Borongós-szomorkás októberi délután; hat körül jár az óra. Három elázott alak ül a kocsmaasztalnál, és a korsóba bámulva osztja az igét. Egyikük lábánál koszos nejlonzacskóban kiló kenyér, pár zacskó tej. Néhány órája nyilván hazafelé készült, de fennakadt a cimborák és a sörök rostáján. Most moralizál ország-világ bajairól: politikáról, erkölcsrõl és emberi sorsról. Hat elõtt a rádióból harsogni kezd a híírperc-szignál, az egyik haver felriad a mámorból: - Te! - nyögi oda a nejlonzacskós alaknak - Haza vitted már a fiad?... Valahol, egy óvoda mélyén most bánatos arcú kiskölyök várja hiába az apukáját, és tanulja a világ baját, az emberi sorsot. k-out