"A relativitáselmélet szerint egy test mozgási energiája tart a végtelenhez, ahogy a sebessége a fénysebesség fele közeledik."
#1503: Nem, ezt nem állítja a tudomány. A fénynek jól meghatározott energiája és impulzusa van: http://hu.wikipedia.org/wiki/Foton
"Tegyük fel, hogy a laktanya katonai borbélya a szolgálati szabályzatnak megfelelõen csak azokat a katonákat beretválja, akik maguk nem beretválkoznak, de nem beretválhatja azokat, akik maguk borotválkoznak. Kérdés: magát megberetválhatja-e? Ha megberetválja magát, akkor olyan katonának számít, aki maga borotválja magát, ergo a szolgálati szabályzat megtiltja, hogy megborotválkozzon. Ha ennek megfelelõen, nem borotválkozik, akkor a szolgálati szabályzat értelmében, olyan katonának számít, akit borotválnia kell. Bármit is tesz tehát: akár megborotválja magát, akár nem, vét a szolgálati szabályzat ellen."
Bocs, hogy a wikipediát használom, nem szokásom... De dolgoznom, kell mellette 5 elég konkrét projekten.
"Legyen R azon halmazok halmaza, amelyek nem tartalmazzák saját magukat:
A Cantor-féle halmazelméletben R jóldefiniált halmaznak tekinthetõ. A paradoxon lényegére rávilágító kérdés: eleme-e R önmagának?
Tegyük fel, hogy igen. Ekkor R nyilvánvalóan nem olyan halmaz, ami nem tartalmazza saját magát, tehát definíció szerint nem eleme R-nek, azaz önmagának, más szóval , ellentmondásra jutottunk.
Tegyük fel, hogy nem. Ekkor R nyilvánvalóan olyan halmaz, ami nem tartalmazza saját magát, tehát definíció szerint eleme R-nek, azaz önmagának, más szóval , ismét ellentmondásra jutottunk. Látható, hogy mindkét lehetséges feltételezés ellentmondásra vezet."
Rengeteg paradoxon van még. Viszont teljesen nyilvánvaló számomra, hogy nehéz egy olyan rendszerben hibát megmutatni, ami logikusan felépített.
Látom, ráértek :D
Tudomásom szerint a fény vákuumban fénysebességgel mozog... És ha fénysebességgel mozog valami akkor végtelen a mozgási energiája.
Az alábbiak azt állítják, hogy a fénynek végtelen kinetikai energiája van vákuumban!!!
Ez ellent mondás, mert ha a vákuumban nincsen semmi, akkor végtelen energiája van a fénynek, viszont ha már benne van más anyag a fény mozgásának útjában, akkor véges a fény mozgási energiája... Hogyan lehet az..., hogy a fény végtelen energiából lead végeset és a végtelenbõl véges érték lesz.
#1498: Tudomásunk szerint valóban nem terjedhet gyorsabban kölcsönhatás mint a vákuumbeli fénysebesség. Ellenpéldát nem tudok.
#1499: A mozgás sebessége valóban korlátozott. Azt nem állítja a tudomány, hogy nincsen folytonosság az idõben. Ez nem következik az elõzõekbõl.
#1500: Errõl szó sincs. Ez egyáltalán nem következik a relativitáselméletbõl. Ilyet a tudomány nem állít.
Ehhez jön, hogy a fény mozgási energiája végtelen Einstein relativitása szerint.
Ez azt jelenti, hogy 299 792 458 m-t lehet csak elmozdulni 1 mp alatt. Ezzel azt is állíjuk, hogy a mozgás kotlátozott és nincsen folytonosság az idõben.
Semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumbeli fénysebességnél.
végrendelet utáni köteles rész = végrendelet szart sem ér
#1491: ez még mindig csak mellébeszélés. Továbbra is várom a konkrét példát az állításaidra.
Az objektív valóságot leíró modelled csak az egyes szinteken értelmezhetõ, a valóságban lévõ diszkontinuitások (tér-idõ-tulajdonságok) miatt szingularitások keletkeznek, amelyet csak többszintes modellekkel tudsz leírni, mivel elismered, hogy végtelen létezik, és az ember véges és szubjektív valóságot érzékel ezért lehetetlen hiba mentesen modellrendszert felállítani.
#1489: unom azt az átlátszó trükköt, hogy amint közeledünk egy konklúzió felé, rögtön témát váltunk. Így a vita ostoba szócsépléssé fajul.
Világos, hogy azért tereled el mindig a szót, mert nem tudsz példákat felhozni, szavaid üres spekulációk.
Jó lenne, ha tisztáznánk végre a "hibás törvények" és "hibás definíciók" kérdések. EGYETLEN PÉLDÁT kérek.
A pontosított modelledet a már idõközben megváltozott vizsgálati tárgyhoz újra kell pontosítani.
A hibát elfogadni lehet, alkalmazkodni hozzá, de kiküszöbölni nem. Jelenlegi tudásom alapján.
Pedig a válaszod arra a kérdésre döntõ a vitánkban.
Ha a válaszod igen akkor nincs mirõl vitázni. Ha nem a válaszod akkor, már más sem érti mit mondasz.
Sz4bolcsnak is az jött le, mint nekem.
"Szerintem a természeti törvények leírása arról szól, hogy azonos körülmények között a dolgok azonosan viselkednek. Ezzel még nincs is gond, ha sikerülne steril körülményeket létrehozni. Aki azt mondja, hogy nem lehet ilyen körülményeket létrehozni és még példát is hoz rá, hogy egy-egy kísérletnél mi maszatolhat közbe, az tisztában van azzal, hogy miben áll a modell és a valóság eltérése amivel számolni kell."
Ez a lényege az egésznek. Köszönet sz4bolcsnak az összefoglalásért.
Ha eltérés van, és megállapítottuk az eltérés mibenlétét, akkor a modell akár bõvíthetõ, pontosítható, ezzel kiküszöbölhetõ az eltérés. Amit írtál, hogy a méréseink korlátozottak -pedig azt fogja eredményezni, hogy egy pontosság után nem mérhetõ a modell és a vizsgált dolog közti különbség, egybevágnak.
#1482: miután alátámasztottad, vagy visszavontad a "hibás definíciókról" vagy "hibás törvényekrõl" szóló állításaidat.
Várjuk vagy az aláítámasztást, vagy annak beismerését, hogy tévedtél.
Én úgy érzem tisztában vagyok a modell és a valóság eltérésével, amit a modell hibájának tartok.
Emlékeztetõük: lemértétek a csuklótok és a középsõ újjatok távolságát? egy számpárt kérek a fenti távolság és a magasságotok.
#1469 - "Szerintem a természeti törvények leírása arról szól, hogy azonos körülmények között a dolgok azonosan viselkednek. Ezzel még nincs is gond, ha sikerülne steril körülményeket létrehozni. Aki azt mondja, hogy nem lehet ilyen körülményeket létrehozni és még példát is hoz rá, hogy egy-egy kísérletnél mi maszatolhat közbe, az tisztában van azzal, hogy miben áll a modell és a valóság eltérése amivel számolni kell."
Ezzel egyet értesz? Állítólag te írtad... ugyan ezt.
#1479: még mindig nem írtál konkrét példákat. Csak a levegõbe beszélsz, locsogsz-fecsegsz magasröptûnek tûnõ, de valójában rendkívül földhözragadt logikával. Ez abból látszik, hogy még mindig nem izzadtál ki EGYETLEN PÉLDÁT SEM a becsmérlõ állításaid alátámasztására. Csak a levegõben vagdalkozol, de még nem találtál.
A modell és a valóság eltérése a hiba, a modellt a törvények-definíciók alapján állítjuk fel.
#1473: ha apróbb hibák vannak benne, azokat segítek kijavítani. Célom az, hogy rámutassak a tévedésekre. Lásd a fénysebességes példát.
Légyszi mérjétek le a csuklótok és a középsõ újjaitok távolságát és írjátok mellé milyen magasak vagytok. cm vagy mmben praktikus.
#1468: már hogyan lenne egyforma, természetesen nem az! Milyen butaságokat beszélsz!
Azt viszont igaz, hogy egyforma sebességgel mennek minden általunk közvetlenül mért és közvetve megfigyelt jelenségekben. Így helyes az a feltevés, hogy mindig egyforma. Ellenpélda nem ismert.
Mondj egy tetszõleges törvényt, írd le úgy hogy neked megfeleljen... és utánna én megmondom, hol a hiba benne.
Mert attól tartok, ha én leírom akkor azt mondod, nem tökéletesen írtam le.
#1465-1467: TE MONDTAD, hogy a "törvények hibásak" illetve most már azt is, hogy a "definíciók hibásak".
Mutasd meg, hogy nem csak a levegõbe beszélsz. Írd le a hibás törvényt.
Szerintem a természeti törvények leírása arról szól, hogy azonos körülmények között a dolgok azonosan viselkednek. Ezzel még nincs is gond, ha sikerülne steril körülményeket létrehozni. Aki azt mondja, hogy nem lehet ilyen körülményeket létrehozni és még példát is hoz rá, hogy egy-egy kísérletnél mi maszatolhat közbe, az tisztában van azzal, hogy miben áll a modell és a valóság eltérése amivel számolni kell.
Az objektív világot mindenki szubjektíven érzékeli ugyanolyannak.
Más irányból megközelítve, te azt mondod, hogy a világ nem objektív, mégis objektív törvényekkel akarod leírni? Nem érzed az ellentmondást az írásaidban?
Szubjektívet objektívvel leírni, modellezni és hiba nélkül?
Te kiválasztasz egy törvényt ide beírod és én megmondom neked mi a hiba enne...
Ha a definókban hiba van akkor azokra épített törvények helyesnek tûnhetnek.
Elmondom hogyan születnek a törvények: Én is csináltam egyet épp az elõbb :P
Elfogadtam, hogy az 1 centiméter akkora, amekkora vonalzómon látszik.
Fogtam lemértem a csuklóm és a középsõ újjam (kinyújtva) távolságát 18,2 cm adódott. Tudom, hogy 182cm a magasságom.
A képlet tehát adott: Magasságom=Csukló-Középsõújj távolsága * 10
Várom a mérési eredményeiteket... :)
Segítek egy példával.
A #1451 helyes megfogalmazása így lett volna: "a távolságdefinícióban feltételezzük, hogy a fény vákuumban egyforma sebességgel terjed, különbözõ koordinátarendszerekbõl nézve"
Ezzel az a helyzet, hogy történetesen igaz. Például a forgó Nap széleirõl érkezõ fény (ami fénysebességgel hagyja el a Nap felszínét) hozzánk képest is fénysebességgel mozog.
A fénynél a Doppler jelenség csak a frekvenciaváltozásra terjed ki, a sebességváltozást nem tapasztaljuk. Keresgéljetek "Michaelson" és "interferométer" szavakra a weben.
Kicsit rendet kellene tenni a fejekben arról, hogy itt két TELJESEN KÜLÖNBÖZÕ dologról megy a vita.
1) "hibás törvények". Ha valaki ezt mondja, akkor kezdje azzal az érvelést, hogy kimondja a tudományos törvényt, és utána érvel, hogy milyen körülmények között nem igaz, ezt hogyan lehet ellenõrizni.
2) "definíciók" problémája. A világ nem objektív létezõ. A fizikai modellek egy lehetséges leírását adják. Ezek létjogosultságát kétségbevonni csak úgy lehet, hogy valaki mutat egy "jobbat". A "jobb" itt praktikusság, leíró erõ, helyesség szempontok alapján bírálható el.
Ne keverjük a kettõt. Tehát, ha valaki az elsõt támadja, írja le az állítást és a cáfolatot. Eddig nulla darab helyes leírás érkezett.
Ha valaki a másodikat támadja, adja meg azt a modellt, ami szerinte jobb.
#1461: engem nem az zavar, hogy õ a saját maga által felépített rendszerben mibõl építkezik.
Az zavar, hogy miért mondja, hogy "hibás törvények". Amikor nem mutatott még egyet sem.
Eddig clio 3 dolgot ismert el olyannak, amire építkezni lehetne: tömeg, energia, darab
(igazán konstruktív:-))
Visszatérve arra, amikor látásról, szaglásról, ízrõl, hallásról azt állította, hogy mind származtatható energiából, és tömegbõl, akkor miért nem elfogadható, ha én mondjuk ugyanezt állítom a látásról? Mert akkor a látásból következtethetõ lenne ugyanígy mindegyikre.
Nézzük az #1446-ot! Az állítás ez volt: "Állítás: egy zárt rendszerbe betáplálunk 100 egységnyi energiát, akkor nem vehetünk ki belõle 130 egységnyi energiát."
Ezzel az a baj, hogy a TUDOMÁNY EZT NEM ÁLLÍTJA. És egyébként nem igaz, ezzel egyetértek.
Összegezve: eddig egy darab tisztességes válasz érkezett, abban sajnos viszont tárgyi tévedés volt (tudományos állításnak tulajdonít valamit, ami nem az). Tehát nulla darabnál tartunk.
Na lássuk. Az ÖSSZES EDDIGI hozzászólásból EGYEDÜL a #1446 igyekezett kimondani egy tudományos törvényt. A többi hozzászólásban semmi ilyet nem olvastam. Ott csak definíciókat olvastam. ÁLLÍTÁSOKAT kérek. Nem fogom elmondani, hogy mi az állítás, ha valakinek fogalomzavara van ezügyben, konzultáljon emberekkel, keressen a weben, lexikonokban.
Egy kicsit offtopik kerdesem van cliohoz. Szerinted clio mi a helyzet az igazsaggal? Ki(k) donti el? Ki(k)nek van igaza?
Az 1 Amper meg volt adva úgy is, h valamely %-os ezüstnitrát oldatból 1 másodperc alatt mennyi ezüstöt tud kivonni...
Akinek ezek után bármi állítása van az elõször ezeket gondolja át.
BASIC mondj egy törvényt ami szerinted az ember szubjektív tudatától független és abszolút érvényes minden helyzetben.
De ne azt hogy az egyenes végtelen, mert az egyenes olyan hosszú amekkorára rajzolod...
"A Celsius hõmérsékleti skála jelenleg a Kelvin-skála által definiált, csak a 0 °C a 273,15 kelvinhez tartozik, mely nagyjából a víz olvadáspontja normálállapotban."
Ez is tetszik nagyjából...
"Az elektromos áram erõsségének mértékegysége az amper. A mértékegység jele: A. Az amper olyan állandó elektromos áramerõsség, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetû és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedõ vezetõben fenntartva, e két vezetõ között méterenként 2·10-7 newton erõt hoz létre."
Erre csak ennyit tudok mondani: Gratulálok.
Ebbe aztán van minden. Végtelen és a korábban definiált baromságok.
Ez a kedvencem: "A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama."
Ennyi erõvel azt is mondhattuk volna, hogy az 1 mp a 24 éves ember 1/243 fingási periódusának idõtartama.
Milyen ember, mekkora fingás...
Tömeg, definíciója ciklikus, ezért csináltak egy tömböt és az lett az 1kg, nevetséges...
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza."
Ez legalább akkor baromság mintha azt mondanánk, hogy az autó által megtett út 14 perc 56mp alatt.
Milyen autó, kilyen évszakban, milyen úton???
Jó vákumban, persze vákum nincs, mert minden a rendezetlenségre törekszik és a vákum a tökéletes rend, ahol semmi nincs.
"A kísérletek megismételhetõsége a tudományos módszer legfontosabb jellemzõje." Wikipedia
Nem lehet kísérletet megismételni, ehhez idõben kellene tudni utazni és ugyanazt pontosan megcsinálni, e kettõ közül egyik egyik sem kivitelezhetõ.
Az alapdimenziók hibásan definiáltak, változó mennyiségeken alapulnak.
Mindegyik hibás. Mert emberi tapasztalatokkal magyarázza a világot ok okozat feltételezésével, a világban nem okkal történnek a dolgok.
És 1 vizilófiai kérdés: az Univerzum véges kiterjedésû, akkor hogyan fér el benne végtelen sok pont, meg a párhuzamos vonalak a "végtelenben" metszik egymást..
És amit írtam valahol régebben, van 1 kvantum részecske, mely tovább nem darabolható mégis beszélünk végtelen kis és végtelen nagy méretekrõl. A végtelen nem fér bele a véges Univerzumba. Vagy valósan létezik a 4. térdimenzió.
Állítás: egy zárt rendszerbe betáplálunk 100 egységnyi energiát, akkor nem vehetünk ki belõle 130 egységnyi energiát. pedig de
Természetesen lehet az állítás több mondat is. Lehet például egy bizonyítás, ami tudományos állításokból építkezik, és abszurd eredményre jut.
Az #1439 például ilyen formát céloz meg. Csak nem látszik elkülönítve, hogy mik a tudományos állítások, és mi az ellenérv. Ezt külön kellene látni.
Be kellen fejezni a mellébeszélést végre. Elhangzott egy állítás: "a törvényeink tele vannak hibával"
Kérek EGYETLEN PÉLDÁT, hogy melyik tudományos törvény hibás. Utána kérem a bizonyítékot. A félreértések elkerülése végett megkérem a válaszolókat, hogy valahogyan különítsék el a kérdéses állítást a többi szövegtõl. Például ****állítás**** formában tökéletes, mindenki látja majd, mi az állítás.
Csak olyan példát írjatok, ami tényleg tudományos törvény. Utána jöhet az indoklás, miért hibás.
Különben meg a te példád a végtelen osztva egy számmal példát hozza fel. Végtelen osztva bármennyivel az ugyanúgy végtelenül végtelen marad.
Én azt állítom, hogy a hosszabb egyenes szakasz több pontból áll, mint a rövidebb.
Ellenpélda, van egy egyenlõ oldalú háromszöged.
Az egyik csúcsából a szemközti oldalára egyeneseket rajzolsz, ekkor a szemközti egyenes oldalát, x pontal elmetszi.
Ha a másik két oldalt megfelezem és összekötöm kapok a felosztott oldallal párhuzamos rövidebb szakaszt, amelyet a kiindulási pontomból húzott egyenesek szintén x pontban metszenek.
Elméletünk(Basic) szerint a oldalfelezõ egyenes szakasz minden egyes pontjába, amely végtelen sok húzható egy egyenes, ezt megtesszük, eztuán ezeket meghosszabbítva szétmetszük a kiindulási pontunkal szemközti egyenest.
Triviális a számomra, hogy bármely 2 közös pontból kiinduló egyenes szöget zár be, és ennek köszönhetõen a szemközti oldalon található még olyan pont, amelybe nem húztunk egyenest a szemközti csúcsból.
Köszönjük, hogy ilyen egyszerûen leírtad.
Amit leírok az a Basic által képviselt mai tudomány szerint: A feltételek: x1, x2... xn szerintem nyugodtan állíthatjuk, hogy n=végtelen. A következmények: y1, y2... ym n=m tehát végtelen.
Minden adott akkor miért nem történnek a dolgok (y-ok) mégsem egyszerre meg? Talán azért mert hibás a x akkor y modellünk.
Egy eseményt amikor érzékelünk, akkor tudatosul bennünk, hogy megtörtént... Visztont amikor elkezdjük vizsgálni, hogy miért történt meg, annak érdekében hogy tudjunk összefüggést keresni és késõbb modellként alkalmazzuk elõrejelzéseinkhez, akkor elkövetjük azt a hibát, hogy már nem tudjuk idõben visszajátszani, mi történt meg a múltban, hogy ez az Y megvalósult. Ez az egyik hiba.
A másik problémám az, hogy lehet olyan feltétele az Yunknak, amely benne van az Xek között, de számunkra érzékelhetetlen.
Így hibás lesz a következtetésünk, mert nem tudjuk belevenni az Xek közé amirõl nem tudunk, tehát nem létezik számunkra.
#1433: ja, és még valamit. Elismerem hogy tévedtem, ha mutatsz egy HIBÁS tudományos állítást. Olyan hibás állításra gondolok, amirõl BIZONYÍTANI TUDOD, hogy hibás.
A bizonyítás nem kell hogy formális legyen, roppantúl jóhiszemû és rugalmas leszek. A bizonyítás lehet egy ellenpélda, vagy egy következtetési lánc, vagy egyéb értelmes érv.
Az viszont nem bizonyítás, hogy neked nem tetszik valami (például a negatív számok). Az a te egyéni problémád.
#1433: talán még mindig túl bonyolult nektek. Mégegyszerûbben megfogalmazom.
A tudományos állítások HA X AKKOR Y típusúak. Ezen állítások akkor hamisak, tehát AKKOR HIBÁSAK, hogyha X teljesül, de Y nem. Errõl szó sincs.
A MODELL AZT MONDJA: nekem X-ek a feltételeim, ekkor tudom Y-t garantálni. Akkor hibásak, ha X teljesül, de Y nem. Errõl az esetek többségében szó sincs. Pláne nincs ilyen a klasszikus mechanikában.
#1433: vagy szerinted ha egy építész nem számol a relativisztikus hatásokkal, az hiba? Nem, nem az. Õ a számításait egy adott modellel végzi, ami adott pontosságú, illetve a körülményeknek egy jól meghatározott csoportját veszi figyelembe (például a relativisztikus hatásokat nem). A modell akkor LENNE HIBÁS, ha nem felelne meg ezeknek a követelménynek.
Másrészt, vannak olyan dolgok, amik általános érvényûnek TÛNNEK, mint például a fórumban támadott energiamegmaradás. Ezt úgy látjuk, hogy HAJSZÁLPONTOSAN TELJESÜL, nem látunk rá ellenpéldát, és bármilyen pontosan mérünk, a pontosságon belül még mindig teljesül a törvény, és a rá felépített fizika mûködik.
Ezt elfogadjuk mint kiindulást, mert hülyék lennénk az ellenkezõjét feltenni, ugye!
#1433: még mindig nem értettél meg. Pontosan azt mondom, hogy a modellek eltérése a valóságtól nem hiba. Ez miért nem világos?
Ha eddig is láttad a lényeget, akkor miért mondod, hogy nem hibásak a törvények, attól még, hogy nem tudok jobbat mondani, attól még hibásak.
Nem tehetem meg, hogy azzal foglalkozzak, hogy jobbá tegyem a törvényeinket. Reggel 8 tól délután 17ig dolgozok. Amikor nem dolgozok utazok és pihenek.
Ez a fórum azért jött létre, hogy aki esetleg nem tudná a törvényeink tele vannak hibával. Nem azért, hogy Basicfélék elõször azt bizonygassák, hogy nincs tele, utánna azt, hogy jóvan akkor mondjál jobbat. Ez a Magyar emberek veleszületett tulajdonsága, hogy a másikkal kötekedik és nem ismeri el ha nincs igaza.
Végeredményben leszögezhetjük, hogy Modelleket használunk és eltûrjük a hibáikat.
#1426: "Az egyenes más ... Nem praktikus ... Nem univerzális"
Az egyenes és a valós számok ugyanolyan építõkockák, mint amilyenek a pozitív egészek vagy a "darab" fogalom a halmazelméletben.
Szívesen hallgatom, hogy szerintetek mi lenne jobb, amibõl szintén fel lehet építeni a geometriát és az abból fakadó tudományokat (pl. építészet). Továbbra is hangsúlyoznom kell: SEMMILYEN KONSTRUKTÍV ÖTLET NEM HANGZOTT EL a részetekrõl.
Lássuk a tudománytörténet egyik tanulságát: a tudomány BÁRMILYEN ALAPVETÕ állítása, modellje megkérdpjelezhetõ. A legnagyobb tudósok eredményei úgy jöttek létre, hogy a legalapvetõbb dolgokat kérdõjelezték meg. Van viszont köztük, és köztetek számos lényeges különbség.
Például õk ALTERNATÍV MAGYARÁZATOT adtak, nem pedig pusztán fikázták az akkor aktuális modelleket.
#1420: "Nagyon is jól mondod, Basic kezdi látni a lényeget."
Hát én mindig is láttam a lényeget. Azt, hogy a fizika által leírt világ nem objektív létezõ, azt tömören kifejezi, hogy "MODELL". Ebben a szóban van benne mindez. Nekem ez nem újdonság, ha nektek az volt, akkor örömmel látom, hogy újat tanultatok.
Amég a fehérköpenyesek úgy kutatják a lelket, ahogy a hívõk hisznek benne, addig aligha fognak választ kapni ezekre a kérdésekre.
Légyszi mondd el, honnan tudják a fehérköpenyesek, mi is történik az agyban? Hogyan és hol áll össze minden ingerület? Hol van az "énközpont" ? Hol található a tudat? Ezért mondom, az agy mûködésérõl szinte semmit sem lehet tudni. Ok, ha mondjuk balesetben megsérül az agy némely területe, akkor elveszt a paciens egy bizonyos képességet, pl nem érzi a hideget v a meleget, vagy nem tud többé beszélni stb. De a fenti kérdésekre a választ mikroszkópokkal meg tomográfokkal sosem fogják megtalálni. Az iskolában sajnos csak viszonylag jól mûködõ modelleket tanítanak valóságként, lezárt, kiismert dologként, ( dogma? ) meg sem említve, h aki jól tud kérdezni, esetleg találhat jobbat és pontosabbat is.
A lélek fogalmát pedig nem én találtam ki, és nem én "kavarom" mindenbe, ezt nálam sokkal-sokkal okosabb és inteligensebb emberek véleménye.
Informatika és tudomány
