szerintem ez egy elõre megírt szöveg és csomóan ismerik :) (igazából az oridzsit nem ismerem, csak azt tudom róla hogy létezik ilyen boci-boci-tarkás elemzés)
Boci boci tarka, Se füle se farka, Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.
A vers szerkezetileg egyértelmûen két részre tagolható. Az elsõ egységet az elsõ és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez már a rímképletbõl is világosan kiderül: A A B B.
A verset az teszi igazán nagy mûvé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általános igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költõ kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja vélünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költõ, akinek szerelmi bánata van. > Feltûnõ, hogy az elsõ szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan elõforduló oppozíciók. > A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle se farka, a 'füle' szó magashangrendûsége is éles ellentétben áll a 'farka' szó mely hangrendûségével, a 'tarka' szó pedig önmagában alkotja a legerõsebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettõsségére, ami Catullus óta minden jelentõs szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk elõtt, aki bár 'tarka', vagyis a költõiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költõ sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplõ egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'. Az egész verset átszövõ kettõsség itt is megtalálható, hiszen szó van egyszer a költõ érzéseirõl, amik egytõl egyig elhagyják a költõt, aki már képtelen arra, hogy eltartsa õket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni õket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész szintén mind elpártoltak tõle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel etetni õket.
A másik, az általános érvényû boci maga az élet. Itt az elsõ szerkezeti egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet sokszínû, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a 'de' kötõszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költõi nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van. Nem teljesen egyértelmû ugyanis a 'de' szó használata. Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínû MERT nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb kettõsség, amit a költõ nem old fel, mindenki kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetõséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelmûen a fentiekben már említett 'megyünk' ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli jelentõsege van itt a többes szám elsõ személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az, ami örökérvényûvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is foglalkoztatni fogja õket. A vers tehát örök problémát feszeget, és végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költõ az élet igazi céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába öntve olyan meggyõzõen szakad ki a versbõl, hogy méltán sorolhatnánk ezt a költeményt a legmaradandóbb mûvészi alkotások közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka, Se füle se farka, Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.
Ugye milyen máskent szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?
van archivum, majd holnap biztos meglehet nézni :)
,,Õsz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón.
S én csüggeteg, halvány beteg, mig éjfél kong, csak sírok, s elém a sok tûnt kéj kél.
Óh, múlni már, õsz, húllni már, eresszél Mint holt avart, mit felkavart a rossz szél...''
(a tördelésben nem vagyok biztos, rég tanultam már ezt a verset) )
Szabadidejével mindenki úgy rendelkezik ahogy akar nem?! Ezt alapvetõen sokkal jobb ötletnek tartom, mint római számokat vagdosni az ütõerünkbe, és a karunkra. :) (habár a fosos verset, és a káromkodást leszámítva) mellesleg némelyik vers-elemzés pár nagyon fárasztó -.- de nemélyiken jókat lehet mosolyogni :)
LOL vmi ilyet mond a Bendegúz az indul a bakterház elejn is :P csak az ebe(n)- guba asszem :p
Hát akkor írok egy ilyen versikét. Nem írom meg elõre wordben ide spontán írom, íme:
tollak
Amikor tegnap lefeküdtem, gépen kiült a zuhanás de nem értettem különben, hogy miért van a kulabá.
miért hívják õt ugy ahogy? hány éves az ikarusz? nem tudom hogy gézengúz megette-e a trolibuszt.
ennyi :P
"Ez a mû a reneszánsz egyik alfajába a posztindusztriális melankóliába tartozik."
Alapvetõen ez az ötlet, a versírás jó. Nemtom ki látta a Dead Poets Society-t (Holt költõk társasága), namost ott van egy rész mikor mindenkinek fel kell olvasni az otthon írt versét. Itt pedig az történik, hogy a gyerek becsukja a szemét és a tanár kéri, hogy mondja mit lát, mondja el az elsõ dolgot ami az eszébe jut, ne gondolkozzon az értelmen. Aki odafigyelt egy kicsit bioszon, valószínûleg tudja, hogy a két agyfélteke teljesen más funkciókkal rendelkezik, máshogy is mûködik. A jobb a természetes, ösztönös, kreatív félteke, itt van a térérézék, a rajzolási készség minden ilyesmi, a bal pedig a szabályozó, általában a jobb félteke jeleit rendezi össze. Jobb-ból jönnek a gondolatok, az ötletek a bal pedig van amit kiszûr. Tulajdoképpen ezt te szûröd ki mgépedig az apaján, hogy mit tartasz õrült, nem normális dolognak. Miért tudja ezt megtenni? Mert a bal féltekében van a beszéd központja, ergo amit mondasz átmegy a szûrõn. Nem is lehet ilyen szûréssel õszinte verset írni. Namost te ki tudod kapcsolni a szûrõt ha nem gondolkozol. A filmben is ez volt a lényeg, gyerek becsukta a szemét, mindent mondott ami csak felvillant, és egy elég jó vers született, persze ez film, nem fogsz te rímben beszélni, habár ha sokat gyakorolsz lehet, de a lényeg az maradt, mindenkinek a saját õszinte költészete az amikor így szûrés nélkül engedi ki a gondolatokat. Aztán már lehet megmagyarázni miért éppen ezeket mondtad. Lényeg, hogy ne gondolkozz azon, hogy minek kéne jönnie, mi lenne ide a helyes, mirõl szóljon, mi legyen benne, csak simán.
Egyébként több orvosi vizsgálat is elég meglepõ eredményt mutatott a két félteke mûködésérõl. Régen a súlyos epilepsziás betegeken olyan mûtétet hajtottak végre, ahol átvágták a két félteke közti hidat, ugyanis így a rendellenes ingerületek nem tudtak a két félteke közt "pattogva" egyre több kárt okozni. Ma már gyógyszer van rá, de régen ez volt a megoldás. namost olyan emberekkel akiknek volt ilyen mûtétük elég sok furcsaság történt. Egyik esetben egy férfi aki meg akarta ütni a feleségét bal kézzel éppen adta a pofont, mire jobb kézzel lefogta saját magát. Ez is szépen mutatja, hogy a bal félteke kontrollál, a jobb ösztönbõl cselekszik. (A mozgató idegpályák átkeresztezõdnek lefelé menet, szóval a jobb félteke a bal testfeledet a bal félteke a jobbat irányítja.)
Egy másik eset viszont engem is elképesztõen megdöbbentett. Egy jobbkezes embert a mûtét elõtt kértek meg arra, hogy rajzoljon egy kockát jobb kézzel és bal kézzel. Ezt a mûtét után is megismételtették. Nézzétek az ereményt:
Bal kézzel(jobb félteke) nagyjából ugyanolyan eredményt ért el, jobb kézzel(bal félteke) azonban a híd átvágása után mégcsak nem is hasonlít egy kockára. Nagyon jól látszik, hogy a bal félteke, fogta a jobb félteket kockáját és öszerendezgette, majd ezt rajzolta le az ember a mûtét elõtt jobb kézzel. Azonban magától nem is tudja, hogyan lehet kockát rajzolni. Szóval az eredeti versek, az õszinte versek átgondolás nélkül születnek általában.
Éppen ezért én pártolom az ötletet, hogy egy ember gondolkodás nélkül eszébe jutó szavakból verset csinálunk és ezt késõbb hát jobb lenne télleg kielemezni, mint belemagyarázni dolgokat, de egye fene. Lényeg, hogy nagyon érdekes eredmények születhetnek. Nem kéne ezt is leszólni, hogy "hülyegyrekek idõpazarlása".
nem tudom nektek milyen irodalomóráitok vannak/voltak, de nekünk külön ki volt hangsúlyozva, hogy ne írjunk a költõ gondolatairól, mert rajta kívûl senki sem tudja valójában.
Falun történt Miként tûz gyúla Néró városában, úgy vedeltük hülyére magunkat a kocsmában, s miként falat építettünk és döntöttünk össze úgy szaladt a Maris néni a szomszéd kertbe, midõn elûlteté a dzsungelt a hátsókertbe, úgy örült a gólya a fecskefészekben.
Legtöbbjüknek nagy volt az öröm, mert megnõtt a látogatotság és ezen esetet gondolták megörökíték az sg-n fel is kapták a topicot, mert könyû volt, IQ mentes délutáni érdekesség, sokáig éljen ki megalakítá eme "mûvészség"
Úgy értettem, hogy minden ökörséget bele lehet írni, hiszen ezzel fejezzük ki azt az irodalom felé, hogy mekkora hülyeségeket kell szegény diákoknak megjegyezniük. Amit kiemeltél azzal pont azt fitymálom le, hogy ilyen kifejezéseket kell megtanulni.....
Amúgy ha megkérhetlek titeket, adjatok címet is ezeknek (nem muszáj kapcsolódnia a mûhöz, hisz kötetlen a stílus...)
JAG1 versének elemzése
Az ebengubanizmus felbukkant a neten, elsõ követõje JAG1. A költõ a ”reggelnyócra” szóval a születésére utal, de nem tudja igazán hogy miért (”de minek, azt kérdem” – költõi kérdés). Az élet számára túl egyszerû, minden akadályt könnyen vesz. Ez az optimista szemlélet, de a következõ sorban megfigyelhetõ az ellentét (”az ember így mit remél?”), ez már inkább pesszimista világszemlélet. Összességében az elsõ versszak egy nagyszerû ellentétre épít.
A második versszakban azt írja a költõ, h. csörög a telefon. Ezt sokféleképpen értelmezhetjük, de a telefon a postagalamb modern jelképe, tehát a népiességre utal. Õ felveszi a telefont és beleszól, tehát a népiesség, a folklór ellen felszólal (ez az ebengubanisták egyik fõ ellensége, idézem Kis elemzését: ”a Népköltészet már idejét múlt, nem érdekel senkit, csak akadály, melyet a maradiak húznak maguk köré, és egyben a költõk köré is”). Azt mondja hogy ez rossz, mert félrevezet és megtéveszt minket. Végül a kollégája (aki magától értetõdõen népmûvész, esetleg sztepptáncos) iránt ellenszenvére utal.
Te félreértetted. Elemzésrõl van szó nem? Szóval akármilyen hatást vált ki a vers, noha vicces, bugyuta, szerintem akkor sem kéne butaságokat írni egy elemzésbe. Gondolok itt erre: "A lírá és a dráma elemei egyaránt fellelhetõk ebben az írásban."
Én azt nem szeretem, mikor órán veszünk egy verset, és le kell írni, hogy mit fogadtak el egységesnek, mirõl szól vers a tömeg szerint, holott a tanárok azt hirdetik, hogy az irodalom nem errõl szól, mindenkinek mást jelent. Pl.: József Attila - Õsz címû verse akármilyen egyszerûnek is tûnik, lehet nekem mást jelent. Mondjuk, hogy az öngyilkosságról szól.
Blöh, és mire megyünk egy értelmezéssel? Attól nem fog másféleképpen vélekedni egy ember arról a versrõl.
Ez a mû a reneszánsz egyik alfajába a posztindusztriális melankóliába tartozik. A lírá és a dráma elemei egyaránt fellelhetõk ebben az írásban. Az elsõ sor elárulja a lényeget ami az orosz pálinkaivó versennyel hozható összefüggésbe. Szegény kutya, sok mindent látott eme nemes eseményen, így a lelke ily módon tudta feldolgozni a nagy traumát emi élete hátralévõ részében rémálmában is kísérti. Az öreg szöcske meg Yoda mester aki épp azon gondolkozik hogyan tudta egy pantomimos elvenni a pénztárcáját, bizonyára egy kaktuszt kíván a férfi hátsó fertájába, h érezze azt a mérhetetlen erõt amit a Kentaurok hoztak a Földre. Ekkor jön egy fordulat "Ég veletek!" ami felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy most már eleget nyáladdzott a Playboy tavaly májusi számára. A szerelõ pedig egy újdonságot hoz a mûbe, vagyis megszereli a ferihegyi repülõtéren elakadt kombájnos-tarktor bal oldali gömbcsuklóját.
Ilyen egyszerû egy verset elemezni, nincs benne semmi ördöngõsség sem...
nagyonjó, alapgondolattal tökéletesen eggyet értek. ésigy hirtelen felindulásból:
Kutya futkos a rét közepén, Büdös és csorog a nyála, Látod kedves galambom a tehént, Hisz ki hova miért megy, lámpa... Elgondolkodik az öreg szöcske, Dinom-dánom dróthuzal, Kaktusz, csavar! Ég veletek! mindjárt jön az új.. szerelõ.
Egyetértek az alapgondolattal. Mindenki olvassa azokat a verseket amik tetszenek neki, de mi a fenének hozzá oldalas magyarázatokat fûzni - és pláne miért olyan emberek teszik ezt akik esetenként többszáz évvel a költõ után éltek. Hogy jönnek õk ahhoz, hogy eldöntsék, hogy a vers írója mire gondolt, mit érzett miközben megalkotta a költeményt? Ezt soha senki nem fogja megtudni, maximum azt, hogy õbelõle mit vált ki az adott vers. De ez pedig már megint mindenkinek magánügye. Szvsz ha a sok életrajz, meg mûelemzés helyett irodalomórán a gyerekekkel mondjuk inkább kétszer ennyi mûvet ismertetnének meg mint most, akkor lehet, hogy nem utálnák annyira az egészet.
Reggelnyócra bejöttem, de minek, azt kérdem. Nincs kihívás, nincs cél, az ember így mit remél?
Telefon csöng jajjdejó, itt a munka, halló... Félrevezet, megtéveszt, csak kollégavót', kérdez..
Nem érted a lényegét, nem hisszük mi azt hogy ez mûvészet, ez szórakozás. Idézek neked az elõs hozzászólásból. "lényege az, hogy ír vki egy rövid kis verset, (vagy aminek hívni akarja), - gyakran értelmetlent, összefüggéstelent, mert hát nem vagyunk mi mûvészek - és egy másik ember ír róla egy rövid kis elemzést, mindenféle hátsó, nagyon elvont dolgokra visszavezetve a ”mûvet”. Ennek az eredménye ugyebár vicces lesz, író/elemzõ jókat nevet ezen az egészen…"
Na látod te ezt szûrted le ezekbõl, míg mások teljsen mást értenének ezeken. De a versekre visszatérve, a könyvbe egy verzió kerül be és azt tanulja mindenki amit egy "marha"(nem rád célzok) kitalált.
KEdvenc mûvészeti irányzatom. Utáltam, hogy 1 verssorba képesek voltak 6 A4-es oldalt belemagyarázni a tanárok, amit persze nekünk kívûlrõl meg kellett tanulni. Faszság volt ez az egész...
LoL.- Mûvészet? Köze nincs hozzá.
de valahol igazuk van szerintem. vannak nagyon jó versek,d emikor irodalomból elkezdjük elemezni,akkor bevágom a szunyát, nem bírom mikor túl van magyarázva a dolog. mindenki azt érti ki egy versbõl amit akar, és nem értem miért mondják meg,hogy ezt kell hallanunk? szóval a versírás az szép a verselemzés meg hülyeség...
De ez mekkora=D a melegbárt a francia forradalommal magyarázza=DDD
Ezek poénkodnak, és nem mûvészek... õk is nagyon jól tudják szerintem. Egyszerûen unatkoztak és kitaláltak valamit ami alapjábavéve jó ötlet, nekem csak a trágár kifejezések nem teccenek a versekben. Nem értem miért mondod hogy segg hülye emberek...
A topicból következtetek arra, hogy a topic nyitójának nincs jobb dolga, mint ez a baromság (bár nekem tetszik, csak így tovább) és mivel késõn is nyitotta, ezért gondolom késõn fekszik. Mivel még iskolába jár, ez bizos nem tesz neki jót, így gondolo rossz tanuló. A versek elemzésének dános részébõl ítélve rasszista. A topic nyitásával ki akarta mutatni, hogy mennyire utálja az irodalmat, ezzel pedig egyértelmû jelét adta, hogy mûveletlen állat. A versekbõl ítélve, amit társai írtak, õk is mûveletlenek és erõteljesen szélsõségesek, azaz maga a rossz társaság. Egyértelmûen szélsõséges, cigis, tán drogos fiatalok, akik hírdatik a rasszizmust és a világvégét. Na nesztek egy kis magyarázás
Forognak is. Én meg az ágyban forgok. Ez már beteges, de tetszik. Csak a nagyvilág meg nem lássa, mert jönnek ám a gumiszobás bácsik.
Az Ebengubanizmus, mint mûvészeti irányzat, a 21. század elején jött létre. Két megteremtõje Kis Miklós és Ballabás Dániel, mindkettõ a mûfajban igazán nagyot alkotott. Õk indították és teljesítették ki a mûfajt. Az elsõ mû Kis nevéhez fûzõdik.
Elég
Fostam, de barna az arcom bár szürkeegér hogyha messze ám a tengeri soha de hisz ez már rég odanyalt te sem mit mondok neked semmi meszes roppant de hova ha nincs szaga
Igazán hihetetlen mértékû gyûlölet árad a mûbõl, ám, a Romantikához hasonlóan, ebben az irányzatban is jellemzõ az ellentétek jelenléte. A fent említett mûben például a gyûlölet mellett megjelenik a féltés, és a gyámolítás is (mit mondok neked semmi meszes). A mû lényegében a visszamaradott társadalom bírálata, egy olyan, mélyrõl jövõ iróniával, hogy az, az egész társadalmat hirtelen a földönkívüliekkel is kibõvíti ily módon. A társadalom bírálata az elsõ 2 sorban teljesedik ki (Fostam, de barna az arcom bár szürkeegér) Az a szó, h fostam, gyermekkori traumákra eredeztethetõ vissza, és arra, hogy szeretne a költõ kiszakadni a burzsoázia elnyomása alól. A barna szín, mint olyan, nem csak hogy leírja külsõleg a szar színét, mély érzelemmel van telítve, konkrétan a halál minél tovább való elodázása a cél. A szürkeegér mint olyan az valójában nem más, mint a hétköznapi nyárspolgárt megtestesítõ metafora. A vers, tehát az irányzat elsõ nagy mûve. Körülbelül ezzel egy idõben Ballabás Dániel is egy hasonló verset fogalmazott meg.
Variáció 1
Elõttem a tányér, benne makaróni meg zseblámpa talán ha a fejemre teszem megehetem de jó lenne ha köcsög dánok nem jönnének pont akkor, helyette basszameg a jegesmedve
A tészta valószínûleg az emberekre (a tészta alakja, olyan, mint a férgeké) vonatkoztatható, melyek beszennyezik a Földet (paradicsom, itt: széklet) és mindent szeméttel borítanak be: fûszerek. A zseblámpa a napra vonatkoztatható, mely a beszennyezett Földbe fog csapódni, a költõ már a jövõképet fogalmazza meg a mûben. A költõ a fejére akarja helyezni: itt arra vonatkozik, hogy ha királlyá kiáltanák, biztosan megmentené a földet. A megevés szót valószínûleg a költõ a megmentés szóval azonosítja. Az utolsó négy sor a költõ világbeli megrendültségét és a dánok gyûlöletét fejezi ki (bár a Dánokkal a LEGO-ra, a LEGO-val pedig a gyerekekre is utalhat) vagy a gyerekek gyûlöletét, vagy ha az ellentétekre figyelünk, a gyerekek végtelen imádatát (pedofília) fejezi ki. Ezzel a két versel az irányzatot megteremtik és már majdnem világhírûvé teszik. A két mû világossá teszi, hogy a mûfaj fõleg a társadalmat bírálja, amiért elnyomja az emberek mély költészet utáni vágyát. A stílus a végleteket mutatja a közösségnek, melyben kifejezésre juttatja, hogy mindenkinek tenni kell, azért, hogy a kommunizmus utópiája testet öltsön. Bár a költõk nem mondják ki ezt soha szószerint. Sõt Kis egyenesen elhatárolja magát ettõl. (De hát kit érdekel, végülis csak egy hülye költõ). Kis második verse az Ebengubanizmus egyik fõ jellegzetességét emeli ki.
Látásfóbia
Arcomon a csontos Valagamon a pattanás mind azt ordítja Repked a Bors a határ felett mintha messze dobnék olyan messze mint a kecske a káposzta de a haragja a Földet többet el nem kerüli
Az, hogy az elsõ két sorban különbözõ testtájakat ír le a költõ, az azt jelenti, hogy metroszexuális, és másra se tud gondolni. Ez visszavezethetõ a korai korszakára a költõnek. Az ordítás, a határ meg a dobás szó mind a kitörni vágyást fejezi ki, hogy szeretné letörni az akadályokat. A kecske és káposzta népköltészeti elem, ami minden ebengubanista költõ furcsa sajátja, és mindez a kitörni vágyással együtt akár azt is jelentheti, hogy magát a népköltészetet képzeli el akadályozó erõnek. És a kitörés egyetlen megoldását a teljes apokalipszisben látja. Tehát a Folklórt rémálomként fogja fel mindkét költõ. Ez kiderül Ballabás újabb versébõl is.
Hangok
A winamp már megint lefagyott hogy baszná meg mindig entert nyomok Shift+Enter helyett hogy baszná meg ezért elõveszek egy körzõt és rajzolok vele egy pipacsot
A költõ a Winamp szó alatt a Folklórt érti. Itt arra utal, hogy a Népköltészet már idejét múlt, nem érdekel senkit, csak akadály, melyet a maradiak húznak maguk köré, és egyben a költõk köré is. A különbözõ gombok a költõ vágyait fejezik ki. Az Enter az élet. A shift+Enter a halál megfelelõje. A költõ emiatt az elmaradottság miatt inkább meghalna, semmint hogy éljen, de nem tud mást tenni. A mû vége természetesen ismét ezekre utal. A körzõ a gyilkolás eszköze, a pipacs pedig újabb népi szimbólum. A költõ a körzõvel a pipacs (népköltészet) életére törne, azonban kudarcba fullad a cselekvés. Az elkövetkezõ idõszakban többen csatlakoztak az Ebengubistákhoz. A kortársak kedvelték ezt az irányzatot könnyedsége miatt, bár sokan a legmélyebb érzelmeket is belevezették. Ilyenre még, a kezdeti idõszakból, legjobb példa Kis egyik verse:
Beteg
Lelketlen ördög nem más mint szemét hisz láthatod ha szemed nem bûzlik szarba dobod de hanyatlik már uralma mint egy hamis zerge
A lelketlen ördög lengyel népi szimbólum, lásd: "Hogyan kereste az ördög a pokol nyílását", eme versében a költõ a teljes népköltészet ellen foglal állást. A különbözõ érzékek fokozzák a fenyegetõ érzést. Az uralma hanyatlik, felfogható afféle ideáljövõképnek, és a költõ reméli, hogy ez be is következik. A zerge, mint olyan, a természetet szimbolizálja, ám a hamis jelzõ a költõ negatív véleményét fejezi ki a természet, és a folklórizmus kapcsolatáról. A következõ jelentõs költõ Tajti Dávid volt. Elsõ mûvében már a társadalmat bírálja.
Mao Ce Carlos
Elõttem a kétszázas, Roberto Carlos büszkén néz le róla Sok van belõle az országban Annyi mint a szemét, Vagy mint kínai kisebbség
A kétszázassal, a költõ, a pénz eszközére tekint, és láttatja, hogy nincs is igazán nagy értéke, mert rengeteg van belõle. Roberto Carlos-szal két személyt szeretne egyesíteni. Az egyik a nagy uralkodó, a másik a nagy focista, tehát azt szeretné elérni, hogy a nagy uralkodók a néppel együtt sportoljanak, esetleg együtt focizzanak. A kínai kisebbség kifejezés ellentét, de egyben párhuzam. Hiszen a nagy létszámú kínai nép nem lehet kisebbség, de ha egyszer egy másik országban csak kisebbség lehet, mit tehetne. Tajti ebben a versében arra utal, hogy szeretné, ha a kínaiak uralnának minden országot, mert sokaságukkal minden országot uralhatnak. Összességében, a mindenkori kínai vezéreket arra szeretné kérni, hogy focizzanak a néppel, de ezért a szórakozásért ne kapjanak pénzt, vagy egyéb juttatást. Tehát Tajti, a vers írója, ebben a versben jelentõsen bírálja a társadalmat, melyben élnie kell. (Lehetséges, hogy Tajti egy Dzsunkán született, és innen eme vonzódása a kínai néphez.) Mindenesetre költészete ismét egy darabot tett az Ebengubanista irányzat kiteljesedéséhez. A következõ vers nála is a folklórizmus ellen szólal fel.a vers címe is kifejezi a mondanivalóját: Az üveghegyen túl
Magasságtétellel s befogótétellel álmodtam De Pitagorasz ezt nem hagyhatta Ezért Köröket rajzoltam az ágyam fölé Majd Háromszögeket rajzoltam, s rájöttem Hogy Ez az egész egy hülyeség
A mû, mint fent említettük, a Folklór ellen szólal fel. Megtagadja, és azt állítja, hogy nem is létezett soha. Ezt az „Ez az egész egy hülyeség” sorokból tökéletesen ki lehet olvasni. A mû kezdete arra utal, hogy mikor még elkezdett a költészettel foglalkozni, a hatóságok (amiket akár a maradi emberek korlátainak is tekinthetünk) felszólították, hogy ne tegye, de õ nem hagyta, nem hagyhatta abba. Erre mutat rá a következõ sor: "Ezért köröket rajzoltam az ágyam fölé" Ezzel utal a világ kerek tökéletességére, de megmutatja az ellenséget is: "Majd Háromszögeket rajzoltam" Ekkor eszmél fel, mit is tesz a népmûvészet a világgal, és a mûvészetekkel. A mû páratlan alkotás a maga tekintetében, mivel még Kisnél és Ballabásnál is jobban rámutat a Folklór bûnös voltára. Tajti mûveivel ezután nem találkozhatunk, mivel eme verse után néhány nappal, felöklelte egy kos a hegyekben. Azonban, mûvei így is maradandóak, és fõleg az üveghegyen túl-lal a mûvészete csúcsát érte el. A folklórizmus gyûlölete azonban ezután még jobban fellángolt, melyet Kis egy újabb versében fedezhetünk fel.
Arcomon köpet csorgott
Messzemenõkig elutasítom hogy bármikor is ettem volna belõled hisz már akkor láttam tévedésem mielõtt egy melegbárban ébredtem bárhogy van is ez feletébb olyan mint egy magzat
Kis ezt a mûvet költészete legtermékenyebb korszakában írta. A mûben jól láthatóan utal a folklórra, és megerõsíti hitvallását, miszerint sosem fajulna arra, hogy folklór elemeket vigyen mûvébe (elutasítom hogy bármikor is ettem volna belõled). A 3. sorban meglepõ fordulatot vesz a mû, a nemességre utal (melegbár), így közvetve utal a francia forradalomra is. Ezt arra használja fel a költõ, hogy a folklórt, a francia forradalommal hasonló módon kell eltiporni. Van egy költõi vallomás is a mûben. "Láttam tévedésem", itt gyerekkorára próbál célozni a költõ, mikor tényleg betévedt egy melegbárba Ballabás mûvészúrral, és arra a következtetésre jutottak közösen, hogy ezt az elfajzást meg kell akadályozni. Ezért szinte egyszerre és közösen megalkották az Ebengubanizmust, melynek vannak hiányosságai, ezt jól tudják, de ezen hibákat az irányzat késõbbi képviselõi (pl.: Tajti) sikeresen korrigálták/korrigálják.
Ebengubanizmus
Ez a stílusirányzat a 21. század elején jött létre (kb. 1 hetes múltra tekint vissza). És (tudom h. így nem kezdünk mondatot) hogy miért? Igazából mi sem tudjuk, de nálunk nagy sikere van!! Sokszor megfigyeltük már, h. irodalom órákon a verselemzés nem fedi a valóságot. Pl. ilyen helyzetek gyakran elõfordulnak: „XY elsõsorban a hazafias helytállás morális kötelességét fejezte ki ódáiban. Fõképpen a nemzet ügye, a magyarság fönnmaradásának, a hanyatlás visszafordításának kérdése izgatta. Gondolkodásában a nemzet fogalma azonos a nemességgel…”, stb. De ez tényleg így lett volna? Ezek az emberek gyakran több száz éve éltek, de mi minden egyes versükrõl tudjuk miért írta. Lehet hogy megivott nem kis alkoholtartalmú italt és ezek a versek a másnaposság hatására íródtak mindenféle nagy gondolatoktól mentesen. Talán ennek a kritikájára jött létre ez az irányzat, aminek osztályunk körében már nagy sikere van… Most megosztom veletek az elsõ napi termést/hülyülést. A lényege az, hogy ír vki egy rövid kis verset, (vagy aminek hívni akarja), - gyakran értelmetlent, összefüggéstelent, mert hát nem vagyunk mi mûvészek - és egy másik ember ír róla egy rövid kis elemzést, mindenféle hátsó, nagyon elvont dolgokra visszavezetve a ”mûvet”. Ennek az eredménye ugyebár vicces lesz, író/elemzõ jókat nevet ezen az egészen…
Sok sikert aki kedvet kap ehhez, következõ hozzászólásban megy az elsõ napi termés.