Jaj mekkora arcod van még mindig, hihetetlen. Ennyi beégés után... Tényleg nem zavar, hogy mindenki hülyének néz? Szánalmasak a tereléseid.
Nekem kicsit fura látni, ahogy Zero folyamatosan osztja a méretes pofonokat, de te mindig felkelsz a porból, és ugrasz neki megint, mint egy veszett kutya. Nem értem hogy tudod magadnak megmagyarázni, hogy ettõl okosabbnak fogsz tûnni. Szánalmas még nézni is
Tanítottam kicsiket is, tapasztalatból tudom, hogy még a nyolcadikosok között is sokan vannak akik pontosan úgy nem értik az erõ szabályait ahogy te sem.
Egyébként most nem a valóságot leíró modellekrõl beszélünk, a kinematika 100% absztrakció. Mert ugye olyan nincs a valóságban, hogy pontszerû test, a kinematika meg csak olyanokkal foglalkozik.
Tehát egyelõre egy tisztán matematikai modellrõl beszélünk. Hadd ne kelljen már ujjakat rajzolnom, amik tolnak... Nem kicsit lenne dedós...
"Mivel az a test, amelyikre az ellenerõ hat, nem része a modellnek, így a rá ható erõket sincs hová felrajzolni."
Ez butaság!
Egy erõ mindig a támadáspontjában hat! Az ellenerõ is ebben a támadáspontban hat.
""Egy 5kg-os golyóra 10N gyorsítóerõ hat. Mekkora a golyó gyorsulása?"
Szerinted ez a feladat megoldhatatlan? A testre csak úgy hat egy erõ! Júj!"
Elõször is azt, hogy szerintem mi van, azt leírom ÉN MAGAM! Te ne találgasd, hogy te szerinted mit gondolok én!
Másodszorra, az F=10 N erõvel egy test hat, amely testre az m=5 kg tömegû test F=10 N erõvel hat vissza.
Azaz az F erõ támadáspontjára érvényes Newton III. törvénye. Mégpedig azért érvényes, mert az 5 kg tömegû test visszahat pontosan akkora erõvel, mint amekkora erõvel hatottunk rá.
Vonatkoztass már el a valóságtól, modellekrõl beszélünk! Egy fizikai modell megengedi, hogy erõvel hass egy testre, úgy, hogy az erõ forrása nem része a modellnek!
A gravitációt is mûködtetheted egy forrás nélküli súlyerõként, nem kell belevenned a modellbe az egész Földet. A fizika ilyen. Absztrakt.
"Most fordítsuk meg! Nézzük egy gyorsuló rendszerbõl az összes testet!
A gyorsuló rendszerbõl minden test valamekkora a gyorsulással fog mozogni."
Igen, ez a 3. kép. Aranyos, ahogy elõadod azt sajátként, amit én magyarázok neked, lásd: #888, "Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert: Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen, amire hat. Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó. Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén." Sokat nem javít a helyzeten, mert még mindig tele van tévedéssel, hibával a gondolatmeneted.
"Ezek a valamekkora a gyorsulások és a feltételezett tömegek valamekkora F gyorsítóerõket és valamekkora tehetetlenségi ellenerõ párjaikat feltételezik."
A tehetetlenségi erõknek nincs ellenereje, ez lenne a levezetés lényege. A 4. képen egyetlen erõnek van ellenereje, a testre ható F-nek az F'. Az összes F' _FELVETT_, _FIKTÍV_, _VALÓSÁGBAN NEM LÉTEZÕ_ erõ, csak arra való, hogy teljesüljenek Newton törvényei a golyóhoz felvett gyorsuló vonatkoztatási rendszerre, hogy matematikailag "megjavítsuk" a gyorsuló rendszert.
Most fordítsuk meg! Nézzük egy gyorsuló rendszerbõl az összes testet!
A gyorsuló rendszerbõl minden test valamekkora a gyorsulással fog mozogni. Ezek a valamekkora a gyorsulások és a feltételezett tömegek valamekkora F gyorsítóerõket és valamekkora tehetetlenségi ellenerõ párjaikat feltételezik.
Azaz a gyorsuló rendszerbõl megfigyelve a megfigyelõhöz viszonyítva nyugvó nem mozog, azaz Newton I. törvénye érvényes. Szintén a gyorsuló rendszerbõl megfigyelve minden tömeg gyorsul és a gyorsulásukkal a tömegeik tehetetlenségi ereje tart egyensúlyt, azaz Newton második és harmadik törvénye is érvényes a gyorsuló rendszerben.
És ha valamelyi test más irányú gyorsulást végez mint a többiek, akkor erre a testre több erõ hat, és mindegyik rá ható erõvel egyensúlyt tartanak a test tehetetlenségébõl fakadó erõk. És! Newton IV. törvénye is érvényesül.
Gyorsíts F erõvel vízszintesen egy testet. Nyilván elismered, hogy a test tehetetlenségének F=m*a ellenereje tart egyensúlyt az erõvel.
Azaz a gyorsulás ellenére a két erõ egy hatásvonalon, egyforma nagyságú de ellentétes irányú.
Azt is belátod, hogy a test minden más irányú elmozdulás tekintetében nyugalomban van. Azaz érvényes Newton I. törvénye.
Az is nyilvánvaló, hogy ha F2 erõ felfelé kezdené gyorsítani akkor a2=F2/m gyorsulással kezdene felfelé is gyorsulni.
Azaz a már gyorsuló testre igaz Newton II. és III. törvénye is. Sõt! Miután F és F2 különbözõ hatásvonalú, ezért Newton IV. törvénye is érvényes a gyorsulást végzõ testre.
Semmi értelme nincs a harmadik képen rosszul felvett erõknek.
Inkább felelj: Newton negyedik törvényét megértetted?
Megértetted, hogy egy testre külön-külön hatnak a különbözõ hatásvonalú erõk?
Ne zárjuk rövidre, mert most jön a lényeg, a 3. képnél járunk, a 4.-rõl még szó sem esett.
Azt belátod, hogy a 3. képen nem érvényesek Newton törvényei? Az egy korrigálatlan gyorsuló rendszer, nem érvényes sem az elsõ, sem a második törvény. Van egy testünk, amire erõ hat, és nem mozdul, és vannak testjeink, amikre nem hat erõ, és mégis gyorsulnak. Vitatod ezt?
1. Modellfelvétel 2. Inerciarendszer, érvényesek Newton törvényei 3. Gyorsuló rendszer korrekció nélkül, nem érvényesek Newton törvényei 4. Tehetetlenségi erõkkel korrigált gyorsuló rendszer, érvényesek Newton törvényei
Ennél szájbarágósabb, primitívebb formában nem tudom neked elmagyarázni az elemi fizikát. Innentõl rajtad múlik, hogy megérted-e. Én drukkolok neked nagyon! Annyira nem nehéz ez!
Mert azt mondtam, hogy nem áll, hanem erõ hat rá, aminek hatására gyorsul. Nem álló golyós modell, hanem gyorsulós.
"Téves. A golyó rendszerében a külsõ erõ nem látható."
De. Mi tüntetné el?
"Ellenben a külsõ erõ okozta gyorsulás, tehetetlenségi erõket, "nehézségi erõt" hoz létre, amely egymáshoz közelebbre összenyomja a golyó atomjait. "
Ez marhaság.
"Ez is téves. A golyó is lapul, azaz a kontúrja megváltozik."
:))))))))))))))))))
Eleve kinematikáról beszélünk, nem kinetikáról. A testek pontszerûek, nincs kiterjedésük.
" Ilyen erõ nem létezik. Minden erõnek van ellenerõ párja."
Ha ez igaz lenne, akkor a képtelenség lenne gyorsulást elérni.
"Na ez SEM igaz! Mert egyrész nem a második hanem a HARMADIK törvénye a hatás-ellenhatás törvénye."
Nem hatás-ellenhatásról van szó, hanem gyorsuló rendszerrõl, amit még nem korrigáltunk tehetetlenségi erõkkel. Addig, úgy látom, soha nem fogunk eljutni.
"Ilyen eset sincs.."
Mármint te képtelen vagy elképzelni. Nem az én problémám...
"Azaz gyorsíthatsz egy testet F erõvel, és ettõl a gyorsulástól függetlenül egy másik erõvel egy másik, tetszõleges irányba is gyorsíthatod. Valamint tetszõleges számú erõ, ugyanilyen számú irányú gyorsulást okoz a testen, egymástól függetlenül."
Mi lenne, ha arra figyelnél, amit én írok? EGYETLEN erõnk van, nincs értelme tovább bonyolítani, amíg ezt sem érted.
"Newton törvényei minden rendszerben egyenértékûen érvényesek. Azaz az inerciális és az accelerális rendszerekben egyaránt."
Továbbra is orbitális baromság, amit mondasz.
Mindjárt rajzolok neked egy szépet, hátha abból felfogod.
Ne kapkodj!
Nagyon figyelmesen olvass! Akkor megérted, hogy minden rendszerben érvényesek Newton törvényei.
"Egyenlõre neked vannak olyan nevetséges állításaid, hogy a Newton törvények nem inerciarendszerben értendõek."
Nekem kicsivel több mint negyven éve nincs gondom a fizikával. Ezért ha te mégis másként látod, akkor vagy olvasási-megértési gondjaid vannak, vagy fogalmad sincs a fizikáról.
Mint ahogy az idézett mondatod szemlélteti: Mindkettõ.
Egyrészt nem azt állítottam, hogy: "nem inerciarendszerben értendõek"
hanem azt, hogy minden rendszerben érvényesek.
Másrészt a kérdés felvetésébõl látszik, hogy te ezzel sem vagy tisztában.
"Az elsõ törvénybõl következik." - Az elsõ törvénybõl nem következik.
"Van egy golyó, amire F nagyságú erõ hat. Ha inerciarendszerben nézed, akkor igaz a törvény, " -- Ez sem igaz.. Legyen a golyó egy erõvel egy asztalhoz szorítva, és inercia rendszerbõl (egy messzi ûrhajóról) nézve nem érzékelhetõ az erõhatás. A golyónra rakéta hajtómûvet teszünk és újabb erõvel hatunk rá..
De az ûrhajó inerciarendszerében ez sem erõ.. Bár látja az elmozdulást a megfigyelõ, de rendszerében nincs az elmozduláshoz tartozó erõhatás.
"áll az asztal, a golyóra erõ hat, és a golyó az erõ irányába gyorsul." Az asztalon áll a golyó, miért gyorsulna?
" Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert: Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen,amire hat. "
Téves. A golyó rendszerében a külsõ erõ nem látható. Ellenben a külsõ erõ okozta gyorsulás, tehetetlenségi erõket, "nehézségi erõt" hoz létre, amely egymáshoz közelebbre összenyomja a golyó atomjait. Azaz csak az atomok között ébredõ belsõ erõt érzékeli a golyó rendszerében lévõ megfigyelõ.
" Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó."
Ez is téves. A golyó is lapul, azaz a kontúrja megváltozik.
"Ha van erõnk, aminek nincs ellenereje," - Ilyen erõ nem létezik. Minden erõnek van ellenerõ párja.
"és a test, amire hat, mégis nyugalomban van," -- Ilyen sem létezik.
"akkor nem teljesült Newton második törvénye."
Na ez SEM igaz! Mert egyrész nem a második hanem a HARMADIK törvénye a hatás-ellenhatás törvénye.
Másrészt Ha létezne olyan erõ aminek nincs ellenerõ párja, akkor Newton harmadik törvénye nem lenne igaz. De ilyen eset nincs.
"Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén. Itt meg az elsõ törvény sérült."
Ilyen eset sincs..
"Tehát gyorsuló rendszerre nem érvényesek Newton törvényei." Tehát egyetlen érved sem felel meg a valóságnak.
Egyébként a negyedik törvényt ajánlom a figyelmedbe!
Amely kimondja, hogy ha több erõ hat egy testre, akkor egyik erõ elvétele sincs hatással a többi erõre.
Azaz gyorsíthatsz egy testet F erõvel, és ettõl a gyorsulástól függetlenül egy másik erõvel egy másik, tetszõleges irányba is gyorsíthatod. Valamint tetszõleges számú erõ, ugyanilyen számú irányú gyorsulást okoz a testen, egymástól függetlenül.
A gyorsulások nem befolyásolják egymás nagyságát. mert a hatásvonalaik nem esnek egybe.
Az egy hatásvonalon lévõ erõk esetében a harmadik törvényt kell alkalmazni.
Mivel a gyorsulások eltérõ hatásvonalaik miatt függetlenek egymástól, Newton törvényei minden rendszerben egyenértékûen érvényesek. Azaz az inerciális és az accelerális rendszerekben egyaránt.
Egyenlõre neked vannak olyan nevetséges állításaid, hogy a Newton törvények nem inerciarendszerben értendõek. Mindezt annak ellenére, hogy megkaptad az eredeti idevágó idézetet.
Szia Anaid! Mi ebben a furcsa? Láttad a Csillagok háborújában azt ahogyan a halálcsillag szétlõtte a bolygót? A lézernyalábok "összeolvadásának" az ötletét a NASA-Pentagon fejlesztésében készült He-F impulzus lézerek önfókuszáló jelensége adta. Ugyanis ha eléggé nagy az energiasûrûsége a koherens fénynek, akkor végtelen vékony szállá összehúzódik. Lehetett errõl filmeket is látni. A nyalábot tükörrel "elõsûrítik" elõfókuszálják, majd amikor egy adott energia sûrûséghez tartozó átmérõt eléri olyan mintha a nyalábot elvágták volna, és ettõl a ponttól csak egy végtelen vékony szál megy tovább.
A mai napig vitatkoznak a jelenség magyarázatán. Ugyanis Einstein áltreljébe sem fér bele.
Nyilvánvaló, hogy ha a fény, vonzza a fényt is, akkor miért ne lenne vonzás a fény és az anyag között?
van olyan ami létezik és ti nem tudtok róla? (vagy akkor honnét tudjátok biztosan, hogy van ha egyszer nem tudtok róla? - minden amit nem érzékeltek csak feltételezés az érzékelhetõbõl)
A fizika nagyon sok dolgot ölel át, sok területén természetesen nem is ismerem mélységeiben. De ha valaki az alapokkal sincs tisztába, azt nem olyan nehéz ám kiszúrni.
Te megítéled, hogy mások ismerik-e a fizikát. Ehhez úgy képzeled, hogy te és a kollégáid ismeritek. Hiszen kinevetitek a többi ember véleményét, hozzászólásait.
Rendben. Nézzük a relatív idõ kérdését!
Miért szerepel a relatív idõ függvényében a távolság, ha a definíció szerint egy inercia rendszerben, minden ponton ugyanazon idõpont van?
Tehát a definíció szerint minden esemény helyén, minden IR-ben van megfigyelõ szinkronizált órával, azaz nincs távolsága az eseménytõl.
Mostantól készülj föl arra, hogy pár óra/nap/hét (sunnyogási idõszak) múlva újra léteznek a nem mérhetõ dolgok.
Index evolúció vs. teremtés topicjában láttam ilyet a malachy nevû nicktõl. Baromságot állít, kijavítják, ellentmondásra rákérdezõ kérdésre nem válaszol, megsértõdik és lelép, aztán valamennyi idõ múlva visszatér, és kezdi ugyanazt a baromságot mondani. Mindezt végtelen ciklusban.
Mondjuk Anaid nem állít semmit, csak sajtot reszel. :D
Hát, nemtom te hogy vagy vele, de a víz rám jó hatással van mindig: frissít. Ha álmosan fürdök, tuti elmúlik és várhatom, mikor leszek megint álmos:P Remélem te nem ilyen típus vagy, nehogy aztán engem szidj, mert nem vagy álmos!
"Tök mindegy mit mondasz, ami nem mérhetõ az nem létezik. Bármilyen dolgot meg lehet mérni." Ezt a kijelentést hatalmas fizikai tudásodból következtetve tetted? Igazad volt?