Bocs hogy így közbeszólok de mi a fene vezeti el az a sok energiát? Ez a rajz ugye csak valami leegyszerûsített vázlat nem? Mer nem hiszem hogy csak ennyi lenne.
Az lehet a trükk benne, hogy a mágnesek taszító ill. vonzó ereje nem egyforma, de ott a lehetõség, a több tucat fizikus után ,hátha te találsz valamit. Eddig mindenki csak gratulálni tudott.
Én nem olvastam el a szerkezet minden pontját, csak belinkeltem hogy aki akarja megnézheti, most éppen nincs idõm lefordítani, de fogod a sztakit és hajrá:)
#116: Én egy külön cikket vettem ahol meginterjúvolták õket, abból fordítottam csak pár mondatot, és aki meg akarná érteni teljesen, annak linkeltem a honlapot
Bocs, ezt nem olvastam el.
Mindenesetre te érted, hogy mûködik ez? Nincs benne semmi gyanús?
Az elsõ bekezdés szövegét te így azért írtad mert el tudtad képzelni az egészet, vagy fordítottad és másoltad a kedvünkért?
A kérdéseim csak akkor szólnak neked, ha úgy átlátod az egészet és érted is mi-merre-hogy mûködik (mert én baromira nem látom át) : Például nem tudom, a szövegbõl nem derül ki számomra, lehet az én elõismereteim homályosak, de mihez képest 40% az autó és ez mihez képest 500% ez a berendezés? Lehet ha elolvastam volna és megértettem volna az angol szöveget nem kérdeznék ilyen hülyeséget. (5. pontnál elvesztettem a fonalat)
Ha elolvasom Okkultist írását, képeit, felmerül az bennem, hogy 2 mágnes fogyasztja az energiát 1 termeli. Amennyiben az energiamegmaradás alaptörvényét mérvadónak tekintem (tekintsünk el kérem az Egely típusú lázadó tudósoktól), az nem lehetséges hogy ez a rendszer (nyereségesen!) energiát termeljen. Emellett ott van a szerkezet ami irányítja a mágneseket az is igényel áramot.
Lemaradt, hogy komoly vezérlõelektronika kell hozzá (valószínû) mert ugyanaz a tekercs egyszer lead teljesítményt, egyszer meg felvesz, (ha jól gondolom) azt nem tudom, hogy hogyan kapcsolgatják, (milyen sorrend, milyen ideig) de ez lehet a lényege a találmánynak.
valami ilyesmi a lényege, több mágnes, mint tekercs, az M1 mágnes az A tekercsnél, az M4 mágnest taszítja a C tekercs, az M2-t vonzza a B. (ha jól értem? akkor mindig 1db mágnes+tekercs ad le teljesítményt, és 2másik nem)
Belsõ mágnesek vonzásán és taszításán alapulva, a Lutec 1000 folyamatosan üzemel a nap 24 órájában, 24 kilowatt energiát termelve, egy teljesen környezetkímélõ és ingyenes erõforrást felhasználva, miután egy másik erõforrásról elindítják. Nem kellenek vezetékek az energia továbbításához. A hatékonysága több mint 500%-os , míg például egy autónál ez 40%. Nem termel hõt, nincs káros kibocsátása, sem légszennyezõ anyag, beleértve ebbe az áram továbbítását is az áramfejlesztõ rendszerbõl, és csak a mágneseket kell cserélni (1300 év élethossz) és az akkumulátoregységeket (5 év élethossz).
" (...)$500,000 kell ahhoz hogy beíndítsuk a gyártást. (...) Félünk hogy elrabolják a gyerekeinket, lelõnek vagy felrobbantják a laborunkat.(...)" (szóval azért félnek is)
Itt van az ismertetés és a honlapon lentebb a mûködése
Background of the Invention
A typical electric motor consists of a stator and rotor.
1 - The operation of an electric motor is based on the principal that an electric current through a conductor produces a magnetic field, the direction of current in an electromagnet such as a coil of wire determines the location of the magnet poles and like magnetic poles repel and opposite poles attract. 2 - The stator which is typically called the field structure establishes a constant magnetic field in the motor. 3 - Typically the magnetic field is established by permanent magnets which are called field magnets and located at equally spaced intervals around the rotor. 4 - The rotor or armature typically consists of a series of equally spaced coils which are able to be energized to produce a magnetic field and thus north or south poles. 5 - By keeping the coils energized the interacting magnetic fields of the rotor and the stator produce rotation of the rotor. 6 - To ensure that rotation occurs in a single direction a commutator is typically connected to the windings of the coils of the rotor so as to change the direction of the current applied to the coils. 7 - If the direction of the current was not reversed the rotor would rotate in one direction and then reverse its direction before a full cycle of rotation could be completed. 8 - The above description typifies a DC motor. AC motors do not have commutators because alternating current reverses its direction independently. 9 - For a typical AC motor such as an induction motor the rotor has no direct connection to the external source of electricity. Alternating current flows around field cols in the stator and produces a rotating magnetic field. This rotating magnetic field induces an electric current in the rotor resulting in another magnetic field. 10 - This induced magnetic field from the rotor interacts with the magnetic field from the stator causing the rotor to turn. 11 - An electric generator is effectively the reverse of an electric motor. Instead of supplying electricity to coils of either the stator or the rotor, the rotor or armature is rotated by physical forces produced by a prime mover. 12 - In effect a generator changes mechanical energy into electrical energy.
Annak aki nem olyan marha jó angolból, és nincs kedve 4 percig ezt nézni, annak elmondanád mit is tud ez a motor, és miért érné meg nekem $5000 -ért venni ilyet? (1 millió forint)
Lehet, hogy belõtted magad? Orffyreus a 18.sz.-ban élt, vasgolyó már akkor is volt, de nem azzal ügyeskedett. Próbáld meg, ha ennyire nagy ásznak képzeled magad, akkor bármilyen megoldással utána tudod csinálni, mindössze ugyanazokat a 18.sz.-i szintû kísérleteket kell csak kiállnia, amiket akkor már elvégeztek azok az elõemberek. (ha kiállja a próbát, akkor áruld el, hol csaltál, és te leszel az új Randi, bár õ a pofázáson, meg az ócska , lejárt szavatosságú bûvésztrükkökön kívül még semmit nem tett le az asztalra. Pl. Lindemann, Bedini és a többi "ismeretlen" meg emberfeletti munkát végez, csak nem írnak ki olyan szardumával versenyt, hogy 1000000000millió USD, annak aki arannyá változtatja a balherémet, stb..) A XXI. sz. igazi fizikusai, remélem 10-20év múlva róluk fognak tanulni a hülyegyerekek is az iskolában
jaja mint elõttem is írták a vizet vissza kell juttatni a tartályba, és ez még csak a kissebb probléma, hogy érsz el ezzel 6-8ezer fordulatot? hogy a dugattyú mûködésbe lendüljön elég nagy víznyomásnak kell keletkeznie, vékonnyal nem megoldható, mert lehet, hogy sértené a dugattyút, egy vastagabb sugár elõállításához pedig jócskán kell energia.
Ó pedig az tök egyszerû. Kell egy vasgolyó, amit légüres térben lebegtetnek, és úgy pörgetik meg, hogya kölsõ felülete megközelítse a fénysebességet, így megnõ a tömeg nmagyon. Semmiség az egész, csak a végtelen mennyiségû energia kell hozzá, meg valami csoda, hogy ne essen szét a vasgolyó.
A gravitácio miatt termelne energiát ha mûködne de a gravitácio is az ok ami miatt nem mûködik. Mert a viz csak lefelé akar meni fel nem! Szóval ez szerintem nem fog mûkõdni.
szóval nincs örökmozgó :) max akkor lehet ezt meghajtani ha energiát fektetsz bele kívülrõl :)
A két oldalt levõ vezetékben is lenne víz, és mondjuk lehetne több víz is benne, így biztos, hogy meghajtaná a dugattyút. Ha valamilyen módon (nem pont így) sikerülne megcsinálni valakinek, akkor sztem elterjedne. Elõnye, hogy nem kellene mindig vizet cserélni benne, így állandóan használható lenne.
hát csak a víz feljutására nincs sehonnan energia :)
Ez igaz, de azért te is beláthatod, hogy nem kevés energia kell hogy folyton szivattyúzza valami fel a vizet, és nem biztos hogy örökmozgó lesz az ilyenbõl.
A kevés víz ami leesik nem biztos hogy alkalmas arra hogy ennyire meghajtson egy dugattyút.
Csak hirtelen nyílna meg a tartály aljában egy szelep, a víz természetes súlyától. A tartályrendszerben pedig épp annyi víz lenne, hogy a dugattyú és a kis tartály közti rész ne legyen víz alatt
hát egy portált kell elhelyezni alul hogy onnan essen le felülrõl a víz
Az én ötletem egy olyan motor lenne, ami vízzel mûködik. Egy tartályból a víz nagy nyomással zúdul a dugattyúra, lenyomja, és a dugattyú megnyitja az utat a víznek, ami visszajut a tartályba. Megint lezúdul, és így tovább
ja csak éppen kicsit nagy a szórása a hullám jellegü terjedés miatt.. akkor már inkább a lézer vagy a mikrohullám.
koncentrált rádiósugárzás képes áramot továbbítani.
ennyi erõvel lehetne a geotermikus energiára is alapozni, lefúrni, beönteni a vizet, és a keletkezõ forró gõz energiáját megcsapolni. Ez mûködik, csak egy a bibi, pár kilóméterre lefúrni igen drága, de még mindig olcsóbb mint az ûrbõl kötelet lógatni a földre :)
Hallotam már erröl a fokuszálásos teknikárol. Nekem szeméj szerint szimpatikus kigondolás hisz az igy keletkezõ gázt/nyomást a csõvekben meszire is el lehet szálitani.Hisz a sivatagból (feltéve hogy itt lesznek majd a "fokusz központok") mesze akár többszáz km-re is ugyanojan hatásos.
A naptoronynak 30-40 hektár terület kell, ráadásul helyfüggõ
a napelemek helyett egyébként is ott van az a megoldás amikor parabolatükrökkel 1 pontba koncentrált fényt használnak energia termelésre.
Azt mondom hogy az üvegházhatásnak messze nagyobb szerepe van, mint hogy egyes helyekre lerakunk napelemeket. Na igaz én nem az összes sivatag telerakására gondoltam, az hülyeség, meg amúgyis kicsi a hatásfokuk a napelemeknek.
de ha a sivatagokat rakjuk tele napenemekkel akkor anak hõmérsékletre és szélcsatornára is komoj kõvetkezményekel járhat. Hisz a jobb napelemek mind sötét szinûek ami mint tudjuk tõbb hõt termel. Ezáltal ismét nõveljük a föld átlag höm. Nem ezt kéne elkerülni???
Igen tudjuk, de kezdünk eltérni a topik lényegétõl.
Nincs értelme, mert ha megvan a megoldás, hogy az ûrbõl az energiát rentábilisan lejuttassuk a Földre, akkor arra is megvan, hogy a sivatagot telerakjuk napelemmel, és onnan osszuk szét ugyanazzal a módszerrel, tehát ezért nem kell az ûrbe menni. Nem megoldáa, sokkal inkább az atomok és/vagy a különbözõ elemek közötti erõkbõl lehetne leszüretelni valami energiát, a legprimitívebb formája ennek az atomenergia. (ott csak egy töredéke alakul át a tömegnek energiává, ennek lehetnek jobb hatásfokú változatai is)
Az oda-vissza mászkálással az a baj, hogy 1 db fellövés és misszió is túl költséges ahhoz, hogy megérje. Túl fejletlen az emberiség hogy ezt az energiát ÍGY leszállítsa a földre.
A legjobb tudomásom szerint még nem szerepelt ez az ötlet semijen sci-fi-ben. De ha mégis az sem baj. Amugy a drotkötélel kapcsolatban ha jol tudom már léteznek ojan szén nanocsõvek amejek elég erõsnek bizonyulnak. Az energia kapcsán van egy ujabb ötletem mi lenne ha sûritett levegõs tartályokban szálitanánk az energiát nyomásá alakitva?
Látom van itt egy csomó ezermester, van valaki , aki egy egyszerû kapcsolást össze tudna nekem rakni egy kísérlethez? Egy 4szögjelgenerátor kellene, ami 50%-os (vagy kisebb, de precízen állítható) kitöltési tényezõjû jelet tud elõállítani, ainek a tetején szinuszhullámok vannak, ami szintén állítható. Külön-külön a kettõ megvan, de nem tudom összerakni, a cél egy ilyen jelalak lenne: (4szögjel :1-100KHz között, a színuszjel :1-1KHz között) (aki képes rá, annak el tudom küldeni a 2 különálló rajzot, csak össze kellene a kettõt hoznia valahogy, bónusz megegyezés szerint)
ESETLEG a JOBB FELSÕ SAROKBAN LÁTHATÓ JELALAK IS JÓ LENNE, magában, vagy szintén egy 4szögjel tetején, erre is van 1-2 rajz:
szerintem akkor lehet majd ezen igazán elgondolkodni ha sikerül áramot wifi szerûen tehát rezgésen keresztül átvinni jó hatásfokkal.
Szerintem pedig ehhez az emberiség túl fiatal. A te általad felsorolt 3 lehetõség közül szerintem egynek lenne reális haszna, a másik kettõnek nem. Mégpedig annak, ha egy kutatóbázist hozunk létre a gyûrûn, és ott helyben az elfogyasztja az áramot.
Az akkumulátorokkal az a baj, hogy túl sokat kellene túl sokszor szállítani, amihez a jelenlegi fejlettségünk nem elég.
A gyûrû-Föld közötti drót pedig kissé groteszk ötlet, elõször is szükségünk lenne olyan erõs drótra, ami kibírja azt, hogy a föld keringésével együtt húzza magával azt a nagy gyûrût. Aztán olyan épületre, ami kibírja, hogy a dróttal együtt a Föld húzza magával a nagy gyûrût. Ekkor viszont kialakulna az a helyzet, hogy a mágneses térrel együtt forogna a gyûrû, vagyis áramot nem igazán termel.
Szerintem jobban járnánk elõször a "napkollektorokat a sivatagba!" felkiáltás megvalósításával.
Mindezek ellenére ez a gyûrûs dolog szerintem nem rossz ötlet, nem szerepelt ez már valaha valamilyen sci-fi regényben vagy filmben? :)
A földre juttatás lenne a legegyszerûbb. Egy sima drottal a minek az egyik vége a "generátorhoz" van rõgzitve. Vagy ha fejlettebb jobb energiamegtartásu akumlátorok leszenk akor ez is egy modja. De akár az ûrálomások méretét is jelentõsen meg lehet növelni enyi plusz energiával. Szóval a felhasználásra és az oda juttatására az anergiának ahova kell szinte végtelen lehetõség nyilik.
Ezt a baromi sok megtermelt áramod hogy kívánod a földre juttatni?
Hello. Én uj vagyok és azt az õtletem szeretném veletek megosztani a mi a mágneseségel és az örökmozgokal kapcsolatos.A földnek mivel forrgo test van mágneses tere, ugyebár ez köztudott. Akorr ezt a teret kihasználva a földet egy nagy mozgó dinamoként képzeljûk el és az ûrben a föld körûl mint egy gyûrût elhejezûnk rézhuzalokat. Ha a sejtésem igaz akkor ezel egyenáram termelõdne? Igaz hogy a beruházás hatalmas õszegbe kerûlne de az elsõdleges számitásaim alapján a megtermelt energia a jelenlegi energiafogyasztást számba véve fél europát azaz az Eu 5/4-ét el lehetne látni energiával. Attol sem kellene félni hogy a szerkezet a "fejûnkre esne" hisz a sajásuja és az hogy kõrbekerûli a fõldet megtartja, valamint a föld gravitácoja nem engedi sem egyik sem a másik irányban nagy elmozdulásokba.
"nem létezik örökmozgó, amit leírsz, pedig ez lenne. A hajszálcsövek esetén is megvan a nyomáskülönbség, ettõl indul meg a folyadék felfelé. Ha a folyadék eléri a csõ tetejét, akkor ott megáll, hiszen a felületi feszültsége hirtelen lecsökken, márpedig a folyadékoszlopot a felületi feszültségbõl származó erõ tartja meg folyadék felszíne és az edény találkozási vonala mentén."
ezt a "lefûzõdés"-nek hívott jelenséget úgy oldottam meg, h 3 üveglapot használtam a kisérlethez. 2 db normál téglalap formájú volt, 1 db -nak pedig az egyik függõleges oldala alacsonyabb volt. a folyadék emelkedési magasságát úgy állítottam be az üveglapok egymáshoz közelítésével, h a középsõ üveglap ferde felsõ felületén jött létre az üveglapok között felemelkedett víz lefûzõdési jelensége - azaz vízcseppek képzõdtek a középsõ lap felsõ /ferde/ élén. a vízcseppek pedig ahogy egymáshoz értek, egyesülve lefolytak az alacsonyabbik oldal irányába (mint ahogy az ablaküvegen a páracseppek). Vissza abba a tálkába ahonnan elindultak. <- így lett a kisérlet eredménye körfolyamat :D
lehet hitetlenkedni és otthon kipróbálni. :) nem csak üveglappal és vízzel müxik...
és arra nem gondolsz hogy a tekercsekben indukálódott áram erõssége adja ki az indukáló tekercs áramerõssége-a veszteséget? Ezt mint elektromossághoz nem nagyon értõ mondom, de az R=u/I -re azért még emlékszem ált. iskolából.. a zárt dobozos helikopteres dolog... a helikopter motorjának a munkájának energiája elvész szépen a doboz falára nyomódó levegõ nyomásának az elõállítására.. olyan van, hogy ha egy olyan motort mint pl. a mobiltelókban a rezgetést csinálót beépítesz áramforrással együtt egy dobozba, az külsõ hatás nélkül elindul, de ez se örökmozgó, hanem simán az impulzusokkal játszó dolog.
#63 ha a zárt rendszert nézed, akkor ahogy Blackgamer is írja, nem csinálsz mást, mint levegõt forgatsz meg egy zárt térben. A helikopter erõt fejt ki a talajra, mikor felemelkedik.
#64 nem létezik örökmozgó, amit leírsz, pedig ez lenne. A hajszálcsövek esetén is megvan a nyomáskülönbség, ettõl indul meg a folyadék felfelé. Ha a folyadék eléri a csõ tetejét, akkor ott megáll, hiszen a felületi feszültsége hirtelen lecsökken, márpedig a folyadékoszlopot a felületi feszültségbõl származó erõ tartja meg folyadék felszíne és az edény találkozási vonala mentén.
végeztem 1 érdekes eredménnyel záruló kisérletet 3db állandó mágnes maggal rendelkezõ tekercsel. a kisérlet az volt, hogy az 1-ik tekercset kineveztem primer tekercsnek és váltóáramot vezettem bele. a másik két tekercset szekunderként használva rögzítettem a primer tekercstõl egyenlõ távolságra 1 kör alakú karton lapra. a geometriailag = távolság miatt mindkét szekunder tekercsben ugyanakkora feszültség indukálódott. az érdekesség az, hogy közel annyi volt az indukálódott feszkó a szekunder tekercsekben mintha csak egyedül lettek volna a primer tekercsel szemben!!! a veszteség szerintem a tekercsek anyagi elektromos ellenállása lehetett. a kisérlet számomra azt bizonyította be, hogy 1 indukáló tekercs energiája nem oszlik meg a szekunder tekercsek között, hanem ugyanakkora indukciós energiát fejt ki mindeggyikre. (nem úgy mint pl.: folyadékok esetében a nyomás)
1 másik 1szerûbb 5let:
a cél: folyadékemelõ energiabefektetés nélkül.
az elmélet a hajszálcsövesség alapvetõ tulajdonságait használja ki. hcs esetén kellõen vékony csõ vagy lapos felületek között folyadék "emelkedik" fel. (nem találtam rá jobb szót) ha a vcsõ vagy lf-tek rövidebbek vagy alacsonyabbak mint a folyadék emelkedésének a szintje akkor úgy nevezett lefûzõdés jelensége jön létre. azaz csöppek formájában a folyadék összegyûlik a vcsõ v. lf-tek tetején. ebbõl úgy lesz a folyadékemelõ, hogy 1részt nagyon sok vcsövet v. lf-tet teszünk 1más mellé, másrészt meg kihasználva, hogy 1 folyadékcseppnek is van magassága, az ezen magasságban elhelyezett következõ "szint" tovább emeli a folyadékot. mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz.
azt tudjuk, hogy egy helikopter zárt térben, (pl: a hangárja) is fel tud emelkedni. az én 5letem arra vonatkozik, hogy ha ezt a zárt teret rögzítem a röpképes jármûhöz akkor (ha a jármû elég erõs) elmozdítja az egészet.
erre a legegyszerûbb példa a dobozba zárt rotorral ellátott motor.
zárt rendszer energiája állandó. de az erõkarok iránya nem mindegy, hogy milyen irányba hatnak. mert szerintem ha a doboz formája egyszerû kúp akkor: míg a lapos felületre ható felhajtó erõ teljes egésszében kifejti hatását. addig a zárt tér miatt visszaforduló levegõ/gáz a ferde felületre kifejtett ellenereje nem ellentétes a felhajtó erõvel.
ha az eszköz müködik akkor bármely közegben használható. pl: földön, vízen -alatt, levegõben, de még a világürben is. mivel a berendezés mozgásának ténye független az õt körülvevõ közeg milyenségétõl.
ez érdekes már a klasszikus 8x8-as sakknak is akkora a játéktere, hogy a legjobb számítógépek se tudják az összes lehetséges mérkõzést lejátszani és a legjobb sakkmestereknek is sok-sok évet kell gyakorolni és tapasztalni hát még ezeknél, lehet kipróbálok majd párat...
hát szerintem meg ha szabadalmazott már akkor nyugodtan írd le a lényegét, mivel a befektetõ felé neked el kell adnod a találmányt... szóval?
Itt az sg-n kevés feltaláló rohangál, nem hiszem, hogy tud valaki segíteni.
Sziasztok! A segitsegeteket szeretnem kerni. Van egy talalmanyom, ez egy gyalogosvedelmi szabadalom. Levedettem itthon, ezt kovetoen megszereztem ra a nemzetkozi vedettseget. A PCT-m AAA minositesu. Azt szeretnem kerdezni, tudnatok-e barmilyen modon segiteni; befektetot, uzlettarsat keresek. Sajnos surgos az ugy. A szabadalomrol keszult egy uzleti terv, azt at tudom kuldeni, ha valaki erdeklodik. Aki barmit tud, kerem ne ide irjon, mert eleg ritkan vagyok fenn, hanem az e-mail cimemre: [email protected] Innen kuldenem az infokat is. Elore is koszonom a segitseget! Gyuri