" Relativity According to the theory of relativity, due to their constant movement and height relative to the Earth-centered inertial reference frame, the clocks on the satellites are affected by their speed (special relativity) as well as their gravitational potential (general relativity). For the GPS satellites, general relativity predicts that the atomic clocks at GPS orbital altitudes will tick more rapidly, by about 45,900 nanoseconds (ns) per day, because they are in a weaker gravitational field than atomic clocks on Earth's surface. Special relativity predicts that atomic clocks moving at GPS orbital speeds will tick more slowly than stationary ground clocks by about 7,200 ns per day. When combined, the discrepancy is 38 microseconds per day; a difference of 4.465 parts in 1010.[17]. To account for this, the frequency standard onboard each satellite is given a rate offset prior to launch, making it run slightly slower than the desired frequency on Earth; specifically, at 10.22999999543 MHz instead of 10.23 MHz.[18]
GPS observation processing must also compensate for another relativistic effect, the Sagnac effect. The GPS time scale is defined in an inertial system but observations are processed in an Earth-centered, Earth-fixed (co-rotating) system, a system in which simultaneity is not uniquely defined. The Lorentz transformation between the two systems modifies the signal run time, a correction having opposite algebraic signs for satellites in the Eastern and Western celestial hemispheres. Ignoring this effect will produce an east-west error on the order of hundreds of nanoseconds, or tens of meters in position.[19]
The atomic clocks on board the GPS satellites are precisely tuned, making the system a practical engineering application of the scientific theory of relativity in a real-world environment."
A GPS órája 38msec-et késik naponta. Ez tény. Ha nem veszik figyelembe ezt az effektust, egy kelet-nyugati poziciós hiba keletkezik, ami több 10 méter eltérést is adhat. Az pedig egyértelmû remélem, hogy a mûhold szabadon esik, vagyis erõmentesen mozog.
/Más kérdés, hogy ezt egy newtoni modell, a Lorentz-elmélet is tudja magyarázni, mindenféle téridõ nélkül./
Látod hogy a mozgó óra lassabban jár? Mi olyan bonyolult ezen, hogy képtelenek vagytok felfogni?
Utolsó próbálkozásom. Ha ez is kínai nektek, akkor feladom. Ikerparadoxon. Most mindkét ikert tükrörpárokból álló órák helyettesítik. A zöld vonalpár a földi iker fényórájának két tükre, a sárga az elutazóé. Ez az elsõ rajz. A piros vonalak a fényórában pattogó fénysugarak. Ezek a rajzon mindig 45 fokban állnak, tehát az ábrán a c=1. Meg lehet számolni, az utazó fényórában a fény kevesebbszer verõdik vissza. Ha a Föld fordul meg, és megy az elutazott iker után, akkor a Föld órája fog lassabban járni A MÁSIKHOZ képest.
Látszik nem?
Szimmetrikus az eltérés? Igen.
Amelyik megfordul, annak 7szer pattan a foton vissza az egyik tükörrõl. A másiknak mindig 10-szer.
Newtoni térben és idõben maradtam? Igen. Egyedül a Lorentz-kontrakció az, ami különleges az ábrán. De az sem mérvadó. A nélkül is nagyjából helyes ábrát kapnák.
Az túlzás, hogy helyes ábrát kapnánk, de akkor is kevesebbet 'ütne' a fényórája annak aki megfordul.
Csak beleolvastam, nem ajánlott végig olvasni.
Ha boncolgatni akar, menjen biológusnak. Légbõkapott kijelentéseket tesz. Semmiféle bizonyítás nincs a weboldalán. Még csak egy konkrét modell sincs.
Egy modellnek jóslatokat kell tennie egy kisérleti elrendezésre. Te látsz ilyet ott?
Nem tudom mire gondolsz, és nem is nagyon érdekel.
Én mindig azt ítram le, amit éppen akkor igaznak hittem, gondoltam. Nem hazudtam, legfeljebb tévedtem. Aki próbálkozik az téved. Aki nem csinál semmit az nem téved. De az interneten a dolgokat új nézõpontokból is meg lehet ismerni.
Lehet hogy most is tévedek, de ennek egyre kisebb az esélye. hehe
Gyorsan egy végsõ reakció a hõmérsékletre: ha megmérem lázmérõvel, hogy egy pohár langyos víz 37,5C és kiöntöm a felét, a maradék ugyanakkora hõmérsékletû lesz. Nagy marha, aki ezt megkérdõjelezi.
#1594: látom gx111 nagyjából azt a vonalat képviseli, mint én. A hitelesség kedvéért mégis vitatkoznék egy ponton, hogy lássák a többiek, nem fogadok el mindent vakon, sõt, ellenkezõleg.
A fénynél azt írtad: "Ez nem jelent semmit, mivel az órák úgy torzulnak, hogy mindig 300000km/s-t mérsz." (mármint a fényre).
Nos, igazából a Michaelson-féle interferométeres kísérletben nem kellett felhasználni külön idõmérést, mert a fény maga a saját rezgéseivel "méri az idõt", pongylán fogalmazva.
#1616: Mikie, az ikerparadoxon kulcsa az, hogy a két koorindátarendszer nem egyenrangú.
Ha két inerciarendszerem van, mindegyik azt látja, hogy a MÁSIKBAN TELIK LASSABBAN az idõ. Viszont az ikerparadoxon során az utazó iker VISSZAFORDUL. Ezért az õ rendszere nem inerciarendszer. Ezért õ lesz a ludas.
Ez pedig nem igaz.
Ha felét kiöntöd, akkor hidegebb lesz.
Végezd el a kísérletet, de várd meg amíg beáll az egyensúly. (Kevesebb molekulaszámú víznek kisebb a hõkapacitása ráadásul.)
Van egy termoszod légmentesen zárva. Hogyan öntesz ki belõle vizet?
Állandó térfogatú edényben, adiabatikus állapotváltozás, ha csökkented az edényben lévõ homogén egykomponensû gázod mennyiségét, csökkenni fog a nyomás is.
A gáz hõmérséklete pedig egyenesen arányos a nyomásával.
Basic mindíg összességében kell látni a dolgokat.
A reális gázok állapotegyenletében már szerepel, az anyagmennyiség, mint korrekciós tényezõ.
Az, hogy a hõmérséklet intenzív mennyiség hamis, hibás... nagyon is függ a darabszámtól.
Hovatovább, ebben látom a globális felmelegedés lényegét.
Ugyanis a szilárd vagy folyékony tüzelõanyagok, elégetésével, nagy mennyiségû gázok szabadulnak fel, melyek a Föld hõkapacitását növelik. Magyarul nagyobb darabszámú lesz a légkör, tehát melegebb.
Ha van két darab 1m3 tartályom, benne 25C levegõvel, légköri nyomáson, akkor azt egybenyitva 2m3 tartályom lesz, ugyanolyan hõmérsékleten.
Ha ezt a levegõmennyiséget BELEPRÉSELEM egy darab 1m3 tartályba, akkor felmelegszik, de csak azért, mert MUNKÁT VÉGZEK a gázon.
A folyadékoknál ez egyszerûbb. Kiöntöm a víz felét, a maradék ugyanolyan hõmérsékletû.
Két darab olvadó jégkocka 0C. Egy darab olvadó jégkocka 0C. Ötvenezer darab olvadó jégkocka 0C.
#1636: az üvegházhatás növeli a Föld átlaghõmérsékletét.
Ha csupán a hõkapacitás változna, de a lesugárzási és a felvételi teljesítmény marad, akkor az átlaghõmérséklet maradna ugyanannyi. Csak a hõmérsékletingadozás CSÖKKENNE a hõkapaciás növekedésével.
A napból érkezõ fotonok beleütköznek a gázmolekulába és megszünik a foton, majd az energiájából adódó többlet miatt nõ a hõmérséklet.
Pontosan. A hõmérsékleted azért nem változik az összenyitással, mert a részecskék száma nem változik.
Basic megkérlek arra, hogy az intenzív és extenzív állapotváltozók definícióját írd le.
Bár így még sehol nem láttam:
Intenzív - anyag Extenzív - energia
Ez anyag velejárója az energia, mivel energia nem keletkezhez csak átalakulhat ezért arra következhetek, hogy anyag sem keletkezhet.
Magyarul a kettõ egy és ugyan az...
Az anyagot érzékeljük az energiát meg érezzük.
Az a hiba hogy ez ketté lett választva.
Az Avogadro-szám értéke összefügg a mól definíciójával, a mól definíciója viszont a kilogramm definíciójával függ össze. A kilogramm mértékegység jelenleg a franciaországi kitüntetett “standard” fémhenger tömegén alapul, ami x számú fématomból áll.
Ciklikus Hiba...
#1643: nem különösebben érdekes számomra az intenzív és extenzív fogalmak definíciója. Én nem hiszem, hogy valaha használtam volna õket.
Ezen fogalmak használata nélkül, továbbra is kijelentem, hogy a hõmérséklet nem a részecskék számának függvénye a gázoknál (sem), hanem az egy részecskére jutó átlagos energia függvénye. Itt a link.
Ha adott mozgásállapot eloszlású gázrészecskéket veszel, az adott hõmérsékletnek felel meg, ezt írtam a múlt héten. Azt is írtam, ha ezekbõl 10^20 vagy 100*10^20 darabot veszel, mindkét esetben a gáznak ugyanannyi lesz a hõmérséklete. Itt van, mégegyszer csatolom: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/kinetic/eqpar.html
#1647: szóval, ha a pohárban olvadó jég van, megmérem, 0C, és kiöntöm a felét, akkor szerinted megváltozik a hõmérséklete?
#1647: egyébként pedig mindenki megengedheti magának, hogy csak egy részét ismerje a tudományoknak. Az csak az áltudósok körében divat, hogy "mindenhez ért" valaki.
Igen le hül, mert a vizet kiöntöd és a jég lehûti...
Jó lenne ha átnéznéd a thermodinamika tételeit. Kezdésnek nem lenne rossz.
Otthonról majd még írok.
#1655: Figyelj, miért nem végzed el a következõ kísérletet?
Megtöltesz egyforma langyos vízzel két poharat. Az egyik a referencia. Az ujjaddal ellenõrzöd, hogy egyforma-e a hõmérséklet. Ezután az egyik pohárnak a felét öntsd ki, és hasonlítsd össze újra az ujjaddal. Megváltozott a hõmérséklet?
Két pohár helyett használhatsz egyet és egy lázmérõt, ha 38C körüli vized van.
Isochor (azonos térfogaton) körülmények között melegíts azonos alaphõmérsékletû 2dl és fél liter vizet azonos edényben és hõforrással.
Nem hiszem hogy azonos hõmérsékletûek lesznek.
De ha te úgy gondolog, hogy igen várom a magyarázatodat.
#1657: valóban nem lesz azonos hõmérsékletû. Mert TÖBB VÍZ UGYANAKKORA HÕMÉRSÉKLETEN NAGYOBB BELSÕ ENERGIÁVAL rendelkezik.
Pont ezt írtam a múlt héten. A BELSÕ ENERGIA függ a hõmérséklettõl és az anyagmennyiségtõl. Több vízet tovább kell melegítenem, mert NAGYOBB BELSÕ ENERGIA tartozik több vízhez, ugyanolyan hõmérsékleten.
Maga a hõmérséklet nem az anyagmennyiség függvénye. A belsõ energia igen.
Na így van, de a hõmérséklet az a belsõ energiából adódik. Egy rögzített zárt rendszer hõmérséklete x Kelvin. Ha ebbõl elveszek akár 1 atomot is már kevesebb lesz.
Ha minden más paraméter rögzített csak a darab változik.
Egyszerûbben: a BELSÕ ENERGIA NEM EGYENLÕ A HÕMÉRSÉKLETTEL!
Mint írtam, a hõmérséklet az a jellemzõ, ami megmondja, hogy két test között "spontán" (tehát külsõ munkavégzés nélkül, vagy egyéb energiafelszabadulás, például égés, kémiai átalakulás nélkül) belsõenergia átadás megvalósul-e.
Ha igen, ahonnan jön, az a melegebb, ahová megy, az a hidegebb.
Az 1000t jég százezerszer annyi belsõ energiával rendelkezik, mint egy deka jég. És sokkal több belsõ energiával, mint egy pohár langyos víz. Mégsem tudja a jég felmelegíteni a langyos vizet. Miért?
Az 1000t jég BELSÕ ENERGIÁJA nagyobb, mint az egy pohár langyos vízé, de HIDEGEBB, HÕMÉRSÉKLETE kisebb, tehát NEM TUDJA FELMELEGÍTENI külsõ munkavégzés vagy egyéb energiabevitel, esetleg kémiai átalakulás nélkül.
#1660: hát igen, az az állítás igaz, hogy "a hõmérséklet függ az anyagmennyiségtõl ÉS AZ ÖSSZENERGIÁTÓL EGYÜTT". De te nem ezt mondtad!
Annál is inkább, mert nehezen fogsz olyan termodinamikai folyamatot mutatni, amiben az anyagmennyiség változik, de az összenergia állandó. Ezért az utóbbit hallgatólagosan nem feltételezhetjük.
A hõmérséklet nem a teljes belsõ energiából van, hanem a részecskék mozgási energiájából és ez a belsõ energia része.
Több azonos sebességgel mozgó molekula, több hõmérsékletet jelent. Ha zárt rendszerbe pl egy termoszba több 20 fokos vizet teszek akkor az melegebb lesz az egyensúly beállása után.
#1663: a VALÓSÁGBAN a "több molekula" nem jelent "több hõmérsékletet". TÖBB BELSÕ ENERGIÁT jelent.
Ha egy adott hõmérsékletre hûtött termoszba több meleg vizet teszel, egy kicsit KEVÉSBBÉ HÜL le a melegvíz, azért, mert a termosz belsõ falát fel kell melegíteni, és ehhez egy adott BELSÕ ENERGIA kell, és adott belsõenergia-változás a melegvízben eltérõ hõmérséklet-változást okoz.
De ha a termoszt elõmelegíted a 20 fokra, akkor a víz marad 20 fokos. Akár egy litert, akár 5 decit teszel bele.
#1663: nem szabad megfeletkeznünk a hõellenállásról sem!
Ha a tenyerünkre rakunk egy jégkockát, hidegnek érezzük. De ha kettõt rakunk rá, egymás mellé, lehet, hogy hidegebbnek, mint egyet. Ez azért van, mert a két kocka NAGYOBB FELÜLETEN cserél hõt, hidegebb érzetet kelt.
De ha a jégkockát a másik tetejére rakod, akkor már alig lesz különbség. Ekkor is lesz, mert jobban belenyomódik a két kocka a kezedbe.
De ha az egy kockára egy melegebb, ugyanolyan súlyú fakockát raksz, akkor pontosan ugyanolyan hidegnek fogod érezni a jeget, mintha két jégkocka lenne egymás tetetjén.
Öblítsük át a termoszt kevés 5 fokos vízzel! Hagyjunk benne is egy kis vizet. Toljuk bele a jégkockákat a termoszba! Akármennyi jeget nyomunk bele, az 5 fokos vizet nem fogja felmelegíteni! Hiába nagyobb a nagy tömegû jég összes belsõ energiája, mint a kevés 5 fokos víznek.
Viszont a sok jég lehûti azt a bizonyos "kevés 5 fokos vizet". A hûtés is munkavégzés?
A jég felületére egyre több folyékony vízbõl kifagyott molekula tapad.
Hiába közöl energiát a vízbõl a jégbe "becsapódó" molekula, attól az egész jégtömb nem lesz kimutathatóan melegebb. Hova lesz az energia?
A belsõ energia része a hõmérséklet. Attól még hogy a belsõ energia nagyobb a részecskeszám miatt, attól még a hidrogénkötések tárolhatnak belsõ energiát ami nem jelenik meg hõmérsékletként.
#1667: ha a jég hideg volt (mondjuk -10C) akkor végeredményként jeget kapunk, de egy kicsit melegebbet (például -9.7C)
Ha olvadó jeget teszünk a pohárba (0C), akkor az olvadáshõt fedezi a víz, tehát 0C víz-jég keveréket kapunk, de a keverékben több víz lesz, mert a jég egy része megolvad. Valóban, kémiai kötések szakadnak fel.
a színes vonalakat sem értem és mi az, hogy visszafordul? hogyan mérték ezt ki?
egyébként az inerciarendszer is érdekes dolog. ezek szerint, mindenki más világegyetemben él, amit õ teremt meg magának
Ha a fény segítségével tudunk a világról, akkor a tényleges jelent nem ismerhetjük csak a tényleges múltat.
Tehát a fény a múltból hoz számunkra információt, attól függõen milyen messze van az információ, nõ a hiba nagysága.
#1670: valójában a GPS mûholdaknál két ellentétes relativisztikus hatás van. Az egyik, hogy lassabban járnak az órák, mert a GPS holdak mozognak hozzánk képest. A másik, hogy gyorsabban járnak mint a Földön, mert itt lennt erõsebb gravitációs mezõben vagyunk.
Az utóbbi hatás az erõsebb. Ez az egyik közvetlen bizonyíték az általános relativitásra.
A színes ábrákat én sem értem.
#1671: ezt nem úgy hívják, hogy nõ a "hiba", hanem úgy, hogy az idõeltolódás nõ.
Valóban, a csillagászati objektumok jelen állapotáról semmit nem tudunk. Vannak szabad szemmel is megfigyelhetõ objektumok, amik többmillió fényévre vannak. Tehát amit látunk, az a többmillió fényévvel ezelõtti állapot.
Természetesen ezt a modellalkotásnál figyelembe kell venni. De pont ellenkezõleg van, mint gondolod. Ez nem hogy baj, hanem elõny is lehet. Hiszen így meg tudunk figyelni a világegyetem történetének számos szakaszából dolgokat, így egyszerre vizsgálódunk térben és idõben. Ezzel több információhoz jutunk.
még mindig nem nagyon értem, de mind1 az idõ kemény dolog...
viszont a hõmérsékletrõl eszembe jutott valami ugye, te azt mondtad, hogy a víz 101 és 01 fokos vízcseppek keveréke, ezért párolog el az egész szobahõmérsékleten is ezért párolognak el a dolgok
de mi a helyzet a gyantával? úgy tudom az 26-on megáll és utána sokkal nagyobb hõ hatására lesz folyékony, illetve az alá pedig sokkal nagyobb hûtéssel megy
Megkísérlem bebizonyítani, hogy a fénysebeségel mozgó fotonhoz képest minden áll. Ezzel rámutatok arra hogy felhasználva egy fénysebességet átléphetetlennek kijelentõ törvényt, logikai és tapasztalai ellentmondásra jutva hibás maga a törvény.
c - a fénysebesség ami átléphetetlen és minden inerciarendszerbõl ugyan akkora.
v - bárminek a sebessége
c+v=c c-v=c
Mikor teljesül a fenti 2 egyenlet, ha tudom a jelenlegi törvények alapján, hogy c értéke valós pozitív szám - egy abszolút állandó.
Mivel relativitásról beszélünk ezért a fényhez viszonítva elmondható, hogy minden áll, nincs mozgás, mert - és most jön a lényeg...
A fenti két egyenlet akkor és csak akkor igaz, ha v=0, tehát zéró.
#1647: elvileg minden anyag párologhat. Csak különbözõ mértékben.
Képzeld el, ha van egy olyan anyagod, ami szobahõmérsékleten szilárd (például gyanta) akkor azokat a molekulákat nagyon erõs kötések tartják helyben. Nagyon ritka, hogy a véletlen energiacserék során egy molekula olyan kiugróan nagy energiára tegyen szert, hogy a szilárd kristályrácsból kiszakadhasson. Tehát a jég is párolog, de alig.
Arra is kell vigyázni, hogy bizonyos anyagok kémiailag átalakulnak melegítés hatására. Ennek az energiaváltozásait is figyelembe kell venni (például ha cukrot pirítasz).
Mint mondtam, a fizika szemszögébõl eldönthetetlen az a kérdés, hogy egy fénysebességgel mozgó rendszerbõl mi látható. Nincs értelme ennek a kérdésnek, mert fénysebességgel csak a fény mozog, így egy ilyen rendszerben nem lehet mérni, adatot rögzíteni, megfigyelési adatot tárolni, és ezeket az adatokat kijuttatni a "normál" rendszerbe.
Tehát a tudomány szerint nincs értelme egy koordinátarendszert a fényhez rögzíteni, és ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, mert 1) megfigyelési tapasztalatot elvi okokból nem gyûjthetünk errõl a koordinátarendszerrõl 2) elméleti úton sem tudjuk a kérdést értelmezni, képleteink nem terjeszthetõek ki erre az esetre
Elálurom neked abban rejlik einstein hibája, hogy nem az idõ sebességét vette abszolútnak hanem a fényét.