Ideje gondolkodok a téma nyitásán, bár én csak egy érdeklõdõ laikus vagyok nem szakmabeli. Érdekelnek a régen élt élõlények, és ezek megtalálása fosszíliák, lenyomatok formájában. Remélem a topik nem fog kihalni.
Amiért mára esett a topiknyitás 125 éves az ELTE Õslénytani Tanszéke ebbõl az alkalomból a holnapi napon (szerdán) egész napos elõadássorozat lesz. Az elõadások nyilvánosak, a szervezõk minden érdeklõdõt szeretettel várnak. A belépés ingyenes. Akit érdekel a téma és van ideje/lehetõsége annak mindeképpen érdemes ellátogatni.
Program
9.00 Galácz András tanszékvezetõ: Üdvözlés 9.10 Orosz Magdolna rektorhelyettes: Köszöntés 9.20–11.00 Tudományos elõadások 9.20 Magyar Imre: A bükkábrányi mocsáriciprus erdõ rétegtani helyzete és kora 9.40 Kázmér Miklós: Eltemetett mocsárerdõ a bükkábrányi felsõ-pannon rétegekben 10.00 Kordos László: Szárazföldi emlõsökre alapított neogén és kvarter rétegtani rendszerek 10.20 Velledits Felicitász: A triász zátonyközösségek evolúciója 10.40 Géczy Barnabás, Kovács Zoltán és Szente István: Új toarci szelvény a Gerecsében: Süttõ, Kis-Teke-hegy 11.00–11.30 Kávészünet 11.30–13.10 Tudományos elõadások 11.30 Görög Ágnes: Segíthetik-e a foraminiferák a kallóvi/oxfordi határ kijelölését a Dél-franciaországi savournoni szelvényben? 11.50 Szinger Balázs: Kora-kréta foraminiferák a Mecsekbõl 12.10 Kecskeméti Tibor: Hantken Miksa nummulitesz-gyûjteményének tudományos és nomenklaturai revíziója 12.30 Monostori Miklós: Oligocén õskörnyezet magyarországi kagylósrák faunák alapján 12.50 Tóth Emõke: A budapesti Ludovika tér szarmata rétegeinek mikrofaunája 13.10–14.00 Ebédszünet 14.00–15.40 Tudományos elõadások 14.00 Pálfy József és Tomas Robert: Típusok a patakból: az Alsórákosról (Persány-hegység) leírt kora-jura ammoniteszek revíziója 14.20 Vörös Attila és Dulai Alfréd: A Bakony-hegység jura brachiopodái: rétegtani eloszlás és diverzitás-változások 14.40 Szabó János: Az ausztriai Salzkammergut tartomány Hierlatzi Mészköveinek csigái 15.00 Galácz András és Szente István: Papp Károly Kaukázusból leírt középsõ-jura ammoniteszeinek és kagylóinak revíziója 15.20 Szives Ottilia: Fekete foltok a kréta ammonitológiában: a Zuluscaphites (van Hoepen, 1955) nemzetség 15.40–16.00 Kávészünet 16.00–17.40 Tudományos elõadások 16.00 Dunai Mihály: Palaeacis cyclostoma Phillips, 1836, egy különleges korallfaj a nagyvisnyói felsõ-karbon agyagpalából 16.20 Õsi Attila és Fõzy István: Nopcsa báró elveszett pteroszaurusz leletei nyomában 16.40 Makádi László: A második ismert édesvízi moszaszaurusz Dél-Franciaország felsõ-krétájából 17.00 Rabi Márton és Botfalvai Gábor: Késõ-oligocén ragadozó emlõsök Máriahalomról 17.20 Bosnakoff Mariann: A pannon otolithok 100 éve és most 17.40 Galácz András tanszékvezetõ: Zárszó
Engem az a kérdés foglalkoztat hogy mi lett volna ha nem halnak ki? :)
Akkor most nem írtad volna ezt a hsz-t. :)
Mellékesen régebben(alsós általánosként) engem is érdekeltek a dinoszauruszok, volt egy rakat könyvem. :) Mára már nem kifejezetten izgatnak, de az az elõadás sorozat érdekes lehet.
Igen tanultam. Én is csak az általános információkat, felületesen. Mélyebben nem tudtam megismerni az õslénytant sajnos. Ahhoz nagyon sok idõ és önszorgalom kell, no meg sztem segítség is.
Érdekes. Kb. a '80-as évek közepén hallottam-olvastam elõször ilyen és hasonló óriás humanoid leletekrõl, azok eszközeirõl (D-Amerika, Európa). Ezzel ellentétben nem vitatja senki az Afrikában talált törpe termetû törzsek létezését. Jó régóta tart ez az átverés.
Lehet, hogy tûzokádó sárkányok nem éltek, de még az sem kizárt, hogy van valóságalapja a népmeséknek, hiedelmeknek, vagy akár rémtörténeteknek (chupaccabra, óriás tintahal). Ahogyan megtaláltak néhány Biblia által említett helyszínt, beigazolódtak az ott említett történések, valódi személyekrõl tesznek említést, miért lenne hihetetlen az óriások létezése akor, ha a biblia is foglalkozik velük. Sõt, még életkörülményeiket, habitusukat is tárgyalja.
mert ha ezt elfogadná a tudomány, akkor összedõlne az egész elméleti rendszer amit eddig felépítettek, mint egy kártyavár. azt pedig nem engedhetik meg. amúgy számtalan ilyen és hasonló dolog van. ha már a mahábáratánál tartunk, itt van pl hanumán hídja. egy híd india és lanka közt, amit szintén nemrég találtak meg. hasonlóan az óriás emberhez, Gatódkacsához, ez is egy õsi hindu legenda, ráadásul ugyan az a történet. vitatkozni nincs értelme, van aki elhiszi, van aki nem. bár egy csontvázat még csak-csak, de egy több száz km-es hidat odahamisítani... hát ez is egy lehetõség :)
Már miért dõlne össze? A tudomány alaptétele egyrészt a kételkedés, másrészt az új utáni loholás. Csak a sci-fi és a tudomány közt az a különbség, hogy a kiinduló pontnak valósnak kell lennie az utóbbinál: egy apró fogózkodóból kiindúlva halad elõre, bõvitve az ismereteket, információkat, mig a sci-finél egy kialakult elképzeléshez keresnek fogózkodókat!
megfeledkezel a borotva-elvrõl, ami a tudomány egyik alapvetõ elve. egy óriási embercsontvázzal nem tudnak mit kezdeni, mert azon kívül h van, nem tudnak köré logikus szálakat szõni. csak úgy lóg a levegõben. majd egyszer, 1000 év múlva lehet h rájönnek valamire, amivel meg tudják magyarázni, de addig hivataosan kacsa az egész.
Ez butaság, miért ne lehetne logikus szálat szõni köré? Érdekes, hogy kb. az összes ilyen jellegû szenzáció nem-publikálását azzal magyarázzák, hogy "a tudományosok eltussolják, hogy nehogy megváltozzon a világnézet" mintha az emberek többségét egyáltalán érdekelné a dolog. Ha egy kutató valami ilyesmit találna igazából akkor pár napon belül akkora eltussolhatatlan hírverés lenne belõle, mint annak a rendje.(Ugye mindenki emlékszik a "hobbitokra"?) Amúgy a képek egyértelmûen hamisak, elég összehasonlítani az elsõt a másodikkal, a méretek teljesen eltérõek!
Én csak a saját szememnek hiszek az ilyen esetekben! A mai photoshop technikákkal már bármi lehetséges! Ha viszont csak egyetlen csontja is a kezembe kerülne ennek a csontváznak és meggyõzõdnék róla, hogy tényleg embertõl származik, akkor biza ki tudna megcáfolni, a publikálást és a közszemlére tevést megakadályozni?
nem mondtam h igaziak a csontok, mivel nem voltam ott én sem. csak annyit mondok h ha találnak egy ekkora csontot igazából, akkor nem tudnának tudományos magyarázatot hozzáfûzni. szólnak õsi hindu szentkönyvek arról h régen az emberek sokkal nagyobbra nõttek mint ma, de ez ugye nem tudományos tény. minthogy említettem már az adam's bridge kapcsán is, találnak egy olyan leletet, ami összeegyeztethetetlen a tudomány mai állásával, és mégsem lesz belõle világszenzáció. pontosan azért, mert hivatalosan nem lehetséges, tehát nem létezhet. ergó biztosan valami csalás, vagy félreértés az egész. félreértésekbõl meg nincs szenzáció. érdekesség képpen: az adam's bridge csak hogy féreértés ne essék, a hídról szóló legenda nem akkor keletkezett amikor a hidat megtalálták, hanem sokkal régebbi. Nekem pl van egy 1994-es kiadású ramayana könyvem, amiben meseszerûen le van írva hogyan építették varászerejû imákkal a hidat, és utána hogyan süllyedtek el a kövek a víz alá. a hidat asszem 2001-ben fedezték fel. addig senki nem láthatta.
Nézd,a kutatók/tudósok egy meglehetõsen szkeptikus, de igencsak makacs és célratörõ "állatfajta" tagjai! Ha tényleg létezne ez az óriási emberi csontváz és odahivnának pár paleontológust/antropológust/régészt, senki sem tudná õket megállitani, hogy ne próbáljanak belõle tudományos szenzációt kreálni! Hiszen ez a létük dokumnetálása, igaz, hogy élvezetbõl dolgoznak, viszont mivel hiúk is, szeretik ha elismerik a ténykedésüket! S egy ilyen felfedezéssel bármelyikük beirhatná nevét a tudománytörténetbe! Elhiszed, hogy kihagynák ezt a lehetõséget?
tegyük fel h paleontológus vagy, és találsz egy óriás csontvázat. mégis mit tudnál kezdeni vele, azon kívül h lefényképezed és beküldöd a sajtóba? túl kevés egy csontváz ahhoz, h szenzáció legyen belõle. lehet h tegnap csináltad mûanyagból és éjszaka ástad el... pl a dinoszaoruszokkal más a helyzet, mert azoknak megtalálták a fészkét, tojásait stb. de arra h léteztek óriások nincs semmi bizonyíték vagy utaló jel. találtak már sok mindent, pl csontból készült fuvolát az ember elõtti korból. de ezek leletek túl kevesek, nem összeegyeztethetõk az evolúció elméletével, így hivatalosan nem is létezhetnek.
ne tegyük fel, az vagyok. Nem ez a módja a munkának. 1. rögzitem (fénykép, video, rajz, méretek) a lelõhelyet és jörnyékét. Dokumentáció céljából. 2. a rendelkezésemre álló kutatóhelyre szállitoma leletet (elõzõleg megfelelõen csomagolva/védve/konzerválva). 3. ott a megfelelõ módszerekkel vizsgálom/mérem/hasonlitom 4. egy megfelelõ tematikájú konferencián/kongreszuson bemutatom, de ha különlegesen érdekes, akkor sajtóértekezleten is akár bemutatom a lényeget 5. publikálom (dolgozat/könyv formában s esetleg + filemt is készitek róla). Mi köze mindennek az evolúcióhoz? Hol irja az "evolúció elmélete" hogy nem lehettek volna valaha/valahol óriási termetû hominidák? Hiszen az óriási méretû Australopitehecusok léte se döntötte meg ezt az elméletét, ugyebár?
Fogd már fel, hogy nem talált senki óriás csontvázat. Le van írva, hogyan készültek a kamu képek. E-mailben terjedõ baromság az egész. Innentõl minden fejtegetésed nevetséges és teljesen alaptalan (fõleg annak a tükrében, hogy az "óriás állat" csontvázakat (dinoszauroszok, mammutok) érdekes módon fel tudta dolgozni a tudomány, és nem dõlt össze a felépítménye, szóval nem is értem, mi a francot akarsz itt bizonygatni)
Továbbra sem látom be, hogy miért lenne összegyeztethetetlen az evolúció elméletével egy "óriás". Azt pedig, hogy valódi-e a lelet nagyon egyszerûen le lehet ellenõrizni a mai technológiákkal. Szvsz éppen az ilyen "hát volt ez a fantasztikus lelet, de elkallódott/ellopták/megette a kutya úgyhogy csak a fénykép maradt amit nem fogadnak el, mert nem képesek beleegyeztetni az elméletükbe" dolgok azok amik igencsak svindliszagúak...
Bár a paleontológiára nem teljesen érvényes a mondás, hogy"aki keres, talál" (mivel rendszerint véletlenül kerülnek elõ a leletek egy-egy új lelõhelyrõl. Persze, hogy az ezután szervezett ásatásokban már tudatosan keresnek újabb csontokat, stb), lám csak találnak. A majom és hosszûnyakú dinó esetében semmi különleges sincs, legfeljebb felfujják a dolgot, a "szõrös" mamut lábszárcsont viszöont már felcsigázta a figyelmemet! Kiváncsi vagyok mit nézhettek szõrnek, s há mégis az lenne, akkor hogyan maradhat meg a keratin min. tizezer évig az itteni körülmények közt s fõleg hogy kerül közvetlenül a csontra, bõr és egyébb lágyrészek nélkül! Valami nem stimmel!-:)))
azt írja hogy egy kis bõr is volt a mamut csontján, persze azt a részt nem fotózáták le
sok lelet véletlenül kerül elõ, vagy bányaterületen (lásd. Bükkábrányi õsfák, vagy a Hungarosaurus) de a geológusok már elég jól feltérképezték a Földet, Magyarországon is lehet tudni hogy bizonyos földtörténeti idõszak hol érte el újra a felszínt ezek gyakran szétszórt területek, akár csak egy löszfalból áll, de ha ott keresnek, nagy az esélye hogy találnak valamit
Magyarországon is vannak ilyen területek bõven (erdõk, hegyek mélyén), ezekrõl csak az tud aki nagyon benne van a témában, de könyvtárba beleásva biztos megtalálhatók ezek a helyek, akár hobbiként ûzve is találhatók tengeri üledéskes rétegben kövesedett állatok mondjuk nem tudom hogy hivatásos tudósok errõl mit gondolnak, sõt szabályozva van-e az õsleletek kutatása? (mint régészetnél szabályozták)
megkockáztatom hogy a mûhold és GPS rendszer is sokban segíthet abban hogy azon a helyen keressenek ahol találnak is
Ha van bõr is , akkor OK lenne. No majd kiderül a vallatásnál! csakhát ez nem régészeti téma, hanem õslénytani és Mo-on egyetlen mamutszakember van (ebbõl, illetve az elefántfélékbõl is doktorált), majd megkérdem tõle. Persze, fel lehet tételezin, ahogy a Bakonyban is feltételezték, hogy abuxitbánya medõjhe tartalmaznhat õshüllõ maradványokat. S be is jött! DE ehhez az is kell, hogy valamilyen természetes vagy mesterséges ok miatt feltáruljanak a közetrétegek (földcsuszamlás, mosott folyó vagy tengerpart illetve útépités, bányászat, épitkezés, stb). S természetesen a legtöbb barlangi üledék, széntelep, tenegri vagy folyami üledék, stb. jó eséllyel tartalmazhat fossziliákat. Mivel az õslénytan esetében a leletek ritkán vannak a felszinen (ld. Kelet-Afrika magas fensikjait, Patagónia, Mongólia sivatagos területeit,stb) az emlitett módszerek nem alkalmazhatóak.
no megint marháskodnak egyesek a médiában! Már olyant is olvastam a tegnap, hogy milyen szép harcot vivhatott a "busz" meg a T.rex a sekély vizekben! 1. A P. nem tudott kjönni a sekély vízbe, a T.rex nem ment utána a mélybe. 2. a T.rexrõl nem tudható, hogy valójában csúcsragadozó vagy "jámbor" dögevõ volt-e az istenadta. 3. a vízben nem probléma s így elõny a nagy méret és testsúly. Miért kellene csodálkozni rajta, ha ekkorára nõttek? Mégis kihaltak, nemde?
érdemes beszerezni az ehavi National Geographic magazint, több oldalas írás van az xtrém dinókról
megvettem az Õslénytani kirándulások Magyarországon és Erdélyben címû könyvet nagyon rákattantott a témára, sok helyet leír ahol amatõrök is találhatnak kövületeket érdekes hogy sok helyszínen már jártam, csak nem õslényes szemmel részletesen leírja hogy merre gyûjthetünk sikerrel (GPS koordinátákat is ad helyenként) és hol milyen kor élõlényei találhatók meg
Sikerült találnod valami érdekeset / megéri beszerezni a könyvet?
jó könyv, de eddig még nem volt idõm túrázni (meg az idõjárás is...) de ha gondolod szkennelek pár oldalt és megnézheted mennyire szakmai, érdemes-e beszerezned
a könyv bejárja az egyes tájegységeket, ott pedig konkrét helyeket ad meg leírja hogy az adott részen milyen a földtani szerkezet, és milyen élõlények kövületeit találhatod meg, sok térképpel, rajzzal, fotóval persze terepen még nem voltam, nem tudom mennyire vannak kifosztva a lelõhelyek de ha érdekel a téma akkor szerezd be mindenképpen
Informatika és tudomány
