"materealista" Nem mondhatunk véleményt adig ameddig nem vizsgálodtunk kõrben.Az ájult Embernek,5Mp=30Mp-nek.Már amit õ átél.Az agyban lezajló "idõkonfiguráció" merõben függ az alany idegi és testi idõérzetéhez,agyi kapacitásához,és nsm utolsó sorban,az addig átélt élményeihez.
A negatív erõ is erõ! Ezt nefeledd soha ebben a materalista életben! Különben neked is boldog karácsonyt.
(c*t)^2-r^2=(c*t')^2-(r')^2 Ezzel a képlettel lehet kiszámolni hogy mennyi idõ telik el két esemény között, szépen látszik hogy az álló megfigyelõ és a mozgó megfigyelõ más idõt fog mérni.
Mar regota nem bosszankodom.
A forumokat sokfelekepp lehet olvasni. Lehet tamadasnak venni akar olyat is, amit nem is neked irnak. Ami rossz iranyba sodorja az erzeseid, azt nem szabad olvasni.
Csak a jot szabad beengedni a tudatba. Ez fontos az egeszseg szempontjabol is.
Egy bölcs Ember azt monta,hogy más hülyeségén idegeskedni anyi, mint magunkon bosszút állni. Nyugodj le.Boldog karácsonyt.
Es most sem azt irtam, hogy van, hanem hogy kell hogy legyen.
Dehat Dirac is ezt mondta, keress ra. Ennek ellenere nehany forumon ezt jobban tudjak. Nem is olvasom oket, mert felesleges idopocsekolas. Az eletnek nagyobb az erteke, mint hogy az ember ertelmetlensegeken bosszankodjon.
Nem mindig neked valaszolok.Az utolso hozzaszolasom egy adott csoportnak szol, de ezt ok tudjak.
Vannak akik nem kepesek felfogni, hogy az einsteini relativitas matematikailag teljesen megkulonboztethetetlen a klasszikus fizikara epulo Lorentz eter-elmeletetol. Einstein szerint nem kell eter, Lorentz szerint van. De van egy fontos reszlet. Einstein nem azt mondta, hogy nincs eter, hanem hogy nem kell a specialis relativitasba, anelkul is jol elvan. Ez az egyszeruseg vezetett oda, hogy ez lett a dominans elmelet. De. Semmi nem tart orokke.
Einstein elmelete nagyon osszerakott, hiszen foleg Lorentz matematikai epitmenyet hasznalja, az pedig helyes. Csak 'ertelmezeseben' mas. Erdekes, mindenhol azt hangoztatjak, hogy a fizika nyelve a matek. Mar bocsanat, de akkor mi az az 'ertelmezes'? Nem ertem. lol
Igen, valoszinuleg van valamifele eter, es ezt egyre tobben fogjak belatni. Hivatalosan nincs.
Van sötét anyag ami ezt az egész fost összetartja!Az idõ amiröl beszélünk,nem más mint a mi számunkra periódikusan 3 dimenzióban érzékelt "idõ" fogalma.Lásd-Disc.Science mûsorában Így mûködik a világegyetem.
Jó akkor kérdezek Nem a klasszikus fizikáról, hanem a relativisztikusról. Ez lényeges.
"A specrel idodimenzioja nem mas, mint egy kozegben terjedo hullammal mert ido."
Tudtommal pont a specrel állítja, hogy nincs közeg (éter) amiben terjed a fény. Most akkor van vagy nincs?
A klasszikus fizikat inkabb meg kellene tanulni, nem 'megcafolni'
LOL
Ha azt a ket pillanatot, amikor a hullam eleri a hajo elejet es veget, egyidejunek veszem, akkor ezekkel a szamokkal felvehetek egy ujabb koordinata-rendszert.
Ez szinte egy az egyben a specrel. A kulonbseg csak annyi lesz, hogy b=1, ami a hosszkontrakcio miatt lep be az egyenletbe.
A specrel idodimenzioja nem mas, mint egy kozegben terjedo hullammal mert ido. Lehet mondani, hogy nem, de az kinyilatkoztatas. Ezek itt pedig egyszeruen kiszamolhato tenyek.
Es van, aki kepes vitatkozni azon, hogy nem ez a keses az ok.
Ha nem lenne a vizhullamain kivul mas lehetosegunk arra, hogy merjunk, akkor el kellene fogani, hogy a hajo elejet es veget a ket jel egyszerre eri el. Nem tehetnenk mast.
Nos a valosagban a fenynel ugyan ez tortenik. Nem tehetunk mast, mint elfogadjuk ezt. De aki tud szamolni, mint pl Lorentz, az tudja, hogy itt egy kozegben terjedo rezges a ludas.
Vegyunk egy tengeralattjarot. A feladat az, hogy idot merjunk a vizben terjedo hullamokkal. Ez a kovetkezo keppen tortenik. A hajo oldalan a vizben hanghullamokat gerjesztunk. Ezek amikor elerik az elejet es a veget, egy ujabb hullamokat keltenek, amit majd kozepen detektalunk. Hogy ne keveredjenek a jelek, ezek lehetnek mas frekvenciajuak, de ez csak a gyakorlati megvalositasnal fontos.
A hajo mozog pozitiv x iranyba. Most csak ez az irany letezik a szamitasoknal. A tobbi mellekes. Mikor eri el az elejet a hullam? Alap fizikai kerdes.
s=teljeshossz/2 felhosszu a tengeralattjaro. Az elorekuldott jelnek s utat kell megtennie, es meg annyit, amennyit elmozdul a hajo a tovabbi ido alatt. Tehat s+v*dt=c*dt ahol v a hajo sebessege, es c a hullamok sebessege a vizben. dt ido kell ahhoz, hogy elerje a hullam a hajo elejet. Ebbol kifejezheto dt. s/dt+v=c s/dt=c-v s/(c-v)=dt
Hatrafele az s hosszbol levonodik a hajo elmozdulasa. s-v*dt=c*dt s/dt-v=c s/dt=c+v s/(c+v)=dt
Mostmar kiszamolhato konkret ertekekkel is a feladat. Egy biztos, az elore kuldott hullam mindig kesobb eri el az elejet, mint a hatrakuldott. Ez megjegyzendo. Ez mar kezd hasonlitani a Lorentz-transzformacio idokoodinata komponensere t2=(t-v*x/(c*c))*b , ahol most a t-vx a lenyeges.Minel nagyobb x, ami a haladasi irany, annal nagyobb lesz az adott oran a keses a transzformacio utan.
Hogyan tudjuk megallapitani, hogy kesobb eri el a hullam a hajo elejet? Mert latunk.Szamunkra letezik egy gyorsabb hullam, a feny. Ez nyilvanvalova teszi, hogy itt nem egyideju esemenyekrol van szo. De most tegyuk fel, hogy a feny helyett a viz hullamaival 'latunk'. Vajon ekkor is megallapithato, hogy az elore kuldott jel kesobb eri el a hajo orrat, mint a hatrakuldott a veget? Nem. A visszaigazolo jel pont egyszerre erkezik vissza. A ket esemeny egyideju lesz, ha a hajo kozepen utazunk. Mivel szamunkra a hajo eleje es a vege is s tavolsagra van, ezert mi a hullam terjedesi sebesseget a hajohoz kepest allandonak fogjuk szamolni.
Sot, ha az elektromos aramot is a viz hullamaival helyettesitjuk, akkor semmmi modon nem tudunk idokulombseget megallapitani a ket jel futasa kozott. A visszaigazolo jel mindig pont ugy kesik/siet, mint aminek a futasi idejet merjuk.
Ha ez igaz, akkor a Lorentz-transzformacio itt is egyideju esemenyeknek fogja transzformalni azt a ket pillanatot, amikor a hullamok elerik a hajo ket veget. Szamoljuk ki. c=1500 v=0.3*c s=30/2
Amibol most a transzformalt ido a fontos elore(t') 0.010483 =hatra(t') 0.010483
Minel gyorsabban mozog a tengeralattjaro, annal jobban kesnek a visszaerkezo jelek. De mindig egyszerre ernek vissza. Ha igy merunk idot, akkor visszaadja a kiserlet a specrelt. Egyetlen kis hibaval, a hajo sajat felhossza nem 15, hanem 15.724273. A 15 mar egy osszement ertek. A mozgo testek osszemennek.
Ez az igazi kulonbseg a specrel es a vizi kiseerlet kozt.
nos, ennek sztem mindenki nagoyn örül hogy te érted..... erre én csak azt mondom, hogy 2006 környékén is sokan elhitték hogy van pannon puma, és dübörgõ magyar gazdaság...
de viccet félretéve mivel egyik elméletet se lehet minden kétséget kizáróan alátámasztani a tudomány és technika jelenlegi állása szerint, így én azt a korábbi véleményemet ismétlem, amit a vaktyúk is megmondott már évszázadokkal ezelõt...
megláttyuk :) - mi az igaz és mi bizonyul helytelennek késõbbiekben. a baj az lenne, ha vki mondana 1x vmit, és soha senki nem akarná megcáfolni. mert akkor a föld még mindig lapos lenne, és körülötte forogna a nap..
En tudom hogy a relativitas helyes, mert minden reszletet ertem.
Longitudinal tests The first of these experiments was carried out by Ives and Stilwell in (1938) and although the accuracy of this experiment has since been questioned,[citation needed] many other longitudinal tests have been performed since with much higher precision [1],[2]. These usually claim greater certainty than Ives-Stilwell, but also tend to be more complicated. Herbert E. Ives and G.R. Stilwell, “An experimental study of the rate of a moving clock” J. Opt. Soc. Am 28 215–226 (1938) and part II. J. Opt. Soc. Am. 31, 369–374 (1941)
[1], [2] link nem mûködik, citation needed, a második világháború elõtti cikkeket olvasgassak? Nincs frissebb?
Mar itt is volt egy cikk arrol, mi tortenne fenysebesseg kozeli sebesseggel szaguldo urhajon. Elvileg lehetseges, gyakorlatilag sok kellemetlenseggel jarna.
Ha ilyen biztosan állítod, akkor nyilván már megmérte valaki. Kérem a kísérlet pontos dokumentációját.
Pont az lenne a sci-fi, ha az idõdilatáció miatt elég nagy sebességgel egy emberöltõ alatt át lehetne utazni az univerzumot. Szerintem. Úgyhogy alig várom, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítást nyerjen
Szerinted erdekel valakit, hogy te mit hiszel el?
Merj meg egy relativisztikus sebesseggel mozgo fenyforrasrol erkezo feny frekvencia-eltolodasat. A relativisztikus Dopplernek megfeleloen fog valtozni a frekvenciaja. Az pedig, mint kidetult, az idodilatacio es a normal Doppler osszege. Ezek tenyek. Nem hiszed el? Maganugy. Senkit nem erdekel,
Ha hasonló színvonalúak, mint ami az idõdilatációt "bizonyítják", akkor nem is hiszem. Pl. A müonok megérkeznek a földre. "Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkezõ müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idõdilatáció egyik bizonyítéka." Csak ezzel az a bibi, hogy az nem élettartam, hanem felezési idõ (a link egyébként oda is mutat), tehát a 2,2·10-6 s élettartam csak a keletkezõ müonok felére igaz, így aztán egy-két "idõsebb" müon nyugodtan elérheti a földfelszínt.
oranyuktol= iranyuktol
lol
Egyetlen igazsag van. Az, hogy nem hiszed el, az a te maganugyed.
A relativisztikus Dopplert meresek tucatjai igazoljak. A mozgo hullamforrasok periodusideje lassul a sebesseguktol fuggoen, es fuggetlenul a mozgasi oranyuktol.
Ez egy egyszeru egyenletben leirhato. Nem fontos elhinni, lehet almodozni, scifit irni. Sot, ebben a tarsadalomban ez a hatekonyabb megelhetesi lehetoseg.
A kísérlet eredményeként a leközölt grafikonok alapján számított eltéréseket nem lehet a relativitáselmélet jósolta valóságos eltérések bizonyítékaként elfogadni az eszközölt korrekciók nagysága, gyakorisága miatt, amivel a mérési eredményeket néhol az ellenkezõjére változtatták, máshol nagyságrendi korrekciót vezettek be
Nem ertem. Az en gondolatmenetem ettol, amit leirtal, teljesen fuggetlen,
Vagy egy keplet, vannak kiserletek. Van sok egyezes. Ennyi. Te meg beszelsz valami nemletezo, elvont filozofiai megkozelitesrol.
Ha fogok ket orat, es az egyiket elviszem, majd visszahozom, eltero idoket fognak mutatni. A ket relativitas kepleteivel ez jo kozelitessel kiszamolhato. Sehogy mashogy.
Te meg jossz ezzel a mellebeszelessel. A relativitas helyes. Tehat a kepletek a valos mereseket helyesen irjak le.
Igy a Lorentz etermodel is helyes. Ahogy Heisenberg matrixai is egy az egyben Schrodinger hullamegyenleteit adjak vissza.
Ha egy képlet nem a valóságot írja le, akkor nem érdemes foglalkozni vele, csupán egy teoretikus rendszerre vonatkoztatva tudsz számításokat végezni. Ezért arról nem is lehet vitatkozni, hogy pl. 2+2=4, vagy -3*(-3)=9 Próbálták az órás kísérleteket, de a mérési bizonytalanság nagyságrendekkel nagyobb, mint ami értékelhetõvé tenné az eredményeket.
De hogy lásd kivel van dolgod, megpróbálom egzaktabbul megfogalmazni, hol hibádzik a gondolatmeneted. Van a térben 3 (vagy több) pont egy egyenesen (órák sorozata). Ekkor nem tudsz olyan pontot találni a térben, mely mindhárom ponttól egyenlõ távolságra van. 2 pont esetén is ez csupán egy körfelület. És hogy mi következik ebbõl? Az, hogy relativisztikus esetben attól függõen hogy mely pontból figyeled az eseményeket, mindig más és más eredményt kapsz, hiszen a megfigyelõ felé áramló információk sebessége összemérhetõ a rendszerben keletkezett információk sebességével. Majd ezek után egy fénysebességgel mozgó rendszert úgy írsz le, mintha egy külsõ szemlélõ lennél melyre nem hat semmilyen fizikai (akár relativisztikus) törvény. A kis kockás füzetben megrajzolod, kiszámolod az összefüggéseket, mint egymáshoz képest nem (vagy alig) mozgó anyagi rendszerek, majd ezt általánosítod a fénysebességgel mozgó dolgokra. Nem mondhatod azt a valóságban, hogy ha elrepül egy közel fénysebességgel mozgó óra (vagy bármi más) álló órák sorozata mellett, hogy mindig éppen az a megfigyelõ vagy amely mellett elrepült, hiszen anyagi rendszerbeli megfigyelõként kell lennie egy állandó koordinátádnak. Ha ezeknek a térben álló óráknak az eredményeit ki akarod értékelni, akkor információt kell hogy kapjál róluk, de ez az információ nem terjedhet a fénynél gyorsabban, tehát az eredmények függnek attól, hogy melyik álló óra szemszögébõl nézed az eseményeket. Tehát még egyszer a lényeg: egy hagyományos mechanikai rendszerrel szemben egy relativisztikus rendszerre nem tekinthetsz úgy, mint az eseményektõl független külsõ szemlélõ. Valahova sajnos bele kell helyezned magad a rendszerbe, és attól függõen hogy hova helyezed magad, annak megfelelõ eredményt kapsz. Ha függetlennek tekinted magad a relativisztikus rendszertõl (mely a fenti gondolatmenet után helytelennek tûnik) akkor megkapod a hõn áhított Lorentz-transzformációs képleteket.
Na ennyit a filozófiáról.
Namármost,ha jól belegondoltok itt a topikban ,kõ keményen filozófálunk!
Szerintem! Sakk-Matt.
TC.sublimiter. A Görög filózófusok vitték,ilyen meszire a ma ismert tudományt! Ne! Ismétlem Ne nézd le a filozófiát,mert lehet,hogy õk találnak megoldást a globális katakizmára.
Ha tudod honnan jöttél,és hova tartassz,akkor te vagy az ISTEN!
Nagyon sok ember,tudományosan próbál magyarázatot találni arra a kérdésre,hogy "mi az idõ?"Nagyon szórakoztató.A ma ismert fizikai,matematikai ismeretünk szerint próbáljuk defíniciálni,de ez így nem igaz.Még mindig,túlságosan matearelista szemszögbõl vizsgáljuk azt.A tárgyat,különbözõ szemszögekbõl is megkell vizsgálni,csakis akkor nyerhetünk rola teljesebb képet.
"Az én problémám, hogy egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz."
Egyetlen problemad van a fizikaval, nem foglalkozol a kepletekkel. Ez igy filozofia. Ennek igy semmi koze a fizikahoz.
Az adott egyenlet a terido koordinatak Lorentz-transzformacioja. Az indulasi koordinata 0,0. Az x,t az erkezes. Ez a mozgo koordinata rendszereben x2,t2. x2=x=0, hiszen onmagahoz kepest nem mozog. Nyilvan. t>t2, a mozgo ora lassabban jar.
Ha már megalkottuk az idõ fogalmát akkor létezik. Csak kérdés ki mit ért alatta. Lásd SI-alapmértékegység.
A relativisztikus Doppler pontosan megmutatja, hogy az orak jarasa lassul, fuggetlenul attol, hogy kozelednek vagy tavolodnak. Ha nem hiszed, merd meg.
Az, aki hisz a szamoknak, ez mar a v*v-nel nyilvanvalo volt. Ez a tudomany. Mindegy, hogy elhiszen vagy nem, igy van.
Ugyan ez vonatkozik a relativitas vs Lorentz-elvre. Mindegy mit hordanak ossze roluk, a ketto matekja egy es ugyan az. Ergo a ketto egy elmelet. Aki nem ert a matekoz, ne foglalkozzon tudomannyal.
"Csak ezzel az a probléma, hogy így nekem együtt kell mozognom a mozgó órával, miközben azért megállok mindenegyes óra-megállónál."
Meg veletlenul sem. Ha elmegy elotted egy busz a buszmegalloba, nem kell a sofornek leszalnia ahhoz, hogy megnezze, mikor halad el elotted, Ahogy neked sem kell felszalni ehhez. Ha ennyire egyszeru dolgok is nehezen mennek, nem csodalom, hogy nem erted az egeszet.
"És mihez szinkronizálod õket?" En semmihez. Einstein pontosan leirta a szinkronizacios procedurat. Adott egy origo, ennek a koordtinatai 0,0. Innen fenyjeleket kuldenek minden orahoz. Kiszamoljak a futasidot es a tavolsagot, majd ennek megfeleloen beallitjak az orakat. Mi nem ertheto ezen?
A jövõ történéseit nem lehet megírni. Csak valószínûségek vannak (persze amiket pedig lehet befolyásolni), és az asszociációs képességeinktõl függõen azt mondhatjuk, hogy egy késõbb bekövetkezõ esemény nagyon hasonlít arra amit mi elõtte leírtunk.
Ha azt állitjuk,hogy a sors meg van írva és hiszünk a reikarnáció örökös kõrforgásában,biztosan kijelenthetjük,hogy csak van. Merthiszen,hogyan lehetséges megírni a "jövõ" történéseit,ha még meg sem történtek.
szerintem ha az idõ végtelen természetû és folyamatosan telik (végtelen növekvõ számok halmaza: n), akkor ha n>0 közben lehetséges, hogy t=n×1 de mindenképp szükségszerû, hogy eredõ t=0, és ha elemi információs egységekben gondolkozunk, akkor t=n×1 helyi értékkel rendelkezõ, 0 bit értékû információ, tehát a válasz: idõ nem létezik, csak a szemlélõ egység.
no, azért volt már párX olyan h ogy pl. azt állítták sokan hogy a föld lapos, vagy hogy a nap kering a föld körül...
nem bemondásos alapon mûködik a dolog, márha tudományos szemszögbõl nézzük. amúgy veled értek egyet, de egyikünk se kompetens a témában .
várjuk meg, hogy bizonyítsák a világszínpadon hogy einstein tévedett...
Még egyszer,nincs idõ! Volt,lesz,van. EZ egy idõben történik,bármilyen fúrcsa ez számotokra,számomra. De ez így van!
http://gezoo-vilaga.blog.hu/
jujj, vki írta itt, de most nem találom a hsz. számát. nagyon jó, ha tényleg így lenne ahogy le van írva, akkor nagyot haladt a tudomány az utóbbi évtizedben is, mert eddig csak moslék magyarázatokat adtak...
a magyar is hasonlókat írt amúgy
nos, én közgazdászként gondolom azt, h ogy ha már ennyi ûrkutatás meg mûhold, haditechnika függ ezektõl az ezsközöktõl és a létrehozásukhoz és mûködtetésükhöz hiheteten mennyiségû pénz és munkaóra kell és kellett, akkor mindenképp biztosan van vmi igazság ezekben az elméletekben.
ugyanakkor az is valószínûsíthetõ, hogy újabb kutatási eredm ények birtokában az egyesek áltan bõszen bizonygatott "megdönthetetlen" elméletek is a múltá fognak válni hamarosan. ezt hívják fejlõdésnek. ha nem így mûködne a dolog, akkor a tüzet se gyújtja meg senki, és a fán makodhatnánk még mindig.
mindenesetre azért addig is egész jól el leeht boldoguli a mindennapi életben amikor a hóban/hidegben klassz autóval közlekedünk, mobiltelefonon cseverészünk, és internetezéssel meg játékkal ütjük el a sazbadidõnket... holk volt ilyen akár csak pár évtizede is ?
"Minden pillanatban, amikor a mozgo ora elmegy egy allo mellett, felirod mindket ora altal mutatott pillanatnyi erteket. Errol szol a specialis relativitas, nem egy tavolrol figyelt orarol."
Csak ezzel az a probléma, hogy így nekem együtt kell mozognom a mozgó órával, miközben azért megállok mindenegyes óra-megállónál. Tehát a speciális rel. elm. azt feltételezi, hogy a megfigyelõ egy mindenható személy, aki egyszerre van mindig és mindenhol? Ebbõl valóban le lehet vezetni azokat az összefüggéseket, csak ennek már nem sok köze van a fizikai valósághoz.
"Terben allo, szinkronizalt orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet."
És mihez szinkronizálod õket? Egymáshoz? Melyik az a pont ahonnan nézve mindegyik óra ugyanazt az idõt mutatja? Ha már relatív, legyen kövér :-)
Szinkronizalt, terben allo orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet. Terben allo, szinkronizalt orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet.
Ez a ket mondat sokkal jobb, de en megtalaltam a legrosszabbat. xD
kicsit visszaolvasgattam, ezen a lapon is nagy viták zajlanak. korábban vagy egy éve vagy itt vagy egy hasonló topicban már volt errõl szó, pontosabban volt egy link, el is mentettem a lapot, megkeresem h olnap
egy magyar díjazott tudós éppen azt fejti ki,hogy a téridõ elmélet egy nagy humbuk, mindenre van 1xûbb és bizonyítható magyarázat is. nem mintha az én véleményem mérvadó lenne, de az idõvel való manipulálás sztem is egy baromság. minden ami "anyag" és ez lehet a tér is, mivel ez kb olyan lehet mintha egy átlátszó vízben vagy a tiszta égbolton mozog vmi, hajlamosak vagyunk azt hinni hogy a "semmiben" mozog
szóval minden ami anyagi ott kölcsönhatások között változak a dolgok, az idõt meg a lét tudata találta ki a változás mérésének az eszközéül. pár hete volt egy tudományos cikkben itt az sg.-n,hogy felfedeztek olyan galaxisokat, ahol a fény sebessége úgy tûnik mégis eltér az általunk mérttõl. ha ez így van tényleg, akkor minden borul...
Harmas ikerparadoxon megoldasa.
v=0.6c sebesseggel halad a talalkozasi pontig az egyik iker. 360 napig megy, ezalatt x tavot tesz meg.
288 napos lesz sajatido szerint, es vissza az 2x288. Az otthon marad iker 2x360 napos lesz akkor, amikorra visszater a masik.
A harmadik is ott kellett hogy szulessen, ahol a tobbi, igy o hamarabb ment el a szuletesi helyrol a talalkozasi pontra. Ekkor az, hogy hany eves, attol fugg, hogy mennyivel ment. Ha 0.8c-vel, akkor sajatidoben 121.5 napot utazott. Visszafele 288 napot oregszik, hiszen azt mondtad, a masikkal jon vissza. Na ennyi.
jujj, pont ez volt eszembe, belépek a tudományos felületre és ez van elsõnek.
ma néztem meg stephen hawkinstól a dokumentumfilmsorozatát, a befejezõ rész az idõutazás.
kérdésem az lenne, hogy tudna e vki ajánlani vmi magyar nyelven megjelent, akár könyv akár online elektronikus könyvet, ami ezzel a kvantumos idõs témával fogalkozik a legújabb kutatási eredmények alapján ?
másik az, hogy jól értelmezem azt,hogy a nagy tömegû test közelében tartózkodás, illetve a fénysebesség közeli sebesség azt idézi elõ az anyagban, hogy annak a rá jellemzõ folyamati lassabban mennek végbe, ezáltal a külvilág számára, vagyis ahhoz képest lassabban telik neki az idõ, de nem magát a idõt manipulálja, mert az mindennek relatív saját magához képest, de ha pl egy fénysebességû utazásból vissaztér vki, akkor sokkal kevesebbet örexik mint akik a földön maradtak. de mindez az anyag termész eti tulajdonságából következik semmint abbóöl, hogy bárki bármit is tenne az "idõvel"...
jól értelmezem ?
Ha nem egy helyen szulettek, akkor nem ikrek. Valamit rosszul ertek?
A kiserleteknek a relativisztikus Doppler felel meg, ha a fenyrol van szo. f=f0*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c) Az adott esetben f=18385263540
Ami nem mas, mint az idodilatacio es a normal Doppler egyutt.
g=1/gyok(1-v*v/(c*c)) T=1/f0 T2=T*g f=1/T2
f=f*(c/(c-v)) f=18385263540
Tehat lelassul a mozgo ora jarasa, es ha tavoltol figyeled, hozza adodik a Doppler eltolodasbol szarmazo frekvencia kulonbseg. A masik iranyu mozgas kiszamolasat rad bizom. De hidd el, az is helyes eredmenyt ad.
" egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz. " Nem, ez a keplet a kiserletekbol lett felepitve.
" Ez ellentmond a megfigyeléseknek." Lasd az elso valaszom.
Tevedesben elsz, mert itt olyanokat olvastal, akik az idodilataciot, mint egy tavolrol figyelt oran letrejovo hatast akartak neked bemutatni,
Nem errol van szo. Szinkronizalt terben allo orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet. Minden pillanatban, amikor a mozgo ora elmegy egy allo mellett, felirod mindket ora altal mutatott pillanatnyi erteket. Errol szol a specialis relativitas, nem egy tavolrol figyelt orarol.
"Mi van ha B pontban is van egy iker (hármasikrek)? Majd az utazó iker vele együtt tér vissza oda ahonnan elindult. Inkább azt számold ki, hogy ekkor ki hány éves lesz a nagy találkozáskor." Amit csak akarsz.
Az én problémám, hogy egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz. Azzal, hogy négyzetre emelsz egy számot az a szám garantáltan pozitív lesz (vagy 0). De a kérdés az, hogy ennek van-e köze a fizikai valósághoz. Ezt nyilván kísérlettel lehetne eldönteni. Amit leírtam az mind az idõ definíciójából következik, ha hibás, akkor az idõ definíciója is hibás. De ha annyira számolni akarsz akkor:
"es kozeledo esetben v=-0.6*c gamma=1/gyok(1-v*v/(c*c)) T=1/f0 T2=T*gamma f=1/T2=7354105416"
Tehát 7354105416<9192631770 ??? Ez azt jelenti, hogy egy hozzánk közeledõ objektum által kibocsátott elektromágneses hullám frekvenciája vöröseltolódást szenved? Ez ellentmond a megfigyeléseknek.
"Az idodilatacio kozvetlen oka nem a Doppler. Akkor mi?"
Én is szeretném tudni :-)
Az ikerparadoxonhoz: Mi van ha B pontban is van egy iker (hármasikrek)? Majd az utazó iker vele együtt tér vissza oda ahonnan elindult. Inkább azt számold ki, hogy ekkor ki hány éves lesz a nagy találkozáskor. (egy harmadik A és B ponthoz képest álló pontból szemlélve mindhárman egyszerre születtek)
Ne vard, hogy erre valaszoljak. Az okot ugy szokas tomoren megfogalmazni, hogy a terido ilyen geometriaju. Ami igaz is, de van egy melyebb ok, amibe nem folyok bele tobbet, mert meg azok sem ertettek meg, akik ertik a relativitast.
Maradjunk ennyiben. A kerdes sokkal inkabb az, hogy ez igy megfelel neked, vagy meg mindig nem eleg?
A rajzokat nem ertitek se a szamokat, ugyhogy egyenlore nem farasztom se magamat, se senki mast. Maradjunk a kerdezel-felelek, kerdezek-felelsz jateknal.
"Ha a kis eltávolodott atomocska elkezd közeledni hozzám éppen az ellenkezõje történik: magasabb frekvenciával sugároz. Tehát innen úgy tûnik mintha gyorsabban telne az ottani idõ"
Ez a Doppler. De. Nezzuk meg a specialis relativitas orakra vonatkozo egyeneltet.
http://en.wikipedia.org/wiki/Special_relativity Time dilation and length contraction
Mint kitunik a leirasbol, az idodilatacio a fenti kepletben szereplo tagoktol fugg. Vagyis a gammatol.
Amit latod, v=sebesseg negyzetre emelve szerepel. Na es mi tortenik, ha negyzetre emelunk egy szamot? Elveszti az elojelet. Magyarul SEMMIT NEM SZAMIT, HOGY AZ ORA FELENK JON, VAGY TAVOLODIK TOLUNK. Az ora jarasi uteme lelassul. Altalanos iskolai matek.
Kerdes?
Semmi zsenialitas nem kell ehhez. Mar itt tobbszor belinkeltek azt a kepet, amin az ikerparadoxon jol le van rajzolva. Majd megkeresem.
A problema az, hogy itt nehanyan neked leirtak ezt a Doppleres megoldast, te pedig elfogadtad, mint egyetlen, kezzel foghato bizonyitekot es realitast.
Pedig nem ez a valosag. Ha szamolnal, megertened. Probalom bemutatni a helyes utat, de ez szamolas nelkul szinte lehetetlen feladat lesz.
És nem véletlenül ez. Ugyanis ez a meghatározás a frekvencia mérésre vezeti vissza az "idõt". Vagyis van egy cézium-133 atomom melynek 9 192 631 770 periódusának megszámlálása után azt mondom eltelt 1 másodperc. De ha van egy másik cézium atomom, mely távolodik tõlem akkor az onnan jövõ sugárzás frekvenciája lecsökken (lásd vöröseltolódás), tehát míg a nálam levõ cézium-133 atom 9 192 631 770 darabot periodizált a mozgó atom ennél kevesebbet fog. Tehát az ottani idõ az ÉN SZEMSZÖGÖMBÕL lassabban fog telni. De persze az ottani szemszögbõl ugyanúgy. Namost. Ha a kis eltávolodott atomocska elkezd közeledni hozzám éppen az ellenkezõje történik: magasabb frekvenciával sugároz. Tehát innen úgy tûnik mintha gyorsabban telne az ottani idõ. Amikor visszaér hozzám, mindketten ugyanazt az idõt fogjuk mérni, és óráink is ugyanazt az idõt fogják mutatni, bármekkora (max fény) sebességgel is mozgott az a másik atom. Az én kérdésem pedig ez: mi a fenétõl "öregedne" lassabban a mozgó atom mint az álló? Ha van itt egy Einstein-reinkarnáció, az magyarázza el nekem. Köszi.
Akár folytonos akár nem, csak folytonosnak lehet érzékelni, hiszen mikor nem "folyik" azt úgysem érzékeljük.
Igen, palack jól tud keresni, ez a jelenleg elfogadott idõmértékegység, illetve annak a származtatása. Jelenleg!
Volt már itt olyan szavazás hogy az idõ kvantumos vagy sem? Kíváncsi vagyok az eredményre, ha nem volt akkor bátorkodom most elindítani a szavazást, aki nem fél írjon nyugodtan egy kis indoklást hogy miért tartja annak az idõt... Esetleg aki a biológiához is ért az kifejtheti hogy miért érzékeljük folytonosnak az idõt.
Az idõ mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama.
én nem ismerem annyira a tudományos hátterét a bizonyításoknak, (sõt anno a heisenberg féle határozatlansági elvet sem láttam be és volt is errõl egy pár oldalas vitám itt), de ezeket meg pláne nem ismerem, csak úgy intuitívan kérdezem, hogy a világ összes alkotóeleme változik, átalakul, relatív, egymást közvetlenül és közvetve befolyásoló rendszert alkot, akkor a fény sebessége mitõl olyan biztos, hogy állandó? mi a bizonyíték arra, hogy a fény a tér és az idõ mint egymást kézenfogva járó testvérek közül csak a fény nem 'képlékeny'?
Nos, ezt akkor állíthatod, ha megmondod,hogy mi a hiba a levezetésében, ha egyáltalán lehetséges lenne benne bármilyen hiba is.. De addig amíg õ levezette a vezetõkben folyó áram erõhatásából a fénysebességet, valamint a fényórából a relatív jeltovábbítási sebességet, és ezt a matematika szabályai szerint cáfolhatatlanul tette, addig a te "véleményed", csak üres fecsegés.
Egészen egyszerûen nem ért e fizikához. Olyan dolgokat kérdõjelez meg aminek még a matematikai eszközeit sem ismeri. A fizika kicsit fejlettebb annál, mintsem Pitagorasz tételével felvértezve bármi újat lehetne benne villantani :D
Itt találsz logikus és értelmes választ a sötét anyagra, energiára: www.gezoo-vilaga.blog.hu A kolléga egészen egyszerû és mégis logikus lehetõségeket latolgat. Olvasd el, gondolkozz el rajta.
Látom a kereskedelmi televíziók megteszik a hatásukat, amelyek hatásosabban ülik az agysejteket, mint bármi más. Amúgy a "mi" kérdésre nem válasz egy idõpont, de ebben lehet szerepe van az olvasás tanítások reformjainak is. Számomra szomorú. Hogy van a reklámban? "A régi jó dolgok mind megszûnnek..." Na ez az idõ. :o)