Már rá is jöttem, fél év sem kellett hozzá. :). Megint a gépnek van igaza, pontosan az van, amit kiírt. A "filename =" kezdetű sor vége helyesen valami ilyesmi: (db, filestamp)
Elvileg egy adatbázisról, adatbázisneve_dátum.slq/gz néven kellene mentést csinálnia egy pendrive-ra, de a kövi problémát kapom: not enugh arguments for format string
Hogy kellene átírni, h működőképes is legyen a dolog?
Szia Mindenki!
Még kezdõ vagyok a pythonban. Nagyon tettszik, tényleg nagyon jó kis nyelv. Olyan problémába ütkoztem, hogy egy képet szeretnék betölteni, de a kép nevét egy listábál kell megkapnia a skriptnek.
A 'kep1' vészonra szeretném rakni a képet. A 'képlista' a képek nevét tárolja.A kép neve két reszbol all(x y.gif).A képek is pont ilyen néven vanak mentve.Ha futtatom ezt a hibát kapom:
Exception in Tkinter callback Traceback (most recent call last): File "/usr/lib64/python2.7/lib-tk/Tkinter.py", line 1470, in __call__ return self.func(*args) File "/home/slyder/Dokumentumok/keret.py", line 58, in rajz photo = PhotoImage(file="%s.gif" % (self.keplista[0])) File "/usr/lib64/python2.7/lib-tk/Tkinter.py", line 3306, in __init__ Image.__init__(self, 'photo', name, cnf, master, **kw) File "/usr/lib64/python2.7/lib-tk/Tkinter.py", line 3262, in __init__ self.tk.call(('image', 'create', imgtype, name,) + options) TclError: couldn't recognize data in image file "x y.gif"
Mit csinálhatok rosszul? Van valakinek valami ötlete, esetleg más megoldása?? A segítségeteket elõre is köszönöm.
Tegnap délelõtt hirtelen felindulásból "megtanultam" Python 2-ben programozni (végigolvastam a hivatalos oldalon lévõ tutorialt), gondoltam most rákeresek van -e itt Python topic, erre látom 6 éve miket irogattam ide :D
Csak hogy lássátok mennyit változik az ember ennyi idõ alatt: -Írtam, hogy az OOP nem a kedvencem, hát manapság már el sem tudnám nélküle képzeni az életem :) (Igen, pontosan a PHP5 vitt rá, amiben az elmúlt 1-2 évben már a legkisebb túlzás nélkül is profinak tartom magam) -A C/C++-al való küzdelmem azért még mindig tart, elméleti szinten már nagyon tudom, de még mindig nem sok értelmes dologra használtam õket eddig, talán mert minden célra volt kéznél eddig könnyebben használható eszköz -C#-ot kb 1. éve tanultam meg úgy 1 hét alatt, azóta is az egyik kedvencem a PHP mellett, fõleg hogy most felfedeztem azt is, hogy Mono-val egy az egyben futtathatók Linux alatt MSVS-el Windowsra compileolt CIL exe-k :) Ellenben a majdnem azonos Java-ért valamiért nem vagyok annyira oda, csak Android programozáshoz használom ha nagyon muszáj. -A JavaScript-el is sikerült egész szépen megbarátkoznom eleinte fõleg a nagyszerû jQuery-nek köszönhetõen (aminek a használata egy idõ után rávitt a csupasz JS alaposabb megtanulására is) -A BASIC-et azóta eléggé hanyagolom, nagyon sokat felejtettem is
Egyébként ha már Python topic, akkor azért elmondom mik így az elsõ benyomásaim: -Kurvára tetszik a flexibilitása -Tényleg jól olvasható sziktaktikája van -Amennyire eddig tanulmányoztam, az alapján az API-jai is nagyon tetszenek, elég széles kört lefednek és könnyen használhatóak -Szintén tetszik a platformfüggetlensége
Negatívumot egyelõre nem tudok mondani hirtelen, de ezt azért bõven be lehet annak tudni, hogy még nem álltam vele neki semmi komolyabb dolognak.
Sziasztok, nem tudjátok megoldható valahogy az hogy ha egy windows ablakos programot csinálunk akkor ne jelenjen meg a console ablak?
Tisztelt Programozók!
Python projekt munkára keresünk programozót. A munka az alábbi oldalon található:
Egy kis segitség kéne szeretnék egy szinpalettát kirajzolni de nem tudom a szin értékét hogyan lehetne növeni. Tkintert használnám csak, találtam egy kódot ahol hexadecimális számban van a szin igy rendes rgb paletta elérhetõ, itt a kód canvas.create_line(0, 300, 150, 150, width=10, fill="#5050F0") a vonal pozicióját tudom növelni a változó értékének a sima növelésével valami ilyesmit szeretnék a szinnel is de mivel az nem egy sima tizes számrendszerbeli szám hanem hexadecimális fogalmam sincs hogy tudnám az értékét folyamatosan emelni.
köszönöm szépen a segítséget
from numpy import *
def PRIM(n): p = [2]; for i in range(2,n+1): j = 2; while j<=int(sqrt(i)): if mod(i,j)==0: break; else: j = j+1; if mod(i,j)!=0: p.append(i); print p
sziasztok lenne egy kérdésem az a feladat h n-ig ki kéne iratni listába a prímeket és van rá egy tippem h mi lenne az de vmiért nem akar mûködni: def prim ( n ) : if n < 2 : return [ ] else L = range ( 2 , int (n) ) p = [ ] while L: uj_prim = L [ 0 ] p. append ( uj_prim ) for i in L [ 1 : ] : if i % uj_prim == 0 : L. remove ( i ) L. remove ( L [ 0 ] ) return p
elõre is köszönöm a segítséget
Igazából mindegy melyik, csak ne keverd a kettõt. Ami még hasznos, hogy sok IDE-ben be lehet állítani, hogy egy tab milyen hosszú legyen és azt is, hogy tab karakter helyett annyi space-t rögzítsen. Én is ezt használom pl, így bármikor egy másik gépet, másik IDE-ben, márhol kerül megnyitásra a file, nem fognak alrébbcsúszkálni a sorok, ami Pythonban különösen fontos.
Több helyen beleakadam abba a figyelmeztetésbe, hogy Tab helyett szóközökkel indentáljak, mert különbözõ editorok különbözõ módon kezelik a Tabot, ezért ronda lehet a kód. Szintaktiailag helyes akkor is ha ronda, nem? Más indoka van annak hogy leszokjak a Tabról?
Köszi, letöltöttem mindkettõt. A másodikba néztem bele, eddigi tudásom alapján annyit vettem észre hogy a print és az input használata megváltozott, de gondolom többrõl van szó.:) A másikhoz álmos vagyok, majd holnap.
Ha angol nem gond, akkor még pár ingyenes Python könyv esetleg, itt van két kimondottan Python 3-hoz írt/átírt: Dive Into Python Nekem a legszimpatikusabb alapokkal foglalkozó Py könyv. Byte of Python
Amit idéztél ott arra gondolhatott, hogy még két év míg felfut a Python 3, hogy addig nem nagyon fognak arra fejleszteni emberek, nem pedig a tanulási fázisra.
Ami a lényeg, hogy visszafele nem kompatibilis a Python 3, szóval még ma is nagyon sok az olyan library/framework, amit nem portoltak 3.x-re. És sajnos ez fõleg a nagyokat érinti.
Viszont tanulás szempontjából kevésbké lényeges, valójában a nyelv sokat nem változott, inkább csak "kitakarították", egyszerüsítettek a legtöbb helyen. A 2.x-et meg úgyis együtt fogod tanulni a 3-assal, Python 3 könyv sincs szerintem még, amiben ne lennének ott a változások.
Tehát tanulni akár a kettõt együtt simán, használni viszont már helyzetfüggõ, hogy kell-e a csak 2.x-et támogató library/framework.
Ha olvasgatsz 2 vs 3 ügyben sokfele írnak a sebességrõl és még a 3.0-ról rosszakat, de tudni érdemes, hogy mint új rendszer az alverziók elég sokat gyorsítanak, a 3.1 legtöbb esetben kb ugyanazt a sebességet hozza, mint a 2.5-6.
Tegnap keztem el nézegetni a python nyelvet, az lenne a kérdésem, hogy a 2.x és 3.x közül melyiket érdemes tanulni?
Ezt találtam:
"Q. I want to learn Python. Should I learn Python 2.6 or Python 3.0?
A. Definitely learn Python 2.x (the latest version out is 2.5). I expect it'll be two years before you'll need to learn Python 3.0, and the differences aren't that great from a beginner's perspective: most of what you'll learn about 2.x will still hold about 3.0."
Nem értem mit akar ezzel a két évvel Guido van Rossum. A Python 3.0-hoz képest két év? Vagy a python 2.x tanulásának elkezdése után két év? 2007-es a faq.
Én abban szeretnék segítséget kérni, hogy a pyhton nevû programmal egy olyan scriptet szeretnék írni a blenderhez ami képes felismerni és kiírni a képernyõre az éppen lenyomott billentyût (vagy billentyû kombinációkat) tudásom a python script íráshoz még nagyon minimális. Ezért kérném a segítséget hogy hogyan, és hol kezdjem. A a választ és az esetleges segítséget elõre is köszönöm!!
nem kéne semmi bonyolult.. eddig simán csak a x=linspace... y=sin(x) és plot(x,y) parancsokat használtuk
komolyan, ne röhögjetek ki, egy tök egyszerü kérdésem van csak
egyszerû beadandónk van csak, mindent meg tudok benne csinálni, kivéve 2 pont összekötését egyenessel (plottal ábrázolva ugyebár, meg van a 2 pontom, és ki akarom rajzolni az ezt összekötõ egyenest)
sqrt, sin stb függvényeket lazán rajzolok, de az egyenes egyenletével bárhogy is bajlodok nem azt csinálja amit akarok :D (mondjuk már gondolkodni is fáradt vagyok)
igen ha elindítom az interpreterrel megy is, csak a py2exe nem tudja rendesen lefordítani. saját gépemen nem fut a lefordított exe, más gépén ahol még a python interpreter sincs ott még véletlenül sem futna gondolom. na lényegtelen muszáj lesz más nyelvvel megoldanom :) azért köszi a segítséget.
Akkor indítsd DOS ablakból. Ha exe-t csinálsz belõle, attól ugyanúgy kell mûködnie, mint magában, tehát ablakot nyit és csuk. Annál ideálisabb megoldás nincs, minthogy Python fel, és csak futtatod.
én ha elindítom ezzel a módszerrel felugrik egy dos ablak és eltûnik. py2exevel lefordítom, egyszer lefut, ha becsukom a cmd-t aztán próbálom megint lefuttatni már nyavajog hogy hiányzik neki valami :( kéne olyan megoldás, hogy lefordítom exere, hogy másik gépen is használható legyen ahol nincs interpreter és a többi kellék.
Nekem vannak mások által írt python programjaim, de azokat nem kell generálgatni. Fent van a Python maga, és csak elindítom a py kiterjesztésû fájlt (amik sima txt-k), ennyi.
van egy kis program, amit én írtam ma, sajnos lehet nem a legprofibban, de azt hiszem rendben kell legyen (bár már nagyon régen foglalkoztam pythonnal). segítene valaki átalakítani hogy fusson is? mert netbeansben hiába futtatom le f6 al, ha nem kéri be az adatokat, ezzel próbáltam bekérni, én úgy tudom helyes: szazalek = input (' itt áll a szöveg: ')
vagy ha valaki tud segíteni netbeansel hogyan oldhatom meg hogy egy kis dos ablakban elfusson a progim már nagyon hálás lennék :)
...hoppá, elfelejtettem ide írni! Utánanézek a karakter elõtér és háttérszíneknek! (Ez nem is buta dolog - anno Pascal-ban nem akartam grafikus módot használni, de kellett egy számítás végeredményéhez színes ábra. Úgy oldottam meg, h a 16 színû palettából "sakktábla" karakterek elõtér (azaz karakter) és háttérszíneit ügyesen összeválogatva szép átmenetet kaptam az ibolyától a vörösig. A "sakktábla" karakter pedig annyira finom rajzolatú, hogy egy vörös háttéren sárga karakter narancsnak tûnik. Favágó módszer, de mûxik!)
Sziasztok, pythonba lehet valahogy szines karaktereket használni szöveges módba? Ha valaki tudja kérem egy egyszerü példával mutassa be, érdekel Linuxos és Windowsos megoldás is, de ha lehet olyan megoldás érdekelne ne keljen semmi python kiegészítõt vagy modult instalálni, mert nem saját gépen kéne menjen, elõre is köszönöm.
Köszi a segítséged, az általad leirtak és egy magyar leirás (a példát angolból vettem) alapján rájöttem mi volt a hiba: >>> a=1 >>> while a<10: ... a=a+1 én idáig jutottam, a print részt a hibaüzi miatt már nem is irtam ki, az utolsó sort beljebb kellett volna irnom, de ezt az angol leirásból nem értettem, szóval ha beljebb irom így: >>> a=1 >>> while a<10: ... a=a+1 ... print a akkor már müködik, még nem tanultam programozást, és nem is gondoltam hogy ijesmi is számít, mégegyszer köszi a segítséget.
jajj értem már! a képernyõn megjelenõ kódrészleteknél, ahol "nincs >>> prompt", ott teszi ki a könyved a "... másodlagos" prompt-ot, míg a nyomtatott programlistáknál a sor behúzása jelöli ezt! Bízom benne, hogy jól értelmezem!
Bocsánat mindenkitõl, hogy nem bírtam ezt egy hozzászólásba sûríteni, de rohadt lassan esett le, mirõl van itt szó a "..."-al!
No, persze, még egyszer elolvasva a kérdésedet, neked nem magával a while-lal van gondod, hanem a "sor behúzásával". A Python olyan nyelv, h egy utasítás kiértékelése során a logikailag össztartozó (egy blokkba tartozó) utasítások csoportját úgy jelöli, hogy a sor elejére azonos számú szóköz karaktert rak. Nálam a while utasításban szereplõ kiíratás és értékadó utasítások egy blokkot alkotnak, ezért a sor elején mindegyiknek azonos szóközt kell rakni, h azokat a fordító a while-hoz tartozónak "érzékelje". Errõl írtam azt, hogy ezt megteszi helyetted automatikusan a shell.
Ezt a "hárompontos (...)" ún. másodlagos prompt-ot nekem nem sikerült kicsiholni a shell-bõl. Ellenben mûködnie kell a while-nak. A szintaktikája whilelogikai kifejezés: ciklusmag
pl.: (érdemes ki is iratni, h láss vmit)
>>> a=1 >>> while a<10: print a a=a+1
1 2 3 4 5 6 7 8 9 >>>
A ciklusmagot a 2.5.1-es fordító automatikusan beljebb szedi, a végén még egy entert üss és a fenti képet kapod.
Sziasztok, nemrég kezdtem linuxot használni és gondoltam megismerkedek a pythonnal is mivel úgy hallottam hogy win és linux alatt is müködik és nagyon egyszerü, találtam a neten rengeteg oktató anyagot, de sajnos már az elején elakadtam egy egyszerü példánál hibaüzit kapok:
Python 2.5.1 (r251:54863, Oct 5 2007, 13:36:32) [GCC 4.1.3 20070929 (prerelease) (Ubuntu 4.1.2-16ubuntu2)] on linux2 Type "help", "copyright", "credits" or "license" for more information. >>> a=1 >>> while a<10: ... a=a+1 File "<stdin>", line 2 a=a+1 ^ IndentationError: expected an indented block >>> mi lehet a gond? a leirás szerint mindent jól irtam be, és nekem is jónak és logikusnak tünk, mégis hibaüzenetet kapok, ha tudja valaki kérem segítsen.
Tudna nekem ajánalni valaki python-hoz leírást vagy tutorialt vagy valamilyen oktató anyagot? Mert keresõben nem nagyon találtam. Köszi!
inkább haljon le a topic, mint hogy beszélgessünk a_n_d_r_e_w-ról topic legyen belõle :) egyébként egyszerû 3D modellezõ, semmi ilyen elvont elméleti mahináció, azokat nagyon nem szeretem :)
szakdolgozatot fõiskolai képzésben résztvevõk írnak, míg diplomamunkát egyetemi képzésben résztvevõk :) Bár a mostani kétszintû képzésnél a fene sem tudja... :P
És milyen modellezõ? Áramlástechnikai, anyag-, impulzus- és hõátadás modellezése (amolyan CFX otthon, házilag), vagy más szimuláció (pl.: pénzügyi-matematikai, populációbiológiai, ....) csak úgy érdekel, még a végén behal a topic... vagy azt vizslatod, h egy Bluetooth-hálózat megjelenése lemosná-e a Vodafont és a Tkomot a piacról? ;)
a munka már kész, a hozzá tartozó dolgozatot írtam akkor éppen konkrétan :)) (najó lehet nem szak-, sose voltam ezekkel tisztában :)) téma: szabadon választott :P (egyébként egy moddellezõ programot csináltam)
Azt a k. eget xD. Ez nagyon nehéznek tûnik. Andrew nehéz volt odáig eljutni? Milyen eredményeket értél el középsuliban és milyen szakon/tagozaton?
Én tuti nem vagyok Jani, csak azt szerettem volna elérni, hogy végre vegye a fáradságot, és elolvassa, hogy mit és kinek írtam, ahelyett hogy közhelyeket dobál a levegõbe ;) (bár elismerem, lehet hagynom kellett volna a francba)
Szal: ötödéves programtervezõ matematikus, általam már használt nyelvek: Basic, Visual Basic, Pascal, C, C++, Smalltalk, Prolog, Haskell és Occam érintõlegesen, Java, php. Jelenleg éppen szakdolgozatomat írom DirectX programozásból
err... esetleg a retkes pythonról is fog szó esni, vagy ez is olyan lesz, mint minden manapság?! mintha az RTL Klub-ot látnám... :P vagy hogy valami rosszabbat mondjak: Mátrix 2 és 3 :-'( snipsnip :(((
Mi lenne, ha mindenki leírná mivel foglalkozik, mióta, milyen nyelve(ke)n, platformokon mit programoz és akkor rögtön tudjuk, ki a Jani. Azt is el lehet mondani, mire a legbüszkébb. Kezdem én:
gépészmérnök, 23 éve programozok, BASIC, PASCAL, Z80 assembly, Maple, VisualBASIC, nagyon sok zsebszámológép program (javarészt Hewlett-Packard gépekre LISP-hez hasonló nyelven) állítólag tudok C/C++ -ban programozni, nekem eddig nem sikerült. Elég könnyen megtanulok alapfokon bármilyen nyelvet, ha nem húgyagyú tanár adja elõ, aki feltételezi, hogy én vagyok Alan Turing és a seggemre az van tetoválva, hogy "a DOSban memóriarezidenssé tett DMA rutinok lehetõvé teszik a processzor védett módú elérésének kikapcsolását többszálas processzek futtatása során" (aminek semmi értelme egyébként). Természetesen IBM klónon, de szívesebben programozok zsebszámológépet. Kedvenc platform: HP15C zsebszámológép (nem vicc). Amire a legbüszkébb vagyok: 255 jegyû számláló 32byte hosszú kód Z80 proci. Euler-módszer 9.5byte (na, igen: 4 bites procik is vannak a világon! nyami!!!) HP32SII számológép. hogyan lehet a legtöbb uborkát egy befõttesüvegbe pakolni? BASIC, CASIO FX850P mint egy csokiszelet jó sok gombbal felszerelve. Paradicsompüré sterilezési idejének számítása: HP48SX zsebszámológép, jó sok Fourier sor és LISPszerûség :P
Úgy látom nem tudlak rábírni, hogy ne a levegõbe puffogtassál. Kettõnk közül nem én állítottam pontatlan dolgot, csak értsd már meg, hogy az a válasz az nem a témaindítónak szólt (egyébként ezt jelzi alól a kis "válasz xy üzenetére" link) De akkor ideírom neked, hogy nehogy utána kelljen nézned: akinek válaszoltam, saját bevallása szerint már réges rég ismeri a struktúrált nyelveket. Ha tényleg elolvastad volna, akkor látnád, hogy már ismeri a Pascal és a Basic nyelveket. És igen, ezekszerint megvan az alapja annak, hogy elkezdhessen OO után érdeklõdni. Pont.
"Még mindig nem nézted meg kinek válaszoltam. Majd azután oktass ki, köszönöm" Teljesen mindegy kinek válaszoltál. Pontatlan dolgot állítottál. Mind addig nem tud objektumorientált programozásba (ami egy komplex dolog) fogni, míg az objektum részeit (változók és függvények/metódusok/eljárások) nem ismeri. Vajon miért tanítják elõször a sima C-t és utána a C++-t? Miért tanítanak elõször Pascal-t és utána Delphi-t/Object Pascalt? Miért kezdik el a gyerekeknél a Logót (ami nem éppen objektumorientált nyelv)? Mert ennek is megvan az oktatási metódusa (ami megtanulható a 'Számítástechnika oktatása' vagy a 'Programozás módszertani alapjai' és hasonló nevû órákon a tanárképzõ karokon/szakirányokon/stb...).
"Anno, amikor én tanultam programozni," Homelab (házilag összerakva), C64 (iskolában C+4)... Azok voltak a szép idõk...
"A hálózatok, majd a web megjelenése jócskán kirántotta az ember alól a talajt" Ehhez hozzátenném a PC elterjedését, a Windows és hasonló látszólag "könnyen kezelhetõ" operációs rendszerek és eszközök megjelenését. Ez egyrészt jó, mert sok ember számára teszi lehetõvé az információk cseréjét; másrészt rossz, mert a "könnyen kezelhetõség" magában hordozza a "két-három kattintásból webmester/programozó/grafikus" lehetõségét is (kár, hogy a mai fiatal nemzedék már ebbe az utóbbi miliõbe született bele).
ez a könyv jó basic tanulásara? vagy vmi link esetleg?:) aaa:)
...nem kekeckedek, de valaki le tudja írni pár mondatban mi a fene az az objektum orientált programozás? még a végén kiderül, h tudok úgy én is programozni... :P
Attól függ mit programozol.
Ész nélkül mindent OOP-ben programozni pont olyan idõ(pénz stb)pazarlás, mint egy komplexebb dolgot nem-OOP-ben írni. A hatékonyság pedig nem mellette szól, a kisebb, egyszerûbb weblapoknál. Márpedig PHP-vel nem csak webáruházat, meg portált lehet készíteni.
A pythonnak az a baja, hogy halva született nyelv. Eleve nem is értem, hogy minek kellett ez bármihez is, vagy minek erõltetik bármelyik játékra, hogy ebben kelljen programozni. Aki már a python szintaxisát megérti, az tud C-ben is programozni. És az ott van, elfogadott, ismert, népszerû nyelv. Ráadásul több ponton olyan háklis a python, hogy a C-hez képest még bonyolultabbnak tûnik a mezei halandónak.
Héj héj fiúk nem kell összekapni! (bocs: lányok se kapjanak össze). Ez a topik nem arrol szol hogy ki tud többet és ki nem. Akit érdekel az majd ugyis utánanéz dolgoknak, nem kell ennyire durván és agresszíven kioktatni a többit. Ha meg nem néz utána, így járt. Majd tanul belõle -vagy nem-. Kösz a helpeket és a "bíztatásokat". Pascalba bele is kezdtem már tudok egy csomó dolgot (lelkes nyub vagyok). Idézõjelet is alig tudok írni mert mindig az aposztrófra áll a kezem :P. ZilogR így tovább, és full igazad van.
PHP-ban is lehet OOP nélkül programozni.
Lehet, de nincs sok ertelme. Foleg ahogy az ember atter PHP5-re :)
Azért ne értsd félre, nem akartalak ezekkel a hozzászólásokkal megbántani!
Anno, amikor én tanultam programozni, még a kis vidéki iskolák nem juthattak IBM(-kompatibilis) számítógépekhez, így maradtak a jól bevált Commodore-ok és szerencsére nekünk jutott a HT1080Z-bõl is 1db. Általános iskolában alig vártuk a tanítás végét, h bekunyeráljuk magunkat egy-egy órácskára, h "gépezzünk" egy kicsit. A gyári játékok még nem voltak annyira közkézen és nagyon sokat foglalkoztunk a különféle programok megírásával.
A BASIC-ben való gondolkodástól a mai napig nehezen tudok megszabadulni - olyan lehet ez, mint nem magyar nyelvû területen magyarul gondolkodni, de más nyelven megszólalni.
Másik alternativa az assembly volt: akik negyedikes korukban (tehát 10 évesen) belecsöppentek a számítógépek és a BASIC világába, nyolcadikra (négy év múlva) eléggé felnõttek a feladatra, h akár önállóan is elkezdjenek assembly-vel foglalkozni. Ez volt a Home Computer-idõk végének a legszebb évei: az igazi scenerek (ahogy ma mondanák) abból a társaságból kerültek ki és szerencsére idõben beköszöntött az olcsó PC-k korszaka, hogy mire ezek az emberek egyetemre kerültek, már tudtak mivel dolgozni otthon is.
Én nagyon késõn jutottam saját számítógéphez, de egyetemen volt lehetõségem buherálni kicsit. Nekünk (BME) szerencsére PASCAL-t tanítottak, majd jött a VizilóBA..IK és azóta csak azt nyomják (persze én is szeretek benne programozni azért ;) )
A hálózatok, majd a web megjelenése jócskán kirántotta az ember alól a talajt, nem beszélve a kismillió új termékrõl a piacon: ember legyen a talpán, aki el akar igazodni a lehetõségek között manapság.
Maradtam a szûkebb szakterületemnél (gépészet) és csak olyasmire választok programnyelvet, ami érdekel, vagy aljas szándékom van vele - pl.: python fordítóval lehet sis állományt készíteni Symbian alá - na, ezért tartom én megtanulandónak magamnak a Pythont.
A pedagógiához: anno azok lettek programozók fõként, akiknek volt tehetségük és szorgalmuk. Sztem akkoriban amikor az én pályám startolt, nem látták sokan a perspektívát ezen a területen. Ma, amikor nem is a belbecs a lényeg, hanem a külcsíny, könnyû megélhetésnek néz ki a programozói hivatás. Épp ezért anno az ment programozónak, aki tehetséges volt és kitartó, ma az, aki úgy gondolja, ebbõl röhögve meg fog élni - öt év alatt majdcsak összekapar egy kis tudást.
A Hello World is ezt sugallja számomra: aki a C fordítóját készítette, õ kezdheti úgy a könyvét, hogy Hello World!
Csak hogy érezze mindenki a tudás és az önbecsülés súlyát: a NavNGo fejlesztõje most hirdetett felvételt programozóknak. Egy nagyon jó programozó egy ilyen hirdetés láttán gondol-e arra, hogy ezek néhány éve egy szobában alapították a céget ketten, szinte szellemi tõkébõl. Ha én jó programozó vagyok, akkor akarok-e nekik dolgozni?
"A C++ a C alapjaira épül (OOP kiegészítéssel + pár finomság). Ha nem objektumorientált módon használja az ember helyettesítheti a C-t (de egyébként felülrõl kompatibilis vele)."
Igen ezt is tudtam, köszönöm. Ettõl függetlenül sok könnyítést tartalmaz, és bizonyos szabályokat nem értelmez annyira szigorúan, ergo szerintem teljesen felesleges C-t tanulni C++ elõtt, mikor C++ -ban is el lehet sajátítani a struktúrált programozást.
"Teljesen mindegy, egy pontatlan oktatástechnikai tanácsot adtál. Objektumorientált módon gondolkodni, objektumorientált programozást elsajátítani mindaddig nem tud, míg a struktúrált programozás alapjait el nem sajátítja. Ezért kezdenek Logo-val, Basic-kel, Pascallal, vagy esetleg C-vel."
Még mindig nem nézted meg kinek válaszoltam. Majd azután oktass ki, köszönöm
Bár ha úgy vesszük, akkor kicsit objektumorientáltan programozok már phpben, mert pl a mysql lekérdezéseket objectekbe fetchelem, de ezt én még nem nevezném annyira OOP-nak, a VB az igazi OOP szerintem, ahol szinte minden kódot objektumokhoz kapcsolva kell megírni.
...értem én a pedagógiáját is, persze. Mondjuk engem nem tapsolt meg a család, amikor elõször tudtam bilibe tojni ;) Hát igen, én még kemény idõkben tanultam programozni (és bilizni ;) :DDD )
:((( Micsoda szégyen... ;) Persze ettõl még lehet nem szeretni - olyan ez, mint a Valentin nap. Persze ha valaki akarja azt is kiírathatja, h "Lenn a délibábos Hortobágyon/Megakadt a szemem egy kislányon." :P
De azért nem vagyok nagyon butus, mert ez kapásból nem tudtam, izntit?
Amúgy BASICban mindent le lehet programozni, de semmit sem érdemes. A wikipedia-ban az is biztos benne van, h ezt ki mondta - de ettõl függetlenül, h ezt sem tudom, ezt a mondatot jobban szeretem. :P ;)
A "Hello, world!" egy "látványos" (Éljen én is ki tudok írni valamit a képernyõre,, egy általam írt program segítségével!) módja a programozás elsõ lépésének. Utána az idézõjelek közé más szöveget beírva, már rá lehet jönni hogyan mûködik a print (write, stb...). Azért pont "Hello, world!", mert Brian Kernighan és Dennis Ritchie a C programozást oktató könyvükben (1978-ban!) az elsõ példaprogram ez volt. Bõvebben: Itt.
"#9: nézd meg kinek az üzenetére válaszoltam" Teljesen mindegy, egy pontatlan oktatástechnikai tanácsot adtál. Objektumorientált módon gondolkodni, objektumorientált programozást elsajátítani mindaddig nem tud, míg a struktúrált programozás alapjait el nem sajátítja. Ezért kezdenek Logo-val, Basic-kel, Pascallal, vagy esetleg C-vel.
"szerintem a C++ könnyebb mint a C" A C++ a C alapjaira épül (OOP kiegészítéssel + pár finomság). Ha nem objektumorientált módon használja az ember helyettesítheti a C-t (de egyébként felülrõl kompatibilis vele).
""Basic az egy szar"" Ha az, akkor miért ezt a nyelvet választották a 8 bites mikroszámítógépek (ZX81, Homelab, Commodore, Spectrum,...) fõ nyelveként a 80-as években és miért nem a C-t? Remek hobbiprogramozó nyelv (én is azzal kezdtem).
"Aruld mar el nekem legyszives hogy programozol PHP-ban ha elveted az OOP-t?" PHP-ban is lehet OOP nélkül programozni. Javascriptben már könnyebben összefutsz az objektumokkal. Java-ban meg még könnyebben.
"az asm az mi???" Assembly. Egy igen gépközeli nyelv, a CPU gépi kódjához nagyon közeli programozási nyelv. Nagyon kompakt, gyors kis programok írhatóak vele, csak nehéz (legalábbis az elõbb említett nyelvekhez képest). Bõvebben: Wikipedia
Rashi Gupta: Mindentudó PYTHON Kossuth Kiadó 2003.
Lemész a Mûegyetem Központi Könyvtár szakolvasó alagsorba és leveszed a polcról. Azzal indít, h hogyan kell beszerezni és feltelepíteni. Azután Hello world (amit én ROHADTUL UTÁLOK, minek ezt a f@sszágot majmolni, h ez az elsõ program mindenhol...) és utána nemtommi, de keress rá weben.
Ha van egy Nokia6600-d, arra is van Python fordító, a forum.nokia-rol leszedhetõ ingyen. Ilyen topicot már én is indítottam.
#12: szerintem a C++ könnyebb mint a C, kevésbé szigorú, ugyanakkor nem kötelezõ benne egybõl OO programozni, az alapokat ugyanúgy meg lehet tanulni.
#13: "Basic az egy szar" na ennél a kijelentésednél kezdtem el gondolkodni, hogy akkor vajon miért is akartam én neked segíteni. A Basic egy tökéletes magsszíntû nyelv, gyors és produktív. Egyetlen hátránya, hogy egy idõ után az ember észreveszi a korlátait, de egy hobbiprogramozónak ezzel nem lesz gondja.
Aztán legutóbb a PHP-t tanultam meg, jelenleg abban programozgatok aktívan.
Aruld mar el nekem legyszives hogy programozol PHP-ban ha elveted az OOP-t?
A Basic egy igen remek nyelv, kar leszarozni mert nem fogod fel a lenyeget. A PHP es Java is hasznalhato honlapok eloallitasara, mig az elobbire inkabb az utobbira ez kevesse igaz. A HTML nem programozasi nyelv, hanem leironyelv, a programozashoz semmi koze nincs.
Most nézem van is egy ilyen ecdl-es pascalos könyvem itt rögtön mellettem. Talán ezzel könnyebb lesz elkezdeni mint a fõsulis jegyzetetkkel.
Azért python mert (tényleg) nagyon sokan mondták azt kezdõ nyelvnek. Pascal az nekem vhogy nem jön be de megprobálkozok vele vhogy. PHP, java, ezeket nem honlapokhoz szokták használni? Basic az egy szar. Majd ha hazajön anyám akkor elkezdek foglalkozni a html-lel meg a pascallal. Õ tud mint kettõ nyelven. Meg javán is. Meg még egy csomón. Mondjuk sztem pascalt hamarabb elkezdem, mert van hozzá egy tonna anyagom. És ha hazajön anyám akkor meg html. Kösz mindent! Lehet még írni nyugodtan.
pedig amíg a C alapjait nem tanulod meg, a C++ egy szenvedés lesz.
amúgy ez fura, h a Pascal megy neked, a C meg nem, pedig sztem nagyon hasonló a kettõ, a C bonyolultabb ugyan. jó, tegyük hozzá, h nem mindegy, melyik C változatot tanulod; pl: a Visual C egy borzadály. a Borland C az jó, csak sajna elavult egy picit
nekem anno a C++ volt szopás, pótzh-n egy halvány kettessel átdobtak :-)
Bridge Commander modding pl pythonban megy, évekig csináltam... ez a nyelv egy kalap szar. Bármi mással szivesebben proramozok, még ASM-ben is, csak ezzel ne.
Programozni tudok, nem azt szeretném megtanulni, hanem komolyabb nyelveket. Javascriptet azért szeretnék tanulni, mert weblapokat is szerkesztek, és ahhoz jól jönne komolyabban is tudni. C(++)-t meg azért, mert jelenleg az a "legjobb" nyelv.
"Kezdj el objektumorientáltan gondolkodni, esetleg kezdj el ehhez egy kis Visual Basicet " Amíg nem tudja az alapvetõ programozási struktúrákat (változók, szelekció, iteráció, stb...), addig hiába kezd objektumorientált dolgokkal - nem fogja érteni. Nem csoda, hogy az objektumorientált nyelveket mindig csak utóbb tanítják. Tehát elõször struktúrális programozás (Basic, Pascal, esetleg C - de azt inkább második nyelvnek), és utána objektumorientált (Visual Basic, Delphi, C++, Java,...).
"Még a javascript olyan" A Javascript szkriptnyelv (lazább, mint egy programozási nyelv, nem is alkalmazások fejlesztésére jó). Ráadásul objektumorientált. Tetejébe még böngészõfüggõ. Programozás tanulására nem ajánlom.
VB-t már tanulgattam, de ahhoz is csak 1 jó leírást találtam, de az még VB4-hez készült, és nem is volt egészen teljes.
Bár azóta leszedtem valami jónak tûnõ leírást, csak még idõm nem volt átnézni.
Amúgy OOP nem a kedvencem, sorosan szeretek gondolkozni.
Dark Basic nem OO. Olyan, mint a sima basicek, csak tele van mindenféle 3d parancsokkal.
Hát szerintem ne is erõltesd a C-t. Kezdj el objektumorientáltan gondolkodni, esetleg kezdj el ehhez egy kis Visual Basicet (darkot nem ismerem, de szerintem az is az). Ha az megy, akkor c++ vagy java, esetleg c#, de akkor meg inkább visual basic :) JavaScript meg meg egy kcsit korlátolt, böngészõfüggõ, stb, nekem nem jött.
#1: Tanuló nyelvnek én is a Basicet ajánlom (ráadásul VB alatt még jól is jön az ismeret), tényleg érzõdik rajta, hogy eleve annak szánták, én annak idején néhány commodoros könyvbõl tanultam meg, dos alatt :) Ha már van fogalmad magár a programozás elméletérõl, akkor vágj neki alacsonyabb szintû nyelveknek.
Hát nekem a c megtanulása nem nagyon akar menni. Az alapokat tudom, meg minden, de valahogy még semmi értelmes programot nem sikerült vele összehoznom. Egyszerûen túl sok az elmélet a tananyagokban hozzá, alig van gyakorlati dolog, hogy akkor most csináljunk valami hasznos dolgot is.
Sok nyelvet tanulgattam már. Elõször talán a Pascalt, azzal sikerült is sok érdekes, értelmes programot összehoznom, kb 12-13 évesen. Aztán kicsit a régi basicet, meg a Dark Basicet(3d játékkészítésre készített basic), azzal is csináltam sok jó dolgot. Aztán legutóbb a PHP-t tanultam meg, jelenleg abban programozgatok aktívan.
A c-t már sokszor megpróbáltam, aztán a PHP tanulása után sikerült elkezdenem rendesen, akkor már a PHP-vel szinte teljesen azonos szintatika simán ment.
Még a javascript olyan, mint a c számomra talán, 20x álltam már neki megtanulni, de még mindig nem sikerült(persze 1-2 alapvetõ dolgot azért tudok, ami a php mellé kell). A javascript olyan bizonytalan nekem, egyszer mûködik a kód, egyszer nem, van hogy soha nem jövök rá miért, szóval olyan bizonytalan az egész. És semmi normális leírást nem találok.
Én a tutorial formájú leírásokat szeretem, tehát rögtön a lényegre tér, és az elméletre is rendesen kitér, de csak a maga idejében.
Sajnos ilyen leírást se c-hez, se js-hez nem találtam még, talán ezért megy olyan nehezen a megtanulásuk.
Úgyhogy ha valaki tudna esetleg, akkor plz mutasson. Jobb lenne, ha magyar lenne, de angol is tökéletesen megfelelne.
"Erdekes, a tanarom azt mondja, Python a legjobb tanulo nyelv. Hat, nem tudtam egyeterteni vele. :)" A Logo-t és a Basic-ket (ez utóbbi ráadásul magyar találmány) eredetileg például pont oktatásra fejlesztették ki. A Pascal is eléggé elterjedt tanulónyelvként. A C pedig egy csomó nyelv "õse".
Erdekes, a tanarom azt mondja, Python a legjobb tanulo nyelv. Hat, nem tudtam egyeterteni vele. :) Hegi, van egy jo pdf, most nem talalom, de holnap megkeresem.
Inkább ne Pythonnal (de ide írhatnám a PHP-t, az ASP-t, vagy a Java-t) kezdj. Logo (na jó ez nagyon gyerekeknek való), sima Basic, Pascal, vagy sima C. Több anyag érhetõ el hozzájuk és sokkal inkább "tanulónyelvek".