Jó az már más dolog,hogy a vallás mely területe folyamodik ilyen dolgokhoz. Itt én a katolikusokra gondolok, akik a pápájukkal együtt úgy ahogy vannak rosszabbak,mint a pogányok. A református vagy baptista egyház biztos nem csinált ilyet, és azért ez nem mind1 hogy milyen vallásról beszélünk, meg ha már szentekrõl volt szó,az is csak náluk van,de mind1.
Szerintem azért ezek a kijelentések nem voltak véletlenek...olyan kijelentések,amik egyértelmûen vannak leírva,de akkori szemmel még nem tudták mire vélni,mára pedig felfedezték. Tételezzük fel hogy így van és akkor az is igaz benne,ami a világ végérõl szól, ha csak 1% esélyt adsz rá,hogy azok a "véletlenek" is helyt állnak majd, akkor viszont arra fogsz gondolni,hogy bárcsak elõbb hittél volna benne, mert nem lesz vidám dolog az,ami akkor lesz. A Biblia olyanokat ír hogy az emberek bebújnak a hegyek hasadékaiba és kérik,hogy zuhanjon rájuk,csak rejtse el õket Isten haragjától. Persze a pogányokról van szó. És abban az idõben az emberek majd keresik a halált,de a halál eltávozik tõlük, õk pedig rettegnak majd a haragja miatt,amikor visszatér, akkor mindenkinek leesik mekkorát tévedett, de már késõ lesz!
Egyébként ha már Noé bárkájánál tartunk. Benne van a teremtésben hogy Isten egy védõ burokkal vette körbe a földet, amitõl sokkal kiegyenlítetted volt az éghajlat és sokkal ideálisabb föld volt az életre. Ez tény hogy volt valami ilyesmi,nem véletlen a hatalmas klíma válltozás ,meg hogy ezek elõtt az emberek még jóval tovább éltek. Az övönvízrõl pedig azt írja hogy megnyíltak az ég csatornái és esett... minden bizonnyal ez a védõ burok (óvon köpeny?) "szakadt" le és hogy hova tûnt az a rengeteg víz? Elvileg a sarkoknál annyi víz van megfagyva hogy ha az elolvad(na) akkor a vízszint sok-sok métert emelkedne megint,ráadásul az akkori vízözön összejátszott még más tényezõkkel is,de mind1 ne menjünk bele,mert felesleges ha egy szavamat se hiszed:D
Folytasd csak nyugodtan. Kisülhet ebbõl még valami Däniken-esebb, ha rákapcsolsz. ;)
De én nem földönkívüliekrõl beszélek...semmi magasabb civilizáció.
Beszéljünk valami másról. Evolúció vagy ilyesmi?
Azért én várok. Hátha jön a repülõ csészealj tervrajza a Bibliában téma.
Ha egyáltalán nem veszed komolyan,nekem miért kéne téged komolyan venni... ez így neked nagyon kényelmes :D a komoly és a komolytalan, olyan mint mikor az okos veszekszik a hülyével...
Igen az,de errõl már beszéltünk és nem nagyon tudsz mit mondani,mert nem ismered a Bibliát,szóval nemtudom ebbõl milyen vita alakulhat ki,mert az egyértelmû,hogy szerinted nem az tudományos :D és most kérhetném hogy mutass nekem konkrét részeket,hogy hol nem tudmányos vagy elvault a tudmánnyal szemben,de pont mivel nem ismered,iylet nem kérhetek...
Sziasztok!
Tudtátok, hogy a Bibliából eddig egyetlen betût sem tudtak megcáfolni? Ezzel szemben, az evolúció és a többi marhaság csupán FELTÉTELEZÉS és rengeteg helyen nem állja meg a helyét, kezdvén ott, hogy az evolúcióban rengeteg a hiányzó láncszem, egy olyan láncban ami nem létezik... lehet csavarni-kavarni a dolgokat, de láttatok már olyan épületet aminek nem volt tervezõje, és olyan festményt amelnyek nem volt festõje? Pont így van a világ is, Isten teremtette a világot erre a nyakamat teszem. Einstein is kimondta (õ nem 1 buta ember:)), sajnos nem tudom pontosan idézni, de utánanézek ígérem, a lényeg az, hogy kell lennie valamilyen erõnek ami a világmindenséget teremtette. És még egy tévedést tisztázhatunk a Bibliáénak egyetlen egy szerzõje van, és ez az egyetlen élõ és igaz Isten. Emberek írták le ugyan, de Isten "diktált" nekik.A Bibliét számtalan dolog igazolja és egyetlen 1 sem jut mégcsak a közelébe sem annak, hogy megcáfolja és nem is fog semmi, mert az igazságot nem lehet megcáfolni.
Lehet, hogy a Bibliából eddig még semmit nem tudtak megcáfolni, a tudomány viszont ismeri a falszifikálás fogalmát. :) Amúgy meg már láttam festõt festeni, láttam építkezést... és Istent?
Einstein is kimondta (õ nem 1 buta ember:)), sajnos nem tudom pontosan idézni, de utánanézek ígérem, a lényeg az, hogy kell lennie valamilyen erõnek ami a világmindenséget teremtette.
Nah itthon vagyok. Ahogy látom, abba maradtak a viták egy kis idõre, de lehet nincs is értelme folytatni :)
"Tudtátok, hogy a Bibliából eddig egyetlen betût sem tudtak megcáfolni?" Nagyon sok olyat lehet mondani, amit nem lehet megcáfolni. Másrészt, ugyan abból az okból kifolyólag az ellenkezõjét sem lehet megcáfolni (tehát, a materializmust).
Én írtam, hogy bibliai ismerettségemet a közismereti óráimon (mûvtöri, irodalom, történelem, etika) szereztem, ne neki írd. Ez amúgy sem érv arra, hogy tudományos lenne bármilyen kijelentés. Az, hogy mert az "Úr" így látta jónak, meg így csinálta, az csak a hívõknek tudományos maximum.
A biblia olyan, hogy sok máig tudományosan megcáfolhatatlan dolgokat ír le, történelmi hitelessége van, és úgy ír le dolgokat, amibe talán még tudományos magyarázatot is lehet belevinni.
Na, csak bevált a jóslatom :) Mondtam, hogy mire ideérsz, már leül a dolog. Na jó, csak azt mondtam, hogy én elmegyek :).
Talán túl egyszerû(nek tûnik) ez a vita ahhoz, hogy sokat beszélhessünk róla. Másrészrõl az egész egy kissé olyan, mintha két ember beszélgetne egy várban. Az egyik a bástyán áll(1), a másik az udvaron(2). 2: Mit látsz? 1: Mindenhol földek, erdõk, hegyek. 2: Miket beszélsz? Hisz falak vannak, amerre csak nézek, és fönn az ég. 1: De innen magasról látni mást is. 2: De nem látod, hogy mindenhol a falak vannak?!
Ez meglehetõsen leegyszerûsíti a problémát, csupán az a kérdés, hogy melyikünk áll a bástyán. Aki ott van, a falakat is látja... Ez fordítva nem igaz. Nyilván sejthetitek, hogy én azon a véleményen vagyok, hogy a vallás áll a falak közt. Míg a vallás nem tud mit kezdeni rengeteg mindennel, az evolúcióval, a millió bolygóval, a tudomány képes megmagyarázni a vallást, annak okát... Egyszerûen magába emészti, mivel képes megmagyarázni! Ráadásul a vallásos csapdában is van, ugyanis csak a falakat, és az eget látja... Ez azért rossz, mert egyszerûen nem hajlandó felfogni, hogy más is lehet. Ez komoly dolog... Sokan azt sem hajlandóak kimondani, hogy talán a másiknak (is) igaza lehet. Én kimondom, persze, hogy lehet.
Azt pedig hogy értette (aki írta), hogy nem sikerült egy betût sem megcáfolni a Bibliából? Mit nem lehet benne megcáfolni? 1. hogy igaz? 2. hogy megtörtént, amit írtak? 3. Vagy... Nem értem.
Isten valóban megcáfolhatatlan, csak úgy mint Miki egér, Donald kacsa, és Eric Cartman. Bár mind a négyben közös, hogy emberek találták ki õket...
Ott a pont.
De a vallásosságon belül is vannak lehetõségek. Az én egyik régi osztálytársam például kicsit átértelmezte a dolgokat (pl. hogy miért ne lehetne minden területnek más Istene), tehát megpróbálja vallási területen belül értelmezni a dolgokat. De ha már el kezd gondolkodni, hogy más is lehet, akkor már "megtört a hite", tehát akkor meg már nem is hívõ. Gondolkodtam rajta, hogy ha engem is vallásosan neveltek volna, hogyan állnék a dolgokhoz, mertem volna-e gondolkodni azon, hogy egyáltalán van-e Isten vagy nincs. Szembe szegülni egy vallással, ami meghatározza az életünket, körülvesz, olyan állításokkal szemben hogy ha elhagyom Istent akkor az ördögé leszek örökké. Nem hiszem, hogy szembe szállnék vele. Ilyen az emberi természet.
A bástyás hasonlatod nagyon jó!
Én azt tartom furcsának, hogy a tudomány és technikai fejlõdés során még mindig valaki tud hinni ebben. Egyre jobban ismerjük világunkat, a szervezetünk mûködését, tudjuk hogy az idõjárást, fényt, katasztrófákat meg ilyesmiket nem irányítják, kiszámíthatóak (legalábbis amit tudunk, hogy hogy lehet elõre jelezni), tudjuk mi van a felhõk felett, ûrben, tudjuk hogy a föld is gömbölyû, és rengeteg mindent megtudtunk. Minden amit látunk egy folyamatnak mondható, az élõlények tudnak folyamatból kilépni, látni azt. Az élet kialakulásán kívül szinte minden megmagyarázható már, bár még csak elméletben.
minden területnek más Istene? Mármint népnek, országnak? Hát igen a vallásosság olyan valami, amit a "gondolat" felold. Nem tudod, hogyan állnál a dologhoz? Ha vallásos lettél volna, pár száz évvel ezelõtt biztos nem kérdõjeleztél volna meg semmit. Azonban ma már a vallásos családok vallási tudata is felbomlóban van. (Fõleg a társadalmi, és hasonló változások miatt. Na meg persze a tudományt és a valóságot nem lehet örökké elrejtnei az emberek elõl. Én római katolikus családban nõttem fel. Nem poénra vettük, volt minden Sonntag mise, és imádkoztunk minden este. Aztán kb 13 évesen elkezdtem látni... Ha érted mire gondolok. És már mindegy volt, hogy azelõtt 13 évig vallásos voltam, és hogy mennyit imádkoztam. hirtelen rájöttem, hogy ennek annyi... ez a tudat erejétõl függ. Mint amikor megpróbálod elhagyni egy bolygó gravitációs mezejét. Kell hozzá bizonyos erõ. A vallásosok többsége pedig nem tud kiszakadni ebbõl a vonzásból. Szerintem természetes, és ha valakinek (többségnek) nincs meg ez a tudati erõ, akkor akár kamerára is veheted az õsrobbanást: nem lesz képes felfogni.
Értem. De kicsivel azért mégis másképp állsz a dolgokhoz mint én, te még mindig fennt tartod a lehetõséget, hogy lehet van Isten. Én akármit írok (eleinte nem akartam vallási vitát indítani én sem), bennem egyáltalán nincs gondolatban az a lehetõség, hogy van tudatos lény az életünk mögött. Eleinte ha jól emlékszem ráadásul te is úgy voltál vele, hogy kettõ között álltál (vagy csak te sem akartál egybõl vallási vitát? :D).
Igen, kell hozzá erõ, és bátorság. És valaki, aki megerõsít abban, hogy nincs mitõl félni sem Istenben való hit nélkül.
Egyre kevesebb hívõ van, az egyház már nem tud vissza hódítani embereket. Hiába állnak ki a Nyugatira meg Moszkva térre papolni, történeteket mesélni, csak kinevetik õket. Habár lehet, hogy sok embernek talán jobb lenne az élete, ha hívõ lenne (gondolok itt az emosokra meg ilyenekre... :D).
Amúgy az "emós meg ilyenekre" dologban igazad van, a gyengébb lelkületû embereknek jó háttér lenne az ilyesmi. Bár én jobban reménykedem egy új, szilárdabb világrendben.
"De kicsivel azért mégis másképp állsz a dolgokhoz mint én, te még mindig fennt tartod a lehetõséget, hogy lehet van Isten."
Én csak fönntartok egyfajta vélemény-toleranciát. Nem azért mondom, hogy talán van, mert még reménykedem benne, hanem azért hogy ne sértsem meg adott esetben pl. a keresztény embert. Azért mondom így, mert tényleg lehet, hogy van, annak ellenére, hogy a világ, és benne minden, köztük a vallás is megmagyarázható tudományosan. Szerintem ez is része a felsõbb tudatnak: nem utasítod el a másikat, még akkor sem ha... A keresztény emberek 99,99%-a (köztük Gezu) ezzel szemben még csak nem is hajlandó elfogadni a gondolatát annak, hogy nincs Isten. Én elfogadom, hogy talán van. De szerintem nincs. Ha azt állítanák, hogy zoknibábok vigyáznak ránk, azt is tiszteletben tartanám. Nyugatire meg Moszkva térre papolni? Miért, mik szoktak ott lenni?:)))
Ja, amúgy még egy gondolat: azért is hal ki olyan nehezen a keresztény vallás, mert a hit mellett egyfajta értékrendet is nyújt, ez a kettõ pedig szorosan összekapcsolódik. Ha a hit borulna, az értékrend is borulna, és ekkora gyökeres változásokat az egyszerû ember képtelen meglépni. Pedig a keresztény érétkrend tele van hibákkal és szûklátókörûséggel.
Tegnap kaputelefon csörög, majd furcsa, külföldi akcentussal beleszól egy hang:
"Én hozni hírt Jézus Krisztusról"
Ahaa... szóval Jézus prófétáról. :D
Hehe, ilyen is biztosan csak Pesten történik :)
Most végülis ugyan azon a véleményen vagyunk teljesen. Csak én most leírtam a gondolkodásomat errõl. Én is ugyan úgy tiszteletben tartom mindekinek a hitét, soha nem kezdek el vitázni ilyen témában máshol.
Talán a mai világban már teljesen mind1, hogy miben hiszünk. A lényeg, hogy ne az legyen a nézetünk, hogy nincs semminek sem értelme. Mindenki ugyan úgy élõlény; él, érez, és meghal. A kiváncsiság nem tesz boldoggá, nem azért élünk, hogy megtudjuk mitõl, miért élünk.
Tudtam ám :)) Csak én fehérvári vagyok, itt gyakran mondjuk azt, hogy Pest, de közben Pécsre gondolunk. Afféle regionális tájszólás :o) Najó, benyaltam.
Balu: a nincs semminek értelme ragály engem is megfertõzött. Sajnos nem tudok ellene mit tenni. Ez van.
Én is azt gondolom egyébként, hogy nincs értelme, célja az életnek. De az életben vannak szép, jó dolgok, azért kell élni. Magunknak kell a célunkat, értelmet megtalálni és akkor lesz. Örökké élni se lenne értelme, ahogy annak sem ha nem múlna az idõ. Megszületünk, felnövünk, megtapasztalunk nagyon sok dolgot, majd továbbadjuk az életet. Ha 150 év élet után már azért imádkoznánk, hogy meghaljunk. Gyerekként is azt várjuk, hogy felnõjjünk. Amire azt gondoljuk, hogy soha nem tudnánk megunni, idõ után megunjuk, érdektelenné válik.
Értelme csak annak lenne talán, hogy meghalunk, majd ujjászületünk (akár más élõlényként), úgy hogy nem emlékszünk, hogy újra megismerhessünk, megtapasztalhassunk mindent. Talán jobb is más élõlényként, hogy nem tudnak ilyen emberi hülyeségeken gondolkodni, hogy miért pont õ az aki, meg ilyesmi :D
Errõl mondjuk rengeteget beszéltünk a "Mi az élet értelme" topikban.
Egyetértek... Én is rájöttem, hogy nagyon nincs értelme, még akkor sem, ha esetleg haladunk valamifelé. Egyszerûen van. A reinkarnáció engem sem zavarna.
Miért lenne jobb a többistenhit mint az egyistenhit ?
Egyébként is Isten, a Teremtõ, nem hit kérdése.
Ha elgondolkodsz rajta hogy az idõ, néhány milliárd év megtétele után itt van ahogy mi vagyunk, és megpróbálod az idõn kívülrõl szemlélni a világot, akkor rá kell gyere, nem is lehet másként, hogy abban a dologban, amibõl minden keletkezett, már benne kellett legyen a lehetõség, és a kivirágzásnak a törvénye is, mint egy magban amit elvetsz és évek múlva fa lesz belõle. A magban már ott volt a fa.
Tehát az a valami amibõl minden kialakult, azt nevezem én (szerintem abszolút logikusan) Istennek, legyen az akár a mai nagybumm káprázatos elmélete szerint egy végtelenkicsipontbasûrûsödött anyag, vagy legyen valami más. A kivirágzás a Törvényben foglaltak szerint zajlik, a Törvényt pedig a Szellem tarttatja be mindig és mindenhol a tér és idõ világában. Ez a folyamat pedig az Élet Fájának a kivirulása.
Ebbõl az elgondoloásból könnyedén kivehetõ hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, még ha oly elveszettek, bûnösek és ostobák is, és hogy minden de minden az életrõl szól. Ami itt az anyagi világban elválaszthatatlan a haláltól, de a halálból új élet fakad, mígnem a palackba (anyagba) zárt szellem rájön hogy nincs más csak õ és a szeretet és nem hal meg többé.
És lehet egy bálványt imádni de lehet többet is, akár nem létezõket, vagy csak a gondolataikban létezõket, de az már nem istentisztelet.
A tér és idõ világán kívül szükségtelen betarttani a törvényt.
Az a Szellem otthona.
Ez is egy jó gondolatmenet. De a vallások iratai alapján nem lehet Isten-t így értelmezni. Ami azt jelenti, hogy nem logikus Istennek nevezni, ha nem egy tudatos lényrõl van szó, aki mindenek felett áll.
" Ami itt az anyagi világban elválaszthatatlan a haláltól, de a halálból új élet fakad, mígnem a palackba (anyagba) zárt szellem rájön hogy nincs más csak õ és a szeretet és nem hal meg többé." Érdekes gondolat ez is, de a szeretet, harag, meg minden csak "kémiai" érzések. Szerintem amelyik filozófikus gondolat ebbõl indul ki, annak nem nagyon lehet valós alapja. Szeretet, gyûlület, fájdalom, bûn, jó, rossz nem léteznek emberi gondolkodás nélkül.
Minden anyag rezgés, ezt tudja az aki elképes szakadni a régi balga egyszerû, együgyûségtõl. A kémia az anyagok kölcsönhatását vizsgálja.
De akkor, a rezgések kölcsönhatását vizsgálja.
A szeretet, a harag tehát rezgés.
Ez így hülyeség. Milyen balga egyszerû, együgyüségre gondolsz? Igen a kémia, mint szakterület azt vizsgálja. Nem értem ez hogy jött ide.
"De akkor, a rezgések kölcsönhatását vizsgálja." Ilyet senki sem jelentett ki. Teljes felbontás esetén energia keletkezik, de rezgés, energia így anyaggá nem válik.
"A szeretet, a harag tehát rezgés." Jól leegyszerûsíted a dolgokat. Annál azért sokkal bonyolultabb a világ, élet, hogy azt lehessen mondani, minden csak rezgés.
Ha az anyag rezgés és a kémia az anyagot vizsgálja akkor a rezgést vizsgálj.
Másik: ha szerinted a szeretet csak mondjuk valamelyik termelõdõ hormon által érzett érzésnek nevezett kémiai reakció, akkor arra azt mondom hogy az a hormon is anyag, ugyan folyékony, de ugyanúgy egy rezgés, tehát egy keletkezõ rezgést érzel amikor szeretsz valami. Amikor tényleg szeretsz valamit és nem csak azt mondod.
Szerintem ez nem bonyolult. Szerintem te csak magadat akarod áltatni, hogy ne kelljen egyszer úgy alaposabban végiggondolni...
Sajnálom ha nem tudod megérteni az összefüggését az üzeneteimnek. A sajnálat is egy rezgés.
Tényleg van alapja annak amit mondasz, de akkor sem csak egyszerûen rezgésekbõl áll minden. Az is tény, hogy minden energia segítségével történik. De az közel sem bizonyított, hogy az anyagok rezgések lesznek.
De ha tudsz valamit akkor világosítsd már fel a tudósokat, professzorokat, meg akik ezzel foglalkoznak. :)
"Tehát az a valami amibõl minden kialakult, azt nevezem én (szerintem abszolút logikusan) Istennek, legyen az akár a mai nagybumm káprázatos elmélete szerint egy végtelenkicsipontbasûrûsödött anyag, vagy legyen valami más." És ha ez a valami egyszerû anyag? Akárcsak mi? Tehát te azt is Istenként tiszteled? Pedig az maga az élet, és mi abból vagyunk. Ezek mi vagyunk. Nincs kit tisztelni. A keresztények ezt a kezdeti pontot csupán megszemélyesítették, mivel nem voltak, és legtöbbjük ma sem képes rá, hogy felfogja, mi az valójában. Csak az anyag van, és az örök törvények, amik változtatják. Gyakorlatilag a kereszténység, és az új világszemlélet ugyanazon az ablakon néz ki, csak a keresztényeknél homályos az ablak.
A politeizmus pedig nem csak azt jelenti, hogy valaki bálványokat imád. Ezzel sikeresen leértékelhetjük mások hitét, de sok értelme nincs. Amúgy bemész egy keresztény templomba, mit látsz? Legalább öt keresztre feszített Jézus, egy rahedli kereszt... Persze, attól hogy nem egy tüzes bika, attól még bálvány, és a keresztények legalább annyira leborulnak ezek elõtt, mint a régiek az övéik elõtt.
A végén még mi is filozófusok leszünk, pedig nekem teljesen más a célom :D Azért bárcsak irodalomból is ennyi gondolatom lett volna, mint ezekben a témákban.
Igazad van a keresztre feszített Jézus tényleg egy bálvány amit valószínûleg szándékosan alakítottak azokt akiknek érdeke volt hogy a Szentírást félreértelmezzék.
Az elsõ felével kapcsolatban pedig:
Ha azt mondod hogy csak anyag van és mondjuk azt elfogadod hogy te most gondolkodsz, akkor logikusan arra kell következtess hogy az anyag (rezgés) nem zárja ki a gondolkodást. Sõt minden anyag gondolkodik, ha megnézel egy növényt állatot vagy egysejtût, de még az atomoknak is van életük, tudod pl amikor kialakulnak az elektronhéjak, vagy kapcsolódnak egymáshoz...
Azt tehát nem lehet mondani hogy az anyag egyszerû volna az Univerzum pedig még véletlenül sem, és ha valamiben ott volt lehetõségként az Univerzum az élet összes csodájával, akkor az szerintem tiszteletre méltó.
A tisztelet is csak rezgés, az univerzum nem várja el hogy rezegjél érte
Egyébként igen, lehet tisztelni és csodálni a világunkat. És egymást is.
Tiszteletre méltó. Ki szerint nem? De ez a tisztelet azért nem valamiféle vallásosság.
Épp attól nem bálványimádat hogy nincs célja az imádatnak. Személytelen szeretet...
Az Univerzum tényleg nem várja el, de mindenkinek jobb ha szeretjük egymást (egy másai), mintsem háborúzunk gyûlölködünk stb.
Személytelen? Ha a kereszténységrõl beszélsz, szó sincs személytelenségrõl. Ha az élet tiszteletérõl, akkor ott valóban személytelen valamit tisztelünk. És ez jó. Persze, hogy jó, ha nem háborúzunk, ezért kell minnél hamarabb a kukába vetni a vallásokat, különösen az erõszakosabb fajtákat. Illetve nem is a vallás eltüntetése a fontos (ami az emberek szabadságát is sérti, annak ellenére, hogy valószínûleg egyikük istene sem létezik), hanem egy új világrend létrehozása, ami mellett a kereszténység, de bármelyik más vallás gyerekesnek tûnik. Ez az értékrend most épp sehol sincs. Valamit kitaláltak liberalizmus néven, de az ebben a formájában nem fog bejönni. Most se jön be.
Az a furcsa, hogy a szcientológia az, ahol a lehetõ legjobb értékrendet tanítják - legalábbis én úgy láttam. Bár azt nem szeretném, hogy jelenlegi formájában terjedjen el ^^
Nem lenne rossz egy egységes nézet. De szerintem soha nem lesz. Ha meg is próbálnának ilyesmit, valakiknek biztos nem lenne érdekében. Egy jó kis elgondolkodtató filmet kellene leadni ezekrõl a kérdésekrõl (persze nem az m1-en éjfél után...).
Igen az atomoknak is van életük. Bizony az atomok élõlények!Csak azt nem tom errõl mér nem tudnak semmit az általánosban.
Tudod az élõlények általános tulajdonsága hogy szaporodnak (én még nem láttam atomot se petézni se osztódni se szülni se semmi hasonlót).EZ EBBEN A FORMÁBAN ORDÍTÓ HÜLYESÉG.
El se hinnéd... LAssan USA szintre esik le, és akkor game over... Nemrég olvastam a statisztikát. Ma egy egyetemiste szókincse annyi mint 30 éve egy gimnazistáé volt. A legtöbb felsõoktatási intézmény nulladik osztályokat indít, hogy az elepokat megtanítsa az embereknek, és tudja képezni õket. A 2007-ben ovodába került gyerekek gyakorlatilag beszélni sem tudnak. 200 szó a szókincsük, és nem ismerik a névelõket... Siralmas.
Ebben van igazság már most - nem kevés. Saját bõrömön tapasztalom. Úgy egy éve kezdtem el igazán [nem hétköznapi] irodalmat, filozófiát olvasni, tanulni és... kellett vennem egy értelmezõ kéziszótárt és kétféle idegen szavak szótárát, egy rövidítések szótárát plusz a Révai Nagylexikona digitális kiadását...
Csak nézegettem mikor magyaraul olvastam, és szótáraznom kellett...
Tényleg nagyon leredukálódott a hétköznapi szókincs.
Hát igen... Egyszerûen elszomorító. Bizonyos népprétegek ma is, de 20 éven belül a társadalom NAGYRÉSZE (a prognózis szerint) már alig fog szavakat használni. Mutogatni fognak, meg bizonyos morgásokkal kommunkiálni. Ma is megfigyelhetõ: "Öm, há' izé, tod, hogy a' izé" és közbe mutogatnak, és próbálnak "szótérteni". A maguk kis szûk közegében nagyjából még megy is. A baj csak az, hogy ez nem civilizált emberi szint! Ez nem Homo Sapiens Sapiens. És fõleg nem Homo Superior, aminek jönni kéne elméletben. Ez õsemberi szint! Barlanglakó korunk óta nem komunikáltunk így...
Sajnos magamaon is észreveszem, hogy mivel kevésszer van alkamam igazán okos emberkkel kommunikálnim, szóban néha nehezen kerül pár szó a nyelvemre. Mert ha ugye írom eme szavakat, teljesen más agyterület... Szerncsére van még pár barátom akik igen magas szinten mívelik a magyar nyelv forgatását...
Még nincs nyilvánosságra hozva. Amúgy egy kutatás amit a kormány rendetel, az egyik hosszútávú programjához. AMi már elkészült, csak az adatokat látva kicsit megrökönyödtek, és gondolkodnak hogy nyilvánosságra hozzák-e.
Most a következõ kérdés gonodlom az :"akkor te honnan tudsz róla?" - Ez viszont az amit nem mondhatok el. Maradjunk annyiba, hogy hozzáfértem.
Én azon szoktam csodálkozni, hogy egyeseknek a tudomány a hitük (lehet, hogy nem hitnek mondják, de nem ez a lényeg). Technikai kérdésekben egy bizonyos szintig valamennyire megállja a helyét, de az életben vannak más dolgok is, nem lehet mindent tudományra alapozni (azaz a dolgok többségét nem).
Azért elég sok köze van a hitnek a tudományhoz, csak általában nem így ahogy mondod. A hitnek meg kell férnie a vallás mellett. Legtöbb esetben ez úgy néz ki, hogy amire nincs elfogadható tudományos magyarázat, azzal kapcsolatban az illetõ a vallás felé fordul.
Nekem is van saját vallásom, és monoteista, számomra tudományos alapon is elfogadható, nem csodavilágos mennyországos-poklos, hanem sokkal egyszerûbb.
Szerintem Isten egy olyan "lény" aki végtelen hatalommal rendelkezik. Mint ilyen csak egyféle módon fellelhetõ az univerzumban. A definícióból következik, hogy Istennek az egész világmindenséget kell jelentenie, nem lehet kevesebb, mert úgy nem lehetne mindenható. Tehát mi emberek is isten része vagyunk. Ilyenformán az isteni akarat is értelmet nyer. Minden csak egyféle képpen szokott megtörténni, kvantummechanika ide vagy oda, csak mi nem tudhatjuk a dolgokról, hogy hil is vannak, vagy mi fog történni a következõ pillanatban. Mindig az történik aminek kell, ahogy a világ mûködése megköveteli ez az isteni akarat, mit hiába akarunk kikutatni, törvényszerû hogy sosem tudhatjuk meg, nem láthatunk a jövõbe. Minden esemény csak valószínûsíthetõ, még a múltbéliek is. Ki tudja, hogy a múltból ránk maradt információ tényleg azt jeleni-e, mint amit gondolunk róla. Vannak egyértelmûnek tûnõ dolgok, de még ebben az esetben csupán nagyon magas valószínûségrõl beszélhetünk. Látható, hogy az ember mennyire törékeny, és gyenge ebben a világban. A nagy bölcsességektõl a mindentudástól tökéletesen elzárva, örök küzdelemre ítélve Isten világában.
Fogalmak átdefiniálásával nem jutunk elõrébb. Én nem látok akaratot, semmilyen formában. Ezért ha azt mondjuk, hogy isten=világegyetem, akkor nem történt semmi, csak ugyanarra a dologra egy más szót használtunk. Az meg nem visz közelebb a világ megismeréséhez, megértéséhez.
Hát a megismeréshez nem is, de szerintem az nem a vallás dolga. Úgy tûnik a rövid leírással nem sikerült teljesen átadni a filozófiát.
Itt most az a lényeg, hogy van értelme a káromkodásnak, és ha nagy szarban vagy nem kell magadat hülyének nézni, ha elkezdesz imádkozni Ennek a "vallásnak" csak az a hiányossága, hogy nem ad iránymutatást a társadalmi normákra, túlságosan liberális ahhoz, hogy igazi vallás lehessen belõle. Ez lenne a következõ lépcsõ, de ez egyházszakadáshoz fog vezetni
Szerintem a társadalmi normáknak sem a vallás az elsõdleges közvetítõje, hanem maga a társadalom. Sõt, a környezet által közölt társadalmi normák _része_ a vallás. Csak sokan szeretik megfordítani ezt az összefüggést.
Az embernek az élete nem abból áll, hogy egész nap mindent tudományosan közelítsen meg. Kipróbáltam, elég hamar meg lehet unni. Vannak fontos dolgok, amiknek a tudományhoz közvetlenül nincs közük. Ha érted amit mondok, pusztán a tudomány szerint élni nem lehet. Egy sört nem ihat meg az ember, mert tudományosan nem egyértelmû, hogy az jót tesz vagy rosszat. Vagy ha megiszol hármat-négyet, akkor az már nem egészséges, és akkor már a tudománynak adtál egy pofont. Vagy egy jó szaftos pörköltet sem ehetsz meg, mert a tudomány szerint az szintén nem egészséges.
Nem. Feleslegesen túlbonyolítod. Fogalmam sincs mit próbáltál ki, ha a felesleges túlbonyolítást, akkor azt megértem, hogy hamar meg lehet unni.
Vegyük a "tudomány" legtágabb értelmezését, amit az elõbb írtam: a valós/mûködõ tapasztalatok, és az ebbõl levont következtetések összessége (amik igaznak bizonyultak).
"Egy sört nem ihat meg az ember, mert tudományosan nem egyértelmû, hogy az jót tesz vagy rosszat."
Ja, meg azt sem tudja, hogy a bevitt folyadék, vagy az alkohol víztartó hatása fog jobban érvényesülni. Meg azt sem, hogy pontosan mikorra bomlik le. Ellenben azt is mondja a tudomány (ha az alább írt legtágabb értelmét vesszük), hogy "sok sörtõl be szokás baszni, meg sûrûn járni WCre", és ez egyértelmûen eldönthetõ, hogy igaz. Aztán ebbõl az információkötegbõl kiválasztod a téged érdeklõ részét(be lehet tõle baszni), figyelembe veszed a többit, mérlegeled a kockázatot, és döntesz. Nem az Újszövetséget ütöd fel, nem a rabbit kérdezed meg, nem a csillagokból olvasod ki, vagy álomfejted, hogy akkor most pénteken dizsi elõtt elmész-e bebaszni. Hanem információk, saját és mások biztosra vehetõ tapasztalatai alapján, átgondoltan döntesz.
Én azt mondom, hogy minden hasznos tapasztalat, minden tapasztalatokon alapuló helytálló következtetés, minden igaz információ a legtágabb értelemben vett tudomány része.
Csak egy részét divat megkérdõjelezni, elmisztifikálni, tagadni, stb.
"Én azt mondom, hogy minden hasznos tapasztalat, minden tapasztalatokon alapuló helytálló következtetés, minden igaz információ a legtágabb értelemben vett tudomány része."
Én meg azt, hogy nem. A mûvészetek sem tudományra építenek, inkább a jó ízlésre (bár manapság talán ez már nem állja meg a helyét). Az emberek nagy része nincs kapcsolatban tudományokkal, mégis megvan.
Egy mûvészeti alkotásról viszont nem is lehet eldönteni, hogy igaz vagy hamis. Nem módszer, nem tesz jóslást a jövõre, nem lehet belõle következtetéseket levonni. Szórakoztatás, szükséges és hasznos, de objektív haszna nincs, csak szubjektív. Az életnek nem ugyanaz a területe.
Aki "megvan tudomány nélkül", igazából nincs meg tudomány nélkül, csak neki más tudás szükséges, olyan, amit te nem nevezel tudománynak, és a szó szoros értelmében talán nem is az. Viszont összegyûjtött objektív, ellenõrizhetõ tapasztalat, amik pont kritériumai a szó szoros értelmében vett tudománynak is. Legfeljebb nem kvantummechanika, hanem vadászat. A vadászat is olyan tudás összessége, aminek alkalmazásával jó eséllyel elejted a zsákmányt.
A mûvészet nem ez a kategória.
Egyébként csak azzal kezdtem vitatkozni, hogy: "(azaz a dolgok többségét nem).[lehet a tudományra alapozni]"
Na épp errõl van szó. Annyi területe van, hogy pusztán a tudományra alapozni nem lehet. Persze elõkerül, ha az ember pl. valamit nekiáll szerelni, de ez csak egy dolog. Nem hit kérdése.
Nem tudom, látta-e valaki a South Park két részét (konkrétan, 10. év 12. és 13. rész, címe Revolúció [most néztem utána]). Nekem mutatták, ott volt egy-két érdekes dolog a tárgyalt kérdésben.
Egy apróságot felejtetek el szerintem. Hogy a tudomány is vallás. Bár ez gondolom kissé radikálisna hangzik, de ha megnézzük a jó öreg történelemkönyveket, akkor mi is derül ki számunkra? Az õsember megpróbálta megmagyarázni hogy miért esik az esõ, és "rájött" hogy az esõ isten csinálta, merthát ilyen dolgot csak egy isten tudhat. Aztán ment szépen a maga útján, panteonok jöttek mentek, az esõ istennek sokszor lett másik neve, de a lényeg ugyanaz volt. De ugyanígy volt a tûzistennel, fa istennel stb. Aztán valaki kitalálta, hogy nem akar Õ annyi isten nevet a fejében tartnai, minden isten egy isten, aki végtelenül hatalmas. De közben a lényeg még mindíg ugyanaz volt, hogy megpróbáltak rájönni, miért esik az esõ. Aztán fejlõdött ez-az, és rájöttünk, hogy az esõ, a nyomás és hó miatt, az óceánokból elpárólgó fojadék bla bla, (mind tudjuk). De valahol ez is ugyanúgy vallási nézet. És, ami a fonotsabb ugyanabból ered! Abból, hogy megpróbáltuk megmagyarázni a környezetünket.
Hogy nem magyarázható meg minden tudományal? De... Van amit úgy magyaráz a tudomány hogy MÉG nem tudjuk, de kutatunk. A monoteista meg ráfogja hogy isten volt, nem kell tovább filózni. A politeista meg mond egy nevet, hogy az az isten volt, és elgondolkodik, hogy hogyan és miért (ESETLEG).
Csak azt az apró különbséget felejtetted el, hogy az esõ jó eséllyel _tényleg_ azért esik, mert, míg istenke teljes mértékben fikció.
Azért a meteorológiát ne hasonlítsuk már a Mikuláshoz...
Nem a meteorológiát hasonlítottam a mikuláshoz, hanem az embert aki a meteorológus elõrejlzésében hisz, hogy havazni fog, ahoz az emberhez, aki azt hiszi, hoyg azért fog havazni, mert jön a télapõ a szánján. Nem ugyanaz.
Nem, az a baj, hogy nem ezt mondod. Ha azt mondod, hogy a tudomány=vallás egy fajtája, azzal pont a Mikuláshoz hasonlítod a meteorológiát. A meteorológia tudomány. Megfigyelésekbõl levezetett összefüggések segítségével valamilyen pontosságú elõrejelzést ad. Azt, hogy ezt belátod, az nem hit. Ha nem hiszel benne, akkor is ad elõrejelzést, és nem csökken ezeknek a pontossága. (Kár, hogy pont ezt hoztad fel példának, mert a meteorológia épp egy nagyon pontatlan tudományos modellt használó tudományág)
Mikulás meg egy teljes mértékben fiktív személy, akit az emberiség egy része létezõnek gondol. (Nem a történelmi Szent Miklósról beszélek most)
Ugyan már, ha lenne bármi valóságalapja, akkor legalább _valami_ közös konkrétumnak illene egyezni a világ vallásaiban. Aztán ha csak egy buddhizmus-kereszténység-hinduizmus háromszöget vizsgálunk, már akkor látszik, hogy legfeljebb a halál utáni valami reménye egyezik. Az meg nem csoda, hogy egyezik, a halálfélelem nagy közös össznépi tulajdonságunk. Csak nekem nem kell hozzá mankó, egy hívõnek meg igen.