kb 14 évesen olvastam elõször a Gurkha alakulatról. Azóta sok infót begyûjtöttem róluk. Irgalmatlan kemény kiképzésük van. Nem nagyon lehet már õket embereknek nevezni. Nem akarok most nyóc oldalt írni róluk mert mennem kell piálni.
A lényeg hogy akármennyire is jók (a legjobbak jelenleg) az elsõ német (náci) ejtõernyõsök nagyon durván elkenték a szájukat. Nem tudtak velük mit kezdeni. Ennyit jelent a hazaszeretet. Nem mindig a tudás gyõz.
a kard,kés könnyítését és rugalmasságát szolgálj elsõ sorba... a gyorsaság és az akár egy kézzel is kivitelezhetõ vágások miatt kezdték el alkalmazni. 20-30% is megtudta könnyíteni a penge súlyát és kevesebb anyag is kellett a kard/kés elkészítéséhez...
Egyetertek... Keves kes felel meg pl.olyan ellentmondo kovetelmenyeknek h egy suhintasra vagja at a 2 ujjnyi vastag faagat es utana papir vekony szeleteket lehessen vele vagni egy paradicsombol...(es persze fel lehet vele nyitni egy autot mint egy konzervet) Eddig egy ilyet lattam(Cold Steel Recon Scout) Persze az sem tokeletes..(ha egyaltalan van olyan h"tokeletes") Nekem nem jon be a kukri..igaz felelmetes fegyver..akarcsak a gurkhak.. :)
Azért a kukritól nem kell hasraesni, az adott nép egy jellegzetes késítpusa, mint a machete, vagy az indonéz krisz, de ide sorolható a skandináv késtípus is. Mind sok évezredes fejlõdésen ment keresztül, hogy az adott földrajzi területhez és felhasználási módhoz a legjobban illeszkedjen. Egy kukrival például kiválóan át lehet vágni vékony cserjéket egy suhintásra, esetleg levágni a gonosz ellen fejét, de faragni, finomabb munkákhoz már kevésbé alkalmas, nem is az volt a feladata. A skandináv késeknél a famegmunkálás fontos szempont volt, tehát azok kisebbek, nem erdõket irtanak ki velük a Johansson nevû helyi rambók egy csapásra, hanem a vágás a fõ céljuk. Olyan, hogy ideális, vagy legjobb késtípus nem létezik. Csak arról lehet beszélni, hogy mi a legjobb kompromisszum, melyik tulajdonságot rontják el, hogy a másikat javítsák. Tipikus példái a designkések, vagy "kéjgyilkoskések", amik általánosságban W kategóriás akciófilmekben tûnnek fel a rosszfiúk kezében, ahol egy szimpla bicska nem mutatma jól, és nem lenne eléggé vérszomjas vele a 28szoros tömeggyilkos. A katonai késeknek sok szempontnak kell eleget tenni. Elsõsorban jó szúróképességgel kell bírniuk, ehhez nem árt egy erre alkalmas hegytípus, és egy vércsatorna is jól jöhet a pengébe marva. A vágás megint nem elhanyagolható, ehhez megfelelõ éltípus szükséges. Például nem mindegy, hogy a kés éle egy vagy két oldalról van élezve, milyen ívben fut fel hegyre, csak az penge alsó, vagy felsõ része is élezve van-e. A fogazott élek nagyon jól jönnek, ha zsinórt, drótot kell vágni, esetleg fát, de egyéb esetben rontanak a vágás hatékonyságán. Ezért szoktak kombinált életek alkalmazni pl. Aztán egy katonai késtõl elvárható, hogy lehet vele fát megmunkálni, faragni. Ide a recézett él kifejezetten hátrányos, de a fûrészeléshez meg szükséges. Egyszóval sokan sokféle kést tartanak ideálisnak, ki mit választ, egyéni ízlés és feladatkör függvénye. Egy ejtõernyõs várhatóan nem machétével fog ugrani a sivatagban, de a dzsungelbe sem a 8 cm-es svájcibicska a megfelelõ (francia változatában széria a kihajtható fehér zászló). Na, kicsit hosszú lett, de kikívánkozott. :)
Ez jó. Irakban vagy az afgánoknál nincsenek? Lehet azért szerencsétlenkednek még mindig ott:)
A hasból kinövõ majomágyú a hurka katonák legfélelmetesebb fegyvere! Olyan kemény, hogy elvonja a vért az agytól, és a nyaki izmoktól, ezért lóg a feje.
1ébként a normál lövedék is, mikor becsapódik a testbe, olyan lökéshullámokat indít meg, h durva látni! Mintha kocsonyába lõtték volna. Utána pedig mégis "csak" az eltalált szerv sérül, mert a rugalmas szövetek sokmindent kibírnak.
".45 ACP lövedék útja a ballisztikus gélben." (a gél ellenállása megegyezik az emberitestével.)
én olyat is olvastam, hogy a lövedék rezonanciája is kiválthatja az erek szétpattogását a testben, szal ha az AKban olyanfajta töltények vannak akár az is elõidézheti
nem az ak-ra írtam, csak úgy ámblokk, hogy nem kell lenézni egy fegyvert azért mert netán régebbi.
A gurkha katonákról asszem a Frei készített 1x filmet, nem? Nekem úgy rémlik. Érdekes volt, addig még nem is hallottam róluk.
Természetesen nem csak a lökéshullámtól hal meg vki, hanem attól is, ha 1 lövedék leszakítja vmelyik testrészét.. ugyanis 90% h nem tudják elszorítani az ütõereket.
ez a lövedéktõl is függ...van olyan aminek az elején kis mélyedés van és kilövés után odasûrûsödik a levegõ, becsapódás után elszabadul és szétrobbantja az ereid
+ állítólag még az SAS-ben,és testvéralakulatánál az SBS-ben is szolgálnak 1-2-en. Pedig oda tényleg csak a legjobbak legjobbjai kerülnek be.
nem de sok esetben nem a találat okoz halálos sebet, hanem akkora ütést mér a véráramban (ez leginkább sniper fegyverekre jellemzõ, de megeshet erõsebb karabély vagy támogatófegyvereknél is) szóval akkora ütés mér, hogy a túlnyomás miatt egyszerûen szétpattannak az ereid, és minden fele folyik belül a véred... de ezt " ADAM II " jobban tudja ;) értsd ha kézen-ha lábon-törzsön talál el, szinte akárhol akkor is véged van...
janek - a bf2 egy árkád majomkodás :) nevetgélni jó, inkább kimegyek aztán lövök as-el -.- de tényleg ON!!! /ezért írtam én 600-700 métert, hisz odáig még reális esélye van egy jó célzónak eltalálni a célt (attól függ mekkora :D)
Tudom, de ha véletlenül eltalál valakit 1500m-en belül, az még biztos halálos.
ja igen... lehet hogy régi, lehet hogy öreg, lehet hogy van nála újabb de attól még ugyan úgy átlövi a falat mint régen, ugyan úgy halálos akár 600-700m rõl is mint régen, ugyan olyan strapabíró mint régen, stb.stb.stb.
l85öt tényleg sokat szidják a britket, kár érte, ettõl függetlenül a kedvencem... ak-ra meg csak annyira, hogy ismerõm irakból hazajött, és mondta hogy lenézte õt a többi nemzet pár nagyképü izomagyú harcos katonája hogy ak-val van kinnt, és kérdezték hogy miért ezzel a régi típisu fegyverrel van, erre Õ " hát majd gondolkodj el ha kifogy a lõszerünk, te várhatsz egy bokorban a municíóra, én majd inkább lehajolok és veszek a földrõl párat magamhou " :D
nameg, sok-sok spec osztag megy keletre ak-val, még ha netán nekik jobb fegyvereik is vannak, és az ok az a hangja, helységharcnál így nem tudják a banditák hogy most ki kicsoda, és ki van velük ellenük, míg az adott osztag jól megszervezett taktikájának-kommunikációjának-összeszokottságának hála tudnak mindent egymásról, igy azért könnyebb a mészárlás, mintha tudnák hogy hol vannak :)
a 2 képen 2 különbözõ fegyver van, de igen a felsõ az L85, a lenti pedig a könnyû támogató,
hát igen van 1-2 vicc a netes fordítókban a magazin a tár, a hordó pedig a belsõ csövet jelöli :)
L85 egyén fegyver Kaliber 5.56 mm A súly 4.98 kg (megrakott magazinnal és irányzótávcsõvel) Hossz 785 mm Hordó hossz 518 mm Muzzle Velocity 940 m/s Feed 30 magazin körül Hatásos lõtávolság 400 méteres Cyclic Rate Fire 610-775 kerekedik perc
bocs a pontatlan forditásért,de web forditóval csinálom!!!
A hadsereget jelenleg bevetik több mint 80 országban a világ körül. A bevetések teljesen mûködõ bevetéseknek való egyetlen katonai tanácsadókról változnak erõben. A térkép lent mutatkozik az az országok akörül a világ körül, ahol a Brit Hadseregnek vannak a csapatai, mûködõ körutakon vagy jelentõs edzõ gyakorlatokon vetettek be bármelyiket.
a zöld terepszín ami az erdõben jó :) DPM lenne az angol hivatalos, mint a lenti képeken.
"DPM: Four-colour 'disruptive pattern material' camo used by the British military since the 1960s. This pattern is particularly well suited to British woodland, coniferous and broadleaf forest environments. There is also a two-colour desert variant."
mivel az L85-ös angol csúzli 1 rakás szar(irakban nagyon nem szeretik a bakák) gyorsan szereznek mást. érdekes egymás mellett a sivatagi és a woodland ruha viszont.
nagyapám egész életében szolgált (nem akarok baromságot mondani rangra értve, majd utánajárok ha érdekel, de azt tudom hogy itthon már nem volt hova lépnie, ezért hívták ki szovjetúnuóba, akkor vált el mamámtól, nem is láttuk azóta) mamám 3testvére, mind 5-5-5 évet húztak le, nõvérem pasija, most szakaszvezetõ, 15éve a honvdéség motorjában van, dédpapám szintén egész életében katona volt... és hát, én is oda készülök 2év múlva ;]
Így van. Csak az a jó katona, akinek harmadíziglen is katona mindenki a családjában és számára nem is létezik más alternatíva az életére, mint szolgálni!
Falkland-hoz hozzá kell tenni hogy a srácok el se indultak csak az angolok híresztelték hogy mennek, ezt megtudva az argentínok megadták magukat, legalábbis 1 dok filmben ez volt :)
nekem ez teccik : "Még Margaret Teacher miniszterelnöksége idején, a jelentéktelen Falkland-szigetekért vívott angol-argentín „háború” idején legendáriumok szerint a harcedzett dél-amerikai katonák fegyverüket eldobva futottak arra a hírre, hogy a legendás angol gurkhák jönnek ellenük."
A múltkor volt a tv-ben a Michael Palinel a Himalájáról sorozat. Ez a toborzás is épp benne volt. Rettegett mint a nyárfalevél. :-)
A katonákat magukat Nepál égbe érõ hegyei között toborozzák, például a Mount Everest környékén. Parancsnokaikat az angol Királyi Katonai Akadémián képzik ki, Sandhurst-ben.
Lehet, hogy ez csupán egy legenda, de az tény, hogy az angol hadsereg egyik legelitebb alakulata már a gyarmati idõk óta a nepáli gurkha alakulat. A gurkák India, Nepál és az Egyesült Királyság által kötött 1947-es háromoldalú szerzõdés alapján az indiai hadsereghez kerültek. A gurkák egy nepáli eredetû elitalakulat, mely az 1815-tõl a brit gyarmati hadseregbe is integrálódott és máig létezik. Részt vettek a Falkland-szigeteki bevetéseken, az Öböl-háborúban, de harcoltak Boszniában, Koszovóban, Sierra Leonéban és Afganisztánban is. Az elmúlt mintegy 200 évben körülbelül 60 ezer gurka vesztette életét különbözõ harcokban a britek oldalán. Csak a legutóbbi idõket idézve 1999-ben a gurkhák ott voltak Koszovóban, majd pár hónap múlva Kelet-Timorban is, ahol a kitört zavargások lecsillapítására soknemzetiségû ENSZ erõket vetnek be. A brit csapatok közül most is elsõként a gurkák érkeztek Dilibe és az ausztrálokkal együtt kb. egy hét alatt jelentõs sikereket értek el. A katonákat magukat Nepál égbe érõ hegyei között toborozzák, például a Mount Everest környékén. Parancsnokaikat az angol Királyi Katonai Akadémián képzik ki, Sandhurst-ben. Az angol parancsnokok kötelessége, hogy kiválóan megtanulják a gurkhák anyanyelvét, mivel ez a parancsnoklás nyelve is. A katonák legendás kitartásuk mellett kiválóak a dzsungelharcban, képzett fegyverszakértõk és kiváló taktikusok. Legendás fegyverük a kukuri vagy kukri, egy kb. 40-50 cm hosszú különleges kés, ami bár ócskának tûnik, de a gurkák hagyományos fegyverzetéhez tartozott és tartozik ma is. Természetesen borotvaéles. Nepálban készül, ott is fõként Dharan városában. A késkovács mester neve bishvakarma. ( www.army.mod.uk/brigade_of_gurkhas/) Egy-egy kést hetekig készítenek el, amíg tökéletes nem lesz. Minden csapatjelvényükön természetesen van legalább egy ilyen kés. Gurkák a Brit Hadseregen kívül pl. a szingapúri rendõrség vagy a brunei szultán szolgálatában is állnak. Pár éve még jelentõs kontingens állomásozott Hong-Kongban, de a Kínához való visszacsatolás elõtt sokan távoztak közülük. Nem mindenki, többen maradtak: Nepálban ugyanis nehezen tudnának visszailleszkedni az ottani életbe, viszont speciális tudásuk alapján a hong-kongi személyi biztonsági szolgáltatások elsõ vonalában foglalkoztatják õket. Sok éves katonai szolgálat után a legendás harcosok nyugdíjba vonulnak és öregségükre visszatérnek szülõföldjük hatalmas hegyei közé, ahol az õket alkalmazó (angol, indiai, stb.) hadseregtõl kapnak havonta nem kevés nyugdíjat életük végéig. Érdekes, hogy Nepál bevételeinek több, mint 15%-a az így utalt nyugdíj…