Az a baj, hogy egy demokráciában a tudatlanokat kell meggyõzni és nem a hozzáértõket.
És sokadjára mondom el: senki nem mondta, hogy az alteroknak ALAPNAK kell lennie. De az atomerõmû teljesítménye nem skálázható megfelelõen és a fogyasztásugrásokat nem tudja lekezelni. erre van manapság a gáz és olajerõmû. De ezt ki kellene váltani valamivel.
Vagy mondhatnám azt is, hogy én sem járok gazadasági fórumokra észt osztani, mert nem értek hozzá. Azt viszont tudom, hogy X pénzösszegbõl technológia ismeretbénen mi az, amit hagyni kellene a fenébe.
Ha 2. generációs erõmûvekkel számolsz, akkor valóban. Viszont az urántermelés is azért hagyott alább, mert a '80-as évek eleji nagy erõmûépítési hullám elmúlt. (Tudtommal részben az olajválság indukálta ezt.) A bányászatot fel lehet futtatni. Ahogy az urán ára nõ, a jelenleg nem termelõ bánya is újra gazdaságos lehet. Mecseki bánya megnyitása is terítéken van.
Ráadásul mindenki elkezdett megint atomot építeni. szerinted van elég kapacitás a gyors felfuttatáshoz?
Az, hogy kedves vezetõinek ezt is elkúrták és megint elment a vonat, azzal nem tudok mit kezdeni azon kívûl, hogy az öklömet rázon és tökön / picsán rúgnám az összeset, hogy mi a faszért nem húztak fel már egy-két blokkot más elbaszott dolgok árából...
Mit könnyebb létrehozni egy szélfarmot vagy egy Atomerõmûvet (ha a megfelelõ víz és szélhozamú terület is adott mindkét beruházáshoz)? Mivel kapcsolatban van kisebb társadalmi ellenállás?
Azér tök jó, hogy az alapján választunk energiaforrást ami technikailag gyoran felhúzható, csak sem ellátásbiztonságot nem és drágán is termel áramot.
Ez olyan, mint úgy készülni a maratorna, hogy 100 métereket kocogsz, mert az könnyû. Zseniális...
A lakossági ellenállást meg leszarom, illetve vázolom lehetséges alternatívákat.
1. 20 éven belül a mai fogyasztás mellett kiesik a magyar villamosáram igények kielégítéséhez szükséges kapacitás cirka 38%-a. Ha nem lesz atom, akkor mi legyen? Marad az export (ez elég drága lenne ekkora léptékben) vagy a fosszilis energiahordozók. Mo. alkalmatlan nagylépétû szél és egyéb termelési formákra. Alaperõmûnek ez itthon nem megy. Pont. Matematikailag bizonyítható.
2. Széllel technikailag lehetetlen pótolni, de amúgy is 3-szoros áron termel egy szélerõmû, akkor amikor a szél fúj és nem amikor én akarom.
3. Lehet, hogy drága az atomerõmû építése, csak minden máshoz képest 30-60%-os áron ad áramot 0 károsanyag emisszióval és az élettartama is meghaladja egy szélkerékét, idõjárás független.
Akkor lehet választani. Akartok 30 év múlva is olcsó áramot vagy, hogy akar -e egyáltalán áramot...
Kibaszottul elegem van, hogy mindenféle gyökér indokok alapján kellene eldönteni és nem pézügyi és technikai / gazdaságossági alapon, hogy az ország jövõje mi legyen. Mitha az utasok szavazásal döntenék el, hogy egy repülõgép pilótája mit csináljon. Megáll az ész... Vannak emberek, akik értenek ehhez. Majd õk eldöntik és valószínûleg jól. Én sem modom meg, hogy egy orvos hogyan operáljon, mert nem értek hozzá. Az áltagember 99%-a szeritem a villamoseneria alapvetõ termelési elvét, technológiai sarokköveit és elosztó hálózat felépítését sem ismeri. Ergo talán ne akaron belszólni, mert pusztán dilettánsok véleményébõl kis valószínûséggel lesz értelmes döntés.
BTW van egy baromi jó ötlet amit nemrég láttam egy oldalon. Autópályán a lámpaoszlopokra spirális szélcsapdákat helyeznek melyeket az elhúzó autók menetszele hajt meg. Éjszaka a világítást táplálja nappal pedig energiát termel a hálózatba.
Hallottam róla, csak a költségét nem és egyéb problémás vonzatait. Ugyanis az autópályán van leállósáv a mellé kellene tenni. Viszont a nagy teheruatókat leszámítva az autók megzavarásának hatása meglepõen kis területre korlátozódik, tehát már ez a távlság elég jól nyírja az egész rendszert sajnos. Az sem elhanyagolható, hogy baleset esetén frankó lenne a tartoszlopnak / szerkezetnek csúszni.
Azt nem nagyon értem, hogy az autópályát miért kellene kivilágítani. Nem elég nagy már így is a fényszennyezés?
Vegyétek észre, hogy én nem a szélenergia ellen ágálok. Az esztelen felhasználása ellen.
Ráadásul mindenki elkezdett megint atomot építeni. szerinted van elég kapacitás a gyors felfuttatáshoz?
Mit könnyebb létrehozni egy szélfarmot vagy egy Atomerõmûvet (ha a megfelelõ víz és szélhozamú terület is adott mindkét beruházáshoz)? Mivel kapcsolatban van kisebb társadalmi ellenállás?
Üzembehelyezést pedig nem bekapcsolás és energiatermelésre értem, hanem az elhatározás, hogy kapacitást hozunk létre és a kapacitás hálózatba való bekapcsolása közötti idõre. (azt hittem, hogy ez baromira egyértelmû)
BTW van egy baromi jó ötlet amit nemrég láttam egy oldalon. Autópályán a lámpaoszlopokra spirális szélcsapdákat helyeznek melyeket az elhúzó autók menetszele hajt meg. Éjszaka a világítást táplálja nappal pedig energiát termel a hálózatba.
És ehhez nem kell földrajzilag megfelelõ helyre tenni csak egy megfelelõ forgalmú autópálya.
Lehet, hogy nem kell, csak éppen kétszer építesz meg gyakorlatilag mindent. "Baromira" költséghatékony. Az ellátásbiztonság szerintem ott kezdõdik, hogy atomra alapozunk.
1. Nem csövön jön az anyag, nem lehet elzárni.
2. Nem egy fõ beszerzési útvonal van. Nyers urán és finomított urán is több helyrõl beszerezhetõ. Nem évi több ezer órás szállíttással számolsz. Évente begördül egy szerelvény és kb. ennyi. Nyers urán még itthon is van.
3. Nem érzékeny sem a klimatikus változásokra, sem a napi idõjárás ingadozásra, sem az nyers urán árára.
5. Családi ház méretû helyen elfér Mo. több éves fûtõanyagigénye. Egyetlen fûtõanyag sem tárolható ilyen nagy mennyiségben és ilyen pitiáner áron.
6. 1/3-áron megy a szélhez képest, tervezhetõen és brutális teljesítmény sûrûséggel.
<i>Márpedig gyorsan üzembehelyezhetõ erõforrás 2 van. Szél és Nap.</i>
Vigyázó tekineted vesd a vízre. 5 perc alatt 0-ról 100%-ra terhelhetõ. Akár a 12'000 MW teljesítményû Itaipú is... Persze itthon a víz nem alternatíva, de attól még nem szélerõmûvekkel kellene játszadozni, mert ez a hülyeség csúcsa. Nem vagyunk tengerparti ország és nem vagyunk a kontinens szélcsatoránja, mint Ausztira 10'000 MW-os nagyságrendû beépített vízierõmûvel.
A Nap meg akkor helyezhetõ gyorasan üzemben, ha éppen süt. Ha este van, akkor várjál holnapig.
Egyszerûen fel nem fogom, hogy mit foglalkozni ilyen nevetséges dolgokkal itthon. Van ahol ez bejön, de nem itt.
Attól, hogy vicc az egész amikor jár az kúrva szélerõmû addig sem kell égetni a fogyatkozó erõforrást azaz a gázt, olajat, szenet.
Nem igazán értem, hogy ebbõl mit nem értesz és ezen mi olyan vicces?
Az ellátásbiztonság ott kezdõdik, hogy nem 1 vagy 2 csövön érkezik gáz az országba és abból termeljük az elektromos és hõenergiánk 80%-át hanem próbálunk más megoldásokat keresni.
Márpedig gyorsan üzembehelyezhetõ erõforrás 2 van. Szél és Nap. ezek gyorsa skálázhatóak gyorsan felhúzhatóak (ha a beruházás idejét vesszük alapul) és egyre jobb EROEI-el rendelkeznek.
Szélenergia és ellátásbiztonság egy mondatban az én szemben a vicckategóriás kijelentés szinjét üti meg. Németországban volt olyan, hogy 6 óra alatt több, mint 6000 MW (!) szélkapacitás esett ki frontváltozás miatt. Márpedig Európa idõjárást frontok alakítják.
Ez minden, csak nem ellátásbiztonság. A szélerõmûvek kapacitásának legalbáb 80%-át hagyomásnyos erõmûben fel kell húzni. Vicc az egész...
Onnan hogy keresni kéne mindig az új lehetõségeket, bele vágni az ismeretlenbe. Szerencsére nem mindenki úgy áll hozzá mint te, és haladnak szépen lassan elõrre. Legrosszabb esetben nem lesz belõle semmi, de tanultunk valamit... Talán a víztõl félsz? :) Vagy mégis mi bajod vele, nem fog történni veled semmi rossz.
A víz a felszínen már 100 celsius fok körül forr, viszot a tengerben a nagy nyomás miatt tovább melegszik folyékony halmazálapotban, túlhevûl. Én így értettem, nem tudom ezzel mi a baj.
300+ celsius fokos túlhevült víz jön belõlük, és ásványi anyagokat is tartalmaz a feltörõ oldat. Amúgy fantázia szülemények már vannak hogy "leköltöznek" az emberek a víz alá, és ott éldegélnek. :) Azért jó lenne kipróbálni mondjuk egy hétik, milyen az élet a víz alatt, olyan viszonyok mellett. ( én nem kéne az atom! ) :-)
Amúgy vannak még a hidrotermális kürtõk, mint energiaforrások. Azt is jó lenne kiaknázni valamennyire, ha már a felszínen dúl a vita. :) Nem tudjuk hogy melyiket használjuk...
Teljsen mindegy. A vele felgyûlt elméleti és gyakorlati tapasztalat számít. A szélkerekek már annyira optimailizáltak, hogy tized %-os hatásfok optimaliálásra gyúrnak a helyi átlagos szélviszonyok szerint. Fizikai korlátai vannak a fejlesztésnek.
A 2. generációs erõmû is ilyen. Lehet nagyobb, de a hasadóanyag felhasználása akkor sem lesz drámaian jobb. A szaporító reaktor egy teljesen más dimenzió.
Értem hogy az energiaéhségünket csillapítani kéne, de éppen ez az hogy nem muszáj egybõl kapni az atomenergiához. Biztos hogy fog még fejlõdni az elkövetkezendõ években, biztonságosabb és hatékonyabb lesz, bár ezekkel most sincs probléma.
Igaz hogy szélmalmokat már fogtak munkára, de nem elektormos energiát állítottak elõ vele, hanem búzát õröltek.
Az atomenergia is "kiforratlannak" tekinthetõ, mert a rendszereben álló reaktrok kb. annyire elavultak, mitn a Writgh Flyer egy F-22-vel vagy Ûrsiklóval összevetve.
Más generációt képviselnek. A szél pl. minden, csak nem kifforratlan. Több száz, de inkább ezer éve használ az ember szélkerekeket és vízkereket is.
A jelenlegi súlyos problémák mellett, ha csak 1000 évre adna megoldást akkor is a seggünket verhetnénk a földhöz. Csak éppen 1000-szer ennyi idõre (1 milló év) is adhat és nem egy nagy kérdõjel, mint a fúzió. Ugyanis az nem bizonyított, hogy földi körülmények között tartósan, önfentartóan, valóban energiát termelve és gazdaságosan megcsinálható.
Miért tartod veszélyesnek? És ne Csernobillal gyere, mert az ordas baromság. Már a 2. generációs nyomottvizes reaktorokkal sem történthet meg az, ami ott volt, mert a természettudományos törények - értsd jelenségek - miatt ez lehetetlen.
De ezekrõl a megújuló energiákról akkor is tudni kéne hogy még nem forrottak ki. Lehet támadni õket, van is rá ok, de szerintem be lehet látni hogy a 'távoli jövõ' nem az atomé lesz.
Persze, de azért a gyémántos hasonlat nem tökéletes. Nyilván a gyémánt ahhoz drága hogy te otthoni használat mellett vágdoss vele valamit. Bár nem tudom mennyire szoktál barkácsolni, szerintem vannak gyémánt vágó korongok, meg a fúrókon is van gyémánt por. Lényeg hogy gyémánt...:)
De a víz leváltásához vissza térve, a kis kezelés alatt azt érted hogy pl. a sós vízbõl ki kell nyerni a sót? Csak azért gondolom mert nem hiszem hogy jót tenne a turbináknak, meg egyéb alkatrészeknek a só, és egyéb szennyezõdés. Mert ha így van akkor elég sok édes vizet elhasználnak hûtésre.
Amúgy meg áldásom az atomenergiára, de abba belegondoltál már hogy ez meddig tartható fenn? Most nem tíz, húsz évrõl van szó, mondjuk ha az Uránt nézzük még van belõlle...de azért nem csak az számít. Kitartok továbbra is amelett hogy hosszútávon ez nem megoldás, szerintem veszélyes. :)
Sajnos még nem láttam élõben atomerõmûvet, és nem is tiszta a teljes mûködési elve, annyit kérdeznék mégis hogy nem lehet(ne) a vizet kiváltani valamilyen más anyaggal, folyadékkal? Persze logikus hogy a víz hasznos mert szinte mindenhol megvan, tehát könnyá hozzá jutni, olcsó...de nincs más lehetõség?
Mind a mai napig van, hogy hõerõmû kap állami támogatást a mûködéshez, ami nonszensz...persze ha megnézzük, hogy ki a tulajdonosa ezeknek, akkor már rögtön érthetõvé válik, hogy miért...
Paks eleve úgy lett kiválasztva, hogy bõvíthatõ még 1 vagy 2 blokkal. Pillanatnyilag ennnek lezavarása is sürgõs lenne, mert az élettartam hosszabbíás után is 15-20 év múlve lejár a mostani blokkok ideje. Ezeket részben pótólná nagyobb reator.
Nen tudom, hogy a Paks, mint erõmû épület és egyéb infrastrukturája mennyire "újrahasznosítható", ha újabb reaktorokat akarunk a régi helyére tenni. Ma már nem 400-500 MW-os reaktorokat, hanem 1000 MW felett építenek, a csúcs már 2000 MW táján van.
Valaki azt mondja, hogy eleve úgy lett kiválasztva, hogy még egy erõmû odaférjen. A gond az, hogy a Dunát megeíti és megleg nyári napokon közelíti a Duna vízhõmérsékelete az engedélyezett szintet. A Duna felsõbb szakaszán lehetne talán egy új erõmûvet építeni. A Tisza vízhozama valszeg kevés ehhez.
Itthon 10 év, de ez a kibaszott magyar törvények és szabályozás matt is van. 43 (!!) környezetvédelm és engedélyezõ szakhatóságnál kell ma engedélyeztetni gy villamos áramot termelõ erõmûvet. Vicc, bazdmeg... Van, hogy az engdélyeztetési eljárás tovább tart és nehezebb, mint megtervezni és felhúzni egy erõmûvet. Ma cégek élnek abból (!), hogy a bürokráciával való hadakozást levezényeljék. El lehetne gondolkozni azon, hogy akkor a hazai versenyképesség miért olyan, amilyen. Kurva jó...
Japánban ez 2,5-3 év, mert ott szó szinte "futószalagon" gyártják õket. Helyük nincs sok, áram kell. Technológiai szint és tapasztalat meg van.
Persze, most még úri huncutság, de - példádnál maradva - az autó is az volt 100 éve :)
Elhasználódásból pedig itt ugye kritikus a napelem, ami egyrészt nem a költség oroszlánrésze, másrészt a maiakra már azt hiszem ilyen 20 éves 80%os teljesítménygaranciát adnak, ami elvben ugye azt jelentené, hogy azért még bõven használhatóak maradnak. A hidrogén az ugye eláll akármeddig, viszont maga az üzemanyagcella élettartam már egy fehérebb folt.
Azért valószínû, hogy idén még nem fog ilyet hozni a jézuska, de ami késik nem múlik :)
Ja igen, és csak hogy érezd a törõdést :P Ha most kezdünk el építeni egy atomerõmûvet, az mikor is kezd majd áramot termelni?
Ma is szinte minden jármû napenergiával megy, csak nagyrészt több millió éve megkötött napenergiát használ :)
Energiatárolásra pedig alternatíva a hidrogén, ez a forma is ebben tárolja a feleslegesen megtermelt energiát, majd üzemanyagcellával nyer belõle megint áramot, ha kell:
Egyedüli hátránya, hogy ez így cakk-pakk jelenleg kb. 100 milla huf :)
Nem alaperõmûként igenis támaszkodni kell rájuk. Ezzel maximálisan egyetértek. Akkor meg fel bennem a pumpa, mikor valaki vehemensen bizonygatja, hogy ezeknek alaperõmûnek kell lenni. Megnézném, hogy mit szólna a maihoz képest 3-szoros villanyszámlához és hektikus áramszolgáltatáshoz...
Csak ez így ferdítés, mert ez csak telepítési költséggel számol...
A megújulóknál meg névleges teljesíménnyel, amit ritkán hoznak. Azt atmoerõmû idejének több, mint 95%-át maximális - ami egyben néveleges is - teljesíményen tölti és nem rángatnak miatta mást.
Az atom nem a megújulókkal szemben van versenyben, hanem a sok gázt és szenet tüzelõ hõerõmûvekkel. Igaz, hogy ezek jelenleg a legolcsóbban állítanak elõ energiát (nem véletlen, hogy a világ energiellátásának ~80%-ához szénhidrogéneket használnak jelenleg), viszont nem fenntarthatók és hatalmas a környezetkárosító hatásuk.
Ilyen összehasonlításban az atom messze a kisebbik rossz. A megújulók sajnos nincsenek még ma olyan helyzetben, hogy valós kiváltó alternatívaként lehetne rájuk tekinteni.
"Nem ezzel van a baj, ha érdekel nekem csak a végtermékkel van bajom, mással nem." Az elhasznált fûtõelemeket lehet reprocesszálni, lehet megfelelõ atomtemetõkben elhelyezni, és ami a legfontosabb: mindezen "végtermék" nagy sûrûsége (az urán sûrûsége 19,1 g/cm³) miatt kis helyet foglal, nem folyik el, nem kerül a levegõbe.
"Savas essõ nem azért esik mert mi károsanyagokat bocsátunk ki." "70 Tg(S) per year in the form of SO2 comes from fossil fuel combustion and industry, 2.8 Tg(S) from wildfires and 7-8 Tg(S) per year from volcanoes." Forrás: Wikipedia Tehát az emberi tevékenység 10-szeres évenkénti kén-dioxid kibocsátást eredményez a vulkánokhoz képest. És ebben benne van a szénerõmûvek kibocsátása is.
Én nem fogom alátámasztani neked semmivel, de nagyon egyszerû vársz pár évet és kiderül. Meglátjuk hogy M.o. bõvíti-e a Paksi kapacitásokat vagy sem. Esetleg más energia források után néz(ünk). Az hogy 20-30%-nál nem érhetnek el többet nem igaz. Egyrészt ne állj ennyire a nap energiáját hasznosító alkalmazásokra mert nem csak ez a lehetõség van, ott meg már fõleg nem érvényes a 20-30%.
De a lényeg, kiderül úgyis hogy kinek volt igaza, várjunk türelmesen. És tartsd meg a jó szokásodat, gyûjtsd a szemetet( akár szelektíven ), stb. ez jó pont. :-)
Esetleg mûszaki és pénzügyi adatokkal is alátámaszthatnád, hogy miért nem, mert ez így BS kategóriájú kijelentés, semmi más... Hol vannak a kemény tényleg és logika? Ez nem hit kérdése...
Kisebbik rossz az, hogy olyan rendszerre teszed a voksod ami matemamtikailag bizonyíthatóan alkalmatlan még arra is, hogy 20-30%-nál magasabb részarányt képviseljen?
Itt az a baj hogy azt nem érted meg hogy én a kisebbik rossz mellett akartam dönteni, az atom nem a kisebbik.
"Mert olyan franó a savas esõ, ami a PH eltolásával az élõvilágot rendesen cseszteti? Olyna jó ózon lélegezni és asztámsnak lenni? Olyan jó a szálló por koncentráció és a szénerõmávek magasabb radiaktív kibocsátása, mint egy atomerõmûvé? Stb?"
Ez érdekes, mert semmi köze a mostani dolgokhoz. Savas essõ nem azért esik mert mi károsanyagokat bocsátunk ki. Az lehet hogy befolyásoljuk, de nem a létét orvosolja az általat említett lehetõség. Többi meg már vicces... Nagyon tetszik neked ez az atomenergia, én nem bánom ezt, legyen neked igazad hogy beválik, de sajnos nem fog szerintem.
Engem nem érdekel hogy zéró károsanyagot bocsásson ki...
Mert olyan franó a savas esõ, ami a PH eltolásával az élõvilágot rendesen cseszteti? Olyna jó ózon lélegezni és asztámsnak lenni? Olyan jó a szálló por koncentráció és a szénerõmávek magasabb radiaktív kibocsátása, mint egy atomerõmûvé? Stb?
Akkor meg áruld már el, hogy mi a jó istenért erõlteted a többi játékszert, ha elvileg azok is CSAK ezért léteznek. Ha nem fontos a károsanyag, akkor minek, szél, nap, ha drágák is?
Mi ez a skizofrén állapot?
A franciákat meg kérdezd meg. Európában a legolcsóbb áram asszem ott van és a legtisztább levegõjû ország. Ja, hogy 70% feletti az atom...
Engem nem érdekel hogy zéró károsanyagot bocsásson ki... Természetesen jó lenne, de elég ha a kevesebb károsanyag kibocsátással járó erõmûvet használjuk. Azzal tisztába vagyok hogy az atomerõmûveknek jó mutatói vannak. Nem ezzel van a baj, ha érdekel nekem csak a végtermékkel van bajom, mással nem.
30 éve nem volt szükség atomra, most sincs, nem is lesz. Az általan nyert energiára lehet hogy szükség van, csak ebben pont az a szép hogy sok féle képpen lehet energiára szert tenni. És reméljük hogy találnak egy jó módot.
Aboszúlta nem figyelsz. Sajnálatos. Nincs más olyan technika a vízierõmávet leszámítva amivel 1000 MW-os nagyságrendben tudsz zéró károsanyag emisszióval termelné és a felszínt nem totálisan átrendezve energiát termelni. Ja, és a legolcsóbb az összes közül?
Fel nem fogom, hogy miért hajtogatod elég meredek álláspontodat. Az atomra nem most, már 30 éve is szükség lett volna nagyobb arányban. Annak hiányát érzékeled most te és más is a világon.
Nem akartam így három külön részre osztani, de hát így sikerült. :( Vannak jó energiát tároló eszközök, és ez nem hiedelem, tény. De azért nem mondom hogy mindenben igazam van.
Most jutott eszembe, gyakran jönnek azzal hogy nem megoldott az elektoros áram tárolása. Miért kéne azt tárolni? Én úgy gondolom hogy magát az energiát elegendõ tárolni, hogy mi a különbség? Elég nagy. :)
Akkor egy rangsor: Geotermikus-, nap-, szél-, víz-, biztos van még sok más. Atom meg még nem kell. :P Nem jó az. Bár ha valaki tudja gyorsan semlegesíteni a sugárzó fûtõrudakat, meg ilyeneket akkor miért ne.
Mmm, azért én nem temetném a napenergiát. Még a mi szélességünkön AM 1,5 feltétel mellett is 700 Watt beesik egy négyzetméterre. Az nem vita tárgya, természetesen, hogy légkör-, napszak- és évszak függvénye a dolog, ez viszont nem jelent instant halált. A napelem hatásfokát fizikailag nem lehetséges erõs közelítéssel 30% fölé vinni (ez, ha jól rémlik, a dióda I-U karakterisztikából és a fill factorból eredeztethetõ), ha valaki 90%-okkal dobálózik, ott mindig valami apróbetûs-csillagozós okosság van. Az is tény, hogy a napelem, mint félvezetõ gyártása nem környezetbarát, és az is tény, hogy mindebbõl kifolyólag esztelenség ezt "törzs-energiaforrásnak" próbálni alkalmazni. Komoly sötétzöldségre, vagy inkább csak sci-fi hajlamra vall ilyen marhaságot vizionálni akár hosszútávon is. Pláne, mivel az akkumulátorok mégannyira sem környezetbarátak... magam mellszélességgel az atomerõmû mellett vagyok, tehát. Viszont magát a technológiát, mondom, ugyanilyen botorság lenne temetni, mivel még komoly potenciál van benne, ott vannak például a hajlékony vékonyréteg-napelemek. Az is a gyártók hülyesége, hogy nem a költségoptimalizációra mennek rá, hanem a hatásfoknövelésre, mert ez valamiért amolyan kinek van nagyobb farka-dolog. Lehet verni a nyálat az 1mm^2-es, laboratóriumban legmagasabb fokozatú tisztaszobában növesztett egykristály napelemmel, más kérdés, hogy olyan belátható idõn belül nem lesz a háztetõkön. =) Pedig háztetõbõl van elég, ha az energiatárolás kérdése megoldott lenne, a napelem középhosszú távon kitûnõ befektetés lenne, mert ráraksz egy üveglapot, meg bekeretezed alumíniummal, ettõl kezdve kvázi halhatatlan, idõvel egész csekély hatásfokromlással kell csak számolni a napsugárzás kristályrácsra gyakorolt, nem túl jótékony hatása miatt, tehát még az unokád is szlopálhatja úgy, hogy egy fillért nem költ magára a napelemre. Ha jó, idõtálló akkujaink lennének, egy valag alkalmazásnál hasznos és okos dolog lehetne egy napelem, ami amikor épp süt a nap, szépen tölt, és ezzel autonóm módon elketyeg a puszta kellõs közepén is a rendszer. Itt nem csak napelemes számológépekre kell gondolni, a kertekben hajthat szivattyút, mûködtethet (mûködtet is) idõjárás-állomást, satöbbi. Az nem jelent semmit, hogy most még - gazdasági okok miatt - sok potenciális alkalmazás pl. hálózatról tölthetõ, vagy üzemel. Villanylámpa sem volt addig, amíg az elektromosság nem volt tisztességgel elõállítva, hogy ezzel az analógiával éljek... nem a gombhoz kell kabátot keresni. De most hasamra ütök, a napelem egyenáramát vízbontásra beállítva máris ott az üzemanyag. Nyilván erre az atom is jó, energiasûrûsége miatt még sokkal jobb, de ez is elégségesen prezentálja azt, hogy az nem igaz, hogy a napelemnek ne akadna megfelelõ meló.
Háztájon viszont a napkollektor sem hülyeség, mivel némi üvegbõl, fekete festékbõl, néhány sörösdobozból, esetleg egy hordóból összehozható. Oszt' nyáron máris megoldott az esti zuhany. Például.
Nem az életképességrõl kell vitatkozni, hanem a fejlesztés irányáról, az arányokról és a helyszínekrõl. Egyébként, aki ránéz Európa napsütéses óráit ábrázoló térképére, hamar ráébred arra, hogy a Magyarország igen komoly hányadát kitevõ Alfölddel baromira, de tényleg nem állunk rosszul, sõt...
Melyik részét nem fogod fel annak, hogy üzemszerû atomerõmû balesetben nem erõmûben dolgozó ember még nem halt meg soha?
Majaknak meg semmi köze a békés célú nukleáris úton történõ villamosáram termeléshez, a 2. generációs nyomottvizes reaktorokhoz meg fõleg...
Mégis egy kis csernobil. Ahogy látom nagyon véded és takargatod a katasztrófa következményeit. Persze amikor azt mondják hogy több 100ezer ember halt meg...az szerintem sem igaz, de azért fogadjuk el hogy egy nagyon súlyos baleset történt.
Te megpróbálod az okait is magyarázni. Azért beláthatjuk hogy mindegy hogy miért történt meg, megtörtént. Nem akarok hülye példát felhozni de nyilván egy egyszerû robot géppel is lehet balesetet okozni ha nem üzemszerûen használják. Csernobilnál nem az ideális állapotok uralkodtak. Nem tartották be a biztonsági intézkedéseket, és akkor? Sajnos megtörtént...
Amúgy régen én is szerettem volna ha a mostani atomerõmûvek elterjednek, és mindenki olcsón kapja az áramot. :) Ez csak egy optimalizált gondolat menet volt, nem így mûködik a dolog. Szerintem ezekkel az erõmûvekkel nem szabad komolyan számolni, tényleg károsak és veszélyesek. Jó hatásfokkal üzemelnek és kellõ körültekintéssel nem fognak emberek meghalni miatta.
És akkor mi van, ha hordozható? Ez miért jó? Horodzol egy alapvetõen elég nehéz rendszert - mert egy napelem nem pihekönnyû - ami olyan teljesítményt sem ad, hogy egy autót elhajtson. Mire jó? Mondj értelmes gyakorlati alkalmazást. Mert ahol van, ott már használják. Pl. hordozható víztisztító. A napenergiával képtelenség ma emberi áron tartó energiatermelést megvalósítani olyan léptékben, ami alaperõmûként kell. Pont. Ez van. A Nap teljesítménye adott, a nap is x ideig süt. Az atomerõmû meg stabil, lehet rá építeni. Egyes országokban eltérõ %-ban alkalmas lehe, csak éppen nem az alkalmas helyeken élnek sokan. A semmi közepére messze a fogyasztóktól meg nem olcsó és nem is jó buli erõmûvet építeni.
Csernobilról szerintem ne beszéljünk mert az szintén azt támasztja alá hogy nincs igazad.
És mégis hogyan? Üzemszerûen mûködõ 2. generációs erõmáben olyan baleset még nem volt, hogy az erõmû területét egészségre káros sugárzás mennyiség hagyja el.
Itt elég komoly gondok vannak veled, illetve a látásmódoddal. Tehát te most magát az anyagokat kritizálod amibõl az erõmû épül. Tedd már fel a kérdés hogy az atomerõmûvet mibõl építik, hova építik, az sem a legevõben lebeg. Nyilván van szükségük némi földterületre, és azzal jönni hogy milyen pusztítás végeznek, mekkora károk keletkeznek...
Csernobilról szerintem ne beszéljünk mert az szintén azt támasztja alá hogy nincs igazad.
Azt nem tudom hogy te honnan vetted hogy a napkollektor vízrendszerét sé vizét hordozni akartam, nem tudom hogy szöveget nem tudsz értelmezni vagy csak direkt bele kötöttél. Nyilván valóan egy értelmes ember össze tudta volna fûzni a két mondatomat. A napelem hordozható.
És ez a hatásfok dolog is, rendben hogy már nem mai találmány, de adj neki idõt...szerintem senki nem állította hogy 100%-os a dolog. Egy ultrakönnyû autó hajtásához elegendõ, de ennél sokkal többre is képes.
A nap-,szél-,geoterm.-,víz(hullám)-,stb. energiákkal szemben az atomenergia kinyerése veszélyes hulladék termelésével nehezíti a dolgunkat.
Stop. A többi erõmû létrehozása igen szennyezõ módon történik. A szélerõmûvek lapátjai csúcsminõségõ kompozitok. Finoman szólva nem környezetbarát az elõállításuk.
A napcelláknál tudtommal szintén ez a helyzet. A tükrös erõmûvek tükreihez több ezer fokos hõmérséklet kell a gyártáshoz. Az energia szerinted honnan jön ahhoz?
Az atomenergia a legveszélytelenebb energiaforrás statisztikailag még Csernobillal is, de az statisztikailag annyia kilógó esemény, hogy nem is szabad belevenni.
1. Nem üzemszerû mûködés során történt a hiba.
2. Kikapcsolható biztonsági rendszer az milyen? Semmilyen.
3. RBMK reaktor és a vele kapcsolatos lazaság csak a SZU-ban volt.
Semmiben sem hasonlított az a rendszer a ma és a jövõben is üzemelõ 2. generációs vagy szaporító reaktorokhoz. Mintha a Ford T modell baleseti statisztikájával példálóznál az autózás veszélyesssége mellett...
A napkollektrot hordozhatod. És a hozzá tartozó vízrendszert és vizet? Ne keverd már a napelemet a kollektorral. Szezon és fazon. A napelem hatásokfa és teljesítménye vicc. Sivatagos terepen elhajt kísérleti ultrakönnyû autókat. 100% hatásfokkal sem tudna semmi mobilt üzemeltetni.
"Ha 100% hatásfokkal hasznosítanád a napenergiát akkor is egy vicc lenne az atomhoz képest." Szerintem ez így, ebben a formában nem igaz. Tudom hogy ezt már mindenki tudja de azért fontos hogy szem elõtt tartsuk az atomenergia hátrányait, veszélyeit. A nap-,szél-,geoterm.-,víz(hullám)-,stb. energiákkal szemben az atomenergia kinyerése veszélyes hulladék termelésével nehezíti a dolgunkat. Én nem értek hozzá de szerintem a többi energia nyerési módnak van jövõje, fejlõdõképes, az atomenergiával kapcsolatban én nem tudom elképzelni hogy meg tudnának szabadulni véglegesen a sugárzó anyagoktol.
Az is igaz hogy nem nagy mennyiségrõl van szó ha az arányokat nézzük, hosszú távú termelés esetén keletkezik annyi veszélyes anyag amit már lecserélnek, elszállítanak, és elvileg biztonságosan tárolni tudnak. Szerintem ha olcsobbá válnak a napelemek, napkollektorok mindenkinek megéré használni õket. Ha azt nézed lehetnének hordozhatóak, könnyen kezelhetõ-szerelhetõek...
Nehéz úgy, hogy még nincs belõlük komoly mennyiség. Ami van, az mûködik. Ez a jövõ zenéje. A szélenergia a világ nagyrészén egy vicc, ahogy a napenergia is. Ott is csak a tükrös módszer ér valamit, a napcella röhejes.
Szaporító erõmûvekkel kapcsolatban nem nagyon vagyok naprakész, de mintha ezek még nem nagyon bizonyítottak volna hosszabb távon, nagy teljesítménnyel. Szóval HA azért van itt is.
HA, HA, HA. A szaporító reaktor meg nem HA és nem követel 4 millás befektetést. Ez a világ lakóinak 90%-nak a megengedhetetlen luxus, nincs pénze ilyen bohóckodásra.
Szaporító erõmûvekkel évmilliós nagyságrendben megoldható a villamosáram teremelés. Engedd meg, hogy csak 500'000 év múlva aggódjak, hogy napenergia kell. Addig meg hagyjuk a bús fenébe.
Csak az urán elfogy, a nap az pedig lesz még egy darabig :)
Nem olyan rossz a napenergia. Nem is magával napelemek hatásfokával van gond, hanem az energiatárolással. Ma már egy ~120m^2 -es családi ház teljes villamosenergia szükségletét fedezni lehetne kb. 4 millió ft értékû napelemmel, HA a nyáron megtermelt plusz energiát télen is veszteség nélkül lehetne felhasználni.
Én elhiszem hogy még nem jó a napenergia hasznosításának teknikája. Viszont én remélem hogy ez sokat fog fejlõdni, geotermikus szintén. Amúgy nem állok a szél energia hasznosításának útjába, én szeretném hogy más módokon nyerjük az energiát mint most. A döntõ hányadára gondoltam. Remélem 10-15 év múlva már a szenes esetleg fûtõolajos megoldást hasznosító erõmûvek 'kihaló félben lesznek', de legalább ne legyenek jövedelmezõek. És ezek egyébként is károsak, károsabbak. :)
Sziasztok Én dél-Szlovákiában éllek Gyõrtõl kb. 15km, a "széltérkép" nálunk is nagyon szegényes. 50km -re északabbra Pozsonynál az osztrák oldalon viszont teljes szélfarmok vannak kiépítve és szinte minden nap mikor reggel munkába megyek forognak. Gondolom az Alpok és a kis-kárpátok közötti szelet használják ki. Napos helyeken viszont szerintem is érdemesebb a napenergiát kihasználni csak koncentrálni kell hogy nagyobb hõmérséklet különbséget érjünk el. Az amerikaiak már elkezdték sorozatban gyártani a kicsi napparabolákat: http://www.infiniacorp.com/powerdish.html egész érdekes paraméterekkel: http://www.infiniacorp.com/media/PowerDish_Spec_Sheet.pdf Persze az árát még aranyban mérik kb. 25.000$
Alpokalja, KisAlföld és pár nagyon elszór speciális klímával rendelkezõ magaspont, de ezeket inkább felejtsük is el, mert szétszórva vannak és a klímaváltozás is betehet, ahogy globálisan ez meg is történt a németeknél.
A Balti-tenger felõl fújó szél 10,5-11 m/s-rõl leesett 9-re. Ez nem tûnik soknak, csak a szélkerék teljesítménye a sebesség 3-dik hatványával arányos.
Erre te alapoznál? Én nem. A németek meg ezt teszik és atomerõmûvet akartak vagy akarnak bezárni?
Miért van az, hogy a gazag országok ennyire hülyék?
Igaz, a szél kiszámíthatatlan, vagy fúj, vagy nagyon fúj (egyik sem jó), itthon pedig a kisalföldön kívül nincs is túl sok belõle.
Mégis mi pont most kötjük rá a szélgenerátorunkat az egyik fázisra, mert a mostani szeles napokban már nagyon túltölti az akkumulátorokat, muszáj fogyasztani róla :)