basic! Ritka nagy segfej vagy! Buta, kicsinyes, rosszindulatú, hazudógép. Mit képviselsz te? Albertusz tanítana minket, te meg belesz*rsz. Mindenünnen kirúgtak, most idejöttél piszkoskodni. Maraggyá mán!
Mikike! Te is ilyen ostoba vagy? Most dogmáról van szó, hanem tényekrõl, a gravitációs vonzzás kölcsönös, és EGYFORMA NAGY ERÕVEL VONZZA A FÖLD AZ EMBERT ÉS AZ EMBER A FÖLDET, mégha fejetekre is álltok. Erre megfigyelések vannak. Még mi az a tény, amit tagadni akartok?
Felfogtad már, Mikike? Albertus nem az elméleteit igazitja a valósághoz, hanem a valóságot próbálja ugy torzitani, hogy passzoljon az elméletéhez. Pontosan õ az, aki dogmatikus, nem? Szerinted nem dogmatikus az, aki hamis elképzeléseit próbálja a valóságra ráhúzni, amikor az nem úgy mûködik?
Albertus, még mindig nem hallottunk a töltésekrõl. Vajon a 2C és -1C egyforma erõvel vonzzák egymást, vagy egyik jobban vonzza a másikat?
Vazze basik! A hazudozás helyett bizonyítsd, miért lenne neked igazad? Mert mondod? Jahh! Ahogy Móricka gondolja.Albertnek van igaza, nem a kezem felé esik az alma, hanem a földfelé. Ha már olyan agyas vagy akkor azt mondd meg, hogy az idõ miért úgy múlik ahogy Albert mondta? Fingod sincs, csak pofázol baromságokat.
"én arra emlékszem, hogy szerinted, a föld és a hold ugyanakkora erõvel vonza egymást
vagyis ha felugrom a holdig meg sem állok, elvégre onnan is ugyanakkora erõ vonz, mint a földrõl"
NEM KÖVETKEZIK AZ ELSÕ ÁLLITÁSBÓL A MÁSODIK.
Megmondtam, nem tudod bizonyítani. Földughatod az ábrádat. Minden paraszt tud állatságokat rajzolni. Segfejkém azt villantsd, hogy mitõl lenne úgy? Albert #475-ös példáját sem fogtad fel. Na az bizonyítás! A sugárzás az sugárzás, mindegy, hogy fotonnak vagy minek nevezik. A nagy sugárzás nagy erõ, kis sugárzás kis erõ, ezt még az olyan barmoknak is meg kell érteni mint te.
Fifikus! Te barom! Amit mérni lehet, arról nem kell elméleteket gyártani! Nem érted, hogy ami a sulineten van, az attól tudomány, mert A MÉRÉSEK ALÁTÁMASZTJÁK?
Jól mondod. A vaze basic játsza az agyast aztán az ilyen egyszerût sem érti.
Egy zárt szobában bármilyen elméletet gyárthatsz a világ mûködésérõl, de fogjátok már fel, a fizika A VALSÓGÁRÓL SZÓL, az nem egy sci-fi regény, hanem azt kell magyarázni, amit tapasztalunk. Azt tapasztaljuk, hogy az erõhatás egyforma. MINDEGY HOGYAN MAGYARÁZZUK, AKKOR IS EGYFORMA. Akármivel magyarázod, fotonokkal, akár piros manókkal, görbült térrel vagy rágógumival, maga az erõ egyforma, EZ TAPASZTALAT. Ez alapján minden helyes lehet, ami ezzel öszhangban van (akár a manók, rágógumik is), ami ellentétes, az rossz, hibás.
"Az idõrõl pofázzál! Mitõl lassul a gyorsabban haladó órája?"
Nem arról szól a vita, hogy mitõl, hanem hogy elhiszed-e, hogy ez megtörténik?
Az én bizonyitékaim azok a gépek, berendezések, tárgyak, mûszerek, amiket nap mint nap használtok, és azok, amiket nem ti használtok, de a mindennapi életben segitenek. Közlekedési eszközök, háztartási gépek, épületek, mûsorszóró mûholdak, épületek stb. Ezeket a mérnökök mind a tudományos törvények alapján terveznek, és ezek mûködnek. Ha az elméletek alapjaiban hibásak lennének, a berendezések nem mûködnének, a mérnökök azonnal észrevennék a hibát.
Üdv Mindenkinek! Basic, Fifikus nem kellene ennyire dúrván!
clio1616v ! Nem a tudomány ilyen. Egyesek.
Látnátok, hogy pl. egy Fekete nevû fickó miket írogat egy másik fórumon. Basic semmi ahhoz képest! Pedig az a fazon is bizonygatja, hogy Õ tudja egyedül jól.
Egy jó hasonlatom van rátok. Mintha egész életeteket egy házban élnétek le, és azon vitatkoznátok, hogyan gyártják a gyümölcsöket. Közben hülyére veszitek azokat, akik állitják, a gyümölcs fán terem. Egyik iró, aki Manhattan-ben nõtt fel, nem tudta gyerekkorában, hogy a gyümölcs fán terem?
Nincs értelme birálnotok bárkit, bármit, igy, hogy a tényeket nem fogadjátok el.
A #492ben mi nem tetszik?
Ennél egyszerûbben nem tudom megfogalmazni hogy a 2 test nincs közvetlen kölcsönhatásban csak a gravitációs mezõjük.
De lehetne ez egy meleg sugárzó test, radioaktiv izotóp vagy bármi.
Én nem mondtam hogy valami nem mûködik a környezetemben, ez elmélet. Egy példát kérek, ahol a gravitációt használjuk, mint azonos ellenerõt kiváltó valamit. Kösz.
Ez f*sz duma. Egy olyat mutass ami a kétirányú vonzással mûködik! Az má nem tudsz! Meg mi az, hogy nem arról szól a vita? Mi történik meg? Mié megy lassabban az ûrhajó órája? Hinni meg a misén kell! Itt virítani kell az észt apukám! Nem a vakert lökni!
Ott van: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html
Fogadd el, hogy igy van. Ez nem elmélet, hanem tapasztalat. Fogadjátok már el, hogy a gyümölcs fán terem. Tudom, elsõre bizarrnak tûnik, de igy van.
Mérjétek meg a töltésekre, ez otthon elvégezhetõ. Konstruálok egy kisérletet, ha hajlandóak vagytok elvégezni. A kisebb töltés akkora erõvel vonzza a nagyobbat, mint a nagyobb a kisebbet. A gravitációra nehéz elvégezni, mert otthon nem tudsz olyan körülményeket csinálni házilag.
Adok kisérletet. Függessz fel cérnára két könnyû golyót. Például pinponglabdát grafitozz be, vagy bodzabél golyót. Ügyelj arra, hogy egyforma tömegûek legyenek, egyforma hosszú fonalon, a felfüggesztési pontok egy magaságban legyenek (egy vizszintes rúdon, például két befõttesüvegen fekvõ pálca). Töltsd fel megdörzsölt üveg és mûanyag lapokkal a labdákat! Azt tapasztalod, hogy a rendszer szimmetrikusan áll be, a két labda egyformán billen egymás felé. Hiába töltöd fel az egyiket egyre jobban, mindkét erõ növekszik, mindkét labda mozdul, a kép szimmetrikus lesz, amig más tárgyak (különösen fém) nincsenek a közelben.
Ellenpróba a kisérlethez: ha a feltöltött labdákat egymástól eltávolitod, és egy harmadik, feltöltött testet viszel közel, akkor az erõsebb töltésûnél nagyobb lesz a kitérés, a kisebb töltésûnél kisebb.
Tehát: egymást egyforma erõvel vonzzák vagy taszitják, a harmadik testet viszont töltésük arányában. Akár mennyire hihetetlen, de igy van, aki nem hiszi, ellenõrizheti. Én csináltam ilyen kisérleteket, Öveges professzor nyomán.
Pontosan mert a sok erõ ami a 2 testre közvetlenül vagy közvetve hat kiegyenliti egymást. De a fõ résztvevõ a gravitáció, ami a Föld felé vonza a "golyóidat".
Ha az egyik nehezebb akkor próbáld ki mi történik. ;)
Basic a vákumról se feledkezz meg! Az elektronszkóp is kisül a levegõn, az ionok vezetik az áramot.
De legyen!
Van egy gömb 2 C töltéssel és egy ugyanakkora 4 C töltéssel. A feelszínük legyen azonos. (Méret, sugár, anygag, stb. azonos)
Igy a Q=4 C töltésû gömb felszínén a térerõsség kétszer akkora mint a Q=2 C töltésû felszínén.
Miután az erõ nagysága a térerõsséggel egyenesen arányos és a távolság négyzetével fordítottan,
a két gömb alá az asztalra tett papírszelekéket a Q=4C töltésû szedi fel. Nyílván a kétszer akkora erõ miatt.
De ha Basic gyártottál volna már lézernyomtatót, vagy fénymásológépet, akkor tudnád ezt.
Mert ott is a különbözõ nagyságú töltések- ill. térerõsségek által létrehozott különbözõ nagyságú erõkkel irányítjuk a jó helyre a festékszemcséket.
Basic! Ne vedd a szádra a Öveges professzor Úr nevét! Fõleg, ha ennyire rosszul tálalod a látottakat.
A két gömb felszínén adva van egy-egy térerõsség. Ez a térerõsség a végtelen felé haladva egyre nagyobb sugáron egyre nagyobb gömbfelszínen oszlik el. Kétszeres sugáron a gömb felszíne már négyszeres, így a térerõsség negyede az elõzõnek.
Így kapunk két gömb terét amibe "belenyomjuk" a másik gömbön lévõ elektronokat.
A Q=4 C nagyobb elektronmennyisége miatt a másik gömb Q=2C töltését okozó fele annyi elektronra fog hatni egy erõ. Ez az erõ taszítja a 4C- felöl a 2C töltésût.
A Q=2C kisebb elektronmennyisége miatt a másik gömb Q=4C töltését okozó kétszer annyi elektronra fog hatni egy kisebb erõ. Ez az erõ taszítja a 2C- felöl a 4C töltésût.
A két erõ összege taszítja egymástól a két gömböt.
Na nem megmondtam! vazze te nagyon agyitoprony! Hát nem érted? az egyik térerõsségébe belenyomjuk a másik gömb elektronnyait! A belenyomás elött az elektronok egyenletesen oszlanak el a felszínen, a belenyomás után a másik gömbbel ellentét oldalra sodródnak. Ekkora ésszel mi vagy te? Szemafor?
Majdnem! Sõt! Fifikusnak is csak félig van igaza.
Hogy könnyebben megértsétek a két gömbtõl azonos távolságra helyezzünk 1 db elektront.
Nyílván a kétszeres térerõsség kétszer akkora erõvel fogja taszítani, mint a másik gömb kisebb térerõssége.
Ha viszont a labdákat toljuk a másik terébe, akkor is ez a helyzet, azzal kiegészítve, ahogy Fifikus írta, hogy a gömbökön "hátrébb tolódnak" az elektronok, de mindkét gömbön. Ezzel mindkét gömböt körülvevõ térerõsség alakja torzul, azaz már nem gömb alakú felszíneken lesznek az azonos térerõsségû pontok.
De a lényegen nem sokat változtat: két erõ eredõje-összege az amit a fonalakra felfüggesztett gömböknél látunk, és nem egy taszító erõ!
Én könnyebben értem két töltés közt létrejövõ kölcsönhatást, ha nem keverünk bele egy harmadikat.
Ha elfogadjuk hogy: Két pontszerû elektromos töltés (Q1 és Q2) között ható erõ egyenesen arányos a két töltés szorzatával és fordítottan arányos a közöttük lévõ távolság négyzetével.
Akkor - ha eltekintünk a minden más erõtértõl kölcsönhatástól - akkor ebbõl a kölcsönahtásból származóan mindkét töltésre ugyanakkora erõ hat.
Albertus, képes vagy válaszolni a kérdésemre, vagy tovább kerülgeted a válaszadást? Nem magyarázatot kértem, az elméletedet akarom próbára tenni. Tehát, hajlandó vagy válaszolni?
Az egyes gömbökre külön-külön milyen erõk hatnak, a te modelledben?
A=Súlyerõ(gravitációs erõ), B=Taszítóerõ, és a C=Fonal tartó ereje.
A<C ezért a fonal egy körpályán(2D-ben maradjunk) tartja a golyót, tehát nem szakad le a golyó. A fonal rögzitési pontja a kör középpontja. Ezen a körpályán tud mozogni a golyó, értelemszerûen a másik golyó a saját körpályáján mozoghat.
Rajzolni nem fogok: az eredõ erõk a golyókból húzott egymástól szét mutató vektorok melyek a körök érintõji.
Továbbra is várom a választ. Legyen az elrendezés olyan, hogy felõlünk nézve baloldalt Q1 töltésû gömb, jobboldalt Q2 töltésû, egyforma elõjellel, és legyen Q1 < Q2. A töltetlen gömbök lógnak, mert a Föld vonzza õket, a fonal pedig nem engedi leesni. A töltött gömbök ferdén állnak a fonálon. Milyen erõ hat például az elsõ gömbre? Miért úgy áll, ahogy?
Clio16, nincs körpálya, felejtsd el. A két gömb a fonálón lóg, de nem lefelé, hanem ferdén, egymástól kifelé (azonos töltésnél). Ezt látjuk, ha felépítjük a kísérletet. A rendszer áll, nincs gyorsulás. Miért is van ez, milyen erõk hatnak az elsõ golyóra?
Na jó, leírom, hogy mi történik. Csak hogy lássátok, mekkora hülyék vagytok. Utána befejezem a fórumozást addig, amíg nem vagytok hajlandóak elismerni a tényeket. Tehát: 1) Az elsõ gömbre a fonala hat, a gravitáció, és a másik gömb taszító ereje. 2) A második gömbre a fonala hat, a gravitáció, és a másik gömb taszító ereje
3) Nyilvánvaló, hogy a kitérés annál nagyobb, minél nagyobb elektromos erõ hat a gömbre, állandó hosszú fonalnál, súlynál, stabil asztalon végezve a kísérletet.
A 3)-at KISERLETTEL IGAZOLJUK: 3A) a töltött gömbhöz különbözõ nagyságú töltést helyezve (azonos távolságban) a kitérés más és más lesz 3B) a gömbhöz ugyanazt a töltés rakjuk, de a gömböt különbözõ képpen töltjük fel, a kitérés más és más lesz 3C) ha a gömb és az elhelyezett töltés nem változik, azonos távolságnál mindig egyforma a kitérés
Tehát a kitérés megmutatja, hogy a gömbre mekkor erõ hat. Ezt máshogy is megmutathatjuk: 4) A gömböt rugós erõmérõvel húzzuk. Minél nagyobb az erõ, annál nagyobb a kitérés. Egyforma erõnél egyforma a kitérés. Ehhez azonban lehet, hogy nehezebb gömböket kell használnunk, vagy a hagyományosnál finomabb erõmérõt.
Térjünk vissza a kísérlethez! Legyen két egyforma gömbünk, egyforma fonálon, azonos magasságból függesztve! Töltsük fel különbözõen! A kitérésük azonos nagyságú lesz!
Az elõzõekbõl következtetve ez azt jelenti, hogy a gömbökre azonos elektromos erõ hat. Amekkora hat az elsõre (a másodikról), akkora erõ hat a másodikra az elsõrõl.
A kisérlet otthon könnyen elvégezhetõ.
Javasolom, hogy mindenki, aki itt észt akar osztani, tegyen meg egyet az alábbiak közül: 1) Higgye el azokon a linkeken szereplõ adatokat, amely linkeket csatoltam 2) Illetve ha nem hiszi, végezze el ezt a kísérletet.
Ha egyiket sem teszi meg, nincs további értelme a vitának, mert akkor olyan az illetõ, aki azt hiszi, hogy a gyümölcs a ládában terem.
Irásaim nem vita tárgyát képezik, hanem ajándékok, azoknak, akik meg akarnak érteni egy szép, csodás világot. Ha visszautasítjátok, ti lesztek szegényebbek.
Engem nem gyõztetek meg zagyva, összefüggéstelen érveléseitekkel. Én sem akarlak meggyõzni titeket. Egy dolgot akarok, hogy ne vezessétek félre azokat a fiatalokat, akiknek van reményük, hogy okos, képzett emberekké váljanak. Utóbbi érdekében továbbra is küzdeni fogok. De nem itt, mert itt vagy olyanok írnak, akik nem szorulnak segítségre, vagy olyanok, akik nem érdemlik azt meg. Kivétel, ha valaki õszintén kérdez, és érdekli valamely probléma magyarázata.
Minden igaz amit írtál, mivel ezt már leírtam elõtted egyszer, egészen idáig... "Az elõzõekbõl következtetve ez azt jelenti, hogy a gömbökre azonos elektromos erõ hat. Amekkora hat az elsõre (a másodikról), akkora erõ hat a másodikra az elsõrõl."
Ez nem következik a fentiekbõl, mert nem elektromos erõ hat hanem az összeadódott erõ vektorok.
A szemléletedben a hiba. Gondolkodj ember.
Végül összeírom Albertus legkedvesebb szófordulatait, hogy lássátok, mekkora bunkó, és akiket becsapott, elgondolkozzanak, milyen színvonalon is állnak:
IDÉZETEK ALBERTUSTÓL:
Légyszíves gondolkodj! Még a hõegyensúly szempontjából sincs alapja az érvelésednek.
Ha pedig se képzettséged, se kisérleti tapasztalatod sincs, akkor javaslom, ne azon erõlködj, hogy hogyan tudnál butábbnál butább ellenvetéseket kiagyalni, hanem figyelj, és ha valamit mégsem értenél akkor kérdezz.
Különben nlátom, nem nagyon tanultál eddig az impulzusról, mert majdnem minden oktatási szinten a puska az egyik szemléltetõ példa az impulzustétel teljesülésére.
Mögöttem áll a sokéves tanári pálya, sok olyan diák okossága, mint amilyenekkel Te is megajándékozol. Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés. Az ezekbõl levont tapasztalatok összessége. Te mögötted.. Nem tudom, hogy mi. Azt látom, hogy képzésed erõsen hiányos, tapasztalatod nulla.
Akit tényleg érdekel a téma, de Basichez hasonlóan tényleg nem érti, az ezek után is nyugodtan kérdezzen.
Te hazudozol. De végtelen butaságodat látva megbocsájtok neked.
No igen.. Jól látod. Ha ezt az energiát pótoljuk (lengetõmotorral) és jó nagyra méretezzük, akkor el lehet tolni a Földet a pályájáról.. de nem szabad! Most jó helyen van!
Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál! Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.) Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!
Drága Bogaram! Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna. Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
Sajnos Basic még a tanulás, és nem az értés szintjén áll. Ezért is reagál úgy ahogy. Kavarodnak benne a fogalmak, inercia, rendszerek.. (Ha nagyon elront valamit, akkor azért nem hagyom szó nélkül.)
Hát ez az! Sok mindenrõl tanultál már, de képtelen vagy látni is azt amit láthatnál.
Úgy hogy ismételgesd.. De jobban tennéd, ha elötte kipróbálnád. Akkor nem ismételgetnél butaságokat.
Kisérletezz. Szemlélõdj, gondolkozz, és aztán vitasd azt amit olvastál. Ha utánna is ez lesz a véleményed, megbeszéljük, hogy hol rontottad el a kisérletet.
:) ne, de azért jó a film..
Erõ mégis van.. ergo a fizikád butaság. Légyszíves a butaságok kimondásától, leírásától tartózkodj.
"Ez nem következik a fentiekbõl, mert nem elektromos erõ hat hanem az összeadódott erõ vektorok.
A szemléletedben a hiba. Gondolkodj ember."
Sajnálom, de az erõ definíciójában van nálatok probléma, nálatok van szemléleti hiba. Az erõrõl itt olvashatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C5%91
Az erõ tehát egy adott tesre hat. Csak azokat az erõket adhatod össze, amik arra a testre hatnak, tehát: 1) Az elsõ gömbre ható kötélerõ, a gravitáció, és a második gömb taszítása összeadható, és ez hat az elsõ gömbre 2) A másodikra hasonló
A két elektromos erõ nem adható össze, mert NEM UGYANARRA A TESTRE HAT, ez a legelemibb hiba, ez általános iskolás probléma.
Zárt rendszerben a fellépõ erõk összege nulla. Igaz. Te csináltál egy kísérletet, amiben azt mondod, hogy a két test annak ellenére, hogy különbözõ erõvel töltötted fel õket, egyforma erõvel taszítják egymást.
Csak azt magyarázd meg hogy a többlettöltés ereje hova tûnik. (ha nem összeadódik)
"Te csináltál egy kísérletet, amiben azt mondod, hogy a két test annak ellenére, hogy különbözõ erõvel töltötted fel õket, egyforma erõvel taszítják egymást. Csak azt magyarázd meg hogy a többlettöltés ereje hova tûnik. (ha nem összeadódik)"
Egyenlõre a vita arra a szintre sûllyedt, hogy tényeken vitatkozunk. Az egyik tény, hogy a kisérletben a két test egyforma erõvel taszitja egymást. A problémám az, hogy hiába kezdem el fejtegetni (ahogy párszor megtettem), ha a tényt, amibõl kiindulunk, nem fogadjátok el.
Elõször tehát el kell fogadnotok, hogy a két erõ egyforma nagy. Utána szívesen elmagyarázom, hogy hogyan lehet ez. Ha látalanban nem fogadjátok el, akkor végezzétek el a kísérletet.
Mikike! Otthon elvégezheted a kísérletet. Direkt olyan változatot adtam, amihez semmi bonyolult dolog nem kell, csak cérna, ragasztó, grafitceruza, pinponglabda vagy bodzabél (esetleg aluminiumfoliaval bevont parafa, de itt az egyenlo sulyt nehezebb beallitani).
csakhogy nincsen olyan erõmérõm, mint neked ami megmutatja, hogy hol, milyen erõ van és ezek közül melyik, honnan ered vagy ha lenne is, biztos belekötnél, hogy nem hitelesítette a mérésügyi központ
de tényleg nagyon jó a példád valójában fogalmad sincs, mi az anyag mibõl áll a pinponglabda, milyen tulajdonságai lehet valójában fogalmad sincs mi az a töltés, mi hozza létre az erõteret és hogyan mûködik
vagyis ülsz egy szobában és megpróbálod kitalálni, honnan ered az alma
a különbség közted és albertus között, hogy, míg õ inkább csak kérdéseket tesz fel, te azt ordíbálod, hogy tudod az igazságot, amit csak te ismersz jól mindenki más téved
Mikike! Csináltam egy kísérletet, amit erõmérõ nélkül megcsinálhatsz. Ellenõrizheted, hogy nekem, vagy Albertusnak van igaza. Egyszerû. Innentõl már az a kérdés, hogy érdekel-e, kinek van igaza? Nos, érdekel? Elvégzed a kísérletet?
Én persze továbbra is azt mondom, amit eddig, ezt jól látod, mert én megcsináltam a kísérleteket, és én tudom kinek van igaza. Ellenõrizheted, de csak akkor, ha kíváncsi vagy az eredményre.
Persze tudom hogy félsz az eredménytõl, de ha bebizonyosodik az igazam, ne úgy tekintsd, hogy buta voltál, hanem úgy, hogy Albertus becsapott - egyszer!, de többször már nem fog tudni, és többször más sem, ezekkel a trükökkel. Figyeld, milyen átlátszó, ha sarokba szorul, gunyoros megjegyzéseket tesz, majd eltereli a szót. Ugye te nem akarsz ilyen lenni?
nagyon figyelmetlen vagy, senki nem allitotta hogy a ket ero nem egyenlo sot...
az a lenyeg hogy a ket test nem fejt ki erot egymazra, csak a korulottuk levo elektromos ter amit letrehoztal
egymasra akkor hat egyenlo erovel a ket test a newton 3. torvenye ertelmeben ha erintkeznek, a te kiserletedben errol szo sincsen
de Vehetunk egy masik peldat ami egyszerubb: a ket felfuggesztett test legyen egy vasgolyo es egy magnes
szerinted a vasgolyo vonza a magnest ugyanolyan erovel, de nem igy van csak a magnes vonza a helyzeti energiak egyensulyanak beallasa miatt ter ki a magnes a vasgolyovan megegyezo mertekben
Szerintem Basic-on el kellene végezni egy Voight-Kampf tesztet :D ( Szárnyas fejvadász/Blade runner :D )
(de én is ajánlanék neked, két, pofonegyszerû kísérletet: 1. állj ki egy térre és nézz fölfelé egy idõ után azt tapasztalhatod, hogy az égen egy kis fénygömb (nap) kering körülötted tehát akkor ez azt bizonyítja, hogy: A. körülötted kering a nap? 2. fogd a pingponglabdád és tegyél valamit az alljára azt tapasztalhatod, hogy ha elengeded, leesik róla akkor ez azt bizonyítja, hogy A. gömb alakú "tárgy" alján nem lehet élni, mert lepottyanunk róla?
... esetleg: B. túl kevés információval rendelkezel a világegyetemrõl?
én a B.-re tippelek, te hiába erõlteted nekem az A.-t)
Á értem, szóval ti nem hisztek a kísérleteknek! Rendben, itt befejezhetjük a vitát. Ezek szerint itt nem a fizikáról van szó, ez okozta az eddigi problémákat!! Értem, "leesett"! Csak megtévesztett a topic címe, mert úgy értettem, hogy a fizikai tételek érvényességét vonjátok kétségbe, de örömmel látom, hogy errõl szó sincs. Amit csináltok tehát egy játékos, tréfás csevegés, hogy milyen lehetne a világ, ha nem volna olyan, amilyen. Most már értem.
Nyilván ha fizika lenne, akkor hinnétek a mérésekben és kísérletekben, de errõl szó sincs nálatok. Rendben, így minden oké amit mondtatok, csak a topic címét kell megváltoztatni: "milyen lehetne a világ?"
Mivel ebben az elképzelt világ kitalálásában én nem vagyok jó, ezzel akár be is fejezhetem a részvételem a topicban. Csak hangsúlyozom, írjátok meg másoknak is, hogy ez egy elképzelt világ, nehogy félreértsék. Majd a biztonság kedvéért néha benézek, és erre felhívom az új fórumozók figyelmét.
értem, tehát úgy véled, körülötted kering a nap akkor az a te világod
Na... es innen ki tiltja mar ki mikiket?
Sziasztok!
Látom Basic nem szabadult a tévhiteitõl és azokat tényeknek állítja.
Kedves Basic tévedsz! Rettenetesen nagyot!
Nézzük mit állítasz: Két test erõvel hat egymásra és ez az erõ egyforma nagysággal hat mindkettõre, ezért azt állítod, hogy két töltés egyforma erõvel taszítja a másikat.
Szimuláljuk látható rugós erõmérõkkel a jelenséget! Legyen két, nyugalmi helyzetben 10 cm (azaz 0,1 m) hosszú, kék házas erõmérõnk. Mindkettõ nyelve 1 cm-es piros-fehér csíkokkal 10 részre osztva. Ilyeneket az iskolai demó készletben találunk. Az egyik 20 N a másik 10 N maximális értékkel, azaz az egyiken minden csík F=2 N erõt, a másikon minden csík F=1 N erõt jelent. a 2 N/csík szimbolizálja a Q=2 C töltés felületi térerõsségét, az 1 N/csík szimbolizálja a Q=1 C töltés felületi térerõsségét,
Miután a térerõsség hat a másik gömb elektronjaira, helyezzük a két erõmérõt az asztalra egymással párhuzamosan és kégeiket nyomjuk össze a kétoldalra helyezett vonalzókkal úgy, hogy a Q=2C-t szimbolizáló erõmérõ F=10 N-t mutasson.
Na moszt nagyon figyelj!
Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N
Ha az egyik vonalzó mögé erõmérõt helyezünk akkor ezen valóban F=15 N erõt mérünk.
De a két töltést szimbolizáló erõmérõ külön-külön: A Q=2C szimbolizálója F=10 N erõt, a Q=1C szimbolizálója pedig csak F=5 N erõt!
Miért nem egymás végéhez támasztottuk az erõmérõket?
Mert nem a térerõsséget hatnak egymásra! Mert nem a térerõsségek támaszkodnak egymásnak!
Hanem a térerõsség hat a töltéseket hordozó elektronokra!
Így a két erõ is párhuzamosan hat a másik gömbre, pontosan úgy mint az erõmérõk a másik vonalzóra!
A gravitáció, vagy a két, különbözõ hõmérsékletû egymással szemben lévõ 1-1 m2 -es felület esetén is ugyanígy van.
Hat egyiktõl erõ a másik felé, és egy másik erõ viszont irányban. A két erõ összegét érzékeljük taszító vagy vonzóerõként kettõjük között.
De ez (mint láttuk!) nem azt jelenti, hogy az eredõ mindkettõre egyformán hatna!
Kedves Clio16v16!
Nagyon jó az a kérdésed, hogy:"Hová lett a nagyobb töltés hatása?"
Igaz. Ha két egyforma nagyságú töltés (mindkettõ pl Q=1C) között F erõ ébred, akkor ha Q1=0,5 C és Q2=2 C vesz részt a folyamatban, akkor a szorzatuk már nem 1 ??? De bizony Q1*Q2=1 .. mint Q=1 esetében.
Vagyis az össz erõ most is ugyanakkora, de!
Nyílván a Q=0,5 C felületi térerõssége csak negyede a Q2=2 C töltésének, így egy-egy elektronra ható ereje is csupán a negyede, a Q2=2C töltés térereje által okozott erõnek.
Azzal együtt, hogy Basicnek abban igaza van, hogy ha a negyed térerõsség, hat négyszer annyi elektronra akkor ugyanúgy 1 azaz egy a szorzat, mint amikor négyszeres térerõsség a negyed annyi elektronra hat.
Amiben Basic téved, az az, hogy két erõ eredõjét egy erõként fogja fel.
Mindenkinek ajánlom: The God Particle: If the Universe Is the Answer, What Is the Question?
Külön érdekesség, hogy Basic a #475 -re még csak nem is reagált. Ennek fõ oka lehet, hogy vitathatatlan az ottani bizonyítás.
Azok kedvéért, akiknek a figyelmét elkerülte volna, kis kiegészítéssel:
Állítsunk egymással szembe (, síkjukat egymással párhuzamosan), két db egyforma (pl. 1 m2) felületû sík lemezt. Egyik lemez legyen T1=1000 fokos, a másik T2=3000 fokos hõmérsékletû. A hõáram (fotonáram) eredõje a magasabb hõmérsékletû lemez felöl az alacsonyabb hõmérsékletû felé valósul meg. Ezzel egyben a a fotonok által átadott impulzus mennyiségek eredõje ugyanebbe az irányba mutat. Az átadott impulzusmennyiség nyomóerejének eredõje úgy szintén.
Pedig triviális, hogy a magasabb hõmérséklet felöl érkezõ fotonok az alacsonyabb hõmérsékletû lemezt nagyobb erõvel nyomják mint a fordított irányba haladó fotonok. Azaz két lemez hat erõvel egymásra, mégis a két erõ különbözõ nagyságú. Pedig Newton törvénye szerint két test között ébredõ erõk iránya ellentétes, nagyságai azonosak.
Hát nem azonosak.
Aki vitatná, annak az erõk:
Legyen az egyik lemez L1 a másik L3 nevû. (1 jelenti a T=1000 fokot)
Így az L1-re ható erõk: saját hõsugárzásának tolóereje mindkét oldalán hat +F1 -F1 a másik lemez szembe nézõ oldalának sugárzása + F2 Az L2-re ható erõk: saját hõsugárzásának tolóereje mindkét oldalán hat +F2 -F2 a másik lemez szembe nézõ oldalának sugárzása + F1
Azaz eredõ L1-en F=+F1-F1+F2=+F2 eredõ L3-on F=+F2-F2+F1=+F1
Jól látható, hogy a két lemez más-más erõvel hat egymásra. Az eredõ F =+F1+F2 erõ taszítja szét a két lemezt.
Miután a gravitáció is sugárzással terjedõ erõhatás (annyi eltéréssel, hogy nem taszítónak hanem vonzónak tekintjük, ) ebbõl következõen ugyanazzal a móddal kell szemlélni az erõket, mint a lemezek esetén.
Remélem Basic józan esze a megértéssel felülkerekedik, és nem a mániákus "kinek van igaza" minden áron, azaz "szándékos hazugságok", "félrevezetés" és a szokásos: "Higgyétek el!" szövegekkel jön elõ.
ALbertus, gratulálok az #551-hez, szépen felépitett érvelés, nem is vitatkozok azzal, hogy a fantáziavilágodban ez igy mûködik: "Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N"
Persze, lehetne akár igy is. Az ne zavarjon, hogy a valóságban elvegezve a kisérletet nem így történik, de már leszögeztük, hogy ez csak egy fantáziavilág.
Persze abban is teljesen igazad van, ha a fantáziavilágot vesszük, akkor mindent "bizonyítani" kell, érvekkel, kiindulva bizonyos alpfeltevésekbõl. Nyilván ha a te alapfeltevéseidet elfogadjuk (az asszimmetrikus erõkrõl) akkor a feltevéseid helyesek.
Ja, a #475, persze, fantáziavilágodban lehente igy is, persze, legyen igy, ha igy DEFINIÁLOD a világodat, akkor persze igy van, nincs mit vitatkozni rajta.
Persze hangsúlyozzuk megint (a fórumot olvasók kedvéért) hogy ez a vita nem a kísérleteken alapuló fizika világáról szól, hanem egy fantáziavilágról.
Álljon itt azért az is, hogy ez a valós világban hogy van. Az ábrák itt láthatóak: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html Cikk az elektrosztatikáról: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/18het_fizika_fizika18.html
Ha beakadsztod az erõmérõket, a két erõ egyenlõ lesz, a gravitációnál rajzolt képnek megfelelõen (töltésnél is ugyanilyent lehet rajzolni).