minden képes megváltozni, az emberiség is.. akkor nem fog ha nem teszünk érte, vagy azt hajtogatjuk hogy úgyis mindegy
igen, lehet hogy így van ahogy mondod.. viszont ha tudjuk hogy ártunk akkor nem addig KELL elmennünk amíg a Föld/természet majd leszabályoz minket.. magunkat kell visszafognunk nem elsõsorban a saját érdekünkben, és nem utolsó sorban abból a szempontból hogy nem csak mi élünk itt és nem csak a mi kiváltságunk az élet, ez az egész rendszer nem értünk van
Az emberiség sosem fog megváltozni. De szerintem a Földet nem kell félteni. Ha elképzelitek a bolygónkat úgy, mintha egy fajnak az egyede lenne, akkor sok minden megvilágosodik. Olyan, mintha egy betegség lennénk a Földön. És a Föld erre lázzal válaszol, egyenlõre...:) Mi fogjuk a rövidebbet húzni, csak sok-sok idõ kérdése.
olvastam a blogodban ezt a bejegyzést (is).. nálunk is hasonló a helyzet.. én azt gondolom nem szabad ajtóstul rontani a házba.. ha támadod, lerohanod, védekezni fog mindenáron és végig sem gondolja.. illetve ha elveszel valamit, adnod is kell valamit hogy kitöltsd a helyét.. legyen, legyenek alternatv megoldási javaslatok.. szerintem vannak biokertészkedõs könyvek.. a szüleim részben már csinálják ezt, például a gyümölcsfák tövébe valamilyen virágot ültetnek (nem tudom mi a neve) amit nem szeretnek a hangyák, ezért nem másznak fel a fára hogy megvédjék a levéltetveket, így a katicák gond nélkül eltakarítják azokat..
a mi szintünkön is meg teheti az ember ami tõle telik.. nem permetez, nem irt fölöslegesen, nem veszi el/meg ami igazából nem is kell neki, nem eszik az apja méreggel permetezett gyümölcsébõl, törekszik a kevés szemét termelésre, nem kérek mûanyag szatyrot ha bevásárlok és ha rám akarják tukmálni hogy "de van bõven" akkor elmondom hogy nem támogatom a (mûanyag) hulladéktermelést, nem veszem el a szórólapokat.. stb ha valaki megkérdezi miért, elmondom én hogy látom.. ha szóba kerül beszélgetéseknél, elmondom mit gondolok.. minél többen élnek hasonlóképpen, annál több emberhez fog eljutni szép lassan..
A kertünkben lévõ állatoknak meg már most rossz. Pl. lefújja apám a virágzó fákat permettel monilia ellen és ugyebár méhek meg akkor porozzák be. Persze hiába mondom neki, hogy a méhek is ugyanúgy nagyon fontosak, nem érti meg...hisz ha a méhek kihalnának, akkor az emberiség 4 év múlva kipusztulna. Apám erre csak hisztizik és hogy ne szóljak bele, ha meg nem tetszik, akkor költözzek el szöveg. Na, szerintetek hogy lehet egy ilyen gondolkodású embert megváltoztatni? Sehogy...reménytelen... :(
Mi szintünkön sajnos még semmit. Majd talán pár év múlva... Én is próbálom, de sajnos a mai ember értelmi fejlettsége még nem érte el azt a szintet, mikor ezt meg is érti és véghez is viszi. Tisztelet természetesen a kivételnek. Pl. apámat már régóta próbálom meggyõzni arról, hogy ne mérgezzen minket a permetezéssel, de hiába. Egyszerûen abban a kommunista világban nõtt fel, amikor ez kötelezõ volt(mert kellett a maximális terméshozam stb...) és annyira benne van még mindig, hogy egyszerûen az ilyen idõs embert már nem lehet megváltoztatni....sajnos, így én fogom nagy valószínûséggel megszívni késõbb a sok vegyszeres növény miatt.
igen az jó volna.. de a "mi szintünkön" mit tehetünk az ilyen dolgok ellen?
én a magam részérõl nem vagyok megszállott és fanatikus, viszont próbálok az "élni és élni hagyni" elv szerint élni és ezt sugallni minél több ember felé, bízva abban hogy lesznek akik megértik a lényegét, aztán talán õk is továbbadják
Csak mert a komposztálás rövid idejû, éppen az a lényege! A természetben pedig vannak olyan természetes anyagok is - pl. szõr, toll, erõs diszulfid hidakkal - amiket nem lehet így hasznosítani, hosszabb távon bomlanak.
"Azoknak is igazuk van, akik dühöngenek a kutyapiszok miatt, de kérdem én, hogy ugyanilyen dühös akkor is amikor az út szélén eldobott szemetet talál, vagy taknyos papír zsebkendõt hord a szél a városban, a buszmegállóban térdig ér a csikk és cigarettásdoboz vagy éppen csokipapír, hogy a címzetes nylon zacsikat már ne is említsem. Vajon ugyanilyen felháborodással kommentálja a mocskot amelyeket mi emberek hagyunk magunk után nem pedig azok a nyomorult állatok. Pedig minket nem az ösztöneink hajtanak, csak a saját igénytelenségünk. Javaslom hát a tisztelt hozzászólóknak, hogy mielõtt a pokolra küldené az állatokat, ugyanilyen vehemenciával essen neki a maga után trágyadombot hagyó emberállatnak is."
Ha már függetlenedünk a nagy multiktól, akkor érdemes megemlítenem sokunk kívánságát is, hogy pl. az utcalámpákon legyen önellátó szoláris áramfejlesztó, vagy, hogy a nagy közintézmények - kórházak, iskolák, irodaházak stb legyenek napkollektorokkal felszerelve, vagy a geotermikus energiát kihasználva fûtsenek bennük, vagy az Unió ahelyett, hogy csak cégeket hajlandó támogatni pl. az általad bejelölt link alapján is, inkább támogassák az embereket, hogy azok a családi házaik, társas házaik stb kifûtésére megkapják ingyenesen, vagy csak alacsony árakon a napkollektorokat és beszereléseiket. Vagy, a falvak, városok álljanak össze, és mindenféle cégek meg haszonérdekek nélkül támogassa meg az Unió a szélturbinák létesítését ahol csak lehet.
Ja és elfelejtettem írni, már tojnak vagy két hete, ilyen óriási tojásokat még nem láttam, legalábbis csak tévében láttam eddig. Jó négyszerese az átlagos tyúktojásnak. Ha feltöröm, olyan sárgája van mint egy nagy gömb Ja és már süteményt is ettem libatojásból, kitûnõ! Sztem jobb, mint tyúktojással..
Sikerült lebeszélnem apámat, hogy ezentúl ne vegyen virágot nõnapra, anyák napjára, névnapra és születésnapra, dejó![örül] Ja és nagyon örültem, hogy ma virág helyett bon-bont vett. Ezután mondtam el neki, hogy jó lenne, ha ezentúl is így lenne. Elmondtam neki az érveimet: Egyrészt ugye ott van a termeléses növénytermesztés, sok vegyszerrel, hogy minnél hamarabb megnõjjön, és ezenek a növényeknek ugye kell a hely, ezért helyet csinálnak nekik azzal, hogy kivágnak minden más növényt a területen. És ráadásul a sok vegyszertõl elmegy az illata, így egybként sincs értelme, de ezáltal, hogy nem veszünk ilyen virágokat, ezáltal támogatjuk a környezetünket és ellenezzük a környezetkárosító hatásokat. Ráadásul két nap múlva el is hervad a vázában. Így kidobtunk sok pénzt egy környezetszennyezõ, kíméletlen módszerre, ami csak két napig tart. Amúgyse szerettem sose az ünnepeket, mert akkor sokan felesleges dolgokat vesznek meg, mert szinte kötelezõ. És annyira jó lenne, ha Ti is terjesztenétek ezt az ismerõsök között, hogy minnél kevesebben vegyenek virágot a boltokban. A virág a természetben szép, a saját helyén, nem egy vázában, dísznek két napig.
Ehhez kapcsolódóan egy info amit nemrég néztem: Az emberi szem szögfelbontása 1 szögperc, ezért az ennél kisebb szög alatt látható dolgokat nem tudjuk megkülönböztetni egymástól. Emiatt legalább 100 km-esnek kell lennie egy képzõdménynek ahhoz, hogy meglássuk a Holdon :)
Heppi börszdéj! Láttam fényképeidet, csodaszép képek vannak a csillagda mappádban. ^^ Nem is tudtam, hogy érdekelnek Téged a csillagok.... Akkor ezzel a képpel kívánok boldogat Neked:
Úhh mennyi madár! Tök jó :) Én is etetem õket, hozzánk a tengelicek, cinkék, verebek jönnek, de pár napja láttam ismét (ebben a szezonban elöször) megyvágót is. Meg volt zöldike pár hete. Pintyek nem járnak errefelé.
Madarak nagyon nem találnak táplálékot, egyedül nálunk, mert mindegyik idejött a környékrõl és annyira veszekszenek az ételen, mint akik rég ettek. Szerintem rajtunk kívül más nem rak ki a környéken nekik magvakat....
Hibridpintyet találtak Baranyában 2010.02.07. 15:54 - MTI
Az erdei és a fenyõpinty hímjének jegyeit viselte magán az a madár, amely egy pécsi gyûrûzõ hálójában akadt fenn a közelmúltban. Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetõje elmondta, a látható jegyek alapján a két faj keresztezõdésébõl származó hibridként határozták meg a példányt. Az irodavezetõ tudomása szerint nincs hazai adat ehhez hasonló esetrõl. Füsti és molnárfecske hibridjével azonban már találkoztak. Az állat feltehetõleg egy északról érkezett példány lehetett, mert a fenyõpinty hazánkban nem fészkel. A madár egészségesnek tûnt, bár nem szaporodóképes. Már csak azért sem lehetnek termékeny utódjai, mert feltehetõen nem tud párba állni. A tojók ugyanis nem tudják elfogadni, hiszen valójában se nem erdei, se nem fenyõpinty, magyarázta a szakember.
Elnézést, erdei pintyet írtam, fenyõpinty helyett. Szóval fenyõpinty szokott etetõnél lenni: (Õ, fenyõpinty csak télen van itt, erdei pinty viszont nyáron is itt van és költ, de fenyõpinty nem költ itt. Erdei pinty pedig nem megy etetõk közelébe állítólag.)
Hát verebek nálunk most nem igen vannak, inkább meggyvágó, zöldike, tengelic, erdei pinty, cinege, kék cinege...szóval ilyen érdekesebb madarak. Ha veréb van, az is inkább mezei.
Vizsgálatot indítanak az interneten hírnevet szerzõ láp ügyében?
Petíciót adott át a zöldtárcának a dunakeszi tõzegláp megmentése érdekében több civil szervezet kedden Budapesten. A dokumentumot Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára vette át, aki megígérte, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben.
A civilek a petícióban arra kérik Szabó Imre környezetvédelmi minisztert: indítson felülvizsgálati eljárást, amellyel tisztáznák, hogy a természetvédelmi hatóság miért szüntette meg a dunakeszi tõzegláp védettségét. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség 2009 nyarán sorolta át a területet, egy külsõ szakértõ véleménye alapján. A zöldek ezt már csak azért is tartják aggályosnak, mert egy évvel korábban még maga a fõfelügyelõség nyilvánította védettnek a területet. A talajvizsgálatok megállapították ugyanis, hogy tõzegláp-képzõdés van a helyszínen, ami a természetvédelmi törvény alapján automatikusan védettség alá esik.
A petíciót az Élõlánc Magyarországért, a Dunakeszi Tõzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, a Levegõ Munkacsoport, a Civil Dobogó Szív Egyesület, a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület, a Dunaparti Környezetvédõk Egyesülete, a Levegõ Munkacsoport, a Lehet Más a Politika, a Magyar Madártani Egyesület börzsönyi csoportja, a Pest Környéki Madarász Kör, a Piliscsabáért Egyesület, és a Tavirózsa Környezet-és Természetvédõ Egyesület mellett 3200 magánszemély is aláírta.
Kling István, a szaktárca államtitkára azt ígérte: megvizsgálják az ügyet illetve feltárják a terület természeti értékeit. Ha a felmérés valóban tõzeglápot jelez a környéken, várhatóan bejegyzik a védelmet a területre - mondta a Független Hírügynökségnek Sarkadi Márton, az összefogás egyik szervezõje.
FH
mielõtt beléptem a topicba pont azt akartam beírni: Az IPM-ben egy kétoldalas cikket szántak erre (csak a problémát vetették fel).
hát... ha úgy istenigazából rágágognak az idegenekre, a fél falu hallja õket
amúgy itt "régen" (még néhány éve) megszokott volt, hogy libák hada vonult végig a falun, reggel ment a libapásztor, a nyitott kapukon meg szegõdtek a libák hozzá. Egész nap kint volt velük a falu határában a kis tónál, majd este vissza terelgette õket, a libák meg maguktól ki-ki honnan jött reggel, oda totyogott vissza. Kár, hogy ennek az idõnek már vége :/
Nagyon szépek! :) Ha megtehetném én is szívesen foglalkoznék állatokkal, mezõgazdasággal csak hát sajnos ezekbõl nem lehet megélni..azt mondják legalábbis. :(
Amúgy én is városban születtem, egész életemben város(ok)ban éltem, csak nem rég vok vidéken, és nem kívánkozom többé városba :D .. nagyon élvezetes pl. reggelente etetni õket, törõdni velük, legyen szó baromfiról, nyúlról, stb.
Van egy kutyám és két libám. Igen, a két libát is háziállatnak tartom, mert nem engedem, hogy levágják, annyira megszerettem õket. Inkább megvárom, amíg tojásuk lesz és megül az egyik, majd ha kikelnek azokat a libákat nem bánom, ha akármit csinálnak majd velük, de ezt a kettõt nem hagyom. És olyanok, mint a házõrzõ, mert hangos gágogással jelzik, ha akárki a közelükbe kerül.