619: vegyünk egy falat, és egy összekötözött rugót. Vizsgáljuk meg õket egy harmadik testtel. Ha a fal mellé teszem a golyót, a fal nem hat rá. Ha a rugó mellé, és elégetem a kötelet, a rugó ellöki. Tehát a rugó hat a testre, a fal nem hat a testre.
Leteszem a rugót a fal mellé. Elégetem a kötelet. Tehát, a fentiek alapján, összevetve a 619 logikájával, mi is hat mire, mi mozdul el, mi marad állva? Ezt bebuktad csúnyán.
Clio, szerinted egy elektromos tér létezik töltés nélkül? esetleg egyetlen töltésnek van elektromos erõtere? A két dolog (töltés és erõtér)nem szétváasztható... Szerintem
De az erõk-impulzus mennyiségek bemutatása a célja. Különben is pont fordítva hatnak az erõk, mint a gravitációs impulzusok esetén.
A közös bennük, hogy mindkettõ kizárólag elektromágneses sugárzással, vagy ahogy Einstein óta nevezzük fotonokkal terjed és hat..
Igen, tudom, 2,5 m átmérõjû Alu tömbök egyenlítõjét piezo-detektorokkal pakolták körbe.. Láttam a mérések adatait is.. Valóban több közös maximum és minimum volt. (Bár a detektálásra késõbb kellene visszatérni.)
Szóval szerinted is, úgy mint Basic szerint a két lemez egymásra azonos nagyságú erõvel hat??
622: mondom, hogy a TE VILÁGOD szabályaival nem foglalkozom. A valóságot ezek az elvek JÓL LEÍRJÁK: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/temfizika.html és ezeket az elveket nyugodtan ellenõrizheted kísérletekkel, vagy látogathatsz olyan kiállításokat, rendezvényeket (némelyeket ingyen) ahol bemutatják neked a bonyolultabb kísérleteket is.
Te úgy alkalmaztad a 3. törvényét Newtonnak, ahogy te felfogtad.
Sajnos rosszul. A kísérletedet is fekete dobozként látod. Ezért mondod, hogy a két test egyenlõ erõvel vonza egymást. Holott csak az elektromágneses tér tud vonzani.
Buta okoskodik esete áll fenn.
Beszéljünk másról: Hogyan méred meg egy test sebességét? adott egy pontos óra és egy etalon mérõszalag.
619: tehát, ha a harmadik test kölcsönhat az elsõvel, de nem hat kölcsön a másodikkal, akkor a második nem hathat az elsõre? Hm, érdekes feltétlezés. Persze csak a TE VILÁGODBAN, a valóságban ez nyilván nem így van.
Jópofa dolog, hogy mennyire nem foglalkozol a tényekkel. Ugyanakkor ostoba dolog.
Így csak ugyanazt a butaságot ismételgeted.. Mi pedig számos példán át elmagyarázzuk, de te nem érted és nem is értelmesen válaszolsz. Ezért azt sem tudjuk, hogy miért nem értetted meg ..?
Ha jól értem a hõsugárzás és a gravtiáció akarsz analógiát húzni. (Az alábbi példa eredménye az lesz, hogy mindkét lemez a környezet hõmérsékletér hûl és beáll egy terminus egyensúly, ezt a hõmérsékleti kiegyenlítõdést nem igazán tudom alkalmazni a gravitációra...)Ismereteim szerint a gravitációs sugárzás nem azt jelenti hogy tömeggel rendelkezõ testek gravitációs fotonok sugároznak ki magukból és ezek egy vonzó kölcsönhatást szállítanak magukkal. Egyébbként ha a mérésekknél tartunk, gravitációs hullámok illetve gravitonok mérésével sokan foglalkoznak,de eddig csak közvetett bizonyítékokkal találtak a létezésükkel. Ezért egy még nem tökéletes modellel nem ildomod a newtoni mechanikát hamisnak tekinteni. Az F=g*m1*m2/(r^2)-bõl pedig azt következik hogy az egyik test (m1) által a másik testre (m2)kifejtett gravitációs hatás mindkét test tömegétõl ugyanolyan mértékben függ.
617: a te képzeletbeli világod lehet hogy törvények szerint mûködik. De a valóság az olyan, amilyen, sajnos.
Errõl a fény jut eszembe. Azt mondják, kettõs természete van, hullám is meg részecske is. Nos, ez nem igaz. A fény olyan, amilyen. Fény. Az embereknek van kettõs természetük, akik vagy részecskének, vagy hullámnak akarják elképzelni, és sehogy sem megy. Akármennyit is logikázunk viszont, a fény maga marad fény, nem fog hirtelen máshogy viselkedni, ha új elméletet felfedezünk idõközben.
A Föld és egy darab kõ ugyanúgy vonzza egymást, ugyanolyan elmozdulásokat tesznek ha feldobom a követ és leesik, mint ahogyan az ókorba tette, vagy Newton után, vagy Einstein után. Bizarr feltételezés például (ez csak példa, ismétlem), hogy a kõ és a Föld követi a történelmet, Newton óta egyforma erõvel vonzzák egymást, Einstein óta különbözõ erõvel :)
Figyelj csak!
Ilyen esetben vegyél egy harmadik testet.. Egy apró toll vagy papírszeletke is megteszi!
Helyezd a két gömb közé. És a rá ható erõ megmutatja, hogy merre-mekkora erõ hat.
Vasporral szórtál már be mágnest?
Na ez is pontosan úgy mûködik.. Csak nem mágneses, hanem elektromos térrel.
613: mégegy dolog. Newton 3-ik törvényét nem lehet, és nem is kell BIZONYÍTANI, mert bizonyítani csak más tételekbõl kiindulva lehet, és ahhoz is más tételek kellenek, és ennek sosincs vége.
Netwon törvénye egy leírás, ami MEGFELEL az ÖSSZES eddigi kísérleti tapasztalatnak, és kellõen egyszerû, tehát remek magyarázat, tudományos és mérnöki szemmel egyaránt. Többre nincs szükség.
Persze ha ti máshogyan építitek fel a világotokat, akkor matematikai alapon persze bármilyen struktúrát felépíthettek (ami önmagában nem ellentmondásos).
Basic!
Azért nem érted amit mondunk, Clio1616v-vel és a többiekkel, mert ragaszkodsz a butaságodhoz!
Az Ég Áldjon meg! Ésszel, értelemmel! Bennünket meg végtelen türelemmel hozzád, és hasonszõrû társaidhoz!
Értsd már meg! Attól, hogy azt mndod, hogy igazad van, a világ még a saját törvényei szerint mûködik!
Vagy megtanulod felismerni a törvényeket vagy nem.
De a világ ettõl még csakis a saját törvényeit követi.
613: én csak adtam egy kísérletet, amiben erõmérõ nélkül tudom tanulmányozni, hogy a két golyó hogy hat egymásra. A fonal és a Föld gravitációja együtt alkalmas a vízszintes erõk mérésére, indirekt módon, mert a kitérés jelzi a vizszintes erõ nagyságát.
Elvégezve a VALÓSÁGBAN a kísérletet azt tapasztaljuk, hogy a két testre külön-külön ugyanakkora vízszintes erõ hat, az elvárásaimnak megfelelõen. A MAGYARÁZAT persze lehet sokféle, én a Newtoni magyarázatnál maradok, mert az is teljesen tökéletes, és az a széleskörben elfogadott, tehát mérnöki szemmel célszerû használni. Hogy ti gyártotok hozzá más magyarázatot IS, az a ti dolgotok, abba nem szólok bele.
Ó, te drága kisgywrek!
Ne "alkoss addig fizikát" a dolgok "leírásával" amíg az
alapfogalmakat sem érted!
Mert a leírásokkal mást írsz le mint amire gondolnak a többiek!
Figyelj csak!
Segítünk elõször megérteni a jelenleg már ismert világ törvényeit! Aztán megvitathatjuk az álmaidat.
Ne fordítva! Mert szép dolog a fantáziálásod, de alaptalan.
Így a valóságot, a tényeket folyton figyelmen kívül hagyod, hogy a fantáziálásaid vélt igazát megtarthasd!
A fantáziavilágodat neken szükségtelen elmagyaráznod, köszönöm szépen, de én nem igazán vagyok rá kiváncsi, mert nekem elég a valóság, mert az éppen elég bonyolult, és épp elég talányos dolog van benne. Mérnökként én ezt igen jól tudom.
Nem érted mit mondok.
Te azt állítod a két test hat egymásra. Így van?
Én meg azt hogy nem a két test hanem az én példámban a Föld gravitációs mezõje és a mágnes mágneses mezõje. A testek nem tudnak erõt kifejteni, mert nincsen + energiájuk(egyensúlyban vannak).
Zárt rendszerben nincs többletenergia értsd már meg.
Viszont a te szobád nem zárt rendszer. Messze nem az. Azt csinász otthon a golyóiddal, amit akarsz. Azzal nem bizonyítod a 3. törvényét Newtonnak. Ami egyébként elektromágneses terek esetében nem minden esetben alkalmazható.
Ó, hát ezért nem érted, hogy a Föld miért húz magához 300 milliószor nagyobb erõvel, mint te a Földet!
Mégegy fontos dolog. Én NEM MAGYARÁZOM a dolgokat, hanem LEÍROM, hogy milyenek, a fizika törvényeivel írom le, és ezeket a törvényeket használva késõbb ELÕREJELZEM a kísérletek és megfigyelések eredményeit, ezzel TESZTELEM az elméletemet.
Magyarázni akkor fontos, ha fantáziavilágot építünk, mert ott nem lehet mérni, tehát mindent logikai alapon kell felépítenünk.
Ó, te szegény! Nem tudtad, hogy az egész Földre érvényesek az #584 ben leírtak.
Te nem ufó vagy, hanem egy kisdiák, akik lelkesen védi az árnyékokat. Ó, te drága kicsi lélek!
Nem mondta még neked anyukád, vagy apukád, hogy nem az álmaid ról szól a fizika?
Figyelj csak!
Ha szépen kérdezel, akkor elmagyarázunk neked mindent. Még olyanokat is amikrõl eddig soha nem hallottál.
Alien Basic 256!
Szóval a ti világotok hol van?
Mint mondtam, azzal a célból jöttem, hogy nehogy a fórumot látogató fiatalok félreértsék az itt leírtakat. Biztosítani szeretném, hogy lássák, ez csak egy fantáziavilág.
Persze sokminden egybeesik a valóságos világgal, pont ezért fontos a figyelmeztetés. Ha lila szörnyekrõl írnál, akkor mindenki látná, hogy a tiéd fantáziavilág. Mivel azonban nagyon sokmindenben azonos az igazi világgal, mérésekkel, fizikai törvényekkel, ezért különösen fontos hangsúlyozni, hogy a tiéd fantáziavilág.
Én azt tudom leírni, hogy mit MÉRSZ A VALÓSÁGBAN, illetve ezt hogyan írják le a Newton törvények.
Kémkedsz vagy tapasztalatcserére jöttél ?
Basic! Hogy hogy az én világomban?
A te világodban a magasabb hõmérséklet nem jelent magasabb energiájú fotonokat?
Nálatok a Plank féle sugárzási energia nem E=hf ??
Clio1616v! Köszönöm a rajzokat! Kicsit túl sok a vonal. A golyók mágnes-vas vagy töltött esetben a 603-as rajznak megfelelõen állnak, csak a nyilak jelentése rejtélyes. A baloldali golyónál egy vastag, és három vékony nyilat látok. A Newtoni magyarázatban van a kötélirányú nyíl, a jobbra mutató, és a lefelé mutató. Több nincs. Eredõjük nulla (egyensúly van). Ugyanez a második golyóra (csak balra mutató nyíllal). Ez egyszerûbb magyarázat, kevesebb nyíllal. Newton az egyszerûségre törekedett. Persze hogy a ti világotokban mi történik, ahhoz én nem értek.
Mondom hogy értem az 584-et, logikusan következik azokból az alapfeltevésekbõl, amiket a te világodban igaznak vélsz. Én csak annyit állítok, hogy a VALÓSÁGBAN nem azt fogod mérni.
egyensúlyban
a mágnes elmozdulását a mágneses tere hozta létre és NEM a vasgolyó
nem egyensúlyi állapot
Mágneses példa
Fogadok, hogy nem értetted meg, azért tértél ki már, 4 azaz négy alkalommal.
"Pedig nekik nem erõsségük a fizika. (Ezt nyugodtan elhiheted, tanítottam Keszthelyen, Gödöllõn végzetteket.)
A többi bölcsész, vegyész, gépész stb. mérnök még vitába sem száll annyira evidens számára.."
Persze, a te világodban lehetsz tanár, mérnök, de lehetsz király is, ha azt képzeled magadról, vagy büszke hadvezér, akár.
Csak arra vigyázz, hogy ne keverd a valósággal a képzeleted szüleményeit, mert az hosszútávon problémákhoz vezethet.
Szóval? Hanyadikos vagy?
Jajj az elrendezésed.. Te még a két lemezest is elrontottad volna tükrökkel ha hagyom.
Olyan elrendezéseket mutass ahol külön mérhetõ az egyes testeken az erõ!
Mutattam lemezekkel, mutattam töltésekkel, tömegekkel. Egyiket sem tudtad érvekkel cáfolni.
Most akkor mutass Te olyan elrendezést ahol a tömegeken külön-külön kimérhetõ erõk eredõje adja a kintrõl mért erõt!
Találtam egy oldalt, ami az erõket foglalja össze: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/5het_fizika_fizika5.html
Ha érdekel a valóság, akkor ezt olvasgasd.
Értem, hogy a te világodban 584 igaz. De te is értsd meg, hogy ha ELVÉGZED A MÉRÉST, akkor azt kapod, ami itt van: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html
Ha nem hiszed, akkor végezd el a mérést magad. Már adtam neked egy otthon megvalósítható mérési elrendezést.
Egy túrót vagy te mérnök! Azt elhiszem, hogy írsz programokat, a tanítványaim is írnak, pedig õk éppen hogy csak felsõsök.
Egy mezõgazdasági mérnök sem vitatná, hogy T1<T2 esetén F1<F2 !
Pedig nekik nem erõsségük a fizika. (Ezt nyugodtan elhiheted, tanítottam Keszthelyen, Gödöllõn végzetteket.)
A többi bölcsész, vegyész, gépész stb. mérnök még vitába sem száll annyira evidens számára..
586: Mérnök vagyok, informatikus. Feladataim közé tartozik, hogy MÛKÖDÕ programokat írjak. Sajnos, mérnök lévén, nem elfogadható, ha elmagyarázom, hogy a programomnak mûködnie kellene. Pedig sokszor elõfordul hogy mennie KELLENE a doksik alapján, de nem megy, ezért tovább kell dolgozni. Mérnök lévén nem hagyhatom figyelmen kívül a valóságot.
Ahogy a fizikában sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A két erõ egyforma lesz, HA ELVÉGZED A MÉRÉST.
Magyarázni persze lehet bármit, a logika alapvetõ tulajdonsága, hogy bármilyen következtetést levonhatsz, ha megfelelõ premisszákból indulsz ki. Ezt a te világodban szépen, következetesen megmutattad.
Persze a valóság más. A valóságban azt méred, ami itt van: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html
Basic! Persze már az is gyanússá tett, hogy a tanár szóra olyan hevesen és dúrván reagáltál. Csak nem húzott meg a kolléga fizikából?
Basic! Ha nem nézted volna a differenciálást deriválásnak, akkor akár azt is hihetném, hogy egyetemista vagy. (Igaz, akkor most sem érnél rá beszélgetni, mert most van a vizsgaidõszak..)
Na, õszintén! Meddig értetted meg?
Basic! Hanyadikos vagy?
Na, de õszintén! Középiskolába jársz?
(Abból gondolom, mert nem próbáltad meg a gyorsulás második deriváltját alkalmazni a magyarázatodban. Tudod mire utaltam? )
Nos?
Meddig értetted meg?
Basic! Nehezet kérdeztem?
Oké: Azt érted, hogy T1=1000 K fok és T2=3000 K fok akkor
T1 < T2 ?
és ebbõl következõen T1 bõl kisebb energiájú fotonok lépnek ki mint T2 -bõl ??
Azt is érted, hogy kisebb energiájú fotonoknak kisebb a nyomóereje?
Azaz F1 < F2 ???
Meddig értetted meg?
581: Inkább hivatkozok a sulinet rajzra: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html
Ha m1-be balról beakasztok egy erõmérõt, m2-be jobbról akasztom be, másik végét rögzítem a Földhöz, akkor egyforma erõket mutatnak, akár m1, m2 két különbözõen töltött gömb, akár egyik vasgolyó, másik mágnes. Feltéve hogy alacsony surlódású felületen állnak.
Gravitációt sajnos nem tudsz rugós erõmérõvel mérni, ahhoz bonyolultabb eszköz kellene, de a két erõ ott is egyforma. A gravitációt megmérni képes eszközre a weben találsz példát, de azt otthon nem tudod elvégezni.
Persze nekem nehezebb a dolgom, nem mindig tudok olyan frappáns válaszokat adni mint te. Te annyival vagy könnyebb helyzetben, hogy a világodat tetszõlegesen formálhatod.
Ha nekem magyaráznom kell valamit, azt az egy dolog kell, ami a valóságban történik, mégha az komplikált, nehezen átlátható, vagy akár illogikusnak tûnik. Ezért nekem nehezebb dolgom van, az én magyarázataim néha kevésbbé hihetõek.
Viszont a mérések eredményeit egyszerûen összefoglalhatom: a két erõ egyforma lesz.
Ez nem az "én világomban" van így.
a=F/m nagyobb erõ, ugyanazon nagyságú tömegnél nagyobb gyorsulás..
T1=1000 K fok és T2=3000 K fok között jelentõs fotonenergia különbség van T2 javára.
Azaz T2 fotonjai nagyobb erõvel tólnak, mint T1 fotonjai.
Ezek tények. Nincs te világod meg én világom.. Ez az egész világmindenségben így van.
Értem, hogy a te világodban így van. Nem állítom az ellenkezõjét. Elhiszem, hogy megfelelõ alapfelvetésekbõl kiindulva tényleg erre a következtetésekre lehet jutni. Még azt sem állítom, hogy a valóság egyszerû, sõt, még azt sem állíthatom, hogy a valóság mindig logikusnak, ésszerûnek tûnik. Az olyan, amilyen. Én csak elmondom, hogy a két erõ a töltéseknél, mágneseknél, gravitációknál egyforma, ha megméred a valóságban. A lemezeknél is egyforma, ha a lemezek csak egymás felé sugároznak (például mindegyik mögött van egy tükör, ez lehet magával a lemezzel egybeépítve, csak ne legyen forró).
Most olvastam, hogy tegnap Fifikus azt írta, hogy téged már elzavartak más fórumból. Nem akarsz beszélni róla?
Mégis csak jó lenne tõled hallani, azt, hogy hogyan is volt. Mert ha más meséli el, akkor már nehezebben hihetõ, ha válaszul az igazat is mondod. Mert akkor már bennünk lesz a másik tálalás.
Basic, kezdem azt hinni, hogy a 130 centis magasságod miatt kisebbségi komplexusod van. Ezért erõlködsz annak a bizonyításán, hogy neked legyen igazad.
Figyelj! Itt nem látszik a méreted! Itt voszont az látszik, amit leírsz! És nagyon látszik, hogy hülyeségeket írsz.
Érted már, hogy a két lemezre eltérõ erõk hatnak?
Ne kavarj. se tükör se erõmérõ..
Csak két lemez, azonos felület, azonos anyag, azonos tömeg, kétféle hõmérséklet.
Basic!
Minek csinálod? L1-re hat F2 erõ, L3-ra F1 erõ ezt érted?
Ismétlem, a logikád jó, azokból a feltevésekbõl kiindulva, amibõl te indulsz, a következtetéseid teljesen helytállóak. Nyilván bármilyen kísérletet hoznék, mindegyikre meg tudnád magyarázni a logikáddal, hogy a világodban mi történne.
Én csak azt mondom el, hogy a valóságban mit mérhetsz.
#570 Albertus! Már mondtam, a logikai érvelésedet nem cáfolom, nem is lehet. A fantáziavilágodban helytállóak érveid.
Én csak azt mondom el, mit mérnél a valóságban.
Bocs, arra nem gondoltam, hogy a lemezek nem csak egymás felé sugároznak, hanem "hátrafele" is, és oldalra is. A pontos kísérlethez kell, hogy: minden lemez mögött legyen egy nagy hatásfokú tükör, és a lemezek legyenek közel.
Ekkor a két erõ a valóságban mérve (erõmérõvel) egyforma. A kezdeti gyorsulás is egyforma, egy rövid idõre.
Basic! Kérlek ne erõlködj azon, hogy "neked legyen igazad"!
Hozz olyan példát, helyes elrendezést, amivel igazolod állításod, vagy érdemben cáfolod a többiek állításait.
A "Hidd el!" és a "linken ott van" szövegekkel itt semmire sem mész.
Logika, matematika, közismert cáfolhatatlan tények.. ezek játszanak itt.
Szerinted az L1-et gyorsító F2 erõ ugyanakkora gyorsulást okoz, mint az azonos tömegû L3 lemezen a sokkal kisebb F1 erõ?
Én csak arról beszélek, ha a valóságban elvégzed két erõmérõvel a kísérletet, akkor mi történik. Ha elvégzed, akár sugárzó lemezzel, akár töltött gömbökkel, akár gravitációval, akár mágnesekkel, a két erõmérõ azonosat mutat a két oldalon.
Mibõl gondolod?
A lemezeken a saját sugárzásaikból fakadó erõk semlegesítik egymást, így csak a másik lemez felöl érkezõ fotonok nyomóereje jelenik meg rajtuk, mint a levezetésbõl láttad:
Hát nem tudom, hogy a te fantáziavilágodban mi történne.
Csak annyit mondhatok, ha a két lemez végéhez a külsõ oldalakon erõmérõket teszünk (és feltesszük, hogy a lemezekre víszintes irányba nem hat egyéb zavaró erõ pl. surlódás) akkor itt is egyforma erõket mutat a két erõmérõ.
Megjegyzés: a valóságos világban ha mágnes és vasgolyó van a két oldalon, és beakasztjuk az erõmérõket, megint csak egyforma lesz a két erõ. Hátha érdekel valakit.
Betolom a 2 N/csík erõmérõt 5 csíkkal, akkor a másikon is 5 csík lesz betolva.
Képes vagy erre azt mondani, hogy a valóságban nem így van??
Álljon itt azért az is, hogy ez a valós világban hogy van. Az ábrák itt láthatóak: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html Cikk az elektrosztatikáról: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/18het_fizika_fizika18.html
Ha beakadsztod az erõmérõket, a két erõ egyenlõ lesz, a gravitációnál rajzolt képnek megfelelõen (töltésnél is ugyanilyent lehet rajzolni).
Ja, a #475, persze, fantáziavilágodban lehente igy is, persze, legyen igy, ha igy DEFINIÁLOD a világodat, akkor persze igy van, nincs mit vitatkozni rajta.
Persze hangsúlyozzuk megint (a fórumot olvasók kedvéért) hogy ez a vita nem a kísérleteken alapuló fizika világáról szól, hanem egy fantáziavilágról.
Persze abban is teljesen igazad van, ha a fantáziavilágot vesszük, akkor mindent "bizonyítani" kell, érvekkel, kiindulva bizonyos alpfeltevésekbõl. Nyilván ha a te alapfeltevéseidet elfogadjuk (az asszimmetrikus erõkrõl) akkor a feltevéseid helyesek.
ALbertus, gratulálok az #551-hez, szépen felépitett érvelés, nem is vitatkozok azzal, hogy a fantáziavilágodban ez igy mûködik: "Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N"
Persze, lehetne akár igy is. Az ne zavarjon, hogy a valóságban elvegezve a kisérletet nem így történik, de már leszögeztük, hogy ez csak egy fantáziavilág.
Külön érdekesség, hogy Basic a #475 -re még csak nem is reagált. Ennek fõ oka lehet, hogy vitathatatlan az ottani bizonyítás.
Azok kedvéért, akiknek a figyelmét elkerülte volna, kis kiegészítéssel:
Állítsunk egymással szembe (, síkjukat egymással párhuzamosan), két db egyforma (pl. 1 m2) felületû sík lemezt. Egyik lemez legyen T1=1000 fokos, a másik T2=3000 fokos hõmérsékletû. A hõáram (fotonáram) eredõje a magasabb hõmérsékletû lemez felöl az alacsonyabb hõmérsékletû felé valósul meg. Ezzel egyben a a fotonok által átadott impulzus mennyiségek eredõje ugyanebbe az irányba mutat. Az átadott impulzusmennyiség nyomóerejének eredõje úgy szintén.
Pedig triviális, hogy a magasabb hõmérséklet felöl érkezõ fotonok az alacsonyabb hõmérsékletû lemezt nagyobb erõvel nyomják mint a fordított irányba haladó fotonok. Azaz két lemez hat erõvel egymásra, mégis a két erõ különbözõ nagyságú. Pedig Newton törvénye szerint két test között ébredõ erõk iránya ellentétes, nagyságai azonosak.
Hát nem azonosak.
Aki vitatná, annak az erõk:
Legyen az egyik lemez L1 a másik L3 nevû. (1 jelenti a T=1000 fokot)
Így az L1-re ható erõk: saját hõsugárzásának tolóereje mindkét oldalán hat +F1 -F1 a másik lemez szembe nézõ oldalának sugárzása + F2 Az L2-re ható erõk: saját hõsugárzásának tolóereje mindkét oldalán hat +F2 -F2 a másik lemez szembe nézõ oldalának sugárzása + F1
Azaz eredõ L1-en F=+F1-F1+F2=+F2 eredõ L3-on F=+F2-F2+F1=+F1
Jól látható, hogy a két lemez más-más erõvel hat egymásra. Az eredõ F =+F1+F2 erõ taszítja szét a két lemezt.
Miután a gravitáció is sugárzással terjedõ erõhatás (annyi eltéréssel, hogy nem taszítónak hanem vonzónak tekintjük, ) ebbõl következõen ugyanazzal a móddal kell szemlélni az erõket, mint a lemezek esetén.
Remélem Basic józan esze a megértéssel felülkerekedik, és nem a mániákus "kinek van igaza" minden áron, azaz "szándékos hazugságok", "félrevezetés" és a szokásos: "Higgyétek el!" szövegekkel jön elõ.
Mindenkinek ajánlom: The God Particle: If the Universe Is the Answer, What Is the Question?
Nagyon jó az a kérdésed, hogy:"Hová lett a nagyobb töltés hatása?"
Igaz. Ha két egyforma nagyságú töltés (mindkettõ pl Q=1C) között F erõ ébred, akkor ha Q1=0,5 C és Q2=2 C vesz részt a folyamatban, akkor a szorzatuk már nem 1 ??? De bizony Q1*Q2=1 .. mint Q=1 esetében.
Vagyis az össz erõ most is ugyanakkora, de!
Nyílván a Q=0,5 C felületi térerõssége csak negyede a Q2=2 C töltésének, így egy-egy elektronra ható ereje is csupán a negyede, a Q2=2C töltés térereje által okozott erõnek.
Azzal együtt, hogy Basicnek abban igaza van, hogy ha a negyed térerõsség, hat négyszer annyi elektronra akkor ugyanúgy 1 azaz egy a szorzat, mint amikor négyszeres térerõsség a negyed annyi elektronra hat.
Amiben Basic téved, az az, hogy két erõ eredõjét egy erõként fogja fel.
Sziasztok!
Látom Basic nem szabadult a tévhiteitõl és azokat tényeknek állítja.
Kedves Basic tévedsz! Rettenetesen nagyot!
Nézzük mit állítasz: Két test erõvel hat egymásra és ez az erõ egyforma nagysággal hat mindkettõre, ezért azt állítod, hogy két töltés egyforma erõvel taszítja a másikat.
Szimuláljuk látható rugós erõmérõkkel a jelenséget! Legyen két, nyugalmi helyzetben 10 cm (azaz 0,1 m) hosszú, kék házas erõmérõnk. Mindkettõ nyelve 1 cm-es piros-fehér csíkokkal 10 részre osztva. Ilyeneket az iskolai demó készletben találunk. Az egyik 20 N a másik 10 N maximális értékkel, azaz az egyiken minden csík F=2 N erõt, a másikon minden csík F=1 N erõt jelent. a 2 N/csík szimbolizálja a Q=2 C töltés felületi térerõsségét, az 1 N/csík szimbolizálja a Q=1 C töltés felületi térerõsségét,
Miután a térerõsség hat a másik gömb elektronjaira, helyezzük a két erõmérõt az asztalra egymással párhuzamosan és kégeiket nyomjuk össze a kétoldalra helyezett vonalzókkal úgy, hogy a Q=2C-t szimbolizáló erõmérõ F=10 N-t mutasson.
Na moszt nagyon figyelj!
Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N
Ha az egyik vonalzó mögé erõmérõt helyezünk akkor ezen valóban F=15 N erõt mérünk.
De a két töltést szimbolizáló erõmérõ külön-külön: A Q=2C szimbolizálója F=10 N erõt, a Q=1C szimbolizálója pedig csak F=5 N erõt!
Miért nem egymás végéhez támasztottuk az erõmérõket?
Mert nem a térerõsséget hatnak egymásra! Mert nem a térerõsségek támaszkodnak egymásnak!
Hanem a térerõsség hat a töltéseket hordozó elektronokra!
Így a két erõ is párhuzamosan hat a másik gömbre, pontosan úgy mint az erõmérõk a másik vonalzóra!
A gravitáció, vagy a két, különbözõ hõmérsékletû egymással szemben lévõ 1-1 m2 -es felület esetén is ugyanígy van.
Hat egyiktõl erõ a másik felé, és egy másik erõ viszont irányban. A két erõ összegét érzékeljük taszító vagy vonzóerõként kettõjük között.
De ez (mint láttuk!) nem azt jelenti, hogy az eredõ mindkettõre egyformán hatna!
Na... es innen ki tiltja mar ki mikiket?
értem, tehát úgy véled, körülötted kering a nap akkor az a te világod