1. Newton kitalálta nekünk, hogy hogyan mûködik a gravitáció. 2. Fejlõdött az asztronómia, kiderült, hogy a galaxisok forgása nem stimmel, a gravitációs képleteinkkel kiszámolva más jön ki, mint amit a valóságban tapasztalunk. 3. Erre úgy "javítjuk meg" a képleteinket, hogy a világot kiegészítjük HARMINCHÁROMSZOR annyi, nem látható, SEMMI MÁSSAL csak a tömeggel kölcsönhatásba lépõ anyaggal és energiával. 4. A lelkünk megnyugszik.
Na most komolyan, ha van egy modell, ami nem írja le a valóságot, akkor hogy az a LEGJOBB megoldás, hogy a világot egészítjük ki képzeletben? Nem lenne összehasonlíthatatlanul kézenfekvõbb beismerni, hogy a gravitációt leíró modellünk egész egyszerûen rossz, legalábbis kozmikus léptékben? Newton nem fog megsértõdni már, meg egyébként is, egyszer már kiderült, hogy Földi viszonyok közt okésak a dolgai, de kozmikus léptékben nem.
Másik fele, hogy van a standard modell is, amibe hogy-hogy nem, pont a gravitációt nem tudjuk beilleszteni, egyébként a kvantummechanikával és a relativitáselmélettel összhangban van.
mindemellett ez nem teljesen igaz hogy nem tudjuk kimutatni, ugyanis a világegyetemet összetartó erõ semmiképpen sem lehet a gravitáció... egyszerûen túl gyenge hozzá, itt jön képbe a "sötét" energia és ezáltal a "sötét" anyag, de teljesen mindegy minek nevezzük, ha akrjuk lehet "pütymürüty" energia és "pütymürüty" anyag.
az idõ maga a változás mérõszáma... sok változás sok idõ... az idõt pontosan a periodikusan ismétlõdõ dolgokkal lehet mérni... 1 nap a föld keringése.. egy óra a percmutató 360fokos forgása
:D
hogy gyorsulhat valami ami szükséges a gyorsulás méréséhez?
ti. a gyorsulás dimenzióanalízise alapján az idõ négyzetesen szerepel benne... M/S^2
Ennek kapcsán kicsit elkalandoztam, aztán kikötöttem ott, hogy sötét anyagról meg energiáról kezdtem olvasgatni.
Na most lenne egy pár hülye kérdésem, mert nem vagyok benne teljesen biztos, hogy jól értelmezem a dolgot.
Tehát a sötét anyag és a sötét energia egy-egy ilyen képletmegjavító kreálmány? Nem érzékeljük, nem tudjuk kimutatni, de ahhoz, hogy a megfigyeléseket megmagyarázzuk, ahhoz be kell vezetni.
Na most wiki szerint a sötét anyag és energia a világ szumma anyag és energiaösszegének 74 és 23 százaléka.
Wait, what? Tehát a modern asztrofizika KILENCVENHÉT SZÁZALÉKBAN feltételezett, kimutathatatlan, fiktív képletjavító anyaggal és energiával számol?
Na nemááá! :D
Az idézett hozzászólásom a #1141. A #1143 ban elírtam.
Azt veszem észre, hogy az ilyen beírásokkal lehet szétbaxni a topikot, mint az én elõzõ beírásom volt. A fénysebesség kvantumfizikai értelmezése határterület, amely az én ismereteimet sok nagyságrenddel haladja meg. (fõleg, hogy újabban hülyülök is...) Amit gondolok, az intuitív következtetés. Egyelõre nem tudom indokolni, habár az is lehet, hogy a spanyolviasz vegyi képletét keresem...Einstein az idõt relatív mennyiségnek tekinti, míg a fénysebességet irányfüggetlen állandónak. Az is! Ez a Michelson-Morley kísérlet óta tagadhatatlan. Viszont Einstein a klasszikus mechanikából indult ki, annak törvényeit általánosította.-Szerintem ezért nem volt képes elfogadni a kvantummechanikát. Az einsteini logika, briliáns oksági logika, önmagában támadhatatlan- mert nem hagy támadási felületet.-Azonban egészen bizonyos, hogy paranoid logika. Azért paranoid, mert az alapok amelyre épít, a klasszikus mechanika önmagába zárt, korlátozott rendszerébõl állnak. Szinte tragikus, hogy a kvantummechanika Einstein "A fényelektromos jelenségrõl" írt értekezésébõl indult el.(Amiért késõbb a Nobel díjat kapta. Az általam beírt #1114 es hozzászólás alapján az idõ az oksági faktor kifejezõdése lehet, a fénysebesség pedig a kozmosz oksági állandója. Ez csupán látásmódbeli eltérés (vagy még az sem) a relativitás elmélet nézõpontjával szemben, mivel azonban a rel. elmélet értelmezése és alkalmazása kezd begyepesedni, mindenképp szükség van egy új (nem szélsõségesen egzotikus) látásmód bevezetésére. Szerintem egy ilyen kísérlet lehet a valóság szemléletében a kauzalitás elõtérbe helyezése. UI: Csak a pofám nagy! Nem értek a fizikához.
Lehet e a fénysebességet, nem sebességként, hanem a világegyetem egészére érvényes kvantumállandóként meghatározni? Ha igen, az talán másfajta fizikai gondolkodást is jelentene. Ebben az esetben a C mint izotróp sebességkonstans csak következmény és nem ok lehetne. Arra gondolok, hogy C, valamiképpen a kozmosz oksági állandója, amely alapvetõen meghatározza a történések egymásra hatását, vagyis a kauzalitást.
Kezdem azt hinni hogy ennek a kérdésnek: *Mi az idõ?* nincs sok köze a fizikához. :) Talán még a tudományokhoz sincs sok.
Én sem akarok ám s korrepetált, se korrepetítor lenni....Jogos a dörgés, bár megvan az az elõnye, hogy fenemód okosnak hihetitek magatokat, ha egy-egy területen nálatok tájékozoatlanabbal beszélhettek. Ez egyértelmûen jó érzés, ugye? Én meg nem szándékszom korrepetálást tartani a pszichérõl, de csak egy megjegyzés: elõfordult már a vlágtörténelemben, hogy egy-egy embernek addig igyekeztek bemagyarázni egy betegséget, míg eljutott oda, hogy tüneteket is tudott "produkálni" hozzá. Az is elõfordult már (olvass utána,a nem hiszed) hogy addig "hülyéztek" egy embert, míg megadta magát és el is kezdett úgy viselkedni. Hát hiába itt is van pár "szültett pszichológus".
De a hullámnak megnõhet a terjedési sebessége, csak épp azt nem nevezzük gyorsulásnak. Más fogalom. Erre próbáltam célozni az elõbb is. Fény esetében kibocsájtáskor és elnyelõdéskor részecske természetû, útközben meg hullám.
Egyébként ha nem kitalálni akarnád a világot, hanem megismerni, akkor úgy kéne kezdened, hogy veszel egy tudományos ismeretterjesztõ könyvet a relativitáselméletrõl, meg a kvantumfizikáról, és el kéne olvasnod. Akkor is, ha fáj. Aztán akkor utána lenne mirõl beszélgetnünk. Kicsit hatékonyabb lenne, mint ez a fórumos korrepetálás...
Hát ha te pontosan tudod hogy mi az amitõl a részecskék valamilyen töltéssel rendelkeznek, és hogy mitõl akkora a nagyságuk: Proton egyszeresen pozitív, elektron egyszeresen negatív- Ezt tanítják az iskolában. De ki tudja hogy mi az igazság!(?)
"Hz frekvenciájú, negatív elemi töltésû foton okozta-e!"
Ha akarsz olvasgatni akkor itt egy oldal: http://atomfizika.uw.hu/ Azt nem állítom hogy minden igaz ami le van ott írva. http://antieinstein.tar.hu/ Szerintem érdekes, de nem tartom hitelesnek. :-)
Nekem az nem világos, hogy pár ember ha felmerül egy olyan téma, amirõl fogalma sincs miért gyáva, hogy vagy azt leírja, nem tudom, vagy elõálljon pár saját ondolattal, ötlettel vállalva, hogy nem tévedhetetlen, miért bújik a kekeckedés álcája mõgé. Talán abba az illúzióba ringatja magát, hogy attól majd okosabbnak tûnik? Illúzió és ezt az etetést csak ostoba embereknél tudja használni, náluk is csak rövid ideig....
Az idõ fogalom. Mi abban olyan furcsa, hogy a dinoszauruszok korában nem létezett?
Jaj,. értem már a logikádat: mivel a dínók nem mérték az idõt számukra nem is létezett, juj de izgi, lehet, hogy idõutazni is tudtak, hamár nem létezett, mert nem volt mérhetõ az õ korukban az idõ......:D:D
Szegény dínók, csak éltek anélkül, hogy tudták volna mennyi ideig!!!!:D
Még egy kérdés: Az idõ mérhetõ, mert kitalálták, hogy mérjük a múlását. Amíg nem mérték nem létezett? Az sem darab kõ:D:D:D
Nem felejtettem el. És a hullám nem "közlekedhet" gyorsabban? Nem gyorsulhat? Pl. a hanghullám nem lassítható, nem gyorsítható? Vagy más hullám? 1125: Megszûnik létezni? Na ezt honnan veszed?
Ja, meg még annyi, hogy amikor elnyelõdik, akkor sem lelassul, hanem egy pillanat alatt eltûnik a sebessége. Az elnyelõdés elõtti pillanatban fénysebességgel "megy", utána meg megszûnik létezni, tehát értelemszerûen sebessége sincs.
Azért, mert nem tömeggel rendelkezõ test. Lassulni sem tud. Amikor úgy tûnik, hogy lassul, akkor épp nem részecske, hanem hullám természetû. Nem a foton lassul le, hanem a hullám terjedési sebessége változik meg. A részecske természet leginkább csak kibocsájtáskor és becsapódáskor értelmezhetõ. Útközben hullám.
Ez nem egy darab kõ, amit lökdösöl. Fény. Azé' ezt ne felejtsük már el.
Gondolkozz, halad feléd...annyi az egész hogy hamarabb oda érne mint ha fénysebességgel jönne. :) De komolyabban, én nem értek nagyon ehhez, nem tudom hogy miért nem haladhat valami gyorsabban a fénysebességnél(ez nem azt jelenti hogy a vízben mondjuk csak 250...valamennyi ezek kilométert tesz meg másodpercenként, hanem az állandó, maximális sebességet), azt hallottam már hogy túl sok energia kéne hozzá, de egy foton is felgyorsul erre a sebességre, ki lehet számítani hogy mennyi idõ alatt, mekkora távolságon...szóval ha ezt a fotont hosszabb úton érné ugyan ez a gyorsító hatás, vagy nagyobb lenne maga a hatás akkor elvileg a sebessége is nagyobb lehetne. SZERINTEM :)
Az nem igaz hogy ha valami fénysebességnél gyorsabban megy akkor az láthatatlan lesz. :)
Egy tucat fórumon, naponta több száz emberkével beszélgetek. Megpróbálok mindenkire figyelni. De tudom, hogy megeshet az is, hogy nem vettem észre valahol valakinek a válaszát. Ilyen esetekben elnézést szoktam kérni, és válaszolok a hozzászólásra. Persze általában a szerzõ legalább a hozzászólása számával segít.. Nos, melyik írásodra nem feleltem?
Minek? Hogy legyen amit figyelmen kívül hagyhatsz? Azt már nem. Te csak üldögélj szépen ott fent a magas lovadon, és oszd az észt. És légy boldog vele.
Te összekeverted a tömeg növekedését a tehetetlenség növekedésével. Aki ilyen óriási hibát követ el, annak fogalma sincs a fizika alapjairól. Ezért a "lol"-ozás helyett, farkadat behúzva, jegyezd meg a neked szóló felvilágosítás tartalmát!
Elõször is a térbeli sebesség tetszõleges nagyságú, miután a térrel semmi sem lép kölcsönhatásba, ezért a tér sem korlátozhatja semminek sem a sebességét. Így a fény sebességének korlátossága nem a tér tulajdonsága, akkor csak a fényforrás jellemzõje lehet.
A fényforrás minden ismert esetben töltéssel rendelkezõ részecske, (, általában elektron, ) gyorsulása. Ez a gyorsulás lehet "gyorsuló" vagy "lassuló" mozgás valamely megfigyelõhöz viszonyítva.
A gyorsulás nagyságával arányos a kisugárzott fotonok energiája. A tapasztalat szerint a gyorsulás közben átadott, idõegységre jutó energia nagysága E=h*f ahol a h a Planck féle állandó és f a kisugárzások üteme másodpercenként.
Ebbõl viszont az következik, hogy a fény sebesség értéke a kisugárzójának az anyagi tulajdonsága. Azaz amikor E=(1/2)*m*dv² energiát vesz át a foton ( ahol m=9,1e-31 kg az elektron tömege, dv az a gyorsulással bekövetkezõ sebesség változás ) a gyorsulás energiájából, ezzel a kisugárzó elektron közel elveszti a gyorsulással szerzett ugyanennyi mozgási energiáját. Így a foton kisugárzásával az elektron mozgási energiája közel visszaállva a kisugárzás elõtti értékre, azt jelenti, hogy a sebessége is közel visszaáll a gyorsulás elõtti értékûre.
Az anyagokban Avogadro mérései szerint 6e23 db atom van gramm atomsúlynyi tömegben. Ez azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan például 56 g vasban amikor felizzítjuk 3e24 db elektron gyorsulhat fel fékezõdhet le különféle ütemben. Azaz annak ellenére, hogy fénysebességgel lép ki a foton, az elektronok átlagos sebessége csak közel a gyorsulás elõtti átlagsebesség. Azt is tudni kell, hogy a fénylés az izzókban nem a gyorsítás alatt következik be, hanem az ütközések lassulásaikor. Ugyanis csak ekkor elegendõen nagy a dv sebesség változás értéke a látható tartományú fotonok kisugárzásához. A gyorsítási szakaszban a termikus infra tartományban ill a rádió zaj tartományban sugároznak a gyorsuló elektronok. ( Az elektrotechnikában az ellenállásokban 20-30 C fokon tapasztalható "sörétzajt' a 20-30C fokos termikus mozgás okozza. Ilyen alacsony hõmérsékleten már hangfrekvenciás sávú a gyorsulások keltette fotonok frekvenciája.)
A tömeg növekedésrõl.. Nem növekszik a tömeg. Csupán a mozgás irányú tehetetlensége növekszik meg a testeknek. Newton IV. törvénye szépen leírja a jelenséget. Hiába mozog valamelyik irányban egy tömeg akármekkora sebességgel, minden más irányú sebesség változásához éppen akkora erõre van szükség, mintha éppen állna. Azaz ha a tömege növekedne, akkor Newton II.-IV. törvényei nem lehetnének érvényesek, mert akkor a többi irányú elmozdítást már csak (a nagyobb tömegnek megfelelõ) nagyobb erõvel lehetne elérni. Eddig viszont minden mérési tapasztalat azt bizonyította-igazolta, hogy nincs ilyen "nagyobb erõ" igény, hanem Newton törvényei minden sebességnél érvényesek.
Akkor miért nem lehet fénysebességnél nagyobb sebessége az anyagnak?
Nos, az igaz, hogy a gyorsításhoz az eredeti kiindulási rendszerbõl nézve egyre nagyobb sebesség esetében egyre nagyobb gyorsítási energia kellene.
Sõt, mint itt fentebb írtam, a gyorsuló töltések sugárzása miatt a gyorsított folyton energiát veszít, mert lesugározza a gyorsítással kapott energia egy részét.
De nem ez az igazi ok. Hanem az, hogy ha valamilyen tömeg hozzánk viszonyított sebessége megegyezik a fény sebességével, akkor számunkra láthatatlanná válik. Miután a róla hozzánk indult fotonok beérkezési üteme zéróra csökken.
"Akárhogyan is, jogosan vetõdik fel a kérdés, hogy létezik-e olyan, hogy "teljesen üres vákuum". Ha nem, akkor miért csodálkozunk azon, hogy a fény nem tud gyorsabban menni egy adott határértéknél? Másképp is feltehetjük a kérdés. Mi van, ha a fény sebessége igazából végtelen? Csak éppen, nincs olyan üres tér, amiben el tudná érni ezt a sebességet, így sosem tudtuk megfigyelni igazi valójában."
Tovább gondolva: Ennyi erõvel az a leg gyorsabb dolog, amihez a legkevesebb energia kell, hogy mozogjon.
Igazából aztsem tudjuk mitõl van a tömeg. Elvben ha nem lenne egy részecskének tömege, se ellen állása, akkor mehet gyorsabban minta fény. Mert azt tudom (nemrég olvastam :)), h a fénynek van ellenállása.
azért kérlek ,mert ha valamit elkezdünk gyorsítani, akkor a tömege is elkezd növekedni (annál jobban, minél nagyobb a sebessége). Ha már a fénysebességghez közeli a sebessége, akkor a tömege is olyan nagy, h hiába is próbálnánk még tovább gyorsítani, nem növekedne a sebessége tovább (de a tömege igen). Ki van ez próbálva a részecskegyorsítókban, szal ez nem csak elmélet hanem gyakorlat.
Én megnéztem Telle Ede elõadását, mert laikusnak tartom magam és annak ellenére, hogy hat éves szinvonalon mondta, én mégsem értem mért ne lehetne gyorsabban menni mint a fény. Mert az egészet amit mondott azt mind az egyenletes sebesség mellett értelmezte. De mivan, ha folyamatosan gyorsul az ember? Találtam egy cikket ezzel kapcsolatban. A fénynél is gyorsabban