Én is így gondolom , minden érzést meg kell érteni. Ha fáj a fogad ne feltétlenül arra gondolj, hogy most ki fog hullani vagy lyukas, miért ne gondolhatnád azt, hogy ezáltal az érzés álltal regenerálódik? Az emberi agy képes ilyen jellegû dolgokra, elhitetni önmagával olyat, ami "igazából nem úgy van". Persze itt jön szóba az ,hogy mi az "igazából" szó jelentése...mindenkinek más. Amúgy egyszer-kétszer kipróbáltam, hogy medddig bírok ülni a fehér fal elõtt törökülésbe és azt vettem észre ,hogy a falon mindenféle olyan dolgok jelentek meg amit más nem láthatott.Gondolatok voltak amik a saját fejembõl jelentek meg, ezek után mégjobban koncentrálni kezdtem a falra hogy eltünjenek. Idõ után eltüntek és egy olyna érzés hatalmasodott el rajtam, mintha átléptem volna valami más világba.MInd a felfogásomban, mind pedig emberileg megváltoztam akkor, csak nagyon sok energiát felemésztett és nem bírtam tovább ,meg egy idõ után erõltetettté vált.Legalábbis én ezért hagytam fel ezzel.Amúgy nagyon sok gyerekkori emlék eszembe jutott ekkor.
Úgy vagyok már ezzel a meditációs gyakorlattal, hogy ha az élet úgy hozza, hogy nekem már csak ez maradt ,akkor végigcsinálom.Viszon addig amíg van még mit tapasztalni az életben, addig ezt feleslegesnek tartom, ez a végsõ stádium a tudás elnyeréséhez, vagy megértéséhez.
Minden egyes pillanatban gyakorlunk valamit. A kérdés az, hogy mit! Néha az irígységet gyakoroljuk, néha a zavarodottságot és néha a szeretetet. Namkhai Norbu egyszer azt mondta, hogy...
"...aki azt mondja nekem, hogy nincsen ideje gyakorolni, az olyan, mintha azt mondaná, hogy -Mester, nekem nincsen idõm élni"
A formális meditáció nem más, mint a végletekig leegyszerûsített élethejzet, ahol van idõnk, helyünk és terünk megfigyelni azt, ahogy a dolgok valójában vannak.
A buddhizmusnak, de fõleg a meditációnak nem feltétlenül az a célja, hogy valamilyenné tegye, vagy manipulálja a jelenségeket.
Sõt! Meg kell engedni a dolgoknak és a jelenségeknek, hogy legyenek amik. Az Ahimsa, vagyis a nem ártás elve nem csak azt jelenti, hogy nem ölünk meg semilyen élõlényt, hanem azt is, hogy méltányoljuk a dolgokat és hagyjuk a saját természetes útjukon haladni. Vagyis nem csak az élõléneket nem bántjuk, hanem a felmerülõ gondolatokat és késztetéseket sem "piszkáljuk" Se nem utasítjuk el õket, és nem is követjük.
Nagyon fontos megérteni azt, hogy itt nem arról van szó, hogy véletlenül rálépek egy bogárra, vagy lenyelek párezer baktériumot egy pohár vízzel, hanem arról, hogy tudatosan nem ölök meg senkit! Az emberi létforma rendelkezik azzal a szabadsággal, hogy minden egyes pillanatban dönthet az irányról amerre haladni szeretne. Egyrészrõl kondícionálva vagyuk a múlt álltal a jövõ pedig csak egy koncepció, de a jelen pillanatban mindíg szabad vagy. sarkosan fogalmazva mondhatom, hogy a motíváció a lényeg és nem maga a cselekvés aktusa. egy farkasnak nincsen döntése affelõl, hogy megeszi e a bárányt vagy sem. neked viszont van.
És miért megy szembe az ideológia a természet rendjével? Nem, nekem sincs választásom, hogy elfogyasztom-e a táplálékomat. El KELL fogyasztanom.
Kissé olyan érzésem van ezzel a böjtöléssel kapcsolatban, hogy valahogy meg kell magyarázni a népnek, hogy az, hogy nincs mit enni, az tulajdonképpen még jó is. Ókorban és középkorban gyakoriak voltak az éhínségek, ha meg egy ilyennel jól meg van ideologizálva, akkor kevésbé lázong a paraszt.
Vallás azonosan egyenlõ politika, mindig is így volt, mindig is így lesz.
Kicsit viszont nehéz és nem mindig sikerül az ókorra kalibrált emberirányító rendszereket a 21. századra alkalmazni...
Az ideológia és a kinyilatkoztatás közt óriási a külömbség. Az ideológi mindíg a kettõsségen alapul és minden esetben kontrollt akar gykorolni és nevelni, irányítani. A kinyilatkoztatás nem akar az égvilágon semmit. Persze mindíg lesznek értetlen emberek, akik a kinyilatkoztatást a saját érvényesülésük motorjaként akarják használni. Ezért propagálom azokat a tanításokat, amik kizárólag a valóság felismerésére szorítkoznak mindenféle egyházrendszer alkalmazása nélkül. " Vallás egyenlõ politika" van benne igazság, nem is kevés. Ezért olyan fontos az, hogy ne a tanítók, papok, lámák, stb szavaira és írásaira támaszkodjunk, hanem SAJÁT felismeréseinkre, amiket pedig csak és kizárólag gyakorlással érhetünk el.
Itt még szó sem esett böjtölésrõl. Ahogy én tudom, még a kolduló szerzetesek is fogyasztanak húst, ha csak fülükbe nem jut, hogy miattuk vágták le az állatot.
Néhány dologról le kell, hogy mondjunk ahhoz, hogy megnyílhassunk az újak felé. Másokat meg birtokolnunk kell, ahhoz, hogy áldozat legyen amikor majd lemondunk róluk.
amirõl le kell hogy mondj azt birtoklod is (vagy inkább õ téged)
Nem tud valaki egy jó kis oldalt akár angolul, ahol különbözõ kóanok "megoldásait" találom meg? Elolvastam párat, és bevallom hogy egyikre sem tudok válaszolni, van amelyiknek sejtem az értelmét, de ugye ha nem tudom jóra gondolok-e, akkor nem sok értelme van.
Hmm közben végre találtam egyet, itt olvasgathat aki érdekel, nagyon vicces és tanulságos kis történetek :)
pl. Egy szerzetes azt kérdezte Unmontól: - Mi a Buddha? - Egy szaros seggtörlõ-bot. - felelt a Mester.
Jó.Nagyon jó! Buddha nem volt,hülye gyerek Jézus sem,csak az õ tanítását félreértelmezték"direkt".De tényleg,ír a történelem szent Buddhista hadjáratról?
A buddhisták nem gyilkoltak le eddig senkit vallási okokból :P
UI.A filózófia nem a legkönyebb tantárgy. A keleti filozófia mégúgysem. Megérteni Buddhát,és tanítását kevés egy emberöltõ.Jártam távolkeleten,láttam,tapasztaltam,de úgy éreztem magam mint a kisiskolás a szépmûvészeti múzeumban.
A megszabadulás eléréséhez szerintem nem kell vágy, pont azokat kell megpróbálni levetkõzni. Kicsit inkább olyan, mintha valóban nem akarna az ember semmit, csak "beleolvadna" abba, hogy van és kész. Szted?
Nem vagyok vallásos, de a következõ idézet nagyon tetszik:
"A legtöbb vallás hisz egy Teremtõben, aki általában egy egyéni Isten, valamilyen személy. A buddhista teremtõ személytelen. Ez a személytelen Isten, a Dhamma avagy Természet Törvénye, az idappaccsajatá törvénye"
Sziasztok, érdekelne magyar nyelven a Buddhisták szentírása, csak nem tudom ilyen létezik-e. Érdekesnek tartom a vallást, tanulmányoznám a szent írásukat. Van olyanjuk, mint pl a Keresztényeknek a Biblia, vagy az Iszlámoknak a Korán? Wikipédián azt találtam, hogy Buddha nem fektete írásba a tanait, azonban késõbb a Tipitaka (egyik online könyvesboltban se találtam) pár dolgot tartalmazott, kanonizáltak pár dolgot. Elsõsorban fizikai könyv érdekelne, nem e-book. köszi üdv
Elég cifrán tetted fel a kérdéseid.
1.Buddhizmus nem vallás. 2.Sok irányzat még szentségeket sem fogad el. 3.Magyar nyelven több mûbõl is megjelent rövid kivonat. Nem ártana ha pontosítanál hogy mi is érdekelne.
4."Szent"könyvekrõl: Tipitaka az kanonikus mûvek gyüjteményébõl áll. Nem hinném hogy nyugati nyelvekre le lenne fordítva az egész.
Bár magam mûkedvelõ vagyok ,szívesen segítek ha pontosabban leírnád hogy mit is szeretnél.
Bocs, nem igazán értek hozzá. Igazából valami olyasmi érdekelne, ami az õsi tanaikról szól, õsi szövegek, amiket valamilyen formában gondolom csak rögzítettek írásban is. Ezek fordításai érdekelnének elsõ sorban, valami elég átfogó formában. Nem tudom így elég pontos voltam-e, tényleg nem értek hozzá, szeretnék viszont elmélyülni benne.
Valamint a Tipitaka egyes részeibõl készült magyar fordítás?
Nekem ez a könyv van meg, amit szoktam odaadni azoknak, akik nem ismerik a Buddhizmust: Buddhista káté
Valahogy úgy érzem, azt hiszed ez a vallás olyan, mint a többi, hogy van egy Biblia, ami leírja mit és hogyan cselekedj. Ilyenekre ne számíts (illetve egyes irányzatoknak van).
nem olyan régen beszéltem egy keresztény úrral körülbelül egy órát, a móriczon. nem volt elvakult ember, számomra abszolút tiszteletre méltó módon többé-kevésbé a logika oldaláról próbálta megfogni a kereszténységet, miután felismerte, hogy én is igyekszem így tenni. én ezzel szemben a buddhizmus látásmódjával igyekeztem felvértezõdni, végül nem igazán tudtuk meggyõzni egymást. nekem is maradtak kérdéseim. az alapvetõ tétel az volt, hogy hiszek-e Istenben, aztán meg, hogy milyen természetû a hitem, hogy elfogadom e az Istent úgy, mint élõt, létezõt, személyiséget, aki különféle dolgokra ebbõl kifolyólag képes, ilyen a szeretet. Ti, mármint akik elmélyültetek valamennyire a buddhizmusban, hogyan válaszolnátok erre?
Nagarjunával fõleg magamnak ofc.
50. A nemesembernek nincs tétele és nem vitatkozik. Hogyan lehetne ellenkezõ tétel azzal szemben, akinek nincs tétele?
51. Bármilyen álláspontot felvéve az embert megtámadják a klésák tekergõ kígyói. De kiknek tudata nincs semmilyen állásponton, azokat nem kapják el.
52- Hogyan kerülhetnék el azok, kiknek tudata állást foglal a klésák erõs mérgét? Még ha csak hétköznapi [életet] is élnek, akkor is elemésztik õket a klésák kígyói.
Nos a Tipitaka részleteket olvashatsz Vekerdi József fordításában. Buddha beszédei címmel. Ezt a könyvet többször is kiadták. 80-as években valamelyik nagyobb kiadó is( Gondolat vagy a Helikon ez most nem jut eszembe.). 90-es , 2000-es években többször is megjelent a Farkas Lõrinc Imre könyvkiadónál.
Jó tanácsként ajánlanék néhány mûvet amiknek segítségével könnyebben eligazodhatnál a témában.
1. Ázsia Világossága. Buddha élete Tana és Egyháza. Írta Schimdt József. Elsõ kiadása 1922 környékén jelent meg. Antikváriumokban néha lehet látni. Néhány éve reprint kiadása is volt e könyvecskének. Sok mindent szakszerûen bemutat így alapfogalmakkal is megismerkedhetsz.
2.Takács László India kulturtörténetének áttekintése c sorozat 3. részét melynek Címe A Buddhizmus kialakulása. 1983-ban jelent meg a buddhista misszió keretében. Ez egy vékony 116 oldalas tanulmány de bizonyos témákba enged betekintést ami kiegészítheti alap ismereteid. A szerzõ maga írta hogy e tanulmány jó alpot adhat késõbbi kutatásokhoz.
3.A Buddhizmus Eszméi. Írta Német Norbert, Kvintesszencia kiadó 2005-ben adta ki. Érdemes beszerezni. Mérete ellenére hatalmas témát ölel fel a könyv. Egyszerûen de mégis tömören és élvezhetõen összeszedve mindent mi lényeges lehet az alapoknál.
Hiszek-e Istenben? A kérdés lényeges és lényegtelen. Az, hogy kiben hiszek, azért nem fontos, mert nem mástól kell a javulást vagy a jót várni, hanem magamnak kell megteremteni. Magamban kell hinnem és nem pedig a csodákra várni. Nem vitatom, hogy vannak magasztos lények, de az isteni állapot is csak egy lépcsõ a Buddhává válás útján. Nem kutatom, hogy léteznek-e vagy sem, így nem is kell elfogadnom, de nem is tagadom. Ha valaki "bebizonyítaná", hogy ez vagy az az isten létezik, attól még nem lesz jobb az életem. Persze a hit nagyon lényeges, a nélkül Buddhista se lennék, de magamban hiszek elsõsorban.
"Megismerni a rábeszélést és megismerni lebeszélést; megismerve a rábeszélést és megismerve a lebeszélést, nem rábeszélni és nem lebeszélni: csupán kifejteni az igazságot"
Majjhima-Nikayo III,331
Ez foglalja tömören össze a buddhista hozzáállást a vallási vitákról.
"A bódhicsittára különbözõ megvalósítási szintek szerint is tekinthetünk, errõl hasznos osztályozást ad Patrul Rinpoche a Tökéletes mesterem szavai[5] címû mûvében. A legalsó szint a "király útja". Aki ezen az úton jár, az elsõdlegesen a saját javán munkálkodik, de felismeri, hogy a saját boldogulásához elengedethetetlen a királyság és lakóinak a boldogsága is. A középsõ szint a "révész útja", aki átviszi a folyón az utasokat - és így nyilván saját magát is. A legmagasabb szint a "pásztor útja", aki megbizonyosodik róla, hogy az egész nyáj elõtte érkezik biztonságban az akolba - vagyis mások jólétét önmaga jóléte elé helyezi."
"Tonglen gyakorlat: A gyakorló minden belégzéssel magára veszi más lények fájdalmát és szenvedését, majd a kilégzéssel szeretetet, örömöt és gyógyító energiát sugároz feléjük."
De komoly. A mahajana buddha eszményképe a bodhiszattva, olyan megvilágosodott lény, akinek a képessége megvan hozzá, hogy a nirvanaba távozzon, de nem teszi, amég az utolsó szenvedõ lényt is hozzá nem segíti a megvilágosodáshoz.
Jól értelmezem? bodhiszattva elérte a megvilágosodást, de sosem kerül a nirvanaba? Akkor miért jó, hogy megvilágosodott, ha ezzel "elintézte" magának, hogy sose érje el a nirvánát? Merthogy amíg emberek élnek sosem fog mindem lény megvilágosodni az tuti. A bodhiszattva "önkéntes donkihóte"?
A lélekvádnormálás és az emberiség lélekszáma hogyan kapcsolódik egymáshoz? durván 2 milliárd növekedés mindössze 200 év alatt? Honnan vannak az új lelkek?
Mibõl gondolod, hogy csak olyan lelkek jöhetnek ide, akik elve ezen a bolygón haltak meg?
A lélek útja a tapasztalás. Szerintem nem elképzelhetetlen, hogy az egyfajta "köztes létbõl"(ennek sajnos nem tudom mi a buddhista megnevezése, ide távozik a halál után a lélek) a lélek "választhat" magának, hogy hol szeretne megtestesülni, melyik világon, milyen testben. Ha csak innen térhetnének vissza ugyan ide a lelkek, akkor hogy lenne egyre több?
Arra pedig sok féle válasz születhetne, hogy miért jött ilyen sok mostanában ide, kitudja.
Nesze semmi fogdmeg jól. Ezek az információk a találgatásnál is rosszabbak, hiszen az alapjuk is találgatás. Azt sem tudjuk mi a lélek és azt sem honnan jön, hová megy, de azt végképp nem, hogy vannak-e más világok ahová még a miénken kívül mehetnek. Szóval semmit sem tudunk, de azt ragozzuk ezerrel. Valami biztos kapaszkodó kellene. Tud ilyet mondani valaki, vagy csak vak vezet világtalant játszunk?
Honnan tudod hogy van nirvána, lélek, lélekvándorlás, Isten(ek)? Ennyi erõvel minden vallás minden tételét megkérdõjelezheted, mert a modern tudomány által bizonyított tényeken kívül semmit nem tudunk biztosra, max elhisszük. Én ebben hiszek. A buddhisták ebben hisznek, sok keleti vallás is ezt tanítja. Ha már az alapvetõ fogalmakat sem hiszed el, mint hogy egyáltalán van lélek, akkor miért érdekel a kérdés, és mi értelme ezen vitatkozni? Semmilyen vallási kérdésre nem lehet bizonyítható választ adni, mint ahogy erre sem, hogy honnan jönnek az "új" lelkek.
Én nem kértem bizonyítást. Igazolást sem (amirõl te beszélsz a tudománnyal kapcsolatban). Biztos kapaszkodót kértem. Ugyanis anélkül a puszta logika semmit sem ér.
Nincsen ilyen, mint ahogy a még általam említett dolgokkal kapcsolatban sem. Ez hit kérdése, a hit pedig nem mindig logikus.
Szerintem nem annyira érthetetlen amit írtam, de bizonyítást ne várj, mert nem lehet. Milyen kapaszkodóra van szükséged? Nem értem igazából milyen válaszra vársz, vagy mit szeretnél.
Számomra a reinkarnáció elfogadhatóbb, mint mondjuk az, hogy pokolra jutok meg az, hogy ha meghaltam vége mindennek, az élet céltalan és rövid. Logikusabbnak tûnik számomra, hogy a lelkem azért költözött ebbe a testbe és azért inkarnálódott pont ide és pont most, mert ezen a testen keresztül akarja megtapasztalni azokat a dolgokat, amiket ebben az életemben át fogok élni. Az is logikusnak tûnik számomra, hogy már csak a nagy számok törvénye miatt is, nem lehetünk az egyedüli értelmes élet az univerzumban, és ha már így van, miért ne inkarnálhatna olyan testbe és arra a bolygóra a lélek, ahova akar?
Nos a sok vélemény mellett nem árt ha szóhoz engedjük magát a Tripitakát is.
Az idézetek a Maddzshima-Nikája 2:
" És mivel a fölösleges tanokkal foglalkoznak, a fontos tanokkal viszont nem foglalkoznak, feltámadnak bannük a még fel nem támadt indulatok, a már feltámad indulatok pedig erõsödnek. Az ilyen ember ostobán ezt fontolgatja: "Léteztem én régebbi korokban, vagy nem léteztem régebbi korokban? Mi voltam régebbi korokban? Hogyan léteztem régebbi korokban?" "Létezni fogok-e a jövendõ korokban, vagy nem fogok lézezni jövendõ korokban? Mi leszek a jövendõ korokban? Hogyan fogok létezni a jövendõ korokban?"
"Miközben az ilyen ember ostobán ezt fontolgatja, a következõ hat tévhit valamelyike alakul ki benne:"
/csak a 6.-at idézem/
"Jelenlegi énem itt és itt el fogja nyerni a jó és a rossz cselekedeteim jutalmát, és ez az énem állandó, szilárd, örökkvaló, változatlan, mindenkor ugyanaz maras"
Azért idéztem hogy rávilágítson a Buddhista hozzállásra, a a nyugaton oly gyakran emlegetett agymenésekre mint a reinkarnáció vagy a félreértelmezet Karma fogalma
"Még egyszer Mahamati, a hatrétû tudatosság rendszerének kialvásáról; a bolondok és az éretlenek a Nihilizmus tanításához menekülnek, és a raktározó tudatosság meg-nem-értése miatt az Örökkévalóság tanításához [Ezt vélik belelátni.]. Azonban a felszabadulás csak úgy érhetõ el, ha az egyén saját gondolataiban pontosan ez a megkülönböztetés szûnik meg." -Lankavatara szútra
Számomra is elfogadható a reinkarnáció, de nem hiszem el. Több kellene. Olyan igaz információk, amik révén magam beláthatnám. Ilyet kértem. Gyanítom nem tudsz te sem ilyet adni.
Vekerdi József: Buddha Beszédei c köny utószavából:
"Talán a legalapvetõbb bizonytalanság Buddha filozófiai tanításának az hogy .... a lélekrõl mégsem beszél, sõt az egyéniség("Én") létét is tagadja. Így a buddhizmus magyarázatlanul marad, mi az, ami lélekvándorlás során tovább él, és a halál után új testbe költözik, ha nincs lélek és nincs egyéniség, nincs továbbélõ éntudat"
Még egy apró észrevétel a kérdésben. A kelet nagy tanítói (már amennyit olvastam a témában....) a reinkarnácíót ki sem ejtették a szájukon. Többnyire a nyugatiak (ezen belül az okkultisták, teozófisták) mániája volt ez a téma.
Buddha már jogosan mondhatta, hogy ezek a dolgok nem léteznek, de számunkra, akik még ragaszkodunk ezeknek a képzeteknek a létezéséhez mert magyarázatainkat erre alapozzuk, még léteznek. Ennek köszönhetõen születünk meg újból és újból és gondoljuk azt, hogy ezek, abból kifolyólag, hogy mi újjászületünk, léteznek. A megvilágosodott tudat ezen a láncolaton felülemelkedik. Valahogy úgy érzem, hogy a létezés fogalma nem annyira egyszerû, mint ahogyan elképzeljük. A buddhizmus ezen a téren (is) ugyanazt tanítja, mint amire manapság a kvantumfizika enged következtetni. Hogy nincs objektív univerzum, és ezért objektív létezés sincs, ezt csupán a szubjektív univerzumaink szuperpozíciója adja, amelyek azon pontokon érintkeznek, hogy az egész ne váljon paradoxonná és véletlenszerûvé. Így a szemlélõdõ természete a legfontosabb.
Legalábbis nekem ez jutott eszembe a következõ történetrõl. Lehet, hogy nektek egész mást ad.
Az írástudó Csang-cso tiszteletét tette Hszi-tang mesternél: - Léteznek-e a hegyek, a folyók és maga a nagy föld? - kérdezte tõle. - Léteznek - felelte Hszi-tang. - Nem igaz! - Melyik csan mesterrel találkoztál? - Csing-san mesternél jártam, és bármirõl kérdeztem, azt mondta, hogy nem létezik. - Van családod? - Feleségem és két gyermekem. - Milyen családja van Csing-sannak? - Csing-san egy öreg buddha - háborodott fel az írástudó -, ne rágalmazd õt, mester! - Ha valaha olyan családi állapotba kerülsz, mint Csing-san, akkor majd én is azt mondom, hogy nem léteznek. Csang-cso fejet hajtott.
21.Összefoglalva: nincs keletkezés, nincs elpusztulás. A keletkezés és elmúlás ösvényét azonban gyakorlati céllal fejtették ki a Buddhák:
22. A keletkezés megismerésével megismerszik az elpusztulás; az elpusztulás megismerésével megismerszik az állandótlanság; az állandótlanság megismerésével megértõdik a Szent Dharma.
23. Akik eljutottak annak megértésére, hogy a függõ keletkezés mentes keletkezéstõl és elpusztulástól, azok átkeltek a tantételekbõl álló létezés óceánján.
24. A köznapi emberek, akik [létezést] állító hozzáálláshoz ragaszkodnak, azokat klésák uralják, mert tévedésben vannak a létrõl és nemlétrõl. Saját tudatuk téveszti meg õket!
25. Akik megértik a dolgokat, látják, hogy a dolgok állandótlanok, hamisak, hiábavalóak, üresek, éntelenek és lényeg nélküliek.
26. Otthontalan, nem tárgyias, gyökértelen, rögzítetlen, teljesen tudatlanságon keresztül megjelenõ, kezdet, közép és vég nélküli,
27. [Belsõ] mag nélküli, vagy mint a gandharvák városa: Így jelenik meg a félelmetes világ, a zavarodottság városa, mint egy káprázat.
#913-nál felsoroltam 4 könyvet. Ehhez hozzátenék még egyet.
Nemrég fedeztem fel egy antikváriumban ezt az érdekes könyvecskét. Címe: Páli Töredékek - Satipatthana Sutta. 1997-ben adták ki
E kiadvány többszörösen is érdekes. Elõször is a kiadója A Kalocsai Fõszékesegyházi Könyvtár. Elõszavában a kiadó próbált magyarázatott adni rá, hogy egy ez miképpen illik bele a sorozatukba. Ugyanis a sorozat a honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából indult hogy bemutassa európai gyüjtemény kultúr és müvelõdéstörténeti ritkaságait.
Maga a töredék a Fõszékesegyház tulajdonában volt igaz elég megviselt állapotban , így a hiányos szavakat a fordító más kiadásokból pótolta.
Töredék nagyrészt a test szamlélése fõjezetett részleteibõl áll.Tövábbá 3-3 passzusból Az érzések szemlélése és a Citta szemlélése fõfejezetbõl Kétnyelvû, magyar ill Páli nyelven is olvasható.
Ha találkoztok ezzel a kiadvánnyal érdemes lesz beszereznetk
A buddhizmus világnézete alapvetõen a békére épül, és ez érvényesült a természethez való viszonyában is. A buddhizmusban minden probléma, így a környezetszennyezés is az emberi tudat szennyezett voltára vezethetõ vissza. Éppen ezért a megoldást a tudati szennyezõdések megtisztításával kell kezdeni. Buddha alaptanításai szerint az ember három fõ tudati problémája: a mohó vágyakozás, a harag vagy gyûlölet és az elhomályosító tudatlanság. Ha jól belegondolunk, az emberi történelem minden környezetkárosító tevékenysége e három valamelyikére vezethetõ vissza. A Buddha tanításai szerint ha ezeket kioltjuk magunkban, megszûnnek szenvedéseink, amihez hozzátehetjük, hogy így többé nem leszünk kárára a környezetünknek sem. A mohó vágyakozással kapcsolatosan a tanítások kifejtik, hogy minden kielégülés újabb vágyak szülõje, amely egy végeláthatatlan folyamatot eredményez, így ezen az úton az ember sohasem érheti el a boldogságot és a szabadságot. A buddhista etika egyik alapelve a mindenfajta élet tisztelete és védelme. A másik fontos alapelve a nem ártás tanítása, ami mindenre vonatkozik, emberre, állatra, növényre és természeti környezetre egyaránt. A tanítások azt mondják, hogy a megvilágosodás útján járónak két alaptulajdonságot kell kifejlesztenie magában, a szeretetet és az együttérzést. A buddhista szeretet-eszmény azt a kívánságot jelenti, hogy minden lény legyen boldog, míg az együttérzés azt, hogy minden lény szabaduljon meg a szenvedéseitõl. A buddhizmust gyakorlónak meg kell valósítania az elfogulatlanságot, ami nemcsak az emberekhez való viszonyban, hanem a környezettel szemben is követelmény. Így az erre törekvõ saját, sõt általános emberi érdekeit sem helyezheti más létezõké fölé, a természet megkárosításával nem juthat egyéni elõnyökhöz. A buddhista a saját boldogsága miatt is törekszik a békére és nyugalomra. A buddhizmus tanítása szerint ha cselekedeteink során másokra és a környezetünkre tekintettel vagyunk, az elõbb-utóbb a saját javunkra válik. Mindezek miatt minden buddhista végtelen tisztelettel fordul a környezete felé, tudja, hogy minden cselekedetének egyetemes vonatkozásai is vannak. A buddhista életmód egyszerû és mértékletes, elutasítja a tudomány fensõbbségének nevében a természet leigázását, valamint mindenfajta fejlõdéselvû mohóságot. Tehát környezet-etikája szemben áll mind a kommunisztikus, mind a kapitalista felfogással. Ez utóbbinak a legfõbb mozgatója a minden emberben ott szunnyadó mohóság, amelynek következménye a mindennel szembeni agresszív kizsákmányolás. "A szerzés vágya igen természetes és általános, az emberek mindent megkaparintanak, amit megkaparinthatnak, és ezért dicséret illeti õket, nem szidalom." – írta N. Macchiavelli, az új morál lefektetõje. A buddhizmus alapvetõ gyakorlata az önmegtartóztatás, ami megteremti a környezet megóvásának lehetõségét. A buddhistában meglévõ megelégedettség érzése szemben áll a szerzési ösztön szabadjára engedésével. Ez utóbbi valóban az euro-amerikai civilizáció mérhetetlen technológiai fejlõdését eredményezte, de ezzel párhuzamosan környezeti katasztrófák elõmozdítójává is vált. A buddhizmus másfelõl olyan értékpreferenciákat épít az emberekbe, amelyek sokkal fontosabbnak tekintik a szellemi javakat, mint a világi vagyonszerzést. Tibet lakossága még ma is mélyen vallásos, így a tibeti ember szemében egy különlegesen szent ereklye sokkal fontosabb, mint bármiféle vagyontárgy, azaz a spiritualitás felette áll a materialitásnak.
Egy laikusnak aki érdeklõdik a Buddhizmus iránt, milyen olvasnivalót, esetleg oldalakat ajánlotok? Próbáltam beszélgetni vele a dologról, de sajnos nem nagyon érti (bevallom sok mindent én sem, pedig évek óta foglalkotat a téma). A szútrák számára túl árnyaltak és érthetetlenek, a zen kóanokról nem is beszélve, abba szerintem mindenkinek bele törik a bicskája :D
Tegyük hozzá a dologhoz, hogy keresztény nevelésben részesült, a szülei most is azok, úgyhogy elég keményen nyomták neki egész életében a hülyeséget.
Fõleg ilyen dolgokat nem ért, hogy ha Õ nem a teste, akkor micsoda? A buddhizmusban ugye nincs lélek, akkor mi Õ? A karmát érti és elfogadja, azt viszont a fentebb említett okok miatt nem érti, hogy ha nincs lélek, akkor mi "megy" tovább a következõ testbe a reinkarnációnál? Meg hasonló dolgok.. Segítsetek légyszi, én is segíteni akarok.
Elosnek ezt ajanlanam MINDENKEPPEN..(100Ft korul beszerezheto szinte barmelyik antikvariumban..legalabbis lattam, mikor otthon jartam) MegadjAa a keretet,hogy hogyan tekintsen(tekinthet) az ember barmilyen buddhista tanitasra..A "szellem kibontakoztatasanak"("nemes 8 retu osveny") a gyakorlata azutan megtanulhato mas irodalombol, a dharma elmeleti alapjai ebben benne vannak..(semmilyen ujabb elmeleti "tudas" nem kerult a birtokomba--akarmennyi irodalmat is olvastam--ami tulmutatna az ebben a konyvben talalhato informaciokon..MESTERMU..)
Köszönöm szépen, jöhet még ha esetleg tud valaki. Én is el fogom olvasni, bár én nem minden tanával értek egyet a buddhizmusnak, biztos sok érdekes dolgot találok majd.
Ezekre a kerdesekre a mester is NEM-mel felelt..: " A jogi megfelelo felkeszules utan kepes, hogy emlekezzen 100; 1000; 10000; akarmennyi korabbi eletere, en megsem foglalkozom ezekkel a kerdesekkel, mert ezeknek a dolgoknak a tudasa nem segiti elo a Nibbana(paliul;szanszkrit= Nirvana) megvalositasat.." Ez az egyik lenyege a buddhizmus-nak, hogy akkor is 100%-os eredmenyt lehet elerni(a celjait tekintve), ha pl. az ujjaszuletes, karma, stb.egyaltalan nem letezo dolgok, tehat kar fecserelni barmennyi energiat ezeknek a dolgoknak a kutatgatasara, mert felesleges energiakat von el a magatol az Ut-on valo haladastol.... Rohadt nagy tevedes a Nirvana-t (vagy a dharma celjat) a boldogsaggal azonositani..
".. Buddha alaptanításai szerint az ember három fõ tudati problémája: a mohó vágyakozás, a harag vagy gyûlölet és az elhomályosító tudatlanság..."
Jo pelda pl. a tipikus tevedesre ez az idezet.. A Mester ezeket "5 akadaly"-nak nevezi: 1.erzeki, moho vagy; 2. harag, gyulolkodes; 3.tunyasag, tompultsag; 4.ketseg, bizalom hianya; 5.lelkiismeret furdalas ; Ha ezek barmennyiben is befolyasoljak a gondolatainkat, akkor keptelenek vagyunk elerni a Nibbana allapotat..semmi mas"problemat" nem okoznak..
".. ilyen dolgokat nem ért, hogy ha Õ nem a teste, akkor micsoda? A buddhizmusban ugye nincs lélek, akkor mi Õ? A karmát érti és elfogadja, azt viszont a fentebb említett okok miatt nem érti, hogy ha nincs lélek, akkor mi "megy" tovább a következõ testbe a reinkarnációnál?.."
Szivesen.. Amit ajanlottam, abban ezek a kerdesek a lenyeget erintoen el vannak magyarazva..
Osho-ról mi a véleményetek? Sok jó dolgot ír, bár elég ellentmondásos figurának tûnik nekem. A buddhizmust hirdette mindenütt, hogy milyen jó, ennek ellenére drogozott, orgiákat tartott, és rohadt gazdag volt.. Így hogy akart megvilágosodni?
Bár én nem művelem a buddhizmust, egyszerűen magamnak kialakított "hitet" gyakorlok, de azt gondolom, hogy az ilyen kérdéseire te az életben nem fogsz tudni neki válaszolni, mert az már bullshit lesz. 'há nem az a lényege az egésznek, hogy a válasz mindig benned van, ott kell keresni, nem pedig másnak a szádba adni? Utoljára szerkesztette: ENVE, 2015.04.12. 21:02:34
Nem voltak szempontok. Sodródom az árral. Ahogy öregedtem, gondoltam is dolgokat, aztán történet olyanok, amik rávezettek egy útra, ami aztán elvitt 1-2 dolog elolvasásához, kutakodásba kezdtem, levontam a magam igazát, mert elég sok minden pászolt abba, amit átéltem, meg amit úgy éreztem. Igazából Eckhart Tolle videói voltak azok, amik elindítottak vmit bennem, aztán ment magától a dolog úgy so-so, csíkpedtem innét-onnét, tettem össze dolgokat, aztán ennyi. Persze ez még sokat alakul, napról napra, de látom, hogy az írány talán jó. Nehéz erről beszélni...
Off, ma linkeltem 1 mooji videót egy muslimnak, anélkül, hogy előtte tudtam volna, milyen vallást gyakorol... Megkérdezte ki az a Buddha? Na ott egyből megállt a fogaskerék az agyamban, mondom itt lehet bajt csináltam Ők valami hatalmas dobozban élhetnek gondolom?!
Hozzá tenném gyorsan, én sosem olvastam a bibliát ezen történések előtt, aztán kb. 10x. És viccesen, mintha egy kulcs került volna a kezembe ezektől a videóktól, elolvasván a bibliát is, úgy hatott, mintha basszameg, ('má elnézést), de ezek tök ugyan arról beszélnek. Csak rohadtul más nyelvezettel. Nekem passzol a Biblia (persze csomó ökörséget nem nézve belőle) tanítása azokhoz, amiket olvastam. Tudom ez Buddhista topik, és amiről beszélek, az nem az, de szerintem az is ugyan ott lyukad ki, mint amúgy gondolom minden vallás. Azt hiszem, vagy vélni hiszem, vagy mi a tök, hogy ez mind ugyan az, ez egy tőröl fakad, itt volt valami, valaki, vagy a jó isten tudja mi, aki tudott az életről egy, s mást, csak az idők során annyira elferdült az egész, hogy már a megfelelő "kulcs" nélkül olvasva, hallva ezeket totál másnak tünik. Pedig közben nem.
Jah meg próbáltam meditálgatni, aztán (khmm véletlenül tudom mit beszélek, ha tudat módosításról van szó, de ám csak a blikkben olvastam persze) baszdki, ez keményebben elrepít, mint a fű... Pedig nem igen sikerült messzire jutnom vele. Nekem ez is elég volt ahhoz, hogy érezzem, valami furcsa van a levegőben...
Sajnos viszont azóta lecsúsztam megint a mélybe, nem igazán vagyok nyugodt, tömve vagyok mentális "problémákkal", idegbeteg vagyok, és sajnos másokat is bántok néha. Persze nem az érzéseiket akarnám én romba tiporni, csak inkább tükröt állítani néha, de tudom, nem szabadna így. Az egom továbbra is csinálja a feszkót, csak azóta sokkal sunyibban. Utoljára szerkesztette: ENVE, 2015.06.08. 05:45:10
Szerintem abszolút másról szól a Buddhizmus és pl. a kereszténység (ha már a Bibliánál tartunk). Annyi közös van bennük hogy mindegyik elfogadásához hit kell, és Buddha és Jézus erkölcsi tanítása sokban hasonlít (10 parancsolat, gyémánt út-karizmatikusság, vagy mindkettő csodálatos születése, stb.) A Buddhizmus inkább filozófia mint vallás. Csak azért mondom mert nagyon sokan gondolkodnak hasonlóan, hogy minden vallás ugyanaz, csak másképp elmondva. Pedig abszolút nem így van szerintem.