Az EPR elve abból a feltételezésbõl indul ki, hogy a foton számára zéró az idõegység hossza. Azaz két ikerfoton a teljes útja alatt egyidejû. Így bármikor bármi történik az egyik fotonnal, az a másik fotonnal akkor történik meg amikor detektáljuk.
Másként fogalmazva, szinti kristályon megkettõzünk egy fotont, két ikerfoton keletkezik. Egyikükkel valamit csinálunk, a másikon azt akár évek múlva detektálva érzékeljük az ikrével történteket.
Ennek a feltételezésnek a másik alapfeltételezése a kétréses kisérlet azon értelmezése, mely szerint a foton képes egyszerre két résen át haladni.
700: szóval még nem találtad meg a választ. Sejtettem, hogy nehéz lesz.
Átfogalmazom, hogy jobban értsed: térjünk át arra a koordinátarendszerre, ami az eredetihez képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végez (tehát szintén inerciarendszer), és pont a gömb irányában megy.
Ebbõl a rendszerbõl nézve hogy hogynem, a gömb áll. A gömbre hat egy erõ továbbra is, a sín részérõl. Kell, hogy hasson egy másik erõ is, ez utóbbi honnan jön? Lorentz-erõ nem lehet, mert a gömb áll.
Nem könnyû, elismerem, mondom, a fizikatanárom sem tudta, pedig õt nagyra tartom még mindig, remek tanár, igazi pedagógus, jól felkészült. Ez viszont nem középiskolás anyag.
Sajnos a kérdésed nem tárgyalható a specrel keretein belül. Így eszembe sem jutott választ keresni rá a netrõl.
697: "Gondolj bele hogyan fedezné fel a fényt mérné annak sebességét, sehogyan. Ebbõl következik hogy viszont hall és érez meleget illatokat, ezek terjedési sebessége kisebb a fényénél, ezért amelyik a leggyorsabban terjed ezek közül azt nevezi a maxnak"
A fénynél ennél többrõl van szó. A fény kitüntetett, mert minden koordinátarendszerbõl nézve azonos sebességgel terjed!
Az áram és a gömb.
Einstein szabályai szerint! Rendben.
Mint tudod, inercia rendszer rögzíthetõségének a feltételei közül csak az egyik a változatlan sebesség, a másik az erõhatás mentesség.
Azaz a gömbhöz nem rögzíthetünk inercia rendszert, és igazából a gömb által az áramvezetõre ható erõ miatt már a vezetõ rendszeréhez sem.
Mint olvashattad volna a topic-nyitóban leírtam, hogy a vitatott törvényi megfogalmazások hibái félreértésekhez, hamis elméletek szüléséhez vezettek eddig is.
A törvények korrekt és a tudomány jelen állása szerinti legpontosabb megfogalmazásának érdekében kell ezzel a témával foglalkozni, minden szinten. Úgy tudományos körökben, mint pl. itt a laikusok körében.
Minden amit a környezetünkbõl érzékelünk vagy mérünk a fénnyel és annak sebességével kapcsolatban van.
Nem tudnád leolvasni a mérleg mutatóját ha nem lenne szemed, nem látnál.
Pl. vegyünk egy példát A Földön nem fejlõdik olyan élõlény ami érzékelni tudná a fényt (nincs "szeme").
Gondolj bele hogyan fedezné fel a fényt mérné annak sebességét, sehogyan. Ebbõl következik hogy viszont hall és érez meleget illatokat, ezek terjedési sebessége kisebb a fényénél, ezért amelyik a leggyorsabban terjed ezek közül azt nevezi a maxnak
Közben feldobom a második kérdést, de ez sokkal könnyebb lesz, ez csak egyszerû relativitáselmélet.
A boszorkány lovagol 2m hosszú seprûjén, "inercia" országban, egyenes vonalú, egyenletes, de igen gyors mozgással. Átmegy egy 1,8m hosszú alagúton vagy kapun. Az alagút mellett álló ember azt látja, hogy a boszorkány csak 1.6m hosszú seprûn megy, a relativisztikus rövidülés miatt. Ezért amikor az alagút közepén jár a banya, egy pillanatra lezárja mindkét ajtót az alagút két végén, tehát egy rövid idõre mindkét ajtó zárva van. Utána kinyitja, a boszorkány közben végig zavartalanul repül.
Hogy néz ki a jelenség a boszorkány szemzögébõl?
692: elment a levél a fizikus ismerõseimnek, meglátom, mit válaszolnak, mert engem is érdekel. Az elektromágnesességnél a mezõ jelenléte kicsit indokoltabb, mert a mezõ "önálló életre kelhet" elektromágneses hullámok, fotonok formájában, aminek még impulzusa is van. Tudtommal semmi hasonlót nem tudtak viszont mérni a gravitációnál, tehát nincs meg sem a graviton, sem a mezõ hullámai egyenlõre.
aki válaszol rá, és majd megmondom a válasz után miért kérdezem...
688: tegyük fel, tõlem kérdezted. Természetesen fénysebességgel. De szerintem ezt még együgyû fórumostársunk is megtalálná az interneten.
Izgalmasabb kérdés, ha fénysebességnél lassabban mozgó test az egyik, a másik egy foton, derékszögben találkoznak, és a kérdés hogy a testrõl nézve milyen szögben jön a foton? Valami hasonló példát oldottam meg sikeresen az egyik fizika zárthelyin.
a távolhatások ha nagy a távolság (fényévek) és a hatásról feltételezzük hogy fénysebességgel (elvileg max sebességgel) terjed és nem végtelen sebességgel, akkor nem kölcsönhatások vagy késleltetettek és ha a vonzást kifejtõ fényévekre lévõ test nem megsemmisül hanem csak egyszerûen elmozdul akkor sem tudja a vonzást elszenvedõ test hogy hova hasson vissza.
Én úgy képzelem, hogy a gravitáció egy mindenhol meglévõ mezõ és azt az anyag módosítja, a nagyobb energiájú jobban.
Clio1616v, töprengtem a 676-on, mert tényleg jó kérdés. Biztos vagyok benne, hogy a megmaradások és az erõszimmetria itt is teljesül, de kérdés, hogy az általános relativitás nélkül tudom-e magyarázni. Szerintem lehet, megkérdezem a fizikus ismerõseimet, de gyors válaszra nem számíthatunk.
két foton "megy" egymással szembe fénysebességgel, ha az egyikhez rögzített koordinátarendszerben vizsgáljuk a másik sebességét akkor az mennyi lesz?
683: látom, az interneten vagy könyveidben jól tudsz keresgélni, mégha összefüggéstelen is a válaszod. Félek tõle, hogy 686-ot is megtalálod az interneten, de azért az picit nehezebb lesz.
684: rendben. Íme az egyik, amit a tanárom nem tudott megválaszolni:
Legyen egy hosszú egyenes vezetõnk, kis ellenállású, egy inerciarendszerben. Ebben folyjon állandó erõsségû egyenáram. Vele párhuzamosan egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erõ, ami nyomja a sínt, de persze ettõl a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását. Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebbõl az inerciarendszerbõl a jelenséget! Milyen erõk fognak hatni ebben a rendszerben?
Itt leszögezem, hogy az igazi világról szóló jelenlegi fizika alapján kérem a választ, és kérem, akik tudják, egyelõre ne segítsenek.
681: sõt, nem tudjuk, hogy egyáltalán jó lesz-e az a modell, ami a gravitonok alapul. Tudtommal bajok vannak a gravitonokkal, a legfrissebb kísérletek alapján.
Még mindig furcsának találom, hogy egy bonyolult, bizonytalan elmélettel - ami a jelenlegi tudásunk határán lévõ jelenségek magyarázatára készült - próbál valaki olyan banális dolgokat vizsgálni, mint az egyszerû makroszkópikus mechanikai rendszerek Földi körülmények között.
Azt pedig végképp nem értem, hogy mi ez a további nagy erõlködés az impulzusmegmaradás és energiamegmaradás cáfolására pont ezekkel az elméletekkel, hiszen minden olyan elmélet, az összes, a megmardásokra épül, a levezetésekben igen gyakran energia egyenletek elõfordulnak. Ez olyan, mint széllel szemben pisilni.
Szia! Nem látom a középiskolai tanárok által sem ismert kérdéseidet!
Einstein (elött): -- elektron magasabb energiaszintû pályáról alacsonyabbra lép fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot). -- elektron (,töltés) gyorsuló mozgást végez fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
Einstein (felismerése): indukált emisszió: fotont befogó elektron a befogottat megduplázva sugározza ki. (LASER)
de Broglie: Bármely részecske mozgása során fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
Csernyekó: Mágneses erõvonalak mentén spirál pályán mozgó elektron (töltés) de Broglie sugárzása (Észki fény).
Fotonok egyesével csak egyetlen polarizációs (ill. fázis) szöget hordoznak. Fotonok áramában, az egymást követõ fotonokat létrehozó elektronfelhõben, az elektronok egymástól fázis-ill. polarizációs irányban eltérõ tagjai sugározzák ki. Így a fotonáramban egymást követõ fotonok által hordozott polarizáció és fázishelyzet a kisugárzó elektronok kisugárzáskori polarizációja és fázishelyzete által meghatározott.
Másként: Az elektronfelhõben az elektronok egymásra közvetlenül hatnak, ezért az egymás melletti elektronokon végigfutó hullámzás képének kisugárzáskori állapotát a fotonok "fényképszerûen" viszik magukkal.
A hõsugárzásos példa a fotonokkal gyakorolt erõhatás bemutatását szolgálja. Jól látszik rajta, hogy ha két forrásból különbözõ mennyiségû ill. energiájú fotonok különbözõ erõvel hatnak azonos méretû felszínre.
Ezzel azt is mutatja, hogy az ember 1 négyzetméterére jutó 40-50 kg-jából 300 milliószor kevesebb gravitációs hatás sugárzódhat csak ki, mint a Föld egy négyzetméterére esõ 300 milliószor nagyobb tömegébõl.
680: a legtöbb modell szerint bomlania KELLENE. Elvégeztek egy nagyszabású, évekig tartó kísérletet, ahol a protonbomlást keresték. A megadott idõszak alatt számos protonbomlást kellett volna megfigyelni (figyelembe véve persze a berendezés hatásfokát is). De nem detektáltak egyetlen bomlást sem. Ebbõl arra következtettek, hogy ha bomlik is a proton, sokkal-sokkal nagyobb felezési idõvel, mint amit azok az elméletek jósolnának. Itt már olyan elméletekrõl van szó, ami a három, egymással nehezen összepasszítható csoportot próbálja egybehozni: elektrodinamika, kvantummechanika, relativitás. Ha jól tudom, ezeket páronként még egybe lehet gyúrni, de mindhármat nem sikerült még. A próbálkozások tesztelésére elvégzett mérések (mint a protonbomlás, gravitációs hullámok keresése) egyike sem járt sikerrel.
Amit én tudok gravitonokról: "Tömeggel rendelkezõ testek mozgás, ütközés során hullámokat keltenek. Ezek ellentétben a töltött részecskék fékezési sugárzásánal tapasztaltaktól nem transzverzálisak, hanem longitudinálisak. Mégi talán a legjobb analógia a fékezési sugárzás. Ne haragudj Albertus, de nekem ez a hõsugárzásos párhuzam nem igazán logikus. Én a két folyamatot teljesen másnak látom ...
A proton kvarkokból áll és ha jól tudom bomlik is.
The God Particle: If the Universe Is the Answer, What Is the Question? ha jól tudom már megjelent magyarul is
Leon Lederman írta
676: hát ennek a jelenségnek a lefolyását már nem tudom felírni, mert ez speciális relativitás, és ez még Einstennek is nehézséget okozott (segített neki egy matematikus).
676: a gravitáció ilyen szempontból kényes kérdés. Tudtommal azok a kísérletek, amik például gravitációs hullámokat vagy gravitonokat kerestek, kudarccal zárultak eddig.
Problémák máshol is vannak, például a proton sem bomlik, pedig bizonyos elméletek szerint kellene.
Nem mindegy, mert itt nincs közvetlen egymásra hatás ezért nem lehet Newton törvényeivel magyarázni. Ahogy kölcsönhatás sincs közvetlenül, mint az égetési példámban sem volt.
Mondok egy titkot a fotonok nem tudják, hogy honnan jöttek és vissza kell hatniuk a forrástestre. máshogy meg nem mûködik a reactio mert a Hold nem fog odamenni a Földhöz (megsimogatni).
Erre mondtam azt, ha egy a Földtõl fényévekre lévõ bolygó megsemmisül, akkor a visszahatás meg se valósulhat vagy szerinted igen? Nincs mire visszahasson!
672: ne játszd az agyad kis hülye, láthatod az eddigi hozzászólásokból, hogy te vagy itt a legfiatalabb és legbutább. Jobban jársz, ha clio1616v-t hagyod szóhoz jutni, mert az õ tudása jóval meghaladja a tiédet.
671: viszont abban igazad van, hogy a gravitációs kölcsönhatás véges sebességgel terjed. Erre bizonyíték a Merkurnál megfigyelhetõ perihélium-elfordulás, ami a relativitás elméletet igazolja. Erre esetleg rákereshetsz a weben, bár nem biztos hogy van róla anyag.
Érdekes, hogy a csillagászatban milyen jól mûködnek a Newton törvények. Ezen az oldalon: http://indykfi.atomki.hu/indyKFI/JARDANYB/help/index.htm olvashattok a Neptunusz felfedezésérõl. Az évszámokból kiderül, hogy akkoriban a Newton törvényekkel számoltak, mégis megtalálták a Neptunuszt.
Ne járasd le magad teljesen!
Megpróbálunk ember számba venni és te folyton visszaélsz a türelmünkkel.
A tapasztalat egy eredmény. Az összetevõi fontosak, a helyes összetevõk nélkülözhetetlenek.
Egy példa: Lázas beteg vagy. A lázad megszüntetése a cél.
Erre is van több módszer, a hûtõfürdõtõl a ciánig.
Az eredmény amit kapunk mindnél azonos: a lázad megszûnik.
De ugye a cián után már nem eszetlenkedhetnél itt?
A módszered a fals dumákkal a cián, mi pedig rubophent adunk..
na végre ezért jöttem ide, hogy válaszokat kapjak...
idõre, távhatásokra stb.
és ez nem olyan egyszerû, ide kell a képzelõerõ
szerintem a Föld gravitációval energiacsomagokat küld a holdnak hogy tudjon mozogni pályáján és nem egyszerûen egy erõvonalról van szó ahogy a sulinetes paraszvakításban van
668: pont errõl beszélek, hogy ez csak a te KÉPZELETBELI VILÁGODBAN van így. A VALÓSÁGBAN a Föld és a Hold UGYANANNYI IMPULZUST KAP, mert a TAPASZTALAT ezt mutatja.
Mindegy, hogy közvetlen egymásra hatás a magyarázat, vagy gravitációs mezõ. A MAGYARÁZAT VÁLTOZTATÁSA NEM TUDJA MEGVÁLTOZTATNI A TAPASZTALATOT, A VALÓSÁGOT. Az alternatív, de helyes magyarázat is ugyanazon eredményre kell hogy jusson. És van is ilyen magyarázat.
A TE KÉPZELETBELI VILÁGODBAN viszont mást ad a magyarázat, ami érthetõ, hiszen az egész kitaláción alapul, nem pedig a megfigyeléseken, méréseken.
Megismétlem:
A gravitációs erõteret (mezõt) a szétáramló fotonok hozzák létre.
A fotonokra nem tudsz hatni. Elszálnak-tak és kész.
A feltöltött-fémezett ping-pong labda erõterét is a fotonok alkotják, csak ott a labdán az elektronok (töltésének) átrendezésével a sugárzásuk alakja megváltozik.
A gravitáció fõfelelõseinek (az atommagoknak) a polarizált átrendezésére (úgy mint az elektronok esetén van, ) még nem ismert módszer. Bár nem kizárt, hogy lesz.
Miért nem figyelsz Cliora?? Ennél érthetõbben én sem mondhattam volna:
Ha a föld és a hold között egy nagyrugó biztosítaná a kapcsolatot, akkor neked lenne igazad, mert a rugó teljes hosszára igaz lenne a két végére tett tömeg hatása. De a gravitáció teljesen más!
A Föld erõtere fénysebességgel száguld a földtõl sugár irányban mindenfelé.. ebbe a térbe belemászott a Hold és folyamatosan átvesz annyi impulzust, ami pályán tartja. A Hold szétsugárzott mezejébe a Föld kap a hold felé mutató eredõjû impulzus mennyiséget. No persze a Föld a Holdtól sokkal kevesebbet, hiszen a Hold tömege sokkal kevesebbet is sugároz szét, mint a Föld.
666: ez EGY LEHETSÉGES magyarázat. Az egyszerûbb, hogy a Föld és a Hold KÖZVETLENÜL HAT egymásra.
A bonyolultabb magyarázat a gravitációs mezõ. Viszont ekkor mondd meg nekem, hogyan írod fel a mozgástörvényeket? Például hat-e erõ a gravitációs mezõre? Ha igen, mozog az a mezõ?
Reménytelen eset lennél?
megint nem figyelsz? a Föld se és a Hold se vonz semmit(egymást), magyarul nincs kölcsönhatásban egymással, hanem a gravitációs mezõjük "tevékenykedik", közvetít úgy mint a láng az elõbbi pénzes analógiámban.
Tényleg nem világos vagy csak játszod a hülyét?
Elárulok valamit ha bármely érzékszerveddel érzékelnéd a gravitációt akkor talán elhinnéd.
Képzeld azt hohy nem látod a gyufát csak engem és a pénzt.
Azt hinnéd hogy csoda történik.
662: ellentétben ostoba fórumostársunkkal, aki pont arról gyõzköd minket, hogy már a lengõ hinta is ellentmond Newton-nak.
661: a gravitációt is többféleképpen lehet magyarázni, de egy dolog TÉNY, mégpedig a Hold a Földet ugyanakkora erõvel vonzza, mint a Föld a Holdat. Ezt NEM KÍSÉRLETTEL igazolom, hanem MEGFIGYELÉSSEL, tehát nem én állítom be a Föld-Hold rendszert, viszont a jelenlegi felállást meg tudom figyelni, és ebbõl következtetek arra, hogy a két erõ egyenlõ.
Persze lehet alternatív magyarázatot IS adni, de annak alapvetõen ugyanarra a végkövetkeztetésre kell jutnia, mint a Newtoni magyarázatnak (pl. az égitestek mozgására vonatkozóan).
Kiraaa!
Az elõbb nem tettem hozzá, igaz gondolom értetted így is, de a többiek kedvéért most jelzem, hogy ha hõként érzékelt fotonok frekvenciája tera Hz tartományú. Azaz egyetlen hõfoton akár 1 THz feki mellett E=6e-22 Js energiájú. Így egyetlen ilyen hõfoton energiájából (ennyi energiát felhasználva):
egy milliárd éven keresztül minden másodpercben 5e16 db azaz 50 000 000 000 000 db f=1 aHz frekis fotont
sugározhat ki pl. egy db proton. 2 g higrogéngáz (22 liter)
12e23*5e16 azaz 6e40 db 1 aHz-es frekijû gravifotont.
Mégegyszer én soha nem állítottam, hogy a közvetlen érintkezõ mezei testek, amik newton világképében mozognak nem az Õ törvényeit követik.
És ez így is van jól.
Errõl van szó!
A végére talán sikerül rávezetni, de igen nyögvenyelõsen megy... (talán ezért nem lettem tanár...)
Tehát, ahogy te is mondtad nem vagyok kölcsönhatásban a pénzel, ahogy a Föld sincs a Holdal, hanem a gyufa lángja van a pénzel, és a gravitációs mezõ a Holdal.
A kémilus számára igazán érdekes a gyufa. Nem azért mert nem tudja, hogy hogyan, hanem azért mert Irínyi János volt aki elsõként tudta. Ha mint kémikus készítettél már valódi Irínyi féle gyufát, akkor anekdótázhatunk..
Most, hogy nem értetted meg a gravitációs erõ aszimmetriáját, talán a kérdéseid megválaszolásával elvezethetünk a megértéshez.
Tedd hát fel, azon kevesek által ismert kérdéseket!
658: a kémikus számára viszont nem feltétlenül érdekes, hogy miként gyújtottad meg a gyufát.
657: a folyamat többféleképpen MODELLEZHETÕ. A fizika ad egy modellt, de mint említettem, ez egy lehetséges magyarázat. Elõnye, hogy m ködik. A fizika FELBONTJA a folyamatot KÖLCSÖNHATÁSOK SOROZATÁRA, a következõen: 1) te meggyújtod a gyufát 2) a gyufa meggyújtja a pénzt, de természetesen a folyamatban a levegõ molekulái is szerepelnek
Te nem vagy egy kölcsönhatásban a pénzzel. Ezért EBBEN A FELBONTÁSBAN nincs közöttetek kölcsönhatás.
Nyilván egy pszichológus teljesen máshogyan írná le a jelenséget. Neki ti "kölcsönhatásban" vagytok, viszont abszolút nem fontos számára, hogy a pénz mennyi hõt fejleszt.
A kémikus is máshogyan gondolkodik. A kémikus számára te nem szerepelsz abban a kémiai reakcióban, ami a gyufa - égõ papír - levegõ.
na nee és akkor mitõl ég el a papírpénz vagy másszóval mitõl mozognak az atomjai mindenfele.
azért mert én el akartam égetni viszont mondhatnád azt hogy "látszik is a gyufa szárának lenyomata a bõrödön egy darabig" és ez egyenlõ a papírpénz erõvisszahatásával, de akkor azt mondom, hogy szólok valakinek hogy gyújtsa meg a gyufát helyettem.
653: persze, az oxidáció magyarázható részecskefizikai módon, és a részecskefizika felépítésében ott vannak a Newton törvények. Ez persze NEM PRAKTIKUS magyarázat, hiszen túl bonyolult. De ennek ellenére a Newton törvény ÉRVÉNYBEN VAN. Ismétlem, mechanikai rendszerekre van, tehát olyan rendszerekben praktikus használni, ami eleve mechanikai (pl. hinta). Az égés folyamatát nyilván nem ezzel magyarázzuk praktikusan, de nem áll ellentétben az égés folyamatában tapasztalt jelenségekkel sem.
653: a pénzre nem fejtesz ki erõt. A gyufára kifejtesz erõt, amikor meggyújtod, és a gyufa is kifejt rád erõt. Esetleg látszik is a gyufa szárának lenyomata a bõrödön egy darabig.
Folytatás 652-höz: Newton szavaival: "AXIOMS, OR LAWS OF MOTION", tehát MOZGÁSTÖRVÉNYEK. Nem lélektani, kémiai vagy egyéb törvények. Mozgástörvények, testek mozgására vonatkoznak. Olyan folyamatokat írnak le, amiben csak mozgás van.
Az égést, amennyiben visszavezetjük molekulák mozgására, abban az esetben a magyarázatban felhasználhatóak a Newton törvények, és helyes eredményre vezetnek, tehát érvényesek lesznek.
Hasonlóan, az olyan folyamatok, melyek mechanikai rendszerrel magyarázhatóak, ott érvényesek lesznek Newton törvényei.
nem fejtek ki erõt? akkor hogyan gyújtom meg a gyufát vagy öngyújtót?
Vegyészmérnök vagyok, sokan nem tudják mi az a kémia, de ekkora baromságot még senkitõl sem hallottam.
A Newton törvényeivel megmagyarázod az oxidációt?? bázze hihetetlen vagy :D
650: A válasz egyszerû: nem hatsz rá erõvel, amikor elégeted. A gyufa lángja kerül kölcsönhatásba a papírral, ami egy kémiai folyamat, nem mechanikai. Roppant érdekes viszont, hogy bevezetve az atomok fogalmát, és az atomok között ható kölcsönhatás fajtákat, nem túl meglepõ módon a Newton törvények FENNTARTÁSA MELLETT remekül meg tudjuk magyarázni az elégés folyamatát.
az hogy anyag mozog vagy energia áramlik az ugyan az
a mozgás = helyzeti energia megváltozásával de ezt szerintem te is tudod, csak mint korábban az ilyen (számodra)lényegtelen dolgok elkerülik a figyelmedet.
A dolgok leegyszerûsítése nem azonos a saját kedvünk szerinti magyarázásával.
Két test kölcsönhatásakor mindkét test erõvel hat a másikra, ezek az erõk egyenlõ nagyságúak és ellentétes irányúak.
Ez a 3. törvény a sulinetes forrásodból.
A két test: 20 ezres és én
hatok rá, mer elégetem.
Newton nem hinném, hogy belefoglalta volna a mûvébe, hogy csak akkor igaz ha Basic256 végzi a kisérletet.
"To every action there is always opposed an equal reaction; or the mutual actions of two bodies upon each other are always equal, and directed to contrary parts."
Tehát Newton testekrõl beszél, és azok mozgásáról, nem pedig lélektani hatásokról.
A 646 jó felvetés, de hibás. Newton Principia mûvében leírtak azért igazak általánosan, mert a TÖRVÉNYEK SAJÁT ÉRVÉNYESSÉGI KÖRÜKET DEFINIÁLJÁK, tehát általánosságban érvényesek. A 20ezres elégetése nem fér bele azokba a definíciókba és fogalmakba amikrõl a törvény szól, tehát a törvény ebben az esetben NEM MONDJA hogy a hatás kölcsönös, tehát a TÖRVÉNY IGAZ.
Az, hogy igaz a törvény, nem azt jelenti, hogy megmagyaráz mindent! Csak annyit jelent, hogy amiket állít, az igaz, de vannak dolgok, amikrõl nem állít semmit.
Egyébként hamar kideríthejük, hogy ki mennyire ért az igazi fizikához. Pechetekre én tudok olyan dolgokat, amiket nehezen találtok meg a weben, és a középiskolás fizikatanárok sem mindig tudják. Felvillanthatok pár kérdést, ha be akartok bukni :) Legközelebbi fitymáló megjegyzésnél jön is az elsõ!
pl elégetek egy 20ezres papírpénzt az a szerencsétlen hogyan tud hatni rám
ha ezt megmagyarázod a 3. törvénnyel leborulok elõtted.
A newtoni axiómák csak egy nagyon idealizált világban érvényesek, ahol minden és mindenki egyenlõ és nincs igazságtalanság vagyis az lehetetlen.
És a 3. törvényhez ez egy evidencia.
A földön semmi nem egyenlõ. Vannak alá fölérendelt viszonyok. Fõnök beosztott, nagyhal megeszi a kishalat.
A Newton világa nem a valóság lehet hogy bizonyos kísérletekkel igazolni lehet de csak azokkal.
A newtoni világkép nem azonos az ember által érzékelhetõvel.
Egyébként az világosan látszik, hogy a ti világotok azért bonyolultabb, mint Newton világa. Én le tudom vele írni pár erõvel az említett rendszerek (hinta, vas-mágnes) viselkedését, úgy, hogy megegyezzen a TAPASZTALATTAL.
Ti pedig már fotonoknál, gravitonoknál tartotok, ez meglehetõsen komplikált. A VALÓDI VILÁG FIZIKÁJÁBAN ezeket a komplikált eszközöket már csak igen bonyolult rendszerek viszgálatához kell elõvenni. Nevetségesen túlkomplikálják az egymást vonzó golyók, vagy a hinta mozgásának magyarázatát ezek az eszközök, amiket ti a ti világotokban használtok.
Újra kiemelem, mert fontos: a VALÓSÁGBAN egy jelenség nem változik meg attól, hogy más magyarázatot adok rá. Például a Newtoni mechanikából kijön, hogy a palack vízet a Föld 10N erõvel vonzza, akkor a Föld is ennyivel vonzza a palackot. Az elv érvényessége ellenõrizhetõ (kisebb tömegekkel, speciális mûszerrel), és tapasztalom, hogy igen jól közelíti a valóságot.
Ezután ha jön Einstein, akkor õ nem alkothat olyan elméletet, ami szerint a víz csak 0.000001N vagy hasonló erõvel vonzza a Földet (amirõl vitatkoztatok), mert az szöges ellentétben lenne a korábbi tapasztalatokkal! Ellenkezõleg, a további elmélet szinte teljesen egybevág a korábbi elmélettel, leheletnyi eltérések lehetnek csak, amik korábban elhanyagolt tényezõkbõl adódnak.
Persze ti alkothattok más elméleteket, de ha azokból más eredmény jön ki, mint a TAPASZTALAT, akkor az már csak egy képzeletbeli világ leírása lesz.
Továbbra is a következõt tudom mondani: ha felfüggeszted a két golyót, az egyik vas, a másik mágnes, akkor a Newton törvény HELYESEN LEÍRJA, hogy a két golyó milyen helyzetet fog elfoglalni egyensúlyi helyzetben. A legegyszerûbb modellben azt feltételezhetjük, hogy a két golyó közvetlenül hat egymásra.
Bonyolíthatjuk a modellt, Maxwell-törvények, köráramok, indukció, és hasonlóak. Erre szükség is van, ha a rendszerben mozgások vannak. Sõt fonok, kvantummechanika is bejöhet a képbe. De ezek bevezetéséhez NEM KELL ELVETNÜNK A NEWTON TÖRVÉNYEKET, mert azok mellett is tökéletesen mûködnek az elektromágneses kölcsönhatásokat leíró összefüggések, sõt, azokat felhasználva, azokkal harmóniában.
Két dolgot fontos megjegyezni. Az erõviszonyok, a rendszer viselkedése a VALÓSÁGBAN UGYANAZ MARAD, akár egyszerû erõvel, akár fotonokkal magyarázom, hiszen ugyanarról a jelenségrõl beszélünk.
A másik, hogy az egyensúlyi helyzet KIMÉRHETÕ. A MÉRÉSBÕL látszik, hogy az egymásra közvetlenül ható vas és mágnes modellje ebben az esetben jó eredményre vezet. Bonyolultabb magyarázat is elképzelhetõ, de az sem adhat olyan eredményt, ami ellentétes a TAPASZTALATTAL.
Kivéve a ti elméleti világotokat, amiben persze bármi elképzelhetõ.
A két jelenség között az egyetlen lényegi különbség az, hogy a hõsugárzással kisugárzott fotonok relatív kis darabszáma száma melletti viszonylag nagy energiája nyomóerõt (nyomó impulzust) ad át, a gravitációs fotonok egyesével kicsiny energia mellett gigászi számban érkezve (úgy nézki, ) húzó impulzust, azaz negatív irányvektorú impulzust adnak át.
(A nyomó gravitációs elvben a gravitációs fotonok is pozitív irányvektorúak, de ott a tömegek a háttértõl szigetelik el a vonzandó testet..így a szigetelés nélküli oldal nyomja össze a testeket.)
A két jelenség között a közös momentum, hogy mindkettõt sugátzással fotonok közvetítik.
Tudod, hogy Plank az E=hf összefüggést találta az egy db foton energiája és a frekvenciája között (h a Plank-féle állandó).
Mekkora energiát jelenthet ez? Nos ha pHz-es vagy atto Hertzes a frekvencia akkor (mert h=6,3e-34 Js ) egy foton energiája 1 pHz (= 1e-12 Hz) 1 aHz (=1e-18 Hz)
E= 6e-46 Js ill. E=6e-52 Js
azaz félelmetesen piciny energiája van minden egyes gravitációs fotonnak.
Így évmilliárdok alatt sem tud egy-egy proton annyi energiát lesugározni amit ne pótolna a szimpla termikus (környezetbõl felvett) energia.
Gondolj csak bele egy milliárd év az csak 3600*24*365*1000 000 000 azaz 31 536 000 000 000 000 másodperc vagyis 3e16 sec
Így az 1 aHz frekvenciájú fotonokból E=1,8e-36 Js energiát jelent ha minden másodpercben kisugároz egy foton egymilliárd éven keresztül.
Összehasonlításul ez összesen is 100-szor kevesebb energia mint az 1 db 1 Hz-es foton energiája.
az actio-reakcióo valóban nem univerzális, de azért a fizika területén megálja a helyét. Egyébként a Newton alaptörvényei, valóban axiómák. Azaz van egy rendszer ahol elfogadjuk, hogy ezek a törvények igazak és után ezzel az elmélettel értelmez, leírjuk, jósoljuk az valóságot. Ha az axiómát nem fogadod el azt is lehet egy dolognak nem egyféle leírása van csak nem érdemes anélkül vitatkozni, hogy lenne egy közös alap. Máa axiómákból levont ellentétes következtetések úgyanis nem zárják ki egymást.
Ezért nem alkalmazható rá a 3. törvénye Newtonnak.
Pl.: gyógyszer - beteg, szupenova robbanás és a Föld (nem tud visszont hatni mert már nincs mire)
megütlek te nem ütsz vissza :P gondold át Ezek mindennapi történések.
Én beírok neked 20 karaktert de te csak 10et írsz vissza pl.
A fénynyomásos vagy hõnyomásos(forró lemezes) kisérlethez szerintem nem mindegy milyen anyagról és hullámhosszokról van szó. Pl egy ideális teljesen "fehér" test minden fotont vissza fog verni, (A fotonok rugalmatlanul ütköznek) miközben egy "abszolut fekete" pedig minden fotont elnyel. Akkor rájuk különbözõ erõk hatnak. Csak azt nem értem, hogy jön ide a gravitáció...
A hõsugárzásos testnél a hõsugárzást közvetitõ fotonok melyik lemezhez tartoznak? A gravitáció fotonjaid "melegítés nélkül miért nem fogynak el? Azért ez a modell elég sok kérdést vett fel, lássuk be?
Na jó, rugók..
Kell egy olyan erõmérõ ami 0-999 között kijelez és külön tárcsa-léc-skála tartozik minden számjegyhez.. (külön 100-asok, 10-esek, egyesek)