztori, és igen aprólékosan elmagyaráz különféle szociális hatásokat, az adott kor társadalmi felépítését, plusz egyéb részleteket, nem az akcióra koncentrál, ezért teljesen más hozzáállást igényelnek a mûvei többnyire, ez fogott meg igazán.
Azért nem semmi, mikor az ember végigfut minden egyes kötet végén a kronológián, ahol valami 48 000 év (kb. a hasamra ütettem nem tudom most fejbõl :) ) történelmének nagyobb fordulópontjai vannak. Ott át lehet érezni tényleg mekkora munka áll ebben az univerzumban.
Csakhát az a baj ezzel a világgal, hogy igen nehéz megfilmesíteni, nem is csodáltam, hogy az I, robot ilyen botrányosan sikerült a könyvhöz képest. Bár én nem is azt a történetet (ill. ha jól emlékszem az is egy novella sorozat volt) választottam volna egy film alapjául, volt ott pár novella azért amibõl ki lehetett volna hozni valami csattanós akciós Hollywood-i katyaszt, ha már az kell, ami újfent szentségtörés lett volna. De mégsem azt a történetet kellett volna feldolgozni, ahol a robotot ott lövik fejbe, ahol kiderül, hogy neki milyen világ(robot)-megváltó álmai vannak.
Igen, azokra gondolok, nekem megvan 1-tõl 7-ig, plusz az A. A többi még egyelõre várat magára. :-)
Nekem az tetszett a legjobban, hogy több ezer év elteltével mennyire feledésbe merült maga a Föld és végül nem lett több mint a történészvilág feketebárány-témája, merthát miféle dolog azt feltételezni, hogy az ember egyetlen bolygóról származna. Szerintem Daneel/Giskard nélkül is összejött volna ez a felejtõdés (elég csak a mai amcsi felfogást nézni, a legtöbben azt se tudják, hogy merre van Európa, nem is beszélve arról, hogy szinte mindegyikük családja onnan származik).
Amúgy megfilmesítés remek példája a 200 éves ember. A novella alapján a fene se gondolná, hogy ebbõl lehet jó filmet is csinálni, mégis sikerült. Csak egy jó forgatókönyv író kell, aki képes nagyjából hû maradni az eredeti mûhöz és akkor szerintem még az Egy fiú legjobb barátja novellából is lehetne egy nagyon megható történetet csinálni, amit még az egyszeri mozijáró is tudna élvezni.
Hogy valósítanák meg pl a végén az Összvér és az Elsõ polgár a másodperc töredéke alatt lezajló gondolat-csatáját? Meg eleve az Elsõ polgárt nehéz lenne leplezni. A konyvben ugye a végén derül ki hogy ki is õ, de ez filmen nehéz lenne, mivel többszr szerepel trantori polgárként, meg EP-ként is...
Mi ez a gyûjtemény amirõl beszéltek egyébként? Létezik egy kötetbe összezsúfolva az összes RBG mûve? Mert az valszeg érdekelne... Ha adnátok további infót róla azt megköszönném :)
Hát ha nem is egy kötetben, de vagy 8-ban a Szukitstól létezik (bár ebben sincs benne minden mûve persze, de jó részük igen).
Mindegyik keményfedeles, marha igényes, marha drága és marha vastag, a polcon is jól mutat utána. Anno semmit sem tudtam Asimovról, csak láttam a boltban ezeknek a könyveknek a borítóját (ill. a legelsõ kötetét, akkor még csak az volt), és amiatt tetszett meg :D
Köszönöm. Télleg elég borsos az áruk, de szép lassan begyûjtöm õket egyesével ;)
Lem nálam a második Asimov után, ha Sci-firõl van szó.
Ezek közül az elsõ kötet már elolvastam, most tartok a másodiknak kb. a közepénél :) Nekem is bejön Lem is, bár nem nagyon tudnám eldönteni hirtelen, melyik is tetszik jobban.
Lem világában a megkapó, hogy a benne szereplõ technológián érezni a nagy orosz medvés hangulatot, miszerint minden nagy, nehéz, tiszta gépzsír és az égvilágon mindent meg lehet javítani. Különösebben nem zavarja a legénységet egy hajón a reaktorszivárgás sem, sõt elég mindennapos dolog, az egyik történetben még egy robot is rendszeresítve volt, aminek az volt a dolga, hogy meszet pakoljon a reaktor repedéseire, és ez mindennapos rutin volt :D
a: vagy egy síma beszélgetés formájában levezetné az eszmecseréjüket, majd amikor az Öszvér meginog, akkor egy kis minimális képtorzítással (az ESZ fejébõl egy "képtorzulást" belevágnak az Öszvér fejébe) és egy erõs mélynyomószaggató hangefektussal megtoldják és kész is. b: tökugyanez, csak nem mozogna a szájuk, hanem régi jó mozis megoldással egy kicsit visszhangosított hangon beszélnének, majd a végére ugyanezt az efektsort berakják.
Errõl szól szinte minden könyvadaptáció. Kompromisszumokat kötnek, hogy az alapból megfilmesíthetetlen jelenetek vászonra kerülhessenek. Mindig vannak akikben az ilyen megoldások ellenérzéseket keltenek, de ha valaha is megcsinálnák (ami persze sose fog megtörténni) akkor így símán meg lehetne oldani az ilyen pillanatok alatt lezajló eszmecseréket.
Szerintem ezt a "sorozatot" nem lehetne megfilmesíteni mert maga az egész történet nem akciókról szól, nem lenne látványos. Nem egy Gyûrük Ura szintû történet (a kettõ teljesen más).
Megmondom õszintén 2 éve olvastam a trilógiát, és ködösek már egy picit a nevek, de asszem igen.
Hmuda: Azért van bõven akció is a történetben, amit simán filmre lehetne vinni látványosan, "popcorn-zabáló effecekkel". Az igazi gond az lenne hogy a hogyan zsúfolnák akár 3 részbe több ezer év történetét. Így még egy 3x3 órás trilógia (ala Gyûrûk ura) is kevés lenne az élvezhetõ feldolgozásához, túl kevés idõ jutna egy-egy korszakra. Egy igényes sorozatot jó sok évaddal viszont el tudnék képzelni belõle.
Igen, eddig csak a Visszatérést olvastam tõle, de teljesen igaz a stílusára amit leírtál :)
On
Egy gyakori kérdés, ami felmerül Asimov sci-fi világával kapcsolatban:
Miért nincsenek benne idegen lények? Én bevallom õszintén folyamatosan azt hittem, miközben olvastam az Alapítványt, hogy az lesz a legnagyobb csavar a történetben, hogy felbukkan egy idegen civilizáció, és ez fog keresztbe tenni a pszichohistóriának.
Egy másik fórumon ezt olvastam:
"Az idegen lényekrõl szól Asimov Zsákutca c. novellája, ami a Halálos ítélet c. novellagy.-ben olvasható. (Szukits könyvkiadó Szeged 1998)"
Olvastam és tényleg van benne egy idegen faj. Mivel emlékeim szerint semmiféle kihatással nincs a későbbi történésekre, ezért csak az ne olvassa el a spoilert akinek minden vágya, hogy később elolvassa, de még így is csak egy novelláról van szó, szóval nem egy nagy eresztés, csak afféle érdekesség.
Csak olyan szintû élet amit a többi bolygó élõvilága által felállított normák közé félig meddig be lehet illeszteni. Szóval nagyon különböznek tõlünk, de félig meddig képesek kommunikálni velünk. Mivel nem olyan bolygóról származnak ami kismértékben radioaktív (amivel ugyebár az ûrlakók magyarázták a földi élet sokszinûségét) ezért nem is túl erõs faj (hozzánk képest olyan "nyeszlettek" mint a terminusi élõvilág a földihez képest). Mivel az emberek rájuk eröltették a fajuknak tökéletes életkörülményeket (rezervátumba zárták õket, hogy tanulmányozhassák õket, a szülõbolygójuk valami miatt lakhatatlanná vált, már nem emlékszem miért), és mivel mindent megkaptak (rendszeresen itatták/etették õket) a gondolkodásmódjuk szerint már nem volt miért küzdeniük és nem szaporodtak tovább. Végül egy birodalmi tisztviselõ felsimete ezt a problémát és elintézte, hogy megszökhessenek és elhagyhassák a galaxist.
Amúgy ezzel az enyhe radioaktivitással magyarázták, hogy miért csak a Földön alakult ki ilyen változatos, fejlett és végtelenül összetett (és végeredményben értelmes) élet, ami a többi bolygón hiányzik.
Btw így realisztikusabbnak is hat a világ, én inkább így tudom elképzelni ezt a galaxist, hogy nem lakják a bolygókat lépten-nyomon groteszk értelmes teremtmények, mint pl. az SW univerzumban.
A második alapítvány trológiában, meg valami olyasmit is olvastam, hogy nagy ember nélküli terraformáló ûrhajók járták a galaxist, és ezek végeztek, egy csomó fajjal is, ha jól emlékszem.
Én meg lehetetlennek tartom, hogy az egész világegyetemben csak az ember lenne értelmes, civilizációt létrehozó teremtmény.
Ha Asimov látta volna azt a 90-es évek végén készült mély-ûr képet amit a Hubble-al lõttek valszeg õ is másképp gondolkodott volna. (a képen minden egyes fénypont egy galaxis, amelyek külön-külön csilagok milliárdjat tartalmazzák... én nem tudom elképzelni, hogy csak a mi csillagunk rendszerében jött létre értelmes élet...)
Ettõl függetlenül bele tudtam élni magamat Asimov világába, és igaz hogy idegesítõbb lett volna, ha telerakja humanoid-jellegû torz lényekkel, ala SW.
21:35 A kétszáz éves ember az M1-en, nagyon ajánlom.
Csak vedd figyelembe, hogy ezek a történetek csak a Tejútban játszódnak, ami csak egyetlen galaxis. Maximum a TávoliCsillag szintû hajókról tudom elképzelni, hogy valaha is képesek lennének intergalaktikus utazásra (ahhol nem a pilótának kell napokat eltölteni számolgatással, hogy ne ugorjanak rossz heylre), de a brutális távolságok miatt még nagyon azokkal sem.
Asimov szerintem abszolút tisztában volt a teljes univerzum méreteivel, mintahogy a Tejút méreteivel is.
Egyszerû írói fogás volt, hogy egyedül a Földnek adta meg a lehetõséget, hogy pont megfelelõ mértékben legyen radioaktív, de ezzel egyáltalán nem zárta ki a lehetõségét, hogy más galaxisokban is legyen értelmes élet.
Persze, azzal nincs is baj hogy a Tejút nem egy civilizációs fertõ. Viszont az olyan távoli jövõben ahol az Alapítvány játszódik már óriásira nõ az esélye SZVSZ, hogy egy tõlünk fejlettebb civilizáció hódító vagy csak felfedezõ szándékkal meglátogat minket egy másik galaxisból.
De jobban átgondolva nem egy olyan nagyon zavaró hiány ez a történetbõl, sõt, talán kifejezetten jobb is így. Ha megnézzük az összes sci-fiben az idegen lényeknek mindíg van valamilyen emberi tulajdonságuk, nem nagyon tudunk elképzelni, és megalkotni egy az emberiségtõl gyökeresen más civilizációt amíg nem találkozunk egyel... Talán Asimov ezt belátta, és ezért hagyta ki õket az univerzumából.
egyébként fenrir jól mondja, Preem Palver az elsõ szóló...a trantori "vidéki" farmercsávó, az "apjuk", aki az "anyjuk"-al befogadja pár hónapra Arcadia-t...így biztos emlékszel rá :)
nah megtörténtek az ebook beszerzések, lesz olvasnivalóm egy darabig :) akkor ha jól látom, elõször a robottörténetek I-II-n érdemes átrágni magam? (eddig ugye csak az alapítványi trilógia van kipipálva :)) az 'Én, a robot' is ennek a része?
Az az elõzménye, ahogyan napjainktól kialakult a robotika és a robottársadalom.
Nos, végeztem az idõrendileg utolsónak nevezhetõ könyvvel is. Nagyon sok könyvet olvastam már életemben, de ritka volt közöttük az olyan, amit olyan szinten letehetetlen volt mint ez. Most is 10 óra körül még legalább egy centi papírköteg volt hátra, de minden további nélkül kivégeztem.
Személy szerint zavart, hogy Daneel ilyen rövid szerepet kapott az egész történetsorozat végére. Emlékszem, hogy mikor Baley halálát olvastam, alig tudtam kivenni a betûket, annyira könnyeztem. Hiába volt Daneel a kedvenc karakterem a sorozat közben, nem vártam volna, hogy ilyen véget fog érni. Túlságosan unszimpatikus volt az egész Fallom karakter, nehezen veszi be a gyomrom, hogy Daneel ezzel a hermafroditával egyesülve éli le a maradék párszáz évét.
Viszont jól gondoltam, hogy Asimov nagyon is tisztában volt az univerzum méreteivel, és felvetette annak a lehetõségét, hogy talán rossz irányból vizsgáljuk az emberiség egyediségét.
Trevize pontosan azt mondta ki amire én is gondoltam. Lehetséges, hogy nem a Föld a különleges azzal, hogy csak rajta volt értelmes élet, hanem a Tejút a különleges, hogy csak egyetlen értelmes (organikus) fajnak ad otthont. Õ is biztosra vette, hogy a többi galaxisban milliószámra nyüzsögnek az értelmes fajok. Tényleg nem árt ha bebiztosítjuk magunkat Galaxiával, bár akkor lenne nagy pofáraesés, ha pont abban a párszáz évben toppanna be egy ellenséges idegen faj, mikor Galaxia még nem jött létre.
És most jöhetnek az Addendumos regények. Az elsõ két íróról nem tudok semmit, de David Brintõl már olvastam a Csillagdagályt és a kedvencek listáján kitüntetett helyet foglal el, szóval van egy sanda gyanum, hogy az õ regényében talán nem kell csalódnom.
Hát eddig ez a Gregory Benford egy nagy csalódás...
Csak pár fejezet van meg eddig, de már most olyan dolgokat próbál belemagyarázni az egészbe amiknek semmi keresnivalójuk nincs a sorozatban. Istennel kapcsolatos vicceket mesélt Hari (aki az eredetiben azt se tudja mi az hogy vallás, nemhogy Isten), olyan technikai dolgokat ír le amik abban az idõszakban már-már röhejesen modernek (valami antigrav-hálós ágy, meg hasonlók), miközben a Birodalom teljes apátiába sülyedés közepén van...a de az i-re a pontot az tette fel, hogy képes volt féregjáratokat bevezetni, miközben végig hipertéren ment a közlekedés a sorozatban (kivéve a legelejét, ahhol ha jól emlékszem akkor térgörbítéses elmélet volt használva). A fordítók kénytelenek voltak átkölteni "Hipernyílásokra", hogy legyen valami értelme, de még így is kellemetlen a mellékíze...
Valahogy az az érzésem, hogy ezt a könyvet átugrom és rögtön nekifogok a Bear darabnak.
Pedig a történet nem az akciókról, nagy háborúkról szól hanem a filozófia gondolatokról, ármánykodásokról. Ezeket nem lehet jól filmre vinni, félek hogy lejáratják magát a világot valami übergagyi akciófilmmel :\
Ez erõsen attól-függ-kategória. Nagyon nehezen feldolgozható témák szerepelnek azért azokban a novellákban, és manapság a instant, nonstop akció az igény többnyire. Valljuk be, még a mester relatíve legpörgõsebb történetei sem nagyon felelnének meg eredeti formájukban az átlag Joe-nak sajnos, szóval tartok tõle, hogy valami I, robot-féle borzalom kerekedik majd ezekbõl az epizódokból is.
Azért például a Hõsök se egy pörgõs sorozat (folyton nyújtják, halasztják a fontos eseményeket), mégis a legsikeresebbek egyike. Én egyelõre bizakodom. Tekintve, hogy nem csak Asimov mûveivel fog foglalkozni, így nem csak egy rajongótábort bõszítenének fel ha elbaltázzák az egészet.
nana, dzsót csak ne keverd bele amúgy pedig "majdmeglássuk"...vak is ezt mondta :)
egyébként most olvasom épp "A mezítelen nap"-ot (szépen sorrendbe haladunk ám :))...hát ez a Solaria milyen egy elb@szott világ...ahelyett, hogy folyamatosan minden este hatalmas kerti partykat csapnának, jönnek ilyen idióta antiszoc szokásokkal :D
szerintem az a regény bizonyos szinten a mai társadalom egyik igencsak eltúlzott metaforája,
Vannak a társadalomban olyan egyének akik nem tudnak meglenni az emberi közösség nélkül semmilyen szinten sem(lsd földi kupolavárosok)és vannak akik annyira elkülönültek mondhatni egyéniségekké váltak hogy egyszerûen a másik jelenlétét nem bírja elviselni, még a házastársát sem.(lsd solária)
Úgy vettem észre hogy ténylegesen a jelenlegi társadalom is effelé tart, akik zárkozott egyének voltak azok az idõ folyamán zárkózottabbá válnak és akik tömeglények voltak eddig is azok méginkábba azokká válnak.
Idõvel szerintem meg is fog jelenni a két "kultúra" csak itt a földön mert szerintem elõbb fog létrejönni ez a társadalmi széttagoltság mint mondjuk a bolygók kolonizálása.
de pl családban lehet ebbõl a 2 különbözõ típusból is több, és ez csak egy példa.. miért válnának ennyire külön? Nem néztem utána de szerintem ezer jobb ok van arra hogy emberek széttagolódjanak nem?
Informatika és tudomány
vs. 
