Azon filmjei amelyek magyarul megjelentek mind megvan magyarul ami nem az csak angolul.
Vito Corleone halála után, Michael lép apja örökébe. A férfi szerteágazó kapcsolatrendszerének felhasználásával új profilt alakít ki a családja vezette maffiának. Hamarosan azonban újabb összeütközések és árulások veszik kezdetüket, amikben az új vezetõnek helyt kell állnia. S Michael nem habozik a legveszedelmesebb fegyverekhez nyúlni, hogy hatalmát, befolyását és pénzét megtartsa. S védelmet biztosítson családjának. Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét... Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tõzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát...
szerintem ennek a filmnek kivételesen nagyon jó a szinkronja!
És ezt mondod úgy, hogy még nem is láttad szinkronnal?
nem tudom most így hirtelenjében,hogy melyikre gondolsz...talán arra,amikor gitáron játszik egy számot,és énekel mellé? nekem megvan a filmzenéje a filmnek,de az sajnos nincs benne,csak az,amit #25-ben linkeltem.
sziasztok.nem tudja valaki honnan lehetne a regi szinkront megkaoparintani?1000 job mint az uj
Sziasztok Én amióta az eszemet tudom keresztapa filmet nézek, megnéztem mind 3 részét kb 40x. Valaki megtudná nekem mondani, hogy a 3. részben amikor Johnny Fontane énekel Michaellnak, talán Tony Bennett's az énekes, mert mondja Michael hogy megy elõbb meghallgat néhány számot tõle. De én rákerestem Al MArtino névvel is, Tony Bennett's-el is és nem találtam azt a dalt sehol. Hogyha megtudja valaki mondani nekem az elõadó nevét és a szám címét...minden elismerésem. :)
Sziasztok valakinek nincs meg véletlenül az a zene mikor Antony Corleone a 3.részben gitáron játszik Michael Corleonénak???Akinek megvan az elküldené nekem már régóta megakarom szerezni [email protected] címre elõre is köszönöm:)
Nem tudja egész véletlenül valaki, hogy az elsõ szinkront (amiben Marlon Brandonak nem Tordy Géza, hanem Szabó Sándor a magyarhangja) honnan tudnám megszerezni? Mind a három résznek van régi és új szinkronja. Újjal már láttam és szerintem nagyon jó, de kiváncsi lennék a régire is.
szerintem meg mind a 3 rész nagyon jó, számtalanszor láttam már, dvd-n is megvan mind és imádom...bár én az összes ilyenfajta filmre vevõ vagyok... még nagyon jó film a fedõneve donnie brasco is meg a nagymenõk...
én pont úgy vagyok vele,h az elsõ és a harmadik tetszik jobban,a másodikban nekem az tetszik,amikor Vito USÁba kerülésérõl és naggyá válásáról van szó.
az jó jelenet,amikor visszamegy a lakásbérbeadó Vitohoz :)
csak felvázoltam, hogy van egy másik topik is ami figyelmet érdemelne, de ha képes vagy saját véleményed tartalmával is megtölteni a topikot akkor tényleg van értelme.
nah legyen akkor mostmár on.
iszonyat nagy kultuszfilm, ami mindenféle nagyzolás nélkül alapfilmnek mondható, és persze pazar alakításokkal fûszerezve. Elsõ és a második rész számomra nagy élményt jelentett, sajnos a harmadik részrõl már ezt nem mondhatom el.
elsõ kettõt néztem meg. na a másodikra picit jobban kellet volna koncetrálnom,mert néha megkevert. a 3. hoz ha valaki tud magyar szinkronos torrentet akkor csúsztassa már el privátban please
Nagyon jó film. Az elsõ kettõ rész tetszik, a harmadik már nem annyira.
Ez a legjobb! A film nincs tele trükkel, meg speciális efekttel, de olyan az egész, hogy teljesen hihetõ, amit mostanság (is) kevés filmrõl mondható el! A színészekrõl nem is beszélve! Félévente elõveszem, és megnézem mind3at...
nos,eléggé elcsodálkoztam,amikor a keresõ nem talált a "keresztapa" és a "godfather" szavakra semmi olyat,amit én kerestem-csak magát a játék topikját
így hát azt gondolom,ennek a trilógiának kötelezõ volt topikot nyitnom,egyik kedvenc filmem
A Keresztapa
Rendezõ: Francis Ford Coppola Producer: Gray Frederickson Albert S. Ruddy Forgatókönyvíró: Mario Puzo Fõszerepben: Marlon Brando Al Pacino Robert Duvall Zene: Carmine Coppola Nino Rota Operatõr: Gordon Willis Jelmeztervezõ: Anna Hill Johnstone Vágó: William Reynolds Peter Zinner Forgalmazó: Paramount Pictures Gyártó: Paramount Pictures Bemutató: 1972. március 24. Idõtartam: 175 perc Nyelv: angol Költségvetés: 6 millió USD Bevétel: 245 millió USD
A Keresztapa Mario Puzo azonos címû regényébõl készült világhírû film elsõ része 1972-ben került a mozikba.
A Keresztapa-trilógia
A Francis Ford Coppola által rendezett trilógiában olyan híres színészek szerepeltek, mint Marlon Brando vagy Al Pacino. Méltán tekinthetjük A Keresztapa megjelenését a maffiatörténetek kezdetének, hiszen elõtte nem létezett ez a mûfaj, utána pedig csak ehhez a mûhöz viszonyítva lehetett csak ilyen vagy ehhez hasonló témákról szólni. Az elsõ film teljes egészében Puzo 1969-es regényére épül; a második világháború utáni New York-ban játszódik és Vito Corleone donságának utolsó szakaszára, ill. a maffiaháborúra fókuszál. Már az elsõ filmben is éles utalásokat találhatunk a maffia és a mindennapok összefonódására; a kritikusok például Johnny Fontane alakjában a kor nagyszerû énekesét, Frank Sinatrát látták. A film nemcsak egyértelmû utalásaiban volt áttörés: elõször láthatott a nézõ ily kendõzetlenül naturalista akciójeleneteket a filmtörténet során.
Az alkotók a nagy sikerre való tekintettel folytatták a cselekményt, és a fiatal Vito Corleone történetével is kiegészítették azt. 1974-ben jött a második film, amiben Michael Corleone keresztapaságát mutatják be az ötvenes évek végén; a történet egy része a forrongó Kubában játszódik, de vannak a filmben utalások az amerikai maffia korabeli tevékenységére is. 1990-ben, hosszú kihagyás után jelent meg A Keresztapa harmadik része, amely 1978-ban játszódik, és a Vatikán és a maffia kapcsolatát tárgyalja, meglehetõsen provokatívan; utalnak I. János Pál pápa titokzatos halálának okaira is.
A Keresztapa I. Figyelem: Itt a cselekmény részleteit vagy a végkifejletét is olvashatod.
A szervezett alvilág megszámlálhatatlanul sok filmnek szolgált alapötletül, azonban a Mario Puzo azonos címû regényébõl készült A Keresztapa szinte vitathatatlanul az egyik legfontosabb film mind közül. Francis Ford Coppola felejthetetlen alkotását olyan neves, és a témában szintén felettébb jártasnak mondható rendezõk, mint például Martin Scorsese (Nagymenõk, Casino) vagy Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyõzte Al Caponét) is csak megközelíteni tudták, ám azt az összhatást, amit A Keresztapa nyújt, túlszárnyalni nem voltak képesek. Coppola mûve nem csak egyszerûen egy történetet visz vászonra: mozijában elsõsorban a cselekmény közege az, amit be kíván mutatni a közönségének.
Ahogy az olasz maffia konzervatív, szigorúan patriarchális hierarchiájában, úgy a filmben is a családfõ helyezkedik el a középpontban. Õ a keresztapa, aki a New York-i olasz közösség hozzá tartozó része felett totális hatalommal rendelkezik: semmi nem történhet a tudta és beleegyezése nélkül. Az amerikai társadalomból kiábrándult, hagyományaira büszke olasz közösség egyedül rajta keresztül képes érdekei érvényesítésére, amiért cserébe a don megkérdõjelezhetetlen hûséget követel meg. Vito „Don” Corleone szerepére Coppola Marlon Brandót választotta, akit zseniális színészi alakításáért 1973-ban többek között Golden Globe, valamint Oscar-díjjal is jutalmaztak (utóbbit azonban az amerikai indián õslakosok helyzetére hivatkozva nem vett át, ezzel nem kis megdöbbenést keltve).
Brando a Corleone család fejének szerepében maga a megtestesült hatalom. Legendássá vált halk, nehézkes beszédét soha, senki egy pillanatra sem szakítja félbe. Megfontolt stratéga, aki amikor már mind szellemileg, mind fizikailag egyre kevésbé alkalmas a család irányítására, képes visszavonulni, ezzel átadva helyét legrátermettebb fiának.
A legifjabb Corleonét a család távol kívánja tartani az „üzlettõl”. Háborús hõs, mintapolgár egészen addig a pillanatig, amíg apja ellen gyilkossági kísérletet nem hajtanak végre. Addigi kívülállását önmaga szakítja meg, elindul azon az úton, amin haladva a film végére már õ maga „rendezi a család ügyeit”. Az apja kórházi ágya mellõl az õröket visszarendelõ korrupt rendõrtiszt pofonjai ráébresztik, hogy nem tudja kívülállóként szemlélni családja életét. Rádöbben, hogy törvényes út számára nem létezik: a törvény azt szolgálja, aki többet fizet érte.
A Michael Corleonét megformáló Al Pacino szintén telitalálatnak bizonyult: az addig mindössze két filmben szereplõ színész hatalmas tehetségrõl tesz tanúbizonyságot. Talán a legjobb példa erre az a rendkívül rövid, de annál hatásosabb jelenet, amikor Michael az étteremben ülve készül leszámolni az apja ellen elkövetett merénylet két kulcsfigurájával. A helyiségbe becsempészett pisztolyt már az asztal alatt rejtegeti, és tisztában van vele, hogy pár másodpercen belül végeznie kell a vele szemben helyet foglalókkal: nyomon követhetjük, hogy a gyilkosság elõtti pillanatok gondolatai miként jelennek meg az addigi életétõl pillanatokon belül elrugaszkodó fiatalember arcán. Mindemellett az õ karaktere megy át a legnagyobb változáson, és ezt az átalakulást is a lehetõ leghitelesebben adja vissza játékában. Szintúgy figyelemre méltó Robert Duvall a család tanácsadójaként nyújtott alakítása, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a filmben szereplõ összes színész a maximumot adja. A Keresztapa kesernyés világát az operatõr, Gordon Willis képei keltik életre. A megdöbbentõ érzékkel megválasztott színek, fények, valamint kamerabeállítások eredményeként a képei egyedülálló hangulatot kölcsönöznek Coppola mûvének. Ehhez a világhoz legalább ennyire hozzátarozik még Nino Rota legendássá vált zenéje.
A Keresztapát leginkább az különbözteti meg a többi, hasonló témájú alkotástól, hogy hiányoznak belõle a pólusok és a sztereotípiák. Coppola mozijában nincsenek kimondottan pozitív szereplõk. A fõszereplõket a film „negatív” hõseitõl is csak pusztán az választja el, hogy egy másik család tagjai, de módszereik és gondolkodásmódjuk megegyezõ.
Francis Ford Coppola a forgatókönyvért Mario Puzóval közösen Oscar-, valamint a rendezésért Golden Globe-díjat vihetett haza. Tegyük hozzá, nem ok nélkül. Mûve vitathatatlanul az egyik legjelentõsebb alkotás a filmmûvészet történetében, s aki egyszer látta, soha nem felejti el. Hibát keresni benne teljesen felesleges – ilyen egy tökéletes mozi. Itt a vége a cselekmény részletezésének.
További részek
A Keresztapa II. második epizódja a korábbi események bemutatása tölti ki cselekményét. Ahogyan Francis Ford Coppola az 1974-es Oscar-gálán, a legjobb rendezõnek járó díj köszönõbeszédében mondotta: „Charlie Bluhdorn ötlete volt. Amikor meghallottam, mondtam neki: „A keresztapának folytatást készíteni garantált bukást jelent, és mindent elveszíthetek, amit eddig sikerült elérnem.” (…) Örülök neki, hogy megpróbáltam.”
A Keresztapa III.-ban a filmtörténelem legnagyobb családregénye folytatódik. A trilógia befejezõ részében Al Pacino a hatvanas éveiben járó mindenható Keresztapa, akit két cél vezérel: hogy családját letérítse a bûn útjáról, és hogy megfelelõ utódot találjon magának. Lehet, hogy ez az utód a heves Vincent (Andy Garcia) lesz... de lehet, hogy épp õ az, aki Michael álmait a törvényes üzletrõl az erõszak poklává változtatja.
A Keresztapa és az Oscar-díj
Az elsõ film tizenegy Oscar-díj jelölést kapott, de csak hármat tudott megszerezni mindebbõl: a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb operatõr és a legjobb férfi fõszereplõnek járó díjat, igaz, ez utóbbi átvételét Marlon Brando visszautasította az amerikai õslakosok politikai diszkriminációja ellen tiltakozva.
A második film ugyancsak tizenegy jelölését már hat Oscarra váltotta; a legjobb rendezés, a legjobb díszlet, a legjobb filmzene, a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb operatõr és Robert De Niro személyében a legjobb férfi mellékszereplõ kategóriákban aratott sikert; olyan mûvek elõl halászta el az aranyszobrot, mint az Amerikai éjszaka Francois Truffaut-tól, Roman Polanski Kínai negyede, Bob Fosse Lennyje, és végül John Cassavetes Egy hatás alatt álló nõ címû drámája.
Mindezekkel szemben a trilógia harmadik része az elõzõ két részhez képest nagy kudarcnak számított, hiszen hét jelölés ellenére egy aranyszobrot sem hozhattak haza az alkotók. Vagy mégsem.....??
A film hatása a maffiára
Robert Delaney, New Jersey állam nyomozója áthatolt az államban lévõ maffiaszervezeteken, és 1981-ben elsõ kézbõl értesítette a szervezett bûnözésrõl és maffiatagokról az Amerikai Szenátus illetékes bizottságait. Kijelentette, hogy a Keresztapa I. és II. filmek nagy hatást gyakorolnak a bûnszervezeti családokra. Olyanokról mondta ezt, akik legalább háromszor, de akár tízszer nézték meg a filmet. Egyszer azt mondta, hogy Joey Adonis fia egy marék negyeddollárost adott a pincérnek, és kérte, hogy folyamatosan játszassa a wurltzeren a Keresztapa címû film zenéjét. Delaneyen kívül a sokáig hatalmon lévõ bûnszervezeti család vezetõjének, Joe Bonanonak az volt a véleménye a Keresztapáról, hogy mindenkinek meg kell néznie, hiszen a film megmutatja nekik, hogy hogyan kell viselkedniük. Az Egy becsületes ember címû regényében mesél a munka iránti különleges érzelmeirõl. Az igazi feladat a családi büszkeség és a személyes tisztelet elérése. Ez az, ami a Keresztapát olyan híressé teszi. Rokoni kapcsolatokkal rendelkezõ, erõs akaratú embereket mutat be. Azonban Bonano soha nem minõsítette a filmet.
Fõbb szereplõk
* Marlon Brando - Don Vito Corleone * Al Pacino - Michael Corleone * James Caan - Santino "Sonny" Corleone * Richard S. Castellano - Pete Clemenza * Robert Duvall - Tom Hagen * Sterling Hayden - Captain McCluskey * John Marley - Jack Woltz * Richard Conte - Don Emilio Barzini * Alex Rocco - Moe Greene * Al Lettieri - Virgil "The Turk" Sollozzo * Diane Keaton - Kay Adams * Abe Vigoda - Salvatore "Sally" Tessio * Talia Shire - Costanza "Connie" Corleone-Rizzi * Gianni Russo - Carlo Rizzi * John Cazale - Frederico "Fredo" Corleone * Rudy Bond - Ottilio Cuneo * Al Martino - Johnny Fontane * Morgana King - Mama Corleone * Lenny Montana - Luca Brasi * John Martino - Paulie Gatto * Salvatore Corsitto - Amerigo Bonasera * Richard Bright - Al Neri
Díjak és jelölések
* Golden Globe-díj (1973) - Legjobb rendezõ: Francis Ford Coppola * Golden Globe díj (1973) - Legjobb eredeti filmzene: Nino Rota * Golden Globe díj (1973) - Legjobb forgatókönyv: Francis Ford Coppola, Mario Puzo * Grammy-díj (1973) - Legjobb eredeti filmzene: Nino Rota * Oscar-díj (1973) - Legjobb film * Oscar-díj (1973) - Legjobb férfi fõszereplõ: Marlon Brando * Oscar-díj (1973) - Legjobb eredeti forgatókönyv: Francis Ford Coppola, Mario Puzo * BAFTA-díj (1973) - Legjobb férfi fõszereplõ jelölés: Marlon Brando * BAFTA-díj (1973) - Legjobb férfi mellékszereplõ jelölés: Robert Duvall * BAFTA-díj (1973) - Legjobb jelmeztervezés jelölés: Anna Hill Johnstone * Golden Globe díj (1973) - Legjobb férfi fõszereplõ jelölés: Al Pacino * Golden Globe díj (1973) - Legjobb férfi mellékszereplõ jelölés: James Caan * Golden Globe díj (1973) - Legjobb film - drámai kategória jelölés * Oscar-díj (1973) - Legjobb rendezõ jelölés: Francis Ford Coppola * Oscar-díj (1973) - Legjobb férfi mellékszereplõ jelölés: James Caan, Robert Duvall, Al Pacino * Oscar-díj (1973) - Legjobb jelmeztervezés jelölés: Anna Hill Johnstone * Oscar-díj (1973) - Legjobb hang jelölés: Charles Grenzbach, Christopher Newman, Richard Portman * Oscar-díj (1973) - Legjobb eredeti filmzene jelölés: Nino Rota * Oscar-díj (1973) - Legjobb vágás jelölés: William Reynolds, Peter Zinner
Informatika és tudomány
